Júl. 27-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban tartották meg a környező országok nyelvtörvényei elleni tiltakozó nagygyűlést, melyet a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Reformátusok Világszövetsége, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia rendezett. Mintegy négyezren jelentek meg, a szomszédos államokból ezren érkeztek. Csoóri Sándor mondta a bevezetőt. "Ha a sok tantárgyra kiterjesztett államnyelvvel még az eddiginél is alacsonyabb sorsba kényszerítik az anyanyelvet, a kulturális genocídium is elkezdődhet" - mondta. Hangsúlyozta, hogy csak futó lelkiismeret-furdalásként ismerjük fel néha, hogy a magyarság szétszórtsága a jelenleginél erősebb összetartó erőt kívánna. A magyarság mára a felejtés népe lett. Tőkés László püspök kijelentette: "Az új nacionalista törvények merényletet jelentenek az egész magyarság ellen. E demokratikusnak álcázott törvények hosszú távon a magyarság létét veszélyeztetik." "Iskoláink és anyanyelvünk használatának szabadsága nem pusztán romániai vagy szlovákiai belügy és semmiképpen nem képezheti alku tárgyát..." - hangsúlyozta a püspök. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke arra utalt, hogy az oly sokszor előrevetített nemzethalált éppen 1100 éves jelenlétünk cáfolja. Soha nem törtek oly elszántsággal a magyarság ellen Szlovákiában, mint ma. "Központi nyelvőrséget" kívánnak felállítani, amely a nyelvtörvény betartását lesz hivatott ellenőrizni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról szólt, hogy a kövek elmozdíthatók, néha a szobrok is, de a nyelv megmarad. De megmarad-e tényleg? - tette fel a kérdést, ennek érdekében kell most tenni. Felszólalt még Sütő András, Kovács László leváltott somorjai iskolaigazgató, Orosz Ildikó kárpátaljai pedagógus, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Dudás Károly vajdasági író és Beke György, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében. Ismertették Christoph Pannak, a FUEV elnökének üzenetét, valamint magyar egyházi vezetők és különböző szervezetek /Ausztráliából, Új Zélandról is/ tiltakozó nyilatkozatát. A debreceni nagygyűlés Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök imájával, a magyar és a székely himnusszal zárult. A magyarországi politikai élet több ismert személyisége is megjelent, köztük Für Lajos, az MDF elnöke, Jeszenszky Géza /MDF/ Pozsgay Imre, az MNSZ társelnöke, Surján László és Latorczai János /MKDP/, Szűrös Mátyás /MSZP/, a HTMH is képviseltette magát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Tőkés László beszédének szövegét nem hozta a Romániai Magyar Szó, sem az Erdélyi Napló, ellenben az újvidéki lap közölte: Magyar Szó (Újvidék), júl. 30., aug. 1./ A nagygyűlésen nyilatkozatot fogadtak el a magyar nyelv, a magyar műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A nyilatkozat megállapítja, hogy a "Kárpát-medence többségi nemzetei nyelvi egyeduralom biztosítására törnek." Romániában az elfogadott tanügyi törvény "a román nyelv törvényesített hegemóniáját, béklyóját jelenti a magyar nyelvhasználatnak." Szlovákiában az alternatív oktatási rend bevezetését erőszakolják. Vajdaságban a magyarságot az elvándorlás, az asszimiláció apasztja, jelentkezik a kétnyelvűség kísértése. Kárpátalján az ukrán-magyar kisebbségvédelmi nyilatkozat erősíti a magyar nyelvhasználat helyzetét. Horvátországban a jogrend európai szintű, azonban a háború szétzilálta a magyar iskolákat. Ma már csak tagozatos kétnyelvű oktatás folyik. Szlovéniában az iskolák kétnyelvűek. - "A Szlovákiában és Romániában hozott rendeletek megalázzák a magyar nemzetet." A szlovák, román és szerb hatalmi érdekek szövetkeznek, egyeztetnek. Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar autonómiatervek megfelelő megoldást kínálnak. "Javasoljuk, hogy a magyar parlament hozzon törvényt a magyar nyelv védelméről. E törvény teremtsen programot a határon kívüli magyar közösségek anyanyelvének megóvására." A Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia dolgozza ki a nemzeti nyelvvédelem részletes stratégiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./
1995. augusztus 15.
