udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 724 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 721-724
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. augusztus 20.

Az RMDSZ Udvarhely Széki Választmánya közleményében a Csíkszerdában aug. 21-re meghirdetett megyei elektor-ülést illegitimnek minősítette, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa Székelyudvarhelyen, 1992. máj. 1-jén hozott határozata értelmében a parlamenti választásokra való jelöltállítás az RMDSZ megyei és területi /széki/ szervezeteinek hatáskörébe tartozik. A Csíki területi RMDSZ nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1992. augusztus 26.

Az RMDSZ Országos Elnöksége rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában aug. 26-án este, amely 27-én reggel ért véget. Hargita megyében a csíki, udvarhelyi, illetve gyergyói választmány képviselői nem tudtak megegyezni a közös megyei jelöltek személyében, ezért volt szükség a rendkívüli ülésre. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva a jelöltek névsorát, sorrendjét. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

1992. október 3.

Csíkszeredában szept. 30-án megalakult a Csíki Színpad Egylet, célja a műkedvelő színjátszás felkarolása. /Egyleti színjátszás Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3-4./

1992. október 3.

Csíkszeredában szept. 30-án megalakult a Csíki Színpad Egylet, célja a műkedvelő színjátszás felkarolása. /Egyleti színjátszás Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3-4./

1992. november 13.

Ősz Erőss Péter, a moldvai csángók lapjának, a Moldvai Magyarságnak a szerkesztője elmondta, hogy tavaly 80 közép- és általános iskolás csángó tanult Csíkban, 52-en pedig Magyarországon. Lészpeden a szülők kérését, hogy vezessék be a magyar nyelv oktatását, a minisztérium jóváhagyta, a tanfelügyelőség viszont akadékoskodik. /B. Kovács András: Csángóföldi hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

1993. január 15.

Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./

1993. január 15.

Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./

1993. március 23.

Két értékes könyv jelent meg a budapesti Európa és a bukaresti Kriterion gondozásában, Imreh István-Pataki József: Kászonszéki krónika /1650-1750/ és Antal Imre: Gyimesi krónika. Ahol a kászoni krónika végetér, valójában ott kezdődik a gyimesiek története /1764/. A kászoni öt település /Feltíz, Altíz, Impér, Jakabfalva, Újfalu/ katonáskodó székelysége igyekezett megtartani kialkult rendjét. Katonákból, bujdosókból, menekülőkből verbuválódott a Gyimes vidékének népe. Innen szóródtak tovább ki vissza Csíkba, vagy miként a hétfalusiak, Brassó mellé. Az erdélyi magyarság számára ma is ugyanaz a kihívás, mint sokszor a múltban. A kászoni székelyek önmegőrzése avagy a gyimesiek választotta vándorlás, csángó sors. /M. Á.: Maradó székelyek, elmenő csángók. Krónika Kászonból, Gyimesből. = Pesti Hírlap, márc. 23./

1993. március 23.

Két értékes könyv jelent meg a budapesti Európa és a bukaresti Kriterion gondozásában, Imreh István-Pataki József: Kászonszéki krónika /1650-1750/ és Antal Imre: Gyimesi krónika. Ahol a kászoni krónika végetér, valójában ott kezdődik a gyimesiek története /1764/. A kászoni öt település /Feltíz, Altíz, Impér, Jakabfalva, Újfalu/ katonáskodó székelysége igyekezett megtartani kialkult rendjét. Katonákból, bujdosókból, menekülőkből verbuválódott a Gyimes vidékének népe. Innen szóródtak tovább ki vissza Csíkba, vagy miként a hétfalusiak, Brassó mellé. Az erdélyi magyarság számára ma is ugyanaz a kihívás, mint sokszor a múltban. A kászoni székelyek önmegőrzése avagy a gyimesiek választotta vándorlás, csángó sors. /M. Á.: Maradó székelyek, elmenő csángók. Krónika Kászonból, Gyimesből. = Pesti Hírlap, márc. 23./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. április 1.

Ápr. 1-jén Székelyföldön nagyszabású tömegtüntetések zajlottak, tiltakoztak a román prefektusok kinevezése ellen. "Csíkiek, Csíkszereda lakosai! Csütörtökön, április 1-jén várunk benneteket Csíkszereda főterén, hogy együtt tüntessünk a román kormány magyarságot megalázó és igényeit semmibe vevő legújabb intézkedései ellen. Tárgyalások és sorozatos ígérgetések után a kormány nem csupán az ország többi részén, hanem még Hargita és Kovászna megyében sem talált egyetlen alkalmas embert e tisztség betöltésére. Mi ez, ha nem etnikai megkülönböztetés? Mi ez, ha nem alkotmány biztosította egyenrangú állampolgárságunk semmibevétele?" - így szól a csíki RMDSZ felhívása. Hasonló hangvételű felhívást fogalmazott meg külön-külön az udvarhelyszéki, a gyergyói és háromszéki RMDSZ is. Csíkszeredán tízezres tömeg gyűlt össze. Felszólaltak: Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos, a megyei tanács elnöke, Veress Dávid traktorgyári mester, dr. Tóth Zoltán gyimesközéploki RMDSZ-elnök, Ördögh Imre, a csíki RMDSZ alelnöke és Nagy Benedek képviselő. A tüntetés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, kifejtve, hogy a román prefektusok kinevezése etnikai diszkrimináció. Követelik, hogy a kormány vonja vissza intézkedését, ellenkező esetben a polgári engedetlenség különböző formáiban folyatják küzdelmüket. A nyilatkozatot eljuttatják a kormánynak, a kisebbségvédelmi európai fórumokhoz. Hargita megye tanácsának Állandó Bizottsága állásfoglalásában ugyancsak elítélte a kinevezést. Székelyudvarhelyen a főtéri nagygyűlésen tiltakoztak a prefektuscserék ellen. Barkóczy István, az RMDSZ Udvarhely széki elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Kovács Sándor római katolikus főesperes, Katona Ádám széki RMDSZ-alelnök, Hegyi Sándor református tiszteletes, Ferenczy Ferenc polgármester, Sófalvi László városi RMDSZ-elnök és Bardóczy Csaba szakszervezeti elnök mondott beszédet. Gyergyószentmiklós főterén 8000 ember tiltakozott a román prefektusok kinevezése ellen. /Gyűrűző prefektud-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3-4./ A székelyudvarhelyiek egyúttal követelték Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetői mandátumának felülvizsgálatát. Kérték, hogy az RMDSZ etikai bizottsága vizsgálja ki Verestóy Attila kijelentéseit. /Ma: tüntetések Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 1./ Csíkszereda főterén több mint tízezer, Székelyudvarhelyen több mint nyolcezer ember tüntetett. Csíkszeredán Székedi Ferenc, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke mondott beszédet. "Minden politikai eszközzel fel fogunk lépni a prefektuscsere és a román prefektus kinevezése ellen" - jelentette ki. Kovászna megyében ápr. 2-án kezdődnek a tüntetések. /Botos László: Tízezrek tüntettek Székelyföldön. = Új Magyarország, ápr. 2./

1993. május 5.

Albert Ernő /Sepsiszentgyörgy/ tanár a háromszéki népballadák gyűjtőjeként ismert, nemrég jelent meg Édesanyám sok szép szava című monográfiája. Több kötetnyi kézirata vár kiadásra. Egy csángó családtól gyűjtött teljes népköltészeti anyaga az egyik. 1975 óta készen van a csíki népballadák kötete. A cigányságtól is gyűjtött, ezenkívül a háromszéki cigányság történetét is kutatta. Írásos bizonyítékokat talált arra, hogy az 1700-as években hogyan települtek át a cigányok Moldvából Erdélybe. /Ferencz Csaba: Mind nekem kellene befejeznem? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

1993. június 26.

Budapesten, a Vigadóban jún. 28-án In memoriam Domokos Pál Péter címmel lesz emlékezés. A bevezetőt Csoóri Sándor mondja és a műsorban azok vesznek részt, akik szellemiségben közel álltak Domokos Pál Péterhez. Ferenczi Éva énekesnő a műsor fő szervezetője előadóként is közreműködik. Elmesélte, hogy apját még tanította Domokos Pál Péter Csíkban, ugyanis erdélyi származású a család. Ő is jól ismerte Domokos Pál Pétert. Fellép többek között Budai Ilona, Kóka Rozália, Kallós Zoltán, Sebő Ferenc, Faragó Laura, mind Péter bácsi szellemiségének hordozói. Annak idején Domokos Pál Péter előadásain zsúfolásig megtelt az Egyetemi Színpad. Ő támogatta és segítette Lakatos Demeter csángó költő verseinek kiadását. /f. l.: In memoriam Domokos Pál Péter. = Új Magyarország, jún. 26./

1993. július 29.

Nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak Hargita megyei koordinatív RMDSZ-szervezetet, marad a megyében a három RMDSZ-szervezet, mondta el Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, néhány hete a szenátori iroda titkára. Az anyagi helyzet nem teszi lehetővé, hogy függetlenített elnököt fizessen a csíki szervezet. Egyetértettek abban, hogy nem fogadják el a magyar alprefektus kinevezését, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a prefektus magyar legyen. /(B. Kovács): Csík is lépni készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1993. július 29.

Nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak Hargita megyei koordinatív RMDSZ-szervezetet, marad a megyében a három RMDSZ-szervezet, mondta el Székedi Ferenc csíki RMDSZ-elnök, néhány hete a szenátori iroda titkára. Az anyagi helyzet nem teszi lehetővé, hogy függetlenített elnököt fizessen a csíki szervezet. Egyetértettek abban, hogy nem fogadják el a magyar alprefektus kinevezését, mivel ragaszkodnak ahhoz, hogy a prefektus magyar legyen. /(B. Kovács): Csík is lépni készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1993. augusztus 19.

Gyergyószentmiklóson a város szélén épül a Szent Erzsébet Otthon, Hajdó István római katolikus esperes elmondta, hogy jövőre szeretnék átadni. Külföldi segítséggel folyik az építkezés. A Csíky-kertbe az egyház megvett egy épületet, Barth Ottó plébános Temesvárról került ide, már ott építkezett, öregek otthona mellett Caritas-központot létesített s egy hatalmas raktárt. Itt Gyergyószentmiklóson a külföldi segítséggel megvett épület tanulmányi központ lesz. A gazdákat oktatják korszerű mezőgazdasági ismeretekre, emellett külföldről kapott mezőgazdasági gépek használatára. /T. Szabó Edit: Egyházi segítséggel Gyergyóban új világoz építenek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1993. augusztus 25.

Székedi Ferenc, a Csíki RMDSZ elnöke az RMDSZ tagsága nevében nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a kormány aug. 11-i határozatával kinevezte Hargita megye alprefektusává Nagy Sándort, a Szocialista Munkapárt tagját. A visszarendeződés elveit valló Nagy Sándor pártja színeiben indult az 1992-es választásokon, és Székelyudvarhelyen 50, Csíkszeredában 108 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3 százalékának bizalmát élvezi. A volt pártfunkcionárius azt nyilatkozta az Erdélyi Naplóban /1992. márc. 26./: "Érdekes módon magyar létemre sohasem éreztem kisebbségi helyzetben magamat Romániában." /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1993. szeptember 10.

Csíkszeredában a szept. 5-én tartott polgármester-választás eredménytelen volt, a lakosságnak csak 25 százaléka ment el a választásra, de a lakosság mindenütt dr. Csedő Csabára, az RMDSZ jelöltjére szavazott. A Csíki RMDSZ felhívással fordult Csíkszereda lakosaihoz, kérve, hogy a választások második, szept. 19-i fordulóján minél nagyobb számban vegyen részt. A súlyos megélhetési gondokkal küszködő világban sem szabad megfeledkezni a közösségi összetartozásról. /A Csíki RMDSZ felhívása Csíkszereda lakosaihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1993. november 5.

Folytatódott az emlékezés Venczel Józsefre. Nov. 4-én emléktáblát lepleztek le Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban. Majláth Gusztáv püspök, Márton Áron püspök, Domokos Pál Péter márványba faragott neve mellett ezután az ő neve is ott áll. Nov. 5-én Csíkszeredán a Csíki Székely Múzeumban kortársak emlékeztek rá, majd Venczel József emlékkiállítás nyílt. Nov. 6-án tudományos ülésszakot fognak rendezni. /Takács Éva: Venczel József emlékünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

1993. november 7.

