udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 131890 találat lapozás: 1-30 ... 81031-81060 | 81061-81090 | 81091-81120 ... 131881-131890

Névmutató:

2009. június 15.

Gyimesi Éva, a Szekuritate tizenöt évig megfigyelt célszemélye, a rendelkezésére bocsátott hatkötetnyi dokumentumanyagában fölfedezte, hogy nem csupán otthon, az egyetemi kabinetben vagy az előadóteremben, sőt a vakáció színhelyein, hanem a kórházban is figyelték. Az orvos 44 éves, magyar nemzetiségű személy, állambiztonsági körökben 1982-től mint informátort a „BATOR” néven jegyzik. Így vált a kórház műveleti területté a titkosszolgálat dolgozói számára. „BÁTOR”-nak kell biztosítania az optimális feltételeket a szalonban végzendő „házkutatáshoz”, ami által bizonyítható lesz az ellenséges tartalmú írások léte vagy nemléte. /Gyimesi Éva: A kórház mint műveleti terület. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Stelian álnéven Bartha Tibor jelentett /Besúgók nevét hozta nyilvánosságra. = Szabadság (Kolozsvár), 2007. dec. 10./

2009. június 15.

„Miért kell vájkálni a múltban?” – tették fel sokan a kérdést két évvel ezelőtt, amikor Tőkés László egykori besúgóiról hozott nyilvánosságra részleteket. A temesvári szószéken Tőkést követő, tavaly nyugdíjba vonult lelkész is besúgó volt. „Miért kell tisztességben megőszült embereket pellengérre állítani nyugdíjazásuk előtt?” – hangzott el. Természetes a nyugtalanságérzet azok körében, akik egykor kollaborációt vállaltak a zsarnoki hatalommal. Az egykori megfigyeltek között is sokan vannak, akik nem kíváncsiak a róluk készített feljegyzésekre. Azonban nincs esély a gyógyulásra diagnózis nélkül. Az elemi igazságérzet elcsökevényesedett a társadalomban. Ha egy besúgó önként vall múltjáról azoknak, akikről jelentett, ha maga kér bocsánatot, számíthat a bocsánatra. Ma már egyre kisebb az esély arra, hogy rejtve maradnak a titkok. /Gazda Árpád: A besúgók szorongása. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2009. június 15.

Újraválasztották a Fidesz elnökének Orbán Viktort, valamint ismételten bizalmat szavaztak a Fidesz négy jelenlegi alelnökének is június 13-án Budapesten, a párt XXIII. Kongresszusán. Orbán Viktor megválasztása után arról beszélt: nincs kiegyezés a Gyurcsány–Bajnai-korszakkal, amely megkezdte saját maga átmentését. A Fidesz elnöke 1216 érvényes szavazatból 1211 igen szavazatot kapott. A határon túli magyarok képviseletében felszólaló Tőkés Lászlót vastapssal fogadták. Az újonnan megválasztott európai parlamenti képviselő a Kárpát-medencei magyarok közös európai képviseletét szorgalmazta. /Újraválasztották Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2009. június 15.

Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke kizárta, hogy a jövő évi parlamenti választás előtt az MKP választási koalícióra lépjen a Híddal, azzal az új szlovákiai magyar párttal, amelyet az MKP-ból kilépett képviselők alapítottak. A Híd megalakulását Pozsonyban jelentette be Bugár Béla, az MKP volt elnöke azon képviselők nevében, akik egy hete kiléptek a Magyar Koalíció Pártjából, mert nem értenek egyet a vezetés politikai stílusával. Bugár úgy vélte: alaptalan az az aggodalom, hogy két magyar párt vetélkedése esetén a szlovákiai magyarok parlamenti képviselet nélkül maradhatnak. Csáky szerint a Híd nem más, mint „gazdasági érdekcsoport”, illetve „a hazugság és az emberbutítás pártja”. /Csáky: nincs magyar koalíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2009. június 15.

Egy nemzetnek akkor van vége, amikor megszűnik a nemzet cselekvési képessége, s a kárpátaljai magyarság most ennek az állapotnak a közelében van – mondta a Fidesz XXIII. tisztújító kongresszusán június 13-án Budapesten Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke, majd felhívta a figyelmet arra is: a magyar nemzeti kisebbségek megmaradását illetően a magyarországi politikai harc a fő hadszíntér. A nemzet tagjainak áldozatvállalásából áll össze a nemzet, ez teszi lehetővé, hogy a közösség együttesen tudjon cselekedni. Ahogy ez a képesség megszűnik, a lélektelenné vált etnikai testet rövid idő alatt ,,bedarálják” – mondta Kovács Miklós. A KMKSZ elnöke úgy vélekedett, egy nemzetnek nem úgy van vége, hogy az utolsó magyar is asszimilálódik, elmegy külföldre, hanem úgy, hogy megszűnik a kollektív cselekvés képessége. /Kovács Miklós: bénultság Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

2009. június 15.

