Másfél éve ismeretlen tettesek agyonlőtték a chicagói egyetemen tanító Ioan Culianu román teológust. Legtöbben úgy vélik, hogy Bukarest hallgatta el, mert hevesen bírálta az Iliescu-kormányt és a Securitate továbbélését. Egy másik román emigráns, Andrei Condrescu szintén a Securitatera gyanakszik. A washingtoni román nagykövetség szóvivője cáfolta ezt a feltételezést, mondván, hogy a román sajtó is bírálja a kormányt. /The New York Times, jan. 17. ismertette: Tovább gyilkol a Securitate. = Új Magyarország, jan. 18./ Ion Culianu meggyilkolásáról: The Washington Times, 1991. máj. 31. - ismertette: MTI/
1993. január 19.
Markó Béla, az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy eddig elsősorban kulturális, anyanyelvi jogokkal kapcsolatos követelések valóra váltására törekedtek, a jövőben viszont mindenekelőtt a kolozsvári nyilatkozatban foglaltakra összpontosítanak, az autonómiaelvet dokumentumokban rögzítik. Markó Béla /sz. Kézdivásárhely, 1951. szept. 8./ költő az Igaz Szó szerkesztője, 1989 után a Látó irodalmi folyóirat szerkesztője. Eddig 12 verseskötete és egy esszékötete jelent meg. /Bogdán Tibor: A nap interjúja Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Magyar Hírlap, jan. 19./
1993. január 19.
A román elnöki intézmény félhivatalos napilapja, a Dimineata szerint a romániai magyarság önrendelkezési tervét Budapest dolgozta ki, "a magyar hadügyminisztérium magas tisztségviselői" hagyták jóvá, a magyar "hadügyminiszter" is rábólintott. /Grigore Traian Pop: Megváltozatja-e az RMDSZ Románia történelmét? - ismerteti: Magyar Nemzet, jan. 20., Magyar Hírlap, jan. 20./ Cáfolatra sem érdemes ez az újsághír, közölte Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. /Magyar Nemzet, jan. 20., Új Magyarország, jan. 20./
1993. január 19.
Az új tanügyi törvény tervezete túlságosan centralizált jellegű, mondta Németh János, az RMDSZ Maros megyei képviselője, egyben a képviselőházi tanügyi bizottság tagja, ezen változtatni kell. Szükség van a nemzetiségi történelem anyanyelven való tanítására is, a magyar képviselők ezt fogják szorgalmazni. /B. D.: Az oktatási törvénytervezetről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
1993. január 19.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának politikai államtitka a vele készített interjúban elmondta, hogy 1992 júniusában a titkárságból hivatal lett, a Határon Túli Magyarok Hivatala önálló kormányhivatal a Külügyminisztérium felügyelete alatt. A hivatalban egyrészt kisebb politikai információgyűjtés, feldolgozás, tanácsadás folyik, másrészt a határokon kívüli magyarokhoz fűződő kapcsolatoknak a kormányzati kézbentartása. Mindenkinek ott kell boldogulnia, ahol él, azaz a szülőföldjén, hangsúlyozta, a boldoguláshoz való lehetőséget kell megteremteni a szülőföldjén. Olyan diplomáciai erőfeszítéseket kell tenni, melynek eredményeképpen ez megvalósuljon. Nagyon fontos a kisebbségi jogok biztosítása. /Székely János: Exkluzív interjú dr. Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának politikai államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1993. január 19.
Tabajdi Csaba, az MSZP parlamenti képviselője kijelentette, hogy a magyar kormány a kisebbségi politikusok közül eddig a radikálisokat támogatta, alapítványi és pénzügyi eszközökkel is direkt ráhatásra törekedett. Tabajdi szerint öröm, hogy az elfogadott dokumentumokban nem jelent meg a területi autonómia követelése. /A szocialisták szerint az RMDSZ-ben a pragmatikus vonal került előtérbe. = Magyar Hírlap, jan. 19./ Csóti György, a külügyi bizottság alelnöke visszautasította és alaptalapoknak nevezte Tabajdi vádjait: Tabajdi súlyosan vétkezett a romániai magyar kisebbség ellen, amikor pártpolitikai indíttatásból valótlanságok sorozatát állította". A magyar kormány nem avatkozott be a határon túli magyarság szervezeteinek ügyeibe. - A területi autonómia nemcsak nemzetközi fogalom, hanem valóság is. Egyébként Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője az RMDSZ kongresszusán a területi autonómiáról beszélt. /Sz. Sz.: Csóti György visszautasítja az MSZP vádjait. = Magyar Hírlap, jan. 20./
1993. január 19.
