Ion Iliescut jún. 20-án beiktatták elnöki hivatalába, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ majd Iliescu kinevezte Petre Romant miniszterelnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1990. június 21.
Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Koppenhágában, a helsinki utóértekezleten jún. 13-án elhangzott beszédét közölte a lap. Románia egyik legsúlyosabb gondja a nemzetiségi kérdés. Az 1989-es események utáni első időszakot a román-magyar barátság jellemezte. Azonban a nemzeti megbékélésen hamarosan felülkerekedett a soviniszta nacionalizmus. A negatív fordulatot az idegengyűlölő, magyarellenes, szélsőséges Vatra Romaneasca megalakulása jelezte, mely nyíltan magyarellenes programjával, agresszív demonstrációival megváltoztatta a román társadalom képét.. A kormány a Vatra irányvonalára csúszott. Az "erdélyi ügyek" intézésére külön kormánybiztos, minisztériumi államtitkár került, aki a kisebbségellenes politika régi irányvonalát hivatott folytatni. A magyarellenes román erők nyílt marosvásárhelyi provokációja során vér folyt. Mindez olyan félelmet keltett a magyar nemzeti kisebbség körében, hogy megindult az exodus. A román kormány nem igyekszik kivizsgálni a történteket, ehelyett cigányokat és magyarokat fogott perbe. A kisebbségi kérdés megoldása próbaköve a román demokráciának. /Tőkés László: Egyetlen alternatíva: a nemzeti megbékélés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1990. június 21.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Hajdu Gábor /sz. Csíkszentmárton, 1938. okt. 15./ szenátor ügyvéd Csíkszeredán. A parlamentben szükség van a nemzetiségi jogok meghatározására, a földtörvényre és a sajtótörvényre, az uszítás megakadályozására. Hargita megyében a helyi képviseletet a választási eredmények figyelembevételével kell átszervezni. Nemzetiségi törvényt kell alkotni és azt betartani. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1990. június 21.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Brendus Gyula /Arad, 1940. máj. 25./ képviselő sebész szakorvos, Nagyenyeden lakik. Új nemzetiségi statútum szükséges az egyéni és közösségi jogok garantálásával, az anyanyelvi oktatást új alapokra kell helyezni és azt az alkotmányban kell rögzíteni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1990. június 21.
Petre Roman miniszterelnök kolozsvári látogatásakor kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Európában a kisebbségeknek van-e egyeteme. A válasz messziről jött, írta Balázs Sándor. Egy Helsinkiben megjelenő svéd újság, a Hufvudstabsbaldet idei ápr. 28-i számában Egyetemet a kisebbségnek címen jelent meg egy írás, alcíme: Nyílt levél Románia finnországi nagykövetének. Petre Roman miniszterelnök interjút adott svájci és nyugat-német újságíróknak. Ebben szó esett a magyar kisebbség saját egyetemhez való jogáról. A romániai magyar kisebbségnek volt egyeteme Kolozsváron 1959-ig, amikor megszüntették azt. Petre Roman kijelentette, nem szándékoznak újraindítani a magyar egyetemet, Európában sincs ehhez hasonló megoldás. A svájci újságírók hivatkoztak saját hazájukra, de a román kormányfő azzal utasította vissza ezt az érvelést, hogy Svájc szövetségi állam. Nos, a nyílt levél írója Finnország példáját hozta fel. Finnország lakóinak 6 százaléka svéd és ennek a svéd kisebbségnek svéd nyelvű egyeteme van. A 297 ezer fős finnországi svéd kisebbség ráadásul nem él zárt tömbben /csak egy kis részük/, hanem szétszóródva az országban. /Balázs Sándor: Egy érv a Bolyai mellett. = A Hét (Bukarest), jún. 21./
1990. június 22.
Jún. 14-én Bukarestben a bányászegyenruhás rendteremtők megverték Zsigmond László és Szilágyi Zsolt képviselőket. Mindketten megmutatták képviselői igazolványukat, ennek ellenére verni kezdték őket ólomvégű gumicsövekkel. A rendőrök tétlenül nézték, hogy verik őket. A két képviselő a rendőrségen keresett menedéket. A rendőrök elmondták nekik, hogy parancsot kaptak: ne avatkozzanak bele a bányászakcióba. A rendőrök közölték, nyugodtan elmehetnek, de a képviselők ragaszkodtak a rendőri kísérethez. Jól számítottak, mert odakint vártak rájuk a bányászok, tehát szükségük volt védelemre. /Tomcsányi Tibor: Bányászrend. = Valóság (Bukarest), jún. 22./
1990. június 22.
