A román képviselőház nyilatkozatban ítélte el a székelyföldi politikai csoport autonómia-elképzelését, mert ez a román állam léte elleni merényletet indíthat el. A hét ellenszavazattal és 18 tartózkodással elfogadott nyilatkozat szűk körű magyar csoport szélsőséges megnyilvánulásának nevezi a tervezetet. Tudomásul vették, hogy az RMDSZ elítéli a Románia egysége ellen irányuló bármilyen kísérletet. /A Képviselőház nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ A nyilatkozat vitájában Tokay György és Madaras Lázár képviselték az RMDSZ-t. Az eredeti szöveg szerint törvény elé akarták állítani a Székelyföld autonómiáját felvetőket, magyarázta a két képviselő, azonban meggyőzték a többieket arról, hogy nem volt semmilyen elszakadási kísérlet, az intenciót pedig nem lehet büntetni. A magyarság körében vitatni fogják e nyilatkozat elfogadását, vetette fel Román Győző, hozzátéve, hogy több képviselő felszólalása sértette a magyarság nemzeti érzelmeit. A nyilatkozat kompromisszum eredménye, felelték a képviselők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. október 15.
Romániában a pártok kivétel nélkül elítélik a területi autonómia gondolatát is. Valóságos kampányt váltott ki az agyagfalvi székely közgyűlés terve, ahol népszavazást kezdeményeznének Székelyföld autonómiájáról. /MTI/
1991. október 15.
Az ügyvezető román kormány Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-re tervezett agyagfalvi emlékgyűlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szűk körű részvétellel engedélyezi. A székelyföldi politikai csoport letett előző szándékáról és elfogadta, hogy csak megemlékezés legyen. /MTI/
1991. október 15.
A székelyudvarhelyi RMDSZ szervezet okt. 15-én úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond az agyagfalvi tervezett megemlékező gyűlés megtartásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. október 15.
A Romániai Orvosok Független Szövetsége nyilatkozatban tárta a közvélemény elé a szept. 25-28-a közötti bányásztüntetés következményeit. 565 sérülés történt, amely az okozott sebek szerint a következőképpen oszlik meg: lőtt sebbel 32 személyt kezeltek, ütés miatt 218-at, égési sebekkel 62-en, gázmérgezéssel 232-en, robbanás következtében 21-en kerültek orvosi kezelésre. Hivatalosan három halálesetet jegyeztek be. Az orvosok először találkoztak harci gázok következményeivel. Iszonyatos kegyetlenségre vall tűzfegyverek és harci gázok bevetése a fegyvertelen lakossággal szemben. /Dreptatea (Bukarest), okt. 15./
1991. október 15.
Megjelent a kolozsvári Nis Electronics cég első könyve: Személyi számítógépek a Hardweare-től a Softweare-ig. A Dollinger Róbert által összeállított szakmai adattár hasznos segítséget nyújt az érdeklődőknek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1991. október 16.
Theodor Stolojan miniszterelnök új kormánya okt. 16-án hivatalba lépett, miután a szenátus és a képviselőház elfogadta kormányának névsorát. Stolojan a kiutat az általános választások mielőbbi megtartásában látja. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./
1991. október 16.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete okt. 16-án tartotta soros ülését Szatmárnémetiben. Megállapodtak abban, hogy az egyházi iskolákba más felekezetűeket is felvesznek. A jelenleg létező magyar felekezeti iskolákkal kapcsolatos panaszokról összefoglaló készül hazai és nemzetközi fórumokhoz való előterjesztés céljából. Az SRI és a Vallásügyi Államtitkárság hivatalnokai, közöttük volt securitatés tisztek megjelentek a magyar egyházaknál. Az egyházfők körlevélben fogják biztosítani lelkészeiket, hogy bármilyen zaklatással szemben főpásztori védelmet nyújtanak, egyben tiltakoznak a múlt rendszer módszereinek alkalmazása ellen. - Törekedni fognak arra, hogy a csángómagyarokat kulturálisan közelebb hozzák a magyarsághoz. - Alapvető kérdésnek tekintik a vallásügyi törvény elfogadását, ez a törvény biztosítaná az elkobzott vagyon és az iskolák visszaadását. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
1991. október 16.
Szlovénia tájékoztatásügyi minisztere szerint a jugoszláv hadsereg föld-föld rakéták szállítására alkalmas járművet kapott Romániától. A lengyel televízió arról számolt be, hogy a jugoszláv hadsereg román eredetű föld-föld rakétákat használt. Traian Chebeleu külügyi szóvivő okt. 16-án cáfolta ezeket a híreket. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1991. október 17.
