udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7017 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6991-7017
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. február folyamán

Az Arad Megyei Múzeum raktára valóságos kincsesbánya. Itt őrzik Feszty Árpád Krisztus temetése, más források szerint Krisztus levétele a keresztről című hármasképét. A tizenhárom méter hosszú és négy méter széles triptichon eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeum tulajdona volt, onnan került át a Szépművészetibe, majd 1913-ban amikor Aradon felépült a kultúrpalota, benne a képtár, akkor került Aradra. Hosszú ideig a múzeum büszkesége volt Barabás, Lotz és Munkácsy képei mellett. A cikkíró is sokszor megcsodálhatta. A helyi pártvezetés által diktált átszervezés áldozata lett az aradi múzeumi 1848-as ereklyegyűjtemény, majd a Feszty-körkép. Először csak zsákvászonnal letakarták, később már spanyolfalat kellett felállítaniuk. Azután egy Ceausescu-látogatás után jött az utasítás, el kell távolítani a Feszty- triptichont. Bukarestből jött egy restaurátor, aki felcsavarta a festményt. Ugyanígy kellett felcsavarni Liezen-Mayer Sándor Mátyás hazahozatala Prágából című nagy méretű festményt. A múzeum új vezetője, dr. Peter Hügel igazgató nem zárkózik el a festmény restaurálásától, az aradi történelmi egyházakkal tárgyalna, hátha sikerülne megfelelő kiállítási helyet találni a festmény számára. /Puskel Péter: Feszty Árpád hármasképének kálváriája. Feltámadásra várva. = Irodalmi Jelen (Temesvár), febr./

2005. március folyamán

A Trianon filmmel kapcsolatban az új kormány tagja, Mona Musca művelődési miniszter asszony intézkedett, járjanak el a filmmel kapcsolatban. A miniszter asszony elmondta, figyelmeztették. Hajdu Győző volt, aki a feljelentést tette, ő volt a figyelmeztető. Van-e olyan helyzet Európában, tette fel a kérdést Bodó Barna, mint ami itt történt, az egyik oldalon a kultúrát a miniszter asszony feletteseként, miniszterelnök-helyettesként magyar felügyeli /Markó Béla/, a másik oldalon az állami költségvetésből támogatást kap lapkiadásra Hajdu Győző. Ha ma Romániában a magyarok képviselői kormányon lehetnek, akkor kinek kell olyan lap, amelyet Hajdu Győző szerkeszt? Ő és lapja semmit sem tett a román-magyar kapcsolatok ügyéért. Kérdés: a román kormány részére ki a partner, a magyar miniszter vagy a Ceuasescut is kiszolgáló csatlós? /Bodó Barna: A kultúra csatlósai és csapdái. = Irodalmi Jelen (Arad), márc./

2005. április folyamán

A Bukarestben élő Szász János író négy évvel ezelőtt elvesztette szeme világát. Gondolatban fogalmazza meg mondanivalóját, azután ha alkalma van, lediktálja. Nagyon nehéz így dolgozni. Ilyen körülmények között született meg önéletrajzi regénye, Az utolsó oldal /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004/. A 78. évében levő Szász János azelőtt hosszú évtizedeken át naponta jelentkezett írásaival, először az Előrénél, majd a Romániai Magyar Szónál. /Irházi János: Beszélgetés Szász Jánossal. = Irodalmi Jelen (Arad), ápr./

2005. április folyamán

Az elmúlt évben megjelent egy tanulmánykötet: Tanulmányok Kányádi Sándorról /Debreceni Egyetem, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004/, ebben ötvenöt kritika, tanulmány, műelemzés, portré sorakozik Kányádi Sándor költőről. Csoóri Sándorról, Sütő Andrásról, Szilágyi Istvánról szóló tanulmánykötetek után ez a negyedik monumentális antológiája az egyetemi kiadónak, amely élő klasszikusokat állít középpontba. /Elek Tibor: A költői népszerűség titka. = Irodalmi Jelen (Arad), ápr./

2005. január 4.

