udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2972 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 2971-2972
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. január 7.

Építsük fel Kőrösi Csoma Sándor emlékházát és emlékmúzeumát, hangzott el a felhívás Csomakőrösről. Az emlékház - egy régi típusú parasztépület, amelyben Kőrösi Csoma Sándor született - már tető alatt van és a Kőrösi Csoma Sándor-napok keretében ápr. 11-én tervezik a megnyitását. A felhívás hatására már érkeztek támogatások, átutalások, a püspökök is adakoztak. /Gazda József: Kőrösi Csoma Sándor emlékév. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1999. január 7.

A Kriterion Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az 1998-as évre a Kriterion-koszorút László Ferenc kolozsvári egyetemi tanárnak, muzikológusnak ítélték oda. A díj ünnepélyes átadására január 8-án lesz a Kriterion Ház Petőfi utcai székházában. Laudációt Angi István zeneesztéta, egyetemi tanár tart. László Ferenc 1959-65 között a Nagyszebeni Állami Filharmónia tagja, majd 1991-től a Gheorghe Dima Zeneakadémia docense, majd professzora. Több kötete jelent meg, így - többek között - Bartók Béla, tanulmányok és tanúságok; Zenén innen - zenén túl című munkája. Eddigi tevékenysége elismeréseként 1980-ban a Román Akadémia díját kapta, 1982-ben a Kodály-centenárium plakettjét és diplomáját, 1992-ben pedig a Zenekritikusok Kollégiumának díját. /A Kriterion-koszorú újabb tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1999. január 7.

Asztalos Enikő közel három évtizede néprajzi gyűjtő és kutató, eddig hat kötete látott napvilágot. Marosvásárhely medgyesfalvi lakónegyedének iskolájában példamutató múzeumot hozott létre, a Népi Egyetemen, másnéven a népfőiskolán pedig már ötödik éve oktatja a néprajzot. Legújabb munkája /Szép szivárvány koszorúzza az eget /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/, alcíme: Népélet Székelykakasdon/ a Marosvásárhely melletti Székelykakasd népéletéről szóló könyve. /Tófalvi Zoltán: Szép szivárvány koszorúzta Székelykakasdot. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1999. január 7.

A múlt év végén tizenharmadszor adták át Budapesten a Magyar Örökség díjakat. A kitüntetettek névsora Kányádi Sándor nevével gazdagodott. A lap közölte Bendő Samu Kányádiról szóló laudációját, amely a díjátadási ünnepségen hangzott el, 1998. dec. 19-én. /Benkő Samu: A példaember. = A Hét (Bukarest), jan. 7./

1999. január 8.

Emil Constantinescu államfő január 6-án fogadta Eberhard-Wolfgang Wittstock képviselőt, a Romániai Németek Demokrata Fóruma /RNDF/ közelmúltban megválasztott új elnökét. A megbeszélésen Wittstock sürgette a kisebbségi törvény elfogadását, mert véleménye szerint ez a jogszabály jótékony hatással lenne a Romániában élő többség és kisebbség kapcsolataira. Az RNDF elnöke a találkozó után azt nyilatkozta, hogy "a román közvélemény már nem olyan toleráns a kisebbségekkel szemben, mint amilyen az 1989-es fordulatot követő első években volt". Wittstock felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi törvény tervezetét a kormány mellett működő kisebbségi hivatal már elkészítette, s azt jóváhagyta a romániai Nemzeti Kisebbségek Tanácsa. A romániai németek szervezetének vezetője kérte Emil Constantinescut, hogy az államfő lehetőségeinek megfelelően segítsen a kommunista rendszer idején elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásában is. Wittstock egyben felhívta a román elnök figyelmét arra a visszásságra, hogy a román állam megadóztatja azt a térítésmentes anyagi segítséget, amelyet Németország nyújt a romániai németeknek annak érdekében, hogy szülőföldjükön maradjanak. Wittstock kijelentette, hogy megváltozott az álláspontjuk a Petőfi-Schiller egyetem tervével kapcsolatban és ők is támogatják az egyetem létrehozását, mivel az lehetőséget adna a romániai német fiataloknak, hogy felsőfokú tanulmányaikat is anyanyelvükön folytathassák. - Az Erdélyben élő német közösség létszámának gyors csökkenéséről írt a Cotidianul jan. 7-i száma. 1939-ben 250 ezer német nemzetiségű élt Erdélyben. A hetvenes években lélekszámuk 180 ezer volt. Nicolae Ceausescu 70 ezer németet "eladott" az NSZK-nak, azaz jelentős összeg lefizetése ellenében engedélyezte kivándorlásukat. Ceauescu bukását 110 ezer német nemzetiségű élte meg Erdélyben. Közülük 70 ezren a fordulatot követő két évben távoztak. Jelenleg a Romániában élő német közösség kevesebb mint 17 ezer főt számlál. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgetik a németek. Támogatják a közös egyetem ügyét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

1999. január 8.