A Segítő Jobb Humanitárius Alapítvány budapesti székhelyén a kuratórium elnöke, dr. Kalmár László adott tájékoztatást működésükről évente 8-10 ezer ember gyógykezelését segíti. Az öntevékenység nagyon fontos. Alakulóban van a hálózat, ma már 25 helyi centrumuk van Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján, Újvidéken, ahol elővizsgálják a betegeket. Az ottani orvosokat, akik ezt végzik, könyvekkel, műszerek adományozásával segítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1995. augusztus 15.
A Segítő Jobb Humanitárius Alapítvány budapesti székhelyén a kuratórium elnöke, dr. Kalmár László adott tájékoztatást működésükről évente 8-10 ezer ember gyógykezelését segíti. Az öntevékenység nagyon fontos. Alakulóban van a hálózat, ma már 25 helyi centrumuk van Erdélyben, Szlovákiában, Kárpátalján, Újvidéken, ahol elővizsgálják a betegeket. Az ottani orvosokat, akik ezt végzik, könyvekkel, műszerek adományozásával segítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1997. január 24.
Megszűnt a kisantant réme, írta helyzetelemzésében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese, itt állunk ellenségkép nélkül "pedig be szerettek ezzel ijesztgetni még a közelmúltban is a legkülönbözőbb oldalakról." Belátható időn belül nincs nagyhatalmi hátterük az ilyen törekvéseknek. - A demokratikus legitimitásba való átmenet új helyzetet teremt, "amely mind Magyarország, mind a Magyarországon kívül élő magyar közösségek helyzetét jelentősen befolyásolja." Ahol a demokratizálódást tekintik kiindulópontnak, ott a kisebbségek aktív résztvevői az eseményeknek. Az ilyen helyzetbe került kisebbségi politikai elit a hatalom résztvevőjeként felelős társadalmi szereplőként jelenhet meg. - 1990 és 1992 között a csehszlovákiai magyarság is részese volt a hatalomnak a Független Magyar Kezdeményezés révén. Ekkor a magyar kormány nem velük, hanem az Együttéléssel tartott kapcsolatot. Törzsök Erika szerint ez azért volt, mert az akkori magyar kormány "anyaország-kisebbség" modellben tudott gondolkozni. Szerepzavar volt, állapította meg Törzsök Erika. - Változnia kell a stílusnak. A kultúrmenedzsereknek, a gazdasági fejlesztő társaságoknak nagyobb szerephez kell jutniuk, "mint a szereptévesztésben levő önjelölt redisztribútoroknak, klientúrafőnököknek." A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". A nagy követelők ugyanakkor hirdették, "hogy nincs remény, ezzel mintegy kivándorlásra biztatva honfitársaikat." "Az 1990-96 között eltelt évek tapasztalatai arra mutatnak, hogy az anyaország-kisebbség XX. századi modelljét a XXI. század elejére ki kell egészítenie az intézmények, régiók együttműködési modelljének." /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., Magyar Szó (Újvidék, febr. 1./
1997. február 6.
Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője küldött tudósítást a magyar egyetemmel kapcsolatos vitáról. Az erdélyi magyar felsőoktatásról szóló kolozsvári tanácskozáson az előadók kifejtették, hogy az egyetemi oktatás ügyét a hozzá nem értő jó szándékúak emelték a politikai kérdések sorába. Az előadók szerint ezek az önjelölt illetékesek mítoszt csináltak a Bolyai Egyetem emlékéből. Az egyetem ügyének szakmai kérdésnek kell maradnia. Andrei Marga rektor a legnyitottabb egyetemi vezetők közé tartozik, a világszínvonalú képzést szorgalmazza. Ugyanakkor tény az is, ha a mostani egyetemi vezetőséget leváltják, akkor a magyar tagozatot könnyű lenne elsorvasztani. A magyar egyetemi tanárok nem képviselnek azonos álláspontot, egyesek az önálló egyetem mellett állnak ki, mások a jelenlegin belül az önálló tagozatra esküsznek. "A magyar egyetem kérdése éppen a szellemi elit hazatérése szempontjából rendkívül fontos." /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar felsőoktatás sorsa. Nem kizárólag politikai kérdés. = Magyar Szó (Újvidék), febr. 9./
1997. február 14.
