udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5377 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5371-5377
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. szeptember folyamán

Nem született döntés. Még bonyolultabbá vált a Baktai-ügy. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./

2001. január 3.

Január közepén kell választ adnia a bukaresti kormánynak arra a brüsszeli kérdőívre, amelynek alapján az Európai Unió Bizottsága dönthet a román állampolgárok vízumkötelezettségének feloldásáról. Az EU végrehajtó testülete Bulgária esetében jóváhagyta a vízumkényszer eltörlését, Romániának azonban bizonyos követelményeket kell ehhez teljesítenie. A frissen megalakult Nastase-kabinet első ülésén tárcaközi bizottság jött létre az uniós kérdőív megválaszolására. A követelmények a határellenőrzés és az útlevelek biztonságossá tételére, a vízumpolitikára, az illegális bevándorlás megfékezésére és az EU-normák szerinti menekültstátus kidolgozására vonatkoznak. - A rendeleti kormányzást elutasító RTDP-s kormány második ülésén is a sürgősségi kormányrendelet eszközéhez fordult a kis- és közepes vállalatok ösztönzése érdekében. /M. Zs.: Friss kormányintézkedések. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 3./

2001. január 3.

Dec. 31-én a csíkszeredai plébánián felavatták az épület falán elhelyezett Szent István-domborművet, Bálint Károly marosvásárhelyi képzőművész alkotását. Ünnepi beszédeikben a szónokok - dr. Csedő Csaba István, a város polgármestere és Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke - az államalapító király nagyságát méltatták, majd Tamás József segédpüspök megáldotta és felszentelte a domborművet. Ez alkalommal Márton Áron püspök emlékplakettjét is megkoszorúzták. /Kristó Tibor: Szent István-emlékplakett. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

2001. január 3.

A XII. évfolyamába lépő Bihari Napló első száma 1990. jan. 4-én jelent meg, azóta is az őt körülvevő világ tükörképe tudott maradni, írta a főszerkesztő, Szűcs László. /Szűcs László: Tizenegy éves a Napló. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 3./

2001. január 3.

Gazdagodott a Petőfi-zarándokhelyek sora. Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Fehéregyháza és a világszabadság költőjére emlékeztető több más település után immár Marosvásárhelyen is van egy kis tér, ahova az új év első napján el lehet menni emlékezni, tisztelegni. Jó néhány marosvásárhelyi gyűlt össze pár percre Hunyadi László alkotásánál. Akadt virág, spontánul felcsendült Petőfi-dal is. /A Költőt is köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 3./

2001. január 3.

Hagyománnyá vált a református egyház kezdeményezése: Csíkszeredában az óév utolsó napján újból megemlékeztek Petőfi Sándor születésének évfordulójáról. Először a költő nevét viselő iskolánál koszorúztak, utána a vártéri szobornál folytatódott az emlékezés. /Koszorúk Petőfinek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

2001. január 4.

A román-magyar határon bevezetett kötelező gépjármű-fertőtlenítést járványügyi okok nem igazolják, a magyar hatóságok tiltakozását kiváltó intézkedés mögött anyagi érdekek húzódnak meg - állapította meg az Adevarul. A román kormány 1998 végén hozott rendeletet arról, hogy a határokon belépő gépjárművek kötelező fertőtlenítésének elvégzését magáncégeknek adják koncesszióba. A rendelet sokáig észrevétlen maradt, a kérdések csak akkor - majd egy évvel később - vetődtek fel, amikor ismertté váltak a koncesszió nyertesei, akik igyekeztek a lehető leggyorsabban hozzákezdeni a rendkívül nagy nyereséget biztosító tevékenységhez. A szerződéseket a mezőgazdasági minisztérium részéről maga Ioan Avram Muresan volt miniszter írta alá, s a bevételek 35 százaléka a minisztériumot illette meg. A fertőtlenítők maguk állapítják meg a nem kért szolgáltatás díját, és a román törvényeket megsértve a román lej helyett előszeretettel külföldi devizában szedik be azt. A varsándi és a nagylaki átkelőnél felállított fertőtlenítő állomások tevékenységét az év végén a pénzügyőrség megvizsgálta, több szabálytalanságot állapítottak meg, mégsem történt semmi - írta az Adevarul. A havi gépkocsiforgalom alapján Varsándon 1,5 milliárd lej, Nagylaknál 250 ezer német márka bevétellel lehet számolni a kötelező fertőtlenítésből - összegezte az Adevarul. /Fertőtlenítés a román határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 4.

Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 4.

Ausztria jan. 1-jén átadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökségét Romániának. Az EBESZ-t, amelynek 55 európai, észak-amerikai, valamint közép-ázsiai tagországa van, a konfliktusok megelőzésére, a válságok megoldására és az emberi jogok tiszteletben tartása feletti őrködés céljára hozták létre. Az EBESZ elődje az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ), 1975. aug. 1-jén született, amikor Helsinkiben 35 résztvevő ország (33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada) állam- és kormányfői aláírták a Helsinki Záróokmányt. - Az EBESZ értekezleten az elnök már Mircea Geoana új román külügyminiszter lesz, aki alig három nappal azután, hogy átvette a román diplomácia vezetését, megkapta az EBESZ elnöki tisztségét is. Az EBESZ parlamenti küldöttségének az élén egy másik román politikus, Adrian Severin áll. /Ausztria átadta az EBESZ-elnökséget Romániának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2001. január 4.

Annak ellenére, hogy a képviselőház kétharmada új, mint jómagam is, érezhető: komoly munkára a többség részéről nem lehet számítani, állapította meg Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke a vele készült beszélgetésben. Illúzió lenne azt hinni, hogy az RMDSZ hathatósan befolyásolni fogja a román parlament munkáját, de a rendelkezésre álló minden eszközt maximálisan ki kell használni ″a bennünket ide küldött közösség, közösségek érdekében.″ Az RMDSZ vezetői egyezségeket kötöttek, azonban ebbe ők - ″mezei képviselők″ - érdemlegesen nem szólhattak bele. A frakcióülések egymást érik Bukarestben. Toró T, Tibor felvetette, hogy írásban kapják meg ″azokat az anyagokat, amelyekkel az RMDSZ leül tárgyalni, hiszen ezt előbb nekünk kellene valamilyen szervezett formában megvitatni, s nem csak utólag értesíteni bennünket, hogy Borbély Lászlónak vagy Kelemen Atillának kivel milyen tárgyalásai voltak.″ A képviselő hangsúlyozta: ″az információkat egymás között meg kell osztanunk, a kapcsolati tőkénket egy helyre kell összetennünk. Románia egy olyan ország, ahol a kapcsolatokon keresztül lehet dolgokat elintézni.″ /Román Győző: A kártyákat leosztották. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2001. január 4.

A bukaresti Zsidó Múzeum ellen december végén elkövetett támadás miatt tiltakozott a kolozsvári zsidó hitközség. A Kallós Miklós hitközségi elnök aláírásával ellátott közlemény hangsúlyozta, ″a banditatámadás az antiszemita nyomtatványok és a zsidóellenes propaganda szabad megnyilvánulásának egyenes következménye″: A bukaresti Zsidó Múzeumban ismeretlen tettesek kegytárgyakat dobáltak szét, ablakokat törtek össze és bántalmaztak egy idős alkalmazottat. /Tiltakozik a zsidó hitközség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2001. január 4.

