udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 131890 találat lapozás: 1-30 ... 19711-19740 | 19741-19770 | 19771-19800 ... 131881-131890

Névmutató:

1999. szeptember 1.

Verestóy Attila Hargita megyei szenátor augusztus 27-én nyilvánosan rágalmazta, gazembernek nevezte az Udvarhely Szék újságíróját az Etéden résztvevő nyolc polgármester előtt. A szenátor fizikai bántalmazással is fenyegette az újságírót, erre azonban nem került sor. Jóllehet "magánszemélyként" rágalmazott Verestóy Attila, a törvényes számonkérésnek semmilyen esélye nincsen, hiszen a mentelmi jog ezt megakadályozza.- Verestóy Attila azt kiabálta, hogy az ő nevét kizárólag az ő előzetes beleegyezése alapján használhatná bárki, így az Udvarhely Szék is. /Verestóy szenátor visszaél mentelmi jogával. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 1./

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án villámlátogatást tesz Bukarestben Joseph R. Biden Jr. amerikai szenátor. A washingtoni politikus a gazdasági reform állásáról és az ország demokratizálódási folyamatának helyzetéről tájékozódik. Bukarestben Emil Constantinescu államfővel, Radu Vasile miniszterelnökkel, Andrei Plesu külügyi tárcavezetővel, Victor Babiuc védelmi miniszterrel, valamint számos pártvezetővel konzultál a szenátor. /Amerikai szenátor Bukarestben. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án Markó Béla RMDSZ-elnök a szövetség bukaresti székházában fogadta Joseph Biden szenátort, az amerikai szenátus külügyi bizottságának rangidős demokrata tagját, aki többnapos, a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. A Koszovóból érkező amerikai politikus előtt az RMDSZ elnöke felvázolta a jelenlegi politikai helyzetet, és ismertette a magyar közösség gondjait. Markó Béla szerint a hároméves kormányzati szereplés következtében több eredményt értünk el, de ez távolról sem elegendő. A kisebbségi gondok megoldására két modell létezik - mondta a szövetségi elnök -, a koszovói vagy pedig a kisebbségi jogoknak a békés úton történő érvényesítése. Az RMDSZ elnöke szerint Jugoszlávia példájából a nemzetközi közösségnek azt a következtetést kell levonnia, hogy ezentúl nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőző diplomáciára. Az amerikai szenátor elmondta, hogy véleménye szerint, amíg Romániában nem rendezik a kisebbségek helyzetét, addig sem a NATO-integrációra, sem más jelentős intézménybe való felvételre nem kerülhet sor. /Markó Béla találkozott Joseph Biden amerikai szenátorral. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

1999. szeptember 2.

Szept. 1-jén Romániába látogató amerikai kongresszusi küldöttekkel találkozott Radu Vasile miniszterelnök. Rámutatott arra, hogy a Jugoszláviára kényszerített embargó nagy gazdasági veszteséget okozott Romániának. John Mica kifejtette, hogy amint azt a kongresszusban nemrég elfogadott határozat is tükrözi, az USA hajlandó támogatni Romániát a stabil demokrácia kiépítésében. /Amerikai képviselők a kormánypalotában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Elfogadták az Országos Önkormányzati Tanács elnökségével közösen kidolgozott határozattervezeteket a 2000-ben esedékes helyhatósági választások előkészítésére és lebonyolítására vonatkozóan. Felkérték Sebesi Karen Attila ügyvezető alelnököt és Tibád Zoltánt, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának titkárát, dolgozzanak ki egy, a szaktestületi rendszer átszervezésére vonatkozó javaslatot. Nagy F. István oktatási és ifjúsági alelnök beszámolt az 1999-2000-es tanév indulási problémáiról. Tájékoztatott a Kolozs megyében tapasztalt osztály-összevonási gondokról, valamint az egyetemi felvételiken felmerülő anyanyelvhasználati problémákról. Takács Csaba ügyvezető elnök felkérte az oktatási alelnököt, dolgozzon ki egy tervezetet a szórványvidékeken nehéz körülmények között dolgozó szakképzett tanárok támogatását célzó ösztöndíjrendszer bevezetésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3. - 1549. sz./

1999. szeptember 2.

