udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5554 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5551-5554
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. szeptember folyamán

Csoma György sok adattal mutatta be Erdély népességét, a népesség megoszlását a régi népszámlálásoktól kezdve. Beszédes a számsor: magyarok Romániában 1920-1977. 1920: 1.463.573 magyar, 1977: 1.671.100 magyar lélek. És 1992-ben: 1.603.926. /Csoma György. Szisszenetek. Voltunk és ... vagyogatunk! = Erdélyi Féniks (szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat, Nagybánya), szept./

2002. január folyamán

Vasile Soporan prefektus bejelentette: a miniszterelnök utasítására Kolozs megyében is megalakult a kedvezménytörvény alkalmazását monitorizáló bizottság. A bizottság tagja Kerekes Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke, illetve Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány. /Kiss Olivér: RMDSZ-jelenlét a monitorizáló bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2002. január 3.

Magyarországon a két ellenzéki párt, az MSZP és az SZDSZ támadta a magyar és román kormányfő által december 22-én aláírt egyetértési nyilatkozatát a román állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatban. Az egyetértési dokumentum létrejöttét előzőleg pártállástól függetlenül üdvözölte a magyar belpolitika. A dokumentum inkriminált része a következő: :"Minden román állampolgár, származására való tekintet nélkül, a Magyar Köztársaság területén érvényes munkavállalási engedély alapján ugyanazokat a munkavállalási feltételeket és elbánást élvezi. A munkavállalási engedélyek a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok munkavégzéséi engedélyeztetéséről hozott általános rendelkezések szerint kerülnek kibocsátásra. A munkavállalási engedélyek egy naptári évben legfeljebb három hónapra szólnak, de lehetőség van azok meghosszabbítására, s a román állampolgárok számára a Magyar Köztársaság területén az alábbi könnyítések állnak rendelkezésre: A Magyar Köztársaság területén dolgozó román állampolgárokat bármilyen alkalmazási szerződés alapján megilleti az a jog, hogy az e célra alapított közhasznú szervezethez forduljanak az önfinanszírozó egészségügyi ellátás költségeinek előzetes megtér. 2002 januárjának első hetében a Felek levélváltás útján az idénymunkát érintő módosításokat csatolnak a Szezonális munkavállalók foglalkoztatásáról szóló egyezményhez. Ezek a módosítások csak a három hónapra (és nem hat hónapra, amint az egyezmény előírásaiban áll) kibocsátott munkavállalási engedélyek esetére érvényes további kiegészítő, kölcsönösen biztosított előnyöket érintik. Az egyezmény alkalmazása során az etnikai alapú különbségtétel kizárására vonatkozó kölcsönös kötelezettségvállalást is rögzíteni fogják". A vitát a Magyar Szocialista Párt robbantotta ki, azzal vádolva a kormányt, hogy a magyar munkaerő rovására több millió román munkavállaló, és potenciálisan a Kárpát-medence valamennyi lakosa számára nyitotta meg korlátozás nélkül a magyar munkaerőpiacot. Ez Magyarországon súlyos társadalmi és szociális feszültségeket kelthet, felerősítheti a románellenességet. Az MSZP a határmenti térségek munkaerőpiacának, illetve az alkalmi és idénymunkából élők veszélyeztetettségét hangsúlyozta. Az MSZP a törvény életbeléptetésének halasztását, illetve az egyezmény végrehajtásának felfüggesztését javasolta. A Szabad Demokraták Szövetsége a kedvezménytörvény módosításának indítványával állt elő. Az öt országos szakszervezeti szövetség az ellenzék véleményét erősítette. A kormánypártiak mindezt belpolitikai hecckampánynak minősítették. Érvként hozták fel azt is, hogy Románia a szenzonmunkára vonatkozó, munkavállalói vízumhoz kötött eddig érvényben lévő 8000 fős kvótának a felét sem használta ki. Orbán Viktor miniszterelnök véleménye szerint a bírálatok a tények nem megfelelő ismeretéből fakadnak. Emlékeztetett az érvényes jogszabályokra, melynek alapján bármely román állampolgárnak - ahhoz, hogy munkát vállalhasson Magyarországon -, többek között rendelkeznie kell munkavállalási vízummal, munkavállalási engedéllyel, a munkáltató befogadói nyilatkozatával, be kell jelentkeznie az adóhivatalhoz és a társadalombiztosítóhoz. Hozzátette: a státustörvény munkavállalással kapcsolatos egyetlen kedvezménye, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezők a munkaerőpiac helyzetének vizsgálata nélkül juthatnak három hónapra érvényes munkavállalási engedélyhez. A Fidesz-Magyar Polgári Párt javasolta a kormánynak, hogy hívja össze január 10-ig az Országos Munkaügy Tanácsot, és havonta hozzák nyilvánosságra: hány munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, s ezek közül hányat román állampolgároknak. /(Guther M. Ilona): Belpolitikai feszültség Magyarországon a magyar-román egyetértési nyilatkozat okán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. január 3.