1990. jan. 3-án Marosvásárhelyen összegyűlt néhány ember és elhatározták, hogy újraalakítják a magyar gazdatársadalom szervezetét. A megbeszélésen dr. Jakab Sámuel, Füzi Mihály, Sólyom Péter, Máthé László mérnökök voltak jelen. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete 1990. júniusában alakult meg, miután márciusban Kolozsváron bejegyezték az országos egyesületet. Ma 1400 természetes személy és több tíz jogi személy fizet tagsági díjat. Máthé László mérnök, az RMGE Maros megyei szervezete alelnöke visszatekintett a megtett útra. 1990-ben nem gondoltak arra, hogy saját székházuk is lesz, melyet 1996-ban vásároltak meg. Ezüstkalászos gazdatanfolyamokat szerveztek. A gazdák téli oktatása negyedik éve rendszeres. Az RMGE Maros megyei szervezete az Európai Unió által támogatott Phare program keretében sikerrel pályázott oktatási és információs központ létrehozására, amely Marosvásárhelyen van. Korszerű képzési programokat dolgoztak ki. A szegedi és hazai oktatók a marosvásárhelyi székházban, februárban többhetes intenzív tanfolyamot indítanak, kisgazdálkodók, kisvállalkozók, valamint a falusi vendégfogadással foglalkozók számára. /Kilyén Attila: Az RMGE az ezredfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2001. január 4.

Marosvásárhelyen, a Vártemplomban megtartották az első idei istentiszteletet, amely a református gyülekezetekben a számvetés ideje is. Fülöp G. Dénes lelkipásztor összegezte az elmúlt évet: a 4300-as lélekszámú gyülekezet tovább apadt. Összesen 57 gyermeket kereszteltek, a temetések száma meghaladta a százat, a természetes apadás tehát 56 lélek. Az egyházközség a beköltözöttek révén 66 személlyel gyarapodott, a kiköltözöttek száma 19. Hét személy távozott külföldre, ami a lelkész szerint nem a valóságos adat, hisz sokan nem jelentették távozásukat. 2000-ben 43-an konfirmáltak. A szeretetszolgálat révén a gyülekezeti tagok közül a rászorulók összesen 55 millió lej, más gyülekezetekhez tartozó személyek 8 millió lejes segélyben részesültek. Hozzájárultak a Kántor-tanítóképző Főiskola működtetéséhez, a Calepinus idegen nyelvi főiskola működtetéséhez, valamint az öregek otthona építéséhez. A vártemplomi egyházközség fölvállalta a nagycsaládosok támogatását Erdély-szerte, továbbá a mezőségi szórványgondozást. Szó esett az Új Kezdet című lap szerkesztéséről is. /(bodolai): Számvetés a Vártemplomban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2001. január 4.

Csíkszeredában 2000-ben 1490 születést jegyeztek be az anyakönyvbe, hasonlóan 1999-hez. /Közülük 422 csíkszeredai szülők gyermekeként látta meg a napvilágot./ A városban 2000-ben 540 halálozás történt, harminccal kevesebb, mint az előző esztendőben. A múlt évben 287 házasságkötés történt, 17-tel több, mint 1999-ben. /Kristó Tibor: Reménykeltő statisztika. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 4.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének lapja, a Hírhordó decemberi száma közölte Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanárnak a IX. Anyanyelvi Konferencián elhangzott Anyanyelvűség, többnyelvűség, integráció és kisebbségek című előadását. Péntek professzor a modernizáció és megmaradás dilemmájáról beszélt, majd a kisebbségek nyelvi, nyelvhasználati jogait, a nyelvmegőrzés módjait boncolgatta. Néhány megállapítását átvette a napilap: A mi igényeink semmiképpen sem szállíthatók le a mai európai mércére... A nyelv jogi státusában és az oktatásban semmiféle alárendeltség és diszkrimináció nem fogadható el. A professzor hangsúlyozta, hogy a nyelvmegtartás egyetlen módja: a nyelvhasználat. Megőrizni a nyelvet másképpen nem lehet és nem is érdemes, csak a nyelv használatával. A nyelvmegtartás esélyeiről szólva, az előadó beszélt a kedvező tényezőkről is, ilyen például Erdély nyelvi tartalékai, a Székelyföld nyelvi varázsa, a magyar nyelv mássága a környező nyelvek tengerében stb. Rontja viszont a nyelvmegtartás esélyeit a külső régiókban az anyanyelv alárendelt jogi helyzete, a peremországok lingvicista és etnicista nyelv- és oktatáspolitikája is. Péntek János a nyelvi és nyelvhasználati gondok orvoslására egy oktatási és egy nyelvi intézet létrehozását javasolta Erdélyben. /Komoróczy György: Meddig él egy nyelv? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 4.