Először adott interjút román lapnak Mihai Pacepa, volt román kémfőnök, a Securitate hajdani vezérezredese, aki 1978-ban az Egyesült Államokba távozott és politikai menedékjogot kapott. Nyugaton napvilágra hozta a kémhálózat névsorát, 1987-ben megjelent Vörös horizontok című könyvében leleplezte Ceausescu rendszerét, a diktatúra működését. Most az Evenimentul Zilei kezdte közölni nyilatkozatát. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ rákos daganatként behálózza az országot, a lehallgatás, a levelek felbontása folytatódik, az új kormányban legkevesebb nyolc olyan tag van, akik hajdan a Securitateval együttműködtek. Pacepa szerint az új román titkosszolgálat a régi Securitate több ezer tisztjét alkalmazza. Őket terheli Ion Culianu történész meggyilkolása Chicagóban, 1991-ben. Egy hónappal korábban Dumitru Mazilut támadta meg genfi otthonában két románul beszélő álarcos férfi, elvéve tőle Ellopott forradalom című, Iliescu elnök és Moszva kapcsolatait tárgyaló könyve kéziratát. Romániában ismét titkos listákat állítanak össze azokról a személyekről, akiket egyszer majd le kell tartóztatni. /Evenimentul Zilei (Bukarest), jan. 19: I. rész, ismerteti: Magyar Nemzet, Pesti Hírlap, jan. 21./
1993. január 20.
Hermann János külügyi szóvivő nyilatkozatában foglalkozott a Dimineata cikkével, amely szerint Antall József miniszterelnöknek a kulturális autonómiáról tett nyilatkozata az első lépés a magyarok lakta vidékek bekebelezésére. A lap félreértelmezi a miniszterelnök szavait, szögezte le Hermann János. A magyar külpolitika hosszú ideje törekszik a magyar-román kapcsolatok javítására, "az ide vezető út jelentős részben a kisebbségek kérdésének megoldásán keresztül vezet." Az autonómiával kapcsolatos elképzeléseket a kisebbségek maguk alakítják ki. - Most lehetőség van arra, hogy konkrét előrelépés következzen be a magyar-román kapcsolatokban. Vannak évek óta megoldatlan ügyek, de "mi nem tárgyalhatunk a kisebbségek feje felett." Az is látható, hogy különféle álláspontok vannak Romániában. /Hermann János: Előrelépni a kapcsolatokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./
1993. január 20.
Az RMDSZ kongresszusa utáni első sajtóértekezleten a Libertatea című román napilap azt szerette volna tudni, hogy bátrabb lesz-e az RMDSZ vonalvezetése. Markó Béla elnök nem mérséklődést vagy radikalizálódást ígért, hanem világosabb programot, és ehhez fontos lépést jelentett a Kolozsvári Nyilatkozat. Tokay György leszögezte, hogy az RMDSZ az autonómiával kapcsolatos terminológiánál ahhoz a dokumentumhoz igazodik, melyet az EBEÉ tett közzé 2992. nyarán. Markó Béla szerint az autonóm törekvésektől nem kell rettegni. Borbély Imre az európai modelleket sorolta fel: a dél-tiroli németeke, a finnországi svédek, a belgiumi németek példáját. /(máthé): A sajtó támadásba lendül. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./
1993. január 20.
Az RMDSZ kongresszusa alkalmából az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval. A Fidesz képviselői kifejtették, hogy az RMDSZ vezetőinek a magyarországi belpolitikai életről szóló megnyilatkozásai a magyar pártok csatározásainak eszközévé válhatnak. Ugyanilyen veszélyes, amikor magyarországi pártok próbálnak beavatkozni az RMDSZ belső ügyeibe. /F. A.: Fidesz-vezetők Tőkés Lászlónál. = Magyar Hírlap, jan. 20./
1993. január 20.
Kincses Előd 1990 végén jelentette meg a Püski Kiadónál Marosvásárhely fekete márciusa című összefoglalóját a történtekről. Könyve hamarosan megjelent románul is. Most Black Spring címen, Habsburg Ottó előszavával, Harry Richards szöveggondozásában angolul is napvilágot látott a munka. /Szerdahelyi István: Kincses Előd könyve Marosvásárhelyről ? angol nyelven. = Népszabadság, jan. 20./
1993. január 20.
