A Vatra Romaneasca Déván tartott országos értekezletét üdvözölve Iliescu elnök üzenetében azt írta, hogy a Vatra története összefonódik "a román társadalom újbóli önmeghatározásának folyamatával", s érdeme, hogy felvállalta "a törődést a nemzetállam egysége iránt", s jelentősen hozzájárult "a nemzeti érzékenység ösztönzéséhez". A "Vatra Romaneasca tevékenysége még nyilvánvalóban arra irányul, hogy a tolerancia és a jó megértés légkörét javítsa." /Bogdán Tibor: Iliescu elnök köszöntötte a Vatrát. = Magyar Hírlap, szept. 13./
1993. szeptember 14.
Teodor Melescanu külügyminiszter nyilatkozott a Népszabadságnak, kifejtve, hogy fontosnak tartja a magyar külügyminiszterrel történő találkozást. Tárgyalni szeretne az alapszerződésről, ragaszkodva a területi záradékhoz. Az RMDSZ közvetlenül nem vehet részt a két ország közötti tárgyalásokon, de konzultálnak a szervezettel. Szerinte a jelenlegi körülmények között feszültséget keltene Kolozsváron a konzulátus újramegnyitása. Tagadta a kisantant újraélesztését, azonban a kisebbségi kérdésben egyeztetik álláspontjukat, mert erre vonatkozóan Magyarország álláspontja is egységes szomszédaival szemben. /Léderer Pál: A tangót ketten táncolják. Népszabadság-interjú Teodor Melescanu román külügyminiszterrel. = Népszabadság, szept. 14./
1993. szeptember 14.
Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 15-én kezdődő látogatása előtt nyilatkozott a Rompresnek: a két ország között nincs határvita. Igaz, hogy a rendszerváltás óta hivatalos látogatásra nem került sor, de a különböző nemzetközi konferenciákon az egymást váltó három román külügyminiszterrel sok alkalommal folytatott eszmecserét. Magyarország arra törekszik, hogy jó viszonyt alakítson ki valamennyi szomszédjával. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő "magyar kisebbségnek a maihoz képest jóval több vagyona volt." Kolozsvárott működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. 1989 december az orvoslásnak nemcsak a lehetőségét teremtette meg. Az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat, biztosítani kívánja az Erdélyben több mint ezer éve élő magyar lakosság életfeltételeit, kulturális igényei teljesítését. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ Románia Európa Tanácsba való felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikát. - Szükség van új határátkelőhelyek megnyitása, pontosabban a kommunista időszakban bezárt átkelők újramegnyitása. /Jeszenszky Géza a Rompresnek. Románia és hazánk között nincs határvita. = Pesti Hírlap, szept. 15./
1993. szeptember 14.
A parlamentben folytatódott az SRI-ről szóló vita. A kormánypárt és szövetségesei az intézmény felszereltségére voltak kíváncsiak és arra, mely erők próbálják destabilizálni az országot, az ellenzék arról faggatta Magureanut, hogy kik voltak 1989-ben a terroristák, kik provokálták 1990 márciusában Marosvásárhelyen a tragédiát, hogyan érkeztek 1990 júniusában, majd 1991 szeptemberében a bányászok Bukarestbe. Magureanu négyórás válaszában felelt a kérdésekre. Szerinte Marosvásárhelyen nem magyarellenes pogrom volt. Azt állította, hogy léteznek félkatonai kiképzőtáborok, de ezeket nehezen lehet megközelíteni. Nincsenek adatok arra, hogy Romániát valamiféle veszély fenyegetné. /Gyarmath János, Bukarest: Erdély nem fegyvertár, de? = Magyar Nemzet, szept. 15./ Nyolc ellenzéki párt, köztük az RMDSZ, nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt az SRI élére. Megengedhetetlennek tartják, hogy Magureanu kinevezése még mindig nem hagyta jóvá a parlament és ő maga még nem tette le a hivatali esküt a parlament előtt. /Magureanu kitérően válaszolt. = Magyar Hírlap, szept. 15./
1993. szeptember 14.