Jó hír, hogy közel háromszáz iskolás egy lelkes plébános emberfeletti munkája nyomán új iskolában kezd tanulni Sepsiszentgyörgy külvárosában. A tavalyinál lényegesen több helyen szakképesített pedagógusok oktathatják a gyermekeket, de szomorú, hogy közel hétszáz gyerekkel kevesebb tanuló kezdi meg az iskolát. Ugyanakkor a megye történetében az eddigi legnagyobb létszámú főiskolás kezdheti el tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és immár Kézdivásárhelyen is. /Közel hétszázzal kevesebben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Dr. Székely József, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója tanévnyitó beszédében elmondta: 31 líceumi és 1 V. osztály indul idén a patinás intézmény keretében - csaknem 900 tanulóval. Ezen kívül hamarosan megkezdődnek 3 /fizetéses/ posztliceális osztály és a Gábor Dénes Mérnökképző Egyetem kurzusai. /Kereskényi Sándor: Tanévnyitó a Kölcseyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Szilágyzovány első okleveles említése 750. évfordulójára gyűlt össze aug. 29-én a sokaság az elöregedő faluban, melynek 1162 lakosa volt az 1992. évi népszámláláskor. Ebben a faluban is többet temetnek, mint keresztelnek. Az ünnepségen Seres Dénes szenátor és Lukács József református esperes leleplezte a templom falán elhelyezett Makkai András művész készítette emléktáblát, melyen Zovány címere is látható. Hagyományteremtő szándékkal az első Zovány Napja volt ez az ünnepség, hogy ezentúl az itt élők minden évben találkozzanak az elszármazottakkal. Major Miklós tollából származik az a helytörténeti kismonográfia, amely az Árpád-kori település első írott-nyomtatott falutörténete. /750 esztendő üzenete a mának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Egymás után jelennek meg vallomások, emlékiratok részben a volt nómenklatúra, részben a volt politikai rendőrség, a Securitate képviselői tollából. Ezek az emberek tetteiket "hazafias" köntösbe bújtatják, kisebbségellenes akcióikat, "román érdekekre" hivatkozva igazolják. Például Nicolae Plesita szekus tábornok, aki hosszú időn át vezette a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, előtte 1962-ben, 32 éves korában nevezték ki a kolozsvári hírszerző szolgálat élére. A Transilvania Jurnal napilapban megjelent interjúban úgy emlékezett vissza, hogy 1962-ben Kolozsvárra kerülve "olyan apparátust találtam, hogy nem tudtam, milyen az, hogy magyar, zsidó vagy román természetű." "Kolozsváron, az apparátusban, amint azt mondottam, imitt-amott még találtam egy-egy félszemű románt. És nekem ezzel az apparátussal kellett dolgoznom." Plesita ebbe beleborzadt. Valójában 1962-ig a kolozsvári "magyar, zsidó, részben talán román" szeku megtett mindent, amit csak lehetett. "Megtisztítottam azt az apparátust - nyilatkozott tevékenységéről Plesita - És létrehoztam egy igazi románt." Megállapította, hogy "egy verhetetlen román apparátust hoztam létre", Vajon ki ellen? - kérdezhette Gyarmath István. Plesita szerint a magyar irredentizmus ciklikus jelenség, s főleg a külföld érdekeinek van alárendelve. /Gyarmath János: Magyar? Zsidó? Román? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke aug. 31-én kelt nyílt levelében kifejtette az RMDSZ autonómia-koncepciója megvalósulatlansága fölött érzett elégedetlenségét. Katona Ádám idézte az RMDSZ érvényes programjának idevágó részét, melyet az RMDSZ kolozsvári kongresszusa /1995. május 26-28./ fogadott el, hiányolva a megfelelő statútumot. "Van okunk a szégyenre, ha meggondoljuk, hogy máig sincs autonómia memorandumunk és nincs autonómia statútumunk, pedig a romániai magyar nemzeti közösség mintegy tízszer nagyobb lélekszámú a délvidékinél...". A Romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómia statútum-tervezetét dr. Csapó József szenátor már 1995. folyamán elkészítette, és az SZKT, illetve az RMDSZ Jogi Szakbizottsága elé tárta, azonban máig sem került a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Katona kitért arra, hogy az RMDSZ-en belüli "retrográd erők", amelyek "Szövetségünk megalakulásától mindmáig akadályozták és akadályozzák a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezésének megvalósítását. Ismeretes hogy ezen retrográd erők szabotálták el mindmáig autonómia szabályozásunkat, miattuk nincs mindmáig az RMDSZ-nek elfogadott autonómia statútuma, amely nélkül pedig nincs előre lépés belső önrendelkezésünk megvalósításának útján." Katona Ádám haladéktalanul kérte: a Csapó-féle tervezetet tűzzék a szeptemberi SZKT napirendjére. /Katona Ádám nyílt levelet írt Markó Bélának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Románia mintegy 34 000 lutheránusa negyvenkét templomban dicséri Istent. A kolozsvári lutheránus templom külsejének felújítása nehezen megy. A polgármesteri hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy sárgára fessék a templomot. Kiss Béla lelkész, a lutheránus egyház püspök-helyettese elmondta, hogy a templomot hagyományosan zöldre festették, másrészt nem lehet a templomot a könnyen piszkolódó világos színre festeni. Elküldeni a kérelmet a bukaresti központba. Ion Caramitru miniszter jóvá hagyó aláírásával vissza is jött az aktacsomó, a templom zöldre festését engedélyezte tehát az Országos Műemlékvédő Bizottság. A városháza azonban nem engedett: sárgára kell festeni, állt a felszólításukban. - Az evangélikus egyház visszaköveteli Kolozsváron például a Szőlő utcai villát. Ez tíz szobából álló épület, amelyet egy Németországba kitelepedett hölgy hagyott végrendelet útján az egyházra. 1989 után az egyházközség azonnal át akarta venni ezt az épületet, de a városháza elutasította a kérést, államosított házról van szó. Az evangélikus egyház ígéretet kapott, hogy visszakap a Barcaságban egy kultúrotthont, valamint Nagyváradon egy óvodának otthont adó ingatlant. Persze, az ígéretek papíron maradtak.- Kolozsváron 1200-ról mintegy 600-ra csökkent az evangélikusok lélekszáma. - Erdélyben Brassóban van a legnagyobb lutheránus gyülekezet, az utóbbi években rendkívüli fejlődésnek indult a sepsiszentgyörgyi gyülekezet; ahol - külföldi segítséggel - templomot is sikerült építeniük. Csíkszeredában is megnőtt a lutheránusok száma: nemrégiben létrehoztak egy kis fiók-egyházközséget. Apácán és a mai Szecselevárosban is igen erős gyülekezetek vannak. - A Házsongárd szomszédságában van a lutheránus temető, a sírkert gondozását, adminisztrálását is az egyház végzi. A temető zárt: az egyház nem ad el sírhelyeket. A helybérlőknek viszont nem lehet megtiltani, hogy ne temessék ide más nemzetiségű hozzátartozóikat. Ennek következtében történik meg az, hogy egyre több a nem magyar felirat a sírköveken. /Szabó Csaba: A lutheránus egyház ezredvégi gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Bertha Zoltán /Debrecen/ irodalomtörténész állapította meg: "egy történelmi, pozíciójában megrendült, identitásában és önbecsülésében sorvadó, eszmei tájékozottságában elbizonytalanodó nemzettársadalom - mint amilyen a Kárpát-medencei etnikai térvesztését, demográfiai fogyatkozását és elerőtlenedését folyamatosan átélő magyarság - sem csorbul attól, ha fenntartja az eszményállító írásművészet sorskifejező akaratába vetett bizalmát, vagyis ideálképző értéktudatának önmegtartó energiáit." Bertha Zoltán ennek alátámasztásául idézett határon túli magyar íróktól, Sütő Andrástól, a vajdasági Tari Istvántól, a kárpátaljai Füzesi Magdától, az erdélyi Szőcs Gézától, Kovács András Ferenctől, Demény Pétertől és Orbán János Dénestől. /Bertha Zoltán: Irodalom és nemzet. = A Hét (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

