A magyar-román alapszerződésről és Csapó József RMDSZ-szenátor autonómia-tervezetéről tartottak tanácskozást Mű és műhely címmel Baktalórántházán, a Kárpátok-Alpok Alapítvány rendezésében. A konferencia vendége volt többek között Dobos Krisztina, Szűrös Mátyás, Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke. Nemessuri Zoltán, a konferencia szervezője, a Kárpátok-Alpok Alapítvány kurátora összefoglalta az elhangzottakat. A két ország kapcsolat-tartásának szorosabbá tételének kiindulópontja az lenne, ha az erdélyi magyarság számára biztosítanák az autonómiát. Ezért is elemezték Csapó József tervezetét. A tanácskozáson elfogadott állásfoglalás szerint a magyar-román hivatalos képviselőknek tárgyalni kell a személyek, áruk és szolgáltatások és a tőke szabad áramlásáról, új határátkelők megnyitásáról, konzulátusok létesítéséről, az elkobzott magyar javak visszaadásáról. A résztvevők nemet mondtak arra, hogy a jelenlegi román követelések mellett megköthető az alapszerződés. /Magyar Nemzet, nov. 23., Új Magyarország, nov. 23./
1994. november 23.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata nov. 27-én Budapesten vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban. Ebből az alkalomból nyilatkozott Kincses Elemér, a magyar tagozat vezetője, aki egyben főiskolai tanár a helyi színművészetin. Jó a kapcsolatuk a budapesti Nemzeti Színházzal, 1993-ban jártak Marosvásárhelyen, Kincses társulata pedig 1992-ben vendégszerepelt Budapesten. Marosvásárhelyen 30-40 hallgatója van a színművészetinek. /Népszabadság, nov. 23./
1994. november 24.
A két székely megye tanácsának elnökei Horn Gyula miniszterelnökhöz és az országos RMDSZ-hez írt levelükben azt kérték, hogy őket is vonják be az alapszerződés előkészítésébe. Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke nem érti, miért találta ezt az RMDSZ több parlamenti tagja a bizalmatlanság jelének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 24.
A hatóság elleni sértés körének kitágításakor Lucian Stangu államtitkár a felségsértésről beszélt, ez jól jellemzi az eluralkodó bizánci szellemet, amely egyre inkább tekintélyelvűvé kívánja alakítani a hatalom gyakorlását, állapította meg Székely Ervin RMDSZ-képviselő. A szenátorok, képviselők, az államelnök, a kormány tagjainak megsértése a jövőben bűncselekmény. - A román jogrendszer egyik rákfenéje, hogy egészen más a törvényhozás és más a törvény alkalmazása. A "zászlótörvényt" sem fogják egységesen alkalmazni, szögezte le Székely Ervin. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 24.
Illyefalván az 1991-ben életre hívott Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítványnak /KIDA/ a Keresztény Ifjúsági Központ, a gyermekfalu után a harmadik nagy kezdeményezése az egészségügyi központ épületkomplexuma. Nyolcszáz négyzetméter hasznos terület beépítése szerepel a tervben: orvosi rendelők, gyógyszertár, orvosi lakások és laboratórium. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 24.
Román-magyar vegyesvállalat a Pallas-Akadémia, amely nemcsak kiadó, hanem üzlethálózattal is rendelkezik. Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Besztercén, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön /most avatták/ van könyvesboltuk, hamarosan nyílik egy Gyergyószentmiklóson is. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója elmondta, hogy lexikonaikat, szakkönyveiket rendszeresen hozzák boltjaikba. A Magyar Nagylexikon első kötetét odaajándékozzák minden romániai magyar iskolának és közkönyvtárnak, remélvén, hogy a második kötetet megrendelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 24.