Január közepétől lehet magyar igazolványt igényelni, jelentette be Toró T. Tibor parlamenti képviselő A kedvezménytörvény alkalmazását biztosító bánsági iroda vezetője Vetési Zoltán, a négy temesvári és négy vidéki irodai kirendeltségnek további tíz alkalmazottja van. - Mint a parlament alsóházának nemzetbiztonsági bizottságának tagja, Toró T. Tibor januártól beiratkozott a Nemzetvédelmi Kollégium (Colegiul National pentru Aparare) továbbképző tanfolyamára. Ami az RMDSZ–PSD együttműködés folytatását illeti, a bánsági képviselő kijelentette: csak mindkét fél számára előnyös és bárki által átlátható együttműködési szerződést támogatna. /(Pataki Zoltán): Január közepétől lehet magyar igazolványt igényelni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. január 3.

Erdély több vidékén, így Szilágy megyében is árvíz volt december végén. Több övezetben a Szamos, a Kraszna, Berettyó és az Almás vízszintje növekedett meg hirtelen, a medrükből kilépett vizek tucatnyi település közel kétszáz lakóházát és 173 gazdasági épületét érintettek. A Szamos Szurduk község területén, a Kraszna folyó Kraszna, Sarmaság övezetében, a Berettyó áradása pedig Szilágybagost, Szilágynagyfalut, Márkaszéket, Lecsmért érintette. Az áradás utakat, hidakat rongált meg. – A Fekete-, a Sebes-Körös, valamint a Berettyó mentén, egy tucat településre árvizet hozott az új esztendő. Első jelentések szerint kb. 400 háztartást öntött el a víz. Biharlonka falvaiban is többszáz házat öntött el a jeges hordalék. /Szilveszteri árvíz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. január 3.

Petőfi Sándor születésnapját (1923. január 1.) ünnepelték Csíkszeredában december 31-én. A Vártéren, a Petőfi szobornál ünnepséget tartottak. Marosvásárhelyen január 1-jén köszöntötték Petőfi Sándor születésének 179. évfordulóját. Köszöntőbeszédet mondott Fodor Imre, alpolgármester. Befejezésként elénekelték a Himnuszt is. /Petőfi születésnapja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. január 3.

Az esztendő végén újból bejegyezték Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesületet (UPE). A helyhatósági választások előtti napokban egyszer már bejegyezték, de egy formai hiba, egy kihagyás miatt ez a bejegyzés nem volt törvényes. Most, hogy törvényesen léteznek, megvan a lehetősége a megbékülésnek – ez az UPE-sek álláspontja –, de a béke csak úgy lehetséges, ha az RMDSZ- frakció (egy az egyben a mostani városi tanács) visszavonja a polgári egylet tagjainak kizárásáról hozott szeptemberi határozatát. Az RMDSZ-frakció véleménye az ügyben: az újbóli bírósági bejegyzés érvénye nem visszamenőleges, egyébként is a szeptemberi döntés a Legfelsőbb Törvényszék jogerős határozatán alapszik. /Érvénye nem visszamenőleges. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. január 3.