Az Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport (Impulzus XXI) jan. 5-én indít SzemSzög címmel találkozósorozatot Marosvásárhelyen: politikusokat, közéleti személyiségeket, szakértőket hív meg annak céljából, hogy diákok (középiskolások, egyetemisták) beszélgethessenek velük. Az első találkozóra Frunda György szenátort hívták meg. /Farkas András alelnök: SzemSzög. Közéleti személyiségek emberközelben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2001. január 4.

A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására tavaly dec. 8- 17-e között az ott élő magyarok vendége lehetett Kilyén Ilka színművész. Hazaérkezése után élményeiről beszélt. A Svédországban élő erdélyi magyarok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lehetőleg ne szakadjanak el gyökereiktől. Kilyén Ilka fellépett Stockholmban, Göteborgban és más városokban, településeken. /Járay Fekete Katalin: Kilyén Ilka külföldi vendégszerepléséről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 4.

Szatmárnémetiben a helyi színház Harag György Társulata bemutatta az Indul az ezred c. nagysikerű kabaréját. Lőrincz Ágnes igazgató és színésztársai a szünetben pohár pezsgőt nyomtak minden néző kezébe. /Sike Lajos): Ezer petárdára egy pezsgő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 4.

Megjelent a klézsei Duma-István András verseskötete Én országom Moldova címmel, a Hargita Kiadóhivatal gondozásában. A könyv előszavában a kiadó igazgatója, Ferenczes István költő megjegyezte: ″Talán a moldvai csángómagyarok utolsó, utolsó előtti nyelvemlékei. Egy negyvenöt éves klézsei férfi szenvedéseinek, gyötrődéseinek, önmaga keresésének, identitásválságos környezeteit mélyen átélő éjszakáinak a vérrögei. A végveszélybe került, elpusztulásra ítélt anyanyelv szűkölő jajszavai.″ - Ezek a versek őszinte egyszerűséggel mutatják be a csángómagyarok küzdelmes életét. /Az igazságról és a szabadságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2001. január 4.

Jancsó Miklós színművész, a kolozsvári magyar színház művésze, a beszédtechnika egyetemi tanára íróként is ismert, ezúttal harmadik kötetét mutatták be Kolozsváron. A tizenöt színpadi jelenetet tartalmazó Tömegszereplők /Tinivár, Kolozsvár/ c. kötet bemutatója Szőcs István színikritikus volt, aki a könyv utószavát írta. A könyvet az RMDSZ és az EMKE támogatásával sikerült kiadni. /(Csomafáy Ferenc): Jancsó Miklós harmadik kötetét mutatta be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 4.

Jan. 3-tól sugároz Csíkszeredában a DEEA kereskedelmi rádió. Az új rádió műsorainak mintegy fele szól magyar nyelven. /Új rádió Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2001. január 4.

Sepsiszentgyörgy határában, Sugásfürdő felé menet, a Honvéd-kutat elhagyva, szerény kis emlékmű húzódik meg. Felirata: Hősi halált halt géppuskások emlékére 1943, alatta (feltételezhetően) a kőfaragó neve, T. János. Az emlékművet 1961-ben megrongálták - emlékezett vissza Szőts Dániel, aki az emlékmű letörött darabjait közel negyven évvel ezelőtt cementtel visszaragasztotta, a feliratot ismét olvashatóvá varázsolta. Nemrég a város vezetősége helyreállította az emlékművet és újat is állíttatott ugyanazzal a felirattal. - Miért haltak meg a géppuskások, hiszen Sepsiszentgyörgyön 1943-ban még nem voltak harcok a környéken? A cikkíró az olvasókhoz fordult, hátha valaki tud a történtekről. /Váry O. Péter: Háromszéken hősi halott kerestetik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2001. január 4.