Adrian Casunean Kovászna megyei prefektus szept. 9-i keltezésű 52 sz. rendeletével kötelezte a megyei tanfelügyelőséget, hogy az 1993/94-es tanévtől kezdődően román tannyelvű iskolákat vagy tagozatokat létesítsen azokban a helységekben, ahol eddig nem működtek, függetlenül a tanulók számától. A tanfelügyelőségnek 15 napon belül írásbeli jelentést kell tenni a rendelet végrehajtásáról. /"A tanulók létszámától függetlenül". = Temesvári Új Szó, szept. 14./
1993. szeptember 14.
Az 1993/94-es tanévben új kormányhatározat szabályozza az oktatási intézmények szervezési kérdéseit. Az előző évhez képest új a 8. cikkely, melynek értelmében minden olyan faluban, ahol csak a kisebbségek nyelvén folyik a tanítás, kötelező román tannyelvű osztályok indítása, akkor is, ha a tanulók létszáma 10 fő alatt van. /Murvai László: Új-e a régi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1993. szeptember 14.
Liviu Maior tanügyminiszter hirtelen Kovászna megyébe látogatott, szept. 13-14-én , találkozott a tanfelügyelőkkel. Jelenlétében a megye prefektusa magyarázkodott: azért rendelte el minden községben román osztályok felállítását, hogy minden román gyermek románul tanulhasson, részben pedig azért, hogy a magyar gyermekek is lehetőségük legyen erre. A miniszter mindezt ellenvetés nélkül végighallgatta, majd a tanácskozás után az újságírónak kijelentette, hogy csak ott szükséges román osztály felállítása, ahol erre igény van. /B. Kovács András: Villámlátogatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1993. szeptember 14.
Újabb tanügyi kisebbségi jogsérelem történt: 1993 őszétől Románia történelmét és földrajzát az elemiben is kötelező románul tanulni, továbbá Kovászna megyében román iskolákat vagy tagozatokat akarnak indítani azon helységekben is, ahol erre nincs igény. Az RMDSZ háromszéki operatív tanácsa közleményben jelentette be, hogy tiltakozásul fekete lobogót tűznek ki az RMDSZ háromszéki székházára. /(benkő): Közlemény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./
1993. szeptember 14.
Déván tartotta a Vatra Romaneasca országos értekezletét. A megjelentek egyetértettek abban, hogy a Vatra célja a hajdani Nagy-Románia határainak visszaállítása, tehát a Bulgáriához tartozó "Cadrilater", az Ukrajnához tartozó Bukovina és a Moldovai Köztársaság területe. Nem törődnek azzal, hogy milyen ezen területek jelenlegi demográfiai helyzete, nemzetiségi megoszlása. Nagy vita volt a Vatra értekezletén, sokan követelték, hogy a Vatra címere Nagy-Románia címere legyen. Végül mégis Románia jelenlegi címere mellett döntöttek, mert a besszarábiai és a bukovinai vatrások térdenállva kérték, ne fogadják el Nagy-Románia címerét, hogy szervezeteik továbbra is nyíltan működhessen. /Mandics György: Címert cserélt a Vatra. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 14./
1993. szeptember 14.
Szász János módosítja a korábbi cikkében /Igen vagy nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ képviselt álláspontját, ahol a Project on Ethnic Relations /PER/ mögött az amerikai szenátus román lobbyját sejtette. Most már úgy látja, hogy a PER segíteni akarja a romániai magyarságot jogegyenlőségének rendezésében. Szerinte a Neptunon tanácskozó három RMDSZ-vezető is jószándékú. /Szász János: Per a PER körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1993. szeptember 14.
Borbély Imre, az SZKT alelnöke magánemberként részt vett Horthy Miklós újratemetésén. Horthy tisztességes magyar ember volt, nyilatkozta, meggátolta - amíg kezében volt a hatalom - a zsidók deportálását. Reméli, hogy jelenléte ellensúlyozza a szervezeten belüli kedvezőtlen jelenségeket, a hatalomhoz való túlzó közeledést. "...rá kell mutatni a valódi magyar értékekre, céljainkra, és ezekhez kell hűségeseknek lennünk." /Borbély Imre: A "sőt" szimbóluma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminiszter látogatása
1993. szeptember 15.