A Kovászna megyei önkormányzat december végi rendkívüli ülésén megerősítette Szilágyi Zsolt kinevezését a sepsiszentgyörgyi művészeti népiskola igazgatói tisztségébe. A zenei élet jeles képviselője versenyvizsga nyomán került az intézmény élére. /Új igazgató a művészeti iskola élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. január 3.

Eddig nem is lehetett volna Csiky-szilveszter, hisz évtizedek óta nem volt önálló magyar líceum Aradon. Az új évet most közös mulatságon köszöntötték a középiskolában. /A Csiky líceum első közös szilvesztere. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

2002. január 3.

Bőjte Csaba ferences szerzetes, aki Déván vezeti az iskolát, Vajdahunyadon meglátogatott három vakációzó gyermeket. A nagy szegénységben a gyermekek inkább otthon akarnak maradni az ünnepekre, pedig nincs karácsonyfa, nem lesznek finom ételek, de szeretetben élnek. A szülők képtelenek a létfenntartáshoz szükséges dolgokat előteremteni. És mégis együtt vannak a szeretetben. /Böjte Csaba ofm: Új év kapujában, új remény küszöbén. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

2002. január 3.

Zenglitzky Zoltán fotós hagyatékából kiállítás nyílt a székelyudvarhelyi múzeumban. Az 1997-ben harminckét évesen tragikus körülmények között elhunyt művész a Duna Televízió munkatársaként több mint nyolcvan filmet forgatott a dokumentum műfajban, mindahányat a Székelyföldön (az volt az Örökség-sorozat). A megnyitón Miklós Levente beszélt, ő volt Zenglitzky gyakori társa a forgatásokon. /Hagyatéktárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. január 3.

Harmadik, átdolgozott, bővített kiadásban jelent meg Fülöp Géza, marosvásárhelyi vegyész Az információ című könyve. A harmadik kiadást a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület jelentette meg, és nemrég mutatták be Marosvásárhelyen. Az először 1990-ben megjelent kötet azóta Magyarországon már egyetemi tankönyv. A szerző a harmadik kiadásba az informatika új eredményeit is bedolgozta. /(máthé): Könyv az információról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2002. január 4.

Románia 2002-be a drágulások terrorja alatt lépett be, írta az Adevarul. A benzin és a gázolaj ára 3, a KWó-é 3,6, a földgázé 7,7, a vasúti jegyeké 40 százalékkal, a gigakalóriáé 25 ezer, a cigarettaféleségeké két-öt ezer lejjel emelkedett vagy fog emelkedni. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2002. január 4.

Orbán Viktor miniszterelnök álláspontja szerint a magyar-román kormányfői megállapodás nem fenyegeti a magyar munkaerőpiacot, amely továbbra is szabályozott és korlátozott marad. A miniszterelnök szokásos szerda reggeli interjújában a Kossuth rádióban elmondta, hogy örömmel írta alá a magyar–román egyetértési nyilatkozatot, és nagy sikernek tartja azt. Tájékoztatása szerint a magyar parlamenti pártok egyeztetésén az ellenzéki pártvezetők is úgy vélték, hogy kívánatos a megállapodás, mert annak nyomán a határon túli magyarok könnyebben, ellenállás és akadályok nélkül juthatnak majd magyar igazolványhoz. Az ellenzéki parlamenti pártok vezetői nemhogy nem tiltakoztak, hanem koccintottak is a megállapodás sikerére. A kormányfő utalt arra, hogy mindenki nagyon elégedett volt és támogatta a megállapodást, egyedül a MIÉP elnöke volt némileg tamáskodó annak szükségességét illetően. A magyar kormányfő közölte: megfelelő időközönként nyilvánosságra fogják hozni, hogy az adott héten vagy hónapban hány munkavállaló érkezett külföldről Magyarországra, hány engedélyt adtak ki, ez mely szakmában és az ország melyik részén történt. Akkor mindenki láthatja majd, hogy a riogatások, a félelmet keltő nyilatkozatok megalapozatlanok voltak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacra a feketén dolgozók jelentik az igazi veszélyt. - Kovács László, az Magyar Szocialista Párt elnöke magyarázkodott: a magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása előtt a miniszterelnök nem egyeztetést tartott, hanem tájékoztatást adott a parlamenti pártok vezetőinek. - Alföldi László magyar főkonzul nem számít arra, hogy a státustörvény alapvetően befolyásolja majd a munkavállalást, hiszen enélkül is évente 15–18 ezer ember kér vízumot magyarországi munkavállaláshoz. /Szigorú munkavállalási feltételek. Orbán: A feketén dolgozók jelentik az igazi veszélyt. = Szabadság (Kolozsvár),

2002. január 4.