Az asszimilációs program "most már sajnos a mi kormánykoalíciós asszisztálásunkkal" folytatódik, állapította meg Szabó György Pál, áttekintve Maros megye oktatási helyzetét. Miközben az RMDSZ az önálló magyar nyelvű egyetem visszaállításáért küzd, addig megállás nélkül halad előre a román nacionalizmus aknamunkája a magyar elemi és középiskolai oktatás ellen. A 3703-as oktatási minisztériumi rendelet közölte az 1998-99-es iskolaévre a Maros megyei beiskolázás tervszámokat, anélkül, hogy közölné a VIII. osztályt végzettek, ezen belül nemzetiségenként a létszámadatokat. Így azután nem lehet ellenőrizni, hogy megfelelő-e az engedélyezett osztályok száma. Maros megyében az új tanévben a IX: osztályban román tagozaton 3775 /75,1 %/, magyar tagozaton 1175 /23,4 %/, a németen 75 /1,5 %/ hely biztosított. A hatvanas években még 50 %-os volt a magyar tanulók részére megadott arányszám. A felvételi vizsgákon azután ezt a keretszámot sem tudták betölteni a magyar jelentkezők, így végül 1175 helyett csak 936 magyar diák tanulhat anyanyelvén a IX. osztályban. /Szabó György Pál: Beiskolázási diagnózis 1998-99 /Maros megye/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

1999. január 9.

Az Adevarul a január 9-i Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának gyűlésén felszólaló Markó Bélát idézte: "Politikai és gazdasági szempontból Románia két évvel ezelőtt közelebb állt a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, mint most." Markó megemlítette, hogy tévesek azok a híresztelések, amelyek szerint az RMDSZ részvétele a kormányzatban megerősítette volna a szélsőséges nacionalista pártok helyzetét és szomorú, hogy egyes koalíciós pártok is így vélekednek. Ugyanakkor a szövetségi elnök kijelentette, hogy a kormányban maradás nem "szívügye", de a kilépés előrehozott választásokhoz, az ellenzék hatalomra jövéséhez és Románia Oroszországhoz való közeledéséhez vezetne. "Az RMDSZ arra kell törekedjen, hogy segítsen a Vasile kormánynak kijavítani az elmúlt két év hibáit" - fejezte be Markó. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 11./

1999. január 9.

A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház főrendezője, Vidnyánszky Attila társulata nevében decemberben vette át a Kisebbségért-díjat Orbán Viktortól, majd felkérték, hogy a határon túli magyar színházak képviseletében legyen tagja a magyar kulturális miniszter mellett működő színházművészeti tanácsnak. A Népszava interjút készített vele, azt firtatva, mi is e tanács feladata. Vidnyánszky kifejtette: "A felkérés tartalma és az államtitkár úrral folytatott beszélgetés alapján úgy tűnik, hogy a döntéshozatal előtti konzultáció, a színházakat érintő kérdésekkel - például a finanszírozási ügyekkel - kapcsolatos tanácsadás lesz a feladata. Nagyon megtisztelőnek tartom, hogy én képviselhetem benne a határon túli társulatokat... Eddig az igazgatók tanácsa - amelyben a határon túli együttesek vezetői, illetve képviselői vettek részt - döntötte el, hogy ki mire mennyit kapjon. Volt egy megkötés, miszerint a támogatás főként vendégjátékokra és még inkább magyarországi vendégművészek honorárium-kiegészítésére fordítható. De a mostani, célirányos finanszírozás bevezetése /mely elsősorban a határon túli és a magyarországi színházak együttműködését, közös produkciók létrehozását támogatja - a szerk./ is érthető, hiszen akkora a szakadék a határon túli és a magyarországi színjátszás feltételei között, hogy nagyon jó, ha kényszerítenek bennünket a kapcsolatok kiépítésére. Másrészt amennyiben szerves részei kívánunk lenni az egységes magyar színjátszásnak, akkor folyamatosan jelen kell lennünk az áramkörben." Ennek "a keretnek a terhére idáig csak magyarországi művészt lehetett fizetni, vagyis ebből a pénzből nem hívhattam meg például egy erdélyi rendezőt. Tavalyelőtt Kisvárdán született meg az ötlet a koprodukciókról, így hozhattuk létre például mi a kassai Tháliával közösen Ford Kár, hogy ká című darabjának előadását. De miután ez a pályázat csak egyszeri összeget jelentett, a produkció életben tartása érdekében újabb és újabb forrásokat kellett felkutatnunk, hiszen miattunk - utazás, szállítás, ott-tartózkodás - Kassán aránytalanul megnövekedtek a költségek. Most viszont van egy új eleme a finanszírozásnak, mégpedig egy 30 milliós keret, amelyet az érintett színházigazgatók szabadon, a saját belátásuk szerint használhatnak fel... Sarkalatos kérdés, hogy ami a rendszerben eddig jó volt, azt ne szüntessük meg! Csak akkor van értelme, hogy én részt vegyek a miniszteri testületben, ha ezt a többi igazgatóval szorosan együttműködve tehetem. Nem is vállalhatom magamra az egyszemélyes döntés ódiumát. A minisztériumnak a határon túli magyar színházak összességével kell együtt dolgoznia." (A Népszava jan. 8-i száma nyomán) /Ami a rendszerben jó volt, azt ne szüntessük meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1999. január 9.

