Iliescu elnök az elnöki hivatal mellett működő, szakértőkből álló gazdasági-társadalmi konzultatív csoportot hozott létre. A testületnek kell kidolgozni a húsz évre szóló gazdasági stratégiát. Politikai megfigyelők szerint Iliescu saját pozícióját akarja erősíteni. /Iliescu "szakértői árnyékkormánya". = Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 16./
1993. november 16.
A szenátus a büntető törvénykönyvet módosítva olyan szankciókat állapított meg, amelyek börtönnel sújtják a tekintélysértő írások szerzőit. A román sajtó felháborodással fogadta a sajtó megrendszabályozását szolgáló döntést. Ugyanis a szerző akkor is elítélhető, ha állítását bizonyítani tudja. /Bogdán Tibor: Megrendszabályoznák a román sajtót. = Magyar Hírlap, nov. 16/
1993. november 16.
Tokay György képviselő kifejtette, hogy megszűnőben vannak a személyi viták az RMDSZ vezetésében. /RMDSZ: Megszűnőben a személyi viták. = Népszabadság, nov. 16./
1993. november 16.
Az erdélyi magyarság történetének megírására felkért szerzők /Egyed Ákos, Kovács Kiss György, Nagy György, Tonk Sándor/ 1994-re tervezik a szintézis elkészítését. Remélhető, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1995-ben kiadja a megszületett munkát. /Cseke Péter: Mikor vehetjük kezünkbe az erdélyi magyarság történetét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./.
1993. november 17.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, de az RMDSZ is feltételhez kötötte részvételét a Románia nemzeti ünnepén Gyulafehérváron rendezendő ünnepségen: biztosítékot kértek Iliescutól, hogy nem ismétlődnek meg az 1990-bn történtek. /Akkor ugyanis a két párt szónokát, Corneliu Coposut és Szőcs Gézát a tömeg - Iliescu és Petre Roman akkori kormányfő megelégedésére - kifütyülte./ Iliescu végül erre hajlandó volt és szóvivője útján elnézést kért az akkor történkekért. Azóta újból elromlott a viszony. Most a Demokratikus Konvenció pártja és a vele szimpatizáló társadalmi szervezetek vezetői sorra bejelentették, hogy bojkottálják Románia nemzeti ünnepén a Gyulafehérváron rendezendő ünnepséget, amennyiben a kormány nem engedi be az országba Mihály volt királyt. A kormányt ez az újabb feltétel zavarba hozta, sem igent, sem nemet nem mondott. /Gyarmath János: A román ellenzék újabb feltételei. = Magyar Nemzet, nov. 17./
1993. november 17.
Nyolc ellenzéki párt, köztük az RMDSZ nov. 17-én közös nyilatkozatot adott ki, sürgetve a kormánycserét. A demokratikus ellenzék kész a közös kormányzási egyezményre. /Záóra rovar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1993. november 17.
Az RMDSZ nov. 17-én sajtóértekezleten ismertette az SZKT-tanácskozáson elfogadott kisebbségi törvénytervezetét. A román újságírók ellenségesen fogadták az autonómia fogalmát. Hiába érvelt Csapó József szenátor az európai dokumentumok vonatkozó előírásaival, ők abban a román nemzetállam létének veszélyeztetését látták. Nem fogadhatjuk el, jelentette ki Takács Csaba, hogy politikai kinyilatkoztatások miatt a kisebbség kevesebb jogot élvezzen, mint a többség. /Ferencz L. Imre: Mondani, magyarázni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1993. november 17.
Nov. 6-án Kolozsvárott az RMDSZ székházában tanácskozást tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatás- és ifjúságügyi főosztálya. Fischer Fülöp Ildikó, a főosztály vezetője összegezte a tanácskozás célját és eredményeit. A megbeszélést az információcsere igénye is aktuálissá tette. Szükség van adatbázisra a civil szervezetekről, sokan nem tudnak egymásról, az alapítványok sem ismerik egymást Nagy szükség volt már arra, hogy az összehangolásra megalapítsák a Romániai Magyar Oktatási Tanácsot, ami most megtörtént. Szükség van a felsőoktatási hálózat kibővítésére, a tanárhiány megoldására, a szakképzés és a gyógypedagógiai oktatás megszervezésére /ez utóbbi csak a tömbmagyarság területén megoldott/. Megoldásra vár a tankönyvellátás kérdése is, ami a Collegium Transsylvanicum Alapítvány keretében már beindult. Párhuzamosan szerveznek azonos tevékenységeket. A szórványkérdéssel például három szervezet foglalkozik. Össze kell fogni a nagyobb tervek megvalósításához, így a kollégiumi rendszer kiépítéshez. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nagy felmérést végzett. Fischer Fülöp Ildikó hangsúlyozta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a 300 hely nem lehet végcél, ez a létszám a hatalom politikai akaratát tükrözi. /Miklós László: Összehangolt pragmatizmus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1993. november 17.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai bizottsága Sütő András kérésére megvizsgálta Bíró Béla Az elfogultság szárnyasoltára /Romániai Magyar Szó, máj. 12./ című cikkét és megállapította, hogy megengedhetetlenül általánosított, ezért elmarasztalta és megrovásban részesítette Bíró Bélát. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1993. november 17.