A Bolyai Társaság márc. 17-én alakult meg, ideiglenes bizottságot választottak, ismertette tevékenységüket dr. Bodor András professzor, a Bolyai Társaság elnöke. Ápr. 27-én hivatalosan is beiktatták a társaságot, mint jogi személyt. Céljuk a romániai magyar felsőoktatás támogatása, ösztöndíjak biztosítása és egy külön Bolyai Alapítvány létesítése. Hetenként tartanak gyűlést, tanulmányozzák a főiskolai hálózatot. Eddig három memorandumot terjesztettek elő, az ország ideiglenes elnökéhez, a miniszterelnökhöz és a tanügyi minisztériumnak, feltárva a magyar nyelvű oktatás helyzetét, kiegészítve a fejlesztésre vonatkozó elképzelésekkel. Válasz nem érkezett. A memorandumokban az önálló magyar főiskolai hálózat létjogosultságát fejtették ki. Az ifjúság külföldre áramlását éppen ezzel lehetne megállítani. A tanerőhiány elképesztő mértékű, a Ceausescu-rendszer elsorvasztotta a tanerőképzést. A tanerőhiány 1990/91-ben 988 fős, ez még tovább fog emelkedni. A jelenlegi nehéz helyzetet jelzi, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem néhány karán a magyar hallgatók száma: az 1990/91-es tanévben a történelem szakon: IV. éven két hallgató, III. éven egy sem, II. éven egy és első éven egy sem, a filozófián: IV. évben három, III. éven kettő, II. és I. éven egy sem. /Gál Mária: Interjú dr. Bodor András professzorral, a Bolyai Társaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
1990. június 22.
Sütő Andrást a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották Budapesten. Az író nem volt jelen, az Egyesült Államokban ezekben a napokban fejeződött be gyógykezelése. /MTI/
1990. június 22.
A Szabadság közölte a máj. 30-án Budapesten megalakult Pro Transsylvania Alapítvány felhívását. Elnöke Sütő András, az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza és Tőkés László, főtitkára Ábrahám Dezső. A 19 tagú kuratórium tagjai: Ábrahám Dezső, Balczó András, Barki Eva, Borbély Ernő, Botos Katalin, Chrudinák Alajos, Csoóri Sándor, Gyarmathy György, Győri Béla, Konrád György, Mary György, Németh Miklós, Sütő András, Szekeres Zsolt, Szilágyi Zsolt, Szőcs Géza, Tempfli József, Törőcsik Mari és Tőkés László. Az alapítvány az erdélyi magyarság helybenmaradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a szülőföldön maradáshoz, a hazatérőket támogatja. /Pro Transsylvania Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
1990. június 22.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Markó Béla /sz. Kézdivásárhely, 1951. szept. 8./ szenátor a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztője, Marosvásárhelyen él. Fontos teendő az alkotmány kidolgozása, a kisebbségek helyzetének megoldása, a nyelvhasználatnak, a magyar nyelvű oktatásnak a törvényes szabályozása. Az alkotmányt kidolgozó bizottságnak kiindulópontként kell elfogadnia az egyéni és kollektív jogokat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1990. június 22.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borbély Ernő /sz. Csíkszereda, 1951. képviselő Csíkszeredában él. 1982-től 1987-ig politikai fogoly volt, 1989-ben Magyarországra települt, idén áprilisban hazatért. A parlament napirendjére kell tűzni a következőket: privatizálás, oktatási törvény és sajtótörvény. A kisebbségek kollektív jogait az alkotmányban kell elismerni, helyi önkormányzatokat kell létrehozni, önálló hatáskörrel. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1990. június 23.
Jún. 23-án Kalotaszeg, Aranyosszék és Kolozsvár dalosai léptek fel a tordaszentlászlói kórustalálkozón. Az RMDSZ és a Közép-Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /KEMKE/ rendezésében zajlott le a találkozó. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1990. június 23.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Szabó Károly /sz. Désakna, 1943. aug. 29./ szenátor elekromérnök, Nagykárolyban lakik. Szükséges az új alkotmány kidolgozása, ezen belül a kisebbségi jogok meghatározása. Az antidemokratikus oktatási kormányhatározatot törölni kell. Meg kell teremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy a nemzetiségi oktatáshoz minél előbb megfelelő számú pedagógust képezzenek. A nemzetiségi sajtó feladata a magyarságtudat ápolása és erősítése. Keresni kell a kapcsolatot a többséggel. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1990. június 23.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Incze Béla /Sepsiszentgyörgy. 1941. nov. 24./ képviselő mérnök, Székelyudvarhelyen él, a helyi Bútorgyár igazgatója. Új oktatási törvényre van szükség és új alkotmányra. Az anyanyelvű oktatásnak az óvodától az egyetemig kell terjednie. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
1990. június 24.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borsos Géza /sz. Gyergyókilyénfalva, 1941./ képviselő 21 éven át igazgatója volt az immár Köllő Miklós szobrászművész nevét viselő gyergyócsomafalvi általános iskolának. Ki kell dolgozni a nemzetiségi törvényt, az oktatás törvényt, az új sajtótörvényt és a földtörvényt. Állandó kapcsolatot akar kialakítani a szakértői csoportokkal, mint amilyen például az Erdélyi Magyar Tudományos Egylet. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ [Erdélyi Magyar Tudományos Egyletnél bizonyára az Erdélyi Múzeum-Egyesületre gondolt.]