Orbán Ferenc kolozsvári tudósításában emlékeztetett a Bolyai Egyetem körüli vitára. Jan. 31-én a Szabadelvű Kör összejövetelén az a vélemény összegződött, hogy: "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik - az integrációs folyamatok felől nézve - az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozása". Magyarán: nem kell Bolyai Egyetem. Jelentőségteljes, hogy ezekben a napokban széles nyilvánosságot kapott a Szabadelvű Kör érvelése a tévé magyar adásában, a Duna Televízióban, a román lapok pedig szalagcímben közölték: a román diákok nem akarnak Bolyai Egyetemet. A Szabadság napilap átvette Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettesének Ellenségkép nélkül című, a Magyar Hírlap jan. 25-i számában megjelent írását, "amely sok mindent megmagyaráz." Törzsök Erika szerint "Autonómiát, egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan." Továbbá: "A nagy követelők az adott ország állapotának figyelmen kívül hagyásával követelőztek..." "...az a játék, amelyben a többségi hatalom azért kreált kisebbségi ellenállókat, hogy folyamatos konfrontálódásukkal megosszák a kisebbségi közösségeket, Magyarországról a továbbiakban - feltehetően - nem kap támogatást." Ez tiszta beszéd, tette hozzá Orbán Ferenc. - A szabadelvűek vitája nagy felháborodást váltott ki. Egyre többen mondják, hogy az RMDSZ-nek érvényesítenie kell saját stratégiáját, erre az alapszerződés is módot ad. /Orbán Ferenc: Kinek nem kell Bolyai Egyetem? = Magyar Szó (Újvidék), febr. 16./
1997. március 1.
Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1997. április 19.
Juhász Erzsébet ötvenéves írónő fogalmazta meg gondolatait a vele készült beszélgetésben. A kritikai írásokra szükség van, csak az a baj, hogy kevés ember foglalkozik kritikával. A kis kultúrákban nagy sértődöttséggel jár, ha valakiről negatív kritikát írnak, holott "egy működőképes kritikai értékrendszer nélkül nem lehet jó irodalmat létrehozni". Juhász Erzsébet az egyetemes magyar irodalmon a területi sokféleségen alapuló magyar irodalmat érti és nem fogadja el azt, "amikor a kisebbségi magyar irodalmakat megkísérlik egybemosni a magyarországi magyar irodalommal", mert szerinte "mi - a kisebbségi irodalmak képviselői igenis másként látjuk a világot." Mások a tapasztalatok. Az Erdély-központúság következtében elenyésző és felületes a vajdasági magyar irodalom iránti érdeklődés. "Pedig aki e kultúráért dolgozik itt és most, embertelenül nehéz terheket vett magára." Nem lehet egy kultúrát fenntartani úgy, hogy annak ne legyenek saját intézményei. Juhász Erzsébet emlékeztetett a meg-megismétlődő újrakezdésekre. - Nem ítélkezik az áttelepülők fölött, de fájlalja, hogy ezzel az itteni szellemi életet gyöngítik. Juhász Erzsébet hangsúlyozta, hogy a széthúzás,a viszálykodás hátráltatja a rendeződést. - Óriási probléma, hogy nincs hatékony könyvterjesztés. "Megjelennek a könyvek, de nem jutnak el az olvasókhoz." Juhász Erzsébet a kecskeméti Forrás felkérésére így vallott: "Számomra a szülőföld rögeszme." "... én e rögeszme nélkül nem tudok eligazodni a világban." /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 19. 9,11. p./
1997. április 19.
