Iliescu elnök máj. 24-i sajtóértekezletén hatpontos nyilatkozatban foglalt állást a korrupciós botránnyal kapcsolatban: meghirdeti a harcot a visszaélésekkel szemben. Ez volt az első elnöki állásfoglalás ebben az ügyben. Egyben figyelmeztetett: a korrupció elleni harc nem ölthet politikai színezetet. Be kell tartani az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvét, tért át a kisebbségi kérdésre. Törekvés tapasztalható, hogy egyes államok védnökséget vállaljanak más ország területén élő kisebbségek fölött, ez Románia számára elfogadhatatlan. /Gyarmath János: Iliescu elnök is hadat üzent a korrupciónak. = Magyar Nemzet, máj. 25./
1993. május 24.
Magyarország nem adott engedélyt arra, hogy Iliescu elnök a magyar légtéren át repüljön Zágrábból Belgrádba, jelentette a Tanjug, a Tineretul Liber román lapra hivatkozva. A román illetékesek valóban kértek átrepülési engedélyt, azonban a kérelemtől elálltak, amikor a magyar szervek arra emlékeztették őket, hogy az úthoz az ENSZ BT szankciós bizottságának engedélyére van szükség, reagált a hírre Hermann János külügyi szóvivő Budapesten. A magyar kormány megadta volna az engedélyt. /Iliescu előtt zárva maradt a tér. = Népszava, máj. 24./
1993. május 25.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 25-én Kolozsváron tartott ülést. Takács Csaba beszámolt az RMDSZ-küldöttség máj. 16-23 között Fiensburgban tett látogatásáról és részvételéről a FUEV kongresszusán, ahol az RMDSZ-t felvették a teljes jogú tagok közé. /Az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
1993. május 25.
A kolozsvári RMDSZ januárban bírósági eljárást kezdeményezett Gheorghe Funar polgármester ellen, a Mátyás szobor talapzatára elhelyezett új felirat miatt. A kolozsvári főügyészség válasza: ez nem képez bűncselekményt, ezért nem indítanak eljárást. /Lassított válasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1993. május 25.
Sütő András Csoóri Sándorhoz írt nyílt levelében kiállt a Duna Tv mellett, köszönve annak beindítását. Aggodalomra ad okot a Duna Tv elleni rágalmazás, és főleg Csoóri Sándor személye elleni mocskolódás, fölháborító az irracionális gyűlölet. Kik lehetnek azok, akiknek ennyit ér a kisebbségi magyar nemzeti közösségek ügye? A magyar sajtóban olvasható olyan vélemény, hogy a szomszédos országokkal megromlott viszonyért a magyar kormány a felelős. Ezt a vélekedést Sütő András elutasítja. /Magyar Nemzet, máj. 25./
1993. május 25.
Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője szerint az RMDSZ-ben elmélyült az erkölcsi, politikai válság. Az RMDSZ tagságának többsége Tőkés László irányvonalát, a hatékony kisebbségi önrendelkezést, autonómiát helyesli, a vezetők nagy része azonban alapvetően engedékeny a legfontosabb kérdésekben. Katona Ádám szerint Markó Béla nyilvánvalóan Tőkés László ellen lép fel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, tagadhatatlan, hogy az RMDSZ-ben belső viták folytak. A brassói kongresszus azonban egyértelműen az autonómia mellett kötelezte el az RMDSZ-t. A román hatalom többször megkísérelte Tőkés Lászlót leválasztani az RMDSZ-ről. Közte és Tőkés László között nincs ellentét, erősítette meg Markó Béla. /Népszabadság, máj. 25./
1993. május 25.
A kolozsvári Korunk kilakoltatásával kapcsolatos törvényszéki eljárás eredményeképpen máj. 18-án született ítélet értelmében a szerkesztőségben el kell hagynia az eddigi székházat, de megfelelő ellátottságú helyiségeket kap cserébe. A Korunk ebbe beleegyezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25, Magyar Nemzet, máj. 25./
1993. május 25.