A Határon Túli Magyarok Hivatalának égisze alatt tárcaközi bizottság alakult a magyar kisebbségek támogatási rendszerének kidolgozására, tájékoztatott Németh Attila, a HTMH gazdasági főosztályvezetője. A bizottság nem pártalapon, hanem a szakértelem követelményei szerint dolgozik. /Magyar Hírlap, nov. 24./ Az Illyés Alapítványból kivált Kézfogás Alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtési, gazdasági vállalkozásait segíti, főként befektetési jelleggel. Vitát válthat ki a javaslatnak az a része, hogy a támogatás ne legyen etnikailag kötött. Információs bázis kialakítását is tervezik. Mindezt a szomszédos országok kormányaival is megvitatják. Ezzel a céllal járt Németh Attila Belgrádban, a Vajdaságban, majd Kijevben. /Magyar Hírlap, nov. 25./
1994. november 25.
Nov. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Az ülésen részt vettek a pártok, platformok vezetői is. Megállapították, hogy intenzívebb külpolitikai tevékenység szükséges. Sürgős az autonómia-statútumok kidolgozása és egy diplomáciai akcióterv készítése. Az RMDSZ-nek szorosabbra kell fűznie kapcsolatait a határon túli magyarok más szervezeteivel. A magyar-román szakértői tárgyalásokkal kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan: az alapszerződésben helyet kell kapnia egy kisebbségi megállapodásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
1994. november 25.
A Magyarok Világszövetsége a nemzeti kisebbségek önrendelkezési joga érdekében memorandummal fordult az EBEÉ Budapesten tartandó felülvizsgálati konferenciájához. /Szövege: Pest Megyei Hírlap, nov. 25./
1994. november 25.
A Teleki László Alapítvány keretében működő Közép-Európa Intézet nov. 24-i rendezvényén hat ország magyar szociológusai jöttek össze, hogy megvitassák az itthon és a szomszédos országokban gyűjtött kutatási anyagot az identitástudatról, az olvasáskultúráról és a vallásosságról. Gereben Ferenc főtitkár-helyettes elmondta, hogy minden vizsgált területen az itthoniak produkálták a leggyengébb eredményt. A szomszédos országokban élő magyaroknak a magyar szóról pozitív fogalmak jutottak eszükbe, az itthoniaknak viszont kifejezetten negatív fogalmak. A klasszikus magyar írókat inkább a határon kívüliek olvassák, idehaza a ponyva a népszerű. /Új Magyarország, nov. 25./
1994. november 25.
Az államfői hivatalhoz közel álló Dimineata nov. 25-i száma "sajnálattal" állapította meg az RMDSZ "radikalizálódását". A lap szerint ennek az az oka, hogy az RMDSZ elvesztette eddigi befolyását, másrészt a román-magyar viszony normalizálódásával csökken a szervezet "bírói" szerepe. A lap rendre utasította Melescanut, amiért szóba állt az RMDSZ küldöttségével. A Dimineata a valósággal nem egyezőnek nevezte az RMDSZ álláspontját, miszerint a romániai belpolitikai légkör gátolja az alapszerződés megkötését. Az újság szerint az RMDSZ "a román állam ellenőrzése alól magát mindinkább kivonó kvázi állami entitás felé halad", ez elfogadhatatlan. /Népszabadság, nov. 26./
1994. november 25.
Keleti György elégedetten nyilatkozott romániai útjáról, többször hangsúlyozta, hogy ilyen egy pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. /Magyar Nemzet, nov. 25./
1994. november 26.
Nov. 26-án Székelyudvarhelyen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a romániai magyar televíziózás 25. évfordulójáról. Az ünnepségen megjelent Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29., Népszabadság, Pest Megyei Hírlap, nov. 28./
1994. november 26.
Nov. 26-án Kolozsvárott zajlott az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa /SZET/ első munkaülése. Az oktatásszervezés stratégiáját vitatták meg, tájékoztatott Csávossy György, a SZET elnöke. A vitában elhangzottak alapján készíti el az oktatási szakbizottság a végleges koncepciót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 26.