Szerb történész munkája jelent meg az 1944-es vajdasági vérengzésről. Dr. Alekszandar Kaszas: Madari u Vojvodini 1941-1946 /Filozofski Fakultet, Novi Sad, 1996/ című könyvében, mint a hasonló kérdésekkel foglalkozó szerb történelmi munkákban, az ideológiának jut döntő szerep, ismereti a művet Burányi Nándor, háttérbe szorítva a tudományos tárgyilagosságot. Az 1942-es újvidéki vérengzést a magyar hatóságok elítélték, a tettesek ellen bírósági tárgyalás folyt. Nem igaz Kaszas minősítése, hogy az csak bohózat volt, továbbá az sem, hogy a bűnösöket repülőgépen szöktették meg. Ismeretes, hogy az 1944-es magyarellenes vérengzésért senkit sem vontak felelősségre. Ugyancsak téves a razzia végrehajtásának elhatározásán jelen levők névsora, de Kaszas minősítése /Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök németbarát volt/ sem állja meg a helyét. Dr. Alekszandar Kaszas szerint ami 1942 januárjában történt, annak "népirtás és tömeges vérengzés jellege volt, s ezekért közvetlenül a magyar állam volt a felelős", az 1944-ben történtek, mintegy húszezer magyar meggyilkolása "a háborús bűnösöknek és a megszállókkal együttműködőknek a likvidálása volt, amire nem volt mindig megfelelő bírósági fedezet és bizonyíték, amelyekben előfordultak személyes leszámolások és visszavágások, ugyanígy a magyar kisebbség kollektív felelősségének hangsúlyozása a háborúban elkövetett gonosztettekért, az ártatlan lakosság kínszenvedése stb." Az 1944-ben történtekről tehát ötven év múlva sem tudnak hiteles képet nyújtani. /Burány Nándor: A titok marad a föld alatt? = Magyar Szó (Újvidék), ápr. 19. 10. p./
1997. április 19.
Szerb történész munkája jelent meg az 1944-es vajdasági vérengzésről. Dr. Alekszandar Kaszas: Madari u Vojvodini 1941-1946 /Filozofski Fakultet, Novi Sad, 1996/ című könyvében, mint a hasonló kérdésekkel foglalkozó szerb történelmi munkákban, az ideológiának jut döntő szerep, ismereti a művet Burányi Nándor, háttérbe szorítva a tudományos tárgyilagosságot. Az 1942-es újvidéki vérengzést a magyar hatóságok elítélték, a tettesek ellen bírósági tárgyalás folyt. Nem igaz Kaszas minősítése, hogy az csak bohózat volt, továbbá az sem, hogy a bűnösöket repülőgépen szöktették meg. Ismeretes, hogy az 1944-es magyarellenes vérengzésért senkit sem vontak felelősségre. Ugyancsak téves a razzia végrehajtásának elhatározásán jelen levők névsora, de Kaszas minősítése /Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök németbarát volt/ sem állja meg a helyét. Dr. Alekszandar Kaszas szerint ami 1942 januárjában történt, annak "népirtás és tömeges vérengzés jellege volt, s ezekért közvetlenül a magyar állam volt a felelős", az 1944-ben történtek, mintegy húszezer magyar meggyilkolása "a háborús bűnösöknek és a megszállókkal együttműködőknek a likvidálása volt, amire nem volt mindig megfelelő bírósági fedezet és bizonyíték, amelyekben előfordultak személyes leszámolások és visszavágások, ugyanígy a magyar kisebbség kollektív felelősségének hangsúlyozása a háborúban elkövetett gonosztettekért, az ártatlan lakosság kínszenvedése stb." Az 1944-ben történtekről tehát ötven év múlva sem tudnak hiteles képet nyújtani. /Burány Nándor: A titok marad a föld alatt? = Magyar Szó (Újvidék), ápr. 19. 10. p./
1997. április 22.
Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./
1997. május 16.
Adrian Severin román külügyminiszter Jugoszláviába utazott, máj. 16-án Versecen tárgyalt Milan Milutinovics külügyminiszterrel, majd aláírták a két külügyminisztérium közötti együttműködésről szóló egyezményt. Pontosan egy évvel ezelőtt, 1996. máj. 16-án írták alá Belgrádban a román-jugoszláv alapszerződést. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 17. 16. p./
1997. május 23.