Romániában 2005-ben többet kell fizetni a földgázért, a fűtésért, a villamos energiáért, az alapvető élelmiszerekért, a telefonért és a személygépkocsiért. A földgáz ára öt százalékkal drágult, és csaknem ugyanannyival, átlagosan 4,6 százalékkal emelkedett a villanyáram lakossági ára. Az energia árának megemelése egész sor alapvető élelmiszer drágulásához vezet, így a lakosság várhatóan 2–6 százalékkal többet fizet majd a cukorért, a tejért, a kenyérért, az étolajért és a húsért. A cukor ára például 6 százalékkal lesz nagyobb Az infláció tavaly éves szinten mintegy 9 százalékos volt. A Romtelecom telefontársaság február elsejétől 34,1 százalékkal drágítja a telefon-előfizetést. Egyidejűleg 3,4–10 százalékkal lesz olcsóbb a megyeközi és a nemzetközi hívások percdíja. Úthasználati díj formájában minden egyes gépkocsi-tulajdonosnak 16,8 és 24 euró közötti összeget kell az idén befizetnie. Az említett áremelések átlagosan 12–15 százalékkal drágítják az életet. /Drágább lett az élet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2005. január 4.

A Kovászna megyei D.A. Szövetség és a Román Humanista Párt (RHP) megyei szervezetének vezetői bejelentették, hogy az emberi jogok megsértéséért beperelik az államot, ha a kormány magyar prefektust nevez ki ebben a megyében. Gheorghe Baciu, a megyei DP elnöke szerint a D.A. Szövetség enged az RMDSZ zsarolásának, ez pedig nem kedvez a romániai demokráciának /Perrel fenyegetőznek a Kovászna megyei liberálisok, demokraták és humanisták. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2005. január 4.

Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa hangoztatta, hogy Magyarországon „mindkét oldal saját pártpolitikai érdekében, otthoni szavazótábora gyarapításának eszközéül használ bennünket. Aki ezt előre látta, azt nem érhette olyan nagy csalódás december 5-én, hisz a kettős állampolgárságról kiírt népszavazás igazában nem rólunk szólt, hanem az anyaországi pártpolitikai pofozódásról.” Az újságíró emlegette az anyaországból jövő megosztó törekvéseket, majd hozzátette: „ne higgyünk a szép ígéreteknek, a nagy nemzetmentő dumáknak, bárhol is hangzanak el. Mert például a templomban is lehet a magyarságtudatot pumpálni, bizsergetni, nagy nemzetmegváltásokról beszélni”. Azonban csak eredményeket csak a román parlamentben lehet elérni, „mivel itt élünk”. /Sike Lajos: Egy kis jó kedvet is a tarisznyába! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 4.

Nem sokat érnek az RMDSZ Hargita megyei kampányígéretei: Frunda György szenátor most azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a szövetség prefektusi posztot igényel Beszterce-Naszód, Máramaros, Arad és Kovászna megyében, és alprefektusi tisztséget akar Maros, Hargita, Bihar, Brassó, Hunyad, Szatmár és Szilágy megyében. Hargita megyében tehát nincs szükség magyar prefektusra az RMDSZ vezetőinek meglátása szerint, más kérdés, hogy a választási kampányban mást mondtak – többek között Csíkszeredában is. – Mások bezzeg harcolnak „jogaikért”: a Kovászna megyei D. A. Szövetség vezetői bejelentették, hogy az emberi jogok megsértéséért beperelik az államot, ha a kormány magyar prefektust nevez ki ebben a megyében. /Lemondás a prefektusi helyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2005. január 4.

Nagy vitát váltott ki az, hogy Máramaros megye kormánybiztosának várományosát Böndi Gyöngyikében látja a jelenlegi kormánykoalíció. A román sajtó háborogott azon, hogy a megyének magyar prefektusa lehet. Ludescher István, Máramaros RMDSZ-es alpolgármestere, az RMDSZ területi elnöke kiemelte Böndi Gyöngyike alapos felkészültségét, utalván négyesztendős önkormányzati és nyolcéves intenzív parlamenti tevékenységére. /Farkas E. Zoltán: Lehet-e magyar prefektusa Máramaros megyének? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 4.

A történelem minket egy nemzetbe rendezett – mondotta többek között újévi köszöntőbeszédében Mádl Ferenc köztársasági elnök. Ezzel éles ellentétben áll a baloldal retorikai offenzívája. Lendvai Ildikó „múltba néző kezdeményezésnek” nevezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazást, Gyurcsány Ferenc pedig egyenesen kiutasítaná a közéletből a jobboldal vezetőit. „Azt reméltem, hogy nyerhetünk 2006-ban is, most már ebben biztos vagyok” – jelentette ki, majd hozzátette: „Addig még legalább kétszer-háromszor kell a választásokon legyőzni a Fideszt, amíg a megosztó, gyűlöletet keltő jobboldali kultúra és annak képviselői ki nem szorulnak a hazai politika élvonalából.” A gazdasági helyzetet illetően Gyurcsány továbbra is bizakodik, úgy látja, hogy a gazdaságban elindult a fenntartható növekedés irányába mutató pályakorrekció. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 4./

2005. január 4.