A múlt héten Kolozsvárott és Sepsiszentgyörgyön megalakultak a leendő Erdélyi Falufejlesztő Társaság területi csoportjai, megválasztották mindkét városban az ideiglenes intézőbizottságot. A háromszéki területi csoport vezetője Orbán Miklós agrármérnök, a sepsiillyefalvi LAM Alapítvány kuratóriumának tagja. Az egyesület alakuló ülésén jelen volt a magyarországi Falufejlesztő Társaság részéről Kemény Bertalan agrármérnök. Magyarországon falugondnokok vannak és az aprófalvakban a minisztérium kisbuszokat működtet, ezek viszik a gyerekeket iskolába. Célszerű lenne a falugondnoki hálózatot az erdélyi kis falvakban is létrehozni. Erdélyben a falvak elszigetelődése, pusztulása felgyorsult. Modell értékű viszont az illyefalvi mezőgazdasági alapítvány, a LAM, amely felkarolja a Háromszéken gazdálkodni akaró fiatalok ügyét. /Sylvester Lajos: Erdélyi falufejlesztő egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
1993. május 26.
Romulus Pop oktatási államtitkár körlevélben utasította a megyei tanfelügyelőségeket, hogy "máj. 1-től a tanügyi kádereket, vezető, irányító és ellenőrző beosztású személyek külföldre utazása /szakosítás, meghívás, tapasztalatcsere, kirándulás vagy bármilyen más természetű utazása/ csak az Oktatási Minisztérium jóváhagyásával történhet. A kihágásokat a 6/1969-es törvény és a Munkatörvénykönyv előírásai alapján büntetik." Ez a rendelkezés ellentétes a nemzetközi előírásokkal és az alkotmánnyal is, amely garantálja a belföldi és külföldi mozgásszabadságot. /(makkai): Az FDSN-politika és a bürokrácia cinkossága. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./
1993. május 26.
Tőkés László püspök érvekkel támasztotta alá az etnikai tisztogatás kifejezést. Február közepén 94 neves kolozsvári magyar és német értelmiségi írásban tiltakozott Funar polgármester gyakorlata ellen, aki tevékenységét arra összpontosítja, hogy "kulturális, etnikai tisztogatást végezzen a magyar szellemi élet, a magyar történelmi és kultúrhagyomány majd minden területén". A kolozsváriak által előbb használt kifejezés egybeesik az általa Washingtonban használt kifejezés tartalmával. Arról a módszerről van szó, amely évtizedek óta már-már elviselhetetlenné teszi a romániai magyarság helyzetét. Az etnikai tisztogatás miatt felháborodók figyelmen kívül hagyták a valóságot. 1930 óta Románia lakossága több mint 8 millióval nőtt, ugyanakkor a romániai magyarság növekedése minimális, 66 ezer fő. A mesterséges románosítás példája Kolozs megye. Kolozs megyében 82 év alatt a román lakosság lélekszáma 231 ezerről 571 ezerre emelkedett, ezzel szemben a magyaroké 156 ezerről 145 ezerre apadt. Még szembeötlőbb a magyarság térvesztése az erdélyi nagyvárosokban: még a két világháború között is a magyar többségű városokban a magyarság aránya 70,1 százalékos volt, jelenleg 23,3 százalékos. Elég Kolozsvár, Nagyvárad vagy Temesvár példájára gondolni. Évtizedeken át folyt az etnikai arányok tudatos megváltoztatása. A magyar tanulók 31 %-ának nincs módja anyanyelvén tanulni, súlyos a pedagógus-utánpótlás helyzete, a magyar pedagógusok 26 %-a szakképzetlen. /Tőkés László: Egy kifejezés és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26., egy részét újraközölte: Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./
1993. május 26.
A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./
1993. május 26.
A romániai ellenzéki pártok - köztük az RMDSZ - Paul Everac tévéelnök leváltását követeli. Az Iliescu elnök által kinevezett elnök fasiszta jellegű, nacionalista és antiszemita nézeteiről közismert. /B. T., Bukarest: A román ellenzék a tévéelnök leváltását követeli. = Magyar Hírlap, máj. 26./
1993. május 26.
Szászrégen egyetlen magyar feliratú emlékművét az első világháborúban elesettek emlékére 1928-ban állították fel. Ismeretlen tettesek 1993. ápr. 5-én éjjel ledöntötték, meggyalázták az emlékművet. A rendőrség nem hivatalos véleménye az volt, hogy a "szobor a forgalom okozta rezgéstől dőlt le". A helyi RMDSZ és a magyarrégeni református egyház máj. 14-én helyreállíttatta a ledöntött emlékművet. /Csorvási Gyula, Régen: Szobrok mostoha sorsa. = Népújság (Marosvásárhely), 1993. máj. 26./
1993. május 26.