Nagykároly magyarországi testvérvárosában, Orosházán megjelent egy antológia: Átmentett igék. Nagykárolyi alkotók antológiája. Megjelentette a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság, Nagykároly, 2000. Szerkesztette: Sróth Ödön, Silimon-Várday Zoltán. A könyv megjelenését támogatta: Orosháza és Mátészalka testvérvárosok önkormányzata; Reflektor Kulturális Alapítvány - Orosháza; Helios Alapítvány - Orosháza; Wallingdorfi Magyar Irodalmi Kör. A kiadvány bemutatója jan. 20-án lesz Nagykárolyban. /Boros Ernő: Átmentett igék címmel megjelent a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság kiadványa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 4./

2001. január 4.

A Képzőművészek Szövetsége (UAP) kolozsvári fiókja újabb évkönyvében bemutatta a kortárs helyi festészet és szobrászat nagyobb mestereit. A kötetben jelen van a 99. életévéhez közeledő Mohy Sándor festészete, a román művészek mellett A magyar művészek közül szerepel a kötetben /többek között/ Nagy Endre, Szabó Vilmos, Nebert Károly, Kőműves Andor, Starmüller Katalin, Nebert-Mátis Annamária. A szobrászok közül Szederjesi András, Lőrincz Lehel, Kolozsi Tibor, Bartha Ernő. /A Képzőművészek Szövetségének évkönyve. Század- és ezredvégi művészeti szintézis. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2001. január 4.

Megjelent Mélyre nyúló gyökerek címmel Alsóboldogfalva kismonográfiája, Gálfalvi Gábor tanító összeállításában. A monográfiának teljes szövegét a Magyar Néprajzi Múzeum XLIII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatán díjazták. /Alsóboldogfalva kismonográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2001. január 4.

Jan. 6-án Homoródszentmártonban, a Zoltán Aladár Művelődés Házban helyi és környékbeli tanulók kulturális vetélkedőjét tartják. A téma: Szent István király, valamint Vörösmarty Mihály. /Kulturális vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2001. január 4.

Dec. 28-án nyílt meg Moldován Gyula székelyudvarhelyi képzőművész 17. egyéni kiállítása. A képeken parajdi tájak elevenedtek meg. Moldován Gyulának az elmúlt esztendőben két egyéni kiállítása volt Magyarországon, valamint három közös tárlaton is részt vett (Kőteleken, Szolnokon, és Makfalván). A művésznek ebben a hónapban Budapesten lesz egyéni tárlata. /Fekete B. Zoltán: Moldován Gyula kiállítása. A csodálatos parajdi tájak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2001. január 4.

Méltán népszerű a Magyar Rádió Határok nélkül című műsora. Ezért keltett aggodalmat a főszerkesztő, Gecse Géza leváltása, írta Gábor Attila. Magánkezdeményezésre aláírásgyűjtés indult, kérve a döntés megváltoztatását. A tolerancia és a másság tiszteletének szószólói meglehetősen ridegek lesznek, amikor a határon túli magyarokról esik szó. Az említett műsor éppen róluk szólt, következésképpen nem kívánatos az ilyenfajta magyarkodás. Dec. 5-én Gecse Géza és az aláírásokat kezdeményező Újvári Ferenc szerepelt a Magyar ATV Napkelte című műsorában. Tanúja lehetett az újságírói szolidaritásnak, állapította meg a cikkíró: szó sem volt ilyesmiről. A műsorvezető azt kérte számon, hogy miért elégedetlen valaki, ha leváltják, az aláírásgyűjtés pedig nem egyéb, mint külső beavatkozás egy független intézmény - jelen esetben a Kossuth rádió - ügyeibe. Arról nem esett szó, hogy az említett intézménynél az elmúlt években minden leváltást, elbocsátást, áthelyezést hangos tiltakozás követett, keverve hisztériakeltéssel, jobboldali veszély emlegetésével. Persze csak akkor, ha az áldozatok szocialista vagy szabaddemokrata kötődésűek voltak. - Érdekes, hogy azt az aláírásgyűjtést, ami párttámogatással történik a Vasárnapi Újság című műsor betiltásáért, nem tekintik beavatkozásnak a rádió ügyeibe. Lakatos Pál letiltása is abszolút demokratikus volt, mint ahogy Chrudinák Alajos eltávolítása is évekkel ezelőtt a másság tiszteletben tartásával történt. - Egy miniszterelnököt lehet szidni kormányostul, mindenestül, egy szociálliberális újságíró tehetségét megkérdőjelezni legjobb esetben is illetlenség. De inkább főbenjáró bűn! - Annyira részrehajló, elfogult az ellenzéki sajtó nagy része, hogy lehetetlen nem gondolni a letűnt szocializmusra. /Gábor Attila: Elmélkedés a tárgyilagosságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2001. január 5.