Beke György 25 megjelent kötetével - budapesti lakosként - az egyik legismertebb erdélyi író. Beke György Erdélyben egyszemélyes kulturális intézménynek számított, egy személyben volt történész, falukutató, szociológus, honismereti szakember és kisebbségkutató, riporter és regényíró. Valójában nem történész, nem kisebbségkutató, hanem író, nyilatkozott munkásságáról. Szinte kizárólag Erdélyről ír. "Az erdélyi magyarság kezd nemzet egységében gondolkodni, megmaradását nem szűkíti Erdély tájaira csupán, hanem Zágon és Sopron, Szabadka és Dunaszerdahely, az etnikai nemzet határai között képzeli el szellemi, művelődési, lelki életét." - vallja. /Bíró Béla: Ha az ellenfél javát szolgálod, jó szívvel, csupa becsülettel? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17-30./
1993. november 17.
Az Európai Idő hetilap visszatekintett a Százak Nyilatkozatára. 1945. nov. 15-18-a között Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Központi Intézőbizottsága. A bizottságnak száz tagja volt, ezért száza intézőbizottságnak is nevezték. Az ún. Százak Gyűlése ezen az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el, amit Százak Nyilatkozataként tart számon az utókor. Az ülésen részt vett dr. Petru Groza miniszterelnök és Luka László, a Román Kommunista Párt titkára, az Országos Demokrata Arcvonal főtitkára is. A Százak Nyilatkozata szerint: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés, hanem a demokrácia megőrzésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának kérdése. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene? Elismeréssel adózunk a Groza-kormánynak azért az erőfeszítésért, amelyet politikai jogaink, anyanyelvű oktatásunk, gazdasági érdekvédelmünk biztosítására kifejtett?" A Központ Intézőbizottság "Marosvásárhelyen tarott országos értekezletén hitet tesz a román népi demokráciával kötött szövetsége mellett." 1946. júl. 29-énkezdődött Párizsban a békekonferencia. Gheorge Tatarescu román külügyminiszter 1946. szept. 2-án beszédében visszautasította a magyar küldöttség kívánságát, hogy 4000 négyzetkilométernyi területet - Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti városokkal - csatoljanak Magyarországhoz. A szóba forgó területen 483 ezer lakos élt. Tatarescu hangsúlyozta, hogy a magyarok Romániába mindent megkapnak, ami gazdasági és kulturális fejlődésüket biztosítja. Kiemelte, hogy "a magyar kormány álláspontja teljesen ellenkezik a Romániában élő magyarok álláspontjával", és beszédében bőven idézett a Százak Nyilatkozatából. A győztes hatalmak Romániának adtak igazat. /Marosi András: Lojalitás vagy politikai baklövés. A Százak Nyilatkozata. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
1993. november 18.
A temesvári Gordian Kiadó hamarosan megjelenteti Corneliu Zelea, Codreanu Pentru legionari /Legionáriusoknak/ című könyvét, ez a vasgárdista mozgalom fő műve. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1993. november 18.
Szatmárnémetiben az RMDSZ székházában erdélyi orvosok, gyógyszerészek tanácskoztak a betegellátás helyzetéről. A tanácskozást Csirák Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ alelnöke szervezte meg. Elmondta, hogy többször kérték, a gyógyszereken a használati utasítást tüntessék fel magyarul is, de kérésüket elutasították. Nagyon sok magyar orvos elhagyta az országot, bővíteni kell Marosvásárhelyen az orvosi egyetem magyar tagozatát, biztosítani kellene az orvosok magyarországi továbbképzését. /Sike Lajos: Mi fáj a kisebbségi betegnek és orvosnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1993. november 18.
