udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2681 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2671-2681
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. június folyamán

A Budapestre áttelepült Zágoni Jenő Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa volt. Vácon a helytörténész könyvtárosok tanácskozásán Helytörténet és kutatómunka Székelyföldön címen tartott előadást, ez szerepel a találkozó előadásait tartalmazó kötetben. Zágoni Jenő összefoglalja a kutatómunka múltját és jelenét. Több helytörténeti kutató, író, publicista foglalkozik Székelyfölddel, így például Albert Ernő, Ráduly János, Pozsony Ferenc néprajzosok, Kónya Ádám, Kisgyörgy Zoltán, Cserey Zoltán helytörténeti kutatók, Beke György, Beke Mihály András, Sylvester Lajos publicisták, Magyari Lajos, Farkas Árpád, Czegő Zoltán költő-publicista. 1989 után Magyarországról több mint 20 ezer könyvet juttattak Székelyföldre. Nagy szükség volt erre, mert az 1980-as években az ottani magyar könyvtárakat több százezres nagyságrendű olyan román könyvvel árasztották el, melyek feldolgozásuk óta senki sem vett a kezébe. Ami nem kellett a román vidékek könyvtárainak, az jó volt Székelyföldre. Így sok esetben az állomány fele, harmada használhatatlan. /Helytörténész könyvtárosok I. Országos Tanácskozása, Vác, 1994. július 27-29. (Budapest-Szentendre, OSZK-Pest Megyei Könyvtár, 1995.)/

1995. június folyamán

1969. novemberében tartották meg az első Nyárádmenti Kórustalálkozót Somosdon. A találkozók 1972-ig voltak rendszeresek, majd abbamaradtak. 1990 májusában tartották meg a jobbágyfalviak felhívására a IX. Nyárádmenti Kórustalálkozót. Időközben magyarországi kórusok is eljöttek egy-egy találkozóra. 1991-ben tíz énekkar képviselői megalakították a Nyárádmenti Kórusszövetséget, majd 1992-ben Karácsonyfalván, Ákosfalván és Nyárádszeredán megrendezték az első Országos Magyar Kórustalálkozót, több mint 50 énekkar részvételével. 1994-ben Szovátán került sor a Testvértelepülések Nemzetközi Kórustalálkozójára, melynek védnökségét a Magyarok Világszövetsége vállalta magára, Magyarországról 13 kórus érkezett. 1995-ben, a XIV. Nyárádmenti Kórustalálkozó keretében a népdalkutató Bartók Bélára emlékeztek, foglalta össze tevékenységüket Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség elnöke. /Zene Szó (Budapest), jún./

1995. február folyamán

Bányai László vezetésével 1945-ben az ún. "Erdélyi százak" memorandumot írtak alá, amelyben Petru Groza miniszterelnök rábeszélésére kijelentették, hogy az erdélyi magyarság a Romániához való tartozás mellett döntött. Dr. Venczel József egyetemi tanár társaival, Korparich Edével, a Hangya szövetkezeti elnökével, Búza László egyetemi tanárral, Juhász Istvánnal, a kolozsvári teológia rektorával, Nagy Gézával, az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkárával és Márton Áronnal elhatározták, hogy egy másik memorandumot készítenek és azt eljuttatják a békeszerződés magyar tárgyaló delegációjának. Abban kölcsönös lakosságcserét javasoltak és a határok olyan módon való meghúzását, hogy a kétmillió magyarból 1,2 millió a magyar állam területén maradjon. A román hatóságok nagy kirakatperben ítélték el a résztvevőket. Az utolsó szó jogán dr. Venczel József elmondta, hogy a térképet ő készítette, "ez a térkép a békeszerződést tárgyaló nagyhatalmak elé kerül, és ezért nagyon pontos és becsületes akartam lenni, hogy senki se tudja az általam feltüntetett adatok ellenkezőjét állítani." "Mi meghalhatunk a börtönben, de ettől az erdélyi magyarság problémája nem lesz megoldva. Ezt a tényt nem lehet börtönnel megoldani, csakis a tárgyalóasztalnál, kölcsönös áldozatokkal." Venczel József 12 év után, súlyos betegen szabadult. /Mátrai Béla: Megemlékezés egy prófétáról. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/

