udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
165
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-165
Helymutató:
Resicabánya
1991. augusztus 5.
A Temesvári Rádió aug. 5-i magyar nyelvű adásában Pénzes Béla, az RMDSZ resicabányai szervezetének elnöke beszélt a város magyarságának helyzetéről. Mintegy ötezer magyar él Resicán, a katolikus és református egyház nyilvántartása szerint, azonban a helyi RMDSZ-nek csak 250 tagja van. Az emberek félnek. Nem politizálok, térnek ki az RMDSZ hívása elől. Az RMDSZ-nek nincs fizetéses alkalmazottja, mindent maguk végeznek, odaadásból. Resicán egyetlen magyar négyosztályos elemi iskola létezik, tizenöt tanulóval. Mindenkit kérnek, írassa gyermekét a magyar iskolába, de nem a kérésnek nem volt foganatja. /MTI/ 1993. október 30.
Az amatőr színjátszó csoportok Gyergyószentmiklóson tervezett találkozója nem sikerült a tervek szerint, mert székelyudvarhelyiek megbetegedtek, a resicabányaiaknak pedig az utazási költség jelentett gondot. A találkozó okt. 18-án, a gyergyói színjátszás történetét bemutató kiállítás megnyitójával kezdődött. A helyi, fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Fábián Ferenc Színjátszó Csoportot kezdettől Danalizín József vezeti, egyúttal ő a rendező is. Az elmúlt 15 év alatt összesen 194-en léptek színpadra, ebből 31-en már külföldön élnek. A nyolcvanas évektől föltűnt egyik másik csoport, a Figura együttes. A Gyergyószentmiklóson fellépett többi csoport is vígjátékokkal mutatkozott be, így a nagykárolyiak, a szamosújváriak, a borszékeiek. /Gál Éva Emese: Színjátszók Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./ 1994. szeptember folyamán
Az RMDSZ és a Corvin Magazin Bt. közreműködésével a szórvány részére négy lap indult: Hunyad Megyei Hírmondó. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének lapja /Déva/, Krassó-Szörényi Hírmondó. Az RMDSZ Krassó-Szörényi szervezetének lapja /Resicabánya/, Nagy-Küküllői Hírmondó. Az RMDSZ Nagy-Küküllő menti szervezeteinek lapja /Medgyes/, Nagyszebeni Hírmondó. Az RMDSZ Nagyszebeni szervezetének lapja /Nagyszeben/.1994. december 7.
Resicabányán dec. 7-én ötezer ember tüntetett. A munkások követelték, Vacaroiu miniszterelnök utazzon a városba. A megmozdulás oka: nem fizették ki a béreket. A szakszervezeti vezetők élére álltak a sztrájknak. A kormányfő bejelentette, hogy nem utazik oda addig, amíg ilyen robbanékony a helyzet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ 1994. december 8.
A román rádió jelentése szerint dec. 8-án, a resicai gépgyár fizetés nélkül maradt dolgozói által elindított sztrájk harmadik napján 12 ezer ember vonult a főtérre. A tüntetők politikai követelésekkel is felléptek: Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Krassó-Szörény megye prefektusa mondjon le. A sztrájk hírére a kormány átutalt egy nagyobb összeget, hogy a fizetés egy részét kiadhassák. A tüntetők követelték, hogy Vacaroiu miniszterelnök azonnal látogasson a helyszínre. A kormányfő erre nem volt hajlandó, bejelentette, hogy majd jan. 15-én ellátogat a városba. Több kohászati és más vállalat bejelentette, hogy szolidárisak a gépgyárral. Iliescu elnök dec. 8-án felhívta a gyár szakszervezeti vezetőit és megígérte nekik, hogy Vacaroiut a napokban Resicára küldi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11., Új Magyarország, dec. 9./1994. december 12.
Dec. 12-én a hetedik napjába lépett Resicabányán a tüntetéssorozat. Ismét követelték, hogy a miniszterelnök tárgyaljon velük. A város ipara válságban van, helyzete kilátástalan. Dec. 11-én kormányküldöttség utazott a helyszínre, jelentését a kormány dec. 12-i ülésén elemezték. /Magyar Nemzet, dec. 13./1994. december 13.
