Gheorghe Funar polgármester beismerte, hogy a Mátyás-szobron tervezett felirat-módosításra még nem kapta meg a jóváhagyást, de ígérte, még ebben az évben végrehajtja a tervét. Funar bízik benne, hogy az új művelődési miniszter megszünteti az Országos Műemlékvédelmi Bizottságot, mert az hazafiatlan szerv. Annak idején Ceausescu is ezt tette annak idején. Molnos Lajos tanácsos emlékeztette Funart, hogy a Főtér önkényes megváltoztatása ellentétben áll az Országos Műemlékvédelmi Bizottság döntésével. /Németh Júlia: Szobortologatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1994. január 18.
A Hunyad megyei RMDSZ és az EMKE képviselői Déván tartott tanácskozásukon lapalapítást határoztak el, melyet az 1990-ben 30 lapszámot megélt, majd anyagi nehézségek miatt megszűnt Hunyad Megyei Hírlap utódjának képzelnek el. A jövendőbeli lapnak megbízott főszerkesztője már van, a Bukarestből hazatért, a Romániai Magyar Szótól tavaly nyugdíjba vonult Zsók Béla személyében. /Lapok a szórványnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1994. január 19.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-plaform szóvivője nyílt levelet intézett a román ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék fel szavukat az igazságtalanul bebörtönzött székelyföldi magyarok érdekében. Esetükben a közkegyelmi rendeletet nem alkalmazták, tehát "nyilvánvalóan etnikai indokoltságú jogsértés történt." Közben az igazi gyilkosok szabadlábon vannak, kiengedték Iulian Vlad szekuritáté-tábornokot is. Nemzetközi jogászbizottságnak kellene felülvizsgálni a bírósági iratokat. Többtízezer aláírás gyűlt össze a bebörtönzöttek érdekében és Székelyudvarhelyen mintegy tízezer ember tüntetett kiszabadításuk érdekében. Katona Ádám levelét megküldte a román ellenzéki személyiségeken kívül parlamenti képviselőknek és szenátoroknak is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19, Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1994. január 19.
Tudor Postenicu volt belügyminiszter büntetés-végrehajtását felfüggesztették hat hónapra, de várható végleges felmentése is. Constantin Dascalescu volt kommunista miniszterelnök perének felfüggesztéséről döntött a bíróság. /Nap rovat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 19./
1994. január 19.
A New York Times 1993. dec. 7-i száma beszámolt arról, hogy 1993. okt. 22-én felavatták a Bukarest melletti Slobozián Antonescu szobrát. A fasiszta Antonescu felelős legkevesebb 250 ezer zsidó és 20 ezer cigány meggyilkolásáért. Kelet-Európában a háború után először emeltek szobrot háborús bűnösnek. Az avatáson beszédet mondott Corneliu Vadim Tudor, parlamenti szenátor, aki dühösen visszautasította az amerikai lap cikkét, hazugságnak nevezte, hogy Antonescu felelős a zsidók meggyilkolásáért. /Politica (Bukarest), 95. sz./ Moses Rosen főrabbi is hangsúlyozta Antonescu felelősségét /Cronica Romana, 1994. jan. 7./, Iosif Constantin Dragan pedig ismételten kiállt Antonescu mellett, akit a nemzet hősének és vértanújának nevezett, emlékeztetve arra, ő maga hogy négy kötetet adott ki Antonescuról. /Cronica Romana, 1994. jan. 6./ A cikkeket ismerteti: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., jan. 19./
1994. január 19.
Benkő Sándor marosvásárhelyi kiskatona Giurgiu mellett, Mihai Bravu község térségében teljesített katonai szolgálatot. 1993 október elején Dumitru Eugen főhadnagy súlyosan bántalmazta azért, mert nem jelentette neki, hogy látogatók érkeztek a katonai egységhez, holott ez nem tartozott a katona szolgálati kötelezettségei közé. A verés következtében Benkő Sándor dobhártyája beszakadt. Bukarestben, a katonai kórházban mű dobhártyát építettek be a sérült szerv helyére. Borbély László Maros megyei RMDSZ elnök segítségével a kiskatona szülei beperelték a főhadnagyot. Az egységnél megpróbálták rávenni, hogy álljon el az egésztől. A katonai ügyész arra kérte, hogy vonja vissza állításait. Benkő Sándor azt válaszolta: ha Dumitru főhadnagy írásban beismeri, hogy megverte őt, akkor eláll a vádtól. Végül a főhadnagy elismerte, hogy megverte Benkő Sándort. A kiskatona elmondta, hogy a tiszt sok társát szintén bántalmazta, de azok nem mertek kiállni tanúskodni Dumitru ellen. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
1994. január 19.
