udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 65 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. április 18.

Domokos Gézával készített interjút Octavian Bratila, a Kriterion Kiadóról kérdezte. Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója közölte, hogy az utóbbi hónapokban sok könyvet kiadtak. A jövőt illetően azonban aggódik, a román nyomdaipar ugyanis nem hatékony és elavult. A könyv egyre nehezebben kap helyet a nyomdai tevékenységben. A jelenlegi helyzetben már-már általános az erőszak, az intolerancia. "Nem vagyunk kivétel." Minden diktatúrától szabaduló társadalom "megismétli ugyanazok a struktúrákat." Bratila Radu Campeanu választási programját idézte: a nemzeti kisebbségnek kulturális segítséget fog nyújtani. Domokos megjegyezet: nem ért egyet az elhangzottakkal, mert amit nyújtanak, azt vissza is vonhatják. Az emberi és nemzetiségi jogoknak maguktól értetődőknek, törvény által meghatározottnak kell lenniük. /Octavian Bratila: " Én hiszem egész lényemmel" Interjú Domokos Gézával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1990. április 19.

Mihály volt román király a húsvéti ünnepekre szeretett volna hazalátogatni, de a román kormány ezt nem engedélyezte. A volt uralkodó interjút adott a Magyar Televízió Panoráma műsorának. Nem igaz az, amit Iliescu elnök állít, hogy népszavazás eredményeként távolították el a trónról, jelentette ki, hanem az akkor uralmon levők döntötték ezt el. A riporter Bukarestben terjesztett kiáltványból /a Vatra Romaneasca kiáltványáról van szó/ olvasott fel. Ebben szerepel: "Sajnos a szent román földet még ázsiai hunok és cigányok piszkos lábai tapossák. Összefogva erőinket, űzzük ki őket az országból! Ki veletek országunkból, hunok, akik sohasem voltatok őshonosok a földön! Tiszta és nagy Romániát óhajtunk. Most vagy soha! Ne féljetek harcolni és pogány vérüket ontani! Ceausescu nem élt eleget, hogy megsemmisítse őket, de népünknek nincs joga letenni a fegyvert. Nincs szükségünk egy Svájcra! Nincs szükségünk Európára! Csak a román nyelvnek kell uralkodnia!" A volt király szerint ez kőkorszakbeli emberek gondolkodásmódja. A Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet. Végül románul szólt a román állampolgárokhoz, kifejtve, hogy békében kell élni összes szomszédainkkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A Vatra Romaneasca felhívását a bukaresti Adevarul közölte, ennek alapján vette át a Háromszék is. A vérlázító szöveg közzétételétől tartózkodtak, írta Simó Erzsébet, de az Adevarul után bemutatják ezt a fasiszta szöveget. /Ebből idézett a Panoráma műsorában is a riporter/. Ez előzőleg idézett rész még kiegészíthető a következővel: "bízunk a román népben, amely egész Nagy Románia földjén szétárad. Meghalunk, harcolunk. Erdélyt nem hagyjuk! Éljen a szabad Nagy Románia! Jellemző, hogy az Adevarul tudósítója felhívta a Vatra Romaneasca bukaresti fiókját, ahol semmit sem tudtak erről a nyilatkozatról. De valakik megírták és terjesztik mindenütt. /Simó Erzsébet: "Meghalunk, harcolunk?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

1990. április 19.

Megjelent az Ige - református gyülekezeti lap /Kovászna/ első száma. A folyóirat tiszteletbeli elnöke Tőkés István. Főszerkesztője Fábián Ernő, a szerkesztőség tagjai: Gazda József, Gazdáné Orosz Ella, Kónya Ádám, Kusztos Tibor. /Megjelent az Ige első száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

1990. április 19.

Az RMDSZ első kongresszusán természetesen ott lesz a Bánáti Magyar Demokrata Szövetség /BMDSZ/ is, nyilatkozta Bodó Barna, a BMDSZ elnöke. /F. Temesi Károly: A BMDSZ is ott lesz a tanácskozáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

1990. április 20.

Nagyvárad, 1990. április 21-22. Így írják majd be a krónikákba. Az RMDSZ első kongresszusa. A januári bizakodás után az egész Erdélyt fenyegető marosvásárhelyi március után sokmindent másképp kell látni. Román lapokban magyarellenes támadások jelennek meg. Az RMDSZ tagságát és vezetői nem félemlítik meg a román nacionalisták. A "nagyvilág végre tud rólunk" olvasható a cikkben. /A magunk útján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

1990. április 21.

Négynapos vita után ápr. 21-én véget ért a Romániai Írószövetség közgyűlése, elnöknek Mircea Dinescut választották meg, alelnök: Stefan Banulescu. Az Igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1990. április 22.