Engedve a tüntető tömegnek, dec. 13-án mégis Resicabányára utazott Vacaroiu miniszterelnök. A bukaresti lapok ezt a kormány meghátrálásaként értékelték. Az éjszakába nyúló tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a kormány garanciát vállal a kohászati kombinát korszerűsítéséhez szükséges hitelekért, kölcsönt nyújt, hogy megakadályozza a pénzügyi válságot, hozzájárul a városi vízellátás javításához. Félő, hogy más helyeken is követni fogják a sztrájkkal kikényszeríthető engedményeket. /Magyar Nemzet, dec. 15./1996. január 4.
A dévai Corvin Magazin Bt. Déván Hunyad Vármegye, Medgyesen Nagyküküllő, Resicán Délnyugat, Nagyszebenben Nagyszeben és Vidéke címmel ad ki folyóiratot. Az előállítás költségeit a magyarországi Pro Professione Alapítvánnyal együtt fedezik. Maguk az újságok a dévai Xpress Kft segítségével a szintén dévai Grapho Tipex nyomdában készülnek. A költségeket viselők és az ellenszolgáltatás nélkül szerkesztésre vállalkozók célja: a dél-erdélyi szórványmagyarság kezébe anyanyelvű sajtót juttatni. A lapokban az egyetemes magyar hagyományokat fölelevenítő írások kapnak helyet, emellett irodalmunk legszebb alkotásai. /Kósa László: Ellenszolgáltatás nélkül. = Magyar Nemzet, jan. 4./1996. február folyamán
Nagy visszhangot váltott ki a Délnyugat főszerkesztőjének, Makkay Botondnak A tohonyaság című elkeseredett írása a folyóirat 1995/8-9. számában arról, hogy nő a közömbösség, nem kap segítséget szerkesztői munkájához. Sokan tollat ragadtak, volt, aki megköszönte a lapnak a szórványban élőknek nyújtott olvasmány lehetőségét, volt, aki egyetértését fejezte ki., megmozgatta az embereket. - Ebben a számban Cziczeri Béniről (1910-1981) olvashatunk, aki református egyházi gondnokként, lelkész híján a lelkész helyettesítője, a helyi műkedvelés, az óvodai műsorok fáradhatatlan szervezője volt egész életében. /Délnyugat (Resicabánya), jan. - febr./1996. október 1.
A Krassó-Szörény megyei RMDSZ titkára, Makay Botond másodikként szerepelt az RMDSZ megyei jelölt-listáján. Személye ellen a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből óvás érkezett, ezért jelölését újratárgyalták, s titkos szavazással megerősítették a helyét a listán. /Óvás után Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Makay Botond református tiszteletes, a Délvidék /Resicabánya/ szórványlap főszerkesztője.1996. december folyamán
A resicabányai rádióban 1996. jún. 19-e óta van heti negyedórás magyar nyelvű műsor, melyet Makay Botond /Resicabánya/ lelkész, a Délnyugat szórványfolyóirat szerkesztője állít össze. Azzal vállalta el a műsor készítését, jelentette ki Makay, hogy az pártpolitika-mentes lesz. /Délnyugat (Resicabánya), dec./1996. december folyamán
Boksánbányán idén júniusban emléktáblát állítottak Keresztes József /Bögöz, 1893-Budapest, 1976. jan. 13./ emlékére. Keresztes József lelkész Resicabányán templomnak is használható iskolát, Boksánbányán pedig templomot épített a nehéz időkben, 1941-ben kényszerült a távozásra. Húsz esztendeig /1921-1941/ volt Resicabányán /így Boksánbányán is/ lelkész. Kitűnő szervező volt, a templomépítésen kívül Resicabányán Világosság címmel saját szerkesztésű lapot is kiadott. /Délnyugat (Resicabánya), dec./1998. január 23.
Jan. 20-án Resicabányán ünnepélyesen felavatták a megyei könyvtár fiókjaként működő, hatezer kötetes magyar könyvtárat, amely a két világháború között élt lelkész-költő, Szombati Szabó István nevét vette fel. A könyvtár könyvgyűjtéssel, az RMDSZ áldozatvállalásával és a megyei könyvtár magyar állományának egyesítésével jött létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./1998. május 20.
Resicabányán a helyi RMDSZ-székházban Szombati Szabó István Olvasókör néven hagyományápoló egyesület megalakulását mondta ki 27 alapító tag. Megyei szinten kívánnak működni, hogy minél több helységben elinduljon az irodalmi-kulturális tevékenység. Központjuk - a Krassó-Szörény megyei RMDSZ-szel történt megegyezés értelmében - a Resicabányán levő RMDSZ-székház. /Hagyományápoló egyesület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./1998. május 22.
