Márc. 13-án tartotta tisztújító ülését Segesváron az 1990-ben alakult Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Elnök továbbra is Gábor Dezső, tiszteletbeli elnök Kányádi Sándor. Délután a turulmadaras emlékműnél koszorúztak, a fehéregyházi dalárda énekelt. /b. d.: "Szeretlek népem, mindhalálig!" = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
1993. március 14.
Az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkáspárt és a magyarországi Munkáspárt /előző nevén: MSZMP, élén Thürmer Gyula pártelnökkel/ képviselői márc. 14-én megbeszélést folytattak Romániában, Félixfürdőn. /Cs. G., Bukarest: Kapcsolatfelvétel Thürmer és román testvérpártja között. = Magyar Nemzet, márc. 16./
1993. március 15.
Márc. 15-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szülővárosában, Kézdivásárhelyen mondott ünnepi beszédet. "Azt kérdezik tőlünk sokan: kinek az ünnepe ez? Minden magyaré, bárhol is éljünk a világon, mindannyiunké, akik egy nyelven, egy kultúrán nevelkedtünk..." "Tanulnunk kell sok évszázad erdélyi tapasztalataiból..." Erdély "a türelem, a megértés, a közösségi autonómia földje" volt. "És éppen nekünk, székelyeknek van erre hagyományunk, nekünk, aki az önkénynek sohasem engedtünk, belső szabadságunkat megőriztük..." Határozottan kell felelni. "lesz iskola, lesz egyetem, lesz kultúra, lesz magyar önigazgatás!" /Markó Béla: Kinek az ünnepe ez? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1993. március 15.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hivatalba lépésének évfordulóján az RNEP többségű tanács ünnepi ülést tartott. /Magyar Nemzet, márc. 16./
1993. március 15.
A román hírszerzés több munkatársa Moldovában tartózkodik, azt vizsgálják a helyi szakértőkkel együtt, miként lehetne elmozdítani Románia és Moldova azonnal egyesítését ellenző Snegur elnököt és híveit, írta a Romania Libera (Bukarest), márc. 15- száma. /B. T., Bukarest: Mégis államcsíny? = Magyar Nemzet, márc. 16./
1993. március 16.
Demény Lajos történészprofesszor, a bukaresti Iorga Intézet munkatársa szerint össze kell kötni a román-magyar alapszerződés két neuralgikus pontját, a határkérdést és a nemzetiségi kérdést. Felelős romániai magyar politikusok közül nincs olyan, aki határváltoztatással akarná megoldani a nemzetiségi kérdést. Demény Lajos úgy látja, hogy a román kormány bizonyos alapkérdéseket nem akar akceptálni, ez viszont megkérdőjelezi a szándék komolyságát. /Kis Tibor: Ismerjük el egymás biztonságigényét. = Népszabadság, márc. 16./
1993. március 16.
Szabó Károly RMDSZ-szenátor elképzelhetőnek tartja, hogy Románia előbb-utóbb belemegy a kisebbségi kérdés alapszerződésben való rögzítésébe, cserében Magyarország kijelentheti, hogy nincsenek területi követelései. Ez nem zárja ki, hogy "a partneri viszony alapján felvetődjön a megegyezésen alapuló határrevízió kérdése." /N. I. Zs.: Szabó Károly RMDSZ-szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának alelnöke. Megállapodással módosítható a határ. = Magyar Hírlap, márc. 16./
1993. március 16.
Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja határozottan kiálltak Tőkés László püspök mellett, az ellene indult romániai rágalmazási kampánnyal szemben. A platform közleményét azért adta ki, mert az RMDSZ több vezető politikusa elhatárolta magát Tőkés László kijelentésétől. Elsősorban Verestóy Attila szenátort támadták, mert Verestóy frakcióvezető cáfolta Tőkés László megállapítását a romániai magyarság veszélyeztetett helyzetéről. A platform kérte, Verestóyt állítsák az RMDSZ etikai bizottsága elé. Verestóy Attila a Magyar Hírlapnak elmondta, Tőkés László Washingtonban nem az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, hanem magánszemélyként nyilatkozott. - A Demokratikus Konvenció elhatározta, hogy aláírásokat gyűjt a nacionalista Funar kolozsvári polgármester ellen, és követeli, vizsgálják ki az általa elkövetett törvénytelenségeket. /B. T.:, Bukarest: Aláírásgyűjtés Gheorghe Funar ellen. = Magyar Hírlap, márc. 16./
1993. március 16.
