Az Interenikai Párbeszéd Társaság legfőbb célja az erdélyi kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért való kiállás és a szélsőséges nacionalista erők elleni küzdelem, fejtette ki dr. Octavian Buracu /Kolozsvár/, a társaság elnöke, aki gyógykezelés céljából Budapestre utazott. Buracu az 1989-es változás után az ideiglenes parlament képviselője, Kolozs megye első prefektusa volt. Jelenleg az ellenzéki Polgári Mozgalom tagja. Octavian Buracu hosszan sorolta Funar polgármester törvénytelen tetteit. Aggasztónak tartja, hogy a legutóbbi választásokon előretörtek a szélsőséges, nacionalista erők, /sz. Sz.: Buracu: Funar ellentéteket szít. = Magyar Hírlap, febr. 19./
1993. február 20.
Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
1993. február 20.
Funar polgármester Kolozsváron a városi tanács ülésén keresztül vitte akaratát, hogy betiltja a magyar himnuszt. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakoztak, hozzájuk csatlakozott több parasztpárti és polgári szövetségi tanácsos, a szavazásnál - tiltakozásul - tízen kivonultak a teremből. A bentmaradtak megszavazták az idegen himnuszok és zászlók betiltását. Funar felkérte a sajtót, közölje azok nevét, akik nem szavaztak a határozat mellett. Az AFP a Rompresre hivatkozva közölte, hogy a döntés Funar javaslatára született, aki nehezményezte, hogy "egy másik állam zászlaját tűzik ki és a magyar himnuszt éneklik vasárnaponként egyes templomokban." /Nits Árpád: RMDSZ-tanácsosok szélmalomharca. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20., Népszabadság, febr. 22./ Balogh Edgár megdöbbenten tiltakozott Kolozsváron hírhedt polgármestere újabb határozata, a himnusz betiltása miatt. /Balogh Edgár: Himnusz és erkölcstelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
1993. február 20.
A román képviselőház - ellenszavazat nélkül - nyilatkozatot fogadott el, amely javasolja a kormánynak: alkalmazza az európai jogok európai jegyzőkönyvében és a csatolt jegyzőkönyvekben foglalt előírásokat. /Emberi jogok Romániában. = Pesti Hírlap, febr. 20./
1993. február 20.
Tőkés László 1991-ben a nagyváradi ügyészséghez fordult, panaszt téve a Phoenix /Nagyvárad/ hetilap több cikke ellen, melyekben őt fasisztának, romángyűlöletre nevelőnek minősítették, ezek kimerítik a rágalmazás ismérveit. Az ügyészség 1993. jan. 11-i végzése szerint a Phoenixben szereplő "kedvezőtlen jellemzéseket" Tőkés László különböző, ellentmondásos állításai váltották ki, melyeket nem cáfolt meg, ezért az ügyészség az eljárást a lap ellen visszautasítja. /Tőkés László beadványát és az elutasítás szövegét közölte: Közlöny (Nagyvárad), febr. 20./
1993. február 20.
Octavian C. Buracu professzor, a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd Társaság alapítója és elnöke elmondta, hogy az 1990 tavaszán megalakult társaságuk célja az Erdélyben élő magyarok, németek, zsidók egyéni és kollektív jogaiért, anyanyelvi oktatásáért való kiállás. /Magyar Nemzet, febr. 20./
1993. február 20.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke figyelmeztet: a szellemi frontok megmerevedtek, a visszarendeződés hívei összehangolt ellentámadásba kezdtek. A romániai magyarság egy részén úrrá lett az elfásultság, fontos tehát, hogy az RMDSZ milyen távlati stratégiát tűz ki, milyen utat jelöl meg. A tagság nemcsak az anyanyelvi oktatás igénylésének kinyilatkoztatását várja el, hanem az ehhez szükséges iskolaépületek megszerzését, a tantestületek megszervezését. Intrikák helyett a tudatos közösségépítést kell elkezdeni. /Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke: A hétköznapok vizsgái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20-21./
1993. február 20.