A román sajtó jó ideje sokat foglalkozik az egyre nagyobb méreteket öltő korrupcióval. A kenyérellátással, a búzaimporttal kapcsolatos visszaélések botránysorozatát részletezték az újságok, de hivatalos reagálás nem volt. Trita Fanita már a diktatúra idején is az Agroexport vezérigazgatója volt, visszaéléseivel /behozott gabona újra exportálása stb./ milliókat keresett, az amerikai kukoricasegély is eltűnt kft-jei bankszámláin. A jó egy éve tartó sajtókampány után a kormányzat áprilisban menesztette Fanita-t, de ő erre nem volt hajlandó, inkább perre vitte leváltásának ügyét. /Ferencz L. Imre: Korrupcióról korrupcióra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1993. május 26.
Katona Ádám szerint "még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most." A kiábrándulás miatt sokan nem jöttek el az SZKT marosvásárhelyi ülésére, ahol szóba sem került az, hogy Frunda György képviselő a román tévében újfent elhatárolódott Tőkés Lászlótól. Nem esik szó az RMDSZ vezetésében Csapó József szenátor több mint egy éve kidolgozott autonómia-tervezetéről. Katona Ádám szerint most Tőkés László háttérbe szorítása történik. /Katona Ádám az RMDSZ belső ellentéteiről. = Pesti Hírlap, máj. 26./
1993. május 26.
Lemondott Király Károly az RMDSZ háromszéki szervezete elnöki tisztségéből. A megyei vezetésben személyi ellentétek kerültek felszínre a prefektusügy kapcsán. /Választási válság Háromszéken. = Pesti Hírlap, máj. 26./
1993. május 27.
Sütő András levélben fordult a Romániai Magyar Szó szerkesztőihez, reagálva Bíró Béla máj. 12-i Az elfogultság szárnyasoltára című cikkének közlésére. Bíró Béla Tőkés Lászlót és a püspököt védelmébe vevő Sütő Andrást támadta úgy, hogy meghamisította Sütő András szavait. Bíró Béla azt állította, hogy Sütő a román népet támadta írásában, holott ez nem igaz. Sütő András figyelmeztetett: a hazugság öl. Bíró Béla nemzetgyalázásban akarja elmarasztalni az írót. Sütő András elmondta, hogy az ellene elkövetett 1990. márciusi merénylet óta sem lehet nyugalma. Édesanyjára megkísérelték rágyújtani a házat. Sütő Andrást meg akarták mérgezni. Immár harmadszor zúdítottak ismeretlenek kőzáport lakására. Sütő családtagjai féltése miatt reagált a cikkre, unokájáért is aggódik, akivel Engedjétek hozzám a szavakat című könyvében az erdélyi toleranciáról álmodott. Ennek a gyermeknek az arcát ököllel roncsolta szét egy részeg vasgárdista. Azt kéri a szerkesztőktől, hogy ne tűrjék lapjukban a szöveghamisítást, a vádaskodást. "A sajtóhazugsággal lelkileg agyonvert ember nem szenzáció." /Sütő András: Értelmetlen vita helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1993. május 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kifejtette, hogy az SZKT fontos, döntéshozó szerepét nem sikerült tudatosítani sem a közvéleményben, sem a tanácstagokban. Remélte, hogy az autonómia-tervezeteket meg lehet vitatni a tanácskozáson, ki kell dolgozni a belső önrendelkezést lehetővé tevő törvényjavaslatokat, ez lenne az első lépése a nemzetiségi törvénynek. Minderre nem került sor. Borbély Imre, az SZKT Állandó Bizottsága alelnöke szerint a jelenlegi helyzet természetes velejárója a demokráciának. Arra van szükség, hogy a romániai magyarság kellő határozottsággal tegye le a román kormány asztalára a követelménycsomagot. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy az SZKT megalakulásának a kezdetén tart. /Vélemények az SZKT-ről. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./
1993. május 27.