Márc. 13-án ismeretlen tettesek széttörték Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kétnyelvű névtábláját. Lehetséges, hogy a közvéleményt Tőkés László ellen hangoló manipulációnak is része van ebben. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete megdöbbenéssel értesült erről a vandál tettről és felhívással fordul az ország és a megye valamennyi illetékes szervéhez, hogy állítsák meg ezt a veszedelmes folyamatot. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./
1993. március 16.
Márc. 16-án Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta Claudio Vitalone olasz kereskedelmi minisztert, aki delegáció élén érkezett Romániába. A román kormányfő az ipar átszervezését szolgáló olasz kormányhitelek megnyitását javasolta. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./
1993. március 17.
Az Iliescu elnökhöz közel álló Dimineata lap márc. 17-i számában "Az RMDSZ nem akar hallgatni az idők szavára" címmel foglalkozott a székelyföldi márc. 15-i megemlékezésekkel. Magyar diplomaták koszorúztak az ünnepségeken. Markó Béla RMDSZ-elnök Kézdivásárhelyen márc. 15-én elmondott beszédéből arra következtet a román lap, hogy az RMDSZ "átveszi a magyar irredenták és nacionalisták célját, a történelmi Nagy-Magyarország újjáépítését." /Március 15-e utórezgése: bírál a Dimineata. = Magyar Hírlap, márc. 18./
1993. március 18.
Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Transinfo: A mártírrá vált hóhér. = Pesti Hírlap, márc. 18./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1991. márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Háromszék, 1991. ápr. 4./
1993. március 18.
Néhány bukaresti lap beszámolt arról, hogy Funar tiltása ellenére Kolozsváron márc. 15-én mégis elénekelték a magyar himnuszt. Szőcs Géza az Evenimentul Zilei lapnak nyilatkozva kijelentette: "Gheorghe Funar a magyar himnusz betiltásával csak provokálni akart, de függetlenül attól, hogy mit határozott Funar, ezt sosem fogjuk tiszteletben tartani. A magyarok mindig fogják énekelni himnuszukat." /(botos): Március 15. romániai utóhangjai. = Új Magyarország, márc. 18./
1993. március 18.
Az 1992. jan. 7-i népszámlálásról kiadott előzetes adatok szerint Kolozsváron 328 008 ember él, ebből 248 289 /75,7 %/ román, 74 483 fő /22,7 %/ magyar. Torda 61 135 lakosából 7 035 lélek /11,5 %/ magyar, Désen 41 016-an élnek, közülük 6 725 fő /16,4 %/ magyar, Aranyosgyéres lakossága 29 275 fő, ebből 2 804-en magyarok /9,58 %/, Szamosújvár 26 249 lakójából 4 756-an vallották magukat magyarnak /18,1 %/, Bánffyhunyadon 9 921-en élnek, közülük 3 350-en /35,78 %/ magyarok. /(B. Á.): Kolozsvár lakossága: 75,7 százalék román, 22,7 százalék magyar? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./
1993. március 18.
Az Evenimentul Zilei átvette a Vilcea megyében megjelenő Reporter című lap márc. 13-i számában közölt, Antonescu marsall nevét viselő, egyelőre ismeretlen paramilitáris szerezetnek a cigányokhoz intézett "felhívását": ha nem hagyják abba "szégyentelen is istentelen életüket", házaikkal együtt a tűz martalékává válnak. Nyomatékul felsorolják azokat a községeket, ahol a lakosság felgyújtotta a cigánytelepeket. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Romániai cigányok fenyegetettsége. = Magyar Nemzet, márc. 18./
1993. március 19.
A román parlament 19-én szavazott a bizalmatlansági indítványról. Az előző napon Iliescu elnök a televízióban durván kirohant az indítványt kezdeményező ellenzéki pártok ellen, beleértve az RMDSZ-t. A parlamenti ülésen a miniszterelnök Iliescuhoz hasonlóan beszélt, baloldali árulásnak minősítve az indítványt. A Nagy Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor útszéli hangon támadt a "magyar- és cigánybérenc" ellenzékre, különösen az RMDSZ-re. Erre a hangnemre az ellenzék kivonult a teremből. Adrian Severin /Nemzeti Megmentési Front/ kijelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor, illetve a Szocialista Munkapárt-beli Adrian Paunescu-féle neofasiszta, szélsőséges nacionalista szónoklatoknak nincs helye a parlamentben. Végül elvetették a bizalmatlansági indítványt, a 462 jelenlevőből 260-an elutasították, 192-en pedig támogatták. /Kiis Zsuzsa, Bukarest: A román parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Magyar Nemzet, márc. 20./
1993. március 19.
Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője interjút készített Ion Iliescu elnökkel. Az interjú saját lapjában és a Magyar Nemzetben jelent meg. Iliescu kifejtette, hogy értek el eredményeket, megszületett a korszerű alkotmány, a nemzeti kisebbségek szabadságjogait illetően "Románia máris eleget tesz a legmagasabb nemzetközi mércéknek." Szemtanúi vagyunk az európai integrációnak, "másfelől mit látunk? Szeparatista nemzeti szegregációs tendenciákat, amint arra az RMDSZ is törekszik." Iliescu hangsúlyozta, hogy "nem fogjuk támogatni a szegregációs, a szeparatista, a kisközösségek bantusztanizálását célzó tendenciákat." Más a helyi autonómia és "egészen más az etnikai alapon való elkülönülés. Ez nemcsak korszerűtlennek tűnik nekem, nemcsak nem európainak, hanem olyan lépésnek is, amely századokkal visszavet..." A kulturális autonómia létezik, mert van anyanyelvű oktatás, léteznek magyar művelődési egyesületek, magyarázta a román elnök. Sajnálja, hogy nem talált megértésre ajánlata a legmagasabb szintű találkozóra. Nem érti, hogy "miután több felelős magyar államférfi kijelentette: országaink határai sérthetetlenek, miért vannak fenntartásaik, amikor ezt konkrétan is le akarjuk szögezni a szerződésben." Iliescu elnök állásfoglalása a másik vitás kérdéssel, a romániai magyar kisebbség jogaival kapcsolatban: "Meg kell azonban érteni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek az államok belügyeinek körébe tartoznak, és melyek azok, amelyek az államok közötti jószomszédi viszony és kölcsönös tisztelet elemei." Iliescu szerint országa eredményeket ért el a demokratizálódás útján. Megszületett az alkotmány, melyet szerinte korszerűnek tekint a világ. /Gyarmath János: Interjú Ion Iliescu román elnökkel. = Magyar Nemzet, márc. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1993. március 19.
Bihar megye, illetve Nagyvárad lakosságának egyharmada magyar, ennek ellenére a megyei prefektúra 117 alkalmazottjából csak 4, a Megyei Tanács 183 dolgozójából 3, a Polgármesteri Hivatalnál 86-ból szintén 3 magyar alkalmazott van. Néhány magyarlakta városban egy kicsit jobb az arány. A Megyei Tanfelügyelőség 24 munkatársából 4 magyar nemzetiségű, a 250 iskolaigazgatóból 30 /12 %/, Bihar megye 32 középiskolájából egy magyar nyelvű. Nagyváradon a vállalatvezetők 2-3 százaléka magyar, a vidéki magyarlakta városokban 10-25 %-a. /Szilágyi Aladár: Számok, kiáltsatok! = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./
1993. március 19.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kiegészítette az RMDSZ határozatát, mely szerint az Egyesült Államok a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadása előtt ellenőrizze a kedvezmény megfelelő felhasználását. Fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi neokommunista rezsim saját érdekében kamatoztatja a kedvezményt. Románia kormányzata még távolról sem tett eleget a követelményeknek, ugyanis az 1989-es és az 1990-es vérengzés ügyében elmaradt az igazságtétel, a tömeggyilkosság vádlottait sorra felmentik, a kommunista nómenklatúra és a hírhedt Securitate megőrizte pozícióit, a rezsim rendre saját szimpatizánsait nevezi ki a központi szervekbe, az uralkodó párt nem hivatalos szövetségre lépett a román nacionalista, szélsőséges pártokkal, valóságos kampány indult a demokratikus ellenzék ellen, Doian Corneát törvény elé idézték, a Vacaroiu-kormány tagjai közül többen a Ceausescu-rezsim kormányának tagjai voltak, erős a magyarellenesség, a féktelen nacionalista uszítás, az emberi jogok betartásának feltételei hiányoznak. A legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadása esetén meg kellene határozni a feltételeket, teljesítésüket határidőhöz kötve. Hatékony ellenőrző mechanizmust kellene létrehozni a feltételek betartására. /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Néhány adalék. = Orient Expressz (Bukarest), márc. 19./
1993. március 19.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége közleményében emlékezett a marosvásárhelyi pogromra. 1990. márc. 19-20-án az egykori hatalom emberei próbálták összeugrasztani a békés embereket, hogy ismét megkaparintsák egykori hatalmukat. Aki egykor a periratokat fogja tanulmányozni, csak magyarokkal és cigányokkal találkozhat, román nevekkel nem. /Három éve történt? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
1993. március 19.