1995. február folyamán

Rekviem 2800 erdélyi magyar orvosért címen ír Lázár László arról, hogy ennyi magyar orvos és gyógyszerész hagyta el Erdélyt. Döntő többségük Magyarországra települt át. /Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/ Mire az írás megjelent, Lázár László újságíró meghalt.

1995. február folyamán

Borbáth Erzsébet számolt be tapasztalatairól /Csángó gyermekek kétnyelvűsége/, aki Csíkszeredában tanítja a bentlakó csángó iskolás gyermekeket. /Erdélyi Magyarság (Budapest), 21. sz., január, február, március/

1995. február folyamán

A Besztercei Híradó a negyedik évfolyamába lépett, a februári a 25. száma. Felelős szerkesztője Fazekas István, a lap megjelenését a Beszterce Művelődési Alapítvány segíti. /Besztercei Híradó (Besztercebánya), febr. - IV. évf. 2. sz./

1995. február folyamán

Beczásy István önéletírása Bekerített élet /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1995/ címmel a közeljövőben jelenik meg, ebből olvashatunk egy részletet. Beczásy János dálnoki földbirtokos tizenhárom évet töltött Dobrudzsában, kényszermunkán. A földbirtokos családok megpróbáltatásai, szenvedései tárulnak fel a könyv lapjaiból. Elhurcolás, fizikai bántalmazás, embertelen körülmények hosszú éveken át. Beczásy a szenvedés mélységeiben is megőrizte emberségét, becsületét. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./

1995. február folyamán

A Délnyugat folyóirat 1994-ben indult, első évfolyamában /1994-ben/ tíz száma jelent meg. Felelős szerkesztője, aki egyben a cikkek zömét írja, Makay Botond református tiszteletes. A többi cikk Dercze Ferenc szerkesztőségi titkártól és Szánthó Lehel főszerkesztő-helyettestől van. Még Fülöp Lívia mondható rendszeresen közlőnek, amint a lap statisztikájából kitűnik. A Délnyugat költségeit a dévai Corvin Magazin Bt. és a magyarországi Pro Professione Alapítvány vállalta magára /akárcsak a Hunyadvármegye folyóiratot/, hogy újsághoz jussanak a szórványban élő magyarok. /Délnyugat (Resicabánya), febr. - II. évf. 2. sz./

1995. február folyamán

A Hunyadvármegye felelős szerkesztője Barra Réka. A mostani számból megtudhatjuk, hogy a csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület febr. 11-én nagy sikerrel vendégszerepelt a lakodalmas jelenettel Pusztakalánban, majd Igazfalván. /Hunyadvármegye (Déva), febr. - II. évf. 2. sz./

1995. február folyamán

A Hunyad Megyei Hírmondót Hauer Erich szerkeszti. A vajdahunyadi RMDSZ vezetősége jan. 5-re rendkívüli ülést tartott, melyre meghívtak minden olyan tagot, aki az elmúlt öt évben választmányi tag volt. Emlékeztek a megtett útra, megállapítva, hogy a kezdeti lelkesedésből kevés maradt, a tervekből sok minden nem valósult meg. Zudor Endre tanár, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének első elnöke a közösségek önrendelkezésének fontosságáról beszélt. A folyóiratban Nits Árpád cikkét olvashatjuk /A diverzió nagymesterei/ az évek óta szüntelenül folyó Tőkés László elleni hangulatkeltésről. A forradalom szikrájából először "az a pópa" lett, nemsokára magyarbérenc, KGB-ügynök, CIA-ezredes, végül - szekus. /Hunyad Megyei Hírmondó (Déva), jan. - II- évf. 1. sz./

