Mircea Snegur moldvai elnök köztársasági fennhatóság alá vonta a Moldovában állomásozó összes katonai egységet. /ITAR-TASZSZ, Új Magyarország, márc. 21./
1992. március 21.
Márc. 21-én Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör, melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Felszólalt az alakuló ülésre meghívott Ion Ratiu is. Megválasztották a Kör vezetőségét: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein Kovács Péter, Egyed Péter és Pillich László. Elfogadták és közzétették a Szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett. /Nits Árpád: Az erdélyi liberalizmus feltámadásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ A Szabadelvű Kör vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartják a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását. Kollektív jogokra van szükség. A kisebbségek anyanyelvi oktatása elidegeníthetetlen jog. /Szándéknyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1992. március 21.
Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke és Borbély Ernő képviselő a velük készített interjúban elítélték a 25 képviselő egységre felszólító felhívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21-22./
1992. március 21.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke márc. 21-én írt és most közreadott nyilatkozatában nem értett egyet az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 18-i üléséről kiadott közleménnyel, mivel az Elnökség 12 tagjából 9 volt jelen és 6 szavazott igennel. Domokos Gézának meggyőződése: az elnökség tagjainak is természetes joguk, hogy az elkövetkező kongresszuson egyik vagy másik platformhoz csatlakozzanak, De addig kötelesek az egész RMDSZ-tagságot képviselni". A platformok csak akkor adhatnak új értékeket, ha az általánosan elfogadott egységeszményből indulnak ki. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
1992. március 21.
Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán márc. 19-én történt házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Makkay József: Házkutatások nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 21-én írásban tiltakozott a hatósági túlkapás, a templomok megszentségtelenítése, az RMDSZ-vezetők zaklatása ellen. /Tiltakozás = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
1992. március 21.
Dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök Stolojan miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a márc. 19-i házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
1992. március 21.
Mircea Snegur moldovai elnök Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel a két ország közötti együttműködésről. /Román rádió, MTI/
1992. március 21.
A Spionaj, Contraspionaj román hetilap 25. száma Kémkedés Magyarország külügyminisztériumának "ernyője" alatt című cikke durván támadta Rudas Ernő nagykövetet, Oltványi Ottót, az MTI korábbi bukaresti tudósítóját és Aradi Sándor volt katonai attasét, mindhármukat kémkedéssel vádolva. Oltványi Ottó a Pesti Hírlapban visszautasította ezt a gyanúsítást. /Gulyás L. István: Oltványi Ottó nyilatkozata. = Pesti Hírlap, márc. 21./
1992. március 21.
Megjelent a Média, a Heti sajtószemle, az Erdélyi Napló mellékletének első száma. /Média (Nagyvárad), márc. 21./
1992. március 22.
Márc. 21-22-én kétnapos kisebbségi diákkonferenciát rendeztek Tahitótfaluban. Több mint 200 kárpát-medencei fiatal jött össze. A konferencia résztvevői felhívással fordultak Európa egyházaihoz, kérve, kormányaikon keresztül támogassák a magyar egészségügyet a Magyarországra érkező betegek gyógyszerellátásában. Ökumenikus összefogást sürgetnek a volt Jugoszlávia templomainak újjáépítésére és a most induló kisebbségi iskolák támogatására. /Magyar Nemzet, márc. 23./
1992. március 23.
Katona Ádám az autonómiáról vallott felfogása alapján nem szélsőséges, állapította meg Tőkés László püspök. Katona Ádám személye körül túl nagy volt a felhajtás, az egészet felfújták. Domokos Géza egészségügyi okokból lemond, ki lehet az utóda, kérdezte az újságíró. Tőkés László közölte: demokratikus választást tartanak. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tőkés László sajtótájékoztatója. = Pesti Hírlap, márc. 23./
1992. március 23.
Tőkés László ellen a legsötétebb balkáni jellegű román rágalomhadjárat és parlamenti uszítás zajlik állapította meg Sütő András. "Ami pedig engem illet: ugyanazok fenekednek ellenem is, akik Tőkés ellen." Az író elmondta, hogy uszító cikkeket közölnek ellene. Jelenleg a legfőbb veszély nem az asszimiláció, hanem a romániai magyarság teljes megsemmisülése, az elvándorlás. Erről nem készül statisztika. Az RMDSZ vezetésében pedig "doktriner jellegű platformok és személyi ambíciók vitatásával jelzi, hogy számos tagja a magyarországi politikai körökből ihletődik, nem pedig az itthoni valóság követelményeiből." Föltűntek Erdélyben a szalonpolitikusok arrogáns csoportjai is, akik nem mernek szembeszállni a román nacionalizmussal, mondván: "A nacionalizmus dolgában ki-ki seperjen a maga háza előtt." Sütő András reméli, hogy az RMDSZ félmilliós tagsága rájön az egységes fellépés szükségességére. /Frigyesy Ágnes: Találkozás Sütő Andrással. = Új Magyarország, márc. 23./
1992. március 23.