A Kriterion Alapítvány folytatja a romániai nemzetiségeket bemutató rendezvénysorozatát. Tavaly ősszel a hazai tatár kisebbség képviselői jöttek el Csíkszeredába, hogy beszéljenek életükről, hagyományaikról, szeptember 4-én pedig az ukrán kisebbség jeles személyiségei látogatnak el a székely városba. /Nemzeti kisebbségek a Kriterion Alapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Aug. 31-én Nagykárolyban megalakult a Nagykároly Régió Egyesület, amely az alapszabályzatában rögzítettek szerint magánjogi, nem kormányzati, nonprofit, román jogi személyiséggel bíró egyesület. (Az elképzelés szerint a kiadásokra szükséges anyagiakat elsősorban a különböző európai szervezetektől, pályázatok útján biztosítják.) Az alakuló ülésen a nagykárolyi, börvelyi, mezőpetri, mezőteremi, mezőfényi, piskolti, csanálosi polgármesteri hivatalok képviselői vettek részt. A Nagykároly Régió Egyesület célja az övezet belső erőforrásainak értékesítése, az övezet lehetőségeinek, a gazdasági, szociális, kulturális élet fontosabb képviselőinek a mozgósítása. /Megalakult a Nagykároly Régió Egyesület. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Évadkezdés előtt áll Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Béres András társulatigazgató kifejtette, hogy nehéz helyzetben vannak a színházak, a színészi fizetések rendkívül alacsonyak, s nem tudtak emelni. Alapvetően nem kommersz színházat, hanem művészszínházat akar csinálni, jelentette ki. /Lokodi Imre: Gong előtt a Tompa Miklós Társulatnál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Ifj. Kabai Ferenc református lelkipásztor és a szórványegyház gondnoka, Kerekes Tamásy Rózsika aug. 22-re meghívta a Girolt faluból elszármazottakat. 1999-re hét élő lélekre zsugorodott össze a helyi gyülekezet. Több mint százan jöttek össze. 55 év után ez volt az első eset, mikor a falu magyarságának talán egy pár órára visszafénylett egy pillanatra a falu aranykora. /Kolozsi Gergely István: A girolti példa. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. szeptember 2.