Az Unitárius Egyház az 1993/94-es tanévtől Kolozsvárott /a Brassai Sámuel Líceumban/és Székelykeresztúron /az Orbán Balázs Gimnáziumban/ újraindítja középiskoláit: egy-egy kilencedik osztály kezdi meg működését. Mindkét iskolában kántorképzést is biztosítanak az önként jelentkezőknek. /Újrainduló unitárius iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
1993. május 27.
Székelyudvarhelyen máj. 26-án megkezdődtek az egykori katolikus főgimnázium /jelenleg Tamási Áron Gimnázium/ 400. évfordulójának ünnepségei. Iskolatörténeti tudományos ülésszakot is tartanak. /Megkezdődtek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium emlékünnepségei. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./
1993. május 27.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kolozsvári tanácsa nemrég tisztújító közgyűlést tartott. A beszámoló szerint bejegyezték az egyesületet jogi személyként és felvették az RMDSZ társszervezetei közé. Megválasztották az új elnökséget: Becze Géza elnök, Nagy Károly alelnök-szóvivő. Tiszteletbeli elnökké választották Dáné Tibor írót. Az elnökség vidéki tagjai: Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Déva/. /Tisztújító közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1993. május 27.
Corneliu Vadim Tudor szenátor boldog-boldogtalant támadva szitkozódott a parlament máj. 27-i ülésén, majd kivonult a teremből. A folyosón Tudor összeszólalkozott Nelu Aristide Dragomir NMF-képviselővel, akivel összeverekedtek. Erre Tudor két testőre ott termett és összeverték Dragomir képviselőt. Ezek a testőrök a szabály szerint nem mehettek volna be. /Demeter J. Ildikó: Vadim verekedik /és égbe megy/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./ Később kiderült, hogy ezek a testőrök a Román Hírszerző Szolgálat emberei voltak. /Magyar Nemzet, jún. 2./
1993. május 27.
Nicu Ceausescu, a diktátor fia, akit 1989 végi események miatt 90 ember haláláért terhel felelősség, Bukarest utcáin száguld új kocsijával. 1992. novemberében szabadon engedték. Akkor azt terjesztették, hogy májrákban szenved. Nagybátyjának 1tábornoknak a villájában lakik. A tábornok az 1989-es események alatt állítólag saját kezűleg lőtt agyon hét embert. Ezt nem tudták rábizonyítani, ezért - ugyancsak egészségügyi okokból - 1992 februárjában kiengedték a börtönből. /Nicu nagy visszatérése. = Népszava, máj. 27./
1993. május 27.
Magyarországon éles viták zajlottak a legnagyobb párt, a Magyar Demokrata Fórumon /MDF/ belül. A viták nem oldódtak meg. Meglepetést keltett, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF ügyvezető elnöke máj. 26-án lemondott ügyvezető elnöki tisztségéről. Lemondását levélben közölte. A sajtó közölte a levelet. Ebben Für Lajos kifejtette: "a magyarság megmaradása, talpra állítása iránti felelősségtől áthatva" több alkalommal javaslattal állt elő, hogy a testvérháborút rendezzék. Javaslata azonban határozott támogatást nem kapott. Kiegyenlítő szerepet akart vállalni, erőfeszítései azonban eredménytelenek maradtak. Ezért döntött úgy, hogy lemond. Hangsúlyozta, ki kell mondania, hogy "történelmi léptékű bűnt követtek el azok /mindenekelőtt a liberálisnak mondott Debreczeni József nevével és a népi-nemzetinek mondott, Csurka István nevével fémjelzett csoportosulások, akik az MDF belháborúját" elindították és folytatják. És nincs mentség azok számára sem, akik a fejleményeket nem tudták megállítani. "Isten legyen irgalmas hozzánk/ Hozzánk, szegény magyarokhoz", zárult a lemondó levél. /Für Lajos lemondott az MDF ügyvezető elnöki tisztéről. = Magyar Nemzet, máj. 27./
1993. május 28.
A kolozsvári Házsongárd temető több részében sírgyalázás történt: ismeretlenek ledöntöttek sírkereszteket, sírkerítéseket, a kriptában feltört koporsóból kidobták a tetemet is. /Fodor György: Sírrablások a Házsongárdban. = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./
1993. május 28.