Az RMDSZ kézdiszéki, valamint kézdivásárhelyi helyi szervezete jan. 6-án Németh Csaba szenátor és Tamás Sándor képviselő aláírásával állásfoglalást tett közzé az 1999. jan. 1-jén a kézdivásárhelyi épületeken megjelent feliratokkal /"Mocskos olháok haza 1999"/ kapcsolatban, kifejtve, hogy az RMDSZ elhatárolja magát az etnikai konfliktusok szításától. Ugyanúgy provokációnak tekinti a feliratot, mint a közelmúltban Kézdivásárhely bejáratánál a kétnyelvű helységtáblák magyar szövegének bemázolását. Nem kézdivásárhelyiek a provokátorok, mert a városban nincs etnikai konfliktus. A felirat olyan személyektől származik, akik nem ismerik a magyar nyelvet, erre utal a durva nyelvi hiba. /Provokációról van szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10./

1999. január 9.

Õsztől felsőoktatási intézmény, Közigazgatási Főiskola működik Szatmárnémetiben, három - román, magyar és német - csoporttal. A harminc fős magyar csoport tagjai több dolgot kifogásolnak: várakozáson alul kevés tantárgyat, mindössze kettőt tanulnak magyarul! Nagyon hiányzik a könyvtár, s benne kellő számú szakszótár és magyar nyelvű szakirodalom! A könyvtárnak és a számítóközpontnak kész a terem, ígéretet kaptak Kolozsvárról (az anyaintézettől, a Babes-Bolyai Egyetemtől), hogy még ezekben a napokban leküldik a könyveket, lesz köztük jelentős számú magyar és német szakirodalom is. Jövő hétre várják a számítógépeket. Az órák elosztását viszont behatárolja az a tény, hogy az előadók nagy része Kolozsvárról, Nagyváradról és Nagybányáról ingázik Szatmárnémetibe. A magyar órák száma még változhat, lehet már a következő félévben három tantárgyra kiterjed. Ezt a téma határozza meg: a szigorúan vett szaktantárgyak előadási nyelve a román. Varga Attila parlamenti képviselő is román nyelven adja le a második félévtől az alkotmányjogot, egyszerre mindhárom csoportnak. Müller Enikő közgazdász az állami pénzügyekkel foglalkozó tantárgyat tanítja, magyarul. Varga Attila elmondta, románul tartja előadásait, de gondoskodik arról, hogy a magyar hallgatók anyanyelvükön is megismerjék a fontosabb jogi kifejezéseket. /Sike Lajos: Csak két tantárgyat tanulnak magyarul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1999. január 9.

Dr. Jeszenszky Ferenc tiltakozott az ellen, hogy A Securitate és a magyarok című cikkben az Erdélyi Napló 1998. dec. 8-i és a Romániai Magyar Szó dec. 11-i számában őt a besúgók közé sorolta Péter Ferenc volt lehallgató. Péter Ferenc írását dr. Balogh Júlia adta közre, Jeszenszky az ő eljárása ellen is tiltakozik, mert ellenőrzés nélkül közreadta ezt a cikket. Jeszenszky hangoztatta, hogy nem volt besúgó, jelezte, hogy közeljövőben megjelenő könyvében mindenre részletesen kitér. Elmondta, hogy ő nem foglalkozott Király Károly leleteivel, reméli, Sütő András nem hiszi el, hogy Jeszenszky valaha is rosszat tett neki. Nem igaz, állította, hogy 1989-ben elkergették a kórházból, hanem ő külföldre távozott. Jeszenszky kártérítést követel a rágalmazásért. /Dr. Jeszenszky Ferenc: Kártérítést követelek az újságtól és az újságírónőtől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10./Előzmény: Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1998. dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15. Emlékeztető: Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest. 1995/ című emlékezésében szintén besúgónak mondta dr. Jeszenszky Ferencet.