1991 óta létezik Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Alapítvány, feladata a svájci segélyek célszerű, rangsorolt szétosztása. A kormányhatározat alapján a segélyek 10 %-át lehet értékesíteni. Ezzel él a gyergyószentmiklósi alapítvány is. Ebből a jövedelemből segítik a mozgássérülteket, az oktatást, a kórházakat, a várost és az egyházakat, tájékoztatott Kovács Éva, az alapítvány elnöke. A svájci segélyből 21 sokgyermekes családnak vásároltak lakásokat. A svájciak rendszeresen megjelennek és felmérik, mire van a legnagyobb szükség. /Gál Éva Emese: Mi a Szent Miklós Alapítvány? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1993. november 18.
Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke Besztercén, a díjátadáskor üdvözölte a szórványban munkálkodóknak. A díjazás gondolatát Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány egyik alelnöke vetette fel, létrehozták a Czelder Márton- és Földes Károly-szórvábydíjat. A bizottság most életműveket jutalmazott. Dr. Csiha Tamás református püspök nyújtotta át a díjakat a 82 éves volt kérői, jelenleg nyugdíjasként Kisiklódon szolgálatot vállaló Bányai Ferenc lelkésznek és a 83 éves Péter Jenő volt somogyomi gondnoknak. - Beszterce-Naszód megye 26 református anyaegyháza közül 8-ban nincs lelkész. A megyében öt leányegyház van és 24 szórvány. Legtöbb szórványa Magyarnemegyének van, ahol nincs lelkész. /Guther M. Ilona: Poggyászukban gumicsizma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1993. november 18.
Ismeretlenek kirabolták a buziásfürdői katolikus templomot. A temesvári egyházmegyében idén ez a 25. templomrablás. /Az idei 25. templomrablás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1993. november 18.
Négy évvel az 1989-es fordulat után az iskolák zömében még mindig a régi, a diktatúra idején készült tankönyvekből tanulnak. Székely Győző, a kolozsvári Collegium Transsylvanicum Alapítvány képviselője utánanézett: amíg az anyaországi gyermekek ötezer tankönyv között válogathatnak, addig a romániai magyar tanulók mindössze nyolcvan magyar nyelvű tankönyvből, de ennek is a nagyobb része fordítás és csak tizennyolc íródott eredetileg is magyarul. A Collegium Transsylvanicum Alapítvány pályázatot írt ki magyar nyelvű tankönyvek írására. Azért csak most, mert a tankönyvkiadás állami monopólium volt, idén tűntek fel az első jelek, hogy a román oktatáspolitika engedélyezi az alternatív tankönyvek megírását. /B. Kovács András: Legyen vége a szellemi diétának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1993. november 18.
A kolozsvári törvényszék Octavian Buracut visszaminősítették munkahelyén, mert hiányzásai voltak. Buracu bemutatta a kórházi dokumentumot, melyet Budapesten állítottak ki, de ezt nem fogadták el. /U. I.: Részrehajló törvénykezés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
1993. november 18.
Csiha Kálmán református püspök beszámolt arról, hogy lassan befejezik a kolozsvári református diakóniai intézet épületét, itt kap majd helyet a mostoha körülmények között működő református kollégium is. Azért kényszerülnek minderre, mert nem kapják vissza épületeiket, iskolaépületeiket. /Sz. K.: Épül a Református Diakóniai Központ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
1993. november 18.
A kolozsvári magyar lapok és folyóiratok, közöttük a Szabadság napilap, a Korunk, a Helikon a Művelődés folyóiratok és az erdélyi magyar gyermeklapok veszélyben vannak. Nem tudják kifizetni a nagy bérleti összeget, amellyel az irodahelyiségek felett rendelkező magyarellenes kolozsvári polgármester, Funar sújtja őket. A megoldás a kolozsvári magyar sajtóház lenne. Ehhez kér támogatást a Magyarok Világszövetsége felhívásában, megadva egy bankszámlát, ahova az adományokat be lehet fizetni. /Kolozsvár nem maradhat magyar sajtó nélkül! = Magyar Fórum (Budapest), nov. 18./
1993. november 19.
A parlamenti tanügyi szakbizottság magyar tagjai /Asztalos Ferenc, Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos/ tiltakozásul kivonultak a bizottsági ülésről. Nyilatkozatukban kifejtették: az oktatási törvény tervezetéből kérték annak törlését, hogy a történelmet és a földrajzot csak román nyelven lehet tanítani. Erre a bizottság nem volt hajlandó. Az ellenzéki képviselők sem álltak az RMDSZ javaslata mellé, tette hozzá Asztalos Ferenc képviselő. /Cseke Gábor: Fele-fele.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1993. november 19.
