Déván jan. 14-én ünnepelték meg az RMDSZ megalakulásának 5. évfordulóját. Az ünnepi gyűlésen részt vett Tőkés László püspök is. Borbély Márton megyei elnök köszöntő szavai után Eőry László öt év után nemrég leköszönt elnök mondott beszédet. Varga Károly egykori dévai elnök következett, a Corvin Lap- és Könyvkiadó vezetője, akinek sikeres Corvin Magazin című hetilapja 40 ezer példányban jelenik meg. Talpai Endre petrozsényi RMDSZ-elnök az anyanyelvi oktatás nehéz helyzetét ecsetelte: Petrozsényban mindössze 120-an tanulnak anyanyelven az I-XII. osztályban. Déván a ferences szerzetesek kollégiumukban /Magyarok Nagyasszonya Kollégium/ nevelik a környék szórványából összegyűjtött gyermekeket. Sikeresen működik a Csernakeresztúri Hagyományőrző Csoport. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./
1995. január 14.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke jan. 13-án hivatalosan is bejelentette, hogy újra jelölteti magát az ellenzéki tömörülés elnöki tisztségére, ezzel ő lenne az ellenzék jelöltje a jövő évi államelnök-választáson. A liberális pártok nem találják őt alkalmasnak erre a tisztségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./ Takács Csaba az Új Magyarországnak nyilatkozott: az RMDSZ nem vonta meg bizalmát Constantinescutól, de az RMDSZ még nem alakított ki hivatalos véleményt erről a kérdésről. /Új Magyarország, jan. 14./
1995. január 14.
Tőkés László mellett állt ki jan. 14-i sajtóértekezletén Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke. Bejelentette, hogy a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából az MVSZ autonómiakonferenciát rendez a magyar kisebbségek képviselői részvételével. Az MVSZ elnöksége állásfoglalást adott ki Tőkés László püspök mellett. "A magyarságot kívül-belül fenyegető erők mindent elkövetnek, hogy ezt a nemzetet megalázzák, jogaitól, nemzeti identitásától megfosszák. Ezért intéznek ilyen méltatlan támadást a magyar nemzet elhívatott vezetői és intézményei ellen..." Az MVSZ "szolidáris Tőkés László püspökkel és kéri, nyilvánítsák ki mások is szolidaritásukat." /Új Magyarország, Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 16., állásfoglalás: Pest Megyei Hírlap, jan. 16., Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1995. január 14.
Markó Béla RMDSZ-elnök kétségét fejezte ki a magyar-román alapszerződés megszületését illetően, a Reuternek nyilatkozva jan. 14-én. Nagyon boldogok lennénk, ha ezt elérnénk /az alapszerződés megkötését/, ám erre nem látunk semmilyen lehetőséget, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Új Magyarország, jan. 16./
1995. január 14.
Jan. 14-én Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanács elnökét választották. Ez a tanács konzultatív szerv, az RMDSZ listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek legfőbb testülete, az önkormányzatokat érintő kérdésekben döntéselőkészítő, határozathozó feladatköröket lát el, célja az RMDSZ-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Népszabadság, jan. 16./
1995. január 15.
Jan. 15-én Szilágysomlyón ünnepelték a helyi RMDSZ-szervezet ötéves fennállását. Tőkés László püspök is megjelent az ünnepségen. Acsádi Elek helyi RMDSZ-elnök üdvözlő beszéde után Vida Gyula parlamenti képviselő emlékeztetett az 1990. jan. 18-i alakuló ülésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
1995. január 15.
Bakos István, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ főtitkára elmondta, hogy a szövetség megkapta a Semmelweis utcai volt szovjet házat, ez lehetne a Magyarság Háza, ahol elszállásolhatnák a Budapestre látogató külhoni magyarokat és összejöveteleik színhelye is lenne. /Vasárnapi Hírek, jan. 15./
1995. január 15.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ jan. 13-15-e között Sepsiszentgyörgyön tartott választmányi ülésén ötvennél több tagszervezet, köztük sok középiskolás szervezet, a Cserkész- szövetség, az ifjúsági alapítványok képviselői jelentek meg. 1993-ban kivált a szervezetből a politizáló szárny /Reformtömörülés/, azóta hangsúlyozottan politikamentesen dolgoznak, az RMDSZ társszervezeteként. Sepsiszentgyörgyön szándéknyilatkozatot adtak ki arról, hogy a romániai magyar ifjúsági önkormányzat kiépítésének első lépéseként kezdeményezik a Magyar Ifjúsági Tanács létrehozását, melynek célkitűzése az ifjúságpolitikai koncepció kidolgozása, demokratikus intézményrendszerének kiépítése. Tamás László MISZSZ-elnök elmondta, ez az első alkalom, hogy az ifjúsági szervezetek közös platformra akarják helyezni ideológiájukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., 17./
1995. január 16.