Szept. 15-én megkezdődött Jeszenszky Géza külügyminiszter 19-ig tartó hivatalos romániai látogatása. Először Teodor Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, aki átadta vendégének az 1956-os forradalommal kapcsolatos külügyminisztériumi dokumentumokat. Ezek Nagy Imre és minisztertársainak Romániába hurcolásáról szólnak. Ezután Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar külügyminisztert. /A kezdet jó - nyilatkozta Jeszenszky Géza. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminiszter a kettős adóztatás megszüntetéséről és a kölcsönös beruházásvédelemről írt alá megállapodást Melescanuval szept. 16-án, akivel eddig összesen hét órán át tárgyalt. A magyar külügyminiszter szept. 16-án találkozott Ovidiu Ghermannal, a szenátus elnökével, majd a DK vezetőivel, Emil Constantinescuval és Corneliu Coposuval, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnökével, ezután Petre Roman pártjának, a Demokrata Pártnak a képviselőivel, majd az RMDSZ vezetőivel a szövetség székházában, ezután előadást tartott a Külpolitikai Társaság székházában Románia és Magyarország a kommunizmus utáni Európában címmel, este pedig Iliescu elnökkel tárgyalt két órán át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést folytatott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel. A találkozó után a román kormány sajtóirodája összegezte a megbeszélést. Vacaroiu értékelés szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, valamint a magyar nyelvű oktatás helyzete is megoldott Romániában. /Vacaroiu erdélyi látogatásra hívta Jeszenszkyt. = Magyar Hírlap, szept. 17./ Jeszenszky Géza külügyminiszter szept. 16-án találkozott az RMDSZ vezetőivel a szövetség bukaresti székházában. A zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásról Markó Béla RMDSZ-elnök közölte, hogy oldott hangulatú, tartalmas tanácskozás volt. /Jeszenszky RMDSZ vezetőkkel tárgyalt. = Új Magyarország, szept. 17./ Iliescu elnök a megbeszélés után az MTI-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a közvetlen párbeszéd híve, bármikor kész találkozni a magyar államfővel vagy miniszterelnökkel, szorgalmazta, hogy a két ország ne avatkozzon egymás belügyeibe, a kisebbségre hivatkozva. "Új légkör teremtődött, megszűnt vagy megszűnőben van a gyanakvás." /"Kerüljük el a belügyekbe való beavatkozást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./ A jó légkörön kívül egyébként konkrét előrelépés nem történt a vitatott kérdésekben, mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. Jeszenszky előadást tartott a bukaresti Külügyi Intézetben. Elmondta, hogy elhatározták két új határátkelő megnyitását, javasolta bankok létesítésének kölcsönös engedélyeztetését, valamint a forint és a lej átválthatóságát turisták számára. A magyar külügyminiszter szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyes bizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 18./
1993. szeptember 15.
A két külügyminiszter a tanácskozás után összegezte az eredményeket. Melescanu történelmi eseménynek nevezte a találkozót, ahol szó volt a kisebbségekről is, megállapodtak, hogy a jövőben szimpóziumokat szerveznek a kisebbségek státusáról. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a jó viszony kialakítása a magyar kormány régi törekvése. Megállapodtak abban, hogy meg kell szüntetni a határoknál a sorbanállást, két új határátkelőhelyet nyitnak meg /Battonya-Méhkerék, Tornya-Nagyszalonta/, de továbbiakra is sor kerül. A tankönyveket szakértők közreműködésével felülvizsgálják, a diplomákat kölcsönösen el fogják ismerni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza szept. 17-én vidéki körútra indult, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Tárgyalt a megyei prefektussal, Nagy Győző polgármesterrel, majd a Kultúrpalotában a helyi értelmiségiekkel és politikusokkal találkozott. Rövid beszédében utalt "az érzelmek tomboló diktatúrájára". A tolerancia és az együttélés történelmi hagyományai alapján ez a város és Erdély általában példát mutathat a térségnek és Európának. Jeszenszky találkozott az RMDSZ képviselőivel, volt a Bolyai Farkas Líceumban, ahol könyveket adott át a könyvtárnak. Megkoszorúzta az 1989-es decemberi hősök és az 1848-49-es székely vértanúk emlékművét, megtekintette a Teleki Tékát és a Vártemplomot, este Sütő Andrást látogatta meg. /Bögözi Attila: Magyar külügyminiszter a székely fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19.,Simon Ernő: Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, szept. 