udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6818 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6811-6818
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. január 5.

Január elsejétől 28 százalékra növekszik a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke. Ebből 9,5 százalékot a munkavállalónak, 18,5 százalékot pedig a munkáltatónak kell az államkasszába befizetnie. Ugyanakkor törölte a kormány azokat a kedvezményeket is, amelyeket eddig munkanélkülieket alkalmazó cégek élveztek. Január elsejétől nem nőnek a nyugellátmányok, az ún. nyugdíjpont értéke 697,5 lej marad, és nem növekszik 763,5 lejre, ahogyan azt a Tariceanu-kabinet elhatározta. Nem kapnak továbbá januártól ételjegyeket a helyi és a központi állami intézmények alkalmazottjai. /Januártól nincs több kedvezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

Traian Basescu államfő az év legelső napjára már ebédre hívta a kormány tagjait, a parlament két házelnökét és a két legfontosabb román hírszerző testület, a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatóit, családtagjaikkal együtt. A meghívottakat nem tájékoztatták előre az összejövetel témaköréről. A hosszúra nyúlt, hétórás ebédről annyi kiszivárgott, hogy az államfő figyelmeztette a minisztereket, a 2009-es esztendő rendkívül nehéz lesz. Az államfő célja az összejövetellel az lehetett, hogy az egység érzését alakítsa ki a két pártból álló kormány tagjai között. /Bogdán Tibor: Új év Basescu jegyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

Az Alkotmánybíróságon fellebbeznének a liberálisok a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) összetételét módosító kormányrendelet miatt, amely szerint Mircea Geoana, a szenátus elnöke ezentúl a nemzetbiztonsági testület alelnöki tisztségét is betölti. A PNL-s Ioan Ghise, a felsőház jogi bizottságának tagja szerint „teljes mértékben alkotmányellenes” a kormány CSAT-re vonatkozó rendelete. Az RMDSZ-es honatyák valószínűleg a kormányrendelet mellett szavaznak majd. Markó Béla szövetségi elnök, a szenátusi frakcióvezetője szerint nem árt, ha a szenátus elnöke, aki bizonyos helyzetekben az államfőt helyettesíti, tájékozott a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben. /A PNL-nek nem tetszik a CSAT-kormányrendelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

Január elsejétől Szlovákia belépésével immár 16 tagúra bővült a közös európai fizetőeszközt használó eurózóna tagállamainak száma. Szlovákia immár Szlovénia, Ciprus és Málta után a negyedik az Európai Unióhoz 2004-óta csatlakozott azon 12 ország közül, amelyek maradéktalanul teljesíteni tudták az euró bevezetésének feltételéül szabott maastrichti konvergencia-kritériumokat. /Az euró lett a hivatalos fizetőeszköz Szlovákiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

Ha volt az elmúlt esztendőben igazán komolyan vehető politikusa Magyarországnak, akkor az a mostani köztársasági elnök, írta Laczkó Vass Róbert színész. Basescu román államfő kapitányi dörgedelmekben osztogatja hasznos tanácsait, a hatalom összpontosítására törekszik, Sólyom László azonban alkotmányjogász, a demokratikus államrend garanciája. Komolyan veszi szerepét: egy jottányit sem enged az alkotmány betűjéből és szelleméből. Ez a balra balkanizálódott magyar közélet számára jobbra tolódásnak tetszik, Sólyom László a pártokat látványosan kizárja döntéseiből, ezzel együtt sikerül az egyik legnépszerűbb közéleti személyiségnek maradnia. Újévi köszöntőjéhez a különböző internetes fórumokon agresszív kommentárokat fűztek beszédhez a megmondóemberek. Az elmúlt évben a szociális népszavazáson az arra jogosultak elsöprő többsége mondott kritikát az egyes kormányzati döntések, egészében a kormány politikája felett. A rendszerváltás óta legnépszerűtlenebb magyar miniszterelnök ülhet a legtovább a bársonyszékben, minden elődjéhez képest! Az európai mintagazdaságból sereghajtóvá degradálódó magyar gazdaságot olyan leromlott állapotban érte a kibontakozó pénzügyi válság, hogy a kontinentális Európában egyetlen uniós gazdaságként IMF-hitelre szorult. Sólyom László az egymás iránti szolidaritás és türelem fontosságára hívta fel a figyelmet. /Laczkó Vass Róbert: Tisztesség, hosszú távon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