A román görögkeleti egyház javasolta, hogy az Egyházak Világtanácsa Romániában tartsa 1998-as nagygyűlését, azonban erről a szándékáról nem értesítette a többi romániai felekezetet. A református és az evangélikus egyház elutasító állásfoglalását dr. Csiha Kálmán püspök ismertette: a görögkeleti egyház magát nemzeti egyháznak nyilváníttatta és ellene van az egyházi iskolák visszaadásának, ezért ellenezik a meghívást, amíg a görögkeleti egyház meg nem változtatja állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
1994. január 19.
Az Alkotmánybíróság döntött: a turistáknak csak 1994. ápr. 30-ig kell határátlépési illetéket fizetni. Ezt az illetéket átmenetinek nevezték, különben az utazás szabadságát korlátozná... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1994. január 19.
Beke György számolt be életútjáról, az Előre szerkesztőjeként 1974-ig Bukaresten töltött évtizedeiről. Ezalatt ismerkedett meg alaposabban a román fővárosban élt magyarok emlékeivel, Koós Ferenc munkásságával, akinek könyvet szentelt. Az Előrétől az 1970-ben indult A Héthez ment át. Megszülettek barangoló könyvei, majd támadások érték, különösen Magunk keresése, majd a Boltívek teherbírása című munkáiért. Abban, hogy Budapestre költözése után Uzon díszpolgárává választotta, annak igazolását látja, hogy nem tért le a hűség útjáról. Legutóbbi kötetét /Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben/ az egyik kritikus az utóbbi idők egyik legszomorúbb könyvének nevezte. /Gittai István: Az uzoni díszpolgár. = Pesti Hírlap, 1994. jan. 19./
1994. január 20.
Beke György számolt be életútjáról, az Előre szerkesztőjeként 1974-ig Bukaresten töltött évtizedeiről. Ezalatt ismerkedett meg alaposabban a román fővárosban élt magyarok emlékeivel, Koós Ferenc munkásságával, akinek könyvet szentelt. Az Előrétől az 1970-ben indult A Héthez ment át. Megszülettek barangoló könyvei, majd támadások érték, különösen Magunk keresése, majd a Boltívek teherbírása című munkáiért. Abban, hogy Budapestre költözése után Uzon díszpolgárává választotta, annak igazolását látja, hogy nem tért le a hűség útjáról. Legutóbbi kötetét /Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben/ az egyik kritikus az utóbbi idők egyik legszomorúbb könyvének nevezte. /Gittai István: Az uzoni díszpolgár. = Pesti Hírlap, jan. 19./
1994. január 20.
A MISZSZ-ben megtartották a Reform Tömörülés után esedékes tisztújítást. Az öttagú elnökség: Tamás László elnök /Csíkszereda/, Nagy Pál, az Országos Információs Hálózat vezetője /Székelyudvarhely/, Mezei Sándor /Nagyenyed/, Dénes Judit /Kolozsvár, a MADISZ elnöke/ és Csiha Tamás /Szatmárnémeti/. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1994. január 20.
Halász Anna visszautasította azt, hogy a különben tisztességes román vicclap, az Academia Catavencu legutóbbi száma a Román Nemzeti Egységpártot /PUNR/ gúnyoló cikkének Ioan Gavra, a PUNR Tőkése címet adta. Tőkés László nagy bűne, hogy sohasem kollaborált, nem hajtott fejet a hatalom előtt. Tőkés László lehet objektíve merev, de nem lehet elvitatni jóhiszeműségét és azt az erkölcsi-szellemi klasszist, amit képvisel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
1994. január 20.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Országos Vezetősége Marosvásárhelyen jan. 14-i gyűlést tartott, ahol nyilatkozatot fogadott el: állást foglalt a személyi, közösségi és regionális autonómia mellett, tiltakoznak az ellen, hogy a MISZSZ-t a liberálisok ki akarják sajátítani, a MISZSZ-nek meg kell őrizni a pluralizmust. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
1994. január 20.