Ápr. 21-22-én tartották /23-án hajnalban ért véget/ az RMDSZ I. kongresszusa Nagyváradon, 350 küldött részvételével, 120 újságíró jelenlétében.. Az elnökségen ült többek között Király Károly, a Nemzeti Egységfront alelnöke, Tőké László püspök és Domokos Géza, az EMDSZ Ideiglemes Intézőbizottságának elnöke. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta, majd Tőkés László püspök. Végül Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. A 15 tagú elnökség tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Béres András, Bodó Béla, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Formanek Ferenc, Erőss Péter, Markó Béla, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt, Verestóy Attila és Zonda Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A következő lapszámok sorra hozták az elhangzott fontosabb beszédeket. Az RMDSZ kongresszusának határozata felhívással fordult a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsához, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. Az RMDSZ elítéli a Vatra Romaneasca magatartását és akcióit. Az RMDSZ osztja a keresztény világnézet és erkölcs elveit, igényt tart a magyar iskolahálózatra az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ részt vesz a májusban tartandó parlamenti választásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1990. április 24.

Bukaresten nagy tömegek tüntettek ápr. 22-e óta. Ápr. 24-én a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Bizottsága ülésén csavargóknak titulálták a tüntetőket és ezen a napon a rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre. Ez volt az első eset december óta, hogy a hatalom erőszakhoz folyamodik, mondták a tüntetők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

1990. április 24.

Alexandru Paleologu párizsi nagykövet Mihály volt király tervezett hazalátogatásával kapcsolatos nézetei ellentétben álltak a kormányéval, ideiglenes hazarendelésének ez volt az oka. Paleologu sohasem titkolta, hogy monarchista. A nagykövet visszautazhatott állomáshelyére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1990. április 24.

Ápr. 24-én Temesváron is megalakult a Vatra Romaneasca helyi szervezete. Megjelent dr. Olariu egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, dr. Gheorghe Roska professzor, a Vatra Maros megyei elnöke és dr. Grigore Ploiesteanu tudományos kutató, országos elnök. Olariu kijelentette, hogy a Vatrára szükség van, mert Erdélyt veszély fenyegeti. A felszólalók Tőkés László és a nemzetiségi iskolák felállítása ellen beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1990. április 24.

A Luni című román hetilap harmadik, április száma nyílt levelet intézett a francia Antenne-2 tévéállomás vezetőjéhez, ebben a volt román királyról, Mihályról készült műsort Antonescu marsall emlékének bemocskolásával vádolta. A nyílt levél szerint a volt király nem, 1947. dec. 30-án lépett ki a történelemből, amikor az ország elhagyására kényszerítették, hanem 1944. aug. 23-án, amikor önkényesem félreállította Antonescu, amikor alattvalóinak életét eltérítette "természetes medréből". /Antonescu félreállításáért Mihályt támadja a Luni. = Magyar Nemzet, ápr. 24./

1990. április 25.

Átgondolt lejárató kampányt indult ellene, nyilatkozta Tőkés László püspök, külföldi hatalmak ügynökének mondják. Le Tőkéssel! - kiáltozták tüntetéseken. Nincs valóságalapja annak a hírnek, hogy ő akar az RMDSZ elnöke lenni. Õ a lelkipásztori pályán marad. Másodsorban olyan magyarellenes légkör alakult ki Romániában, hogy az ő esetleges jelölése hozzájárulna a magyarellenes érzelmek további felszításához. A lejáratásban addig elmennek, hogy őt külföldi hatalmak ügynökének, továbbá besúgónak mondják. A püspök elmondta, hogy a helyzet parancsának engedve kényszerült politikai szerepet vállalni. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

1990. április 25.

A Tineretul Liber legújabb koholmánya a következő: Csepp... a kovásznai tengerben címen arról tudósít, hogy ápr. 18-án a bölcsődében a szülők az utcán találták gyermekeiket, kirakták a 19-gyermeket, mert a bölcsőde a magyar gyermekeké. A cikkben szereplő román édesanya döbbenten hallgatta a valótlan hírt, gyermeke a bölcsődében van továbbra is. A bölcsőde vezetője, Iuga Maria sem érti, hogyan írhattak le ilyen valótlanságokat. /Bedobtuk a gyerekeket is? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

1990. április 26.

Tizenhárom ország, az Európa Tanács /ET/ és az Európa Parlament /EP/ képviselői vesznek részt Magyarországon, Dobogókőn a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésével foglalkozó nemzetközi szakértők tanácskozásán. Megvizsgálták a Magyarország által kidolgozott két törvénytervezetet az európai nemzeti kisebbségek védelméről. Javaslat hangzott el, hogy a két tervezetet továbbítsák a júniusi koppenhágai emberi jogi értekezlethez, az ET-hez és az EP-hez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1990. április 26.