A parlament okt. 14-i ülésén "csak" az RMDSZ-t támadták, az okt. 17-i ülésen /a két ház együttes ülésén/ viszont az egész magyar kisebbséget. Felolvasták a Kovászna és Hargita megyéből "elűzött" románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését, melyet a tévé és a rádió is közvetített. Előzőleg az RMDSZ-képviselők kérték, hogy halasszák el a csak aznap reggel kiosztott 173 oldalas jelentés megvitatását, azonban kérésüket nem fogadták el. Ez a jelentés elüldözötteknek tünteti fel a kényszerkihelyezéssel Székelyföldre vezényelt román tanárokat, akik 1989 után visszatértek szülőföldjükre, továbbá a magyar és román iskolák törvénytelen szétválasztásáról szól a jelentés. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Az ülés megkezdésekor Tokay György képviselő kért szót, bejelentve, hogy a Kovászna-Hargita jelentés felolvasásával a tévé nézői tanúi lehetnek a magyar kisebbség "ellen irányuló, előre megfontolt szándékú és felelőtlen támadásnak." A megtámadottnak nem adatik meg a válaszadás lehetősége. Világos a cél: betiltani az RMDSZ-t. Az ülés egyenes adásban való közvetítése "egyenlő egy nemzeti kisebbség tárgyalás nélküli elítélésével". Az RMDSZ parlamenti frakciója tiltakozásul kivonul az ülésről, mert a jelentés "az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19-20./ Tokay György RMDSZ-szenátor a jelentésről az MTI-nek: az egész magyar kisebbséget vád alá helyezi. Az állam egységét rágalmazó könyvek behozatala is szerepel a jelentésben, ezek között van a Pallas Lexikon, továbbá Bodor Pál, Csalog Zsolt könyve. Hétfőn kezdődött a magyarellenes támadás a székely autonómia-kezdeményezés ürügyén, most újból folyik az uszítás. Az erős kéz politikájának szükségességét nagy példányszámú lapokban hirdetik fontos pozícióban levő emberek. A nyilatkozatok ellen senki sem kelt ki, ellenben ha néhány ember felveti az autonómia kérdését, akkor tüzet kiált mindenki. /MTI/
1991. október 17.
Petre Roman tévébeszédében sietett meglovagolni a magyarellenességet. Az elüldözött románokról szóló parlamenti jelentés megrendítő, hangsúlyozta és mindenkinek feladata az abban foglaltak megismétlődésének megakadályozása. Románokat gyilkoltak meg, román nemzeti szimbólumokat gyaláztak meg, szegregációs akciókat hajtottak végre az iskolákban. A kisebbségi jogok nem azt jelentik, hogy a többségnek kevesebb jár, hangoztatta. /MTI/
1991. október 17.
Az RMDSZ okt. 17-én nyilatkozatában kérte az RMDSZ-tagokat, hogy mivel az RMDSZ okt. 12-én megkoszorúzta az agyagfalvi emlékhelyet, okt. 19-én ne jelenjenek meg a megemlékezésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1991. október 17.
A magyar kormány okt. 16-i állásfoglalásában kifejtette, hogy az erdélyi magyarok sorsáról az erdélyi magyaroknak maguknak kell dönteniük. A kormány sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy erdélyi önrendelkezés gondolata magyarellenes kirohanásokra teremtett ürügyet a parlamentben. A megoldatlan nemzeti kérdés kezelésében jó volna, ha Románia tiszteletben tartaná nemzetközi kötelezettségeit. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
1991. október 17.
A szenátus elfogadta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működéséről szóló törvény tervezetét, a képviselőházi tárgyalása még nem történt meg. Markó Béla szenátor tájékoztatott a tervezet jellegéről, fogyatékosságáról. Néhány helyen sikerült módosítást elérni. Az eredeti tervezet szerint minden állami tisztségviselő esetében, aki államtitkokkal kerül kapcsolatba, ki kell kérni az SRI jóváhagyását. Ez azt jelentené, hogy újból nyilvántartást vezetnek az állampolgárokról. Annyit sikerült elérni, hogy nem jóváhagyás, hanem véleményezés legyen és azt nem kell okvetlenül figyelembe venni. A tervezet nem ad jogot ügyészség jóváhagyása nélküli házkutatásra, de szerepel az a kitétel, hogy sürgősségi alapon, nemzetbiztonságot és közrendet fenyegető esetben lehetséges, ennek azonban nincs pontos körülhatárolása. A parlamenti ellenőrzés lehetősége bekerült a tervezetbe. Az eddigi szekuritátés anyagokat 60 évre zárolják, kivételt a bűnügyi dossziék jelentenek. Az SRI sorozási joga megmaradt, de csak intézmények őrzésére. Ez a tervezet korrekcióra szorul, összegezte megállapításait Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. október 17.