Markó Béla a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDM/ elnökének, Varga Lászlónak írt levelében kifejtette, hogy a kereszténydemokrata ideológia "közösségünk egyik legerősebb - vagy talán legerősebb - eszmei áramlata". AZ RMDSZ megfigyelői státust élvez az EUCD-ben, egyetértenek azzal, hogy az RMKDM kérje megfigyelői, majd teljes jogú tagságot az EUCD-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
1994. január 20.
Az RMDSZ emlékeztetőt állít össze és ezt eljuttatja az Európa Tanácsnak. Ebben összegzik, hogy az elmúlt négy hónap alatt mit valósított meg és mit mulasztott el végrehajtani az ország ET-tagfelvételekor megfogalmazott ajánlásokból. Az RMDSZ konkrét lépéseket tesz a magyar-román kerekasztal összehívására. /Emlékeztetőt küld az RMDSZ. = Magyar Hírlap, jan. 20./
1994. január 20.
Mircea Geoana külügyi szóvivő nem fogadta el Jeszenszky Géza külügyminiszternek a Polityka lengyel lap jan. 15-én megjelent interjújának Romániára vonatkozó részét. Geoana idézte Jeszenszkyt: határprobléma legfeljebb abban az értelemben létezik, hogy a magyar-román határ átlépése sok időt és türelmet igényel. Románia nem tartja tiszteletben a kisebbségi jogokkal kapcsolatban az EEBÉ és az Európa Tanács ajánlásait és hasznos lenne a nyugati országok részéről erőteljesebb nyomás a kisebbségi jogok védelme céljából. Geoana szerint a romániai magyar közösség életének realitásai ellentmondanak ennek. /A román szóvivő egy Jeszenszky-interjúról. = Új Magyarország, jan. 20./
1994. január 20.
Magyarország és a magyarságtudat volt a témája annak a vitának, melyet Gödöllő polgármesteri hivatala, a Magyar Televízió és az Esti Hírlap rendezett. Az estre meghívták Csapody Miklós /MDF/ és Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselőt, a harmadik székbe meghívták Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, de ők nem vállalták a nyílt színi megmérettetést, jelezte Franka Tibor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Csapody méltatta az ellenzék körében vihart kavart Nemzeti Tájékoztatási Hivatal jelentését, Tabajdi szerint viszont elég lenne társadalmi mozgalom formájában megvalósítani Magyarország külső képének javítását célzó kezdeményezéseket. A találkozón elmarasztalták Eörsi Istvánt a ZDF német televíziónak adott nyilatkozatáért. Eörsi István ugyanis ebben a nyilatkozatában a kommunistákat reformkommunistákká szelídítette és sajnálkozásának adott hangot a jobboldali erők ha nem is testi, de szellemi kiirtásának elmulasztása miatt. /Albert Attila: Magyarságkép, némi szeplővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./
1994. január 21.
A Demokratikus Konvenció /DK/ és Iliescu elnök találkozóján az RMDSZ-t Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A DK kifejtette álláspontját, Iliescu elnök azonban csak általánosságokat mondott. Kiderült, hogy az elnök nem új kormány megalakításáról kíván tárgyalni, hanem egyezség megkötésére gondol. A DK elzárkózott ilyen egyezségtől. Iliescu elnök javasolta Markó Bélának, hogy a romániai magyarság problémáiról külön tárgyaljanak. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 21-27./
1994. január 21.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felhívással fordult az erdélyi magyar történelmi egyházakhoz és a magyar közösséghez: tiltakozásul Funar polgármester újabb tervére Mátyás király szobrának módosítása ellen, jan. 22-én 11 órakor minden templomban konduljanak meg a harangok, ugyanebben az időpontban "lélekben és érzéseitekben legyetek velünk az önazonosságunk jelképeit gyalázó indulatok ellen." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
Az RMDSZ Kovászna megyei ügyvezető elnöksége állásfoglalásában tiltakozott az ellen, hogy a megyében ún. belső névsorok alapján jelölték ki az Állami Vagyonalap megbízottait, nem vették figyelembe a megye nemzetiségi összetételét. Javasolják, hogy vonják vissza az eddigi megbízásokat és hirdessenek nyílt versenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
Herkulesfürdőn állt egy fekete márványlap, amely megörökítette, hogy három uralkodó: Ferenc József, I. Sándor szerb és I. Károly román király itt találkozott és együtt ünnepelték meg a magyar állam ezeréves fennállását. A márványlap 1993-ban eltűnt. Hasonlóan eltűnt Herkulesfürdő házairól több mint húsz márványlap, amelyekre a házak magyar építőinek a nevét vésték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
Nem azért politizálok, mert én politizálni akarok, hanem azért, mert ezzel az eszközzel lehet valamit elérni - nyilatkozta Tőkés László püspök. A fordulat előtt a nagyváradi kommunistabarát püspök is azt mondta: prédikálj, ne politizálj. Ugyanezt mondta a Securitate is. 1989 után először a Vatra hangoztatta ezt, majd a magyarok is, ugyanúgy Magyarországon az álliberális tábor. Ezek furcsa egybeesések. /Új Magyarország, jan. 21./
1994. január 21.