Resicabányán az RMDSZ-székházon levő feliratot ismeretlenek eltávolították a télen. Most a szervezet új táblát helyezett el a székház bejáratánál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./1998. július 3.
Bereczki András lelkipásztor lesújtva olvasta Makay Botond resicai lelkész sorait, olvasható nyílt levelében. Bereczki másfél éve lemondott a Harangszó (Nagyvárad) szerkesztéséről, távol tartja magát az egyházi közélettől, levelében kérdéseket tett fel: tényleg rémeket lát Tőkés László, a fegyelmi alatt álló lelkészek valóban ártatlanok, mit jelent a másképp gondolkodás? Azt a hősiességet, hogy "forradalmi kisistennek", "szakorvosra" szorulónak nevezhető az, aki 1989-ben kockára tette életét? A CE Szövetség elfogadja, hogy így védelmezzék? /Bereczki András lelkipásztor: Nyílt levél Makay Botondhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Előzmény: Makay Botond: Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23.1998. július 29.
Resicabányán meghaladta a hétezer kötetet a Szombati Szabó István Könyvtár állománya. A polgármesteri hivatal könyvespolcokat adományozott a könyvtárnak. /Gyarapodó könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./1998. augusztus 5.
Makay Botond /Resicabánya/ lelkész Ha valaki rémképeket lát, forduljon szakorvoshoz /Romániai Magyar Szó, jún. 23/ címen egyházkerületét, annak vezetőségét, püspökét becsmérelte. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és Lelkészi Kara egyértelműen elítélte ezt az írást. Makay Botond elfelejtette, hogy 1989-ben perbeli beavatkozási kérelemmel fordult a bírósághoz a Securitate által üldözött Tőkés László és családja kilakoltatását kérve. Mellékelten közölték Makay 1989. okt. 10-én kelt kérelmét, melyben kifejtette, hogy Tőkés Lászlót "tisztségéből eltávolították, tehát nincs joga a szolgálati lakás használatára, ennek ellenére visszautasítja a lakás rendelkezésemre bocsátását". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1999. június 4.
A Resicabányán kiadott Vita Catolica Banatus című vallásos kiadvány 1999/6. száma érdekes statisztikai adatokat közölt a romániai katolikus társadalomról. Az ország területén jelenleg 1 242 000 római katolikus él 6 egyházmegyében, míg a görög katolikusok száma 5 egyházmegyében 846 000 lélek, 623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején. Az akkori adatokhoz viszonyítva a római katolikusok lélekszáma 80 ezerrel nőtt. A római katolikusok közül a gyulafehérvári érsekség területén 542 ezer, a bukaresti érsekség területén 105 ezer, a váradi, illetve a szatmári püspökségén egyaránt 108 ezer, a temesvári püspökségén 112 ezer, a jászvásári érsekségén 267 ezer katolikus él. Görög katolikus vonatkozásban a Gyulafehérvár-Fogaras érsekséghez 354 ezer, a Kolozsvár-Szamosújvár püspökséghez 200 ezer, a lugosihoz 60 ezer, a váradihoz 100 ezer, a máramarosihoz 132 ezer hívő tarozik. A római katolikusok 974 pappal, a görög katolikusok 704 pappal működnek. A szerzetes-, illetve az apáca-rendek száma az előbbieknél 21 férfi és 74 női, az utóbbiaknál 12 férfi és 30 női rend. A statisztika nem jelölte, de tudnivaló: a legtöbb magyar római katolikus a gyulafehérvári érsekséghez, míg a legtöbb görög katolikus a máramarosi püspökséghez tartozik. A nemzetiségek vonatkozásában a leggazdagabb a Temesvári egyházmegye, ott ugyanis magyar, német, román, horvát, cseh, bolgár római katolikusok és körükből kikerült papok vannak. /Katolikusok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1999. július 2.
