Október 6-án Csíkszeredában, a Csíki Játékszín nagytermében háromhetes nyugati turnéjának anyagát mutatja be a Borsika Néptáncegyüttes. A csíkszeredai Gyermekek Háza együttesének előadása átfogó képet ad az erdélyi és moldvai néptánckultúráról, tájékoztatott dr. Szalay Zoltán, az együttes egyik oktatója. Az augusztus 18. –szeptember 4. között zajlott európai turné állomásain mutatták be a műsort, avagy annak egy részét. Öt országban léptek fel húsz 9 és 19 év közötti táncos gyermekkel. Az együttes 2001 óta évi egy-két külföldi turnén vesz részt. A kezdőkkel Ádám Katalin, a középhaladókkal Antal Rozália, a haladókkal Szalay Zoltán foglalkozik, a zenei kíséretet Nagy István prímás biztosítja. /Egész estét betöltő műsorral. Színpadra lép a Borsika. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./
2008. október 20.
Nyilatkozatban kérte az RMDSZ-ből való kilépésének tudomásul vételét Borbély Ernő, a szövetség csíki szervezetének egyik legrégebbi aktív tagja, 18 évnyi tagság után. Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke úgy fogalmazott: „Természetesen tudomásul vesszük Borbély Ernő kilépési szándékát, megköszönjük 18 éves munkáját, és reméljük, hogy minél hamarabb visszatér erre a döntésére, ugyanis rá szükség van az RMDSZ-ben. ” Borbély Ernő 1990-ben tért haza Magyarországról, ahová az 1982-es politikai alapú bebörtönzése után vándorolt ki. 1990 és 1992 között az RMDSZ parlamenti képviselője és külügyi titkára, majd 1994 és 1996 között a területi szervezet elnöke volt. 2000 és 2008 között a szövetség színeiben két mandátumon keresztül vállalt megyei tanácsosi tisztséget. Borbély Ernő hangsúlyozta: egyéni megfontolás alapján döntött az RMDSZ-ből való kilépés mellett, egyelőre nem kíván sem más pártba belépni, sem a parlamenti választásokon indulni. Mint mondta, gyakorlatilag RMDSZ-es pályafutása első éveitől kezdve voltak a szövetség politikájának zavaró elemei, amelyek felgyűlve elviselhetetlenné váltak. Az egyik ilyen, hogy volt politikai fogolyként ugyanahhoz a szervezethez kellett tartoznia, mint egykori besúgói. Kritikusan szólt a szövetség 1992 utáni egypártrendszerre törekvő politikájáról is, és arról, hogy az RMDSZ lejáratja az autonómia eszméjét. Kitért arra is, hogy Csíkban először elnöksége alatt választották ki a szövetség tisztségviselőit és jelöltjeit előválasztások révén. Jelenleg a megyei tanács jelöltjeit egy szűk körű társaság válogatta ki. Ez tulajdonképpen az előválasztások intézményes megszüntetése – fogalmazott Borbély, hozzátéve: mindezek után felvetődik a kérdés, miért is harcolt az ember. /Orbán Ferenc: Borbély Ernő. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./
2008. október 22.
A Sapientia Alapítvány kuratóriuma visszaadja a Csíki Magánjavaknak a csíksomlyói árvaház egykori épületét. A következő bérlő a dévai Szent Ferenc Alapítvány lesz, amennyiben sikerül a két félnek megegyeznie. A Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány kuratóriuma között négy éve megkötött szerződés arról szólt, hogy utóbbi elvégzi a szükséges felújítást, ennek fejében pedig jelképes összegért, gyakorlatilag ingyen kapja meg az épületet. A felújításra szánt pénz azonban a tetőcsere után elfogyott, és az épület azóta is lakatlan. Böjte Csaba a Szent Ferenc Alapítvány számára kérte az épületet, a Csíki Magánjavak tisztázta Sapientia Alapítvánnyal a helyzetet. Október 7-én ült össze a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Kató Béla elnök elmondta, megszületett a döntés: visszaadják a Csíki Magánjavaknak a somlyói épületet, hogy a tulajdonos rendelkezhessen felette. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának azt kéri, hogy térítsék meg a felújításra eddig befektetett százezer eurót. Hajdu Gábor, a Csíki Magánjavak elnöke szerint jó megoldásnak látszik Böjte Csaba kérése, azonban tisztázni kell, milyen célra fogják használni, milyen korú gyerekeket szándékoznak itt elhelyezni, és milyen pénzből finanszírozzák a további felújítást. Böjte Csaba elmondta, Hargita megyében több mint 500 gyermeknek viselik gondját, adnak naponta enni. Közülük több mint százan árvák, akik a gyermekvédelmi központokban laknak. Intézményeik többnyire olyan településeken vannak, ahol általános iskolák működnek, és a gyerekek nem, vagy csak nehézségek árán tudnának középiskolába ingázni. /Takács Éva: Új bérlője lesz a csíksomlyói volt árvaház épületének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./
2008. október 30.
Október 29-én zárult a magyar festészet napja alkalmából, székelyföldi és magyarországi művészek munkáiból nyílt képzőművészeti tárlat, a Székely Szalon a Csíki Székely Múzeumban. „Csíkszereda olyan hely, olyan tér, olyan szentély, ahol a festők, grafikusok, az alkotóemberek otthon érzik magukat és ahol munkájukat, alkotóerejüket megbecsülik”, fogalmazott Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. A Székely Szalon ünnepélyes megnyitója Budapesten volt október 16-án, a záróünnepséget Csíkszeredában tartották. /Horváth István: Berekesztett Szalon. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2008. november 1.
Ezeroldalas vaskos könyvvel lepte meg az olvasókat a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó: megjelentette a segesvári szász történetíró, Georg Kraus Erdélyi krónika 1608–1665 című munkáját. Az érdeklődők Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban tartott könyvbemutatón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató és Vogel Sándor, a könyv fordítója előadásából megismerhették a krónika írójának életét és munkásságát, ugyanakkor betekintést nyerhettek a XVII. századi Erdélyről történelmi tablót nyújtó kiadványba. Georg Kraus /1607-1679/ Bethlen Gábor kancelláriáján sajátította el a legfontosabb hivatali teendőket. Jogi ismereteit 1645-től Segesvár jegyzőjeként kamatoztatta. Georg Kraus feljegyzéseit Báthori Gábor fejedelemmé választásával kezdte, és az 1665. május 1-jei gyulafehérvári országgyűlés leírásával zárta. Erdély történetét írta, de a szomszédos Havaselvére, Moldvára és Magyarországra is figyelt. Németül írt krónikájában gyakran használ magyar szavakat, idézett magyarul írt okmányokból. Korában az országgyűléseken, a jogéletben, a fejedelmi kancellárián, az állami levelezésben hivatalos nyelvként a magyart használták, amely a térségben részben a diplomáciai nyelv szerepét is betöltötte, a törökök, a havasalföldi és moldvai vajdák is gyakran magyarul bonyolították le államközi levelezésüket. Az Erdélyi krónika élvezetes olvasmány. Vogel Sándor, a fordító bevezető tanulmányával, a krónikához fűzött jegyzetekkel, szómagyarázatokkal segíti az olvasót a XVII. századi Erdély történelmének megértéséhez. Az Erdélyi krónika nyomtatásban először Bécsben jelent meg 1864-ben, Jókai Mór forrásként használta a Damokosok című műve megírásához. Magyarul 1994-ben adták ki Budapesten Vogel Sándor fordításában, a Pro Print most a második, bővített jegyzetanyaggal ellátott kiadást tette az olvasó asztalára. /Borbély László: Georg Kraus krónikája. Történelmi tabló a XVII. századi Erdélyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./
2008. november 6.
Az 1952–1960 között működő Magyar Autonóm Tartomány (MAT) olyan volt, mint egy „kulturális üvegház”: az átlagos székely ember úgy élte meg a MAT létezését, mint természetes állapotot, és ha nem is tetszett neki a szovjet nyomásra, Sztálin közreműködésével nyert autonómia, logikusnak tartotta a kétnyelvűséget és a magyarok részvételét a közigazgatásban – hangzott el november 4-én Csíki Székely Múzeumban, ahol négy kisebbségtörténeti könyvet mutattak be. Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm tartomány története (1952–1960) /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ címmel Stefano Bottoni történész írt könyvet, akinek kutatási területe a kelet-európai kommunista rendszerek politika- és társadalomtörténete. Az első világháború után kisebbségi helyzetbe került magyar közösségek történetét foglalja össze a Bárdi Nándor, Ferdinec Csilla és Szarka László szerző trió Kisebbségi magyar közösségek a 20. században /Gondolat–MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2008/ című kötete, melyet Bárdi Nándor mutatott be. Gidó Attila Úton. Erdélyi zsidó társadalom- és nemzetépítési kísérletek (1918-1940) /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyvéből kiderül, hogy az első világháborúig az erdélyi zsidóság 70 százaléka magyar identitásúnak vallotta magát, 1940-re viszont csökkent az arány, egyre többen vallották zsidónak magukat, amiben valószínűleg a cionista mozgalmak is szerepet játszottak. László Márton publikálta Máthé János autodidakta helytörténész Magyarhermány kronológiáját, amelybe a földműves naponta megírta, mi történt a faluban. /Máthé János: Magyarhermány kronológiája 1944–1964. Közreadja Márton László, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ A négy kisebbségtörténeti könyvet a négy fiatal történész november 7-én a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság székházában is bemutatja. /Sz. N. : Kisebbségek története. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./ Bárdi Nándor a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században című kiadványról kifejtette: Kényszerszülte magyar kisebbségekről írnak a kötet szerzői, akárcsak a dél-tiroli németeket, politikai döntés hozta létre valamennyit Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban. Közösségépítő elképzelésekkel kell keresni itt és most a megmaradás útjait – összegezte a tanulmányokból leszűrhető következtetést. Stefano Bottoni neve nem ismeretlen olvasóink előtt, a szekuritátés iratcsomók közlésével nemegyszer nagy vihart kavart. Stefano Bottoni Bolognában született (1977), ott szerzett egyetemi diplomát, majd doktori fokozatot. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének külső munkatársa. Kutatási területe a szovjet mintájú kelet-európai államszocialista rendszerek politika- és társadalomtörténete. A Sztálin a székelyeknél kötet alapját a szerző olasz nyelvű doktori disszertációja képezi, jelen kötet annak átdolgozott és bővített kiadása. A Magyar Autonóm Tartományt (MAT) Sztálin kifejezett sürgetésére hozták létre. Olyan volt, mint egy kulturális üvegház hangsúlyozta Stefano Bottoni: „A MAT-ban otthon érezhette magát a többségben élő magyar közösség, mivel az oktatási és kulturális intézmények, színházak, művelődési házak és néptánccsoportok kiemelkedő szerepet játszottak a magyar/ székely identitástudat megőrzésében, annak ellenére, hogy ezeket a kommunista ideológiai sémák alapján működtették. Az átlag székely ember úgy élte meg a Magyar Autonóm Tartományt, mint valamilyen természetes állapotot. Ha nem is tetszett neki ez a Sztálin közreműködésével nyert »autonómia«, logikusnak és jogosnak tartotta a kétnyelvűséget, a magyarok részvételét a közigazgatásban, az érvényesülési lehetőségeket. Az osztályharc durva és embertelen voltát elítélte, de azt is látta, hogy ez a »szocialista« világ, ami a Székelyföldön épül, elfogadhatóbb és kevésbé idegen számára, ha őt anyanyelvén szólítja meg. ” /Borbély László: Történelmi könyvek bemutatója a Mikó-várban. Kisebbségi sors: küzdelem a megmaradásért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./
2008. november 10.
A székelyudvarhelyi Művelődési Házban november 8-án díjátadással zárult a tudomány napja tiszteletére immár második alkalommal szervezett rendezvény, amelynek szervezői idén is a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Areopolisz Egyesület munkaközösségei voltak. Lukács István történelem szakos tanár, a Benedek Elek Líceum igazgatója ismertette és méltatta az Areopolisz Egyesület és a Csíki Székely Múzeum 2008-as évkönyvét. Az ünnepségen átadták az Udvarhelyszék Tudományáért díjat. Idén a rangos megtiszteltetést a Székelyudvarhelyen élő és ma is aktívan dolgozó dr. Balla Árpád nyugalmazott gyermekgyógyász, gyermekkardiológus szakorvosnak ítélték oda. Dr. Balla nevéhez százötvennél több tudományos írás, több mint háromszáz tudományos előadás, kutatómunka és az általa alapított Pápai Páriz Ferenc Alapítvány tevékenysége kötődik. /Lázár Emese: Kitüntetés Balla Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./
2008. november 15.
A csíkszeredai Bookart Kiadó a mostani Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkozott be először, jeles munkatársi gárdával, olyan szerkesztőkkel például, mint Láng Zsolt, Kovács András Ferenc és szerzőkkel, mint Markó Béla, Hajdú Farkas-Zoltán, Tánczos Vilmos, s az illusztrátorok közt Siklódy Ferenccel, Irsai Zsolttal. A Bookart Kiadót Hajdú Áron 2004-ben alapította, szakítva az általános gyakorlattal, nem közalapítványok támogatásával, hanem magánvállalkozásban. Elsősorban erdélyi szerzők műveit szeretnék kiadni, nem csupán magyar szerzőkét, hanem németekét és románokét is, magyar fordításban. Kiadványai között van a Németországban élő, segesvári születésű Dieter Schlesak „Capesius, az auschwitzi patikus” című dokumentumregénye, amelyet Hajdú Farkas-Zoltán tolmácsolt magyarul. A dokumentumregény Victor Capesius, egykori segesvári gyógyszerész, SS-tiszt tetteit tárja fel, aki számtalan honfitársát küldte gázkamrába Auschwitzban. Kovács András munkája az ironikus Erdélyi létlap című könyv. A kiadónál látott napvilágot Markó Béla A Hold fogyókúrája című új gyermekverskötete. Markónak a Bookartnál megjelent két előző könyve, a Miért lassú a csiga és A pinty és a többiek. A politikusként versírással nemigen foglalkozó Markó úgy érezte, költőként is meg kell szólalnia, így születtek meg gyermekvers-kötetei. Tánczos Vilmos néprajzkutató egyetemi tanár egy csíki székely ember nyelvét és világát gyúrta könyvvé Elejtett szavak címen. /N. M. K. : Minőség, mindenáron! Bemutatkozott a Bookart Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2008. november 22.
Hetedik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) a magyar tudomány napja Erdélyben elnevezésű szokásos évi konferencia első felét november 21-én, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Az idei rendezvénysorozat témája az erdélyi magyar tudományos közgyűjtemények mai állapotának és jövőjének lehetséges alakulása. Az EME egykori természetrajzi, történeti, néprajzi, földrajzi gyűjteményeit annak idején jogtalanul államosították, és az intézmény sok éve folytatja harcát azok tulajdonjogának visszaszerzéséért. „Hatalmas értékekről van szó, ez az átmeneti állapot nem tartható sokáig” – jelentette ki Egyed Ákos EME-elnök a konferencián, a tulajdonjogi viszonyok rendezését sürgetve. Az EME jövőre ünnepli fennállásának 150. évfordulóját, erre az alkalomra kötetet fognak megjelentetni a kommunista rendszer által elkobzott gyűjteményekről. Ugyanakkor tudni kell, hogy más erdélyi magyar tudományos intézményeket is jogos tulajdonuk visszaszerzése vezérel. A tudományos kutatásokat szolgáló anyagokat német, román és zsidó kiegészítő források összefüggésében kell hasznosítani. Görömbei András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottságának elnöke előadásában nemzeti önismeretünk felújításának fontosságát hangoztatta. A történelem során a magyarság – önként vagy idegen hatalmak nyomására – sokszor került öntudati válságba. Most a nyolc államba szakadt népet kell saját szellemisége megőrzésére sarkallni, miközben a szomszédok mindnyájan megteremtették saját országukat, és megerősödtek. – Mi nem akarunk senki ellen harcolni, csak saját magunkat akarjuk átmenteni a jövőnek, és ebben az EU lehetőségeket ajánl fel. A globalizációban erkölcsi-szellemi tartalékainkat felhasználva kell haladnunk tovább, nem a beolvadás gondolatával, hanem méltóságunk megőrzésével, mert nem vagyunk más nemzeteknél alábbvalók – hangsúlyozta Görömbei. Üdvözlő beszédet mondott még Bitskey István, a KAB-bal szoros kapcsolatokat fenntartó Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, és Szűcs Edit, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánja. Ezután plenáris előadások következtek. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a csíkszeredai Mikó-vár épületében található intézmény gyűjteményeit mutatta be. A múzeum alintézményei: a zsögödi Nagy Imre Emlékház és Galéria, a tusnádfalui Borvízmúzeum, a néprajzi, a szabadtéri, a régészeti-történelmi, a természettudományi és a régikönyv-gyűjtemény. . A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményeit Vargha Mihály igazgató ismertette. Az intézmény most csak államosított gyűjteményekkel rendelkezik. Elkezdték az öt belső (természetrajz, régészet, történelem, néprajz, könyvtár) és öt külső részleg (Gyárfás Jenő Képtár, csernátoni Haszmann Pál Múzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, zabolai Csángó Néprajzi Múzeum, baróti Erdővidéki Múzeum) anyagának digitális feldolgozását. Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az 1950-ben államosított intézmény gyűjteményeit (történelem, néprajz, természetrajz, helytörténet, tudományos könyvtár, dokumentumtár) mutatta be. Az EME gyűjteményeiről több előadás hangzott el. Nagy-Tóth Ferenc a természettudományi szakosztály gyűjteményeinek múltjáról szolgáltatott adatokat, Sipos Gábor előadásában pedig az intézmény könyvtárának múltját vette számba. Murádin Jenő az EME képtáráról, Vincze Zoltán az érem- és régiségtárról, Tötszegi Tekla a néprajzi gyűjteményeiről, Mihály Melinda a középkori és kora újkori kőtárról, Bogdándi Zsolt pedig a jelenkori gyűjteményekről számolt be. A konferencián első ízben adták át a KAB-díjat, amit, Ferencz István főszerkesztő képviseletében, a csíkszeredai Székelyföld kulturális (de egyben szépirodalmi és tudományos) folyóirat kapott meg. Szintén először ismertették azok névsorát, akik az MTA köztestületi tagságát nyerték el: Asztalos Lajos, Marton Melinda, Magyari Tivadar, Ágoston Klára-Zsuzsa, Pálffy Károly, Fekete Pali-Pista Szilveszter, Kolumbán Vilmos József, Péter A. Sándor, Chirila Emil, Domandi János, Mintas Ioan, Simon Zsolt és Székely Csaba István. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkásságáért a Gróf Mikó Imre emlékplakettet Gaal Györgynek adományozták. A fiatal kutatóknak szánt Nagy György Emlékdíjat Gergely Orsolya csíkszeredai szociológusnak és Nagy Mihály Zoltán történésznek (EME) nyújtották át. /Ördög I. Béla: Visszaigényli tudományos közgyűjteményeit az EME. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben – VII. Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2008. november 24.
Hetedik alkalommal szervezte meg a Csíki fiatal pedagógusok fórumát november 21–22 között a három éve együttműködő szervezőcsapat (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság). A tusnádfürdői rendezvény témája a szülő–gyerek–pedagógus közti hármas kapcsolat volt. Szabó Kázmér, Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket. /Szülő, gyerek és a fiatal pedagógusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./
2008. november 27.
November 17-én a dévai Szent Ferenc Alapítvány szerződéssel 49 évre átvette a Csíki Magánjavaktól a csíksomlyói árvaház épületét. Az új kollégiumot nyáron szeretné felszentelni Böjte Csaba. Nagyszabású jótékonysági koncertet rendeztek november 14-én a budapesti Papp László Sportarénában, ahol a somlyói árvaház felújításának költségeihez mintegy nyolcezer ember járult hozzá jegyvásárlással. ”Benne vagyok a csodában, szemem előtt zajlik ennek a szép intézménynek a születése, és mégis is olyan hihetetlen, döbbenetes, ahogy a jó Isten építi az Ő Országát: néhány őszinte, igaz dallam, egy koncertjegy, ezt megszorozva 7-8 ezer nagylelkű emberrel, és mindezt hozzáadva néhány igaz székely ember nagylelkűségéhez, akik nem pénzért adják ki ezt a csodaszép fekvésű csíksomlyói ingatlant vállalkozóknak, hanem őseink döntését tiszteletben tartva ingyen átengedik a bajban lévő gyermekeknek. És ennyi ember összefogásából megszülethet egy épület, melyben 120 fiatal otthonra talál. Minden tanévben 120 székely fiatal a csíksomlyói Szűzanya lábánál nevelkedhet, válhat becsületes, tisztességes, jóravaló emberré” – olvasható Böjte Csaba vallomása a magnificat. ro honlapon. A somlyói kollégiumban a Szent Ferenc Alapítvány rendszerében élő középiskolás és egyetemista fiatalokat szeretné elhelyezni Csaba testvér. /Takács Éva: Csíkszereda. Szerződést kötöttek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./
2008. december 10.
Az egyetemi oktatásba ma az érettségizettek jóval nagyobb hányada iratkozik be, mint régen. Románia követi azt az irányzatot, amely, a felsőoktatás eltömegesedésének rendjén, a középiskolát végzetteknek pár éves egyetemi hallgatóságot szinte garantál, s amióta az ún. bolognai modellt is bevezették, az alsó hároméves képzést általánosítva, a hozzáférés a főiskolához még könnyebbé vált. Megjelentek Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen a különféle továbbtanulási lehetőségek. Sepsiszentgyörgyön bukaresti magánegyetem volt az úttörő, majd a megyei önkormányzat támogatása mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem következett, egyre terebélyesedő kihelyezett tagozatával. Közben megjelent a Székelyföldön a Sapientia EMTE jóvoltából a szociológus- és a tanár-, a turisztikai, valamint a mérnökképzés is, mindez azonban a háromszéki alrégión kívül, főleg Csíkban, Udvarhelyen, Gyergyóban vagy a már jóval távolabbi Marosvásárhelyen. /B. Kovács András: Van-e szükség mezőgazdasági, műszaki, turisztikai vagy tanárképzésre Háromszéken? (Egyetem a Székelyföldön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./
2009. január 9.
A házakra kitűzött magyar zászlók eltávolítására szólította fel a rendőrség a Hargita megyei Madéfalva lakóit január 7-én, a 245 évvel ezelőtt történt, székelyek ellen elkövetett vérengzésről megemlékező hagyományos ünnepséget követően. A rendőrség képviselői azzal indokolták a székelység megemlékezését súlyosan sértő eljárásukat, hogy ők csupán „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség politikusai az eset azonnali kivizsgálását kérik. /Ünneprontó rendőrök Madéfalván. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./ Madéfalván március 15-én és október 23-án is ki szoktuk tenni a magyar zászlót, a rendőrség eddig sosem jelezte, hogy zavarná a lobogó – nyilatkozta Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere. A Hargita Népe kérdésére Gheorghe Filip a rendőrség szóvivője elmondta, a rendőrök elsődleges célja az volt, hogy az ünneplőkkel együttműködve biztosítsák a rendezvény gördülékeny lezajlását. Semmi esetre sem felszólító módban fogalmazták meg a zászlók levételére vonatkozó kérésüket – fogalmazott a szóvivő, egyben kategorikusan cáfolva azt az állítást, hogy a rendőrök zászlókat koboztak volna el. – A rendőrség tiszteletben tartja az állampolgárok azon jogát, hogy más ország zászlóját tegyék ki saját házukra – tette hozzá a szóvivő. /Szemet szúrt a magyar zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./ Megdöbbenéssel és felháborodással értesültek arról, hogy Madéfalván 2008. január 7-én, a Siculicidium emléknapján a rendőrök arra szólították fel a lakókat, hogy a házukra kitűzött magyar nemzeti lobogót távolítsák el, olvasható Gyerkó László szenátor és Kelemen Hunor képviselő közös közleményében. A rendőrség képviselői azzal indokolták eljárásukat, hogy „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Parlamenti tisztségviselőként kérik az eset azonnali kivizsgálását. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyar zászló eltávolítását követelő rendőrök hivatali túlkapást követtek el, kérik mielőbbi felelősségre vonásukat. Hivatalos magyarázatért fordulnak Gabriel Oprea belügyminiszterhez valamint Constantin Strujan, Hargita megyei prefektushoz, és Radu Sandu Moldovanhoz, Hargita megyei rendőrparancsnokhoz. A székelység nemzeti öntudatát sértő eljárás a ’90-es évek eleji zászlóüldözésre emlékeztet. Ragaszkodnak a nemzeti szimbólumok szabad használatához. /Botrány. A rendőrök levették a magyar zászlókat Madéfalván. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./ Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete közleményben tiltakozott azért, mert a rendőrség a nemzeti lobogók eltávolítására szólította fel Madéfalva lakóit. „Mélységesen felháborító, hogy nemzeti jelképeinknek használatát, az utóbbi időkben kiharcolt jogainkat ismét csorbítani akarják” – olvasható a közleményben. /Új idők, régi módszerek – A Csíki Területi RMDSZ tiltakozása. = Erdely. ma, jan. 9./
2009. január 26.
Egyszerre látja el a következő időszakban az Udvarhelyi Híradó és a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztői tisztségét Jakab Árpád. Az Udvarhelyi Híradó eddigi főszerkesztője azután vette át a kiadó marosvásárhelyi napilapjának szakmai vezetését is, hogy a két lapot, valamint a Csíki Hírlapot is kiadó Udvarhelyi Híradó kft. a múlt héten menesztette Farczádi Attilát a Vásárhelyi Hírlap éléről. Köllő Bálint, a kiadó ügyvezetője elmondta, a Csíki Hírlap 11 ezres és az Udvarhelyi Híradó tízezres eladott példányszáma mindenképpen premier a helyi napilapok piacán. ” A Vásárhelyi Hírlap példányszáma nyolc- és tízezer között van. Farczádi Attila elmondta, közölték vele, hogy már nem főszerkesztő. Menesztése okáról nem tájékoztatták. /Két lap, egy főszerkesztő= Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2009. január 28.
A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb elméleti 9. osztály indul a 2009/2010-es tanévben, mint egy évvel korábban, Kolozs megyében pedig kettővel kevesebb szakiskolai osztályt indítanak a magyar diákok számára. Az osztályok számának csökkenését Háromszéken a diáklétszám drasztikus csökkenésével magyarázza a tanfelügyelőség. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: a szakiskolák számát azért csökkentették, mert a 2008/2009-es tanévre meghirdetett osztályokat sem sikerült teljesen betölteni. Ugyanakkor, a Bihar, Szatmár és Hargita megyében az új beiskolázási terv nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. A Kovászna megyei tanfelügyelőség által elkészített beiskolázási terv szerint öttel kevesebb gimnáziumi 9. osztály indul, mert tavalyhoz képest több mint háromszázzal kevesebben kezdték meg szeptemberben a 8. osztályt. Míg az elmúlt évben 2300-an végezték el a nyolcadik osztályt, idén már csak 1977-en. Kolozs megyében a 6192 nyolcadik osztályos tanulót 221 osztályba osztanák el. Ebből 163 gimnáziumi és 58 szakiskolai osztály. Kolozs megyében a 659 magyar diák számára szeptembertől 20 gimnáziumi és 4 szakiskolai osztályt indítanak, kettővel kevesebbet, mint a 2008/2009-es tanévben, mert a tavaly meghirdetett helyeket nem tudták betölteni. „Érthetetlennek és megdöbbentőnek találom a beiskolázás körül kialakult helyzetet Maros megyében” – fejtette ki Bartolf Hedvig, a Hargita megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője. Elmondta, Hargita megyében a 2009/2010-es beiskolázási terv nagyon hasonlít az előző tanévihez, a különböző tannyelvű osztályok elosztásánál lényeges szempont volt, hogy minden magyar, illetve román gyereknek biztosítsák az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Hargita megyében 71 magyar és 17 román 28-as létszámú osztály indítását tervezték, ebből Csík körzetben 27 magyar és 7 román tannyelvű gimnáziumi és szakközépiskolai osztályt terveztek, Gyergyóban 13 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály lesz, Székelyudvarhely körzetben pedig 24 magyar és egy román tannyelvű 9. osztály indul. Bihar megyében nem tervezik a magyar osztályok számának csökkentését. 26 magyar tannyelvű kilencedik osztály indult a megye gimnáziumaiban és a szakiskolákban, ugyanennyit kértek a következő tanévre is. A megyében összesen 785 magyar tannyelvű osztály működik, elsőtől az esti tagozatosok 13. osztályát is beleértve. „Előzetes számításaink szerint idén több helyet biztosítunk majd a középiskolában, mint ahány nyolcadikos végzősünk van” – nyilatkozta Kónya László helyettes főtanfelügyelő. Román szakra 2763, magyarra 1102, német tagozatra pedig 55 helyet fognak meghirdetni. Szatmár megyei közoktatásban jelenleg 2745 román, 1090 magyar és 55 német anyanyelvű végzős általános iskolás tanul. Kónya szerint az idei tanévben tavalyhoz képest csaknem 300 diákkal kevesebb ül az iskolapadban, és a felmérések szerint a jövőben még nagyobb arányban csökken majd a tanulók száma. Szatmár megyében 1990-től 35 ezerrel csökkent a beiskolázott gyerekek száma, azaz 100 ezerről 65 ezerre esett vissza a beíratott iskolások összlétszáma. /Egyre kevesebb a magyar diák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2009. január 31.
A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeum fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. (Erdély FM) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./
2009. február 9.
Stratégiai megbeszélés-sorozaton fogadta a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki polgármestereket Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke. A konzultációkon a megyei infrastruktúra fejlesztésének lehetőségeiről, a költségvetési megszorítások következményeiről és a nyelvi jogok tiszteletben tartásáról egyeztettek. Borboly arra figyelmeztette a településvezetőket, hogy 2008-hoz képest idén dologi kiadásokra 15 százalékkal költhetnek kevesebbet az önkormányzatok, és 50 százalékkal kevesebb pénz jut majd a különböző szolgáltatások, javak vásárlására. A konzultációkon elhangzott, a megyei önkormányzat évi 20 km útszakasz építésére rendelkezik anyagi forrásokkal. Az ülésen kitértek arra is, hogy a rendőrőrsök épületeire magyar nyelvű felirat is kerüljön. /Egyeztettek a településvezetők. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./
2009. február 10.
Örvendetesnek nevezte Kocsis Attila, a dévai Téglás Gábor iskola igazgatója a Winkler Gyula EP képviselő és Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester által kezdeményezett Szórvány-Székelyföld összefogást, melynek első megbeszélésére a dévai Téglás Gábor Iskolában került sor. – Iskolánknak már jól működő kapcsolata alakult ki a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziummal, ahol idén két diákcsoportunk is megfordult, tavaly pedig a székelyföldi tanári kar népes csoportja látogatott el hozzánk – mondta Kocsis Attila, iskolaigazgató. Véleménye szerint a dévai diákok számára a székelyföldi kiruccanások legnagyobb élményét az jelentette, hogy bárhova fordultak, mindenütt magyar hangot hallottak. A csíki tanároknak viszont a Hunyad megyei látogatás a gazdag dél-erdélyi történelmi hagyatékkal való ismerkedést jelentette, illetve annak felismerését, hogy milyen komoly küzdelem folyik e vidéken a magyar értékek megőrzéséért. Antal Árpád javaslata szerint a dévai Téglás a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközponttal léphetne testvériskolai kapcsolatra. Még tavasszal sor kerül a székelyföldi néptáncegyüttesek, színházak Hunyad és Fehér megyei vendégszereplésére. /Gáspár-Barra Réka: Újabb székely testvér a Téglásnak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./ Ha nagyon későre is, de a háromszéki önkormányzatok végre figyelni próbálnak az erdélyi magyar szórványra. Elképzeléseik szerint nem csak politikai, hanem művelődési, oktatási, civil szervezetek közötti együttműködésben gondolkodnak. Első lépésként Kovászna megye a Hunyad megyei magyarokkal szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatot, többek között a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Kereskedelmi Iskolaközpont vezetőivel. Vetési László református lelkész, szórványügyi szakértő már a kilencvenes évek második felében hangsúlyozta, a székelyföldi, tömbben élő magyaroknak figyelniük kellene szórványvidéki, sokszor nyelvi szempontból reménytelen helyzetben élő nemzettársaikra. Ezen a téren egy évtized alatt alig történt valami. Most azonban a szórványra figyelés komolyságában érdemes bízni. /Mózes László: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
2009. február 16.
Február 14-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt a Csíki Székely Múzeum A tatárjárás 1241–1242 című régészeti-történelmi kiállítása. A meghívottak a tatárjárás korának hangulatát idéző lovasbemutatót kísérhettek figyelemmel, a Csabafiak Hagyományőrző Egyesület előadásában. /Elkezdődött a „tatárjárás” Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
2009. február 28.
A tatárjárás-tárlatnak köszönhetően ismételten a kulturális élet központjává vált a Csíki Székely Múzeum. A restaurátor műhelyben a hajdani szépségét visszakapott oltárkép igazolja Mara Zsuzsanna festményrestaurátor szakszerű munkáját. A táblaképet Domokos Pál Péter történész-etnográfus, a Csíki Székely Múzeum egyik alapító tagja találta meg 1929-ben Boga Istvánnal, az akkori helyi plébánossal a csíkszentdomokosi templom padlásán. A táblakép 1952-53-ban került a múzeum tulajdonába. A kép jelzés nélküli és nem datált, de stílusa és technikája alapján a 15. század vége, illetve a 16. század elején készülhetett. /Antal Ildikó: Visszanyerte szépségét a régi oltárkép. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./
2009. március 9.
Markó Béla szerint a jövő hónap végén tartandó RMDSZ-kongresszuson napirendre kerül a területi szervezetek felszámolásának az ügye is. Erre vonatkozóan lesz is egy konkrét javaslat a kongresszus napirendjén, lássuk mit szólnak majd hozzá a kollégák – jelezte Markó Béla. Területi szervezetek a Székelyföldön működnek. Csak Hargita megyében három ilyen van: csíki, gyergyói és udvarhelyi. Az elképzelés szerint ezek szerepét a megyei szervezet venné át. /Megszüntetik a területi szervezeteket? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2009. március 13.
Feljelentette az Országos Egészségbiztosító Pénztárat (CNAS) az RMDSZ csíki területi szervezete, amiért az csupán egyetlen Hargita megyei román napilapban hirdette meg a Hargita megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, figyelmen kívül hagyva, hogy a megye lakosságának 84 százaléka magyar ajkú. A panaszt március 6-án elküldték az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak /CNCD/. Asztalos Csaba, a CNCD elnökének egyelőre nincs tudomása arról, hogy panasz érkezett volna a tanácshoz. /Diszkriminált a biztosító? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./
2009. március 27.
A Csíki Székely Múzeum Tatárjárás kiállítását eddig több mint 11 ezer látogató tekintette meg. A felnőttek és gyermekek körében egyaránt népszerű, tartalmas kiállítás május 3-án zárja kapuit. /Tizenegyezren nézték meg a tatárokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
2009. április 6.
A Csíki Székely Múzeum április 4-én köszöntötte a Tatárjárás című kiállítás 15 ezredik látogatóját, a brassói Rab Zoltánt, a Brassói Turista Egyesület tagját. A múzeum továbbra is várja a látogatókat a május 3-ig nyitva tartó kiállításra. /Tizenötezredik látogató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2009. április 16.
Április 15-én Székelyudvarhelyen a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium Tamási Áron Ördögváltozás Csíkban című darabjának bemutatásával elkezdődött a 16. Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF). Az idei fesztiválra 24 diákszínjátszó csapat jelentkezett. /B. B. J. : Diákszínjátszó fesztivál indult Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
2009. április 17.