1990. június 24.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Bárányi Ferenc /sz. Nagyszentmiklós, 1936. máj. 13./ képviselő Temesváron él, anaszteziológus főorvos, az orvostudományok doktora. Interpelláció szükséges a kormány 1990. máj. 12-i törvénytelen tanügyi határozata ellen és szükséges a sajtótörvény. Szükséges a Vatra Romaneasca és más szélsőséges szervezetek tevékenységének felülvizsgálása és törvényes ekeretek közé szorítása. Az anyanyelvű oktatást garantálni kell az óvodától az egyetemig. Vissza kell állítani a magyar nyelvű, önálló Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet Marosvásárhelyen. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1990. június 25.
Erdős André magyar nagykövet jún. 25-én, az emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai értekezleten határozottan visszautasította a román nagykövet legutóbbi magyarellenes kirohanásait. A román diplomata azzal vádolta a magyar nagykövetet, hogy beszédének egyetlen mondata sem volt igaz a romániai kisebbségekkel kapcsolatban. Erdős André elmondta, hogy nem nevezett meg országot, hanem általában beszélt a kisebbségek jogairól. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy Románia elképzelhetetlennek nevezte a nemzeti kisebbségek kollektív jogait és az anyanemzet fogalmát, hiszen Románia korábban maga hozta létre az autonóm magyar területet. Erdős André sürgette, hogy fejezzék be a marosvásárhelyi események vizsgálatát, és nevezze meg a felelősöket. Sajnálatát fejezte ki, hogy még mindig folytatódik a magyar kisebbség jogainak korlátozása Romániában. /"Még mindig folytatódik a magyar kisebbség jogainak korlátozása Romániában." = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
1990. június 26.
Jún. 21-én Marosvásárhelyen hat marosszentgyörgyi lakos, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter Kiss Péter, Tóth Árpád, Lőrincz József és Puczi Béla kopaszra nyírva, csíkos ruhában állt a bíróság előtt. A vád ellenük: huliganizmus, a közerkölcs megsértése, magán- és közvagyon rongálása, ütlegelés, testi sértés. A hat személyt a marosvásárhelyi márc. 20-i pogrom miatt tartóztatták le. A fejszékkel, furkósbotokkal felszerelt hodáki és libánfalvi verőemberek szabadlábon vannak, a városvédő magyarok pedig a vádlottak padjára kerültek. A vádlottak valójában feltartóztatták a botokkal felfegyverzetteket szállító járműveket, amit tettek, jogos önvédelemből tették. A vádlók közül szabadlábon van Covaci Ioan, aki járművével két ember halálát okozta: elgázolta őket. A másik perben mindössze két személy /Berchi Alexandru és Gorea Ioan/ került a vádlottak padjára az RMDSZ székházát ostromló százak közül. A tanúként meghallgatott román férfiak azt állították, hogy puszta aggodalomból jöttek Marosvásárhelyre, békésen sétáltak, amikor kövekkel, féltéglákkal, sőt lándzsákkal dobálták őket az RMDSZ székházából. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi perek. Justitia kényszerzubbonyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1990. június 26.
Az RMDSZ Országos Elnöksége jún. 20-i ülésén Domokos Géza sikerként érzékelte, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó téziseket az alkotmányozó gyűlés jún. 19-én megszavazta. Az Elnökség megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy képviselőház a nemzetbiztonsági törvénytervezet vitáján államellenes cselekedetnek minősítették a területi szeparatizmust, ezt kiterjesztették a "szegregációs" jellegű szeparatizmus bármely formájára. Ez a fogalmazás lehetőséget teremt a szeparatizmus fogalmával való visszaélésre. Ezért az RMDSZ parlamenti csoportja a törvénytervezet ellen szavazott. Az RMDSZ kiemelt jelentőségűnek tartja az államosított vagyon feletti tulajdonjog visszaállítását az 1947. dec. 31-i állapotok szerint. /Az RMDSZ Országos Elnökségének közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1990. június 26.
Budapesten jún. 26-án az Országgyűlés díszpáholyában megjelent Sütő András, akit tapssal fogadtak. Az író hivatalos volt az Országgyűlés ünnepi ülésére, de sérülése és kórházi kezelése miatt akkor nem tudott megjelenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1990. június 26.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Szilágyi Zsolt /sz. Nagyvárad, 1968. júl. 29./ képviselő Nagyváradon él, egyetemista. Új oktatási törvényt kell készíteni, változtatni kell kisebbségellenes és centralizált jellegén. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1990. június 26.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Tóth József /Asszonyvásár, 1937. dec. 9./ szenátor Kolozsváron él, református lelkipásztor. Demokratikus alkotmányt kell kidolgozni, továbbá nemzetiségi statútumot, szükség van anyanyelvi oktatásra minden szinten. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1990. június 27.
Motiu államtitkár minden Demény Lajos oktatási miniszterhelyettes által kibocsátott rendeletet semmisnek nyilvánított. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
1990. június 27.
Temesvár első halottja Újvárossy Ernő volt, 1989 szeptemberében találtak rá a városszéli erdőben. Egyetlen bűne az volt, hogy kiállt egyháza mellett. Temesváron újból áldozatot szedett a tovább élő terror, írta Tőkés László püspök. Toszó Árpád üzemmérnökkel "tisztázatlan körülmények között" végeztek jún. 4-én. Az emberek élete veszélyben van. Tőkés László a temesvári gyülekezet 21 tagjának névsorát az Amnesty International figyelmébe ajánlotta. /Tőkés László püspök: Kísértetjárás Temesváron Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívással fordult a kormányzathoz, a román politikai erőkhöz. Magyarellenesség tapasztalható mindenütt, a jún. 18-i képviselőházi ülést is a magyarellenes hangulat jellemezte, a gyűlöletre uszító sajtó elégedett lehet. Megbékélést hirdető, hazáját szerető romániai magyar demokrataként felhívással fordult demokratikus érzelmű román testvéreihez, a román testvéregyházakhoz, hogy közös erővel vessenek véget a gyűlöletnek. Felhívta a kormányt, hogy egyértelműen foglaljon állást a magyarellenesség ellen. /Tőkés László püspök: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
1990. június 27.
Doina Cornea ismert ellenzéki és Petre Bacanu, a Romania Libera főszerkesztője a román ellenzéki erőknek kért támogatást az amerikai kormánytól és törvényhozástól. Fogadta őket Robert Gates, George Bush elnök helyettes nemzetbiztonsági főtanácsadója is. /Cornea asszony nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
1990. június 27.
Antall József miniszterelnök és Für Lajos honvédelmi miniszter jún. 27-én meglátogatta budapesti szállásán Sütő András írót, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1990. június 27.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Pillich László /sz. Kolozsvár. 1951. aug. 21./ képviselő kolozsvári lakos, újságíró. Sajtótörvény és új oktatási törvény szükséges, továbbá a közigazgatás átszervezésére, a helyi önkormányzat megteremtésére. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
1990. június 27.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Nagy Béla /sz. Nagyvárad, 1943. aug. 21./ képviselő Nagyváradon él, a városban működő Szigligeti Társulat /december vége óta nevezik így/ irodalmi titkára. Földtörvény szükséges, a földek visszajuttatása tulajdonosaiknak, a kisebbséget megilletik a kollektív jogok is. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
1990. június 28.
Petre Roman miniszterelnök ismertette kormányának névsorát. A külügyminiszter: Adrian Nastase, védelmi miniszter: Victor Stanculescu, belügyminiszter: Doru-Viorel Ursu, pénzügyminiszter: Teodor Stolojan. /A kormány összetétele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ Az előző, ideiglenes kormányban Sergiu Celac volt a külügyminiszter.
1990. június 28.
A koppenhágai értekezlet résztvevői elfogadták a záródokumentum tervezetét. A dokumentum szerény haladást mutat a kisebbségi jogok megadása terén. Az egyik cikkely leszögezi, hogy a kisebbségi csoportoknak joguk van anyanyelvük használatára a mindennapi életben és a hatóságokkal való kapcsolatokban. A romániai cigányok képviselője, Nicolae Gheorghe elmondta, hogy másodrendű állampolgároknak tekintik őket, egyik helyről a másikra űzik őket. Koppenhágában számos kisebbségi csoport tagjai egy "párhuzamos értekezleten" fejtették ki panaszaikat a jogsértések miatt, köztük voltak az erdélyi magyarság képviselői is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