Ápr. 26-án Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

1990. április 26.

Ápr. 26-án Nagyváradon Paskai László bíboros, Magyarország prímása szentelte püspökké Tempfli Józsefet. /Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 6./

1990. április 27.

Megalakult a Román Hírszerző Szolgálat azzal a céllal, hogy adatokra, információkat szerezzen a kémszolgálatok és románellenes terrorista szervezetek, a szélsőséges elemek tevékenységéről. Virgil Magureanu, a szervezet igazgatója sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy szakítanak a Securitate megtorló szerveivel, módszereivel, nincs felhatalmazásuk arra, hogy bárkit letartóztassanak. /Hírvilág rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

1990. április 27.

Corneliu Dianandrescu vezérőrnagyot a belügyminiszter első helyettesévé és a rendőrség főfelügyelőjévé nevezték ki, elődje, Jean Moldovan tábornok más megbízatást kapott. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

1990. április 27.

Az amerikai PEN Klub 2400 írótagja nevében fordult Iliescu elnökhöz, hogy kifejezze aggodalmát amiatt, hogy Sütő Andrást román nacionalisták súlyosan bántalmaztak városában, Marosvásárhelyen. "Mélységesen aggaszt minket a nemrég lezajlott terrorhullám Romániában, valamint az, hogy az Ön kormánya elmulasztotta a határozott fellépést ez ellen az erőszak ellen." Felszólították Iliescut, hogy védje meg a romániai magyarság jogait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

1990. április 27.

Sütő András nyilatkozott a Pesti Hírlap ápr. 27-i számában a Vatra Romaneascáról: "jelszavaik, céljaik ugyanazok, mint a Vasgárdáé voltak". /Idézi: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

1990. április 27.

Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. április 27.

Ápr. 27-28-án tartotta első kongresszusát Csíkszeredán a városban létrejött és ott is működő Romániai Magyar Kisgazdapárt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a gazdasági élet fellendítésének egyetlen útja a privatizáció, a magánvállalkozások fellendítése, a piacgazdálkodás bevezetése. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Buzás László /Csíkszereda/, alelnökök: Orbán Dezső /Kézdivásárhely/, Pál Béla /Marosvásárhely/, Tompos Zsolt /Csíkszentgyörgy/, titkár: Éltes Zoltán. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 4. szám, május/

1990. április 27.

Ápr. 23-án hajnalban ért véget az RMDSZ I. kongresszusa. A jelszó volt: Egységben a jövő! Ennek ellenére szó sem volt teljes nézetazonosságról, szögezte le Máthé Éva. Teljes nézetazonosság csak a diktatórikus rendszerben van. Nem akarunk politikai totalitarizmus helyett nemzeti totalitarizmust, vallotta Kántor Lajos. Szőcs Gézának igaza van: Marosvásárhely győzelmet jelentett, diadal azon törekvéssel szemben, hogy az ország megszabaduljon a magyaroktól. Ez a kongresszus a megmaradás fóruma volt. Ezt a legnagyobb erővel Tőkés László képviselte. Marosvásárhely után "némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd". /Máthé Éva: Kollektív öngyilkosság helyett: MARADUNK! = Valóság (Bukarest), ápr. 27./

1990. április 27.

A baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület ápr. 27-én tart ünnepi találkozót. Meghívott: Egyed Ákos történész, Kászoni Zoltán biológus, Plugor Sándor grafikus és Kisgyörgy Zoltán geológus. /Hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./

1990. április 28.

Nagyváradon az RMDSZ kongresszusa idején teljes volt a nyugalom. Beke Mihály András összegzésében úgy látta, kevés szó esett a csángókról és a magyar cigányokról. A szükségesnél kevesebb hangsúlyt kapott, hogy a mostani román pártok közül egyiknek sincs átfogó, demokratikus elképzelése a nemzetiségi kérdés megoldására. Viták, ellentétek voltak a kongresszuson a radikális fiatalok, egyes értelmiségi csoportok és az RMDSZ vezetősége között. Végül megszületett a kompromisszum: az RMDSZ-nek lesz egy bukaresti és egy kolozsvári központja. Nagyváradon nem történt őrségváltás, hanem csupán lépésváltás, állapította meg Beke Mihály András. /Beke Mihály András: Lépésváltás Nagyváradon. = Magyar Fórum (Budapest), ápr. 28. , 17. sz./

1990. április 28.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ januárban alakult meg, márc. 10-én Kolozsvárt már választmányi gyűlést tartottak, melyen a kézdivásárhelyi fiók háromtagú küldöttséggel képviseltette magát. Febr. 21-én Kézdivásárhelyen találkoztak a magyar műszaki értelmiségiek, meghallgatták Égető Éva programtervezetét és megalakították az EMT kézdivásárhelyi fiókját. Közös célnak tartják a magyar műszaki nyelv elsajátítását és ápolását. /EMT. = Székely Újság (Kézdivásárhely), ápr. 28./

1990. április 29.