Zajzon határában állt egy síremlék, Hamrák István m. kir. erdész, 1893. decz. 4. - volt olvasható a több mint kétméteres, keresztre feszített Krisztus-szobor alapzatán. Módszeresen, hosszabb ideig működtek az ismeretlen szobordöntők. Először a magyar feliratot tüntették el, 1993. áprilisára végeztek: a keresztet ledöntötték, széttörték. A Krisztus-szobor megmaradt. Még a vaskerítést is lerombolták. /Tompa István: Háborgó tudósítás egy gaztettről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1993. május 28.
Lészped egyik falvában, Girleniben Fejér Katalin /Feer Catrina/ magyarul kezdte tanítani a csángó gyermekeket. Rendőrök jelentek meg, mondván, hogy törvényellenes dolgot művelt. Az asszony nem hagyta magát, felment a parlamentbe, András Imre képviselő interpellált ügyében. A válaszban nem tudtak jogszabályra hivatkozni, csupán azt állította a miniszter, hogy az asszony tiszteletlenül beszélt a helyi szervekkel, és ténykedése a lakosság soraiban nem megfelelő lelkiállapotot idézett elő. András Imre képviselő megjegyezte: nem egyedi esetről van szó. 1990 márciusa óta mondhatni, hogy jellemzővé vált ez a gondolkodás a belügy tevékenységére. A képviselő még egy példát mondott. Marosvásárhelyen, 1991 februárjában azért vitt be ez rendőr az utcáról egy fiatalembert, mert feltételezték róla, hogy magyar könyvet és piros-fehér-zöld szalagot osztogatott. És a feltételezés alapján megverték. /Román Győző: Rendőrök nyelvüldözőben. Feer Catrina vesszőfutása. = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./
1993. május 28.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíró kérésére kifejtette véleményét a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt leveléről. Markó hangsúlyozta: "a leghatározottabban vissza kell utasítanunk a Tőkés László személyét ért támadást. Másfelől azt a koncepciót, amely ebből a levélből kibontakozik." Ez ugyanis a nemzetállami felfogás, "ami ellen mi három év óta következetesen harcolunk." Ez ugyanis nem egyeztethető össze az RMDSZ autonómia-felfogásával. A levél súlyos hamisításokat is tartalmaz, mentegeti a kisebbségellenességet, amely érvényes az egész 75 esztendőre. A levél azon állítása sem igaz, hogy a két világháború között a magyar kisebbség nem fordult panasszal a nemzetközi fórumokhoz. A Magyar Párt számtalanszor megkereste a Népszövetség illetékes fórumait. /Béres Katalin: Mikor volt itt kisebbségi Kánaán? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./
1993. május 28.
Mazalik Alfréd a románosítást mutatta be statisztikai adatokkal. Az 1930-as népszámlálási adatoknál előfordult, hogy a számokkal manipuláltak, ennek tudható be a magyar környezetű Szatmárnémetiben a románok 1400 százalékos növekedése vagy Nagyváradon az 500 százalékos. /Mazalik Alfréd: Magyarok az olvasztótégelyben. = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./
1993. május 28.
A L`Osservatore Romano interjút közölt Jakubinyi Györggyel, Gyulafehérvár segédpüspökével, a romániai püspöki konferencia titkárával. A Vatikán ígéretet tett arra, hogy a pasztorális átszervezés következő lépéseként Gyulafehérvár és a többségében magyarok alkotta három erdélyi püspökség együtt formálna önálló egyházmegyét. A kétmilliós erdélyi magyarság fele katolikus. A Kárpátokon túl kétszázezer római katolikus él, ők a moldvai csángók. A görög katolikusokat a román nemzet árulóinak kiáltják ki az ortodoxok. "A nyugati típusú kereszténység az ortodoxok szemében kimondottan magyar jelenség, a mostani időkben együttműködni a katolikusokkal, ráadásul ha magyarok is, mindinkább veszélyes." Sem a római, sem a görög katolikus egyház nem kapta vissza épületeit, iskoláit. A két világháború között létezett Katolikus Státus 183 elemit és 32 középiskolát működtetett. /L`Osservatore Romano (Róma), máj. 28., ismertette: Népszabadság, jún. 10./