Birtók József Agyagfalvi veszedelem? címmel emlékeztetett arra, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport a szabad véleményalkotás alapján tanácskozott, igen intenzív, a szervezet alapvető gondjait és perspektíváit alaposan elemző munkát végzett. Az is igaz, hogy sokan nem szervezeteik képviseletében, hanem magánszemélyként vettek részt a tanácskozásokon. A csoport nem az autonómia kikiáltását szorgalmazta, hanem azt a kérdést kívánta feltenni, hogy akarnak-e az emberek autonómiát. Az önrendelkezés elvének a köztudatba bevitele volt a céljuk, és ezt elérték. - Bebizonyosodott az is, hogy az RMDSZ-nek nincs válságkezelő stratégiája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. október 17.
Okt. 11-én este 11-kor a borsi határállomáson a vámosok nem engedték tovább a Magyarországról hazaérkező András Imre RMDSZ-képviselőt, mert a New York-i székhelyű Helsinki Watch dokumentumai voltak nála, így Sütő András, Tőkés László, Szőcs Géza beszédei, továbbá a kisebbségi jogokról szóló és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról szóló írások. A vámosok szerint államellenes nyomtatványok behozatala tilos. Összeállíttatták vele a behozott anyagok listáját, majd reggel mégis megengedték, hogy - mivel képviselő - behozhatja az anyagokat. András Imre nyilatkozott minderről a Romániai Magyar Szónak. Azt mondta a határon, készítsenek listát arról, milyen anyagokat nem lehet behozni Romániába, erre azonban nem voltak hajlandók. Megmutatta képviselői igazolványát, azonban a határőrség ezredese ezt összegyűrte és a falhoz állíttatta András Imrét. Megjelent a Vatra jelvényét viselő két ember és Vasile Ionel Hodea képviselő is, akik szintén kérdezgették őt a dokumentumokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. október 17.
Az EMKE október eleji tanácskozásán megalakult az EMKE Könyvtári Szakosztálya, élén Kiss Jenővel, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatójával. A szakosztály titkára Pillich Katalin, aki az EMKE jelenleg létező két könyvtárának egyikét, a kolozsvárit vezeti /a másik Nagyváradon van/. A szakosztály célja az, hogy kiépítse a magyar könyvtárhálózatot. A háború előtt az EMKE kétszázötven könyvtárral rendelkezett, ezek mind eltűntek, szétszóródtak. A szórvány könyvellátásának nagy jelentősége van. A jövőben létrehozandó könyvtárak a nyugati emigrációban bevált ún. Magyar Házzá fejleszthetőek, ahova újságot olvasni, ismerősökkel találkozni betérhetnek az emberek, ahol előadásokat rendezhetnek. /B. Kovács András: Lesz-e kettőből kétszázötven? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. október 18.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt vezetősége nyilatkozatban ítélte el a parlamentben elhangzott, és a televízióban közvetített magyarellenes támadásokat. A székelyföldi autonómiát "torz beállításban tették vizsgálat tárgyává". Tárgyilagos vitákra van szükség. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
1991. október 18.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa kiadott állásfoglalásában elítélte az utóbbi napokban a képviselőházban és a szenátusban a magyarságot, az RMDSZ-t, Szőcs Géza és Király Károly szenátorokat, valamint Tőkés László püspököt ért minősíthetetlen gyalázkodásokat, az uszítást és rágalmazást. Többen követelték az RMDSZ betiltását, vezetőinek vád alá helyezését. Romániában a magyarellenes propaganda az antiszemita uszításhoz hasonlítható. Az uszításban élen jár a kormányzó Nemzeti Megmentési Front. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1991. október 19.
Okt. 19-én Katona Ádám - ígéretéhez híven - megjelent Agyagfalván, másodmagával. A rendőrség nyilvántartotta a Székelyudvarhely-Székelykeresztúr közötti forgalmat, megállapította, hogy gyanús mozgolódás nem történt, írja Cseke Gábor, ironikus hangon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./ Forrai Tibor visszautasította Cseke Gábor hangvételét, mondván, tudósítását küldje a Tromfnak, ott lehet így gúnyolódni, humorizálni. Cseke Gáborral szemben megerősíti, igenis többen eljöttek Agyagfalvára, magánszemélyek és intézmények is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1991. október 19.
Parajdon okt. 19-én ünnepélyesen felavatták az Áprily Lajos emlékházat, ahol az Áprily-hagyaték otthont talál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22, Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
1991. október 19.
Okt. 19-én tartotta Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ szervezet küldöttgyűlését. Megnyitó beszédében Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke óva intett a széthúzástól, a vádaskodástól, azonban szavai hiába hangzottak el. Nagy Béla eddigi elnök szept. 14-i lemondása, majd az általa közzétett Nyílt levél csak fokozta a vitákat. Hosszúra nyúlt vitatkozás után a megjelentek Varga Gábort választották az RMDSZ megyei elnökének, politikai alelnök Pápay Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1991. október 19.