Nov. 23-27-e között az orosz parlament meghívására romániai parlamenti küldöttség látogatott Moszkvába. Adrian Nastase, képviselőházi elnök, a küldöttség vezetője számolt be tárgyalásaikról. Kifejtették, hogy Románia nem kíván olyan ország lenni, amelynek helyzetét egy nagyhatalom határozza meg. Románia érvényre kívánja juttatni érdekeit a Moldovai Köztársaságban történt fejleményekkel kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Nastase Jelcin elnökkel és Csernomirgyin miniszterelnökkel is szeretett volna tárgyalni, azonban ezt nem tudta elérni. Elmondta, hogy a médiákon keresztül akart szólni a román álláspontról, de ezt nem tették lehetővé. /Népszabadság, nov. 28./
1994. november 26.
Göncz Árpád államfő címzetes államtitkárrá nevezte ki Lábody Lászlót, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, valamint Wolfart Jánost, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökét. Lábody László elmondta, hogy ez világos jelzés arra vonatkozóan, hogy a kormány a két területet azonos súllyal kezeli. Tabajdi Csaba államtitkár egyeztető tárgyalások sorozatát bonyolította le az RMDSZ-szel, illetve a szlovákiai magyar pártokkal, az alapszerződéssel kapcsolatban. Ennek eredményeként a HTMH konkrét szövegjavaslatot tehetett a Külügyminisztérium asztalára. /Népszava, nov. 26./
1994. november 26.
Az 1989 decemberi romániai eseményeket kivizsgáló bizottság Iliescu elnököt is meg akarja hallgatni. Iliescu többször halasztást kért, mondta el Gabrielescu szenátor, a következő időpontnak nov. 28-át adta meg, de azon a napon az elnök Franciaországba utazik. A bizottság kérdéseket tenne fel Iliescu 1989 előtti kommunista múltjáról, a mai Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról. /Új Magyarország, nov. 26./
1994. november 26.
Romániában új útlevet rendszeresítettek, amelyben három nyelven is szerepel, hogy nemzetisége: román. A tiltakozásokra válaszolva Melescanu külügyminiszter kijelentette: valóban tévedés történt. Ez az útlevél milliókat próbál megfosztani attól, hogy magyar, német vagy más nemzetiségű, ez a homogenizáció egyik megnyilvánulási formája, írja Tófalvi Zoltán. /Új Magyarország, nov. 26./
1994. november 26.
Szatmárnémetiben három hete volt a leendő Rákóczi György Református Kollégium alapkőletétele, most pedig a Hildegárda templom kertjében egyházi szertartás keretében tették le az épülő Szent Alajos római katolikus diákotthon alapkövét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./
1994. november 26.
Nov. 26-án Kézdivásárhelyen a református temetőben felavatták az István Sándor által faragott kopjafát Kónya Béla István /1915-1958/ jogász, 1956-os mártír emlékére. /RMDSZ Tájékoztató 422. sz., nov. 29./
1994. november 26.
Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban nov. 26-án Korunk-estet rendeztek. A Korunk januári száma a kisebbségtudatot taglalja majd, ismertette a terveket Kántor Lajos főszerkesztő. "Mindenekelőtt szakítani kell a siránkozással, a kisebbségi tudattal. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs okunk panaszkodni, csak az állandó panaszkodással nem jutunk semmire." A romániai magyar sajtó önvédelme rendezkedett be, vélte Cseke Péter szerkesztőségi főtitkár, és elmaradt az építő szerepe. Éppen ezért a Korunknak valamiféle modelláló szerep jut a sajtóstratégia kialakításában. - A Korunk példányszám az 1990-es 6000 példányról 2000-res esett vissza. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 1./
1994. november 28.
Iliescu elnök nov. 28-án Párizsba utazott./MTI/
1994. november 28.
Nov. 28-án Zsigmond László RMDSZ-képviselőt fogadta Gheorghe Tinca védelmi miniszter. A találkozót az tette szükségessé, hogy a legtöbbször megtagadták a magyar hadseregben harcolt veteránok kérvényeinek, ügyeinek intézését. A megbeszélések eredményeképpen a miniszter módosította a rendeletet. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./
1994. november 28.