Egykor közös hazánk egészét szereti Sólyom László, aki szlovák tárgyalópartnereinek kevesebb görcsösséget és egymás történelmének megismerését javasolja. A magyar államfő először nyilatkozott egy blognak, a köztársasági elnök a Reakciónak adott interjújában úgy vélekedett: egyre nehezebben elviselhető, hogy a magyar közélet a nemzeti–nemzetietlen és fasiszta–antifasiszta szembenállásról szól, a pártok a napi politikai csaták megnyerésének rendelik alá a nemzet hosszú távú érdekeit. Az elnök azt is elmondta, oda jutottunk, hogy a határon túl a „szegény Magyarországért” imádkoznak. Komolyan veszi a felelősséget a határon kívül élő magyarok sorsáért, fejtette ki. Enyhíteni próbálja azt a traumát, amelyet a népszavazás a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek okozott. Az akkori konfliktus még jobban beszorította a közbeszédet a nemzeti–nemzetietlen érvelésbe, és persze ellenpárjába, a fasiszta– antifasisztába. Ez a kár felmérhetetlen. Létezik az egységes magyar nemzet, de ma már különböző résztársadalmakból áll. Inkább annak lehet örülni, hogy az együttműködés feltételei javulnak: a Kárpát-medencei magyarság jelentős része uniós tagállamban él, előbb-utóbb a schengeni rendszeren is belül lesz. Ha együtt akarjuk folytatni történelmünket, számot kell vetni a nyolcvan év alatt történt szétfejlődéssel, hangsúlyozta Sólyom László. Mások az élethelyzetek: egy erdélyi magyarnak Bukarestben, az ottani politikai kultúrában kell politizálnia, amely gyökeresen különbözik mondjuk a ljubljanai közegtől. Ugyanakkor meg kell tanulni a kettős kötődést. A legveszélyeztetettebb a szórványmagyarság és a városokban, lakótelepen élők, akik nehezen találnak magyar közösségeket. Az utódállamok nehezen veszik tudomásul, hogy nem homogén nemzetállamok, hanem többnemzetiségűek lettek, éppen úgy, mint a Magyar Királyság volt, amelyből szabadulni akartak. Érvényesíteni kell minden nemzetközileg és a belső jogban garantált kisebbségi jogot. A jelen helyzetről a legtöbb ismeretet a határon túli magyarság helyzetét vizsgáló konferenciasorozat hozta, amelyet két éve indított el a köztársasági elnök. /Ablonczy Bálint, Balogh Ákos Gergely: ”Nem látom a távlatos gondolkodást” Interjú Sólyom Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

A sepsiszentgyörgyi Édler András első ízben jutott képviselői mandátumhoz az RMDSZ színeiben. A parlamentben eltöltött első hét tapasztalata számára az, hogy szörnyszövetség jött létre, a két kormánypárt már nem is erőből, hanem erőszakból politizál. Nem hallgatnak senkire, azt tesznek, amit akarnak. /Bíró Blanka: Beszélgetés Édler András háromszéki képviselővel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

A Magyar Polgári Párt /MPP/ háromszéki szervezetének vezetősége reméli, hogy a székelyföldi helyi tanácsok januárban szavazás alá bocsátják az autonómia referendum megszervezéséhez szükséges határozat-tervezeteket. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki elnöke reméli, hogy január folyamán a helyi tanácsok elfogadják ezeket a határozatokat. Eddig 19 Kovászna és Hargita megyei helyi tanács fogadta el a Székelyföld autonómiája érdekében kiírandó helyi, hivatalos referendum megszervezésére vonatkozó határozatot. A két prefektusi hivatal ezeknek egy részét megtámadta a közigazgatási bíróságon. (Mediafax) /Autonómia-referendumban reménykedik az MPP. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 5.

Az előttünk álló esztendő sikere azon múlik, hogy lesz-e változás – jelentette ki Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz – szövetségben a KDNP-vel – készen áll arra, hogy a sikeres európai módszerek alkalmazásával kivezesse Magyarországot a válságból. A kormány a végletekig legyengítette az országot, majd félrekezelte a válságot, ezért a körülmények kétségkívül jóval nehezebbek lesznek, mint korábban, de ez a helyzet is számos lehetőséget, esélyt kínál, amelyeket érdemes megragadni. Véget kell vetni annak, ami most zajlik. Orbán Viktor szerint az emberek többfajta módon is elérhetik a politikai változást. Az előrehozott választások esélyéről a Fidesz elnöke azt mondta, hogy ha az ellenzék valamennyi pártja úgy akarná, akkor három hónap múlva parlamenti választásra kerülhetne sor Magyarországon. Azonban az SZDSZ és az MDF a saját pártérdekeiket az ország érdeke elé helyezik. A jelenlegi miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel való esetleges egyeztetés lehetőségéről Orbán Viktor azt mondta: „hazug emberrel és sánta kutyával az vitatkozik, akinek elment a józan esze”. /Orbán: 2009 sikere attól függ, lesz-e politikai változás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 5.