Gheorghe Funar elnökletével a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ végrehajtó bizottsága jóváhagyta a közelgő kományátalakítás feltételeit szabályozó dokumentumot. Ebben szerepel, hogy a RNEP lemond a magyarság elleni támadásokról. - Közben jan. 20-án Iliescu elnök tanácskozni kezdett a jelenlegi kormányt támogató parlamenti pártokkal. /Magyar Nemzet, jan. 21./
1994. január 21.
A Vatra Romaneasca újból támadja az RMDSZ-t, most az RMDSZ közigazgatási tanácsosainak Székelyudvarhelyen tartott összejövetele miatt. Szerintük ez újabb veszélyt jelent Románia nemzeti egysége számára. /Magyar Hírlap, jan. 21./
1994. január 21.
Az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak megsértésével vádolta meg a kijevi kormányt Teodor Melescanu külügyminiszter, Ukrajna pedig azt vetette Bukarest szemére, hogy mesterségesen beolvasztja a romániai ukrán kisebbséget. /Magyar Hírlap, jan. 21./
1994. január 21.
A Szilágy Társaságot 1992. szept. 1-jén jegyzeték be, ismertette tevékenységüket Gáspár Attila elnök. Céljaik között szerepel a szilágysági magyarok gazdasági és művelődési életének megszervezése, a hagyományőrzés, kulturális rendezvények, művelődési és dokumentációs központ létesítése, emlékhelyek gondozása. Adakozás segítségével már van székházuk /Zilah, Kossuth u. 33./. /Szilágyság (Zilah), jan. 21./
1994. január 21.
1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./
1994. január 21.
1993 januárjában jegyezték be jogi személyként a Vetési László református lelkész vezetésével működő Diaszpóra Alapítványt Kolozsváron. Először módszeres információgyűjtésbe kezdtek a szórványban élő nagycsaládosokra, egyéb rászorulókra vonatkozóan. Több alkalommal felkeresték a rászorulókat élelemmel, ruhával, gyógyszerrel. Részt vesznek az oktatási tanácsban. Tavaly létrehozták a szórványban működő alapítványok és egyesületek együttműködési tanácsát. Évente díjakat osztanak a szórványban legeredményesebben működők részére. A Diaszpóra Alapítvány református bejegyzésű, de munkája ökumenikus jellegű, a szórványban mindenki vallását segítik. Az alapítvány munkájának fontos területe a falumisszió. Tavaly evangelizációs táborokat szerveztek a szórványvidék 1300 gyermeke számára. A marosvásárhelyi Talentum Alapítvánnyal együtt hangsúlyt helyeznek a tehetséges gyermekek felkutatására. Ideiglenesen elakadt a Vetési László által szerkesztett Felebarát /gyülekezeti lap a szórványban élő magyar református családok számára/ folyóirat megjelenése. Terveik között szerepel a szórványmagyarság információs adatbázisának megteremtése, /Barabás István: A reménység emberei. = A Hét (Bukarest), jan. 21./
1994. január 22.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott Funar polgármester újabb kijelentései ellen: a Mátyás-szobor feliratát megváltoztatja, más szobrokat áthelyeztet, ásatásokat kezd a Fő téren. Funar célja, "hogy önazonosságunk jelképeit meggyalázó, megszentségtelenítő tetteivel durván megsértsen nemzeti önérzetünkben, önbecsülésünkben" és etnikumok közötti konfliktust provokáljon. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1994. január 22.
Borbély Imre RMDSZ-képviselő tiltakozott az ellen, hogy a Romániai Magyar Szó eltorzítva és félrevezető szerkesztői kommentárral közölte arról szóló sorait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./, hogy kormánypárti támadás készül képviselőtársa, Kónya-Hamar Sándor ellen, helyébe egy kormányhű képviselőt szeretnének bevinni a parlamentbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22-23./