A Transylvania Trust Alapítvány 2008-ban hozta létre a médiadíj kitüntetést azon médiaszakemberek és újságírók részére, akik a romániai épített örökség helyzetének kérdéskörével rendszeresen foglalkoznak. Az első díjkiosztó ünnepség június 15-én volt a bonchidai Bánffy-kastélynál, a nyertesek: Balázs János újságíró és Berszán-Árus György operatőr, mindketten a Román Televízió magyar adásának munkatársai. /Köllő Katalin: Médiadíj az épített örökségért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2009. június 15.

A Csihányos Csíkszereda közelében, Zsögödfürdőn van. 2004-ben az akkori városi önkormányzat helyi érdekeltségű természetvédelmi területnek nyilvánította, rá egy évre a megyei tanács is feltette a megyei védett területek jegyzékére. Gondnokságot azonban nem vállalt senki. Nemrég valaki buldózerrel utat tört a védett növényektől virító réten keresztül. Ezt néhány civil környezetvédő jelentette. Az illető megjelent a polgármesteri hivatalban, közölte, neki nem mondta senki, hogy ez környezetvédelmi terület, különben is, a munkára a hivataltól szóbeli engedélyt kapott. /Forró-Erős Gyöngyi: Problémák és valóság. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

2009. június 15.

Megnyílt az aradi magyar képzőművészek csoportos tárlatára a Jelen Galériában. Június 12-én tartották Aradon a Kölcsey Egyesület újabb rendezvényét. Meglepetést volt a Kölcsey Színpad kiscsoportjának a bemutató előadása a Kölcsey Egyesület ülésén. Pávai Gyula A részeges király című mesejátékát Faragó Zénó, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze rendezte. A zenés programban Szenes Andrea, az aradi filharmónia szimfonikus zenekarának elsőhegedűse és Szenes András, a Polydy együttes billentyűse lépett fel. /Kiss Károly: Kölcsey-rendezvény a minorita palotában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

2009. június 15.

Márton Áron, a neves erdélyi római katolikus püspök szobrát avatták fel június 14-én Kovásznán, a szintén háromszéki Szentkatolnán Bálint Gábor orientalista büsztjét leplezték le június 13-án. Kovásznán Márton Áron 2,2 méter magas, egész alakos szobrát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását a római katolikus templom előtt állították fel. Szentkatolnán a helyi Bálint Gábor Egyesület kezdeményezte a település szülöttjének, a 17 nyelven beszélő Bálint Gábor nyelvtudós szobrának felállítását. A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész munkája. Az avatóünnepségen Bakk Pál nyugalmazott tanító, helytörténész és Jakab Jolán tanárnő elevenítette fel az orientalista életútjának legfontosabb állomásait. Bálint Gábor fontos munkái: A honfoglalás revíziója vagyis a hun, székely, magyar, besenyő, kun kérdés tisztázása (1901), továbbá a Lexikon cabardico–hungarico–latinum (1904). /Bíró Blanka, Bartos Lóránt: Nagy emberek szobrai Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ Június 13-án szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola leleplezték le a névadó mellszobrát, Vetró András alkotását. Szőcs Kölcze Ervin iskolaigazgató, a Bálint Gábor Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd a nagy nyelvtudós munkásságának legavatottabb ismerője, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész mutatta be a település leghíresebb szülöttjét. A tudományos konferencia keretében dr. Obrusánszky Borbála budapesti történész-orientalista Bálint Gábor és a Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatáról szóló előadását dr. Borcsa János olvasta fel. Ezt követően a Bálint-emlékkiállítást tekintették meg az érdeklődők. /Iochom István: A nyelvtudós hazatért szülőfalujába (Szoboravatás Szentkatolnán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

2009. június 15.

Június 14-e óta Zsombolya után Újszentes a második bánsági település, ahol a jó etnikumközi kapcsolatok jegyében a román és a magyar nemzeti költőnek, Mihai Eminescunak és Petőfi Sándornak egyaránt szobrot állítottak. Újszentesen az Újszentesi Általános Iskola előtt egyszerre leplezték le Petőfi Sándor és Mihai Eminescu szoboregyüttesként megkomponált emlékműveit, Varga Luigi István temesvári szobrászművész alkotásait, amelyek hitelesen érzékeltetik a két költőóriás egyéniségét. A két szobor között míves kétnyelvű márványtábla idézi fel a költők halhatatlan verssorait és állít emléket a támogatóknak. Szilágyi Géza újszentesi polgármester megköszönte Sándorfalva (Magyarország) testvértelepülés önkormányzatának és a Sándorfalvi Kulturális Egyesületnek azt a hathatós támogatást, amelynek köszönhetően Petőfi Sándor szobrát felállíthatták a Temes megyei önkormányzat biztosította összegből állított Eminecu-szobor mellé. /Pataki Zoltán: Eminescu- és Petőfi-szobrot avattak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

2009. június 15.