Tizennégy erdélyi magyar diáklap és két román nyelvű iskolaújság szerkesztői vettek részt a második alkalommal megtartott Zilahi Diákújságíró Napok rendezvényén nov. 26-27-én. Szilágysomlyón jelenik meg a nevét Garbonciásról Bökényre változtató lap, Szatmárnémetiben a Tintaszósz, Kolozsváron a Talentum, Marosvásárhelyen a Tarisznya, Nagyenyeden a Diáklárma, olvasható a beszámolóban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 28.
Nem egyezik Iliescu elnök véleményével a Dimineata nov. 25-i számában megjelent írás, amely bírálta Melescanu külügyminisztert a román-magyar szakértői tárgyalásokról az RMDSZ-nek adott tájékoztatásáért, közölte nov. 28-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Világgazdaság (Budapest), nov. 29./
1994. november 28.
Határon túli és hazai ifjúsági szervezetek és iskolák részvételével szervezte meg az Ifjúsági Kereszténydemokrata Unió /IKU/a konferenciát Kisebbségek szerepe az önkormányzatokban címmel a Lakiteleki Népfőiskolán. Lezsák Sándor házigazda, MDF-képviselő és Surján László, a KDNP elnöke nyitotta meg a háromnapos /nov. 25-27./ tanácskozást, melyen Tabajdi Csaba államtitkár is részt vett. Előadást tartott - többek között - Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. A résztvevők nov. 27-én zárónyilatkozatot adtak ki, amely síkraszáll a nemzetiségi fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális, illetve tájegységi önrendelkezése mellett. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a határon túli magyar ifjúsági szervezetek nem kapják meg azokat a jogokat, amelyeket a helsinki egyezmény garantál számukra. /Népszabadság, Magyar Nemzet, Esti Hírlap, nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1994. november 29.
Iliescu elnök Párizsban felszólalt a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén, majd a sajtóértekezletén az államfő a Magyar Nemzet tudósítójának elmondta, kedvező kilátások vannak arra, hogy a két ország közötti jószomszédság szerződését március-áprilisig aláírják. A sajtóértekezleten tagadta, hogy a jelenlegi román kormányban nacionalista politikusok lennének. Van Romániában szélsőséges, nacionalista párt, ennek politikája mintegy válasz a "magyar szélsőségesekre". /Magyar Nemzet, nov. 30./ Iliescu párizsi sajtóértekezletén cáfolta, hogy a magyar-román viszonyt konfliktusok jellemeznék. A kisebbségek helyzetéről szólva megismételte a bukaresti álláspontot: a kisebbségeknek minden joguk megvan, parlamenti képviselet, stb. Egyes szélsőséges kisebbségi vezetők az etnikai autonómia gondolatát felvetették, de ez Iliescu szerint "bantusztánok" kialakításához vezetne. - Iliescut fogadta Francois Mitterand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./
1994. november 29.
Nov. 29-én Hupp Schaffer, Max van der Stoelnak, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának tanácsosa és Arie Bloed, a hágai Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány /The Foundation on Inter-Ethnic Relations/ igazgatója Bukarestben az RMDSZ székházába látogatott és találkozott az RMDSZ vezetőivel. A találkozón elemezték a romániai magyarság helyzetét a nacionalizmus felerősödésének és a magyarellenes nyilatkozatok gyakoribbá válása körülményei között. Markó Béla átnyújtott Hupp Schaffernek egy Max van der Stoelnak szóló levelet a romániai magyarság helyzetét érintő utóbbi eseményeket elemző dokumentációval. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./
1994. november 29.
Nov. 29-én a Képviselőházban Tokay György, az RMDSZ frakciócsoportjának elnöke visszautasította Virgil Magureanunak, az SRI igazgatójának parlamenti felszólalásában az RMDSZ-képviselőket illető sértő megjegyzéseit. Megengedhetetlen az, hogy Magureanu kétségbe vonta, hogy Zsigmond László képviselő az RMDSZ parlamenti csoportja nevében mondott véleményt az SRI munkájáról. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./
1994. november 29.
A magyar kormány kész elismerni a szlovák, illetve a román alapszerződésekben a határok sérthetetlenségét, ám ezt össze kívánja kötni a kisebbségek jogainak garantálásával, jelentette ki Kovács László külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),nov. 29./