1990 márciusára, a marosvásárhelyi pogromra emlékezett a város egyik újságírója, Tófalvi Zoltán. A 64 éves Csipor Antal, az 54 éves Kiss Zoltán, a háromgyermekes, 31 éves Gémes István az életével fizetett, rajtuk kívül sok volt a sebesült. Azóta sem szolgáltattak igazságot, állapította meg. /Tófalvi Zoltán: Marosvásárhely emlékezete. = Új Magyarország, márc. 19./
1993. március 19.
Octavian Buracu, Kolozs megye volt prefektusa, az Interetnikus Párbeszéd Szövetségének elnöke Pécsre látogatott, ahol nyilatkozott a Funar elleni aláírásgyűjtésről. A kolozsvári polgármester törvénysértéseiről konkrét adatok vannak, ennek ellenére az aláírásgyűjtéssel nem lehet Funart megbuktatni, mert a többség elhitte Funar hazug propagandáját, mögötte áll. /U. T.: Funar nem tiszteli a jogot. = Népszabadság, márc. 19./
1993. március 19.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt közzétette programját. Az RMKDP a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti, a magyar nemzet részének. A személyi és kulturális autonómia alapján szükséges az önálló intézményrendszer létrehozása, a magyar munkavállalói társadalom érdekvédelmi szervezeteinek kiépítése. Ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 10 %-ot, ott a kisebbség nyelvét hivatalos nyelvként kell használni. Az RMKDP támogatja a vállalatok és a termőföldek magánkézbe adását. Az RMKDP igényli a teljes anyanyelvi intézményrendszer megszervezését, az óvodától az egyetemig, külön tanügyi főigazgatósággal, a felekezeti iskolák működési szabadságát, az államosított szeretetintézmények és iskolák visszaadását, az egyházi javak visszaadását, a helyi önkormányzatok működését. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
1993. március 19.
Bukarestben konferenciát rendezett a Románia Jövőjéért Alapítvány az amerikai Project on Ethnic Relations szervezet közreműködésével, melyen részt vett a Teleki László Alapítvány /Budapest/ néhány kutatója. A tapasztalatokról az utóbbi alapítvány két kutatója, Molnár Gusztáv és Diószegi László számolt be. Molnár Gusztáv előadásában Közép- és Kelet-Európa geopolitikai elemzésével foglalkozott, és ezeket az országokat belső integrációs képességül alapján két csoportba osztotta. Az elsőbe Lengyelországot, Csehországot, Magyarországot és Szlovéniát sorolta, míg a másodikba Horvátországot, Szerbiát, Romániát és Szlovákiát. Molnár Gusztáv elmondta, hogy előadása nem váltott ki megütközést román részről. Ovidiu Sincai /a román parlament mellett működő szakértői tanács nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tagja/ az RMDSZ szélsőségeseit vádolta a megegyezés késlekedéséért, végül kimondta a helyi önkormányzatok, az autonómia szükségességét, azonban hozzátette: az meg, a kormány illetékessége. Diószegi László kedvezőtlennek tartja, hogy az önkormányzat kérdését helyi szinte utalta, ahol a Funar-féle szélsőségesek is helyet kapnak. Molnár Gusztáv szerint a jövőben a tanácskozásokon föl kell vetni a regionalizmus kérdését. Project on Ethnic Relationsnak Bukarestben már van irodája, tervezik a marosvásárhelyi kirendeltség megnyitását, jövőre pedig Budapesten nyílik meg irodájuk. /Neumann Ottó: Új fejezet a román-magyar kapcsolatokban? = Magyar Hírlap, márc. 19./
1993. március 19.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke márc. 18-án Bukarestbe érkezett, eleget téve Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója meghívásának. Márc. 18-án és 19-én zártkörű megbeszélést folytatnak. A román lapok nem adtak hírt a két bankvezető találkozásáról. /M. P., Bukarest: Bod Péter Ákos Bukarestben. = Népszabadság, márc. 19./
1993. március 20.
Márc. 20-án Gyulán nem hivatalos találkozón tárgyalt Jeszenszky Géza külügyminiszter Teodor Melescanu román kollégájával, abból az alkalomból, hogy a Magyarországi Románok Szövetsége meghívásának eleget téve mindketten részt vettek Liviu Rebreanu román író, szobrának avatásán. Egyetértettek abban, hogy a kisebbségek képviselőit bevonják a tárgyalásokba, ennek megfelelően a magyarországi románok képviselője, Petrusán György részt is vett a találkozón, az RMDSZ képviselői viszont nem lehettek jelen, őket ebédre hívták meg. Megállapodtak abban, hogy a közeli hónapokban két új határátkelőt nyitnak meg Méhkeréknél és Battonyán, a magyar fél a főkonzulátusok újramegnyitását szorgalmazta, a román válasz: "a kérdéssel elvileg lehet foglalkozni". Melescanu hangsúlyozta, hogy a magyar-román alapszerződésben szerepelni kell annak, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései. /Nem volt áttörés a román-magyar külügyi találkozón. = Magyar Nemzet, márc. 22., Kőváry E. Péter: Magyar-román tárgyalások. = Népszabadság, márc. 22./
1993. március 20.