1995. február folyamán

A Kelet-Nyugat első száma 1990. febr. 9-én jelent meg. Nagyváradnak a fordulat utáni első irodalmi-művészeti lapja népszerű lett, a "hőskorban" elérte a 24-26 ezres példányszámot, felelős szerkesztője Tőke Csaba volt. Neves hazai és külföldi írógárda gyűlt a lap köré, emlékezik a kezdetre Indig Ottó. Az infláció azonban egyre nagyobb lett, míg azután 1991. nov. 23-án /a II. évfolyam 33. számában/ Fábián Imre főszerkesztő kénytelen volt bejelenteni, hogy a lap szünetelteti megjelenését. Nyolc hónap múlva Fábián Imre megkísérelte újraéleszteni - kéthetenkénti megjelenéssel - a lapot, 1992. aug. 6-án, 27-én, majd szeptemberben napvilágot látott három szám, de több nem ment az anyagi gondok miatt. 1993 májusától folyóiratként újra megjelent a Kelet-Nyugat, Horváth Andor egyetemi tanár lett a főszerkesztő. Újra veszélybe került a lap 1995 elején. Szőcs Géza segítségével utcára kerülhetett az újabb, összevont szám. Horváth Andor kivált a lapból, a felelős szerkesztő Indig Ottó. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), jan.-febr./

1995. november folyamán

Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./

1995. január 1.

A Duna Televízió képernyőjén köszöntötte új év alkalmából a világ magyarságát Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nem szabad csüggednünk, mondta, igenis építettünk, alkottunk az elmúlt évben. "Egy nemzet voltunk 1994-ben." Újévi jókívánságként Markó Béla anyanyelvű iskolákat kívánt mindenütt. /Magyar Nemzet, jan. 2./

1995. január 1.

Iliescu elnök újévi üzenetében nagy fontosságúnak nevezte az 1995-ös évet. Értékelése szerint véget ért a román gazdaság hanyatlása, az elmúlt évben szerény élénkülés mutatkozott. Az 1995-ös esztendő két nagy célkitűzése a "nagy privatizáció" gyorsítása és a külföldi beruházások növekedése. Nehéz évet zárt az RMDSZ - nyilatkozta az MTI tudósítójának Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Felerősödtek a magyarellenes, RMDSZ-ellenes hangok, ugyanakkor az RMDSZ erősebb lett, kiépültek azok a testületei, amelyeket a brassói kongresszus kijelölt. Markó Béla természetesnek mondta az RMDSZ-en belüli ellentéteket. /Népszabadság, jan. 2./

1995. január 2.

Román területről folyamatosan érkező, nagy mennyiségű olaj szennyezi a Berettyót. A román vízügyi szervek erről jan. elsején értesítették a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

1995. január 2.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a román rádió magyar adásában jan. 2-án elhangzott interjúban az elmúlt évet úgy értékelte, hogy felerősödött a kormány, a kormánykoalíció nacionalizmusa. Leállt a reformfolyamat, visszarendeződés észlelhető. Fokozódott az RMDSZ elleni támadás. /MTI/

1995. január 3.

Szőcs Géza, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ és a fiatalok politikai képviseletének, a Reformtömörülésnek a tiszteletbeli elnöke beszélt az erdélyi magyar fiatalság közérzetéről. Egy egész generáció választotta 1989 után a távozást Erdélyből. 1991 után azonban megfordult a trend, ismét megfogalmazódott a fiatalokban, "hogy Erdélyben is van mód értelmes és magyarként megélt életet élni." Romániában nincsenek hivatalos statisztikák a munkanélküliségről, ezért erről nem tud adatokat mondani. "Elkötelezettségből, öntudatból és intellektuális tartalékokból összeálló hatalmas potenciállal rendelkezik ma az erdélyi magyar fiatalság." Leszámítva a saját szervezeteket, nincs olyan intézményesített háló, amelyik jelzéseket adhatna a fiataloknak. /Új Magyarország, jan. 3./

1995. január 3.

A Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Recski Szövetség és a Politikai Foglyok Országos Szövetsége közös nyilatkozatot adott ki a Tőkés Lászlót ért vádakról. Ebben leszögezik: "Mint a magyar politikai áldozatokat tömörítő és képviselő társadalmi szervezetek, határozottan és egyértelműen kiállunk Tőkés László mellett, és sorstársunknak tekintjük. Egyben felhívjuk a romániai magyarságot, ne engedje, hogy ilyen olcsó ürügyekkel megbontsák az egységét, mert a támadókat csak egy cél vezérli: gyöngíteni az erdélyi magyarságot." /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 3./

1995. január 4.

A budapesti Erdélyi Magyarság főszerkesztője, Mátyás B. Ferenc felhívást tett közzé. Elnézést kér a hétezer határon kívül élő olvasótól, akik öt éven keresztül térítésmentesen vehették kézbe a folyóiratot, de a nyomdaköltségek kiegyenlítésére nincs pénzük. Segítséget, támogatást kérnek, hogy megjelenhessen a folyóirat. /Pest Megyei Hírlap, jan.4./

1995. január 4.

Öt éve, 1990. jan. 4-én jelent meg a Bihari Napló első száma /addig Fáklya volt a neve/. Az akkori szerkesztőségből már csak hárman dolgoznak a napilapnál, köztük Dérer Ferenc, a volt főszerkesztő, akit akkor, 1990 elején kollégái újraválasztottak a lap élére. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

1995. január 4.

Kántor Lajos jegyzetében emlékezik arra, hogy amikor meglátogatták Illyés Gyulát, a költő többször is kijelentette: ti itthon vagytok itt, jogotok van beleszólni az ország dolgába. /Népszabadság, jan. 4./

1995. január 4.

A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságnak ezer tagja van, tájékoztatta az MTI-t Iglói Zoltán elnök. A tagság háromnegyede Romániában él és negyven százaléka román. A társaság tevékenységét igyekszik kiterjeszteni Románia Kárpátokon túli területeire, mert a felmérések szerint a népek közötti ellenérzés azokon a területeken erős, ahol magyarok és románok soha nem éltek együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

1995. január 4.

Ioan Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke ötven évet élt száműzetésben. Az itthon töltött öt év mérlegét kérte a riporter. A demokráciát létrehozni jött haza, mondta. Ebből kevés valósult meg az elmúlt években. Az országban jogegyenlőség van, a kisebbségeknek is van joguk. Létezik a sajtószabadság, de gond a papírbeszerzés és a terjesztés. Még nem garantált intézményesítetten a magántulajdon. /Orient Expressz (Bukarest), jan. 4./

1995. január 4.

1994 végéig 42 ezer külföldi befektető összesen 1 226 millió dollárt ruházott be Romániában. A befektetők élén Dél-Korea áll /158 millió dollárral/, a következők: Egyesült Államok 112, Németország 107, Franciaország 105, Olaszország 104 millió dollár. Magyar vállalkozók 1100 vegyesvállalat keretében 20 millió dolláros beruházással vannak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

1995. január 4.

A múlt év végén 1,2 millió munkanélkülit regisztráltak, ez a munkaképes korú lakosság 10,8 %-a. /Világgazdaság, jan. 4./

1995. január 4.

A központi ellenzéki sajtót a hatalom újabb csapással sújtotta, a Sajtó Házának átkeresztelt egykori Scinteia Házban jan. elsejétől 35-szörösére emelték az irodák bérleti díját. A Romania Libera felsorolta az eddigi kísérleteket az ellenzéki sajtó háttérbe szorítására: a bányászhadjáratok, az állami intézményeknek megparancsolt kötelező hallgatás, több riporter ellen elkövetett agresszió, az újságpapír árának többszörös emelése. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

1995. január 4.