Bukarestben, az Egyetem téren tovább tartanak a tüntetések. A tüntetők közleményben jelentették be követeléseiket, hozzátéve, hogy azok teljesítéséig folytatják a tüntetést. A követelések között van a kormány, a törvényszék kommunista káderektől való megtisztítása, a független tévé és rádió engedélyezése, a belügyminiszter azonnali lemondása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1990. április 29.

Ápr. 29-én több mint 50 ezer ember gyűlt össze Csíksomlyón, hogy jelen legyen Bálint Lajos gyulafehérvári kinevezett megyéspüspök beiktatásán és dr. Jukubinyi György teológiai tanár gyulafehérvári egyházmegyei segédpüspökké szentelésén. A püspökszentelés szertartását Francesco Colassuono érsek, pápai nuncius végezte, aki először megköszönte dr. Jakab Antal püspök fáradtságos munkáját és kérte, élettapasztalatával segítse az új főpásztort, Bálint Lajost. /Püspökszentelés Csíksomlyón. = Hunyad Megyei Hírlap (Déva), máj. 4. - 13. sz./ Rengeteg a tennivaló, ismerte be az új főpásztor, a szorosan vett igehirdetői feladatokon kívül össznemzetiek is vannak, a tömeges kivándorlás leállítása, a helytállás, az önazonosság vállalása. /Püspökszentelés Csíksomlyón. = Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 20./

1990. április 29.

A véres marosvásárhelyi események után az ellenséges támadások nem szűntek meg. A román sajtóban, nagypéldányszámú lapokban elkezdték az események tendenciózus meghamisítását. A Dimineata Szeben megyei napilap egyik száma azt a gátlástalan hazugságot közölte, hogy Sütő Andrást nem a románok verték meg, hanem a magyarok, mert azt hitték, hogy azok közül való, akik be akarnak hatolni az épületbe. Naponta közölnek a sajtóban uszító elferdítéseket, A szégyent hazugsággal akarják lemosni, állapította meg Weszely Tibor. Amint a vizsgálóbizottság magyar tagjainak /Czire Dénes, Erőss Attila, Paltán Lajos Tiltakozás /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./ című közleményéből kiderült, a 38 letartóztatott személy közül csak egyetlen román nemzetiségű van. A pogromot előidéző hodákiak, libánfalviak ártatlanok. Nem beszélve a szervezőkről. Weszely Tibor Marosvásárhelyen szemtanúja volt a történteknek. A felvonulások, tüntetések békések voltak. Márc. 19-án délelőtt a Városháza előtt román tüntetők követelték Kincses Előd megyei alelnök lemondását. A déli órákban a Görgény- és Marosvölgy egyes falvaiból buszokkal és teherautókkal "erősítés" érkezett. Az ezután történtekről mindenki tud. Másnap, márc. 20-án tízezres magyar tömeg gyűlt össze. Felháborodtak az előző napi barbár események miatt. A magyar tüntetők Iliescu elnök megérkezését várták. Ezután a romános is gyülekezni kezdtek, újabb autókon érkeztek románok. Este 6-kor a románok áttörték a rendőrkordont és a magyarokra támadtak. Weszely mindezt azért elevenítette fel, hogy tisztázza: a magyarok csak a második fizikai támadás után válaszoltak tettlegesen. A román sajtó ennek ellenére a magyarokat teszi felelőssé a történtekért. /Weszely Tibor: A marosvásárhelyi események margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1990. április folyamán

Temesváron 1971-ben a magyar tagozatok egyesítéséből megalakult az önálló magyar líceum, azonban 1985-től román osztályokat hoztak a magyar iskolába. Az 1989-es változás után jan. 17-én megindították a küzdelmet, hogy újra legyen önálló magyar iskola. Ebben segített Dima Ionel igazgató és a megyei vezetőség is. Megkapták az eddigi megyei pártiskola épületét. Azonnal megkezdték a költözést és februárban a magyar osztályok /a német osztályokkal együtt/ birtokba vették az épületet, márc. 1-jétől hivatalosan is újjáalakult a líceum. Jelenleg az iskolában I-XII. osztályig 34 osztályban 966 diák tanul 52 pedagógus irányításával. Az iskolát Bartók Béláról nevezik el, az ünnepélyes névadás máj. 6-án lesz. /Halász Ferenc igazgató: Helyzetkép a temesvári Bartók Béla Líceumról. = Közoktatás (Bukarest), ápr./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-65




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998