A második világháborúban elesett huszonöt magyar honvédnek állítottak emlékművet június 13-án a Beszterce-Naszód megyei Szeretfalván. A Hargita megyei, magyarországi és szlovákiai katonák 1944 szeptember–októberében haltak meg. Az emlékmű egy 600 négyzetméteres, körbekerített területen található a Szeret falva és Árokalja közötti domboldalon. A katonák sírjai által közrefogott emlékművet román és magyar nyelvű szertartás keretében szentelték fel a környékbeli katolikus, református és ortodox lelkipásztorok. Koszorús Zoltán, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei elnöke elmondta, Szeretfalván 28 katona esett el, 25 magyar és három orosz, az utóbbiak holttestét a kommunista hatalom a besztercei Hősök temetőjében helyezte el. /Pap Melinda: Magyar katonáknak állítottak emlékművet Szeretfalván. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2009. június 15.

Kitartást és százszázalékos támogatást kértek a nagyváradi színház Szigligeti Társulatának művészei a közönségtől a június 13-án tartott évadzáró utáni beszélgetésen. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a Kasimir és Karoline próbái alatt, Anca Bradu rendezőnő vezetésével az eddigieknél is erősebben összekovácsolódott a társulat. /Nagy Orsolya: Támogatást kér a Szigligeti Társulat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2009. június 15.

Kettős esemény helyszíne volt a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom június 13-án: megszólalt Háromszék legnagyobb koncertorgonája, és megáldották a templom új oltárképét. Martine Reymond svájci orgonista megszólaltatta a Krisztus király-templom Ziegler-koncertorgonáját. Tavaly érkezett meg az orgona. A hálaadó szentmise után Szilágyi Zsolt magánénekes és Tamás Sándor megyei tanácselnök méltatta az eseményt, majd a Harmónia énekegyüttes után megszólalt a hangszerek királynője, Lukács Tamás orgonaépítő több hónapos munkája után. A svájci Martine Reymond a montreuxi Szent Vince templom, vagyis az orgona származási helyének orgonistájaként a hangszer jó ismerője. . Az ünnepi szentmise keretében az alkotó, Hervai Katalin grafikusművész jelenlétében áldották meg a Krisztus Királyt ábrázoló új oltárképet. A nagyméretű feszületet a tervek szerint tizenegy, a magyar szenteket ábrázoló táblakép követi majd. /Ferencz Csaba: Megszólalt a hangszerek királynője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

2009. június 15.

Kolozsváron a Korunk szerkesztősége, Marosvásárhelyen pedig a Látó Irodalmi Kör látta vendégül a budapesti József Attila Kör (JAK) tagjait: Csobánka Zsuzsát, Csehy Zoltánt és Király Leventét. Marosvásárhelyen a Látó főszerkesztő-helyettese, Szabó Róbert Csaba volt a felolvasóest házigazdája június 13-án G. Pont Caféban, a fiatal magyarországi írók felolvasóestjén. A Látó Irodalmi Színpad évadot zárt a József Attila Kör tagjainak felolvasóestjével. /Máthé Éva: Kolozsváron és Marosvásárhelyen jártak a József Attila Kör tagjai. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

2009. június 15.

Erdei politika címmel jelent meg Selyem Zsuzsa legújabb publicisztikakötete. A címben egy kis iróniát lehet érezni. Selyem Zsuzsa hangsúlyozta: „Persze, hogy gúnyos: mit lehet egyébként épeszű embernek kezdeni egy olyan pragmatikus, ugyanakkor ómódi szlogenekkel átszőtt társadalmi-politikai térrel, mint amilyent az Erdély szó hangulatában magával hoz? Ha azt halljuk, Erdély, azonnal be kell a szemünknek párásodnia, egyszersmind bicskánknak is illik kinyílnia a zsebünkben. Gondoltam, ha már ennyire hagyományőrzők vagyunk, lépjünk egyet vissza, a név eredetéhez, az „erdőhöz”. (Amit nem látunk a fáktól. Habár a mai politikai gyakorlat inkább a [kitermelt] erdőtől nem látja a fát.)” A fedőlapon Che Guevara és Marilyn Monroe látható. Selyem Zsuzsa kifejtette: „Amióta nincsen diktatúra, azaz amióta a hatalmi manipulációk sokkal árnyaltabbak és veszélyesebbek, nincsen külső akadálya annak, hogy megtegyük azt, amit komolyan gondolunk. ” „Marilyn: az érzéki, gyönyörű táj. Che: az elszánt akarat. Ma mindkettő márka, közös nevezőjük a pénz. ” Arra a megjegyzésre, hogy ez egy tabudöntögető kötet, a szerző ezt elismerte: „A tabuk a keljfeljancsik. Ezen nincs mit szépíteni. Ennél pontosabban nem is lehetne megfogalmazni, hiszen valóban olyan tabuk stresszelik az embereket, amelyek korábban már szépen fel voltak oldva, értelmezték őket, megvilágították őket, igazolták, mennyire károsak. És ma mégis előkerülnek, egy általános rettegtetés-politika előhozakodik velük. ” /Fleischer Hilda: A tabuk, a keljfeljancsik. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2009. június 15.

