udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1323 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1321-1323
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. február folyamán

A Csángó Újságban Magyari Lajos búcsúztatta Domokos Pál Pétert, a moldvai csángómagyarok és a székelyföldi katolikus hagyományok legkiválóbb ismerőjét. Domokos Pál Péter felkutatott mindent, ami csak a moldvai csángók életéből felderíthető volt, a Bandinus kódextől Petrás Incze János hagyatékáig, híradást hozott a magyarság e legkeletibb ágának szomorú állapotáról, a rájuk nehezedő nyomásról és ragaszkodásukról ősi nyelvük, vallásuk és nemzetük iránt. Még idős korában is felkereste a csángó falvakat, Klézsét, Forrófalvát, Bogdánfalvát, Pusztinát, Szabófalvát, Ploszkucényt, Újfalut, Tamásit, Diószínt és Halasfalvát. /Magyari Lajos: Aki hazáját, népét szolgálta? Domokos Pál Péter (1901-1992). = Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), febr. /

1992. február folyamán

A Szentszék elfogadta dr. Schefler János püspök szentté avatási perének megindítását. Szabó János érseki helynök felvázolta életútját. Schefler János Kálmándon született, 1887-ben. Tanulmányait követőn jogból és teológiából doktorált. 1942-ben szentelték a szatmári egyházmegye püspökévé. 1950-ben Kőrösbányára száműzték, 1951-ben letartóztatták, 1952-ben vértanúhalált halt hitéért a börtönben. Egész élete szolgálat volt. Elítélte a veszedelmes ideológiákat, a hitlerizmust és a kommunizmust. Síkra szállt a zsidók deportálása ellen. Elhurcolása előtt a körleveleiben a kommunizmus közeledő veszélyére figyelmeztetett. 1951-ben valutaüzérkedés és hazaárulás koholt vádjával ítélték el. /Szabó János: A hitéért vállalta a vértanúhalált. = Keresztény Szó (Kolozsvár), febr./

1992. február folyamán

A moldvai csángók magyarságtudatáról beszélve több körülményt kell figyelembe venni. A moldvai magyarok különböző időszakokban érkeztek mai lakóhelyükre a XIII. századtól a XVIII. Századig. Ebből következik, hogy a Kárpát-medencén belül a magyarság nemzettudatának különböző fázisait hozták magukkal. A másik tényező a több mint egy évszázada erősödő román propaganda, amely a román hivatalosság és a szolgálatába szegődött moldvai katolikus papaság részéről éri a moldvai magyarokat, miszerint ők nem magyarok. A harmadik körülmény, hogy a moldvai magyaroknak nincs értelmiségük. ? A moldvai magyarok magyar voltáról számos dokumentum tanúskodik a XV. századtól kezdődően. /Halász Péter: A moldvai csángók magyarságtudatáról. = Művelődés (Kolozsvár), febr./

1992. február folyamán

Kereskedelmi Közlöny címmel jelent meg a Hargita megye Kereskedelmi és Ipari Kamarájának lapja, a román Curierul Comercial társlapja. /Kereskedelmi Közlöny (Csíkszereda), febr. /

1992. február folyamán

Szórakoztató lapot adtak ki Nagyváradon, a Cápa rejtvénymagazint. /Cápa (Nagyvárad), febr. - 1. sz./

1992. február folyamán

Echo címen a Kájoni János Kereskedelmi Szakközépiskola /Csíkszereda/ tanulói diáklappal jelentkeztek. /Echo, febr. - 1. sz./

1992. április folyamán

Megjelent az Orvostudományi Értesítő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közleményei ? 1991. Hatvenegyedik kötet. Szerkeszti: dr. Bérczes Judit, dr. Puskás György, dr. Rácz Gábor. A kötet az 1991. május 10-én Székelyudvarhelyen tartott tudományos ülés anyagát tartalmazza.