1999. január 9.

Nagy Ödön /sz. Marosercse, 1957/ Csíkszeredában élő szobrászművész Marosvásárhelyen végezte a művészeti líceumot, majd Kolozsváron, az Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán a kerámia-üveg szakot. Jelenleg a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum tanára. Elsősorban szobrásznak tartja magát, de grafikáit, festményeit is kiállította. Több sikeres pályamunkája áll köztereken, így Zalatárnokon a Holdleány térszobra, Bázakerettyén Szent István szobra, Zalabaksán a római katolikus templomban tíz darabból álló szoboregyüttese, amelyet Koszti István Miklós szobrász kollégájával készített, Csíkszeredán látható Gál Sándor 1848-as honvédezredes mellszobra, Gál Árpád zeneszerző emlékplakettje. Nagy Ödönnek több kiállítása volt, 1990-ben Kanadában is nyílt kiállítása. /Forró Miklós: Szolgálni a szépérzéket. Beszélgetés Nagy Ödön Csíkszeredában élő szobrászművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10./

1999. január 11.

A január 8-i sajtótájékoztatóján Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke házasságtöréssel vádolta Emil Constantinescu államelnököt. A jan. 11-i lapok által diverziónak tekintett akciót Tudor folytatta egy ugyanaznapi tévéműsorban, amikor is részletek olvasott fel az elnök szeretőjeként bemutatott Rona Hartner színésznő állítólagos naplójából. A sajtó részletesen foglalkozott az üggyel, Hartner cáfolatát is közreadva. Petru Berteanu elnöki tanácsos kijelentette, hogy Constantinescu nem fog válaszolni a "durva vádakra", és visszautasítja a szenátor "aberrációit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1999. január 11.

Bitay Károly kolozsvári főkonzul megvonta az elmúlt év mérlegét. A főkonzulátus által kibocsátott vízumok "mintegy 70 százaléka munkavállalói vízum, illetve úgynevezett jövedelemszerzői vízum (cégtulajdonosoknak). A fennmaradó 30 százalék tanulmányi vízum, vagy azoké a nagymamáké, akik kimennek a gyermekükhöz, és több mint 30 napot tartózkodnak Magyarországon, illetve a gyógykezelésre szorulóké. Nemzetiségi megoszlást nem vezetünk, csak becslésekre hagyatkozunk: 35-45% között mozoghat a vízumot kérő román nemzetiségűek száma." Sajnos emelkedett a Magyarországra áttelepülést kérők száma. A kitelepedést kérők tévhitben élnek, azt képzelik, hogy ha az ilyenkor szokásos 120 napos kérelem elbírálási idő után az áttelepedését elfogadják, mentesülnek a Schengeni Egyezmény vízumkötelezettségei alól. Ezzel szemben az igazság az, hogy az áttelepült még 3-8 évig életvitelszerűen Magyarországon kell hogy éljen is ahhoz, hogy a magyar állampolgárságot megkaphassa! És addig Magyarországon élő román állampolgár marad, tehát ha onnan akár csak Ausztriába is menni akar, éppúgy kell vízum neki, mint a Kolozsváron élőnek. Sokan azzal keresnek meg, hogy nem is akarnak áttelepedni, csak magyar útlevél kell nekik. Nagyon sokan érdeklődnek, mikor lehet feliratkozni sorszámért Schengen-vízumra, mennyi idő múlva kapják meg. Bitay nem érti ezt a félelmet. Először is még nem vezették be a Schengen-vízum kötelezettségét a román állampolgárok részére Magyarországon, de ha be is vezetik majd, akkor is tartani kívánjuk magunkat a mai ügyintézési ütemünkhöz... Ha lesz tehát Schengen-vízum is, Kolozsváron biztosan nem kell majd napokat várni érte, mint egyes országok konzuli hivatalainál Bukarestben. (A Szabadság nyomán) /Balló Áron: Schengen-őrület és következménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1999. január 11.

Hajdú Gábort, a kormánykoalíció RMDSZ-es egészségügyi miniszterét számtalan támadás érte az utóbbi időben. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ülése állásfoglalásában a támadásokat és vádakat elvteleneknek és megalapozatlanoknak találta. Ezeknek a hangadói az egészségügyi kormányzat által kezdeményezett reformok ellenzőinek soraiból kerültek ki. A támadások többségét nem adminisztrációs vagy politikai nézetkülönbség, hanem bizonyos személyes vagy csoportérdekek védelmezése motiválta. Az ÜE szerint szükségessé vált, hogy szakértők bevonásával olyan rövid távú fejlesztési programot dolgozzanak ki, amelyet a minisztérium irányításával és ellenőrzésével az országos egészségügyi rendszer hamarosan megvalósíthat. /Az RMDSZ kiáll Hajdú Gábor mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1999. január 11.

Dobrácsapáti jelenleg is magyar többségű, a település 60 %-a magyar, ennek ellenére tizenöt éve önkényesen megszüntették a magyar iskolát. Akik magyarul akartak tanulni, azoknak a szomszédos Ombúdra kellett ingázni. 1998 nyarán a magyar szülők megkérték Nagy Erikát, a faluban szolgáló református lelkipásztort, érdeklődje meg, indulhat-e magyar iskola. A szülők kérvénye eljutott a minisztériumba, Kötő József államtitkár engedélye kissé késve, de megérkezett. A magyar iskola nem indulhatott meg, mert a román tanító lakatot tett a kijelölt teremre, mondván, amíg ő ott van, nem lesz magyar tagozat. Két nap múlva Erdei Líviusz megyei főtanfelügyelő-helyettesnek személyesen kellett Dobrácsapátira utaznia, hogy a lakat lekerüljön az ajtóról. Megindulhatott a magyar tagozat. Bencze Irénke tanítónő szinte csodát tett a hét tanulóval. /Sike Lajos: Felhők az apáti magyar osztály felett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1999. január 11.

Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgatója másfél éve megpályázta a budapesti Nemzeti Színház igazgatói állását. A Népszava kolozsvári tudósítójának elmondta, hogy Magyar Bálint akkori művelődésügyi miniszter kérte fel arra, hogy pályázzon. Tompa szerint a Nemzeti Színház nem sorolható még a magyar színházi élvonalba sem. A színháznak többszáz alkalmazottja van. Tompa szerint 20-25 alkalmazottja lenne a színháznak. Állandó társulat nélkül képzelték el Visky Andrással a Nemzeti Színházat, amely évadonként 2-3 produkciót mutatna be, az év többi részében pedig az ország, illetve a világ legjelentősebb színházait hívná meg. /A színházról - másképpen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11. - átvéve a Népszava jan. 9-i számából: Gál Mária /Kolozsvár/: A nemzeti ma elsősorban politikai harcok ürügye. Tompa Gábor kolozsvári rendező a magyarországi és a romániai színjátszásról. / A Romániai Magyar Szó nem idézte a beszélgetés további részét. Tompa szerint a Nemzetiben "a küldetéstudat agyonnyomta a művészi színvonalat." A tudósító, Gál Mária helyeselve jegyezte meg, hogy Tompa Gábornak Kolozsváron az elmúlt nyolc év sikerei segítettek elfogadtatni, "hogy a színháznak le kell vetkőznie azt a nemzetmentő küldetéstudatot, amely a kommunista érában nagyon hangsúlyozott volt az erdélyi színházakban". Tompa szerint a középszer a visszahúzó erő. Tompa büszkén sorolta, hogy az általa vezetett társulat eljutott különböző nyugati országokba és elismerően írt róluk a Le Monde, a The Times. - Marosvásárhelyről és az ottani színházról lekicsinylő Tompa Gábor véleménye: "egyre inkább provincializálódó, belterjes, önelégült transzilvanizmusban lubickoló társadalom alakult ki az egykoron oly pezsgő szellemi életű kisvárosban. Színházát már meg sem próbálom összehasonlítani az egykorival." /Népszava, jan. 9./

1999. január 11.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung jan. 8-i számában "Jóska gyermekkori álmainak földjén" címmel számolt a német külügyminiszter Budakeszin tett rövid látogatásáról. Joschka Fischer külügyminiszter szülei is az 1947-ben kitelepített német ajkú kisebbség tagjai között voltak. A sváb falunak számító Budakeszin bajok vannak a német nyelvvel: a polgármester csupán néhány üdvözlő szót mondott németül, amikor Fischert fogadta, majd átváltott magyarra. A helyi kultúrház előtt várakozó sváb táncegyüttes vagy a budakeszi sváb asszonykórus tagjai bizony csak magyarul beszéltek egymás között. Végül Martonyi János külügyminiszterre maradt, hogy jó németséggel adjon hangot a német kisebbség embertelen, igazságtalan és jogellenes elűzése miatti sajnálkozásának. A magyarországi német kisebbség 200 ezerben megadott lélekszáma csak úgy jön össze, ha a magyarul beszélő vegyes házasságokat és az azokban született gyerekeket is ide sorolják. /Beolvadnak a magyarországi svábok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1999. január 12.

Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban a kormányátalakítás okozta változásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy "az RMDSZ-nek az elmúlt időszakban sikerült egy jó államtitkári gárdát kialakítania", és az átszervezéssel megszűnő tisztségeket betöltő személyek más fontos megbízatást kapnak. Markó szerint a közvéleménynek azt kell mérlegelnie, hogy "jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben?" Az elnök szerint két álláspontot kell megkülönböztetni: az egyik, amely az eredményektől függetlenül tagadja a kormányzás hatékonyságát mint eszköz, a másik amely szintén dilemmákat fogalmaz meg a kormányzással kapcsolatban, de nem tagadja, hogy a romániai magyarságnak a politika eszközeivel kell élnie. Markó arra is figyelmeztet, hogy ha a romániai magyarság tartós konfliktusos helyzetbe kerül, akkor elveszítheti jövőképét, hitét, reményét és kivándorolhat a szülőföldjéről. - A szövetség egésze vállalkozott a kormányzásra; ily módon "jelentős eszközök kerülhettek a romániai magyarság kezébe, sorsának alakítására." Markó a kormányzást és az ország politikai életében való jelenlétet "eszköznek és nem célnak" tekinti. Markó Béla szerint az idei RMDSZ-kongresszust megelőző időszakban kiéleződnek a polémiák, hiszen tisztújítási, elnökválasztási kampányféle is várható. Az elkövetkező időszakban is felmerülhet, hogy meg kell szakítanunk a koalíciós együttműködést. Akár kongresszuson, akár kongresszus előtt a közvéleménynek ezt így kell szemlélnie és mérlegelnie: jobb-e, nem az RMDSZ, nem egyik vagy másik vezető számára, jobb-e az itt élő magyarság számára, ha az RMDSZ kormányon van, vagy jobb ellenzékben? Markó emlékeztetett, hogy politikusi tevékenysége nem az RMDSZ kormányzatban való részvételéhez kapcsolódik. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 12., ismertette: Miről szól majd az RMDSZ-kongresszus? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1999. január 12.

Jan. 12-én a Szatmár megyei magyarság legjelentősebb civil szervezete, a Szent-Györgyi Albert Társaság. Csirák Csaba társelnök beszámolójában főleg a közművelődési és szociális tevékenységet értékelte, dr. Kiss László társelnök pedig a szakmai tevékenységet. /Kereskényi Sándor: Megtartotta tisztújító közgyűlését a Szent-Györgyi Albert Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 14./

1999. január 12.

Tompa Sándor olvasói levelében Tőkés László püspökhöz fordult, arra kérve, a szeretet, a megbocsátást hirdesse, fejezze be a sok vitatkozást. A levélíró jelentőségteljesen idézte Tőkés Lászlót: kötetekre rúg mindaz, "amit életem folyamán tollbamondással leíratott a Securitate." /Tompa Sándor, Torda: Egyre szomorúbbak vagyunk... Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

1999. január 12.

A kettős állampolgárság bevezetése jelenleg egyetlen szomszédos országgal kapcsolatban sincs napirenden, ám a schengeni egyezményhez történő csatlakozás utáni helyzetre elvi lehetőségként ezt a megoldást is mérlegelni kell, nyilatkozta Németh Zsolt külügyi államtitkár. "Bizonyos állampolgársági jogok biztosítása szerepel elképzeléseink között a határon túli magyarság egy meghatározott körére vonatkozóan" - jelentette ki. A költségvetésben mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására az 1999-es esztendőben. Ez 30-40 %-os növekedést jelent az előző évekhez képest. /A kettős állampolgárságot is mérlegelni kell. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

1999. január 13.

A mai sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a már több, mint egy hete tartó Zsíl-völgyi bányászsztrájk legújabb fejleményeivel. Az Adevarul arról tudósít, hogy a bányászok képviselői az államelnöknek és a kormányfőnek a helyszínen való megjelenését és a parlament rendkívüli ülését követelik. Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben holnapig nem teljesülnek követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Tegnap a bányászok "utolsó figyelmeztetésként" Petrozsénytól 10 km-t meneteltek Bukarest fele. A Ziua megjegyzi, hogy a bányászok egy 30 gyerekből álló csoportot tettek az oszlop elejére, ezzel "védekezve". A lap szerint a Zsil-szorost csendőrök és a Belügyminisztérium különleges osztagai felügyelik, készen az esetleges beavatkozásra, a bányászok bukaresti útját meggátolandó. Emil Constantinescu államelnök, válaszolva a bányászküldöttség és a kormány közötti közvetítésre vonatkozó felkérésre, tegnapi hivatalos közleményében kijelentette, hogy a kormánnyal való "törvényes párbeszéd" lehetőségei nincsenek kimerítve, ezért egyelőre nem fog közvetítőként beavatkozni. Az Evenimentul Zilei beszámol arról, hogy Cozma, visszautasítandó a sztrájk politizálására vonatkozó vádakat, "ideiglenesen" lemondott Nagy-Románia Párti tagságáról. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13., 7. sz./

1999. január 13.

Jan. 13-án Orbán Viktor miniszterelnök az Országházban fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét. A találkozó után Orbán Viktor kijelentette: A magyar kormány változatlanul támogatja a romániai magyarság törekvését egy önálló magyar nyelvű egyetem létrehozására. A magyar kabinet érdekelt a román kormánykoalíció politikai és gazdasági sikerében - hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette: a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek szoros együttműködés kialakítására Romániával. Közölte továbbá, hogy megérkezett Bukarestből a hivatalos visszajelzés, mely szerint Radu Vasile miniszterelnök február 9-én tesz hivatalos látogatást Budapesten. - Markó Béla szerint Budapest és Bukarest kölcsönös érdeke, hogy a magyar tőke részt vegyen a romániai privatizációban. /Orbán Viktor és Markó Béla megbeszéléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ Orbán Viktor és Markó Béla áttekintették azokat a témaköröket is, amelyek várhatóan a kormányfői találkozón is szóba kerülnek. Különös hangsúlyt kaptak ezek között a gazdasági kérdések. A kormány, a magyar gazdaságot irányító miniszterek készek arra, hogy elősegítsék a két ország közötti szoros gazdasági együttműködést. A közelgő miniszterelnöki találkozón várhatóan felmerülnek olyan kérdések is, amelyek a gazdaságra és a polgárok mindennapi életére egyaránt kihatnak. Ilyen lehet Orbán Viktor szerint a határátlépők ügye. A két ország határán tapasztalható helyzet ugyanis nem felel meg annak, ami elvárható volna két, egymással szoros együttműködésre törekvő állam között. Budapest szeretné tehát, ha e téren is sikerülne előrelépni. A kormányfő és az RMDSZ elnöke kitért a romániai magyar közösséget érintő témákra is, többek között az oktatás, illetve az önálló, anyanyelvű egyetem kérdéseire. A szándék mindenképpen megvan, mindenekelőtt azonban Bukarestben kell meghozni a politikai és jogi döntést az önálló magyar vagy magyar-német állami egyetem létrehozásáról. A megbeszélésen leszögezték, hogy Magyarország és szomszédai viszonylatában a kettős állampolgárság kérdése nincs napirenden. Viszont az ehhez kapcsolódó, megoldásra váró konkrét problémák igen. Orbán Viktor megerősítette, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon Magyarország olyan megoldásokat igyekszik találni, amelyeknek köszönhetően a határátlépés, illetve a kisebbségi magyarok és az anyaország közötti kapcsolattartás nem lesz nehezebb. A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy azon uniós tagállamok, amelyek számára ez az ügy fontos volt, mindig meg is oldották a gondokat. /Nagy Iván Zsolt: Orbán támogatást ígért Markónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1999. január 13.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára jan. 12-én az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: "A kettős állampolgárság intézményes bevezetése jelenleg egyetlen szomszédos országgal kapcsolatban sincs napirenden, ám a schengeni egyezményhez történő majdani csatlakozás utáni helyzetre elvi lehetőségként ezt a megoldást is mérlegelni kell". "Bizonyos állampolgársági jogok biztosítása szerepel elképzeléseink között a határon túli magyarság egy meghatározott körére vonatkozóan." Előreláthatóan márciusban kerül a kormány elé az a külügyminisztériumi előterjesztés, amely arra vonatkozik, hogy milyen álláspontot alakítson ki Magyarország az EU-val folytatandó tárgyalások során a schengeni egyezményhez történő csatlakozás következményeivel kapcsolatban, a határon túli magyarok magyarországi jogi helyzetére vonatkozóan. A schengeni egyezményhez reális eséllyel Szlovénia és Szlovákia csatlakozhat Magyarországgal egy időben - fejtette ki a külügyi tárca politikai államtitkára. - Németh Zsolt szerint egy intézményesített magyar-magyar párbeszéd abból a szempontból is rendkívül fontos, hogy a schengeni kérdésből fakadó vízumpolitikai problémáról tárgyilagos hangnemben lehessen eszmét cserélni a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. - "Szeretnénk, ha rendszeres konzultációkra kerülne sor a parlamenti képviselettel rendelkező hazai és határon túli magyar politikai erők között" - szögezte le az államtitkár. - A költségvetésben mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására az 1999-es esztendőben. - Ez jelentős, 30-40 százalékos növekedést jelent az előző évekhez képest. Németh Zsolt arra is kitért, hogy a Külügyminisztérium az ideihez hasonló mértékű növekedést a következő években is szeretné fenntartani. Mint mondta, a központi forrásokon kívül megpróbálják a magángazdaságban rejlő lehetőségeket is a határon túli területek felé irányítani. Az államtitkár szólt arról, hogy az idén különösen az árvíz sújtotta kárpátaljai, valamint a háború árnyékában élő vajdasági magyarok kapnak viszonylag nagyobb támogatást. - A romániai magyar tannyelvű egyetem ügyében Németh Zsolt elvárása az, hogy a bukaresti kormány az idén határozottan foglaljon állást. "Jelentős lépés lenne, ha a Petőfi-Schiller egyetem megvalósulhatna" - vélekedett. Hozzátette: ha nem lenne lehetőség állami finanszírozású egyetem létrehozására, akkor az RMDSZ és a magyar kormány alapítványi, illetve egyházi jellegű egyetem elindítását fogja szorgalmazni. /Ki csatlakozhat reális eséllyel Schengenhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13., Egyelőre nincs napirenden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14., A kettős állampolgárság: elvi lehetőség. = Magyar Szó (Újvidék), jan. 13./