Helsinkiben találkozott Tiu moldovai külügyminiszter a román és az orosz külügyminiszterrel, valamint az ukrán külügyminiszter-helyettessel és közös nyilatkozatot dolgoztak ki. A kiadott nyilatkozat /márc. 24./ szerint aggodalmukat fejezték ki az erőszakos cselekmények folytatódása miatt. Emlékeztettek a román külügyminisztérium szóvivőjének márc. 8-i nyilatkozatára, hogy román állampolgárok nem vettek részt a fegyveres harcokban. A nyilatkozó felek politikáját Moldova állammal kapcsolatban a területi integritás és a köztársaság függetlenségének tiszteletben tartása hatja át. Az összes illegális formáció mihamarabbi lefegyverzése mellett foglaltak állást. Hangsúlyozták az emberi jogok, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását. /Román rádió, márc. 23, 24./
1992. március 24.
Szatmárnémetiben márc. 24-én hajnalban megpróbálták felgyújtani a Láncos templom és a római katolikus püspökség ajtaját. Mindkét helyen megszenesedett ajtórészek bizonyítják a szándékos gyújtogatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./
1992. március 24.
Gyergyószentmiklós közelében, Heveder magyarlakta falucskában márc. 24-én törvénytelenül, engedély nélkül házkutatást tartottak öt magyar családnál. Eltulajdonított javakat, lőszert kerestek, de semmit sem találtak. /Komán János: Hevederi házkutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1992. március 24.
Szőcs Géza nyilatkozott a Magyar Televízióban, kifejtve, hogy elsősorban a kulturális önszervezéssel kíván foglalkozni a közeljövőben, tehát a parlamenti politizálásból visszavonul. Az RMDSZ-en belül két egyenlő súlyú tömb van jelen, ezen nem változtat az ő visszavonulása és Domokos Géza betegsége miatti valószínűleg hasonló döntése. /Média (Nagyvárad), márc. 31./
1992. március 24.
A Dimineata, az államelnökség félhivatalos lapja szerint a visegrádi hármak új katonai szövetség alapjait rakják le, ez pedig "nyilvánvalóan Románia és Jugoszlávia ellen irányul". A magyar diverzió küszöbön áll. /Dimineata (Bukarest), márc. 24, idézte: Magyar Hírlap, márc. 25./
1992. március 24.
A Jogászok Nemzetközi Emberjogi Csoportja bírálta a román kormányt azért a választási törvényjavaslatért, amely megakadályozná a kormánytól független belföldi csoportokat a választások ellenőrzésében. /Magyar Hírlap, márc. 25./
1992. március 24.
Több mint egy hónapja Amerikában van Borbély Imre, az RMDSZ politikai ügyekkel megbízott elnökségi tagja. Washingtoni látogatásakor ismertette a magyar kisebbség helyzetét, az RMDSZ törekvéseit. Befolyásos emberekkel folytatott háttérbeszélgetéseket, előadást tartott a Library of Congressben, ahol jelen volt az amerikai kongresszus két képviselője. Borbély Imre úgy érzi, fellépései eredményesek voltak. Atlantában két egyetemen tartott előadást. Borbély Imre Kanadában is tartott több előadást. /RMDSZ-diplomácia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1992. március 24.
Márc. 24-én kezdődik a Helsinki II. néven emlegetett EBEÉ összejövetel és a júl. 9-11-e között állam- és kormányfők részvételével zárul. A megnyitón részt vesz Adrian Nastase külügyminiszter is, aki elmondta, hogy az 1975 óta bekövetkezett európai fejlemények nyomán újra kell fogalmazni az EBEÉ szerepét. A tanácskozáson szó lesz az emberi dimenzió további bővítéséről, az emberi jogokról is. Nastase közölte, az összejövetelen ismertetni fogja a román álláspontot. /Ma kezdődik a Helsinki II. összejövetel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1992. március 24.
A BBC magyar adása márc. 24-én telefoninterjút készített Katona Ádámmal, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának vezetőjével. Nem székely autonómiáról van szó Katona Ádám csoportjának tervében, hanem székelyföldi magyar autonómiáról. Az önrendelkezés jegyében az autonómia különböző fajtáira szükség van. A jelenlegi román hatalom neokommunista hatalom, szögezte le Katona Ádám, ez a hatalom látszatengedményeket tesz a magyarságnak, de retteg mindenfajta demokratizálástól, mindenfajta autonómiától. /MTI/
1992. március 24.
Moldovában tovább folytatódik a fegyveres összecsapás. /MTI/
1992. március 25.