A kedvezménytörvény kapcsán kiderült, Magyarország végveszélybe került. Legalábbis a Magyar Szocialista Párt (MSZP) meg a velük egy húron pendülő szakszervezetek, és a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) harangfélreverő vezetői szerint, írta Asztalos Lajos. Keller László, az MSZP országgyűlési csoportjának helyettes vezetője például - aki egyébként közismerten olyan, akár a macska körme, mert ha csak teheti, mindenbe, amit a magyar kormány kezdeményez vagy tesz, beleakad -, azt állítja, hogy 2002. január 1. után "huszonhárom millió román" özönli el Magyarországot. Keller még ott tart, amikor az erdélyi magyar csakis román volt. A magyar kormány nem egyeztetett az MSZP-vel, állította Keller, azután, hogy az aláírás előtti napon Kovács László, az MSZP elnöke teljes egészében elfogadta az egyetértés szövegét. Keller László nem tudja, hogy Ceausescu, a bukott zsarnok agyában volt csak ennyi lakosa Romániának. Abból pedig a korabeli kimutatás szerint is több mint tizenkét százalék más nemzetiségű volt. - Horn Gyula sem hagyhatta szó nélkül a dolgot, aki annak idején kijelentette: a súlyos bűntények kilencven százalékát a határon túliak követik el, stb. — és "huszonegy millió román" munkavállaló Magyarországra telepedéséről beszélt. Kovács László, az MSZP jelenlegi elnöke pedig külügyminiszter korában, a magyar–román szerződés aláírása előtt az egész határon túli magyarságot egymilliósként emlegette. Horn még hozzátette: huszonegymillió "munkavállaló" mind igénybe fogja majd venni a magyar egészségügyet! Horn Gyula szemforgató módon nem átallotta azt is hozzáfűzni, hogy az egyetértési nyilatkozat ekképp a romángyűlölet felszítását idézheti elő. – Valójában az egész MSZP-és felhajtás az erdélyi magyarság elleni gyűlöletet szítja. - A státustörvény ötletének fölvetésekor az MSZP meg az SZDSZ vezetői azt hevesen ellenezték. /Asztalos Lajos: Magyarország végveszélyben? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2002. január 4.

A kedvezménytörvény alkalmazása a romániai magyarokra vonatkozóan is hamarosan megkezdődik. Székely István, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Iroda vezetője tájékoztatott a pillanatnyi helyzetről. A központi, illetve a megyei területi irodák az RMDSZ struktúrájára épülnek, helységeket és infrastruktúrát az RMDSZ biztosít számukra, de mindenhol új munkatársakat alkalmaztak. Például Bihar megyében, ahol a magyarság százezres nagyságrendű, elképzelhetetlen, hogy a nagyváradi területi, vagy akár egy szalontai, mihályfalvi helyi irodához nyújtsa be mindenki a kérvényét, ezért főleg községközpontok szintjén is létesítenek 30-40 időszakos irodát. Az egész rendszer január 15–20. körül kerül beindításra. /Wagner István: Célegyenesben a felkészülés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2002. január 4.