1992. április folyamán

Temesváron évtizedek óta működik a Franyó Zoltán Irodalmi Kör /kezdetben Ady Endre nevét viselte/, mint a város magyar művelődési életének egyik legfontosabb fóruma. Létezése, helytállása, a kör kiadványa, a Lépcsők antológia komoly kultúrpolitikai tett volt a diktatúra idején. Az elmúlt évtizedben Mandics György vezette ügyvivő elnökként a kört. Sokoldalú irodalmi munkássága miatt azonban 1990 szeptemberében lemondott, illetve átadta tisztét Illés Mihálynak. Illés Mihály /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, elbeszélései, regényei jelentek meg. A Franyó Zoltán Irodalmi Körnek kilenc írószövetségi tagja volt 1990 őszén /Anavi Ádám, Bárányiné László Ildikó, Bárányi Ferenc, Illés Mihály, Kiss András, Mandics György, Mandicsné Veress Zsuzsa /ő időközben elhunyt/, Oberten János és Pongrácz P. Mária. A későbbiekben az érdeklődés csökkent, kevesebben jöttek el a kör üléseire. Bárányi Ferenc politikai téren tevékenykedik, Bárányiné László Ildikót lefoglalja a szeretetszolgálatban betöltött munkája. Szükség lenne arra, hogy a fiatalok jelentkezzenek. A kör megindította az Ezredvég folyóiratot. Pénzhiány miatt azonban csak két számot sikerült megjelentetniük. /Boér Jenő: Hogyan tovább, Franyó-kör. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./ Ezredvég /Irodalom, művészet, társadalom, Temesvár/ 1. szám: 1990 tavasz, 2. sz.: 1990 nyár Főszerkesztő: Szekernyés János, titkár: Boér Jenő.