Románia kormánynyilatkozatot adott ki, elítélve a néhány lapban megjelenő sovén és antiszemita jellegű álláspontot, továbbá azt, hogy "a romániai sajtó eszközeivel legionárius vagy fasiszta jellegű szélsőséges hangsúlyok jussanak érvényre." Ezek a kiadványok "megengedhetetlen, személyek elleni támadásokat indítanak, beleértve olyan országok diplomáciai képviselőit is, akikkel Románia baráti viszonyban van." /Románia kormányának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./ A nyilatkozatot egyelőre egyetlen román napilap, a Tineretul Liber közölte, a többi meg sem említette. /Cseke Gábor, Bukarest: Folytatódik a frontos párbaj. = Magyar Nemzet, márc. 27./
1992. március 25.
Adrian Nastase külügyminiszter felszólalt Helsinkiben, az EBEÉ miniszteri értekezletén. Ellenezte az a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák kezelésénél javítani kell az EBEÉ mechanizmusát. Kétségbe vonta azt, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Nastase a Rompresnek nyilatkozott: a kisebbségi kérdést belügynek kell tekinteni, ezenkívül - ebben a kérdésben - viselkedési kódex bevezetését javasolta. /Romániai Magyar Szó (Budapest), márc. 28-29./
1992. március 25.
A szélsőséges nacionalista román lapok rendszeresen hírt adnak kitalált dolgokról, Például magyar összeesküvésről. Az egyik ilyen lap, a Totusi Iubiera, ebben Horia Brestoiu azt állította, hogy új földalatti mozgalmat kezdeményeztek Erdélyben Románia egységének megbontására. A mozgalmat a magyar kormány hivatalos tényezői irányítják. A "szigorúan titkos" okmány szerint az erdélyi magyarok Erdély Magyarországhoz csatolását kérelmezik. Ezt a memorandumot egy "elmagyarosodott zsidó", volt kolozsvári újságíró hozta Erdélybe. Ugyanerről a másik hasonló lap, a Romanul azt írta, hogy Keszthelyi Gyula és Entz Géza Romániába érkezett, hogy összeköttetést teremtsen a magyar nemzetiség vezető képviselőivel, az RMDSZ-szel, az egyházak képviselőivel, Szőcs Géza szenátorral, szintén a "memorandum" terjesztése ügyében. /Márki Zoltán: Memorandum-ügy Kolozsvárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
1992. március 25.
Romániában román politikusok, a kimondottan egyesüléspárti szervezetek egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a Pruton túli testvéreikkel való egyesülés szükségszerű, sőt történelmi igazságtétel. Amikor a Moldváviai Köztársaság a Független Államok Közösségének tagja lett, Mircea Snegur köztársasági elnököt a román nemzet árulójának nevezték. Éltették viszont a moldáviai unionista erők vezéralakját, Mircea Druckot. A tansznisztriai fegyveres összetűzés hírére minden román párt felháborodott, Adrian Nastase külügyminiszter Moszkvába utazott, a konfliktus békés rendezése ügyében. A román pártok közötti nézetkülönbségek főként az egyesülés időpontjában különböznek. Iliescu elnök, akárcsak a kormánypárt, még nem tartja elérkezettnek az időt. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A "két Románia" egyesülése idő kérdése. = Magyar Nemzet, márc. 25./
1992. március 26.
Párizsban a kisebbségi jogok kérdéséről rendezett kollokviumon Jakabffy Attilának az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről adatokat ismertető előadása után a jelenlevő román személyiségek szervezett felszólalásözönt rendeztek, propagandának minősítve az előadást és azt igyekeztek bizonyítani, hogy a kisebbség helyzete problémátlan. Számos francia résztvevő tiltakozott a felszólalás-áradat ellen. /MTI/
1992. március 26.
Tőkés László püspök Debrecenben találkozott a vállalkozók képviselőivel, bejelentve, hogy a közeljövőben 50-50 százalékos részesedéssel magyar-román vegyesvállalatot hoznak létre, amelynek egyik alapítója a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Új Magyarország, márc. 27./
1992. március 26.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt márc. 26-án elnökségi ülést tartott Csíkszeredán. A párt nem ellenzi a platformosodást, de azt indítványozza, hogy a platformok inkább a létező magyar pártokhoz csatlakozzanak. Elítélik a "25-ök" felhívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1992. március 26.
A bukaresti parlament márc. 26-án ünnepi ülésen emlékezett meg Besszarábia Romániával való egyesülése 74. évfordulójáról. Ünnepi nyilatkozatban szolidaritást nyilvánítottak a besszarábiai "testvérekkel", felszólítva Ukrajnát, tiltsa meg fegyveresek beengedését az országba. /MTI/