A december 5-i népszavazás még jó ideig foglalkoztatni fogja az anyaországi magyar közéletet. A kettős állampolgárság ügye ugyanis éppen annyira lakmuszpapír jellegű a magyar közéletben, mint annak idején a státustörvény volt. Világosan és élesen mutatja meg, hogy mely pártoknak fontos a nemzeti összetartozás ügye, s melyeknek nem, állapította meg Borbély Zsolt Attila. A népszavazás révén nemzeti konszenzus született: az MSZP-t és az SZDSZ-t leszámítva minden kárpát-medencei magyar szervezet egyetértett abban, hogy a határon túli magyarságnak biztosítani kell alanyi jogon a magyar állampolgárságot. Ez önmagában hatalmas eredmény. /Borbély Zsolt Attila: Áttörés helyett előrelépés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2005. január 4.

Összesen 164 rendezvény keretében nyújtott különféle formában segítséget 2630 magyarországi és 15 621 romániai (ebből 5126 erdélyi) cégnek, befektetőnek tavaly a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózata – jelezte Halász János, a hálózat bukaresti vezetője. A hálózat három fő területen tudott segíteni: kereskedelemfejlesztési ügyekben, a romániai, illetve magyarországi tőkebefektetések, valamint az operatív ügyintézés területén. Közreműködött cégalapításokban, a tőkekihelyezés, az operatív tájékoztatás és az üzletközvetítés terén. Az írásos és szóbeli közvetett ügyintézések száma meghaladta a hatezret. Azt ITDH Romániában együttműködik az Erdélyben tevékenykedő 26 magyar vállalkozásfejlesztési központtal, valamint a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének hálózatával is. Számos vásár esetében volt társszervező a romániai hálózat. Az ITDH részt vett a magyar gazdasági és közlekedési minisztérium, illetve az RMDSZ által szervezett, Az EU házhoz jön című, a kis- és középvállalkozások EU-csatlakozásra való felkészítését szolgáló konferenciasorozatban. (MTI) /Az ITDH romániai hálózata 2004-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 4.

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. eddigi, hétéves működése alatt összesen több mint 2 milliárd forintot helyezett ki, 2044-ben eddig 350 millió forintot – mondta el december végén Benke Ákos, a társaság új vezérigazgatója az MTI-nek. A jelenleg 10,056 milliárd forintos jegyzett tőkéjű társaság fő tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB). A Corvinus a határon túli kis- és középvállalkozások részére új programot indított, a Kárpátok Régió Tőkeprogramot. A társaság a Kárpátok program keretében magyarországi szakmai befektető partner bevonása nélkül, közvetlenül szerezhet kisebbségi tulajdont határon túli vállalkozásokban. (MTI) /Tavaly 350 millió forint Corvinus-befektetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 4.

Az operatív hírszerző tisztek létszámának kiegészítése céljából a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ az Országos Hírszerző Akadémia révén, egyetem utáni képzésre (magiszteri) szervez felvételi vizsgát. /Versenyvizsga hírszerző tisztek képzésére. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2005. január 4.

Csíkszeredában az anyakönyvi irodában 2004-ben 1245 születést jegyeztek, közülük 360-an csíkszeredaiak, továbbá 577 halálesetet, amelyből 266 személy volt csíkszeredai. A 2004-es évben 282 esküvőt tartottak a városban. /(Daczó Dénes): Hangos szilveszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 4.

Csíkszeredában 2004-ben a két nagy plébánián pozitív értéket mutat a mérleg, a peremvidékeken azonban több volt a temetés, mint a keresztelő. A két nagy plébánián 235 keresztelőt és 164 temetés jegyeztek be. Csíktaplocán 14 esküvő, 23 keresztelő és 28 temetés volt. Zsögödben 9 esküvő és 9 keresztelő mellett 31 temetést tartottak. Csíksomlyón 10 esküvő, 21 keresztelő és 27 temetés volt. A református parókián 18 esküvőt, 30 keresztelőt és 21 temetést jegyeztek. A különböző felekezetek egyházainak összesített adatai szerint Csíkszeredában 186 esküvő volt, 332 gyermeket kereszteltek és 227 temetési szertartást végeztek. A környező falvak azonban elöregednek, egyre kevesebb a gyermek. /Takács Éva: Pozitív mérleg Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2005. január 4.