1992. április folyamán

Benkő Samu ismertette a jelentős intézmény, az Erdélyi Tudományos Intézet történetét. A mindig összmagyar kategóriákban gondolkodó Teleki Pál kezdeményezte 1940-ben /Észak-Erdély visszatérésekor/, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem újjászervezésekor, hogy hozzanak létre olyan új tudományos intézetet, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület mellett központi irányító műhelye legyen minden, a tájegység múltjára, jelenére és jövőjére irányuló kutató munkának. 1940 októberében hivatalosan megalakult az Erdélyi Tudományos Intézet /ET/, első kolozsvári munkaértekezletén maga Teleki Pál kormányfő elnökölt. Az ETI munkába állításának irányításával a miniszterelnök Tamás Lajos és Kniezsa István Kolozsvárra kinevezett egyetemi tanárokat bízta meg. Hat intézeti tanárt neveztek ki: László Gyula régészt, Nagy Zoltán szövetkezeti szakembert, Venczel József statisztikust, K, Kovács László etnográfust, Makkai László történészt és Teleki Géza geológust. Az ETI munkáját tizenegy szakosztályban kezdte el /földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, magyar-román kapcsolatok, magyar-száz kapcsolatok, irodalmi, embertani és élettani/. Számba vették az anyaországban és Erdélyben készen levő vagy félig kész tudományos munkákat, és ezeket kellő szakmai megmérettetés után nyomdába küldték. A kezdeti tanári kart új tagokkal /Jancsó Elemér, Juhász István, Méri István, Nagy Jenő/ bővítették. Gazdag tartalommal jelent meg Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1940-1941, Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942, a harmadik kötet /Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1943/ utolsó lapján a Megjegyzésben szerepelt, hogy a rendkívül viszonyok miatt az Évkönyv szedését bizonytalan ideig nem lehet folytatni, így a kötetnek csak az "első három tanulmánya jelenhetik meg /1944. október 1./" A rendkívüli viszonyok azt jelentették, hogy az ágyúk már Kolozsvár határában dörögtek. Évek múlva, 1947-ben, elsősorban Szabó T. Attila szívósságának köszönhetően megjelent az 1843-as Évkönyv II. kötete is. Közben 1945-ben az ETI útjára bocsátotta Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1944 című impozáns kiadványát. Amíg élt Teleki Pál, az ő szellemi irányításával működött az ETI. Tragikus halála után az ETI élén Tamás Lajos maradt az igazgató, tőle csak budapesti professzori kinevezése után, 1944 nyarán vette át a vezetést Szabó T. Attila. Az ETI első korszakának értékelését Mikecs László végezte el élete utolsó tanulmányában /Új erdélyi tudomány. Jegyzetek az Erdélyi Tudományos Intézet működéséhez, Erdélyi Múzeum XLIX (1944)/. Mikecs Lászlót 1944-ben kolozsvári otthonából elhurcolták a szovjet katonák sokezer kolozsvári polgári lakossal együtt, Mikecs szovjet fogságban halt meg. 1945-ben megalakult a Bolyai Tudományegyetem, az ETI szervezetileg átkerült az egyetem kötelékébe. Az ETI elnöke az egyetem rektora /Csőgör Lajos/, igazgatója az egyetem rektor-helyettese /György Lajos/ lett, új intézeti tanárként meghívták Faragó József folkloristát, Imreh István gazdaságtörténészt és Markos András szociológust. A háború után az egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Tudományos Intézet közösen munkálkodott azon, hogy biztosítsák az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának intézményes feltételeit. Szabó T. Attila 1946-ban azt javasolta, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület folyóirata, az Erdélyi Múzeum, önállósága megtartásával, legyen az ETI közlönye is. 1947 tavaszán azután megindult a hírhedt harc "az elvtelen magyar egység" ellen, és elkezdődött az erdélyi magyarság hagyományos intézményrendszerének módszeres felszámolása. A támadásokból kijutott az ETI-nek is, igazgatóját, György Lajost elsőnek vette célba a kommunista rendszer. Ekkor lett az ET igazgatója a marxista Gaál Gábor. Gáll Ernő világnézeti váltással biztosítottnak látta az ETI jövőjét: "Az Erdélyi Tudományos Intézet végre be kell törjön és ott irányadóvá kell váljék a dialektikus és történelmi materializmus." /Utunk (Kolozsvár), 1948. 2. sz./ Gaál Gábor azt a feladatot kapta, hogy az ETI-t építse be az akkor létrehozott kolozsvári Akadémiai Fiókba. Az induláskor azzal kecsegtették Gaál Gábort és az ETI-ből átvett magyar kutatókat, hogy ezek az új akadémiai intézetek kétnyelvűek lesznek, és az erdélyi magyarsághoz kötődő tudományos témáknak az új intézmény programjában helyük lesz. Ezt az ígéretet nem tartották meg. Az ETI-t formálisan nem szüntették meg. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megszüntetését /1950/ és az ETI csöndes felszámolását követte a nagy tisztogatás a Bolyai Tudományegyetemen, 1952-ben Szabó T. Attilával és Jakó Zsigmonddal az élen éppen azokat távolították el, akik a legjobban tudták, hogy mi a feladata Erdélyben a magyar tudósnak, emlékezett Benkő Samu. /Benkő Samu: Az Erdélyi Tudományos Intézet. = Valóság (Budapest), ápr./

1992. április folyamán

Balogh Edgár élete összegzéseként hitet tett a szeretet mellett. Emlékezett arra is, hogy amikor Márton Áron püspök meglátogatta volt rabtársát, a beteg Venczel Józsefet, akkor felkereste őt is. /Balogh Edgár: A szeretet dicsérete. = Keresztény Szó (Kolozsvár), ápr./

1992. április folyamán

Megjelent a Kulcs húsvéti száma, a C. E. /református/ munkacsoport támogatásával látott napvilágot. Főszerkesztője Horváth Levente, felelős szerkesztő: Berszán István. Közölte többek között dr. Hegedüs Lóránt Jézus és Dosztojevszkij című írását. /Kulcs (Keresők lapja, erdélyi diáklap, Kolozsvár), 1992/2. sz./

1992. április folyamán

Megjelent az Értesítő, a helyi RMDSZ kiadványa. Az első szám kétoldalas. /Értesítő (Brassó), ápr. - 1.sz./

1992. április folyamán

Újabb egyházi lap látott napvilágot, a Magnificat, a Ferences Kisebb Testvérek Rendje értesítője. /Magnificat (Csíksomlyó), ápr./

1992. április folyamán

Kincses Kolozsvár címmel jelentkezett a "Kolozs megyei RMDSZ híradója - külföldön élő honfitársainknak". /Kincses Kolozsvár, ápr./

1992. április folyamán

Nagyenyeden a kollégium Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára megjelentette a Bethlen Gábor Kollégiumi Emléklapok című kiadványt.