Jeszenszky Géza külügyminiszter nov. 6-7-én kétnapos erdélyi magánlátogatáson vett részt. Nov. 6-án Kézdivásárhelyen jelenlétében leleplezték távoli őse, Túróczi Mózes, Gábor Áron segítőtársa szobrát /Vetró András alkotását/. Kézdivásárhelyen Marcel Dinu külügyi államtitkár köszöntötte a magyar külügyminisztert. Jeszenszky hangsúlyozta, hogy természetesnek kellene, hogy legyen egy-egy rendezvényen való diszkrét, nem hivatalos részvétel. Fontosnak tartotta, hogy a két ország polgárai szabadon utazhassanak egymáshoz. Sajnálkozását fejezte ki egyes román lapok túlzásba vitt vádaskodásai miatt. Találkozott az RMDSZ vezetőivel, Csíkszeredán a város vezetői fogadták, megtekintette a Csíki Székely Múzeumot, majd a csíksomlyói templomban, Nagy Imre festőművész csíkzsögödi emlékházában és Sepsiszentgyörgyön is járt, ahol a városok vezetőivel tartott megbeszélést. Megtekintette Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumot és Sepsiillyefalván a Keresztény Ifjúsági Központot. /Jeszenszky Géza romániai magánlátogatáson. = Kézdivásárhelyen felavatták Túróczi Mózes szobrát. = Magyar Hírlap, nov. 8., Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

1994. április 12.

A KAHO Phoenix Kft /Csíkszereda/ kábeltelevízió tulajdonosa, Szőke Béla mérnök elmondta, hogy 5200 előfizetője van, hét műholdas adás vételére alkalmas. Naponta négy órás magyar nyelvű műsoruk van, ebből egy órás saját készítésű. A Duna Tv-vel műsortovábbadásra szerződtek. Szeretné megszerezni a szabad frekvenciát. Ez nem olyan egyszerű. A nagyváradi televízió például hiába indult a pályázaton, a jogot az a cég nyerte el, amelyet egy Olaszországban élő volt vasgárdista támogatott. Bejegyezték már a Csíki Televízió Alapítványt is. /Magyar Nemzet, ápr. 12./

1994. július 2.

A Csíki RMDSZ júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Székedi Ferenc leköszönő elnök tartott beszámolót, majd Borbély Ernő volt parlamenti képviselőt választották meg elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1994. augusztus 26.

Borbély László volt képviselő, a csíki RMDSZ elnöke reménykedik abban, hogy az RMDSZ kezdeményezése, 250 ezer aláírást összegyűjtenek az Oktatás a nemzetiségek nyelvén című törvénytervezet parlamenti vitára bocsátása érdekében. Az előírások szigorúak: legalább tizenegy megyéből kell, megyénként minimum 10 ezer aláírást összegyűjteni. /Új Magyarország, aug. 26./

1994. szeptember 7.

Sepsibükszádon tartották meg aug. 25-28-a között az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ harmadik vándortalálkozóját. Az első Torockószentgyörgyön volt 1992-ben, a második Kőrösréven 1993-ban. Az idei találkozó szervezője a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, az EKE társegyesülete volt. Imecs László országos elnök tartott beszámolót. Az egykori 18 menedékházas EKE-vagyonból semmit sem tudtak visszaszerezni. Megválasztották az új vezetőséget. Elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/ lett, az alelnökök: Kovács Attila /Brassó/, Máthé Gyula /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

1994. szeptember 13.

Az elképzelések szerint Hargita megyének 62 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni az RMDSZ kisebbségi oktatási törvénytervezetének támogatására, valójában Csíkból 36 500, Gyergyóból /nem végleges adat szerint/ 21 ezren, Udvarhelyről 30 ezren, tehát a megyéből 87 500-an írták alá az íveket. Háromszéken 70 378-an, Bihar megyében - ahogy Varga Gábor RMDSZ-elnök tájékoztatott - 54 548-an támogatták aláírásukkal a tervezetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

1994. szeptember 13.

Az elképzelések szerint Hargita megyének 62 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni az RMDSZ kisebbségi oktatási törvénytervezetének támogatására, valójában Csíkból 36 500, Gyergyóból /nem végleges adat szerint/ 21 ezren, Udvarhelyről 30 ezren, tehát a megyéből 87 500-an írták alá az íveket. Háromszéken 70 378-an, Bihar megyében - ahogy Varga Gábor RMDSZ-elnök tájékoztatott - 54 548-an támogatták aláírásukkal a tervezetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

1994. szeptember 26.

Szept. 26-án a Szenátusban Corneliu Vadim Tudor szenátornak, a Nagy-Románia Párt elnökének javaslatára napirendre tűzték az RMDSZ csíki szervezetének szept. 23-i nyilatkozatát, amelyben a szervezet felszólított mindenkit, maradjon távol Csíkszeredában az ortodox püspök felszentelési ünnepségéről. A nyilatkozatot hibásan fordították románra, ezt tendenciózusnak is lehet tekinteni, nem adtak lehetőséget arra, hogy Verestóy Attila a szöveghű fordítást ismertesse. Tudor kifejtette: az RMDSZ terrorszervezet, be kell tiltani. A kormánypárti képviselők szintén nacionalista hangon ítélkeztek az RMDSZ fölött. Tudor közel húsz perces vádaskodása után az RMDSZ-nek csak két percet adtak a válaszra. Brassóban a hívek 200 ezer aláírással kérték, hogy a városban létesüljön ortodox püspökség ennek ellenére nem ott alakult meg az új püspökség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Alig adtak szót a vitában Verestóy Attilának, aki a Népszabadság tudósítójának elmondta, mit akart kifejteni: megengedhetetlen egy ortodox vallási szertartás felhasználása a hatalom erőfitogtatására, a magyar lakosság ellen. /Népszabadság, szept. 27./ Szabó Károly szenátor a BBC román nyelvű adásában kifejtette, hogy a csíkiakat nem a püspök kinevezésének ténye zavarta, hanem az, hogy az eseményt nacionalista politikai mázban próbálták a magyar lakosság megfélemlítésére felhasználni. /Magyar Nemzet, szept. 28./

1994. november 21.

Az Adevarul nov. 21-i száma kezdte közölni a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI éves jelentését, amely a "jobb- és baloldali szélsőségesekről" szól, továbbá több oldalon át "egyes szélsőséges magyar nemzetiségűek neorevizionista, románellenes magatartásával" foglalkozik. Ezt külföldről ösztönzik, támogatják, részt vesznek benne "külföldi közhivatalnokok, tisztviselők" is. Részletesen írnak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezésről, de nem jelzik, hogy ez az RMDSZ egyik platformja. Csapó Józsefet említik, aki Budapesten aláírt egy dokumentumot a szlovákiai, vajdasági és az erdélyi magyarok autonómiájáról, de nem említik, hogy az RMDSZ egyik szenátoráról van szó. /Magyar Nemzet, nov. 22./ Az SRI jelentésében elismeréssel szól arról, hogy a csíkszeredai Koszta Nagy István a Csíki RMDSZ aug. 24-i ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírási kampányt. Ebben az időpontban nem is ülésezett a Csíki RMDSZ, az illető nem tagja a szervezetnek. /Új Magyarország, nov. 22./

1994. november 23.

Borbély Ernő, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke találkozott Koszta Nagy Istvánnal, akiről azt állította az SRI jelentése, hogy a szervezet ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírásgyűjtést. Megállapították, hogy a megjelölt napon nem is tartott az RMDSZ gyűlést. Koszta Nagy Istvánnak valóban voltak fenntartásai, de nem nevezte álcázott referendumnak az aláírásgyűjtést, ahogy az SRI jelentésében olvasható. Mindezt hivatalos nyilatkozatában adta közre a Romániai Magyar Szóban. /Új Magyarország, nov. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1996. február 17.

Febr. 17-én tartotta Csíkszeredában a Csíki RMDSZ közgyűlését, melyen Markó Béla RMDSZ-elnök is megjelent. Nem fogadták el Borbély Imre képviselő indítványát, hogy független jelölteket állítsanak a következő választáson, az elsöprő többség az RMDSZ-jelöltek állítása mellett maradt. Úgy döntöttek, hogy bármely RMDSZ-szervezet vagy civil szervezet állíthat jelöltet. Csíkszeredában nehéz lesz az RMDSZ-jelölt állítása, mert a városban nincs önálló szervezet, hasonló a helyet egyes községekben is. A tisztújítást elnapolták, Borbély Ernőt, a Csíki RMDSZ elnökét és csapatát megerősítették tisztségében. A Csíki RMDSZ több mint ötventagú, döntéshozó választmányában képviseltetik magukat a civil szervezetek. A választmánynak állandó elnöksége van, a területi elnököt négytagú ügyvezető elnökség segíti munkájában. /Székedi Ferenc: A Csíki RMDSZ minden helységben jelöltet állít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 721-724




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998