18./ Marosvásárhelyen a külügyminiszter a Kultúrpalotában meghallgatott több fölszólalást. A Nagy Románia párt helyi elnöke, Adrian Moisoiu felszólalásában követelte: "Ne avatkozzon be kívülről senki Maros megye problémáiba és mi meg fogjuk találni a modellértékű Európába vezető utat." A Román Nemzeti Egységpárt helyi elnöke, Ioan Judea, aki az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején Marosvásárhely polgármestere volt, bírálta a magyar kormányt, majd átadta Jeszenszkynek magyargyalázó, rágalmazó művét /Tg.-Mures - cumpana lui Martie/, a magyar külügyminiszter azonban feloldotta a feszültséget. A külügyminiszer Marosvásárhelyen ellátogatott az RMDSZ helyi székházába is, majd fölkereste a Bolyai Farkas Líceumot, a Teleki Tékát, este pedig Sütő Andrást. /Bögözi Attila: Szót lehet érteni, ha van jó szándék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1993. szeptember 15.
Szept. 18-án Erdőszentgyörgy /gróf Rhédey Claudia sírjának koszorúzása/, Szováta, Korond, Farkaslaka, Székelyudvarhely, Fehéregyháza /koszorúzás Petőfi emlékművénél/, Segesvár a magyar külügyminiszter útjának fő állomásai. A magyar polgármestereknek is románul kellett köszönteni Jeszenszky Gézát. Szovátán például Lőrincz Pál polgármester románul mondta a köszöntőt és mellette állt a tolmács, aki fordított. /Bögözi Attila: Helyi valóság ? emberközelből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Dorian Vasloban Hargita megyei prefektus kitért a válasz elől, adott-e utasítást arra, hogy a magyar külügyminiszterrel románul kell beszélniük a polgármestereknek, de elmondta, hogy az állam hivatalos nyelvén kell beszélni. /Gazda Árpád: A prefektus kitért a válasz elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminisztert székelyföldi körútjának állomásain lelkes taps fogadta. Szovátán a házigazdák ismertették az üdülőtelep múltját és jelenét. Korondon Szász Domokos polgármester fogadta a minisztert. Az ajándékok után a miniszter kijelentette, hogy ő vásárlóként van jelen. Farkaslakán megálltak Tamási Áron síremléke előtt, Székelyudvarhelyen a zsúfolásig megtelt tanácsteremben mondott beszédet Jeszenszky Géza. Fehéregyházánál a Petőfi-emlékmű volt a következő állomás, majd rövid találkozón vett részt Segesváron. /Jeszenszky Gáza erdélyi körútja. = Új Magyarország, szept. 20./
1993. szeptember 15.
Szept. 19-én Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárra látogatott, ahol megkoszorúzta az 1989-es forradalom emlékművét, majd részt vett a református istentiszteleten, ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentiszteletre előzőleg mindenkit meghívott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Meghívó. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 17./ Szept. 19-én Temesváron az istentiszteleten Tőkés László püspök rámutatott, sokan elnémultak, úgy érzik, jobb hallgatni. Azonban nem az a hazafi, aki hallgat, "A szülőföld iránti szeretet készet arra, hogy ne hallgassunk el soha"- hangsúlyozta. Hozzátette: "A magyar kisebbség kollektív jogait feláldozni, és ezzel puszta fennmaradását kockára tenni politikai hazárdjáték." Az ortodox érsekség épületében Nicolae Corneanu érsek látta vendégül a külügyminisztert a felekezeti vezetőkkel, Sebastian Kräuter római katolikus, Tőkés László református püspököt, Neamann Ernő főrabbit, valamint a görög katolikus és baptista egyház képviselőit. /Gazda Árpád: Genscher után Jeszenszky. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárról visszautazott Bukarestbe, ahol ismét tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezleten értékelték a magyar fél romániai látogatását. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ragaszkodik a kolozsvári konzulátus felállításához. Biztosítani kell az anyanyelvi képzést. Melescanu bejelentette, hogy két vegyes találkozót is rendeznek a kisebbségi kérdés tárgykörében, melyen feltérképezik a problémákat. Az alapszerződéssel kapcsolatban Jeszenszky Géza hangsúlyozta: a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik. Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben. A kisebbségi garanciákat meg kell teremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. /cseke-nagy): Jeszenszky romániai látogatása. = Magyar Nemzet, szept. 20./
1993. szeptember 15.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 11-én ülésezett Kolozsvárott. Elemezték az RMDSZ memorandumának visszhangját, ismételten leszögezték hogy ellenzik a memorandum parlamenti megvitatását, mivel pártok programja nem képezheti parlamenti vita tárgyát. A memorandumban foglalt igények megismertetéséért az RMDSZ javasolja kerekasztal-megbeszélés összehívását a pártok vezetői és Iliescu elnök. Részvételével. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./
1993. szeptember 15.