1992. június folyamán

Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./

1992. június folyamán

A Székely Útkereső 1990 áprilisában, a Székelység pedig 1990. júliusában indult. Székely Újság (Kézdivásárhely), hetilap: 1989. dec. 23-1991. márc. 11. - újraindult: 1991. szept. 26., de azután megszűnt. A Múzeumi Füzetek 1990 júliusától indult. Szabadság (Székelyudvarhely) napilap volt 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig. Egy száma még megjelent 1992. ápr. 25-én. Az Útravaló első száma 1990-ben jelent meg: Művelődéstörténeti sorozat /Csíkszereda/. A Tulipán Füzetek /Székelyföldi ismeretterjesztő folyóirat/ 1990. decembere és 1992. januárja között látott napvilágot Sepsiszentgyörgyön.

1992. június folyamán

Endrődi Szabó Ernő bemutatta Vékony Gábor Dákok, rómaiak, románok című munkáját. /Endrődi Szabó Ernő: Délibábok hősei avagy a néptörténet ?diszkrét? bája. = Kortárs, jún./

1992. június folyamán

Megjelent az A-Vitamin ifjúsági folyóirat első száma. /A-Vitamin (Nagyvárad), jún./ Az új kiadvány nem lett hosszú életű, mindössze három száma jelent meg.

1992. június folyamán

A Valóság örökébe lépett Változó Valóság (Bukarest) hetilap június hónapban megszűnt. Születnek új lapok, de az anyagi nehézségek miatt egyes lapok eltűnnek.

1992. szeptember folyamán

Az erdélyi magyar sajtóban eddig ismeretlen, szokatlanul durva hangon támadta Bréda Ferenc Magyari Lajos költőt: "Az erdélyi - s általában: a - kultúrának - nem kacsósándorokra s egyéb nullitásokra van szüksége, hanem minimum Platónra, s ez érvényes mind könyvkiadásunk pórias és korlátoltan népnemzetinél is szabolcskamihályosabb voltára, mind pedig egyetemi és iskolai tankönyveink - s nemkülönben a politikai élet - magyarilajosaira." Bréda Ferenc fölsorolta a "transzilván szellem" nagyjait, köztük Tamás Gáspár Miklóst, akiknek haza kellene térniük. /Korunk (Kolozsvár), 1992/9. sz./

1992. szeptember folyamán

Megjelent az Arménia, alcíme szerint: Magyarörmény időszaki szemle. Sok évtizednyi szünet után újraindul az Arménia, az erdélyi örménység fóruma. A pápa idén márc. 1-jén beiktatta az erdélyi katolikus örmények apostoli kormányzóját Jakubinyi György segédpüspök személyében. - A kiadvány szerkesztője Keresztes Zoltán (Kolozsvár). /Arménia (Kolozsvár), szept./ Keresztes Zoltán a lap mindenese, elkezdte az erdélyi örmények történetét közölni, melyet folytatni fog. Antikváriusként ismert volt a diktatúra idején. Az 1989-es fordulat után keresztrejtvény-újságot adott ki - 1991-ben - Keresztes Zoltán Keresztrejtvényei címmel.

1992. november folyamán

Dr. Csűry Bálint nyelvészre emlékeztek szülőfalujában, Egriben, szülőházán emléktáblát avattak. Az emléktáblát Bara István készítette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megbízásából, a tábla is hirdeti: "Emelte a K. L. M. T. Szatmár megyei fiókja, a Szatmárnémeti RMDSZ és az Egri RMDSZ". Az emléktábla elhelyezése mellett emléküléssel adóztak a kiváló tudós munkásságának. Egykori tanítványa, Nagy Jenő elevenítette fel Csűry Bálinttal kapcsolatos emlékeit. /Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. = Szamoshát (Szatmárnémeti), nov., III. évf. 5. sz.. újraközölte: Művelődés (Kolozsvár), dec./ Dr. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr. 13./

1992. november folyamán

Megjelent az Advent Szemle, a Romániai Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház magyar nyelvű folyóiratának első száma. /Advent Szemle (Bukarest), nov./

1992. január 1.