Kiss Ferenc irodalomtörténész 1985-ben agyvérzést kapott, azóta annyira fölépült, hogy ki is tudja fejezni magát. Az írói etikátlanságnak egy kirívó példája nyomasztja. Mindez Dér Zoltánnal /Szabadka/ kapcsolatos. A 70-es és 80-as években Kiss Ferenc számos írása jelent meg Dér Zoltán neve alatt. Akkor Kiss Ferencnek megélhetési gondjai voltak ezért eladta akkori írásait Dér Zoltánnak. Emellett Kiss Ferenc temérdek Csáth Zoltán, Kosztolányi Dezső, Szabadka, Újvidék vonatkozású jegyzetét odaadta Dér Zoltánnak, ezek kutatómunkájának eredményei voltak. Dér Zoltán az Üzenet főszerkesztője, egyszercsak nem küldte tovább Kiss Ferencnek a szabadkai folyóiratot. Kiss Ferenc később döbbent rá: azért nem küldte a lapját, mert az ő tudta és beleegyezése nélkül közölni kezdte írásait, de saját neve alatt. Amikor Kiss Ferenc - lassan felépülve - kezdte visszakérni saját jegyzeteit, akkor Dér Zoltán egy részt visszaadott, de a többit letagadta. Megdöbbentő: Kiss Ferenc felsorolta, hogy Dér Zoltán megjelent könyvei közül melyeknek ő a "társszerzője": Csáth Géza emléke, Örvénysodró, Írások az élet jó és rossz oldaláról, Szembesülések, kritikák, tanulmányok, Szülőföld és költője, Perben a pusztulással. /Kiss Ferenc: Dér Zoltánról. = Élet és Irodalom, máj. 23./
2000. október 23.
Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2000. november 7.
Nov. 5-én vetítéssel folytatódott a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat Kolozsváron. Este az Újvidéki Magyar Színház mutatta be Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres című drámáját. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2000. november 8.
Folytatódott Kolozsváron a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat. Kötetlen beszélgetésre került sor Tompa Gábor és vendégei, Gerold László /Újvidék/ színikritikus, színháztörténész, valamint Franyó Zsuzsa újvidéki dramaturg között. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2000. november 8.
Folytatódott Kolozsváron a Harag György emlékét felidéző rendezvénysorozat. Kötetlen beszélgetésre került sor Tompa Gábor és vendégei, Gerold László /Újvidék/ színikritikus, színháztörténész, valamint Franyó Zsuzsa újvidéki dramaturg között. /Nánó Csaba: Harag György-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./
2000. november 8.
Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
2000. november 9.
Az Újvidéki Magyar Színház Temesváron vendégszerepelt, Luigi Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című darabját hozta el a Bánság székvárosába. A temesvári előadást ezúttal három nyelven - románul, németül és szerbül - is követni lehetett, a fejhallgatóval. /Az Újvidéki Magyar Színház Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2000. december 20.
Dec. 18-án Újvidéken tartotta ülését a Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eurorégió Elnökei Fóruma. Élénk vitát váltott ki a DKMT közös, 24 000 eurós költségvetése. Ennek 60 százalékát közös elképzelések - az infrastruktúrát és a gazdaság fejlesztését célzó projektek, a PHARE-CBC-program keretében megvalósított projektek, régiós érdekeltségű projektek - beindítására fordítják. Az Elnökök Fóruma kezdeményezte, hogy lépéseket tesznek a régió három országának kormányánál és külügyminisztériumánál a határátlépéskor kért 150 német márka befizetésének eltörlése érdekében. /Ügyvezetőelnök-váltás a DKMT Eurorégió élén. Az Elnökök Fóruma a költségvetésről vitázott. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./
2000. március 30.