A Független Kisgazdapárt népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy ne az Országgyűlés, hanem az ország polgárai válasszák meg a köztársasági elnököt. Torgyán József pártelnök úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartják: ne magyar állampolgárságú magyar legyen a legfőbb közjogi méltóság viselője, azonban nem kívánta megnevezni pártja jelöltjét. A Népszava úgy értesült, hogy a kisgazdák Tőkés Lászlót szeretnék köztársasági elnöknek /Népszava, jan. 16.,/ ezt a hírt Torgyán József elutasította. /Magyar Hírlap, jan. 18./
1995. január 16.
Több alkalommal volt cigány-román összetűzés, legutóbb a Bukaresttől 25 kilométerre levő Bacu faluban. A helyszínen még mindig feszült a légkör, mindkét tábort a bosszúvágy fűti. Országos szinten is létezik egyfajta türelmetlenség a cigányokkal szemben. /Új Magyarország, jan. 16./Előzmény: 52. sz. jegyzet.
1995. január 16.
A romániai roma etnikai közösség jan. 16-i sajtóértekezletén felolvasták a Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelüket. Az 1989 utáni változások pogromokat is hoztak számukra. Sok roma család házát felgyújtották. Hogyan segíti a kormány a cigányok társadalmi beilleszkedését? - teszik fel a kérdést. A kétmillió romából csak 200 ezer vallotta magát romának, a többi románnak, és a jutalom 32 pogrom volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1995. január 16.
Az RMDSZ 27 fős képviselőházi frakciójából 15-en közös állásfoglalásban ítélték el Nagy Benedek képviselőnek a Tőkés Lászlót támadó röpiratát. A röpirat Tőkés László személyét támadva az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot gyengíti. /Magyar Nemzet, jan. 17./ A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője a román televízió magyar adásában kifejtette: a Tőkés Lászlóról szóló dossziét a Securitate 40 évre zárolt anyagában őrzik, abból csak illegálisan kerülhettek anyagok a sajtóhoz. /Magyar Hírlap, jan. 17., Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1995. január 16.
A Liberális Párt`93 jan. 17-i sajtótájékoztatóján Horia Rusu ügyvezető elnök kifejtette: jobb lenne, ha az RMDSZ a Demokratikus Konvención kívül működne. Az RMDSZ autonómia-tervét ellenzi a Román Szocialista Párt és a Polgári Szövetség Pártja is. /Új Magyarország, jan. 18./
1995. január 16.
Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke kijelentette, hogy a kormányon levő Szociális Demokrácia Pártja és a három, nacionalista koalíciós partnerének együttműködése "Romániát a közép-kelet-európai térség első olyan államává változtatná, melyet szélsőjobboldali, fasiszta, extremista eszmék jegyében kormányoznak. Az első olyan ország vagyunk a térségben, amely a fasizálódás útjára tér." /Népszabadság, jan. 17./
1995. január 16.
A háromszéki RMDSZ-szervezet nyilatkozatban állt ki a megtámadott Tőkés László püspök mellett. A Tőkés-ellenes hadjárat célja a magyarság megoszlása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1995. január 16.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt RNEP/ elnöke jan. 16-án kiadott közleményében törvénytelennek, illegálisnak bélyegezte az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának megalakulását, követelte az RMDSZ betiltását, a lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. Funar üdvözölte a parasztpárti elhatárolódást az RMDSZ-szel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./A teljes szöveget a Cronica Romana hozta, ebben az is szerepel, hogy Hargita és Kovászna megye RMDSZ-listán megválasztott tanácselnökeit, polgármestereit és tanácsosait mentsék fel, mert hivatali esküjüket megszegve magyar autonóm tartomány létrehozásáért harcolnak. Funar javasolja , hogy "vitassák meg a két ország közötti lakosságcsere szükségességét és lehetőségét". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke egyaránt bírálta az RMDSZ autonómia-koncepcióját és az RNEP-nek az RMDSZ-t törvényen kívül helyező követeléseit. /Magyar Hírlap, jan. 18./
1995. január 16.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő jan. 16-án újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSZ önrendelkezési terveiről: alkotmányellenes, demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a magyar kisebbség identitásának védelméhez. Ugyanezen a napon Iliescu elnök revizionista irányzatokról is beszélt. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jan. 16-i sajtóértekezletén elutasította az RMDSZ területi autonómiaigényét. A Polgári Szövetség Pártja szintén elítélte az RMDSZ autonómia-követelését és követelni fogja, hogy a DK határolja el magát ezektől a nézetektől. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./
1995. január 17.
A kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja jan. 17-i közleményében alkotmányellenesnek nevezte és elutasította az RMDSZ autonómia-programját, felszólította a magyar szervezetet, hogy tartsa tiszteletben a törvényeket. A kormánypárt felszólította az összes felelős politikai erőket, foglaljanak állást az egységes nemzetállam mellett. Az Agrárpárt elnöke, Victor Surdu az RMDSZ betiltását sürgette, követelve, hogy tiltsák meg az RMDSZ jelöltjeinek részvételét a jövendő választáson. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1995. január 17.
1994. januárja után, amikor a MISZSZ-ből levált a politikai szárny, senki sem akarta vállalni a vezetést. Lassan helyreállt minden, az Illyés Alapítvány támogatásával sikerült felszerelni az elnökséget, az információs irodát, ismertette helyzetüket Tamás László MISZSZ-elnök. Találkoztak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Tabajdi Csaba államtitkárral. - Jelenleg a Magyar Ifjúsági Tanács megalakításán munkálkodnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./
1995. január 17.
Az RMDSZ-t csalóka csillag vezeti címmel a bukaresti Adevarul jan. 17-i számában vezércikkben kommentálta a legutóbbi eseményeket. Az RMDSZ "követi autonómia-álmainak csillagát", önigazgatási szervezetet alakított és igényli, hogy "a román állam adja át neki jogosítványainak egy részét." Az RMDSZ-en belül a mérsékelt irányzat térvesztéseként értékeli a cikkíró, Silviu Achim a Tőkés-ügy fejleményeit. Az RMDSZ radikálisainak lépései kiváltják a román nacionalista erők kemény válaszát. /Új Magyarország, jan. 18./
1995. január 17.
Markó Béla az RMDSZ-en belül a törésvonal megfogalmazását túlzásnak érzi, komoly szembenállásokról van szó. Minden közösség természetes hajlama a polarizálódás. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./
1995. január 17.
Nagy Benedek írását förmedvénynek nevezi Mátis Jenő kolozsvári RMDSZ-képviselő. Elmondta, hogy Nagy Benedek 1994. dec. 20-án osztogatta írását a képviselőházi RMDSZ-frakcióban, nem adott mindenkinek. Mátis akkor kérte Tokay György frakcióvezetőt, hogy hívjon össze gyűlést, amelyen megtárgyalják az írás tartalmát. Tokay ebbe nem ment bele. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete jan. 3-i ülésén elítélte Nagy Benedek diverzióját. /Orient Expressz (Bukarest), jan., 2-3. sz. [a megjelenés napja nem szerepel. Az 1. sz.: jan. 10., ez - valószínűleg: jan. 17.]/
1995. január 17.
A Romániai Magyar Szó jan. 17-i száma csaknem egy oldalon mutatta be a vita dokumentumait, Megkérdőjelezett égi háborúnak nevezte vezércikkében a vitát, közölte Tőkés László két levelét, amelyben a püspök élesen bírálta a napilap szerkesztőségét, mert nem tette közzé Nagy Benedek ellene irányuló röpiratát. A mostani számban szerepel Nagy Benedek írása, továbbá Borbély Imre nyílt levele és 15 RMDSZ-képviselő állásfoglalása.- Tőkés László levelében sérelmezi, hogy Gyarmath János főszerkesztő a Magyar Nemzetben ismertette Nagy Benedek képviselő rágalmazó írásának lényegét, annak ellenére, hogy a képviselő nem járult hozzá a közzétételhez. Most viszont úgy érzi, ezt a másik levelében írja, hogy közölni kell a Mind nem vagyunk bűnösök című írást.- Az RMDSZ tizenöt parlamenti képviselője állásfoglalásában élesen elítéli Nagy Benedek Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét rágalmazó, megbélyegző röpiratát. Nagy Benedek magatartása összeegyeztethetetlen RMDSZ-tisztség betöltésével.- Borbély Imre az RMDSZ Operatív Tanácsához és a parlamenti frakcióihoz intézett nyílt levelében felvázolta, miért döntött Nagy Benedek írásának nyilvánosságra hozása mellett. Borbély Imre indítványát, hogy a frakció azonnal tárgyalja meg a röpirat ügyét, Tokay György megtiltotta. Számolni kellett azzal, hogy a röpirat "megtalálja útját a politikai rendőrség Tőkés Lászlót lejárató osztagához", ezért döntött a nyíltság mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17., Népszabadság, jan. 18./
1995. január 18.