A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./

2009. január 5.

Amióta sikerült Marosvásárhelyen újra Petőfi-szobrot állítani, azóta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) minden évben megemlékezik a költő születésnapjáról. Idén a koszorúkat, az ökuménia jegyében három egyház képviselője helyezte el a szobor talapzatánál. A megemlékezők nevében dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke beszélt. /-vagy-: A Petőfi szellemiség éltetői. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

2009. január 5.

Kolozsváron a színházban visszatértek a rendes kerékvágásba: a maraton időtartamú Európai Színházi Unió Fesztiválja után a két intézmény – az Magyar Opera és az Állami Magyar Színház – közösen használt épületében helyreállt a rend. A hét heti csend után lelkes közönség fogadta a Kolozsvári Magyar Opera ez évi első előadását, a Felhívás a keringőre című koncertet. Simon Gábor igazgató örült az előadás sikerének, de kifejezte nemtetszését is a másfél hónapot igénybe vevő színházi fesztivál miatt, amely az opera társulatát kiszorította a kolozsvári színpadról. A Felhívás a keringőre című gálaműsoron ismert művekből hangzottak el részletek. /Varga Melinda: Az opera visszatérése. Hét heti szünet után a kolozsvári operakedvelők „visszakapták” intézményüket. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház január 5-én és 6-án a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében mutatja be a Love and Money című előadását. Dennis Kelly darabját Göttinger Pál rendezte, a produkciót díjazták a Pécsi Országos Színházi Találkozón. /Love and Money – udvarhelyi vendégjáték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

2009. január 5.

A karácsony és szilveszter közötti időszakban koncertek sorozatán vehettek részt a gyergyószentmiklósiak: a gyergyószentmiklósi kórusok énekeltek a Szent Miklós-templomban, azt követően a gyergyóalfalvi Helikon Fúvószenekar és a gyergyóújfalvi Bel Canto kamarakórus lépett fel a Szent István-templomban. A fellépések alkalmával begyűlt 1500 lejnyi adományt a szeretetkonyha, illetve az épülő Bucsin negyedi plébánia javára ajánlották fel. /Jánossy Alíz: Ünnepi dallamok Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2009. január 5.

Az Érmelléken tartott újévköszöntő lovasportyán ezúttal a Szentjobbi Hagyományőrző Huszár Egyesület látta vendégül a Magyarországról érkezett huszárokat. A Huszárportya a Lukács erdőben néven futott rendezvényt az Érmellék és a Hegyköz határán húzódó települések bevonásával szervezték meg. A szentjobbi huszárok vezetője, Zatykó István elmondta, hogy évek óta szoros kapcsolatot ápolnak a debreceni bandériummal. Eddigi legnagyobb visszhangot kiváltó teljesítményük a Szent Imre herceg nevét viselő települések felkeresése volt 2007-ben. Az egy hónapos útról a Duna Televízió terjedelmes dokumentumfilmet készített. /D. Mészáros Elek: Huszárportya az Érmelléken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2009. január 5.

Felújították Kisbábonyban a református templomot: a kis gyülekezet tagjai az apadás ellenére továbbra is szívesen adakoznak. A 200 lelkes gyülekezetben az apadás tovább folytatódik. /Kisbábonyi hívek adakozó kedve. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 5./

2009. január 5.

Közel négyszáz temesvári és környékbeli (újszentesi, medvesi, végvári, varjasi, stb.) magyar vett részt a 4+2 Asszinkron zenekar baráti körének szilveszteri bálján Temesváron. /Pataki Zoltán: Szilveszteri magyar buli. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 5.

A hagyományoknak megfelelően idén is remek hangulatú szilveszteri bulit szerveztek Pécskán az Ipartestületnél. /Irházi János: Újévköszöntő Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./

2009. január 5.

Megjelent Dézsi Zoltán második – felnőtteknek írt – verseskönyve: Amit az angyal itthagyott. Versek, Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda. /Új könyvek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2009. január 6.

Három régi uniós tagállam – Görögország, Spanyolország és Dánia – az új esztendő beköszöntével megnyitotta munkaerőpiacát Románia és Bulgária előtt. Az új keletű gazdasági nehézségekre hivatkozva ugyanakkor Nagy-Britannia, Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Hollandia és Belgium hivatalosan bejelentette a korlátozás három évvel történő meghosszabbítását. /Három EU-államban már lehet dolgozni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 6.