Fodor Sándor úgy érzi, hogy Cs. Gyimesi Éva Colloquium Transsylvanicum /Mentor, Marosvásárhely, 1998/ című tanulmánykötetét inkább vitára provokáló párbeszédnek szánta, semmint tanításnak. Fodor Sándor vitatta a szerző többes szám első személy használatát tiltó állítását. Cs. Gyimesi Éva példamutatóként idézte Láng Zsoltot: "Irodalmunk - ezt a szót használja minden, bolsevizálódó formáció". Igenis van ilyen, hogy "irodalmunk". A könyv alapján megállapítható, hogy Cs. Gyimesi Éva kiáll az elzárkózás-kirekesztés ellen, ugyanakkor türelmetlen politikus. Amilyen rokonszenvesen ír a csíkszerdai Kulturális Antropológiai Munkacsoportról, "olyan leplezetlen ellenszenvvel szól az Erdélyi Múzeum-Egyesületről - Erdély mindeddig legrangosabb tudományos (magyar) fórumáról". Szemére veti, hogy nem nyit a fiatalok felé. Vajon a fiatalok igénylik ezt a nyitást, tette fel a kérdést Fodor Sándor. Próbált-e a Collegium Transsylvanicum Alapítvány kapcsolatba lépni az EMÉ-vel? Cs. Gyimesi Éva könyvében kifejtette, hogy akinek van nyilvános állásfoglalása, az gyanús. "Vagy külhoni távirányítást követve pártoskodik..." Itt Cs. Gyimesi Éva az 1997 februári egyetem-vitára célzott, amikor ő az önálló magyar egyetem /mielőbbi/ létesítése ellen foglalt állást, ami "meglepő módon rímelt egy akkor magyarországi potentát véleményével holmi "boldog-boldogtalanokkal" szemben, akik egyfolytában Bolyai egyetemet hajtogatnak." - jegyezte meg Fodor Sándor, aki itt Törzsök Erikára célzott. /Fodor Sándor: Gondolatébresztő. = A Hét (Bukarest), márc. 30./ Cs. Gyimesi Éva tanszékvezetőnek a Szabadelvű Kör 1997. jan. 31-i ülésén elhangzott előadása:Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3., Magyar Szó (Újvidék, febr. 1./
2000. április 7.
Az egymástól elszigetelten tevékenykedő temesvári magyar egyetemi oktatók és tudományos kutatók saját szervezetet akarnak létrehozni. A kezdeményezők, közöttük dr. Delesega Gyula műegyetemi tanár megtartották első találkozójukat. Céljaik: egymás megismerése, információszerzés és információcsere, magyar nyelvű szakmai rendezvényeken való részvétel és azok rendezése, a magyar egyetemi hallgatókkal való együttműködés, pályázatokon való részvétel, anyanyelvű szakmai önképzés, oktatás, szakkönyvkiadás támogatására, a Temesvárhoz közel álló vagy kötődő egyetemek (Arad, Resicabánya, Vajdahunyad, Petrozsény) magyar oktatóinak bevonása a fentiekbe, eurorégiós kapcsolatok hozzáférhetőségének megkönnyítése (a szegedi, újvidéki, debreceni egyetemekkel). /Alakulófélben a temesvári magyar egyetemi oktatók egyesülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2000. április 25.
Ma az egyetlen magyar nyelvű, az egész Kárpát-medencét átfogó nemzetközi orvosi konferencia a marosvásárhelyi TDK /Tudományos Diákköri Konferencia/, melyet hetedszer március 14-15-én tartottak meg Marosvásárhelyen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egyik termében. A szervező a vásárhelyi Magyar Diákszövetség volt. Az idén is sok neves előadó érkezett Magyarországról. A konferenciáról Venczel László orvostanhallgató, a TDK elnöke adott tájékoztatást. Az első konferenciát 1993-ban tartották. A mostanira Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Temesvárról, Nagyváradról, a négy magyarországi egyetemről /Szeged, Pécs, Budapest, Debrecen/, valamint Újvidékről, Kassáról és Pozsonyból hívtak előadókat. A konferencia nyelve a magyar. Hét szekcióban zajlott a dolgozatok bemutatása, ezenkívül volt négy poszter szekció, ahol nem előadások hangzottak el, hanem poszteren mutatták be az adott témát. Idén 240 dolgozatot mutattak be a hallgatók, ebből 210 Marosvásárhelyen készült. - A konferencia megrendezésének költségeiben szponzorok segítettek, továbbá az Illyés Alapítvány és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. - Romániában a magyar orvostanhallgatók számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy anyanyelvükön mutassák be tudományos munkáikat. A többi hazai diákkonferencia román nyelven zajlik. /Máthé Éva: Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencia - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
2000. május 12.