Az Erdélyi Szövetség /Budapest/ elnöksége felháborodva tiltakozik az ellen, hogy Funar kolozsvári polgármester bezáratta a kolozsvári Korunk folyóirat szerkesztőségi irodáját. /(Transinfo): Állítsátok meg Funart! = Új Magyarország, jan. 20./
1993. január 20.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Romániai Bibliográfiák sorozatának első köteteként megjelent Tóth Kálmán és Gábor Dénes összeállításában a Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949 című bibliográfia. Tóth Kálmán 52 éves korában 1962-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt. Gábor Dénes az ő jegyzeteit felhasználva és saját kutatásaival kiegészítve készítette el a munkát. /Németh Júlia: Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1993. január 20.
Megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei 1992. évi 1. száma. A szerkesztőbizottság az "újrakezdés vakmerő reményével" bocsátja útjára a kiadvány új folyamát. /Megjelent. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
1993. január 21.
Tőkés László püspök a vele készült interjúban hangsúlyozta, hogy "létkérdés a belső önrendelkezés megvalósítása. Ha nem sikerül ennek a jogi, szervezeti formáit megteremteni, kiépíteni, akkor a beolvadás és szétesés folyamata fel fog gyorsulni." /Rais István: Létkérdés a belső önrendelkezés megteremtése. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21./
1993. január 21.
Romániában javult az emberjogi helyzet, de továbbra is megkülönböztetik a magyar kisebbséget, állapította meg az amerikai külügyminisztérium jelentése. A szabad gyülekezéshez való jogot megsértették. A jelentés felsorolta Funar, Kolozsvár polgármesterének jogsértő intézkedéseit, köztük a Mátyás-szobor feliratával kapcsolatosat, rámutatva, hogy Funar lépései ellen a nemzetközi emberjogi szervezetek is tiltakoztak. A Securitate utódszervezete, az SRI részére parlamenti felügyeletet előírtak, de kibúvókat is hagytak: a szervezet költségvetését a parlament nem ellenőrizheti és a szervezet nemzetbiztonsági indoklással tehet egyébként tiltott lépéseket. /Amerikai emberjogi jelentés. = Népszava, jan. 21./
1993. január 21.
A Korunk főszerkesztője, Kántor Lajos és Funar kolozsvári polgármester jan. 21-én tárgyaltak. Megegyeztek abban, hogy a szerkesztőség használhatja irodáit, de a polgármester fenntartja szándékát, hogy a szerkesztőséget kiköltöztesse. /A Korunk egyelőre marad. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1993. január 21.
Liviu Maior tanügyminiszter szerint nincs szükség Bolyai Egyetemre, mert a magyar nyelvű oktatás kérdése megoldódott. /Bogdán Tibor: Rosszul áll a Bolyai Egyetem ügye. = Magyar Hírlap, jan. 21./
1993. január 21.
Borbély Imre alapos tanulmányában vizsgálta a romániai magyar nemzeti közösség önrendelkezésének kérdését, szükségszerűségét. /Borbély Imre, az RMDSZ országos elnökségének tagja, Hargita megyei képviselő: A Kolozsvári Nyilatkozat néhány vetülete. = Erdélyi Napló, jan. 7., folyt.: jan. 14., jan. 21./ Kolozsvári Nyilatkozat: 1992. okt. 25.
1993. január 21.
Szabó Zsolt főszerkesztő mutatta be lapját, az 1985-ben beszüntetett és 1990-ben újraindult Művelődés folyóiratot. Az 1990-es sajtódömping idején egyre később készült el egy-egy szám, a márciusi csak szeptemberben. A szerkesztőség 1991-ben Bukarestből Kolozsvárra költözött. A folyóirat keresi az amatőr mozgalmakat, a kisközösségeket. Féléves mellékletük a Könyvesház, Gábor Dénes szerkeszti. A Művelődés négyezer, a Könyvesház kétezer példányban jelenik meg. /Simon Judit: Bemutatjuk a Művelődést. = Média (Nagyvárad), jan. 21./
1993. január 22.
Nyilvánosságra hozták az RMDSZ kongresszusának határozatait 13 pontban. Ezek között szerepel: elfogadták az RMDSZ módosított programját, a belső önrendelkezési alapelveket érvényesítő alapszabályt, hitet tettek Temesvár szellemének folytatása mellett, megválasztották az RMDSZ tisztségviselőt és a Képviselők Tanácsát, Gazdasági Tanácsot hoznak létre, indítványozták a Kárpát-medencében élő magyarság törvényes szervezeteinek, hogy Strasbourgban magyar kisebbségi fórumot rendezzenek, román-magyar kerekasztal összehívását, az RMDSZ részt kíván venni a román-magyar államközi szerződés előkészítésében, javasolják, hogy Románia írja alá a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. /Az RMDSZ Kongresszus határozatai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
1993. január 22.
Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./
1993. január 22.
Funar polgármester újból betiltotta a kolozsvári Állami Magyar Opera magyar nyelvű plakátjainak kiragasztását. Simon Gábor igazgató Grigore Zanc prefektushoz fellebbezett, de jan. 19-én onnan is elutasító választ kapott: csak román nyelvű lehet a plakát. /Németh Júlia: Kolozsvári plakátnyelv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1993. január 22.
A román kormánypárt, a Nemzeti Megmentés Demokrata Front egyik vezetője, Ioan Solcanu szenátor szerint az RMDSZ tanácskozása békés légkörben zajlott és a mérsékeltek győzelmével végződött. /Mag Péter: A román kormánypárt üdvözli az RMDSZ döntését. = Népszabadság, jan. 22./
1993. január 22.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Le Monde-nak adott interjúban kifejtette, hogy a magyar-román alapszerződés 80 százalékban véglegesnek mondható, hozzátéve, hogy csak a határok és a kisebbségek kérdése tisztázatlan még. Melescanu szerint Románia Európa élvonalához tartozik "a lehető legjobb rendszerrel", amely valamennyi nemzetiségi jogot elismer. A kolozsvári magyar egyetem "a romániai magyarok dolga" - szögezte le a külügyminiszter, amennyiben a kolozsvári közösség szükségét érzi, hogy magyar nyelvű egyeteme legyen, akkor ezt csak ki kell nyilvánítnia és akcióba lépnie. A kolozsvári magyar konzulátusnak nincs elvi akadálya. /Bogdán Tibor: Teodor Melescanu: a magyar konzulátusnak nincs elvi akadálya. = Magyar Hírlap, jan. 22./ Megdöbbentő Melescanu külföld felé szóló nyilatkozata a magyar egyetemről!
1993. január 22.
A Nagy Románia Párt /Romania Mare/ felháborodottan tiltakozott Horia Rusunak az RMDSZ "illegális kongresszusán" elhangzott beszéde, a Nagy Románia Pártot támadó kijelentése miatt. Követelik a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését és beperelését hazaárulás miatt. /MTI, Romania Mare (Bukarest), jan. 22./
1993. január 22.
Az Evenimentul Zilei bukaresti napilap különleges készülékkel azt kutatja, hol vannak lehallgató berendezések. A Demokratikus Konvenció épületében már találtak ilyen készüléket, ugyanúgy az ellenzéki December 21. Egyesületnél. /Bogdán Tibor: Lehallgatókészülékek a Demokratikus Konvenció üléstermében. = Magyar Hírlap, jan. 22. /
1993. január 22.
Moldovában a parlamentben leszavazták Snegur elnök javaslatát, hogy népszavazás döntsön arról, egyesülni akar-e Moldova Romániával. Közben az unionisták fokozzák támadásukat a Moldova elárulásával vádolt Snegur elnök ellen. /Moldovában leszavazták a népszavazást. = Magyar Hírlap, jan. 22./
1993. január 23.
Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői, vezetőségi tagjai, városi tanácsosai jan. 23-án tiltakozó rendezvényt tartottak Kolozsvár főterének újabb megcsúfolása, az óriási zászlótartó oszlopok felállítása ellen. /O. M.: Tiltakozó akciók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
1993. január 23.
Szász János kifejtette, hogy a demokratikus nemzeti /nemzeti kisebbségi/ mozgalmaknak szigorúan el kell határolnia magát a szélsőséges nemzetelvet valló erőktől. Az RMDSZ-re kétfrontos harc vár: egyidejűleg visszavágni a többségi és a saját soraiban fellépő nacionalizmusnak. Az RMDSZ csak a demokratikus magyarok politikai szervezete. /Szász János: Amit az idő parancsol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