A Hargita Népe hasábjain napvilágot látott tárcák, jegyzetek, publicisztikai írások kötetbe való menekítése igen jól bevált gyakorlat. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó Utak, tájak, emberek sorozatában láttak újra napvilágot Sarány István írásai Toronyiránt Európában címmel. A könyv első bemutatóját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartották. Csíkszeredában június 15-én lesz a bemutatója. Sarány István, a Hargita Népe főmunkatársa elmondta, 2007 nyarán nagyobb körúton volt a feleségével Európa nyugati felében, majd itthon autóval bejárták a Szászföld nevezetességeinek egy részét. Ekkor érezte igazán: egyazon kultúrkörhöz tartozunk a vén kontinens jobbik felén élőkkel. Ezt az élményét megosztotta az olvasókkal. /Antal Ildikó: Ha toronyiránt haladunk, nem érhet nagy baj. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

2009. június 15.

Az idei Irodalmi éjszakák és nappalok neptuni fesztiváljára tartó, Esterházy Péter újabb két, román fordításban megjelent könyvét /Hahn-Hahn grófnő pillantása – lefelé a Dunán és Hrabal könyve/ mutatta be a bukaresti Carturesti könyvesboltban. /Esterházy Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2009. június 16.

Frissítették vagyonnyilatkozataikat a kormányzati tisztségviselők és Románia államfője. Basescu elnök nem is gazdagabb, mint tavaly ilyenkor. Boc miniszterelnök a megtakarítás híve, Elena Udrea miniszter viszont hatalmas tartozást halmozott fel. /Szegény gazdag minisztereink. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2009. június 16.

Nagy felháborodást váltott ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) körében az, hogy Traian Basescu június 14-én részt vett a kormány rendkívüli ülésén. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, Bogdan Niculescu Duvaz közölte: amennyiben az államfő előre be nem jelentett módon vesz részt az elkövetkezőkben a kormány ülésein, a szociáldemokrata miniszterek távol maradnak. Traian Basescu leszögezte: annyiszor lesz jelen a kabinet ülésein, ahányszor csak a kormányfő meghívja. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu kifejtette: az államfő választási diverziót akar kelteni, amikor olyan kijelentéseket tesz, hogy októberben nem lesz fedezet az állami alkalmazottak béreinek a kifizetésére. Szerinte mindez kampányfogás, így akar politikai tőkét kovácsolni. /Felerősödőben a kormánykoalíciós válság? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2009. június 16.

A Boc-kormány a tavaszi ülésszak kezdete óta semmibe veszi a parlamentet és a parlamentarizmus eszméjét. Elengedhetetlen, hogy a következőkben a végrehajtó hatalom tartózkodjon a törvényhozói munkától és valóban csak rendkívüli esetekben hozzon törvényerejű döntéseket. Hagyja meg a parlamentnek, hogy az legyen, amit az alkotmány 61. cikkelye leír: az ország egyetlen törvényhozó hatalma – jelentette ki június 15-én a felsőház plénumában Cseke Attila RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozatában. A szenátor emlékeztetett, hogy a kormány semmibe veszi az egyéni választókörzetekből bekerült honatyák munkáját: késve küldi el a véleményezését a törvénytervezetekhez. A 2009/61. sürgősségi kormányrendelet elfogadásával eltörölték a törvénytervezetek mellé csatolt, eddig kötelező hatástanulmány elkészítését. A rendelet szerint a kormány a jogszabályokat módosíthatja. Ez a kitétel nem csak alkotmányellenes, de súlyosan sérti az alkotmányt. /Mi szükség a parlamentre? Politikai nyilatkozat a 61. sürgősségi rendeletről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./


lapozás: 1-30 ... 81031-81060 | 81061-81090 | 81091-81120 ... 131881-131890




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék