udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 442 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 421-442
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. október 27.

Okt. 26-án a nemzeti és vallási kisebbségben élők sajátos helyzetét elemezték Félixfürdőn a nemzetközi egyházi és etnikai kisebbségügyi értekezlet előadói. Tőkés László püspök igehirdetésével kezdődött a tanácskozás. Az erdélyi, délvidéki és felvidéki beszámolókból az világlott ki, hogy az egyháznak igen nagy szerepe van a nemzetmegtartásban. A kisebbségi létnek megvannak a hasonlóságai, főként a kommunista utódállamokban. Dr. Tőkéczki László budapesti professzor beszélt egyház és nemzet viszonyának politikai vetületeiről, majd dr. Kiss Gy. Csaba a magyar nemzeti és vallási összefüggésekről értekezett. A rendezvény okt. 27-én ér véget. /Tünde: Mit jelent kereszténynek lenni kisebbségiként? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27., Egyházi-etnikai kisebbségügyi értekezlet Félix-fürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Az értekezleten 13 ország egyházi vezetői, teológiai és egyetemi tanárai vitatták meg a nemzeti és vallási önazonosság összefüggéseit, a nemzeti és vallási kisebbségek védelmét. Az értekezletről kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy a résztvevők olyan Európában képzelik el népeik és egyházaik közös jövőjét, amely "a teremtés rendje szerinti sokféleség gazdagságában a kisebbségek jogait tiszteletben tartja és védelmezi". A kisebbségi autonómiák a leghatékonyabb kisebbségvédelem eszközei lehetnek. /Nemzetközi református értekezlet a kisebbségekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

1999. november 11.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnök a nov. 11-én kezdődő a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésével kapcsolatos elvárásairól nyilatkozott. Számára ellentmondásosnak tűnik Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság pillanatnyi viszonya. Miközben a Vajdaságban reális esély adódott az autonómia valamilyen formában történő közeljövőbeni bevezetésére, az ottani magyar politikai erők nem tudnak egyezségre jutni e kérdésben. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány elkötelezettebb a délvidéki magyarság eredeti célkitűzései iránt, mint maguk az érintettek. Más-más törésvonalak mentén hasonló megoszlást észlel például Erdélyben is. A MÁÉRT-nak meg kellene állítania a különböző ellentétek kiéleződését. Az egyetem ügyében a kétmilliárd forintos támogatási előirányzattal kapcsolatban különféle ellentétek észlelhetők. A tanácskozáson kiemelt fontosságú téma lesz a határon túli magyarság különleges jogállásának kérdése. /Rais W. István: Ne élezzük ki az ellentéteket. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./

1999. november 29.

Nov. 27-én Marosvásárhelyen rendezett tanácskozást a karnagyokkal a Seprődi János Kórusszövetség, a munkáját immár a teljes Kárpát-medence magyar kórusaira kiterjesztő, Csíkfalván székelő nemzetközi szakmai szervezet. A megjelenteket Nagy Ferenc karnagy-elnök köszöntötte. Beszámolt a szövetség 1999. november 12-i alakuló ülése nyomán megszületett magyarországi tagozatról, illetve arról, hogy legutóbb négy anyaországi - jászberényi, tangelici, tatai és mórahalmi - kórussal gyarapodott a Seprődi János Kórusszövetség. Csíky Csaba, a szövetség és egyben az erdélyi magyar karénekesek első magyar nyelvű zenei közlönye, az Erdélyi Kórus felelős szerkesztője is jelen volt. A tervek szerint 2000. augusztus 20-án Marosvásárhelyen 1000 tagú vegyes kar fogja megszólaltatni többek között a Szózatot, a Himnuszt és Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz c. nagyvegyeskari művét. A nyolc anyaországi, két szlovákiai, egy-egy kárpátaljai, délvidéki kórus mellett sikerült kijelölni azokat az erdélyi énekkarokat, amelyeknek tagságából is összeáll az 1000 tagú vegyes kar. Augusztus 4-én itthon, az ezt követő napokban pedig Erdély különböző nagyobb városában, az ünnepség során pedig Budapesten, majd Galántán lépnek fel. El kell készíteni a Kárpát-medence zenei rendezvényeinek és kórusainak naprakész térképét, javasolták a mostani tanácskozáson. /Járay Fekete Katalin: Egy szinttel fennebb kellene lépni. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

1995. január 11.

Matuska Márton újvidéki újságíró Sepsiszentgyörgyön is tartott előadást kutatási területéről, a szerb partizánok 1944-es délvidéki magyarirtásáról. Többtízezer magyart öltek meg, erről évtizedekig nem lehetett beszélni. Matuska Márton könyvet írt erről a vérengzésről Temetetlen holtaink címmel. Eddig 4000 meggyilkolt személy adatait gyűjtötte össze. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

1995. november 3.

Háromhetes amerikai szolgálati körútja során nov. 2-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Washingtonban részt vett Raoul Wallenberg mellszobrának felavatásán, majd Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyarságának meghívott képviselőivel együtt megjelent a washingtoni osztrák nagykövetségen a Magyar-Amerikai Koalíció jótékonysági gálaestjén, amelyen jelen volt Gál Zoltán, a magyar Országgyűlés elnöke is, és amelynek fő védnöke Hillary Clinton, az elnök felesége. Védnökséget vállaltak még Christopher Dodd szenátor és Tom Lantos képviselő, George Pataki, New York, illetve V. Voinovich, Ohio állam kormányzója. A jótékonysági adományokat egy, a közép-európai magyar intézményeket a Nyugattal összekapcsoló kommunikációs hálózat kialakítására fordítják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./

1995. március 25.

Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.

1995. május 12.

Szabadkán rendezték meg az Ötágú Síp második találkozóját, ahol a kárpátmedencei magyar írók jöttek össze. Az egyik erdélyi résztvevő Lászlóffy Csaba volt, aki beszámolt élményeiről. Pótolhatatlan értékű könyvet kapott ajándékba a rendezőktől, Botik József-Csorba Béla-Dudás Károly szerzőhármas munkáját: Eltévedt mezsgyekövek. Adalékok a délvidéki magyarság történetéhez 1918-1993 /Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

1997. január 30.

Jan. 29-e és febr. elseje között tartották meg Budapesten az Önkormányzati tudásátadás esélyei című konferenciát. E találkozó része a már két éve tartó önkormányzati tréningnek, amelyen a HTMH támogatásával és szervezésében a Kárpát-medence polgármesterei és más, önkormányzati tisztségviselők vesznek részt. A tizennégy erdélyi RMDSZ önkormányzati tisztségviselő, valamint három román nemzetiségű tanácsos részvételét az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya szervezte meg. Ezen kívül ? a HTMH külön meghívottjaként ? Romániából részt vett Verestóy Attila és Seres Dénes szenátor, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Petrozsény, Targu Jiu és Ramnicu Valcea polgármesterei. A konferenciát Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg, politikai bevezetőt mondott Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar kormány részéről előadást tartott Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tóth Sándor PHARE-irodavezető és dr. Balázs István kormányfőtanácsos. Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Felvidék és Délvidék meghívott előadói mellett, Erdélyből Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tartott előadást az Önkormányzatok részvétele, tapasztalatai önkormányzat-fejlesztési támogatási programokban címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./

1997. május 20.

Két esztendeje jelent meg a kolozsvári Tinivár Lap- és Könyvkiadó gondozásában, Bartha Zoltán és Szabó Csaba szerkesztésében a Maturandusok összeállítás, alcíme: Az erdélyi magyar érettségizők első évkönyve. 110 erdélyi magyar középiskola, illetve magyar tagozat csaknem 7000 végzettjének névsorát tartalmazta a kötet. Most került ki a nyomdából a harmadik kiadás, bővített és tágabb értelmű, ahogy alcíme mutatja: Az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, németországi magyar nyelven érettségizők évkönyve. Ez az összeállítás 15 megye 58 helysége, továbbá Bukarest, valamint 16 délvidéki, 7 kárpátaljai és egy németországi magyar iskola mintegy 8000 érettségizőjének emlékkönyve. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2000. október 18.

Okt. 15-én emlékezett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban felégetett Gálfalva és Katorzsa helyén épült Gyergyóújfaluban felszentelték az emlékművet, melyre felvésték azok nevét, akik életüket adták a szabadságharc, majd az első és a második világháborúban (54 honvéd, 182 hadfi, 72 katona). Kolumbán Imre, a község polgármestere megköszönte a magyarországi testvértelepülés, Nagybaracska küldöttségének a fehér márványból faragott millenniumi keresztet. A nagybaracskaiakon kívül jelen volt Szilágyi (Délvidék - dr. Risányi Endre polgármester vezette) küldöttsége is. /Bajna György: Emlékezés és emlékeztetés Gyergyóújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. november 30.

Nov. 27-én a státustörvényről és a magyar egyetem kérdéséről tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak vezetői Budapesten. A tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH), a magyar kormány és a magyar egyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány képviselői kölcsönös tájékoztatást nyújtottak. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a státustörvény-tervezet jelenlegi helyzetéről tartott ismertetőt. Az egyházak képviselői egyetértettek azzal, hogy a tervezetben a szülőföld központú stratégiát érvényesítsék. Németh Zsolt annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a külhoni állampolgárságra vonatkozó kéréseket most teljesítse. Nem zárta ki viszont annak a lehetőségét, hogy az euroatlanti integrációs folyamatok előrehaladásával ez megvalósuljon. - Az elképzelés szerint a határon túli magyarok bizonyítványt kapnának. A megfelelő legitim szervezetek és a határon túli magyar egyházak közös minősítése alapján határoznák meg, hogy ki tekinthető a magyar nemzet tagjának. A státustörvény kapcsán szóba került még az egészségügyi ellátás kérdése is. Szabó Tibor, a HTMH elnöke kifejtette: az egészségügyi ellátás támogatása nem a magyarországi egészségbiztosítási rendszeren, hanem közalapítványon keresztül történne. A találkozón jelen voltak a kárpátaljai, a délvidéki és felvidéki egyházak képviselői is. Valamennyi régió egyháza csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak augusztus 31-én elfogadott közleményéhez. A megbeszélésen az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről részt vett Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Potyó Ferenc általános érseki helynök, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspök. /Határon túli magyar egyházfők Budapesten. Szülőföld központú stratégiát támogatnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A romániai egyházi vezetők délelőtt külön munkamegbeszélést tartottak a magyar kormány képviselőivel, elsősorban tanügyi kérdésekről. Elhangzott, hogy az egyházi alapítványi magánegyetem támogatására szánt összeg szerepel a magyarországi költségvetési törvénytervezetben, amit éppen a napokban vitat az Országgyűlés. Meghallgatták a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar részlegének bővítéséről szóló tájékoztatást is. A délutáni megbeszélésen a Kárpát-medencei magyar egyházi képviselők napirendre tűzték és apró módosítással elfogadták az erdélyi egyházfőknek a státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalását. /Az augusztus 31-én Kolozsváron kelt dokumentumról van szó./ A jelenlévők egyetértettek Tőkés László királyhágómelléki református püspök azon javaslatával, hogy az úgynevezett státustörvény majdani kedvezményezettjeinek meghatározásában az egyik kritérium legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyházi tagság. A határon túli magyaroknak adandó egészségügyi támogatást illetően az egyházi vezetők szorgalmazták, hogy az ne csak a betegek magyarországi gyógykezelésére adjon lehetőséget, hanem segítse egészségügyi központok létrehozását, fenntartását is a határokon túli magyarlakta vidékeken. /Máté Zsófia: Napirenden a státustörvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./

2000. december 1.

Nov. 28-án Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában találkoztak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar történelmi egyházak elöljárói annak érdekében, hogy egyeztessék álláspontjukat a határon túli magyarok különleges jogállásáról szóló törvény tervezetéről. Az erdélyi magyar egyházak püspökeinek augusztus 31-én kibocsátott Állásfoglalását - egyetlen módosítással - elfogadták a jelen lévő felvidéki, vajdasági és kárpátaljai református, római katolikus és evangélikus egyházi elöljárók is. Az Állásfoglalás utolsó előtti pontját - ″Javasoljuk, hogy a nemzeti hovatarozás megállapításának egyik kritériuma legyen a vallási hovatartozás, illetve az egyháztagság″ - egészítette ki azzal, hogy: ″Az egyház ezen tevékenysége opcionális.″ Ennek a kitételnek a bevételét az indokolta, hogy a Magyarországgal szomszédos államokban nem minden esetben olyan egyértelmű a jelzett egyházak nemzetiségi összetétele, mint Erdélyben. Például a Felvidéken a római katolikus egyháznak nincs magyar püspöke, a reformátusok pedig nem mind magyarok. Másrészt a jelzett kitétel nélkül ez a pont félreértelmezhető, hisz ha valaki magyar nemzetiségű ugyan, de nem tagja ezeknek az egyházaknak, ez nem lehet kizáró jellegű. A találkozó után Tőkés László református püspök hangsúlyozta, hogy "abban a nagy megosztottságban, mely mind földrajzilag, mind politikailag, mind határok által, mind felfogásbélileg népünket megosztja, az egyházak szeretnének hozzájárulni a különleges jogállás vonatkozásában minél szélesebb konszenzus kialakításához, ez által is hivatásuk szerint szolgálva a nemzet érdekét, megkönnyítve ennek a rendkívül bonyolult és nehéz ügynek a legoptimálisabb rendezését a jövőben.″ Huzsvár László római katolikus püspök (Délvidék) kifejtette: mindinkább kibontakozik az egykori Nagy-Jugoszlávia társköztársaságai között az az elképzelés, hogy ezek az egykori társköztársaságok késznek mutatkoznak arra, hogy külhoni állampolgárságot adjanak egymás más nemzetiségű állampolgárainak. Furcsa lenne, ha nekünk, akik ott élünk most délvidéki térségben, esetleg arra kellene panaszkodnunk, hogy míg a más nemzetiségűek élvezik a külhoni állampolgárságot a saját anyanemzetünk irányában, addig mi ezt nem tehetjük meg.″ - A határon túli magyar történelmi egyházak elöljáróinak találkozóját megelőzően az erdélyi magyar egyházak jelen levő képviselői az alapítványi egyetem kérdésében önálló tanácskozást tartottak, melyen részt vettek a Magyar Külügyminisztérium, az Oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Programtanácsnak, a Sapientia Alapítványnak és a Pro Universitate Partium Alapítványnak a képviselői is. /Guther M. Ilona: Tanácskoztak a határon túli magyar történelmi egyházak elöljárói. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

2000. december 20.

Mádl Ferenc köztársasági elnök dec. 18-án a parlamentben fogadta a határon túli magyar egyházak adventi találkozóra Budapestre érkezett mintegy húsz képviselőjét. A zárt ajtók mögötti megbeszélés után Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója az MTI-vel közölte, hogy a magyar kormány 60 ezer példányt ajándékoz határon túli magyar iskolásoknak az Ezer esztendő című millenniumi dalos- és olvasókönyvből. Tőkés László püspök elmondta: a megbeszélésen érintőlegesen szó volt a magyar nemzeti integrációról, a határon túli magyarok anyanyelvi oktatásáról, az asszimiláció kérdéséről, valamint az egyházi ingatlanok ügyéről. A résztvevők örömmel üdvözölték az úgynevezett státustörvény előkészítésének az előrehaladását. Az eseményen az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai és a délvidéki egyházi vezetők mellett jelen volt Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára, Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Határon túli magyar egyházi vezetők Mádl Ferencnél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2000. február 10.

Másodszor rendezték meg január 20-22-e között Szombathelyen a Kárpát-medencei magyar énekmondók találkozóját. Az Egy ágyon, egy kenyéren című találkozón versmondók, verséneklők, regösök (lantosok) vettek részt Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, Erdélyből és Magyarországról. Fellépett a Credo együttes (Ungvár, Ukrajna), Prima Vista (Óbecse, Jugoszlávia), Márk Attila (Brassó, Románia), Kátai Zoltán és Buda Ádám (Magyarország), Kűrthy Lajos és barátai, Tobisz Tamás (Érsekújvár, Szlovákia) és az ünnepség "öreg zenésze", Dinnyés József daltulajdonos. A rendezvény része volt a hivatalos Millennium-programnak. /Egy ágyon, egy kenyéren. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

2000. február 16.

Az 1999-es év az eddigi legsikeresebb éve volt az 1993-ban alakult kolozsvári Koinónia Kiadónak /másnéven CE Koinónia/: tizennégy kötetet adtak ki. Köztük van Szent Ágoston: A hit és hitvallás, Kálvin János: Keresztyén élet, Szenci Molnár Albert: Imádságos könyvecske. A kiadó Kolozsvár és Erdély reformátori örökségét, az európai modellt és ennek spirituális hátterét tartja fontosnak - mondotta Visky András igazgató. Olvasóik zöme egyetemista és a református egyház híve. Könyveiknek Kárpátalján és Délvidéken nyitottak piacot. Több könyvet jelentettek meg a budapesti Harmat Kiadóval közösen. a Ce Koinónia kiadványait. 2000-ben 22-24 kötet kiadását tervezik. Köztük van Nicolae Balota: A láthatatlan képe /esszék/. A szerző az erdélyi magyar irodalom népszerűsítője, román nyelven könyve jelent meg az erdélyi magyar irodalomtörténetről. A millenniumi projekt keretében a kolozsvári Kecskeméthy István teológiaprofesszor által fordított Teljes magyar Szentírás szerepel. /Rekord éve túlszárnyalására készül a Koinónia Kiadó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2000. március 25.

A Tinivár Kiadó Kolozsváron 1991-ben kezdte meg tevékenységét. A Tinikoktél diáklappal kezdték, az elején tízezer példánnyal, emlékezett az indulásra dr. Bartha Zoltán. Molnos Lajos volt a kiadó főszerkesztője 1992-től 1994-ig, addig, amíg Molnost megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökének. 1992-ben született meg a Tinikoktél melléklete, a Diákabrak. 1993-ban elkezdték a könyvkiadást. Sikeres a Diákévkönyv, 1997-ben már tízezer példányban sikerült eladni. Ez volt a csúcs, hiszen román nyelvű kiadók sem adnak ki ilyen mennyiségben. Három-négy éven keresztül a könyveiket Magyarországon is terjesztették. Azonban a két ország közötti nehézkes valutaelszámolás miatt ezt megszüntették. A Maturandus évkönyveik eljutottak Kárpátaljára, Délvidékre, Németországba, Amerikába. Az idei Maturandusban először szerepelnek a kassai gimnázium végzős diákjai is. /Ördögh I. Béla: Egy "öröktini" betűterjesztő, a tinikért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2000. április 5.

Március 23-27-e között kilencedik alkalommal rendezték meg idén a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Idén négy napon keresztül Dunaszerdahely látta vendégül Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország, Kárpátalja és a Felvidék magyar iskoláinak 242 diákját és 62 tanárát. Az Erdélyt képviselő 60 diákot ez év februárjában, Sepsiszentgyörgyön megrendezett döntőn választották ki. Az első és második erdélyi diák lett: Demeter Albert (székelykeresztúri Orbán Balázs Líceum) I. hely, Hegyi Géza (csíkszeredai Márton Áron Gimnázium) II. hely. A verseny mellett a diákok megtekintették a Csallóközi Múzeumot, a Kortárs Magyar Galériát, matematikai előadást hallgattak dr. Hortobágyi István matematikustól, valamint színházi előadáson és kirándulásokon vettek részt. /Első díjat hozott Keresztúrra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

2000. április 13.

1992 óta évente megrendezik a Nemzetközi Magyar Matematika Versenyt, 200-300 középiskolás diák és tanár részvételével. A versenyek eddigi színhelyei: Komárom, Vác, Ungvár, Paks, Székelyudvarhely, Kaposvár, Szabadka, Debrecen. Idén Dunaszerdahelyen zajlott le a verseny márc. 23-27-e között, Horvátország, Délvidék, Erdély, Magyarország és a Felvidék magyar iskoláinak diákjai részvételével. A IX. Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen a megjelentek megismerkedtek Szlovákia a város múzeumaival, galériáival, megismerhették Csallóköz történelmét. /Ráduly Zörgő Szabolcs, Kolozsvár: IX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

2000. május 2.

A Kárpát-medence területén a hitleri és a sztálini egyházüldözés alatt rabságba vetett mintegy ezer pap, valamint a más módon meghurcolt több ezer szerzetes, apáca és hívő emlékére tartottak koncelebrációs szentmisét máj. 1-jén Budapesten, a Mátyás-templomban. A szertartást Regőczy István atya vezette. Az eseményt egy papi csoport kezdeményezte Rabpap Szolidaritás elnevezéssel. A Rabpap Szolidaritás által megfogalmazott írásos tájékoztató szerint az egykor meghurcolt kárpát-medencei papokat, akik közül ma már csak negyvenen élnek, más helyszínek mellett Kistarcsán, Márianosztrán, Recsken, a budapesti Markó utcában, Erdélyben Szamosújváron, a délvidéken Boribányán tartották fogva a börtönökben, koncentrációs lágerekben. A vértanúk közül sokaknak - így az egyház akkori főpapjának, Mindszenty József bíborosnak - az elmúlt tíz év alatt egyetlen szobrot, emlékművet sem állítottak. Tájékoztatójukban magyar holokausztnak nevezik a meghurcoltak tudatosan vállalt áldozatát, és felszólítanak arra, hogy emléküket ne hagyjuk feledésbe menni. A szentmisén II. János Pál pápa üdvözletét Keglevich István atya olvasta fel. /Szentmise a meghurcolt papokért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

2000. június 21.

Máj. 27-én szavalóversenyt rendezett Jugoszláviában, Ürményházán a helyi magyarok Ürményházi Hagyományápoló Köre. Három erdélyi is részt vett a versenyen. A verseny színvonalas volt, a zsűritagok között volt Czakó Gábor író. /Székely Zsuzsa: Ökumenikus evangélizációs szavalóverseny a Délvidéken. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2000. július 8.

Júl. 6-án a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának résztvevői református világtalálkozót tartottak Ópusztaszeren, ez volt a találkozó magyarországi zárórendezvénye. Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök beszéde után a világ minden égtájáról érkezett református püspökök együtt celebrálták a hálaadó istentiszteletet azért, hogy a Trianon és a történelmi viharok által szétszórt magyarság Isten segítségével megtarthatta nemzeti egységtudatát. Erről szólott a hívekhez Tőkés László püspök is, kifejtve, hogy a vallásos hit segített a megmaradásban is. A Krisztusba vetett hit a keresztyén magyarokat összetarthatja, és akkor a szekularizációnak, illetve a modern világ ártalmainak sem sikerül megbontania a Trianon óta megőrzött lelki egységet. A püspök Bocskai István testamentumát idézte, melyben a református erdélyi fejedelem arra intette utódait, hogy Erdély és Magyarország egysége érdekében cselekedjenek. "Gyűlj ide népem!" - idézte a püspök Dsida Jenő versét, Isten áldását kérve arra, hogy a magyar ne váljék széthúzó nemzetté. Az istentiszteletet együtt tartották a szétsodródott magyarság egységét jelképezve: Horkay László kárpátaljai püspök, dr. Erdélyi Géza felvidéki püspök, Tőkés László királyhágómelléki püspök, Csete-Szemesi István délvidéki püspök, Forró Sándor kanadai püspök és Medgyesi Lajos amerikai püspök. A többórás rendezvény után a hívek a nagy meleg ellenére tömött sorokban járultak az úrasztalokhoz és vették magukhoz az úrvacsorát. Az istentisztelet végén felolvasták a millenniumi találkozó nyilatkozatát, mely ismételten a lelki és nemzeti egység megőrzésére szólította fel a világban élő magyarokat. A református világtalálkozó eseményei Magyarországon az ópusztaszeri eseménnyel befejeződtek, Erdélyben, a Délvidéken és Kárpátalján folytatódnak a programok: Nagyszalontán például Bocskai fejedelem szobrát avatják, Nagyváradon ifjúsági világtalálkozó lesz, Munkácson, Kassán és Rimaszombaton pedig a helyi reformátusok gyűlnek össze. - Erdélyben a szabadtéri vallásos rendezvények közelében - legyen az katolikus búcsú, vagy református istentisztelet - előszeretettel gyakorlatoztak a román hadsereg harci repülői, illetve helikopterei. A református világtalálkozó idején Ópusztaszeren egy gyakorlatozó MIG 29-es vadászgépe fülsiketítő robajjal többször is alacsonyan körbefordult az emlékpark felett. /Panek József: Református világtalálkozó Ópusztaszeren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2000. augusztus 11.

Augusztus első napjaiban rendezte meg Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány az V. Kárpát-medencei Találkozót. Ezen, több más erdélyi részvevő mellett, fellépett a zilahi Terbete táncegyüttes, Gáspár Attila /Zilah/ bemutatta a millennium alkalmából megjelent Szilágysági magyarok (Kriterion Könyvkiadó) című kötetét. Az Identitás Klub részvevői /magyarországi és határon túli egyetemi tanárok, történészek, lelkészek, újságírók, irodalmárok/ elfogadták, és a magyar kormány elé terjesztették az Identitás Klub Zárónyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a történelmi magyar egyházaknak fontos szerepük van a határon túli magyar közösségek nemzettudata és anyanyelve megőrzése terén. Elismerést érdemelnek azok a határon túli magyar egyházi intézmények, amelyek a nemzetmegtartó szerepet a múltban is vállalták és ma is végzik. A jövő szempontjából az illetékes felekezeti vezetők és testületek részéről elengedhetetlen a magyar nemzeti identitás őrzésének tudatos felvállalása valamennyi határon túli közösségben. Magyarország részéről kulcsfontosságú feladatnak tartják, hogy széleskörűen támogassa a határon túli magyar egyházak tevékenységét, vallási könyvek és folyóiratok biztosítását, valamint azok eljuttatását minden régióba, továbbá szükség szerint a pap-, illetve lelkészképzést. Az Identitás Klub segítséget kér a következőkhöz: A magyar hatóságok járjanak közben Mátyás király kolozsvári szülőházának az UNESCO védnöksége alá helyezése érdekében, valamint segítsék elő egy emlékszoba létrehozását az említett épületben. Kérik az aradi Szabadság-szobor minél előbbi visszaállítását. Járjanak közben, hogy a Kiss Ernő 1848/49-es honvédtábornok földi maradványait őrző eleméri templomot méltóképpen felújítassák, valamint kerüljön fel a régen elkészített emléktábla a másik délvidéki vértanú, Schweidel József zombori szülőházára. Támogassák az egyetemes magyar kultúra tekintetében jelentős deáki műemléktemplom helyreállítását, valamint a felújított rozsnyói Kossuth-szobor eredeti helyére való visszaállítását. Szorgalmazzák a torzóban maradt vereckei honfoglalási emlékmű mielőbbi befejezését. /Régiók találkozása - V. Kárpát-medencei Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2000. augusztus 21.

Orbán Viktor kormányfő az augusztus 20-i központi állami ünnepségen mondott beszédében kifejtette: Ezer év erőt adó nyugalmával mondjuk: kell, hogy legyen újra magyar álom. Egy gazdag és erős Magyarország. Szent István királyra emlékezve a miniszterelnök kijelentette: István az idegen népek gyűrűjében, a keleti és a nyugati világ határán országot, hazát alapított. - Nem években gondolkodott, hanem nemzedékekben. Így kerülhette el, hogy foglyul ejtse álmát az idő - fűzte hozzá Orbán Viktor. Hangsúlyozta: az ezeréves keresztény magyar állam a magyar nemzet közösségének nagy és maradandó alkotása. - Közös alkotás, amely ezer esztendő összes nemzedékének, az ország összes valaha volt polgárának munkájából, harcából, szenvedéséből, kudarcából, sikeréből, reményéből és akarásából született. Közös alkotás, mindannyiunk tulajdona - fogalmazott Orbán Viktor. Emlékeztetett arra, hogy ″a XX. század minket magyarokat különösképpen megpróbált. Keserves és nagyképű század volt, csaknem összetörte álmunk, Szent István nagy álmát″. - Elviseltünk kilenc rendszerváltást, túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette: ″csak az utolsó hatvan esztendőben több mint egymillió embert veszítettünk. A Don-kanyarban elesetteket, az elhurcolt zsidó honfitársainkat, a kitelepített német származásúakat, a málenkij robotosokat, s 1956 mártírjait és az elmenekült kétszázezer életerős, tehetséges magyart″. - Fájdalmas csapások ilyen sorozata más, talán népesebb nemzeteket is porba sújtott volna -mondta Orbán Viktor, majd megjegyezte: nem csoda, hogy Magyarországnak elege lett azokból az ebédmeghívásokból, ahol Magyarország volt az étel. - Tudja és érezze Magyarország minden polgára: csak együtt álmodhatunk nagyot. Mert senkit sem nélkülözhetünk, mert mindenkire szükség van, és mert senki sincs, akinek álmáról lemondhatnánk - hangoztatta Orbán Viktor. Hozzátette: érezze ezt Madéfalva minden székelye, a csíki és gyimesi keresztalja, Kolozsvár összes magyar lelkű polgára, érezzék a Márai nyelvét őrzők Kassán, érezzék Kárpátalja sűrű sorsú magyarjai, és érezzék a háború dúlta Délvidék megszomorítottjai is. - A gazdag és erős magyar nemzetet velük együtt álmodjuk. Szent István álmában ők is benne vannak. Mert az álmoknak nem lehet határt szabni - zárta szavait Orbán Viktor. /Orbán Viktor augusztus 20-i beszéde. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22,/

2000. augusztus 23.

A bukovinai székelyek gróf Hadik András, a jó emlékezetű tábornok jóvoltából, bár a madéfalvi veszedelem után menekültek, nem szóródtak szét, hanem az akkor még a Monarchiához tartozó Bukovinában egy kis "hazát”, egy kompakt közösséget teremthettek: Józseffalva, Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts... E székely közösségek "hazaköltöztek″, kisebb részük Erdélybe, a többség Délvidékre, a mai Vajdaságba. Az erdélyiek viszonylag jobban jártak, hiszen a dévai és csernakeresztúri közösségek ma is élnek és virágoznak. A Délvidékre telepítettek viszont egész tragédiasorozaton estek át: elüldöztetés, lemészároltatás, menekülés és menekítés. Maradékaik a Dunántúlon leltek végleges hazára. - A visszajövetel, a hazajövetel gondjai a legbonyolultabbak a moldvai csángók esetében. A székelyföldi erőltetett menetű iparosítás megkezdése óta százával, sőt ezrével jöttek ők a székelyföldi városokba: Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába és Gyergyószentmiklósra főleg. Kenyeret, megélhetést kaptak itt, de jó szót, felkaroló megértést már annál kevesebbet, másságuk mintha irritálta volna a székelyek egy részét. Vallásukat töretlenül megőrizték. 1989 után ezért is tehetett és tesz legtöbbet értük a római katolikus egyház. Sepsiszentgyörgyön például, az állomás mellett, egy imaházból igazi templomot építettek nekik, ahol magyar és román nyelven egyaránt tartanak istentiszteletet. A hazatért csángók többsége a román nyelvű misét választja. Nem paradox helyzet. "Odahaza″, Moldovában magyar nyelvű prédikációért esdekelnek, a székely városokba költözve pedig, minden kényszerítés nélkül, a román nyelvűt választják. De közben a családban magyarul beszélgetnek. Paradox az is, hogy az ide, illetve visszahonosodott csángó családok döntő többsége román nyelvű osztályokba-iskolákba íratja-járatja gyermekeit, holott bőven jutna hely nekik a magyar nyelvű oktatási hálózatban is. Moldvában ugyancsak kétségbeesett harc folyik legalább a fakultatív magyar nyelvórák bevezetéséért. Százados félelmek és fájdalmak mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak szeretettel lehet kezelni. Különben bekövetkezhet az az észbontó abszurditás, hogy a hazatelepedett moldvai csángómagyarok elrománosodása a Székelyföldön teljesedik ki. /Magyari Lajos: Székelyföldi csángóinkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2000. augusztus 23.

Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2000. szeptember 12.

Aug. 14-19. között Veszprémben tartották meg a határokon túli magyar történelemtanárok nyári továbbképzését. A tanfolyamot a Pécsi Tudományegyetem 1992 óta minden évben megszervezi a Közoktatási Minisztérium Határon Túli Titkárságának a támogatásával. A nevezetes évfordulóra való tekintettel ebben az évben a helyszínt Veszprémbe tették át, abba az ősi városba, amely az első magyar királyné, Gizella személyéhez kapcsolható, hisz ő tette a magyar királynék szálláshelyévé. A pécsi és a veszprémi egyetem tanárai előadásokat tartottak Gizella királynéról, az Árpád-házi magyar királynékról, az Anjou királynőkről és királynékról, Mária Teréziáról, Erzsébetről. A tanfolyam részvevői négy országból érkeztek: Erdélyből kilencen, Kárpátaljáról heten, Délvidékről szintén heten, Felvidékről öten. /Kupán Árpád: Vendégségben... otthon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

2000. szeptember 22.

Várhatólag szept. 22-én választják meg Sára Sándor utódját. Az új elnök megnevezése után rövidesen kiderül, hogy megőrzi-e vagy sem önállóságát a Duna Televízió. A Hungária Televízió Közalapítvány határon túli kurátorai - 4 erdélyi, 2 felvidéki, 1 délvidéki, 1 a nyugati régióból - sajtóhoz is eljuttatott 12 pontos jegyzéke azt sugallja, hogy az elnökség példátlan dialóguskészsége ellenére a Duna tv eddigi arcélét és önállóságát megőrizni vágyó kisebbségiek veszélyt éreznek. "Biztosítékot várunk abba az irányba, hogy végleg megtörténik a lemondás a DTV-MTV beolvasztási szándékáról, megszületik a két médium közötti kapcsolat méltányos és tisztességes rendezése, világosan meghatározott és biztosított lesz a DTV semmihez sem hasonlítható mássága, önállósága és ennek védelme is. Értékelésünk szerint a DTV megválasztott elnökének, bárki legyen is az, nyilatkozatot kell aláírnia, amelyben felvállalja a DTV alapító okirataival nem ellenkező határon túli elvárások. - Magyarországon a Duna Televízió nézettsége minimálisra csökkent. A nézettségi és gazdasági szempontokat hangsúlyozó magyar politikusokkal és kurátorokkal szemben a kisebbségből jövők úgy vélik: a Duna tv önállóságáról vagy szükségességéről nem érdemes vitatkozni. Valóban nincs olyan ország, amely több közszolgálati televíziót tartana fenn, de olyan nemzet sincs, amelynek kétharmada határain túl él. /Hagyományőrzés vagy változás. A Duna Televízió elnökválasztásának tétje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2000. szeptember 26.

Töretlen hittel címmel jelent meg Dinnyés József második CD-je az Aranyalmás kiadó gondozásában, melyet szept. 14-én Budapesten, a Vármegye Galériában mutattak be. Döbrentei Kornél, a neves költő elmondta, hogy Dinnyés egyike azoknak, akiket mindig is jellemzett egyfajta történelmi tisztánlátás, egyike azoknak, akik a gerincpuhító kádári diktatúra éveiben is érvényes üzenetet tudtak megfogalmazni a nemzet számára. E dalokra s Dinnyés össznemzeti szemléletére nagy szükség van ma is - mutatott rá Döbrentei -, mikor a hazátlanság, a nemzetellenesség uralja a média nagy részét. Dinnyés nem történelemórát tart, mégis: Kárpát-medencei kitekintésű versmegzenésítéseit hallgatva múltunk s jelenünk értékteremtő erejéről, a közös szellemi haza vonzásáról bizonyosodhatunk meg. Dinnyés József, a daltulajdonos frissen megjelent CD műsorával hatalmas turnéra indul: bejárja ismét, sokadjára, Csonka-Magyarországot s az elcsatolt területeket: a Partiumot, a Székelyföldet, Felső-Magyarországot, a Délvidéket s az Őrséget. Előreláthatólag november 1. és 5. között a Szilágyságban, 2001. március 7. és 11. között Csíkban és Gyergyóban, március 21-25. között pedig Háromszéken hirdeti majd a magyar összetartozás igéjét. /Pápaffy Endre: Töretlen hittel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 26./

2001. január 9.

Tavaly karácsonyra jelent meg a Levél /Kolozsvár/ című szórványmissziós gyülekezeti lap negyedik évfolyamának 10. száma, amely ″ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″. A lapban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkész, tiszteletbeli esperes emlékezett arra, hogy a kolozsvári teológia végzős hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt a jugoszláviai református egyház bácskai és bánsági gyülekezeteiben. Kiss Antal a Kolozsváron tanult délvidéki teológusok utolsó élő képviselője. Közölte a lap az Algyógyi Nyilatkozatot is, amely az Algyógyi Munkaközösség közleménye és felhívása. Ebben a szórványmagyarság kérdését az illetékesek, az egyetemes magyarság és az egyházak, valamint vezetőinek kiemelt figyelmébe és lelkiismeretének ajánlották. Az Algyógyi Munkaközösség az Erdélyi és Királyhágómelléki Református Egyházkerület szórványgondozó lelkészeinek rendszeres évi fóruma. A kiadvány a kolozsvári Üzenet református folyóirat melléklete, szerkesztői: Orbán Lajos és Vetési László. /Írott szavak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2001. február 6.

Alakul a státusmagyaroknak szánt, a tervezett törvény szerint könnyítésekre jogosító igazolvány terve. A Magyar Nemzetben febr. 5-i számában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke körvonalazta: a fényképes igazolványt a szomszédos országban létrehozott szervezetek ajánlása alapján a belügyi tárca alá rendelt magyarországi hivatal állítja majd ki. Ez nem automatikusan történik, a kérelmezőket ugyanis idegenrendészeti és nemzetbiztonsági szempontból is vizsgálni fogják. A tervek szerint egy igazolvány ára 400 forint, mely összeg részben az érintetteket terheli. Az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek nyolcvan, míg a Felvidéken hetven százaléka kérné az igazolványt. A munkavállalással kapcsolatosan a megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott úgy: szívesen dolgozna legálisan Magyarországon. /Nemzetpolgár-igazolvány státusmagyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 421-442




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998