Tavaly szeptemberben felhívás jelent meg budapesti lapokban: adakozzanak a moldvai árvízkárosultak megsegítésére. Az adományokat a Margitszigeten a Máltai Szeretetszolgálat és az IDF /Ifjúsági Demokrata Fórum/ képviselői vették át. Jelen volt többek között Horváth Balázs miniszter, Kozma Imre atya, Lezsák Sándor, Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Sok segély érkezett, mondták el a moldvai csángók a falvakban, de a segélyeket a parókiára és a tanácsházára vitték, ahonnan nem mindenki kapott a rászorultak közül. Külsőrekecsinbe a legtöbb segítség Magyarországról érkezett. /Demse Márton: Csángó tudósítás. Árvíz után Klézsén. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 1./

1992. január 2.

Csortán Ferenc, a román Kulturális Minisztérium Kisebbségi Irodájának tagja nyilatkozott. Bízik abban, hogy megszületik egy új román történelemszemlélet és a következő években a román történészek hitelesebb történelmi munkákat fognak írni. A Kisebbségi Iroda 1990 elején alakult meg. /Megyeri Dávid: Kisebbségek az új Romániáért. = Új Magyarország, jan. 2./

1992. január 2.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nyilatkozatában újra hangsúlyozta, hogy ő a fontolva haladás híve. "Ma is lassú aknamunka folyik ellenünk. Ezen túl kellene lépniük a románoknak, és európai módon rendezni kellene a magyar-román viszonyt." /Új Magyarország, jan. 2./

1992. január 3.

Jan. 3-án a 14 politikai alakulatot számláló ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció a demokráciáért képviselői megbeszélést folytattak Stolojan miniszterelnökkel. Kolumbán Gábor az RMDSZ-t képviselte a megbeszélésen. A választási kampány finanszírozásáról volt szó, és a Konvenció képviselői kérték a semleges televízió megteremtését, a televízió jelenlegi vezetőinek, Razvan Theodorescu és Emanoil Valeriu leváltását. A televízió ugyanis manipulatív tájékoztatást adott. Kolumbán Gábor a megbeszélésen szóba hozta a marosvásárhelyi rádió vezetőjének leváltását: a jelenlegi vezetés megpróbálja fenntartani az információs monopóliumot. /Román Győző: A Demokratikus Konvencióhoz tartozó pártok és csoportosulások képviselőivel találkozott a kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./ Általában közös listákon indulnak a Konvenció jelöltjei a februári választáson. Az RMDSZ azonban nem ragaszkodik mereven ehhez a döntéshez. Vannak olyan megyék, ahol nem sikerült közös megállapodásra jutniuk az RMDSZ, illetve a többi ellenzéki párt képviselőinek. /Magyar Hírlap, jan. 7./

1992. január 4.

A romániai magyar egyházak jan. 4-én kelt közös felhívásukban kérik híveiket, ügyeljenek arra, hogy az általuk közölt adatokat pontosan vezessék rá a népszámlálási ívekre. /A romániai magyar egyházak felhívása a népszámlálás ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1992. január 4.

Az RMDSZ Országos Elnöksége a Központi Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz fordult kérve a hibák kijavítását: az anyanyelvi rovatban szerepel a székely nyelv, ilyen nyelv nem létezik. Alapvető hiba a székely nyelv elkülönítése a magyartól. Az anyanyelv és nemzetiség rovatok kódolását nem a népszámláló biztos, hanem más végzi, ez bizalmatlanságot idéz elé. Az RMDSZ kéri ennek módosítását, hogy a népszámláló végezhesse a kódolást. /Az RMDSZ Országos Elnökségének távirata az 199-es Központi Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1321-1323




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998