Szatmárnémeti legnagyobb református egyházközségében, a Láncosban, a 3893 hívőt számláló gyülekezetben 2004-ben 72-en haltak meg, a keresztelések száma viszont mindössze 46 volt és 44 házasságot kötöttek. Mindössze 11 pár volt református, a többi vegyes vallású, ezen belül 14 párnál az egyik fél ortodox. Erre eddig nem volt példa. Az egyházközség sok száz rászorultat segített szeretetcsomaggal, 35 családot pedig rendszeres havi pénzjuttatással támogatnak, egyházi épületeket renováltak és a Teleki utcában megkezdődött a református öregek házának építése. /Sike Lajos: Ortodox vallásúak a református templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 4.

Marosvásárhelyen Vártemplom református gyülekezete is apad évről évre. 2004-ben 47 gyermek születését regisztrálták, s 111 személyt kísértek utolsó útjára. Az egyházközségnek jelenleg 4323 tagja van. /Számvetés a Vártemplomban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2005. január 4.

Marosvásárhelyen az év első civil rendezvénye Petőfi Sándor születésének megünneplése volt. Petőfi szobránál – Hunyadi László alkotásánál – január 1-jén megemlékeztek a 182 éve született költőről. A költő szobránál beszédet mondott Ábrám Zoltán, a Maros megyei EMKE elnöke, Csegzi Sándor Marosvásárhely alpolgármestere és Nagy László unitárius lelkész esperes. /Az első civil rendezvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 4.

Essig Kacsó Klára az ötletgazdája, a vezetője a kilencedik éve működő Zsoboki Képzőművészeti Alkotótábornak, amely fennállása alatt 77 képzőművésznek adott lehetőséget alkotásra. Közülük 41 erdélyi és a 36 külföldi, többnyire Erdélyből elszármazott művész. Az alkotótábor 2005-ben ünnepli tízéves fennállását. A kerek évfordulót színvonalas kiállítással és igényes katalógus elkészítésével szeretnék emlékezetessé tenni. Ehhez az elképzeléshez járultak hozzá azok a művészek, akik alkotásaikat ajánlották fel egy aukcióra. /(Csomafáy Ferenc): Értékes képzőművészeti aukció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 4.

Az óesztendő utolsó napján kirobbant a már régóta érlelődő botrány a Bukarestben edzőtáborozó 20 éven aluli jégkorong-válogatottnál. George Iustinian vezetőedző megtiltotta a Hargita megyei játékosoknak, hogy magyarul beszéljenek egymás között, ezért a fiatalok elhatározták, hogy hazajönnek. A 21 tagú válogatottból a többség, 16 játékos Hargita megyei. Végül egy buszt küldtek a magyar jégkorongozók után, ugyanis a Iustinian–Bianu edzőpáros lemondott. /Tiltották a magyar szót... = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2005. január 4.

Október 8-án iktatták be hivatalába a romániai evangélikus–lutheránus egyház új püspökét, Adorjáni Dezső Zoltánt. A negyvenesztendős új egyházi vezető a múlt héten Csíkszeredában tett látogatást. Pénzforrások hiányában nehezen lehet egy működő költségvetést összeállítani. El kellene érni, hogy Romániában átgondolt pénzügyi terv alapján történjék az egyházi finanszírozás. Nem lehet arra hagyatkozni, hogy a nagy külföldi egyházak segélyéből fognak megélni. Az evangélikusok Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön építettek új templomot, de 15-20 más típusú épülettel is gazdagodtak 1989 óta. Több gyülekezetben épült kultúrház, gyülekezeti ház, ifjúsági ház. – Közösen a református és unitárius egyházzal a Kolozsvári Protestáns Teológián folyik a lelkészképzés, de a budapesti evangélikus teológia is nyitott számukra. /Takács Éva: Egymás templomában otthon kell lennünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./

2005. január 4.