A Nagyváradi Bábszínház Lúdas Matyi Társulata anyagi problémák miatt felújított darabokkal kezdi az új évadot, közölte Szőke Kavinszky András társulatvezető. Magyarországi vendégrendezők segítenek, akik tiszteletdíját a magyar minisztérium fedezi. Az új évadban néhány bábszínészük távozik. /Pásztai András: Lúdas Matyi Társulat. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Szept. 2-án ünnepség keretében Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) székházában Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Pro Cultura Hungarica-díját Bitay Károly főkonzulja nyújtotta át. Az ünnepségen, előrehaladott kora miatt Mohy Sándor nem vehetett részt. Laudációt Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott. Kós András és Mohy Sándor az alkotás mellett az oktatást is szívügyének tekintette. A képzőművészeti főiskola tanáraiként szobrász- és festőnemzedékek egész sorát indították el a pályán. /Pro Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Kós András szobrászművészt és Mohy Sándor festőművészt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1999. szeptember 2.

A Kalotaszeg (Bánffyhunyad) folyóirat augusztusi 8. száma Kós András sztánai születésű neves szobrász emlékképeit közölte indítónak. A bánffyhunyadi volt Kalotaszegi Múzeum sorsáról tovább folyik a vita. Az Erdélyi műemlékeink sorozatban ezúttal Kőhalom váráról olvashatunk. /(horváth): Megjelent a Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

1999. szeptember 2.

Botár Edit Kolozsvár egyik leggyakrabban kiállító, legismertebb és legnépszerűbb akvarellistája volt. Néhány éve Budapesten él, a jelek szerint, nem változtatott munkastílusán. Szept. 7-én az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában, Budapesten Kolozsvár képekben címmel mutatja be alkotásait. A tárlatot Kányádi Sándor nyitja meg. A műsorban közreműködik Jancsó Adrienn előadóművész. /(németh): Botár Edit kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./


lapozás: 1-30 ... 19711-19740 | 19741-19770 | 19771-19800 ... 131881-131890




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2021
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék