Az előzetes hírekkel szemben nem három, hanem csak két prefektusi tisztséget kap /Szatmár és Hargita/. Az RMDSZ-t egyébként a választáson elért eredménye alapján öt prefektusi tisztség illetné meg. - Az RMDSZ-nek nyolc államtitkára lesz a Ciorbea-kormányban. /Új Magyarország, dec. 19./
1996. december 19.
Dec. 19-én a parlament két háza elfogadta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság listáját, köztük van Verestóy Attila is, az RMDSZ képviseletében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
1996. december 19.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 18-i ülésén elvetette azt a közös ellenzéki indítványt, mely szerint vizsgálóbizottságot állítanának fel a júl. 4-5-i magyar-magyar csúcstalálkozó kedvezőtlen nemzetközi visszhangja okainak feltárására. A vizsgálóbizottság ettől függetlenül megalakul, mert az indítvány megkapta az ehhez szükséges képviselői támogató szavazatokat. /Új Magyarország, dec. 19./
1996. december 20.
Bodor Pál lapjában közli Tőkés László elleni támadását, abból az alkalomból, hogy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kisebbségvédelmi küzdelméért kitüntetést kapott Barcelonában. Tőkés László "szentül meg van győződve arról, hogy csak Ő cselekszik helyesen". Lassan ellenszenvessé teszi "sokak szemében" a szent ügyet. Bodor nem részletezi, kik azok a sokak. - Annyit azért Bodor is elismer, igaz, óvatosan, hogy a magyar baloldal és liberalizmust nem érdekli a magyar kisebbség nehéz helyzete, szemben a nemzeti-keresztény-konzervatív erőkkel, de azonnal hozzáteszi, azok egy része "éppen ebből él". Tőkés "őszintén hitte: akik a román hatalommal tárgyalnak, eleve hazaárulók." Bodor elfelejtette hozzátenni: a titkon tárgyalókról volt szó... Bodor hangja nyers: Tőkés László nem hallgatott a józan szóra, ha nem igazolta rögeszméit. Bodor, a kormánylap munkatársa védelmébe veszi az alapszerződést, majd megfeddi Tőkés Lászlót: "A hősi intranzigencia nem elég." Nem állíthatja, vallja Bodor Pál, hogy a mai hatalom elkényeztetné, mégis azaz "engesztelhetetlen ingerültség, amellyel Tőkés a mai magyar politikát szüntelenül böcsmérli", "megkérdőjelezi Tőkés László történelmi judíciumát. És a romániai magyarság esélyeit..." /Bodor Pál: Tőkés László barcelonai kitüntetéséhez. = Népszabadság, dec. 20./ Nem kényeztette el a hatalom, írja Bodor Pál, közben két napja kapta meg a 200 ezer forinttal járó Kisebbségi Díjat. Ezután írta meg támadását.
1996. december 20.
Dec. 20-án, a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett az értekezleten Vida Gyula képviselőházi frakcióelnök, a kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató RMDSZ-küldöttség tagja, Seres Dénes szenátusi frakcióalelnök és Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő, képviselőházi alelnök. Markó Béla bevezetőjében az RMDSZ kormányzásban való részvételét véglegesen eldöntött ténynek nevezte. Az RMDSZ a változás mellett szállt síkra, jelentős mértékben járult hozzá a változás bekövetkeztéhez és a továbbiakban is részt kíván venni az igazi változást szolgáló döntések meghozatalában és kivitelezésében. Az igazi változás a kormánykoalíció elkövetkező intézkedéseitől függ - mondotta. - Sikerült közös kormányprogramot kidolgozni, amelyben helyet kaptak az RMDSZ programjának fő célkitűzései, ideértve a kisebbségek, a magyar nemzeti közösség helyzetének rendezésére vonatkozó törekvéseket is. Ami a kormányban való részvételt illeti, ennek fogadtatása a közvéleményben, a sajtóban általában normális volt - egy ideig. Néhány napja azonban egyes kiadványokban sajnálatos változás állt be az RMDSZ-részvétel megítélésében, különösen a prefektusok, a prefektúrai vezető tisztségek betöltését illetően. Markó Béla kifejtette, hogy egyes megyékben a feszültséget a helyi politikai elit és egyes helyi kiadványok keltik. Emlékeztetett arra, hogy a magyar prefektusok kérdése nem előzmény nélküli, az RMDSZ-nek voltak már prefektusai Hargita és Kovászna megyében. Ezzel kapcsolatban a következő konklúziókra juthatunk - szögezte le Markó Béla - ha ott sem lehetnek magyar prefektusok, ahol a magyarság többségben él, hogyan fogadtathatnánk el az RMDSZ prefektusokat ott, ahol kisebbségben van a magyarság, vagy ahol létszáma teljesen elenyésző. Harmadik lehetőség nem lévén, az egyetlen válasz: az RMDSZ nem állíthat prefektust. Viszont ezeket a választásokat bizonyos pártok és politikai alakulatok nyerték meg! Ami az RMDSZ-t illeti, nem három, hanem öt prefektusi tisztségre is jogosult lenne. Mi azonban - mondotta - kezdettől fogva beláttuk, hogy nem rendelkezünk kellő reprezentativitással az ország egész területén, és mint egy újságíró találóan írta nemrég: az RMDSZ bölcs mértékletességről tett tanúbizonyságot. Sajnáljuk, hogy egyesek megpróbálnak feszültséget kelteni, nyilván helyi politikai és más természetű érdekekről van szó, de mi nem tehetünk mást, mint hogy kitartunk elhatározásunk mellett, és munkálkodunk az ország gazdasági talpra állításán. - Pécsi Ferenc ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy amikor a Szatmár megyei RMDSZ-nek tudomására jutott, hogy prefektust állíthat a megyében, koalíciós partnerével, az RDK helyi szervezetével konzultált a tisztségre javasolt személyt illetően. A Demokrata Konvenciónak ekkor nem volt ellenvetése. Utóbb támasztott kifogásaik így megmagyarázhatatlanok. A helyi román sajtóban megjelent információkkal ellentétben, miszerint az RMDSZ Szatmárban nem állíthat prefektust, az egyezség helyi szinten is érvényes. - Tőkés László legutóbbi nyilatkozataira vonatkozó kérdésekre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy nem tud egyetérteni azokkal, akik a szövetséget "szárnyakra", radikálisokra és mérsékeltekre osztják. A kormányban az RMDSZ-nek nem egyik vagy másik szárnya vesz részt. Mindazonáltal Tőkés László tiszteletbeli elnöknek joga van véleményt formálni, sőt, véleményét ki is fejtette az SZKT bukaresti ülésén, de a testület túlnyomó többséggel az RMDSZ kormányzati részvétele mellett döntött. Vida Gyula ehhez hozzátette, hogy a kormányprogramban fellelhető RMDSZ-célkitűzések az egész magyarság törekvéseit tükrözik. Kérdés hangzott el arról, beszélt-e Markó Béla a miniszterelnökkel a prefektusokkal kapcsolatos feszültségek ügyében, és miképpen vélekedett Victor Ciorbea miniszterelnök a neki tulajdonított kijelentésről, miszerint a kormány "szeme rajta lesz az RMDSZ-prefektusokon". Ezzel kapcsolatban Markó Béla elmondotta, telefonon konzultált a miniszterelnökkel, aki cáfolta hogy az említett kijelentést tette, és megerősítette, hogy a kormány a prefektusok elosztására vonatkozó tárgyalásokat lezártnak tekinti, nem lesz újabb módosítás az ismert elosztásban. - Végül az RMDSZ politizálásának változását firtató kérdésre Markó Béla kifejtette, az új kormányzati pozícióból kifolyólag valamennyi pártnak változtatnia kell irányultságán, retorikáján, hiszen eddig - ellenzéki helyzetben - az volt a szerepe, hogy ellenőrizze és bírálja a kormányt, most viszont más attitűdre lesz szükség. De az RMDSZ-nek nem kell lényegesen változtatnia hozzáállásán, hiszen eddig is, ellenzékből is megpróbált hozzájárulni a parlamenti munka eredményességéhez, a szükséges törvények megalkotásához, módosító indítványainak nagyobb része - számszerűleg is - nem a kisebbségi kérdések megoldására vonatkoztak, hanem az ország általános gondjainak a megoldását célozták. Az RMDSZ image-ét magunk egyedül képtelenek vagyunk megváltoztatni, ehhez a sajtó segítségére van szükség, de retorikánkban bizonyos változtatásra természetesen szintén szükség lesz. Az RMDSZ tehát nem változtat politikájának orientáltságán, továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a kisebbségi kérdések megoldására, ugyanakkor szolidárisan kormánykoalíciós partnereivel keresi a megoldásokat a romániai társadalom általános gondjaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 935. sz./
1996. december 20.
A Rompres azt jelentette, hogy az RMDSZ-es prefektus kinevezése Szatmár megye élére "puskaporos hordóvá választotta Szatmárnémetit". Állampolgárok csoportjai fenyegetőznek de minden megyében vitatták az RMDSZ képviselőjének kinevezését. Hargita megyében a kormánypártok képviselői tiltakoztak az ellen, hogy a 85 százalékban magyarlakta megyében RMDSZ-es legyen a prefektus. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
1996. december 20.
Marosvásárhelyen kiadott nyilatkozatában a Vatra Romaneasca kifejtette: "Beszterce-Naszód kivételével minden olyan megyében, amelyet 1940-ben elfoglaltak a horthysták, most lesz RMDSZ-es prefektus, alprefektus vagy főigazgató". Felteszi a kérdést: "Visszatérünk 1940-be, kormányzó urak? Nem az autonómia vagy önkormányzat felé haladunk?" A Vatra azzal vádolja a Ciorbea-kormányt, hogy miközben védi a magyar kisebbséget, "egy szót sem szól a hargitai és kovásznai románoktól, akiket zaklatnak, és akik idegeneknek érzik magukat saját országukban." /Támad a Vatra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
1996. december 21.
Dec. 21-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület megvitatta a területi szervezetek, szakmai és civiltársadalmi szerveződések javaslatait az RMDSZ által betöltendő prefektusi, alprefektusi és prefektúrai vezérigazgatói tisztségekre vonatkozóan, és meghallgatta a javasolt személyeket. A meghallgatás után az Ügyvezető Elnökség javaslati listát terjesztett elő az RMDSZ Operatív Tanácsának, amely ugyancsak dec. 21-én este megvitatta a javaslatokat és összeállította azt a listát, amelyet az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásokat folytató küldöttsége dec. 22-én Victor Ciorbea miniszterelnöknek előterjesztett. A javasolt személyekről a kormánykoalíciós partnerekkel kötött megállapodás alapján kölcsönös konzultációra, egyeztetésre kerül sor, ami után a miniszterelnök kinevezi a megyei prefektusokat és alprefektusokat. A vezérigazgatókat a prefektusok javaslatai alapján a kormány főtitkársága és a helyi közigazgatási hivatal összehangolásával megbízott miniszter nevezi ki - értelemszerűen a prefektusok kinevezése után. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 23., 936. sz./
1996. december 21.
A pártok megegyeztek, megszületett a Ciorbea-kabinet, a prefektúrák elosztás már nehezebb volt. A parasztpártiak is elismerték, hogy az RMDSZ-nek öt prefektusi hely járna, de kettőről lemondott, hogy megkapja Hargita megyét. Több helyen tüntettek, éhségsztrájkoltak azért, mert nem ők lettek a prefektusok. Erdélyben az elégedetlenség magyarellenes élt kapott. Parasztpártiak is árulást kiáltottak, Szilágy megyében egyenesen lázadással fenyegetőztek, és nyomás alá vették a kormányt, ezért ismét le kellett ülni alkudozni. Már nem a demokrácia szabályai szerint, hanem a "tömegek" szorításában. Az RMDSZ lemondott a Szilágy megyei prefektusi tisztségről, több alprefektusi tisztségért cserébe. Első pillanatban úgy tűnt, az RMDSZ megmentette a helyzetet. Azonban kiderült: politikai nyomással, fenyegetőzéssel, diverzióval mindent el lehet érni. Most már sokan azt követelik, távolítsák el az RMDSZ emberét Szatmár és Hargita megye éléről is... Meddig tart tehát a szolidaritás? - tette fel a kérdést Gyarmath János. A kormány szintjén még működik, a megyékben már nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
1996. december 21.
Kolozs megye leendő alprefektusi minőségében mutatkozott be dec. 21-én Buchwald Péter a sajtóértekezleten. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, túlzás "hisztériának" minősíteni az RMDSZ-nek juttatott prefektusi helyek miatti tiltakozásokat, ennek ellenére szomorú lenne, ha mindez a kormánykoalíció képviselőit a tisztségek újratárgyalására késztetnék. Buchwald Péter kifejtette: azon lesz, hogy a kétnyelvű feliratokat, a közigazgatásban az anyanyelvnek a törvény által szavatolt használatát, avagy a magyar iskolákat sújtó diszkriminatív intézkedések mihamarabb hatályon kívül kerüljenek. Az RMDSZ programjában nincs semmi olyan, ami törvényes keretek között ne lenne megvalósítható. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
1996. december 21.
Dec. 20-án Szovátán tartotta soros elnökségi ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Napirenden az ezer éves magyar iskolai oktatásra emlékezve a díjazott magyar pedagógusok névjegyzékének véglegesítése, továbbá az aktuális érdekvédelmi kérdések szerepeltek. Asztalos Ferenc ismertette parlamenti oktatási bizottsági alelnöki beosztásával járó feladatait. Másnap, dec. 21-én díszoklevéllel tüntettek ki kiváló munkásságuk elismeréseként negyven pedagógust. A díszokleveleket Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke nyújtotta át. Végül Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatási miniszter nevében Egyed Albert főosztályvezető Pro Cultura Hungarica emlékéremmel tüntette ki Lászlófy Pált, az RMPSZ tevékenységének megszervezéséért. /Közoktatás (Bukarest), 1997. jan. - VIII. évf., 1. sz./
1996. december 21.
Dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ dec. 20-án átadta a stafétabotot Kovács László professzornak, a Temesvári Műszaki Főiskola matematika tanszéke vezetőjének, aki a váradi főiskolán is tanít. A leköszönő rektor elmondta, hogy 1993 márciusában választották meg. Akkor már tudta, hogy családja után fog utazni Magyarországra. Emiatt csak két évre vállalta a megbízást, végül mégis mostanáig maradt. Az elmúlt évek legnagyobb csapása volt a jogi kar beszüntetése. Ami a sikereket illeti: két kar elnyerte az akkreditálást, tavaly 108, látogatás nélkülin végzett hittantanár kapott diplomát és állást. Bővült a könyvtár, a főiskola és a kollégium terjeszkedett, több mint száz bentlakójuk van, háromszázan étkeznek. Kovács professzor nem tud állandóan itt tartózkodni, ezért munkáját Tolnay István tanácsos, Méder Zsolt gazdasági igazgató, Pálfi József lelkész, a bentlakás igazgatója. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21-22./
1996. december 21.
Dec. 6-án Nagyváradon megalakult az Új Holnap Irodalmi Társaság: hét fiatal nagyváradi tollforgató verseit és kiáltványát olvasta fel a Tibor Ernő Galériában. A Bihari Napló közölte kiáltványukat és mindegyikük néhány versét. A kiáltványban bejelentették, hogy elszakadnak a városban működő Ady Körtől. "Új ösvényeket tapostunk ki, mert ez a szép az egészben." Ezt "csak azok nem értékelik, akik konzervatívan kizárólag a hagyományok ápolására fektetik a hangsúlyt." A hét fiatal: Balla Dávid, Biri Tünde, Darvas Csaba, Fülöp Lóránt, Kiss Edit, Kiss Péter és Pásztai András. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./ A közölt versekből egyelőre csak a modernség vállalása látszik.
1996. december 23.
Dec. 23-án a kormány jóváhagyta több megye prefektusát és alprefektusát. Az RMDSZ-jelöltek közül eddig három alprefektus nyerte el a végső jóváhagyást: Kovászna megyében Gazda László, Maros megyében Burkhardt Árpád, Szilágy megyében pedig Csóka Tibor kap kinevezést az alprefektusi székbe. Dec. 24-én délelőtt folytatódtak a koalíciós tárgyalások a kormánynál. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Verestóy Attila szenátor vett részt a koalíciós tárgyalásokon, amelyeken véglegesítették a prefektusi, alprefektusi és prefektúrai igazgatói tisztségek nagy többségét. A dec. 24-i ülésén sor kerül a legtöbb megye prefektusának és alprefektusának a jóváhagyására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 24., 937. sz./
1996. december 23.
A temesvári ünnepség alkalmával sem Emil Constantinescu elnök, sem kísérte egyetlen mondatban nem emlékezett meg a forradalom kirobbantásában Tőkés László szerepéről, sőt találkozni sem óhajtottak vele. Az agyonhallgatás politikáját folytatták, ezen túl nem akadályozták meg, hogy az Antenna 1 Televízióban Radu Tinu volt szekus tiszt minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Tőkés László püspök a magyarországi kémszolgálat ügynöke volt és Ceausescu tudtával tevékenykedett. Erre ráduplázott Sergiu Nicolae szenátor, amikor a püspök tevékenységét a forradalom kirobbantásában történelemhamisításnak nevezte. Jellemző volt, hogy Marius Mioc cáfolni igyekezett ezeket a vádakat, de nem engedték szóhoz jutni. A cikkíró feltette a kérdést: "a kormány RMDSZ-tagjai meddig engedik még, hogy tiszteletbeli elnökünket így gyalázzák"? "Mikor fog az RMDSZ vezetősége és parlamenti frakciója ebből ügyet csinálni?" Meg kell érteni, hogy a Tőkés László elleni támadás "egy jól összehangolt propaganda részét képezi". Ez a támadás "mindnyájunk, az erdélyi magyarság ellen irányul." A cáfolatokat románul, az RTV 1 csatornáján kellene közölni. /Kocsis István: Még meddig? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./
1996. december 23.
A leköszönő kormány egyik utolsó intézkedése most került napvilágra: megalapította a Keleti Kárpátok Múzeuma nevű háromszéki intézményt, számára az árkosi kastélyt utalta ki. Az árkosi kastély már foglalt, kisajátítása mind a magyar, mind a román kultúrkörök érdekeit sérti. /Árkosra fájna a foguk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1996. december 23.
Mikes Imre a két világháború között a Brassói Lapok és a Nagyváradi Napló munkatársa volt. Erdélyt 1937-ben elhagyta, később Párizsban, majd Münchenben élt, a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. A Háromszék Kiadónál /Sepsiszentgyörgy/ újból megjelent Erdély útja Nagy-Magyarországtól Nagyromániáig című könyve, melyet 1924-ben írt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1996. december 23.
A csíkszeredai Bálint András Alapítvány kuratóriuma dec. 23-án két Hargita megyei újságírót tüntetett ki a két évvel ezelőtt elhunyt ismert erdélyi újságíróról elnevezett emlékdíjával, amely odaítélhető székelyföldi pályakezdő újságírók továbbképzésére és az újságírók tevékenységének elismerésére. A félmillió lej értékű díjat és a százezer lejes könyvutalványt Kovács Attila, a Hargita Népe (Csíkszereda) pályakezdő újságírója és Pintér D. István, az Udvarhelyi Híradó felelős szerkesztője kapta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 31./
1996. december 24.
Mindenkitől türelmet kértek, az RMDSZ-től is. "Megvolt és meg is van az erkölcsi tekintélyem ehhez, mert végső soron e radikális változásban a legfőbb, legnagyobb kockázatot az elnök vállalja" - jelentette ki Emil Constantinescu elnök a vele készült interjúban, melyet a Magyar Nemzetnek adott. Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik a romániai magyarság elvárásairól, a Bolyai Egyetem, a magyar konzulátus újbóli megnyitásáról és az államosított egyházi javak sorsáról, Emil Constantinescu óvatosan válaszolt: "nem lehet egyedi esetként kezelni a Babes-Bolyai Egyetem kérdését, a kisebbségi anyanyelvi oktatás összefüggéseiben kell megvizsgálni." Megvitatják az egyetemek kérdését is. "Beleértve az anyanyelvükön tanuló román és magyar diákok közös ténykedésének kedvező feltételeit is." A magyar konzulátus megnyitását szükségesnek tartja. Az egyházi javakkal kapcsolatos válasza kitérő volt: ez minden egyházra vonatkozik, beleértve a "román nemzeti egyházakat is." Hangsúlyozta, "hogy közösen kell elvetnünk azokat a szektáns megközelítési módokat, amikor kizárólag csak saját problémáink érdekelnek." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24., ugyanezen a napon jelent meg a Magyar Nemzetben is./
1996. december 24.
Váratlanul szabadon engedték Cseresznyés Pált. Cseresznyés Pál dec. 24-én kiszabadult a börtönből, Emil Constantinescu elnök kegyelemben részesítette. Az államelnök előzőleg beszélt Cofariuval, aki hajlandó volt megbocsátani. Négy Maros megyei RMDSZ-képviselő újabb kegyelmi kérvényt adott be novemberben, a választási eredmények kihirdetése után, ez volt az ötödik kérvény. Frunda György azonban közbelépett, ne avatkozzanak bele, ezzel az üggyel ő foglalkozik már öt éve. Amikor megnyílt a börtönajtó, Frunda György és Borbély László várta Cseresznyés Pált, ugyanis Frunda hozta Bukarestből a szabadulást lehetővé tevő elnöki döntést. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./ A bukaresti Adevarul nem értett egyet a döntéssel, ez bátoríthatja a "románvadászokat", ennek a "román engedékenységnek" a nevében a történelemben a románok olyan könnyen hagyták magukat elnyomni a magyar urak által. Emil Constantinescu gesztusa növelheti az RMDSZ arroganciáját. Hasonló hangot ütött meg a Cronica Romana, ugyanakkor idézte a szélsőséges Corneliu Vadim Tudort, aki nem hibáztatja az államelnököt döntéséért. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azzal vádolták, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék 1992. júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./
1996. december 24.
Romániában a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetői ismerték fel elsőként, hogy a több évtizedes elzártság után átfogó és radikális tantervi-kutatási reformokra van szükség ahhoz, hogy felzárkózzanak az európai egyetemek színvonalához, vázolta a helyzetet Cs. Gyimesi Éva tanszékvezető egyetemi tanár. Az elmúlt években az egyetem nemzetközi kapcsolatai kibővültek, integrálódtak a regionális hálózatokba, a Szokratész - és Erasmus-programokba, amelyeknek Brüsszelben van a központja. A kolozsvári egyetem 14 ezer hallgatójából háromezer magyar, mintegy ezernyolcszázan tanulhatnak anyanyelvükön. A magyar oktatók száma megközelíti a százhatvanat. A romániai magyar értelmiségi utánpótlás maradásra bírásához olyan kutatási és intézményi hálózatot kell létrehozni, ahol a legkiválóbb tanárok és diákok az európai egyetemekre jellemző követelmények szerint együtt dolgoznak. Határozottan elitképzésre gondol. Ez már korábban felvetődött, Venczel József 1935-ben - 23 éves korában -, arról értekezett a kolozsvári Erdélyi Helikonban, hogy a budapesti Eötvös Kollégium mintájára Kolozsváron létre kellene hozni a kisebbségi elitképző Collegium Transssylvanicumot. Cs. Gyimesi Éva többedmagával ezt valósította meg 1993-ban, alapítványuk létrehozásával és ugyanúgy nevezték el, ahogy Venczel József annakidején javasolta. Szeretné, ha ez lenne a magyar értelmiségi elitképzés egyik háttérintézménye. Ez nem az egyetem falai között történik. Cs. Gyímesi legkedvesebb vállalkozása a kolozsvári bölcsészek Láthatatlan Kollégiuma, a budapesti hasonló nevű intézmény "kistestvére". A különféle magyar és nemzetközi pályázatokon sikerült anyagi támogatáshoz jutniuk, kibéreltek egy háromszobás lakást, ahol naponta több mint nyolcvan diák veszi igénybe az alapítvány szolgáltatásait. Eddig hét számítógépet vásároltak, amelyeket rákacsoltak a Soros-internet programra. - A Kolozsváron működő patinás tudományos egyesületek miért nem fogadják be a Collegium Transsylvanicumot? - tette fel a kérdést Fábián Péter. Cs. Gyimesi Éva "igyekezett tapintatosan válaszolni". Szerinte a hagyományőrzőbb erdélyi magyar tudományosság idegenkedik az új időktől, a változásoktól. Az erdélyi magyar tudomány legtekintélyesebb képviselői humán területen azt tartják kutatásra érdemes témának, ami a múlthoz kapcsolódik. Ettől a szemlélettől a szociológia igen távoli, ők viszont éppen ezt művelik. - A Collegium Transsylvanicum jogi személy, ennek ernyője alatt szervezte meg kitűnő partnere, Magyari Vincze Enikő a Tudományos Kutatási Programok Intézetét. Ez összefogja a szakkollégiumokat, a szociológiait, ahol magyar és román diákok dolgoznak együtt, a fizikusokét, a filozófusok Diotima Körét, az irodalomelméleti kurzust, a Kultúra és Kutatási Központot. Ugyancsak az intézet gondozza a különféle kiadványokat. A kutatásokhoz kapnak támogatást. Magyarország segíti munkájukat: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fedezi a vendégtanárok útiköltségét, a jövőben pedig a Széchenyi-program keretében fizetésüket is biztosítja és átutalja az anyaországban érvényes hallgatói fejkvótát. - A szakkollégiumok diákjai közül már többen szereztek külföldi ösztöndíjat. Cs. Gyimesi Éva reméli, hogy hallgatóik közül kerülnek ki az új doktoranduszok, a majdani egyetemi oktatók. - A kolozsvári Láthatatlan Kollégiumot Hannah Arendt-díjra javasolták, ez anyagi segítséget jelenthet. /Fábián Péter: Magyar elitképzés Kolozsvárott. = Népszabadság, dec. 24./
1996. december 24.
Ismét Igor Szmirnovot választották a Moldovai Köztársasághoz tartozó Dnyeszter Menti Köztársaságban dec. 22-én tartott választáson az orosz ajkú terület elnökévé. Szmirnov a szavazatok hetven százalékát kapta. Petru Lucinschi, a Moldovai Köztársaság elnöke jelezte, hogy a szakadár területen tartott választásnak nincs semmiféle jogi következménye. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
1996. december 24.
Tőkés László püspök karácsonyi üzenetében kifejtette: "A heródesi zsarnokság ateista istentelensége máig kísért krisztustalanságával." "Szétszóratásban élő, megjárt, sokféle szenvedő nemzetünk Karácsony közeledtén Krisztus hitében keresse a felemelkedést és boldogulást." /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 24./
1996. december 24.
Telt ház, kitűnő hangulat jellemezte Nagyváradon dec. 21-én az RMDSZ székházában rendezett karácsonyi ünnepséget. Kapy István, Nagyvárad alpolgármestere üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, hogy ezzel a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni. Az első elemisták is felléptek a műsorban. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 24./
1996. december 24.
Megjelent dr. Czirják Árpád püspöki helynök Erdélyi magyar breviárium /Glória, Kolozsvár, 1996/ című könyve. A könyvben 121 olvasmány található, Erdély 121 történelmi, vallási, irodalmi, művészeti, közéleti és sportnagyságának rövid életrajza, bemutatása sorakozik. A szerző előszavában hangsúlyozza: "Ha az anyaország sok magyar menekültnek kenyeret adott is, ami különben kötelessége volt, és az ma is, Erdély viszonzásképpen összehasonlíthatatlanul többet nyújtott." /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 24./
1996. december 24.
Téli vakáció kezdődik, a Romániai Magyar Szó ezzel a lapszámmal zárja az évet, a következő csak jan. 6-án jelenik meg. A napilap egyúttal nyomdát vált és új formátummal lát majd napvilágot, a heti terjedelem négy oldallal nő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1996. december 25.
Az RMDSZ nehéz helyzetben van, állapította meg cikkében Gazda József. Az RMDSZ belső ellenzékének a szerepe megnő. Amennyiben az RMDSZ a magyarság érdekeit képviseli, tudomásul kell venni ennek az ellenzéknek a létjogosultságát. A megoldások sürgetésében óriási szerepe van az ellenzéknek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 25./
1996. december 27.
Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
1996. december 27.
Magyarország és Románia az 1991. jan. 23-án megkötött kormányközi egyezmény értelmében áttért a konvertibilis elszámolásra. Román adatok szerint idén július 15-ig 1715 magyar-román vegyesvállalat jött létre, a magyar tőkebefektetés összesen 21 millió dollár. A már működő Pater Hitelbank után bukaresti képviselet megnyitására készül a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. is. /Magyar Hírlap, dec. 28./
1996. december 27.
Dec. 27-én az RMDSZ kilenc nagyváradi körzete közösen tartotta meg év végi ünnepségét a várad-velencei székházban. Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök köszönetét fejezte ki mindazoknak a szolgálatot vállalóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy 1996 a szövetség reményei beteljesülését hozó esztendő legyen. Tőkés László püspök beszédében a közszolgálatiság elvét hangsúlyozta. Minden városrészben erősíteni kell az együttműködést az RMDSZ, valamint a református és katolikus egyház között, mondotta. E tekintetben példával szolgálhat az RMDSZ megyei szervezete és a két püspökség közötti jó viszony. Vigyázni kell, intett, nehogy megismétlődjön a Magyar Népi Szövetség esete. Hozzátette: "Nem szabad beleomlanunk a hatalom karjaiba... Amit nyertünk a vámon, nem szabad elveszíteni a réven." Tempfli József püspök szintén az egyházak és a civil szervezetek összefogásáról szólt. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 31./