Magyarok vagyunk, nem turisták, ezt már igazolni is tudjuk a közeljövőben beszerezhető magyar igazolvánnyal, írta Bágyi Bencze Jakab. A 2002-es esztendő "Nekünk, határon túli magyaroknak a státustörvény éve." "Tegyük fel, hogy egy romániai népszámlálás alkalmával kiderül: több magyarigazolványt adtak ki, mint amennyi magyar szerepel a népszámlálási statisztikában! Melyiknek lehet majd hinni? Ettől tart a román állam is, mely alkotmányában egységes, homogén nemzetállamnak mondja magát". Az egyházak tagjainak létszáma is gyarapodni kezdett. Egyesek évekre visszamenőleg befizették az egyházi járandóságukat, hogy majd bizonylatot kaphassanak magyarságukról. De vannak helységek, ahol az RMDSZ-be iratkoztak be többen, ugyanilyen meggondolással. És mit nyer az anyaország? Visszanyeri szerepét, az édesanyait. /Bágyi Bencze Jakab: Magyarok vagyunk, nem turisták... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2002. január 4.

Csakis az EU-csatlakozás mentheti meg Romániát attól, hogy Ion Iliescu államfő és a kormány Corneliu Vadim Tudor fanatikus nacionalistáinak karmaiba, és ezzel kétségbeejtő mélységekbe hulljon – állapította meg Tony Judit a The New York Review of Books novemberi számában közölt tanulmányában. Az ismert történész, a New York-i Egyetem Remarque Intézetének igazgatója szerint Románia minden vonatkozásban Európa sereghajtója. Az EU-nak mégsincs más választása, mint szakítani eddigi elveivel, és befogadni egy olyan államot, amely nyilvánvalóan nem felel meg a tagság követelményeinek. Románia földrajzi értelemben nem tartozik Közép-Európához; Bukaresthez közelebb van Isztambul, mint bármely európai főváros. Nem felel meg a Milan Kundera féle Közép-Európa-meghatározásnak sem, hiszen nem volt része az Osztrák–Magyar Monarchiának. Bár Erdélyben az utazó Közép-Európában érezheti magát az építészet, a kisebbségi nyelvek használata vagy a nagyon is relatív jólét miatt, a Kárpátoktól keletre és délre más a helyzet. /S. D.: Romániát csakis az Európai Unió mentheti meg a nacionalisták karmaiból. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2002. január 4.

1996 augusztusától a Versenytanácsnak Neményi József Nándor személyében az RMDSZ által támogatott tagja is van. Az ötéves mandátum 2001 augusztusában járt le, megújítására az elmúlt esztendő utolsó napjaiban került sor, amikor Neményi József Nándort a Versenytanács alelnökévé nevezték ki. A Versenytanács a versenytörvény előírásait lépteti életbe. Az ipar magánosítása még nem éri el a 60 százalékot, amíg a magánszféra nem dominál a gazdaságban, a versenytörvény hatása szerény. Romániában a fogyasztóvédelem közismerten gyenge, nem hatékony: egyes vélemények szerint a forgalomban lévő áruk 40 százaléka rossz minőségű vagy hamisítvány. /Makkay József: Versenytanács védi a konkurenciát. Az eurokonform törvényt gyors privatizáció segítheti. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2002. január 4.

Ünnepélyes keretek közt osztották ki dec. 28-án a Romániai Magyar Gazdák Maros megyei kirendeltségénél az első, 6 hónapos, a román állam által akkreditált agroturisztikai ügyintézőképző tanfolyam végzőseinek a tanulmányok sikeres befejezését igazoló diplomákat. A megyében levő gazdakörök az RMGE révén való jogi személlyé válásához szükséges tennivalókat intézik. Az RMGE vezetősége azt szeretné, hogy ez a sok utánajárást igénylő folyamat 2002 januárjában befejeződjön. /(korondi): Diplomaosztó a magyar gazdáknál. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2002. január 4.

Január végén megjelennek a kétnyelvű helységnévtáblák Szatmárnémeti nyolc bejáratánál — nyilatkozta Ilyés Gyula alpolgármester. Kétnyelvű helységnévtáblák lesznek, mert a német ajkú lakosság aránya a városban nem éri el a húszszázalékos küszöböt. Az intézményeket illetően csak a polgármesteri hivatal, a városi tanács, valamint a közművek és a városi helyi adóügyi hivatal épületének homlokzatára kerülnek kétnyelvű feliratok, lévén, hogy a törvény nem vonatkozik az egyes minisztériumok alárendeltségében lévő és Szatmárnémetiben működő állami intézmények - iskolák, rendőrfelügyelőség, városi bíróság és megyei törvényszék stb. - tábláira. /(bódi): Szatmárnémeti. Kétnyelvű helységnévtáblák. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 4./

2002. január 4.