Szombatfalván elemi iskolás gyermekeket félemlítettek meg a tanügyi hatóság emberei, mert alkotmányellenesnek minősítették, hogy az iskolások magyar nyelvművelő kört hoztak létre. /Bokor András: Számkivetve. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 20-21./
1993. február 20.
A Nemzeti Liberális Pártból még 1990-ben kivált két csoport, a Nemzeti Liberális Párt Fiatal Szárnya és a Nemzeti Liberális Párt Demokratikus Konvenció febr. 20-i kongresszusán egyesült Liberális Párt néven. Elnök: Vintola Bratianu, végrehajtó elnök: Horia Rusu, a pártszenátus elnöke: Constantin Balaceanu-Stolnici. Az új párt nem fogadja el a Nemzeti Liberális Párt vezetőjét, Radu Campeanut. A Liberális Párt a Demokratikus Konvención belül, de önálló parlamenti frakcióban politizál. /Magyar Hírlap, febr. 23./
1993. február 20.
Megjelent az RMDSZ Közlöny első száma, az RMDSZ Szövetségi Hivatal adja ki, Marosvásárhelyen lát napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20- 21./
1993. február 20.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke az Egyesült Államokban előadást tartott a demokrácia meghonosításának lehetőségeiről, tárgyalt a Világbank képviselőivel. A DK nevében Románia számára a legnagyobb kedvezmény megadását javasolta. /Emil Constantinescu Washingtonban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
1993. február 20.
A Süddeutsche Zeitung febr. 19-i száma egyik oldalát a magyar kisebbségeknek szentelte. Tőkés László püspököt idézte, aki a magyar kisebbségek helyzetét a zsidók harmincas évekbeli helyzetével hasonlította össze. Az állítólagos magyar területi igények cáfolatául Entz Géza államtitkárt idézte a lap: "Minden egyes érintett kormánynak egyértelműen tudtára adtuk, hogy Magyarországnak nincs semmiféle területi igénye más országokkal szemben nincs." Amit viszont Budapest mindenképpen el akar érni a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban: önrendelkezés, az anyanyelv használatához való jog és kulturális autonómia. /Új Magyarország lapszemle. = Új Magyarország, febr. 20./
1993. február 20.
A magyar ellenzéki sajtó a szokásos hangon támadja a kormányt. Egy példa: Ágh Attila cikke. Már az első mondatából kiderül: "A kormányválság elmúlt ? megkezdődött az újabb kormányválság." A cikkíró szerint a válság az Antall-kurzus természetében rejtezik. Az Antall-kormány csak pótkormány? ilyen az egész írás /Ágh Attila: Antal apródjai. = Magyar Hírlap, febr. 20./
1993. február 21.
Marosvásárhelyen febr. 21-én tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Újságírók Egyesülete /RMÚE/. Eddig keveset tett ez az egyesület a mintegy ötven kiadvány 250-300 újságírója ügyében. Nincs pontos tagnyilvántartásuk sem. Elfogadták a módosított alapszabályzatot, az RMÚE székhelyét Csíkszeredából Marosvásárhelyre teszik át. Az RMÚE a magyar újságírók szakmai-alkotói és sajátos érdekvédelmi szervezete, szervezi az újságírók továbbképzését, magyar nyelvű szakmai tájékoztató közlöny megjelentetését határozták el. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Kántor Lajos, ügyvezető elnök: Gáspár Sándor /Marosvásárhely, rádióstúdió/, alelnökök: Ágoston Hugó /Bukarest és szórvány/, Makkai János /Közép-Erdély/, Hecser Zoltán /Székelyföld/, Stanik István /Partium/, Boros Zoltán /audiovizuális médiumok/. /Bögözi Attila: Lenni vagy nem lenni. Újságíró-közgyűlés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23, Népújság (Marosvásárhely), febr. 23., Média (Nagyvárad), márc. 4./
1993. február 22.