Idén hatodik alkalommal rendezték meg jún. 26-29-e között Resicabánya ünnepét. Ökumenikus szertartás volt a megyeszékhely főterén, majd népviseleti és énekes-táncos seregszemle következett. Táncműsorral és fúvószenével szórakoztatták a fölvonult németek az érdeklődőket. Másnap jöttek a megye több nemzetiségének díszes népviseleteibe öltözött együttesei, köztük az RMDSZ csoporttá csökkent Tűzvirág táncegyüttese is. Jún. 28-án kiállítás nyílt Resicabánya múltja és jövője címmel. Jún. 29-én, a város tulajdonképpeni ünnepén két rendezvény volt, a Német Demokrata Fórum és az RMDSZ, illetve a Német Művelődési Egylet és a Szombati-Szabó István Olvasókör szervezésében. Az RMDSZ székházában ünnepi megemlékezés volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójáról. /Makkay Botond: Resicabánya ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1., folyt.: júl. 2./1999. augusztus 23.
Resicabányán az óvárosban lévő magyar iskola és óvoda egyaránt fölöslegessé válik, az érdektelenség miatt. Az óvodában várhatóan 4-6 gyermekre lehet számítani az új tanévben, míg az iskolában ez a szám ennél is kevesebbre tehető. A Resicabányára érkezett, most végzett nagyenyedi magyar tanítók sem akartak itt kezdeni. A református és római katolikus egyház képviselői 182 családot látogattak meg. A végeredmény siralmas: mindössze három gyermek jelentkezett magyar óvodába. /Makkay Botond: A nulláról próbálnak indulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./1999. szeptember 4.
Dercze Ferenc Resicabányán élő gobelinművész, RMDSZ-vezetőségi tag, nyugalmazott mérnök mostani munkájába beírta a Miatyánk szövegét. A kivarrt templomképeket elajándékozta az illető plébániáknak, egyházaknak. Készülőben van a Keresztút gobelin az épülő resicabánya-govondári római katolikus templom számára, a tizenöt stáció. A hetvenhét éves gobelinművész szeretné még munkáit befejezni. A Szovjetunióba deportáltak emlékművét is kivarrta, a helybeli Német Demokrata Fórum kezdeményezésére. - A kereszthegyi emlékmű megcsonkított, vaselemeitől részben megfosztott 48-as szabadságharc-emlékmű, ennek képét, a maga csonkaságában is szeretné megcsinálni. /Munkáiban több nemzetiségben gondolkodva. Beszélgetés DERCZE Ferenccel, a resicabányai gobelinművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./1999. december 18.
Sokan úgy tudják, hogy a Bánságban: "szórvány" Temesváron kezdődik és végződik. Pedig Krassó-Szörény is szórvány, így Resicabánya, Boksánbánya, Nándorhegy és Karánsebes. A cikkíró a Krassó-Szörény megyében levő Újmoldováról adott képet: a 17 ezer lakost számláló Újmoldovában alig 380 magyar lélek található. Újmoldovát azelőtt még Moldovabányának is hívták. /Dercze Ferenc: Szórvány a szórványok között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./1995. február folyamán
A Délnyugat folyóirat 1994-ben indult, első évfolyamában /1994-ben/ tíz száma jelent meg. Felelős szerkesztője, aki egyben a cikkek zömét írja, Makay Botond református tiszteletes. A többi cikk Dercze Ferenc szerkesztőségi titkártól és Szánthó Lehel főszerkesztő-helyettestől van. Még Fülöp Lívia mondható rendszeresen közlőnek, amint a lap statisztikájából kitűnik. A Délnyugat költségeit a dévai Corvin Magazin Bt. és a magyarországi Pro Professione Alapítvány vállalta magára /akárcsak a Hunyadvármegye folyóiratot/, hogy újsághoz jussanak a szórványban élő magyarok. /Délnyugat (Resicabánya), febr. - II. évf. 2. sz./1995. március 25.
Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.1997. február 12.
Febr. 13-án tartott Resicabányán a Krassó-Szörény megyei RMDSZ tisztújító közgyűlést. Huszti András megyei elnök tartott beszámolót. Végül kettős jelölés alapján (Huszti András és Makay Botond pályázott az elnöki tisztségre), titkos szavazással megválasztották a Krassó-Szörény megyei RMDSZ új elnökét Makay Botond református lelkész személyében.1997. május 10.