A romániai magyar nemzeti kisebbség történetére vonatkozó újabb kutatási eredmények átadása az egyik célkitűzése annak a kisebbségtörténeti képzésnek, mely az árkosi Európai Tanulmányok Központjában zajlik a napokban. Az első két előadás témája kissé eltért a meghirdetettől, de fontosnak tartották beszúrni, hiszen ezekkel kapcsolatban tévhitek forognak közszájon. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész a székely eredet körül fennforgó tévhiteket igyekezett eloszlatni, előadása a Csíki Székely Krónika hamisságának bizonyításával. A sepsiszentgyörgyi származású Pál Judit kolozsvári történész, docens Magyarország és Erdély 1867-ben bekövetkezett egyesülése körülményeinek hátterére világított rá. Bárdi Nándor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa a romániai magyar kisebbség történetében bekövetkezett töréspontokat járta körül. Bárdi Nándor Trianon után a párhuzamos nemzetépítések közé záródott közösség különböző korszakokbéli lehetőségeiről, eredményeiről vagy eredménytelenségeiről nyújtott vázlatot. Előadása érintette, 1996–98 között az RMDSZ-ben a kulturális elit helyét átvették a vidéki gazdasági érdekcsoportok, vagy az RMDSZ a kampányokban nem szólítja meg a munkásságot, pedig Marosvásárhelyen is, Kolozsváron is ez a réteg teszi ki a nemzeti közösség zömét. Bárdi a történelemtanárok figyelmébe ajánlotta a romániai magyar adatbankot, mely a világhálón elérhető. Kolumbán Zsuzsanna, a Hargita Megyei Kulturális Forrásközpont által kiadott negyedéves folyóiratot, az Örökségünket mutatta be. /Szekeres Attila: A virtuális székelyektől az RMDSZ-ig (Kisebbségtörténeti képzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./
2009. április 17.
A Tatárjárás 1241–1242 c. kiállítás húszezredik látogatóját köszöntötte április 16-án a Csíki Székely Múzeum. A vándorkiállítás hét helyszíne közül Csíkszereda fogadta a legtöbb látogatót, megelőzve Békéscsabát, ahol 19 300 látogató volt. Még két hétig, május 3-ig várja a látogatókat a kiállítás a Csíki Székely Múzeumban. /A Tatárjárás leglátogatottabb helyszíne Csíkszererda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
2009. május 13.
A Szeret-Klézse Alapítvány május 8–10-e között rendezte meg a Petrás Incze János Klézsei Napok elnevezésű fesztivált. A rendezvény záróműsorán fellépett a külsőrekecsini, a pusztinai és a Csík falusi néptánccsoport. A rendezvényt Duma András nyitotta meg, majd felavatták Csoma Gergely szobrász Álmos vezérről készült alkotását. A fesztiválon legtöbben saját falujuk táncait és énekeit mutatták be. Végül pedig Klézse minden falurésze bemutatkozott. A pusztinai táccsoport tagjai népviseletbe öltözve szerettek volna részt venni a délelőtti szentmisén. A helyi pap, miután kikérdezte a templom udvarán várakozókat, hogy kifélék, mifélék, cinikus megjegyzéseket tett a Magyar Házzal kapcsolatosan, ahol az ünnepi rendezvények zajlottak. Később több helybeli személy jött ki a templomból, akik gúnyos megjegyzésekkel illették a pusztinaiakat. Azzal érveltek, hogy a templomot a klézseieik építették, tehát csak nekik van joguk ott misét hallgatni. Azt mondták, Klézsén csak püspöki engedéllyel léphet idegen ember az Isten házába. Végül a vendégek jobbnak látták elhagyni a templomot. /Divald Borbála, Külsőrekecsin, Nyisztor Tinka, Pusztina: Petrás Incze János napok Klézsén – Elüldözték a vendégeket a templom elől. = Erdély. ma, máj. 12./
2009. május 15.
A sepsiszentgyörgyi festőóriás, Gyárfás Jenő teljes életművét átfogó kiállítás nyílt a Csíki Székely Múzeumban. Első alkalommal került sor a Gyárfás-életmű kiszállására. „Gyárfást nevezhetnénk a szentgyörgyiek Nagy Imréjének is, de sokkal inkább találó rá a székelyek Munkácsyja kifejezés” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a május 14-én tartott kiállításmegnyitón. „Gyárfás Jenő életművének a 80%-a a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van, a Gyárfás Jenő Képtár csak egy töredékét tudja bemutatni az életműnek. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy Gyárfás pályája csúcsán volt, amikor (1881-ben) aranyérmet nyert a Tetemrehívás című alkotásának első változatával – amely a budapesti Magyar Nemzeti Galériában főhelyen látható –, amikor hirtelen elhatározással hazatelepült Sepsiszentgyörgyre. Ott műtermet alakított ki, és nekifogott művészi vágyai megvalósításához. /Antal Ildikó: Csíkszeredában a székelyek Munkácsyja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./
2009. június 4.
Veszélybe sodorhatja a brüsszeli magyar képviseletet a romániai államelnök-választás évében tartott EP-voksolás, mivel a román pártok emiatti erős kampánya jobban mozgósíthatja a román szavazókat – állapította meg Bognár Zoltán politológus. Az emberek nem érzik át ennek a választásnak a tétjét. Becze István, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke reméli, hogy az emberekhez eljutott a magyar EP-képviselők brüsszeli jelenlétének a fontossága. /Mihály László: Euroszkeptikus székelyek? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./