Késve jelent meg az immár egyetlen partiumi irodalmi-közéleti folyóirat, a Kelet-Nyugat (Nagyvárad) decemberi /12./ száma. A főszerkesztő, Horváth Andor vezércikke emlékezés: Öt év. Részleteket közöl a folyóirat Domokos Géza Az esély című visszaemlékezéséből, továbbá Fábián Ernő Lesz-e történelmi kiegyezés? című írása olvasható ebben számban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. január 18.
Nemes Ödön jezsuita második éve tanít Gyulafehérváron a teológián és havonta lelki napot tart Kolozsváron, a katolikus egyetemistáknak és az érdeklődő fiataloknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1995. január 18.
A kolozsvári Művelődés folyóirat 1994-ben ünnepelte alapításának 45. évfordulóját. Gyakran jelentkezik tematikus számokkal, így bemutatott egy-egy vidéket, Szilágyságot, Udvarhelyszéket, Szatmárt vagy egy-egy jeles erdélyi személyiséget /Sütő Andrást, Debreczeni Lászlót, Kós Károlyt/, különszám foglalkozott az EMKÉ-vel, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel is. A bukaresti Magyar Kulturális Központban jan. 18-án Szabó Zsolt főszerkesztő ismertette a lengyel-magyar barátságnak szentelt számukat. /Pest Megyei Hírlap, jan. 21./ Ez a Művelődés 1994/11-es száma.
1995. január 18.
Kónya-Hamar Sándor, egyike a Tőkés László mellett kiálló, Nagy Benedek röpiratát elítélő 15 RMDSZ-képviselőnek, arra kérdésre, hogy tizenketten miért nem írták alá, így felelt: "ketten visszautasították, a többiek pedig válaszra sem méltatták." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. január 18.
Dr. Mester Zsolt, a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola megbízott rektora kifogásolta, hogy az RMDSZ Oktatásügyi Főosztálya Tervek - valóság - lehetőség című, 1994. szeptemberi anyagának összeállítói nem konzultáltak velük, akkor elkerülhették volna, hogy a dokumentum valótlanságokat tartalmazzon a nagyváradi, általa vezetett főiskoláról. Úgy érzi, hogy az összeállítás nem számol az egyházi főiskola jelentőségével. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. január 18.
Az Erdélyi Napló kronologikus rendbe szedve próbálja nyomon kísérni a Nagy Benedek röpirata kiváltotta vitát, beszámol az RMDSZ csíki szervezetének jan. 5-i döntéséről: kizárta tagjai sorából Nagy Benedeket. Jan. 7-i közleményük szerint nem fogadták el az Operatív Tanács kérését, hogy függesszék fel határozatukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./ Indig Ottó írásában /Ki dönt?/ igazat adott a csíki szervezetnek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 18./
1995. január 18.
Székely Ervin Bihar megyei RMDSZ-képviselő egyike azoknak, akik nem írták alá a 15 RMDSZ-képviselő Nagy Benedek röpiratát elítélő nyilatkozatát /szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 17./ megindokolta döntését: az ügyet az etikai bizottság elé utalták, tehát nem a képviselőcsoportnak kell véleményezni. Szerinte "feleslegesen védték meg Tőkés Lászlót az ilyenfajta támadásokkal szemben, hisz mindnyájan tudjuk, hogy milyen érték a püspök személye a romániai magyarság számára. Ezt az értéket Nagy Benedek röpirata nem tudja veszélyeztetni." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./