A Heti Világgazdaság interjút készített Entz Gézával, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkárával. Entz Géza elmondta, hogy apja /id. Entz Géza/ 1950-ig a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanított, ő maga pedig a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ művészettörténeti kutatócsoportjánál dolgozott, szakterülete a középkori Magyarország építészettörténete és művészeti topográfiája. Tanulmányt írt a romániai magyarság helyzetéről, másodállásban a Tabajdi Csaba által vezetett nemzeti és etnikai kisebbség titkárságánál dolgozott. Antall József miniszterelnökhöz tartozik az általa vezetett titkárság. "A külüggyel integrált együttműködést folytatunk", mondta az államtitkár, "miközben ők a kormányokkal, mi elsősorban a pártokkal, s a nem kormányszintű szervezetekkel tartjuk a kapcsolatot." /Heti Világgazdaság (Budapest), okt. 19./
1991. október 21.
Az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 21-i közleményében leszögezte, hogy a parlament hitelességével kapcsolatban az RMDSZ-nek mind súlyosabb aggályai vannak, felkérik az RMDSZ parlamenti csoportját, elemezze azt a kérdést, van-e értelme az RMDSZ parlamentben való további részvételére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1991. október 21.
Tokay György felszólalt a parlament két házának okt. 21-i együttes ülésén, rámutatva az elüldözött románokról szóló jelentés egyoldalúságára, elfogultságára, magyarellenességére. Ilyen megállapítások szerepelnek benne: "a románellenes magatartás nemzedékről nemzedékre szállt". A jelentésben egy szó sem esik a kommunizmus 45 esztendejéről, illetve az azóta eltelt évek társadalmi elemzéséről. A jelentés állami szervek elleni támadásról szól. A szekuritátéról van szó! Többször kérni kellett, hogy elmondhassa hozzászólását a durva bekiabálások miatt. Nem szól a jelentés arról, hogy a kommunista diktatúra miatt 400 ezer román emigrált, csak a két megyéből elmenekült emberekről, belügyesekről, akik kiszolgálták a régi rendszert. Ugyancsak nem tér ki a jelentés arra, hogy a magyar kisebbség elvesztette iskoláit. / A beszéd szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./ Tőkés László a csíkszeredai RMDSZ-fórumon Tokay György ezen parlamenti beszédét Kossuth Lajos-i teljesítménynek nevezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./
1991. október 21.
Ion Robu bukaresti római katolikus érsek a televízióban nyilatkozott. A román nyelvű istentiszteletet nem biztosítják Erdélyben, mondta elmarasztalóan. Elvitatta a moldvai csángók jogát a magyar nyelvű misére. Az érsek szerint a csángók románok, körükben elmagyarosítási kísérlet folyik székelyföldi és magyarországi segédlettel. A magyar nyelvű istentiszteletet nem szabad megengedni a csángóknak, mert az az elmagyarosítás egyik formája. Kifogásolta, hogy csángó gyermekeket visznek székelyföldi iskolákba és budapesti ösztöndíjat ígérnek nekik. Az interjúban megfogalmazódott az is, hogy a gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése netán az autonóm tartomány alapjait kívánta megvetni. - A román tömegtájékoztatásban kampány folyik az érsekség megadása ellen. /MTI/
1991. október 21.
A magyar Országgyűlés okt. 21-i ülésén Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke felszólalásában elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy a romániai magyarság elleni rágalomkampány színhelye a román parlament. Korábban hasonló rágalomhadjáratot folytattak Tőkés László ellen. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy egyesek az RMDSZ betiltását követelik. Mindezek miatt Horn Gyula javasolta, hogy a két ország törvényhozása, külügyi bizottsága vegye fel egymással a kapcsolatot. Antall József miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány - a helsinki Záróokmány szellemében - a magyar-román viszony javítására törekszik. Sajnálattal állapította meg, hogy a kapcsolatépítést szolgáló magyar kezdeményezésekre visszautasítás volt a válasz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1991. október 21.
Magyarországnak aktívan kell fellépnie a kisebbségi kérdésnek a nemzetközi stabilitás irányába mutató rendezésért, hangsúlyozta Entz Géza államtitkár a Kisebbség és biztonság című, Budapesten okt. 21-én rendezett szakértői konferencián. Szükség lenne az európai kisebbségvédelmi konvencióra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1991. október 22.
A magyar Külügyminiszter okt. 22-i sajtókonferenciáján Hermann János külügyi szóvivő emlékezetett arra, hogy Romániában magyarellenes kampány bontakozott ki, amely nem kíméli Magyarországot és a magyar kormányt sem. Magyarország azt várja, hogy Romániában felülkerekedjenek a higgadt erők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
1991. október 22.
Harangszó néven újabb egyházi lapot indít október végén a nagyváradi református püspökség. A lap előállításához szükséges papírt az első évben a holland testvéregyház biztosítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