Tőkés László püspök nyilatkozott a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről. Egyes orgánumok, különösen a Magyar Hírlap ezt a botrányt Tőkés László ellen igyekeznek fordítani. Az érdekli, hogyan került nyilvánosságra a belső ügyirat, milyen szándék van emögött. Alapítványok belső iratait nem szokták nyilvánosságra hozni. A püspök már régóta sürgette a pénzügyi felülvizsgálatot. A nyilvánosságra hozatal azt sugallja, mintha el akarták volna titkolni a történteket. Ábrahám Dezső főtitkár valótlanságokat állított, nem igaz hogy ő fizette volna a püspök amerikai útjának költségeit. /B. M. A.: Az ügy része a diverziónak. Tőkés László a Transsylvania Alapítványról. = Heti Magyarország, nov. 19./
1993. november 19.
Romániában egyre több helyen neveznek el utcákat Antonescu marsallról, az ortodox egyház szentté akarja avatni, Marosvásárhelyen fel akarják állítani a szobrát. Antonescu 1941-ben, Hitler előtt két évvel, meghirdette az Endlösungot. Antonescu ugyanis kijelentette: "Én hiszek a bukovinai és besszarábiai zsidók hivatalos deportálásának fontosságában. A határon kívülre kell őket utasítanunk. Ugyanúgy hiszek abban, hogy az ukránok kiutasítása is megalapozott. Idegeneknek nincs helyük a román földön." Antonescu cselekedett. Romániában több mint 250 ezer zsidót gyilkoltak meg /ideértve a románok által akkor megszállt területeket, Bukovinát, Besszarábiát és Transznisztriát/. Matatias Carp először 1946-ban megjelent könyvében románul, majd magyarul nemrég újból megjelent könyvében román titkos belügyi jelentések alapján 166 ezerre becsülte az 1941-es moldvai pogrom áldozatainak számát. Az Antonescu-perben ismertették, hogy Antonescu parancsára a megszállt Odesszában egy ? 24 román katona halálát követelő ? partizánakció megtorlásául 24 ezer /!/ ártatlan civilt végeztek ki alig egy nap alatt. /Beke Mihály András: Margó. = Heti Magyarország, nov. 19./
1993. november 19.
Kolozsváron felavatták a Soros Alapítvány új könyvtárát Kolozsváron. Az állomány túlnyomó része nyugat-európai országokban kiadott szakkönyv. /Kisgyörgy Réka: A Soros Alapítvány kolozsvári könyvtára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1993. november 19.
Szárazajta szomorú évfordulójáról emlékezett, az 1944. szept. 26-i magyarellenes vérengzésről, amikor megöltek 13 magyar embert, közülük kettőt lefejeztek. /Heti Magyarország, nov. 19. - átvette a Háromszék cikkét./
1993. november 20.
Nov. 20-án Nagyszentmiklóson ünnepélyesen leleplezték Bartók Béla mellszobrát, Jecza Péter alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Mircea Tomus román és Kálmán Attila magyar művelődésügyi államtitkár, majd Viorel Coifan, Temes megyei tanácselnök, Dukász Péter, Temes megyei RMDSZ-elnök és dr. Bárányi Ferenc képviselő. /Gazda Árpád: Bartók szülővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1993. november 20.
Illyefalván tartotta meg második vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő professzort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./
1993. november 20.
A képviselőház tárgyalta a rendőrségi törvényt. Az ellenzéki képviselők a katonai jelleg csökkentését szorgalmazták, ismertette a vitát Székely Ervin képviselő, de csekély eredményt értek el. /Demeter J. Ildikó: Régimódi új rendőrség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./
1993. november 20.
Az RMDSZ vezetői, a platformok képviselői sorra hitet tettek az SZKT legutóbbi ülésén elfogadott kisebbségi törvénytervezet mellett. /Mózes Edith: Mi a véleménye a kisebbségi törvénytervezetről? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
1993. november 20.
Bővített vezetőségi ülést tartott Marosvásárhelyen a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége, beszámoltak a végzett munkáról. A szövetség nevében levélben fordultak Iliescu elnökhöz, a parlamenthez, az Alkotmánybírósághoz, kérve, szüntessék meg a három erdélyi megyében fennálló diszkriminációs állapotot, és az itt élők is kaphassanak kárpótlást. /A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége nevében Daróczi József alelnök: Szerényen, de él, működik. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