Tizenkét éve, 1990. jan. 4-én jelent meg a Bihari Napló első évfolyamának első száma. Sokat változott a Napló e tizenkét évben, arcok jöttek és távoztak. Volt papírhiány, nyomdasztrájk és külső támadás is. /Sz. L.: Tizenkét éve Bihari Napló. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2002. január 4.

A Közgazdász Fórum, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönyének decemberi száma bővelkedik érdeklődésére számot tartó írásokban. Köztük van A Közgazdász Fórum időszerű prioritásai (Somai József); Emberi teljesség és fogyasztói társadalom (Kocsis Tamás); Románia Nyugat fejlesztési régiója (Bodó Barna, Bognár Zoltán); Védhető-e a környezet közgazdasági alapon? (Kerekes Sándor); Kis- és közepes vállalkozások helye és szerepe Románia gazdaságában (Birtalan Ákos). Kelemen Judit az RMKT sepsiszentgyörgyi vándorgyűléséről számolt be. Közgazdász Fórum/2001. december. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2002. január 4.

A Civil Fórum legfrissebb számában Dáné Tibor Kálmán a tanulás új dimenzióit tárta fel. További írások: Az európai Felnőttképzési Társaság stratégiai nyilatkozata az élethosszig tartó tanulásról, Európai kézikönyv az élethosszig tartó tanulásról, A felnőttképzés múltja és jelene Erdélyben, A magyarországi népfőiskolák tapasztalatai, Szórványmunka nem szórvány ismeretekért, Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium tevékenysége. /Civil Fórum/2001. nov.-dec. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2002. január 4.

A nyolcszáz lelkes Szentháromság faluban bemutatkozott a helyi Tüzes táncegyüttes. A lakosság nagy része római katolikus, az unitáriusok száma százhetven körül mozog, a reformátusok éppen lelkész nélkül vannak, beszolgáló pap látja el a teendőket, Bede felől görög katolikus templom áll, és van ortodox templom is. Az iskolát Marton Anna igazgató vezeti, a gyermekek száma hatvan körül jár. A lakosság elöregedése itt is gond. A kicsikkel újrakezdték a néptáncot is. Veress Kálmánt kérték fel az oktatásra, aki már több gyermek- és ifjúsági együttes indításánál bábáskodott, ő a keresztapja például a Borókának, a szászmedgyesi Nefelejcsnek, a nyárádszeredai Bekecsnek és az ákosfalvi Forrásnak. Mindezeket maga indította. /Bölöni Domokos: Szentháromság. Mitől lesz tüzes a Tüzes? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2002. január 4.

A december elején Sepsiszentgyörgyön megtartott Concordia amatőr színjátszó fesztivál mellett a Jádzó Társaság bábos tanfolyamot is szervezett Jártó Kocsis Edit vezetésével. A lelkes babavarró művész kifejtette, hogy egyre kevesebb az amatőr bábjátszás, holott régebben a legkisebb faluban is volt egy bábos társulás. A román színészképzés keretén belül bábszínész-képzés nincs. A mostani tanfolyamon az egyik előadó a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ bábos tagozatának rendezője-vezetője, Nagy Kopeczky Kálmán volt. Érdeklődés volt, tehát a folytatásra szükség van. /Éltes Enikő: Felnőttek tanultak bábozni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2002. január 4.

Mióta dr. Ábrám Zoltán lett az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, többet lehet hallani az egyesületről. Az óév egyik utolsó napján Marosvásárhelyen gyűltek össze Ábrám Zoltán hívására mindazok, akik tesznek valamit a közművelődésért. Verseket, dalokat adott elő Bartis Ildikó, Kilyén Ilka színművésznő és Kozsik Ildikó bábszínész. /(Máthé Éva): EMKE-kalács, EMKE-bor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2002. január 4.