A közelmúltban jelent meg dr. Neményi Ágnes /a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének docense/ „Erdélyi Egyetem” /Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyve. Az 1990-es években az egyetem hallgatói létszám a többszörösére nőtt, ami érvényes a magyar tagozatokra is, bár az arányok nem változtak. Új szakok is beindultak, és legtöbb esetben ezeken magyar részleg is helyet kapott, a közgazdaság és jog kivételével. A magyar népességen belül csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya. Míg az országos átlag 5,5% (ami Európában igen alacsonynak számít), a magyar népességen belül ez 3,5%, vagyis közel 50 000-rel kevesebb, mint ami elvárható. Ez a törés megmutatja a meglévő szellemi potenciál és az intézményi lehetőség hiánya közti ellentmondást. A magyar hallgatók 35–38%-a tanul csak anyanyelvén. Ennek is következménye, hogy olyan fontos területekről szorultak ki teljesen a magyar szakemberek, mint az államigazgatás, jog, pénzügy, gazdaság-irányítás stb. Az 1989/1990-es tanévben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen összesen 661 magyar diák tanult, 2002-ben ezek száma elérte a 7486-ot (11,3-szoros növekedés), ami ugyanakkor az 1989-es aggasztó helyzetet is mutatta. A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanári karának létszáma 1989-ben 71 fő volt, 2002-re ez 273-ra gyarapodott (7,2 %-os emelkedés), tehát a tanári kar struktúrája nem felel meg a megnövekedett diáklétszámnak. A magyar tanárok státusát összehasonlítva a románokéval, a legszembetűnőbb különbség – 10 %-kal kevesebb – a legfontosabb pozícióban, a professzoroknál van. Az egyetemen dolgozó 37 magyar professzor közül 11 konzulens, vagyis nyugdíjas korú, a helyzet tehát még rosszabb. A magyarok egyetemi karrierje megrekedt középfokon, a romániai magyar értelmiségi elit reprodukciója ezért csonka. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen a döntéshozatal továbbra is a román többségi részleg kezében maradt. Dr. Neményi Ágnes levonta a konklúziót: „Csak önálló intézményben szüntethető meg a magyar egyetemi oktatók és a magyar nyelvű oktatás függő, alárendelt helyzete, csak így lehet autoritása, csak így tehető vonzóvá, egzisztenciálisan biztossá az egyetem mint oktatóhely és mint tudományos kutatóközpont. Ez szüntetné meg, fordítaná vissza a fiatal értelmiségek tovább folytatódó kivándorlását”. /Dr. Bartók Katalin egyetemi előadótanár: Erdélyi Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2005. január 4.

Immár harmadik éve ad ki évkönyvet a Gyergyói Kisújság /Gyergyószentmiklós/. A 2005-ös kalendárium fölelevenítette a 2004-es esztendő gyergyói eseményeit, emlékeztetve többek között az Objektív Televíziót ért, máig megoldatlan diszkriminációra stb. Az évkönyv Hazahívó riportsorozata a gyergyói települések sajátosságain, gondjain és lehetőségein vezet végig. /A Gyergyói Kisújság Évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2005. január 4.

Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália Rugonfalva a múló időben /Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely/ címen megírta Rugonfalva történetét, a Pro Rugonfalva Egyesület felkérésére. Az eladott példányok árát a falu kultúrotthonának javítására fordítják. Terjedelmes részt képez a Helyi hagyományok, népélet című fejezet. A rugonfalvi születésű szerzőt, a nyugdíjas pedagógust szőtteseiért a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége 2003-ban életműdíjjal tüntette ki. /László Csaba: Rugonfalváról szóló könyvet mutattak be. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2005. január 4.

Megjelent a székelyudvarhelyi Kolumbánné Tamás Matild és a magyarországi Szarvas János szerzőpáros Farcádi Sándor Levente művészete élete tükrében című könyve az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület támogatásával. A könyv bemutatta Farcádi Sándor Levente fiatal festőművész életét és eddigi munkásságát. Szerelmese Székelyföld tájainak. /Sándor Mózes: Fafaragóból festőművész. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2005. január 5.

Ambiciózus kormányprogrammal indult útjára az új kabinet, ezeknek egy része a romániai magyarságot is érinti. A korrupció kérdését a kormányprogram kiemelten kezeli. A tanügyi fejezet leszögezi az anyanyelvi oktatási hálózat fejlesztésének szükségességét. A fejezet nem tartalmazza a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok létrehozását, megállapítja azonban, hogy a kisebbségek nyelvén állami egyetemeken működő karok létrehozásának intézményi feltételeit jogi keretek kidolgozása révén kell megteremteni. A kormány felvállalja, hogy befejezi a földek visszajuttatását az egykori tulajdonosoknak. A kisebbségi törvény kidolgozását is kezdeményezik a kormányprogram szerint, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálását. A kormányprogram az egész napos magyar nyelvű rádiózást és tévézést is tartalmazza. /Borbély Tamás: Széles körű decentralizációt tervez a kormány. A magyarságot érintő fontos dolgok is megtalálhatóak a kormányprogramban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