Sepsiszentgyörgyön a helyi román nyelvű napilap közli a Kovászna Megyei Románok Pártjának /Partidul Romanilor Covasnene/ az Európa Tanácshoz intézett memorandumát, felsorolva az itt élő román "kisebbség" jogfosztottságát. Ez az "ellenmemorandum" csak a feszültségkeltést szolgálja. /Ellenmemorandum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1993. szeptember 15.
Szőcs Géza emlékeztetett: az RMDSZ volt alelnökei, valamint a kilenc elnökségi tag augusztusi nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy senki sem tájékoztatta őket Borbély László, Frunda György és Tokay György titkos tárgyalásáról. A Neptun-ügyről Szőcs Géza a Beszélőben írt. Egy idő múlva Markó Béla elnök állásfoglalásában hangoztatta: egységre van szükség, mindannak ellenére, ami történt. Markó Béla itt már-már egy tabusított "hozzá-ne-nyúlj" értékre hívta föl a figyelmet. A januári brassói RMDSZ-kongresszuson az egyik tábor túlnyerte magát, olyan politikusok kerültek a vezető testületekbe, hogy az így kialakult arányok nem tükrözték a tagság erőviszonyait. Az RMDSZ bizonyos politikusai "megengedhették" maguknak, hogy magánemberként részt vegyenek egy olyan politikai történésben, amelyet a kormányzat kijátszhat saját propaganda céljaira. Ugyanakkor a kormány nem hajlandó részt venni azon a kerekasztal-megbeszélésen, melyet az RMDSZ évek óta szorgalmaz. Ma már nyilvánvaló, hogy a PER nevű szervezet a román kormány kezdeményezésére jött létre és vállalta az úgymond közvetítést. /Szőcs Géza: A Neptun-gate hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1993. szeptember 15.
A parlamentben a titkosszolgálat tevékenységét Virgil Magureanu ismertette, ezt két beosztottja, Gheorghe Diaconescu tábornok, a kémelhárító osztály vezetője és Gheorghe Tanase ezredes, a jogi osztály vezetője egészítette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./
1993. szeptember 15.
Petre Roman, a Demokrata Párt - Nemzeti Megmentési Front elnöke nyilatkozatában kifejtette, nem érti, hogy az RMDSZ miért hívta vissza képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Szerinte a kétnyelvű helységtáblák ügyének felvetése fölösleges volt. Az RMDSZ önrendelkezési elve nem alkalmazható a jelenlegi román politikai rendszerben. Az RMDSZ-nek előzetesen ismertetnie kellett volna memorandumát a DK-val. Így viszont a dokumentum ultimátum-jellegű. "Ellenzem a Bolyai Tudományegyetem újraindítását." ? jelentette ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 15./
1993. szeptember 15.
A Magyarországon végzett és Erdélybe visszatértek diplomáinak honosítását egyre halogatják. A cikkíró ismertette, milyen kálváriát járt, hogy leánya diplomáját honosíttassa. Nyáron kezdte a kérvényezést és háromszori Bukarestbe történő utazás után közölték vele, hogy csak szept. 15-e után számíthat a honosításra. /Szilágyi Adalbert-Béla: Nem honosítják a magyar okleveleket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1993. szeptember 15.