Kárp-szín Fesztivál címmel május 16-21-e között rendezik meg a Kárpát-medence magyar színi növendékeinek találkozóját Budapesten. A találkozónak a XVI. kerületi Hunyadvár utcai Erzsébet-ligeti Színház lesz a helyszíne. Kovács Raymund, a kerület alpolgármestere, az esemény egyik védnöke szerint tavaly a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem vendégjátéka kapcsán született meg a magyar színészhallgatók egész Kápát-medencére kiterjedő fesztiváljának ötlete és igénye. Ezentúl évente szeretnének lehetőséget és otthont teremteni a határon túli magyar színiakadémiások anyaországi összejövetelének. A vendégfellépők kérése alapján szakmai foglalkozásokra is sor kerül; így például zenés-színjátszás, mozgáskultúra és beszédtechnikai órákat tartanak majd magyar színészek, szakemberek. Az előadások sorát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkara színházi tanszéke színészhallgatóinak Morokko című produkciója nyitja. - Mezei Kinga és Szorcsik Kriszta, az Újvidéki Színházban már fellépő főiskolások játsszák Jean Genet Cselédek című darabját. Magyar Attila és Nagypál Gábor /szintén újvidékiek/ Samuel Beckett A játszma vége, valamint Dorde Lebovic Az ezredik éjszaka című művéből készített Az ezredik játszma vége című produkciójukat jegyzik még rendezőként, díszlet- és jelmeztervezőként is.- A Babes-Bolyai Tudományegyetem színházművészeti tanszéke színész hallgatói Harold Pinter A születésnap című művével szerepelnek. - A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának másodévesei az Anna álma című előadásukkal lépnek fel. /A Kárpát-medence magyar színi növendékeinek találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. május 12.
Kárp-szín Fesztivál címmel május 16-21-e között rendezik meg a Kárpát-medence magyar színi növendékeinek találkozóját Budapesten. A találkozónak a XVI. kerületi Hunyadvár utcai Erzsébet-ligeti Színház lesz a helyszíne. Kovács Raymund, a kerület alpolgármestere, az esemény egyik védnöke szerint tavaly a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem vendégjátéka kapcsán született meg a magyar színészhallgatók egész Kápát-medencére kiterjedő fesztiváljának ötlete és igénye. Ezentúl évente szeretnének lehetőséget és otthont teremteni a határon túli magyar színiakadémiások anyaországi összejövetelének. A vendégfellépők kérése alapján szakmai foglalkozásokra is sor kerül; így például zenés-színjátszás, mozgáskultúra és beszédtechnikai órákat tartanak majd magyar színészek, szakemberek. Az előadások sorát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkara színházi tanszéke színészhallgatóinak Morokko című produkciója nyitja. - Mezei Kinga és Szorcsik Kriszta, az Újvidéki Színházban már fellépő főiskolások játsszák Jean Genet Cselédek című darabját. Magyar Attila és Nagypál Gábor /szintén újvidékiek/ Samuel Beckett A játszma vége, valamint Dorde Lebovic Az ezredik éjszaka című művéből készített Az ezredik játszma vége című produkciójukat jegyzik még rendezőként, díszlet- és jelmeztervezőként is.- A Babes-Bolyai Tudományegyetem színházművészeti tanszéke színész hallgatói Harold Pinter A születésnap című művével szerepelnek. - A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának másodévesei az Anna álma című előadásukkal lépnek fel. /A Kárpát-medence magyar színi növendékeinek találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. május 17.
Véglegesítették a Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja programját, a május 26. és június 4. közötti seregszemlén 25 társulat 42 előadását láthatják az érdeklődők. Az Újvidéki Színház produkciójával indul a rendezvénysorozat. Fellépnek a Kassai Thália Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Szabadkai Népszínház /közös produkcióban a Szabadkai Kosztolányi Színházzal/, a Kolozsvári Magyar Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, az Újvidéki Tanyaszínház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a révkomáromi Jókai Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a csíkszeredai Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a budapesti Új Színház, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének társulata, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata, a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház, a Matyi Műhely Magánbábszínház, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Kolozsvári Puck Bábszínház, és a Brighella Báb-Gyermekszínház /Szatmárnémeti/ társulata. /A kisvárdai színházi fesztivál programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2000. május 22.