A parlamenti és elnökválasztások kiértékelése, illetve a megyei tisztújító közgyűlésre való felkészülés szerepel az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) jan. 12-re összehívott ülésének napirendjén. A megyei tisztújító közgyűlésre február második felében kerül sor. E testület hatáskörébe tartozik a megyei elnök és a szervezet helyi vezetőségének a megválasztása. A jelenlegi elnök, Kónya-Hamar Sándor képviselő két évre szóló mandátuma febr. 6-án jár le. A közgyűlést megelőzően harminckét megyei körzetben is tisztújítást tartanak. Az MKT kialakítja a megyei szervezet álláspontját a jan. 20-ra összehívandó Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) napirendre kerülő kérdésekkel kapcsolatban. Az SZKT a parlamenti választások kiértékelésével, az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával kötött egyezmény elemzésével foglalkozik majd. Az SZKT-t megelőzi egy újabb konzultáció az RMDSZ országos vezetősége és a területi szervezetek vezetői között. A hét végén Marosvásárhelyen ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). /Tisztújításra készül a Kolozs megyei RMDSZ. Január 12-én ülésezik az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2001. január 5.

A magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt a Magyar Nemzet jan. 5-i számában Bontsuk le a nemzetet megosztó korlátokat címmel a határon túli magyarokat illető készülő törvényről írt. A történelem sajnálatosan úgy alakult, hogy 15 millió magyar átlagon felül - hárommillió pedig súlyosan - korlátozva van abban, hogy alkotóképességeit kihasználja - állapította meg Németh Zsolt. - Amikor a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés szükségességéről beszélünk, akkor e korlátokat kívánjuk lebontani. Az emberi alkotóerő ugyanis javarészt az emberi kapcsolatokban gyökerezik. A törvény talán leglátványosabb rendelkezései: egyrészt annak a garantálása, hogy a magyarok mindenkor a lehető legelőnyösebb feltételek mellett utazhatnak be Magyarország területére, másrészt az utazási kedvezmények a tömegközlekedési eszközökön. Az utazási kedvezmények azt jelentik, hogy például egy nagyváradi magyar évente kétszer úgy tud elutazni a határtól Budapestre és vissza, hogy ez (mai áron) 330 forintjába kerül. Ez tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció iskolapéldája, hiszen a magyar állampolgárok nem élveznek ilyen kedvezményt pusztán magyarságuk miatt. És ezt az évi négyszeri utazást kiegészíti a diák- és nyugdíjas, illetve a tanári kedvezmények kiterjesztése a határon túli magyarokra. Mi jogosítja fel a kedvezményekre a határon túli magyarokat? Egy egyszerű papírdarab: a magyar igazolvány. Egy olyan közokirat, amelyet a magyar állam állít ki az ezt igénylő határon túli magyarnak személyesen. Egy közokirat, amely elsősorban nem arról szól, hogy valaki határon túli, hanem arról, hogy magyar. Egy közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. /Németh Zsolt a magyar igazolványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5371-5377




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998