A Romániai Magyar Szó a magyar külügyminiszter látogatása előtt Teodor Melescanu külügyminiszterrel szeretett volna interjút készíteni. Ennek érdekében egy hete ígéretet kaptak arra, hogy a külügyminiszter külön interjút ad a lapnak. Három kérdést előre bediktáltak Mircea Geoana külügyi szóvivőnek, azzal, hogy továbbítsa a miniszternek. Sokszoros telefonon történt kérés után Geoana átnyújtotta a válaszokat tartalmazó magnószalagot. Kiderült, hogy a szalag üres volt. Végül mégis küldték a jó szalagot, azon viszont Teodor Melescanunak a Népszabadságnak adott interjúja volt. /Székely László: Sajátos köszöntő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1993. szeptember 16.
Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO "kétféle sebességet" alkalmaz a volt szocialista országok felzárkózásában. Nemrégiben Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot említette, amikor a NATO kelet-európai politikájáról volt szó. A térség többi országát "más államok" névvel illették. Annak ellenére, hogy Niculae Spiroiu védelmi miniszter bejelentette, Románia csatakozni akar a NATO-hoz. Alain Lamassure, a francia kormány európai kapcsolatokkal foglalkozó miniszter leszögezte, kormánya nem helyeselné Románia NATO-tagságát. /B. T., Bukarest: Bukarest is a NATO-ba készül. = Magyar Hírlap, dec. 16./
1993. szeptember 16.
Kovászna megye prefektusának rendelete kötelezővé teszi a román nyelvű oktatást minden olyan helységben, ahol iskoláskorúak vannak. Ez a rendelet megváltoztatja 70 falu etnikai összetételét, ugyanis a rendelet falvanként 8 román tanárt jelent és ez családostól 30-40 román személy megjelenését jelenti. A megyében 70 faluban a román lakosság aránya 2 % alatt van, 13 faluban csak magyarok élnek, 12-ben 1-1 román ember. /Újabb betelepítési kísérlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./ Kovászna megye prefektusának rendelete diszkriminatív intézkedés, mert színmagyar falvakban, ahol a tanulók létszáma nem elegendő magyar iskola létrehozására, román iskolákat létesítenek, azonkívül román tanárok betelepítése megváltoztatná az etnikai összetételt, ezért az RMDSZ háromszéki operatív tanácsa nyilatkozatban tiltakozik és kéri Casuneanu prefektus, továbbá a rendelet két értelmi szerzője /Solomon Ioan vezérigazgató és Cirlanescu Nicolae/ menesztését. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1993. szeptember 16.
Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatás-és ifjúságügyi főosztályának vezetője elmondta, hogy Bihar megyében 4, Szatmár, Kolozs és Brassó megyékben 1-1 magyar tanfelügyelőt leváltottak. Nagyváradon, Székelyhídon és máshol is magyar iskolaigazgatókat váltottak le. A leváltások adatait összegyűjtik, hogy nemzetközi fórumokon bemutathassák a helyezet. - Sokan nem tudnak arról, hogy vannak főiskolai anyanyelvi képzési lehetőségek /nagyváradi Sulyok István Főiskola, Pro Agricultura Hungariae Alapítvány, Pro Agricultura Hargitae Alapítvány távoktatási formája./, de arról sem, hogy van Örökségápolás Tanulmányi Alap, a Miskolczi Dezső Alapítvány, a Pro Universitate Alapítvány, a Talentum Alapítvány, továbbá a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Utóbbinak célja az erdélyi magyar nyelvű oktatás színvonalának emelése, tantervek kidolgozása, tankönyvek írása. A nagyfokú tanárhiányt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány távoktatással próbálja enyhíteni. /(simon): Nem kell aggódnunk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Bihar megyében összesen négy magyar tanfelügyelő volt, mindnyájukat leváltották. A megy magyar lakosságának aránya 37,5 százalék. /Sorbán Attila: Puskaporos tanévkezdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./