Csehország január 5-én ismét a szokásos mennyiségben kapja az orosz földgázt, miután az öt százalékkal csökkent az előző napon. A Görögországba irányuló orosz földgáz mennyisége közel egyharmadával csökkent az ukrán–orosz gázvita miatt. Bulgária 10–15 százalékkal kevesebb orosz földgázhoz jutJanuár 5-én csökkentett szinten, a szerződött mennyiségnél 30 százalékkal kevesebb földgáz érkezett Romániába az orosz–ukrán gázvita miatt. Ez a helyzet a Gazprom balkáni hivatalától kapott információ szerint január 11-ig így maradhat. Románia éves földgázszükségletének 65 százalékát hazai kitermelésből elégíti ki, az orosz import részaránya mintegy egyharmad. /Kevesebb orosz gáz jut Romániába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 6.

Emil Boc január 4-én lemondott kolozsvári polgármesteri tisztségéről miniszterelnökké való kinevezése miatt, az ideiglenes városvezetőre január 13-ig várni kell. A tanácsnak a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül kell kiválasztania, hogy kit bíz meg ideiglenesen a tisztséggel. Valószínűleg Sorin Apostu lesz a választásokig a városvezető, ugyanis a 27 tagú tanácsból 16 demokrata-liberális, a tisztség elnyeréséhez pedig 14 szavazat elegendő. Három hónapon belül választásokat kell kiírni Kolozsvár polgármesteri tisztségére. Emil Boc utoljára a város új stadionjának és sportcsarnokának megépítésével kapcsolatos dokumentumokat írta alá polgármesterként. Így a stadion megvalósítása is részben az ő nevéhez kötődhet. Emil Boc ideje alatt került üveg a főtéri gödörre, s ugyancsak ő adta át tavaly októberben az Ószer lakónegyed lakásainak kulcsait, otthont teremtve ezzel 271 családnak. Aláírta továbbá a metropolisz zóna tervét, a diákoknak és nyugdíjasoknak a tömegszállítás díjmentességének a meghosszabbítását, és átadott egy turisztikai információs központot a Deák Ferenc utcában. Kolozsvár általános fejlesztési terve már az új vezetés gondja lesz. /Jakab Jutka: Kolozsvár fejlesztési terve Boc utódjára maradt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 6.

Eckstein-Kovács Péter volt Kolozs megyei szenátor elnöki tanácsadónak készül, a Cotroceni-palotába. Már benyújtotta az alkalmazáshoz szükséges dokumentumokat az államelnöki hivatalhoz, átvilágítása pedig folyamatban van. /Cseke Péter Tamás: Eckstein Cotroceni-be készül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. január 6.

Elkezdték a prefektusi tisztségek elosztását a kormánypártok. Elhárítják a jogi akadályt a törvény módosításával, amit Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök helyeselne. A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint a prefektusi, illetve alprefektusi tisztségeket politikától és párttól független személyek tölthetik be, a két kormánypárt, a demokrata-liberális (PD-L) és a szociáldemokrata (PSD) alakulat már korábban megállapodott abban, hogy közülük az adja a prefektust, amelyiknek soraiból a tavalyi helyhatósági választásokon a megyei tanács elnöke kikerült, a másik párt pedig a két alprefektust. Eszerint a három magyar prefektusnak, valamint a tizenhárom magyar alprefektusnak rövidesen meg kell válnia állásától. Ladányi László Zsolt, Hargita megye alprefektusa nem hallott a kormánypárti osztozkodásról. Bárczi Győző Maros megyei alprefektus nem tudja, hogy Maros megyére vonatkozóan hogyan osztotta meg a két párt a funkciókat. Az RMDSZ ezekben a napokban megyénként figyelemmel követi, helyükön maradnak-e a közintézmények magyar vezetői, s tiltakozni fog, ha bárkit is leváltanak, akinek amúgy a munkájában nincs kifogásolnivaló – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök. Kelemen szerint az RMDSZ nem riadna vissza a polgári engedetlenségi akcióktól sem. A magyar intézményvezetők így is alulreprezentáltak az országban, még a székely megyékben is. A hírek szerint Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője államtitkár-helyettesként dolgozhat majd tovább az említett intézménynél. /Visszaszámlálhatnak a magyar prefektusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. január 6.