A román diplomácia erőfeszítéseket tesz az Európa Tanács teljes jogú tagságának megszerzéséért. Melscanu külügyminiszter az elmúlt napokban Bonnban és Londonban járt, márc. 20-án Gyulára megy, majd Rómába készül. Közben Romániában jártak az ET raportőrei, akiket a minden szinten biztosítottak arról, hogy Románia kész aláírni minden dokumentumot, köztük az Emberi Jogok Európai Egyezményét, csatlakozik a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához. Jó lenne, ha a cél az ET-tagság és a vele járó kötelezettségek betartása lenne. Ezzel szemben Iliescu a Romániai Magyar Szónak adott interjúban arról nyilatkozott, hogy az RMDSZ törekvései nem európaiak, szeparatisták, a bantusztanizálódást célozzák. Elég Iliescu figyelmébe ajánlani az ET Parlamenti Közgyűlése 1993. febr. 1-jei ülésén elfogadott 1201-es dokumentumára hivatkozni. Ebben szerepel többek között: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása, a kisebbségnek joga van szabadon használni anyanyelvét mind a magánéletben, mind nyilvánosan, mind szóban, mind írásban... Joguk van anyanyelvület használni a közigazgatásban, úgyszintén a bíróságok és az igazságügyi szervek előtt... joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni... joga van anyanyelvét megtanulni és anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített iskolákban és nyilvános oktatási intézményekben.. joguk van létrehozni és igazgatni saját iskoláikat ... joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. /Gyarmath János: Mi az európai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1993. március 20.
Márc. 20-án Tordán ünnepélyesen megemlékeztek a vallásszabadságot meghirdető országgyűlés 425. évfordulójáról. Az EMKE és az RMDSZ szervezésében zajlott az ünnepség. A romániai magyar egyházak vezetői mondtak beszédet az ökumenikus istentiszteleten. A tordai múzeumban az egyházi vezetőket, az RMDSZ-szenátorokat és képviselőket, Ion Ratiut, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjét a város alpolgármestere köszöntötte. Megjelent Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá Pozsgay Imre és Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői. Ezután a helyi unitárius templomban tudományos szimpóziumon hangzottak el hazai és határon túli történészek előadásai. Benda Kálmán történész dolgozatát Dávid Gyula olvasta fel, előadást tartott Csetri Elek, Camil Muresan, Paul Philippi professzor, Poszgay Imre, Szabó Árpád teológiai professzor és Várkonyi Ágnes, a budapesti ELTE tanszékvezető professzora. /(bodolai): Egy szellemiséget érlelt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
1993. március 20.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt elítélte a minősíthetetlen sajtókampányt és a parlamenti rágalomhadjáratot, amely Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen irányul. Különösen fájdalmas, hogy ebben az ellenzék képviselői is részt vettek. Lehet, hogy nem túl szerencsés az etnikai tisztogatás kifejezés, de Tőkés László olyan kirívó eseteket említett, amelyeket nem lehet kozmetikázni: "Románia börtöneiben továbbra is ártatlanul elítélt magyarok szenvednek." "A munkahelyekről legelőször a magyarokat bocsátják el. Bármelyik marosvásárhelyi vállalat statisztikáját hozhatjuk fel bizonyítékként. A szemünk láttára, szinte egyik napról a másikra változott meg a nagyvárosok és települések nemzetiségi összetétele. Marosvásárhelyen például 1910-ben 1700 román anyanyelvű élt, ma 163 625 lakosból 75 812 román és 83 681 magyar." "...az egyoldalú elbocsátások révén a romániai magyarság nagyobb számban kényszerül kivándorolni." /A Romániai Magyar Kisgazdapárt álláspontja. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
1993. március 20.
Szászrégen RMDSZ-bizottsága tiltakozik az ellen, hogy Pop Eremia polgármester utasítására leszereltek egy kétnyelvű cégtáblát a városban. A leszerelést - provokatív célzattal - éppen márc. 15-re időzítették. Követelik a kétnyelvű tábla visszahelyezését. /Tiltakozás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./