A Partiumi Közlöny egy-egy száma átfogó képet ad az egyházkerület működéséről, az elfogadott határozatokról, a történtekről, általában Tőkés László püspök igyekezetéről, hogy megfelelően dolgozzanak a gyülekezetekben. Még a kiadandó református egyházi énekeskönyvvel is foglalkoztak. Sok a probléma, ezt jelzik az ilyen megjegyzések: a püspök megengedhetetlennek tartja, hogy egyes lelkipásztorok nem laknak állandó jelleggel gyülekezetükben, nem léptek előre az egyházi kiadványok terjesztésében, stb. A fegyelmi ügyek is elhúzódnak, így például Makay Botond /Resicabánya/, Higyed István /Lugos/ lelkipásztorok, Papp László volt püspök ügye. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora ellen a presbitérium egy része panaszt nyújtott be és törvénytelenül elbocsátotta. Az Erdélyi Gyülekezet 1997. jan. 25-i közgyűlése enyhe szavazattöbbséggel fegyelmi kivizsgálást kért Zalatnay István ellen. - Az egyházkerület kiadói és sajtóbizottsága a következő könyvek kiadását irányozta elő 1997-1998-ban: Hegyesi Márton: Bihar Vármegye 1848-1849-ben /1885-ben megjelent könyv újrakiadása/, Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története a kezdettől az államosításig, Hajdú-Mohoros József: A Partium, a Királyhágómellék földrajzi leírása, id. Csernyák Béla: A református egyház Nagyváradon, II. kötet, Szabolcska Mihály: Válogatott versek /Czine Mihály válogatásában/, Olosz Lajos életrajza, Prédikációs kötet Csűry István gondozásában, Egyházkerületi név- és címtár. Elhatározták a Királyhágómelléki Füzetek állandósítását, májusban megjelenik a 6. és 7. füzet, amelyek az 1996. aug. 30-i jubileumi ünnepség, valamint az Árpádon megrendezett millecentenáriumi emlékezés anyagait tartalmazzák. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 10., VII. évf. 5. sz./2000. október 18.
Idén áprilistól Makay Botond lelkész a Resicabányán működő Radio Resita magyar nyelvű adásának mindenese: a bemondó, a riporter, a szerkesztő és a szerző, ami belefér a heti húszperces adásba. Okt. 10-én közölték vele, hogy a választási kampány idejére felfüggesztik a református adásokat, arra hivatkozva, hogy Makay tiszteletes a jelölőlistán szerepel, tilos a hangját hallatni a kampány jellegű műsorokon kívül. - Makay megemlítette, hogy szenátori jelölése kapcsán két hír érkezett. Az egyik szerint esélyes jelölt, a másik szerint Makay Botond komoly veszélyt jelent a demokratizálódás szempontjából, mert a bukott rendszer újraéledő embere. /Makay Botond: "Betiltották" a magyar nyelvű adást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./2000. október 19.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közleményben tudatta, hogy határozatot hozott két lelkészi jellegű parlamenti jelölt ügyében. Sógor Csaba engedélyt nyer arra, hogy Hargita megyei szenátorjelöltként induljon a novemberi országos választásokon. Makay Botond resicabányai lelkipásztornak a Krassó-Szörény megyei RMDSZ szenátori listán való indulását az Igazgatótanács visszautasítja és az ügyben írásbeli megkereséssel fordul a Szövetség országos vezetéséhez. A visszautasítás indokai: az 1989-es temesvári eseményekben játszott negatív szerepe; az az összeférhetetlenségi körülmény, hogy Makay Botond jogerős egyházkerületi fegyelmi határozat által nyolc évre megfosztatott az - egyházi - választhatósági jogától, és ennek következtében világi közéleti tisztség betöltésére is méltatlanná vált" - áll az egyházkerületi határozatban. /Egy meleg, egy hideg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2000. november 16.
Krassóvár (a hazai horvátok /krassovánok/ "fővárosa") műkedvelő csoportjának egyik táncoktatója azzal a céllal kereste fel az RMDSZ-t, hogy magyar ruhákat szeretne szerezni vagy kölcsönözni, mivel magyar táncok betanítását is megkezdték. Mivel Resicabányán kiöregedőben és halódóban van a magyar tánccsoport, nem zárható ki az a tény, hogy a horvátok fognak magyar táncműsorokat bemutatni egy-egy, a megye kisebbségeit bemutató ünnepélyen. Hátha ez a tény egy kissé fölrázza a nemzeti önazonosságát könnyen feladó resicabányai magyarok lelkiismeretét. /Magyar tánccsoport Krassóváron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./