2008 zaklatott év volt az RMDSZ történetében, összességében sikeresnek mondható a szereplése. A helyhatósági választásokon ugyan néhány helyen a Magyar Polgári Párt (MPP) megszorongatta, néhol le is győzte az RMDSZ jelöltjeit, azonban az önkormányzatokban sok helyen megerősödött az RMDSZ pozíciója. Dr. Benedek Imre kizárása az RMDSZ-ből jelzi, hogy a szövetségen belül jóval nagyobb problémák vannak, talán túl régóta van együtt ez a csapat. Rövidlátást mutatott a teljes RMDSZ-vezetőség, amikor meghallgatás nélkül, azonnal kizárta Benedek Imrét soraiból. Újabb probléma lesz, hogy négyéves kormányzás után több olyan RMDSZ-szereplő tér haza Bukarestből, akik több-kevesebb joggal helyet követelnek maguknak. Egy politikai döntés-előkészítő „kutatóközpont” felállítása lehet egy olyan intézményi háttér, ahol a bukaresti tisztségviselők helyet találhatnak. Az elmúlt négy évben sokan hördültek fel a kormányzati pozíciókba kerültek neve hallatán, de az igazi harcok majd most lesznek az RMDSZ egyes érdekcsoportjai között. /Kósa András: Politika és érdekvédelem? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2009. január 6.

Bírságra számíthat az ortodox egyház, amiért a polgármesteri hivatal engedélye nélkül állította fel az új ortodox templom helyét jelző keresztet Nyárádszereda főterén. A jelképet, amelynek felirata szerint itt áll majd az új ortodox templom, szilveszter éjszakáján ismeretlen tettesek kidöntötték. Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő azt javasolja, a 97 százalékban magyarok által lakott kisvárosban szervezzenek helyi népszavazást a harmadik ortodox templom építése kapcsán. A görögkeleti egyház nem rendelkezik építkezési engedéllyel, a polgármesteri hivatal felszólította, hogy a kihelyezéstől számított hét napon belül távolítsák el a keresztet és az alapkövet. Ez azonban nem történt meg, így az önkormányzatnak jogában áll megbüntetni az egyházat, amit meg is tesznek, közölte Dászkel László polgármester. A város polgárainak többsége ellenzi az ortodox terjeszkedést. /Máthé Éva: Bírság a nyárádszeredai ortodoxoknak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2009. január 6.

2008-ban első alkalommal szembesültek hetedikes diákok az egységes félévi dolgozatírással. A Hunyad megyei diákok eredményei rosszak. Nem produkáltak jobb eredményt a magyar diákok sem. A dévai Téglás Gábor iskolában a 33 hetedikesből a román félévi 11-nek nem sikerült /5-ös alatti osztályzatot kaptak/, a magyar valamivel jobban ment, itt összesen 6-on „bukták” el a félévit. A matematika a megyei átlagnál is szomorúbb eredményeket hozott. A Téglás hetedikeseinek kétharmada írt ötös alatti jegyet. A nyolcadikosok lényegesen jobb eredményt produkáltak megyei szinten és a Téglásban egyaránt. /Gáspár-Barra Réka: Egységes félévik. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2009. január 6.

Kiterjesztett fűtéstámogatást kérnek az új kormánytól Kovászna megyének a hatóságok, arra hivatkozva, hogy hegyvidéken keményebb és hosszabb a tél. Bodzafordulón január 5-én hajnalban mínusz 31 Celsius-fokot mértek. György Ervin prefektus úgy véli, a kemény tél miatt a térség lakosságának korábban és hosszabb ideig kellene hozzájutnia a hőenergia-szubvencióhoz. /K. Zs. : Több fűtéstámogatást kérnének Kovászna megyének. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. január 6.

A pedagógusok számára kötelező, kreditpontokkal kapcsolatos, merev törvénykezésen enyhítettek tavaly, nyugtázta a tavalyi eredményeket Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke évértékelő sajtótájékoztatóján. Az új rendelet értelmében nemcsak a szakmai továbbképzéseken való részvételt lehet kreditpontokká átváltani, hanem az ötévente kötelező, mintegy 90 kreditpontot ezentúl tankönyvpublikálással, valamint kutatói munkával is meg lehet szerezni. A rendeletnek köszönhetően a Bolyai Nyári Akadémia is felértékelődhet. A tanügyben is elindult decentralizációs folyamat részeként a szakmai konferenciák és rendezvények akkreditációját ezentúl egy háromtagú megyei bizottság végzi. /Horváth István: Enyhítést is hozott 2008 a tanároknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2009. január 6.

Magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában – véli Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke.,,Tehetséges, magyar anyanyelvű embereket kellene kinevezni, akik törődnének a magyar hívőkkel. Ez meggyőző lépés lenne, hogy a szlovák katolikus egyház ezekkel az emberekkel is törődik” – jelentette ki Csáky. Mint elmondta, a közeljövőben három püspök vonul nyugdíjba, jó lenne, ha az egyik egyházmegye élére magyar nemzetiségű püspököt neveznének ki. /Magyar püspökre lenne szükség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6811-6818




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998