Tőkés László amerikai útján gyülekezeteket keres fel, a napokban Washingtonban a külügyminisztériumban fogadják. Az amerikai protestáns egyházak tartós támogatására számíthatnak az erdélyi magyar református iskolák. /Tőkés László Amerikában. = Új Magyarország, febr. 22./
1993. február 22.
Nagy vita után elfogadta a parlament képviselőháza a 35/1991-es, az idegen beruházásokra vonatkozó törvény módosítását. A kiegészítő cikkely értelmében az idegen beruházónak az általa megvásárolt objektumhoz tartozó földterület is tulajdonába kerül. Romániában eddig a föld nem képezhette külföldiek tulajdonát. /Kiss Zsuzsa: Vita a földtulajdonról Romániában. = Magyar Nemzet, febr. 22./
1993. február 22.
Jeszenszky Géza külügyminiszter a Romania Liberanak adott interjúban kifejtette, hogy nincsenek vitás területi kérdéseink, a magyar-román viszony valójában jobb, mint a róla országainkban és külföldön kialakult kép.- Zavaró a román sajtóban - nemcsak a szélsőséges lapokban -, megjelenő sok magyarellenes, megalapozatlan cikk. /Romania Libera, febr.22. ismertette: Jeszenszky nyilatkozata egy bukaresti lapnak. = Magyar Nemzet, febr. 23./
1993. február 22.
Az egy éve tartó bojkott véget ért, febr. 22-én végre megalakult a Maros megyei tanács. Elnöke Toganel Ion, a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, egyik alelnöke magyar, Virág György. Az ülést a megyei prefektus, Ion Racolta nyitotta meg. /Megalakult a megyei tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
1993. február 23.
Iliescu elnök febr. 23-i sajtóértekezletén ingerülten bírálta a Kárpátok Eurorégiót. Szerinte gyanúra ad okot, hogy ezt éppen Magyarország kezdeményezte. Azt állította, hogy Magyarország halogatja a magyar-román szerződés megkötését azzal, hogy elfogadhatatlan feltételeket szab. Újból hangsúlyozta, hogy Románia a kisebbségi jogokat biztosítja. "Mi is összeszámolgatunk határon túl élő 10 millió románt, de ettől nem tesszük függővé azon országokkal fenntartott kapcsolatainkat, ahol románok élnek?" /Az év első nagy sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ 10 millió határon túl élő román!?
1993. február 23.
Tőkés László püspök febr. 23-án Washingtonban a külügyminisztériumban és a törvényhozásban folytatott megbeszéléseket, majd sajtóértekezletet tartott, amelyet a romániai kommunista rezsim helyreállítását felvázoló előadásával kezdett /A visszarendeződés tényei Romániában címmel/. A kialakult helyzetet "demokratikus arcú kommunizmusnak" nevezhetjük, mondta. 1990-ben eljárást kezdeményezett a nacionalista, antiszemita Phoenix lap ellen. Két év után kapott választ az ügyészségtől, gyakorlatilag igazat adtak Phoenix uszító, magyarellenes rágalmainak. Védik, átmentik, támogatják a régi rezsim exponenseit, a Securitate képviselőit. A tömeggyilkossággal vádolt Nicu Ceausescu, a diktátor fia is elhagyhatta börtönét. A tévében "rehabilitálják" a volt diktátor udvaroncait. A román parlament bővelkedik szélsőséges nacionál-kommunista párt-emberekben. Utcákat neveznek el a háborús bűnösként kivégzett Antonescuról, folyik a történelemhamisítás, fokozódik a kisebbségek elleni ultranacionalista támadás. Tőkés László felidézte a magyar emlékek meggyalázását, összetörését, a Mátyás-szobor esetét, mindezek az akciók a hatóság nyílt vagy burkolt támogatásával zajlanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Az etnikai tisztogatás nemcsak Jugoszláviában folyik - jelentette ki a püspök. /Tőkés püspök a romániai rezsim restaurálásáról. = Magyar Nemzet, febr. 24./
1993. február 23.