Az Anyanyelvi Konferencia felháborodással értesült a méltatlan vádakról, amelyek Tőkés László püspök hitelét próbálják rontani. Tőkés László az erdélyi magyarság hivatott és választott vezetői közé tartozik, az ellene irányuló rágalmak semmiképpen sem csorbíthatják becsületét. Az anyanyelvi mozgalom testvéri együttérzését és szolidaritását fejezi ki Tőkés Lászlóval, áll az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága állásfoglalásában, amelyet Pomogáts Béla elnök, a New York-i Nagy Károly és a kassai Gál Sándor társelnökök írtak alá. /Pest Megyei Hírlap, Népszabadság, jan. 4./

1995. január 4.

Borbély Imre temesvári RMDSZ-képviselő nyílt levélben fordult az RMDSZ jan. 5-re összehívott operatív tanácsához és parlamenti frakciójához. Emlékeztetett arra, hogy a Kossuth rádió 1994. dec. 16-án - bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott -, két ízben is bemondta a román sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. A dec. 27-i sajtóértekezletben előzetesen megegyeztek, azonban Tőkés László az útviszonyok miatt későn érkezett, az akkori ügyvezető elnökségi ülésről akkorra Tokay György képviselő, Verestóy Attila szenátor és Markó Béla elnök Bukarestbe repültek. Az ottmaradtak /Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna, Kötő József, Tőkés László, Patrubány Miklós, Borbély Imre/ tisztázták, hogy tájékoztatni kell a sajtót és a közvéleményt. Borbély Imre magyarul és románul közzétette Nagy Benedek röpiratát, mert "az úgyis megtalálta volna az utat a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához". Borbély Imre bírálta Tokay Györgyöt és Verestóy Attilát. /MTI/

1995. január 4.

Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Cronica Romana jan. 4-i számában kijelentette, hogy Tőkés László kész baráti beszélgetésre a parlamenti csoport tagjaival 1989 előtti tevékenységéről. /Népszava, jan. 5./

1995. január 4.

A Romániai Magyar szó egész oldalt szentelt a Tőkés-ügynek. Közli Tőkés László A Securitate markában című állásfoglalását és három volt diáktársának nyilatkozatát. Tőkés László az 1994. dec. 28-i kolozsvári sajtóértekezletén tette közzé nyilatkozatát A Securitate markában címmel. Ebben elmondta, hogy az 1975-1989-es időszakban együttvéve mintegy másfél-két hónapot töltött a Securitate kihallgató irodáiban, az elkerülhetetlen bekísérések vagy elhurcolások nyomán parancsszóra írt "deklarációi" feltehetően többszáz oldalra rúgnak. "Kollaborálása" tehát folytonos meghurcoltatásban és üldöztetésben nyilvánult meg. A kihallgatásokon minden esetben pszichológiai vagy testi fenyegetettség kényszere alatt írta a nyilatkozatokat, határozottan visszautasítva a mások rovására történő bárminemű együttműködést, illetve terhelő vallomást. A Securitate hírhedt dossziéi minden valószínűség szerint száz meg százezer román állampolgár nyilatkozatait tartalmazzák. Tőkés László követeli egész szekus-dossziéja kiadatását. Követeli továbbá mindazon szekus tisztek felelősségre vonását, akik zaklatták, üldözték. A lapban olvasható három volt diáktársa /Ferencz László, Jenei Tamás, Vetési László/ Tőkés Lászlóhoz írt közös levele, melyben hitet tettek a püspök becsületessége mellett. Amit még 1975-ben elmondott a Securitaten /ezt közölte a Tinerama/, arról Tőkés László hamarosan tájékoztatta őket, a jelentés rájuk nézve semmiféle terhelő adatot nem tartalmazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2671-2681




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998