Január 6-án és 7-én tartják Szabadkán az anyaország határain kívüli magyar szervezetek értekezletét, amelynek napirendjén a kettős állampolgárság kérdése szerepel. Megfigyelőként megjelennek a Kárpát-medencén kívüli – nyugat-európai és tengerentúli – magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson az RMDSZ-en kívül nem lesznek jelen más erdélyi szervezetek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a SZNT nem kapott meghívást, s hogy a VMSZ ugyanúgy tesz, mint a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) esetében. Az RMDSZ részéről a tanácskozáson részt vesznek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Attila képviselő, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Székely István szakértő, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, állandósítják majd a találkozót. /(köllő): Mini-MÁÉRT ülésezik Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Az RMDSZ álláspontja szerint olyan megoldási formákat kell szorgalmazniuk a határon túli magyar szervezeteknek, amelyek elvezetnek a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencia teljes jogú részvevői a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői: Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A Vajdaságból két párt lesz jelen – a Máért két tagja –, az egyik maga a kezdeményező, a VMSZ, a másik pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Takács Csaba, nem tartja járható útnak, hogy a határon túli magyar szervezetek törvényjavaslatokat terjesszenek a budapesti kormány vagy az Országgyűlés elé. „Nem szabad felcserélni a szerepeket. A törvényalkotás a magyarországi pártok feladata, ám elengedhetetlen, hogy Budapest konzultáljon velünk, határon túli magyarokkal a nemzetpolitikát érintő kérdésekben, nem úgy, mint ahogy a népszavazás előtt történt” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint van lehetőség a kettős állampolgárság ügyének megoldására a népszavazás eredménytelenségétől függetlenül. Ezúttal sem hívták meg a Máértre Tőkés Lászlót, amit a püspök úgy kommentált: a határon túli magyar szervezetek opportunista módon viselkedtek. /Rostás Szabolcs: Konszenzus Szabadkán? = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

Magyarország támogatja Románia európai integrációját, és a kormánynak határozott szándéka a kapcsolatok továbbfejlesztése keleti szomszédjával – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor telefonon gratulált Calin Popescu Tariceanunak miniszterelnöki kinevezéséhez. Gyurcsány kifejtette, hogy Magyarország és Románia közös történelmi múltja egyben a jövőért viselt közös felelősséget is jelenti. – Ezt a közös felelősséget különösen kiemeli a két országban élő nemzeti kisebbségek sorsa iránti elkötelezettségünk – mondotta. Gyurcsány megemlítette a Verespatakon tervezett beruházás ügyét: kérte román partnerét, értse meg a magyar fél érdekeltségét és fokozott érzékenységét a kérdésben. Tariceanu megerősítette, hogy a beruházás engedélyezése ügyében még nincsen végleges döntés. A Demokrata Párt vezetői révén erőteljesen kapcsolódik a verespataki tervhez. 1997-ben ugyanis Radu Berceanu iparügyi miniszter idején adták koncesszióba hárommillió dollárért 25 esztendőre az Erdélyi-érchegységben található úgynevezett aranynégyszöget a kanadai Gabriel Resources Ltd. cégnek, amelyik a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vállalat 80 százalékos tulajdonosa. /T. Sz. Z.: Újra „kormánytéma” lett Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

Az új kormány beiktatott miniszterei tapasztalhatták, hogy mindennek nyoma veszett. Tariceanu miniszterelnök új munkahelyén nemhogy a telefonok nem működnek, de a számítógépeknek is nyoma veszett, nem beszélve drága, faragott bútorokról, bőrfotelekről, kanapékról és festményekről. Elrendelte a leltárt: 779 414 millió lej értékű bútort nem találtak. A tárgyak egy része a választásokon vesztes párt székházába, más része a képviselőházba került. A Volkswagen Touareget pedig Nastase is magával vitte a képviselőházba. Az egyes miniszterek között olyan is akadt, akinek irodájából minden lábra kelt. Mona Musca művelődési miniszter pedig nem vette át hivatalát Razvan Theodorescutól, elődjétől, hanem leltárt kért. /Kilin Sándor: Tyúk és ábécé. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6991-7017




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998