1999. január 13.

Az Adevarul felháborodással veszi tudomásul, hogy "egyes magyar értelmiségi körök" egy jogi szak létesítését szorgalmazzák a magyar fiatalok számára a kolozsvári Református Teológiai Intézet keretén belül. Az Evenimentul Zilei értesülései szerint Nicolae Paina, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ideiglenes rektora nem tud a kezdeményezésről, de szerinte a szakot "nem fogják akkreditálni". A lap szerint a tervezet - annak ellenére, hogy benne van a BBTE által megjelentetett, az 1999-es felvételire javasolt szakokat tartalmazó kiadványban -, nem szerepel az Egyetem stratégiai fejlesztési programjában. A Cotidianul ezt "újabb magyar cselfogásnak tekinti". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13. 7. sz./

1999. január 13.

Jan. 2-án ismeretlenek kirabolták a brassói RMDSZ-székházat. Benyújtották a panaszlevelet a rendőrségnek, a városi ügyészségen pedig nem voltak hajlandók átvenni a feljelentést, csak a megyei ügyészségen vették át. A rablók minden feljegyzést átnéztek és a földre öntötték az iratokat. /Tóásó Áron Zoltán: Kik rabolták ki a székházat? Interjú Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1999. január 13.

Másfél éve egy szatmári kulturális rendezvényen az újságíró, Sike Lajos elbeszélgetett egy dunántúli városból jött költő-tanárral, aki elmondta, hogy él a szabad választás jogával: óráján a kuruc költészetet húsz percbe sűrítette, hogy Moliére Tartuffe-jéről harminc percig beszélhessen a diákok előtt. Az újságíró megjegyezte, hogy ő a román kommunista rendszerben végezte az iskolát, tanáruk hat órán át ismertette a kuruc költészetet. A tanár azt is elmondta, hogy amikor Mikes Kelemenről kezdett beszélni, a tanulók nevetni kezdtek. Hülyeségnek tartották, hogy ott csücsült évekig a tenger partján. "Az ilyen élmények hatására jobban megértem, miért akar az új magyar polgári kormány - annyi minden mellett - az oktatáson is változtatni." "Mióta Budapest polgármestere olyan javaslatot tett, hogy a 4-es metróvonal megépítéséhez vonják el a milleniumi évfordulóra elkülönített húszmilliárd forintot, ebben a kérdésben is inkább a polgári kormány véleményét osztom." /Sike Lajos. Röhögtek Mikesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

1999. január 13.

A 70 éves Maszelka János /Székelyudvarhely/ festőművésznek Budapesten, a Vármegye Galériában nyílt kiállítása. /Városházi Hírlap (A Székelyudvarhelyi Önkormányzat lapja, Székelyudvarhely), jan. 13. - IV. évf. 1. sz./

1999. január 13.

A múlt év végén Székelyudvarhelyen, a Városháza dísztermében oklevéllel jutalmazták a városért végzett tevékenységet. Díszoklevelet kaptak a Vofkori-testvérek, akik 1998-ban kiváló munkákat tettek le a székelyföldi kultúra asztalára: Vofkori György Székelyudvarhely Várostörténet képekben /Polis, Kolozsvár, 1998/ című könyvet, dr. Vofkori László pedig a két kötetes, több mint ezer oldalas Székelyföld útikönyvet. /Városházi Hírlap (A Székelyudvarhelyi Önkormányzat lapja, Székelyudvarhely), jan. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 2971-2972




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998