Az Európai Népcsoportok Föderációs Uniójának /FUEV/ küldöttsége /Carl Mitterdorfer elnök, Christopher Pan, a szervezet jogi tanácsadója és Komlóssy József, a magyar kisebbségek képviselője/ Budapesten járt és febr. 22-én találkozott Kelemen András külügyi államtitkárral. A megbeszélés célja az volt, hogy megnyerjék a magyar fél támogatását az Európa Tanács ajánlásához kapcsolódó kiegészítő javaslataikhoz. A kiegészítő javaslatokkal szeretnék megakadályozni, hogy olyan demográfiai és adminisztratív változásokat eszközölhessenek az államok területükön, melyek a kisebbséget hátrányos helyzetbe hozzák. Példaként a készülő szlovák közigazgatási törvényt hozták fel. A FUEV javaslatait az ajánlások átdolgozásakor nagymértéken figyelembe vették. /M. Cs.: A Európai Népcsoportok Föderációs Uniójának küldöttsége a Bem rakparton. = Magyar Hírlap, febr. 23./ Ötven európai kisebbség javasolja elfogadásra a nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó, az Európa Tanács ajánlásához kapcsolódó kiegészítő javaslatokat, tájékoztatott Zalatnay István, Határon Túli Magyarok alelnöke. /Varjú Mária: Támogatópartnerek: a kisebbségek. = Népszabadság, febr. 23./
1993. február 23.
Az 1992-es tanévben Maros megyében 7881 tanuló végezte el a VIII. osztályt, közülük 5019 román, 2820 magyar és 42 német tagozaton. Ugyanebben az évben Marosvásárhelyen 86, a megyében 80 román nyelvű és csak 26, illetve 15 magyar nyelvű IX. osztály indult. Egyáltalán nem indult magyar tannyelvű osztály a szakiskolai és a posztliceális oktatásban. Kocsis István főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy az idei évben a múlt évi arányokkal számolnak az osztályok indítását illetően. A szakoktatás idén is csak román nyelven indul, Kocsis hozzátette:" Ha az osztály összetétele olyan, kérhetik az anyanyelv oktatását. A megyében nincs magyar szakos tanfelügyelő, a tanárok beadványban kérték ennek megváltoztatását, de nem kaptak választ. Kocsis szerint amint a minisztérium engedélyezi a változtatást, lesz magyar szakos tanfelügyelő. /(bodolai): A főtanfelügyelő-helyettes optimista ? a szülők kevésbé. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
1993. február 24.
Dobrica Cosic jugoszláv elnök febr. 24-én Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel. Szóba került a jugoszláv hajók embargósértése is. A jugoszláv államfő nagyra értékelte Iliescunak a brüsszeli NATO-központban tett nyilatkozatát, miszerint Románia nem fogja erőszakkal kikényszeríteni az embargó betartását. Cosic szerint Románia sikerrel töltheti be a közvetítő szerepet. /Kényes kérdésekről is tárgyal Iliescu és Cosic. = Magyar Hírlap, febr. 25./
1993. február 24.
Iliescu elnök sorra fogadta a parlamenti pártokat, ennek keretében febr. 24-én az RMDSZ küldöttségét, amelyet Markó Béla elnök vezetett, tagjai: Verestóy Attila, Tokay György, az RMDSZ szenátusi, illetve képviselőházi csoportjának vezetője, valamint Borbély László és Varga Attila képviselők. Az RMDSZ küldöttei beszámoltak a romániai magyarság égető gondjairól, a kisebbség státusát meghatározó törvény hiányáról, az 1990. márciusában Marosvásárhelyen történtekért elítélt magyarok és cigányok, valamint a forradalom hevében elkövetett tettekért elítélt magyarok ügyéről, az autonómia ügyéről és az anyanyelvhasználatról. Az RMDSZ és az államfő közötti tárgyalások célja eszmecsere és figyelemfelhívás volt, nem valamiféle megegyezés keresése. /Éltes Enikő: A Cotroceni-ben járt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Sajátos nemzeti problémáikat sorolták fel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla, a közoktatásban, a tanügyben a nyelvhasználatban, az igazságszolgáltatásban tapasztalható diszkriminatív intézkedésekről volt szó, továbbá az autonómia igényéről. /Botos László: Ion Iliescu fogadta az RMDSZ küldöttségét. Új Magyarország, febr. 25./
1993. február 24.