A június 1-jén kezdődő Ünnepi Könyvhéten tizenöt határon túli magyar kiadó, illetve könyvműhely több mint félszáz kötettel jelentkezik, a kolozsvári Kalota és az ungvári Pánsíp most mutatkozik be először az olvasóknak. A határon túli kiadványok többsége művelődéstörténeti, néprajzi és irodalomtörténeti munka, illetve több történelmi témájú tanulmány is helyet kapott a kínálatban. Gajdos Balogh Attila Fegyencek az utcában (Stúdium Kiadó, Kolozsvár) című regénye a második világháború utáni Kolozsváron játszódik, egy kisebbségi sorban élő fiatalember zsarnokság elleni lázadását ábrázolja. Balla D. Károly Ne gondolj a fehér elefántra /Pánsíp, Ungvár/ címmel a kárpátaljai szerző öt színpadi művel jelentkezett. A memoárok sorában lát napvilágot Sinkó Ervin háborús naplója (1939-1944) /Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, Újvidék/ amely az 1973-ban bezúzott kötet első teljes magyar kiadása. Az irodalomtörténeti munkák között szerepel Magyar Zoltán: Petőfi a Felvidéken című könyve. Utasi Csaba: Csak emberek című kötetében (Forum, Újvidék) az elmúlt nyolcvan év vajdasági magyar költészetét tekinti át. - Rákos Péter, a prágai Károly Egyetem Magyar Tanszékének tanára Nemzeti jelleg: a miénk és a másoké című kötete a nemzetek más nemzetekről és önmagukról alkotott képének kérdéskörét járja körül. - A Kolozsvári harmincadjegyzék 1599-1637 (Kriterion) bemutatja, hogy mennyire virágzó volt az akkori kereskedelmi élet a "kincses" városban. Nagy Sándor - 1921-1940 között bukaresti lelkész - A regáti magyarság című könyve (Kalota Kiadó, Kolozsvár) a Kárpátokon túlra került magyarság beolvadásának, illetve megmaradásának esélyeit vette számba. A pozsonyi Madách-Posonium közreadja Czibulka Imre munkáját, a szlovákiai településnevek magyar megfelelőit. /Könyvheti készülődés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
2000. június 10.
Magyar, román és szerb nyelven jelenik meg Gyulán az Eurorégió, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magazinja, amely a tervek szerint az idén négyszer jelentkezik. Az első szám a térség művelődési és művészeti életét mutatja be Szolnoktól Újvidékig, Szegedtől Temesvárig. Az Eurorégió három ország - Magyarország, Románia, Szerbia - kilenc térségében /Bács-Kiskunban, Békésben, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban, a Vajdaságban, illetve Aradban, Temesben, Krassó-Szörényben, Hunyadban/ élő, három nyelven beszélő hatmillió embert átfogó táj lapja. /"Eurorégió" három nyelven. Gazdasági lap bemutatója Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2000. július 1.
Jún. 30-án Temesváron megkezdődött a hagyományos Csepűrágó Ünnep. Színház, bábszínház, zene, tánc a jellemzője ennek az ünnepnek. A részvétel ezúttal is nemzetközi: a hazai társulatok és együttesek mellett fellép a szegedi HORA színház, a Kövér Béla Bábszínház, az újvidéki színház, a budapesti Rátkai Márton zenés műhely, debreceni Mozgás Teátrum, a világ legerősebb embere, a Mandel Quartett stb. A főszervezők ezúttal is Demeter András, a Csíky Gergely színház direktora és Pánczél Zoltán, a Csepűrágó Alapítvány elnöke. (Pataki Zoltán): Csepűrágó Ünnep Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
2000. július 21.
Júl. 21-én Székelyudvarhelyen a Székely Támadt várban kezdődött a Míves Emberek Sokadalma nevű, régi népi mesterségeket bemutató rendezvény. Az Udvarhelyi Táncműhely mellett sepsiszentgyörgyi és újvidéki népi együttesek is fellépnek, továbbá a Haáz Sándor vezette szentegyházi fúvószenekar, a kecseti, szászcsávási, alsósófalvi és szenterzsébeti hagyományőrző táncegyüttes és a felsősófalvi cigánytánccsoport. /Székelyudvarhely: Míves Emberek Sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