A közelmúltban Gyergyóremetén Bakos Károly vezetésével megalakult a Remetei Zene Egyesület, amelynek 60 tagja zenészekből és zenepártolókból áll. Az egyesület december 27-én karácsonyi műsorral örvendeztette meg a község lakóit, föllépett a helyi vonószenekar, a fúvószenekar, könnyűzene-együttes és néptáncegyüttes, valamint a Harmónia táncegyüttes. A most bejegyzett egyesülettel Gyergyóremetén már hat civil szervezet működik. Tevékenységük ösztönzésére a remetei önkormányzat 2002-re elkülönített egy összeget, melynek elnyeréséért pályázatot kell benyújtaniuk. /(gál): Civil élet Gyergyóremetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2002. január 4.

A körülbelül 800 lakost számláló mezőségi falunak, Mezőszabédnak nem kedvez, hogy Mezőfele községhez tartozik. A főúttól való távolsága miatt az elszigetelt, elhanyagolt települések életét éli. Az ingázó felnőtt és főként az iskolás gyermekek számára nagy gondot jelent, hogy ki kell gyalogolniuk a főútig, ahol a Mezőség irányából érkező autóbuszok nem biztos, hogy felveszik az út szélén várakozó szabédiakat. Az elszigeteltség nem ijeszti meg a betelepülőket, jobbára romák jönnek. A szegényes óvodába 34 gyermek jár. A legszegényebbeknek ilyenkor, télidőben, még a ruha és cipő is gondot jelent. Az iskola sikeresen pályázott az Illyés Alapítványnál, s tévé- és videokészülékkel, valamint számítógéppel gazdagodott. Az unitárius többségű faluban 60-ra tehető a reformátusok száma, akik jelenleg ideiglenesen egy raktárban tartják az istentiszteletet, mivel az ősszel beomlott a dombra épített templom. A jövőben újjáépítik a templomot. Az unitárius lelkész, Jenei Sándor Levente és felesége a fiatalokkal való foglalkozásra összpontosít. Vásároltak egy számítógépet, amellyel a fiatalok az internet révén bejárhatják a világot, angol nyelvtanfolyamot is szerveznek, s Szabédi betyárok néven indult tánccsoport. A Szabédi Napokat megszervezik az idén is. /Bodolai Gyöngyi: Ahova még a busz se jár. Mezőszabéd, a jobb sorsra érdemes falu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2002. január 4.

Tavaly három Hargita megyei, a magyar népi kulturális örökség megmentése érdekében tevékenykedő személyiség vehette át a rangos EMKE-díjat. A máréfalvi nyugalmazott tanárnő Kovács Piroska, aki nemzeti értéket jelentő székely kapuk védelmében tevékenykedik, Györfi József, székelyudvarhelyi könyvtáros, aki létrehozta a Bibliofil Alapítványt, mely anyagi hátteret jelentett a pénzhiánnyal küszködő intézmény számára és a kőrispataki Szőcs Lajos, akinek nevéhez egy szalmakalap-múzeum fűződik. Kovács Piroska megalapította a Kőlik Hagyományőrző Egyesületet. Háborús Hőseink emléke címmel emlékfüzetet állított össze. Amikor 1996-ban a máréfalvi iskola Nyírő József nevét vette fel, Kovács Piroska megírta a Máréfalvi iskola 210 éve című könyvét. 2000-ben jelent meg a Székelykapuk Máréfalván című könyve. Jelenleg végzi valamennyi, még létező székely kapu építési módját, díszítő motívumkincsének számítógépes feldolgozását, amit majd CD-n népszerűsítenek. 2001-ben Fába rótt oklevelek című ismertető füzetét adta ki Kovács Piroska. - Györfi József /sz. Rava, 1943. szept. 19./ 1979-től könyvtáros Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárnál, ahol 1990-től igazgató nyugdíjazásáig. Tavaly nyáron, július 21-én avatták fel Kőrispatakon a szalmakalap-múzeumot, amely Szőcs Lajos munkásságának eredménye. /Kristó Tibor: EMKE-díjasaink. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 5551-5554




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998