95 kolozsvári magyar értelmiségi nyilatkozatot adott közre, tiltakozva a Funar-féle hatalmi önkény ellen. Előzőleg 1992. nov. 28-án fejezték ki tiltakozásukat Gheorghe Funar polgármester Mátyás-szoborral kapcsolatos provokációjával kapcsolatban. Akkori tiltakozásuknak nem lett eredménye, Funar azóta is kulturális etnikai tisztogatást végez a magyar szellemi élet, történelmi és kultúrhagyomány minden területén. Funar a megyei vezetés támogatását is élvezi, a kormány sem intézkedik a jogrend érdekében. Az aláírók között van Benkő Samu, Cs. Gyimesi Éva, Csiha Kálmán református püspök, Imreh István, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István, Szőcs István, Tompa Gábor színházigazgató és Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1993. február 25.
A Tribuna Ardealului című kolozsvári román lap interjút közölt Funar polgármesterrel. Ennek magyar fordítását hozta a Szabadság. Hogyan ellenőrzik a helyi tanács határozatát, amely megtiltja más államok himnuszának éneklését, hangzott a kérdés. Funar biztosította az újságírót, hogy a román államnak vannak erre hivatott szervei. Hozzátette, ezzel a határozattal a magyar kisebbséget oltalmazzák. /Ovidiu Moldovan: A himnuszokról és a zászlóktól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1993. február 25.
Paul Everac író, a tévé nemrég kinevezett elnöke írásait idézte a Romania Libera napilap, megállapítva, hogy azok nagyon hasonlóak Hitler Mein Kampfjához. Everac ugyanis a nemzet tisztaságára is vigyázna, ha ő lenne az államfő. A kisebbségekre "túlszaporodási adót" vetne ki, elsősorban a cigányokra. Everac hajlandó lenne elősegíteni a kisebbségek elvándorlását is. /Bogdán Tibor: A Mein Kampf román változata. = Magyar Hírlap, febr. 25. /
1993. február 25.
A Beszélő és a Naumann Alapítvány kerekasztal-beszélgetést rendezett febr. 25-én Budapesten. Molnár Gusztáv /Budapest/ szerint a szomszédos országok belső integrációjukban nem remélhetnek sikert másképp, csak ha autonómiát adnak a kisebbségeknek. Cs. Gyimesi Éva és Sándor Eleonóra /Pozsony/ szerint a kisebbségben élő magyarokat nem az autonómia kérdése foglalkoztatja elsősorban, hanem a megélhetési gondok. Az autonómiát nem lehet homokra építeni, mondotta Cs. Gyimesi Éva, csak szabad, autonóm emberekre. /Javorniczky István: Hol a határ? = Magyar Nemzet, márc. 1./
1993. február 25.
A parlament "legelegánsabb politikusa" címmel Frunda György marosvásárhelyi RMDSZ-szenátort illették a román újságírók. Nemrégiben a bukaresti Zig-Zag román hetilap készített interjút Frunda Györggyel. Kitűnően beszél románul, állapította meg az újságíró. Román nyelven végezte a középiskolát és az egyetemet, válaszolta, é a jogi nyelvet jobban ismeri románul, mint magyarul. /(Botos)? Az RMDSZ "legelegánsabb" politikusa. = Új Magyarország, febr. 25./
1993. február 25.
Gazda József a csángók sorsát siratta. A nemzettest legfájdalmasabb része ők, kezdte vallomását. Ennek a népnek azt mondják papjai: az anyanyelved bűn! - Siratom ezt a népet. Siratom, mert megszerettem, mi sem találjuk meg feléjük az utat - olvasható Gazda József írásában. /Gazda József: Csángósirató. = Magyar Fórum, febr. 25./
