A Nemzetközi Valutaalap jóváhagyta a 700 millió dolláros hitel folyósítását, amelyet 19 hónap alatt, több részletben adnak Romániának. Az első részlet, 316 millió dollár most érkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./ A Romániával aláírt memorandum előírja, hogy idén 2300 állami vállalatot privatizáljanak. /Pesti Hírlap, máj. 14./
1994. május 14.
Háromszék polgármestereit megdöbbentette a kormánytól kapott közlemény, amely a külügy, illetve a helyi közigazgatást koordináló államtitkárság állásfoglalását tartalmazza: szigorúan megszabja a polgármestereknek, megyei tanácsosoknak, önkormányzatoknak, hogy miként léphetnek kapcsolatba külföldi településekkel: bukaresti engedélyezésekhez, bonyolult jóváhagyásokhoz kötve a külföldi utazásokat, ugyanígy a vendégmeghívást is. Előírják az aláírandó megállapodások előzetes bemutatását és a találkozásokról történő utólagos beszámolás kötelezettségét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14-15./
1994. május 14.
Máj. 13-14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKP/ országos választmánya. Varga László pártelnök elmondta, hogy a pártnak az EUCD-be való felvétele előnyökkel jár, de a felelősségük is megnőtt. Szoros kapcsolatot kell tartani az RMDSZ vezetőivel. Határozottan kell felmutatni céljaikat. Dr. Bárányi Ferenc alelnök szerint Petre Roman Demokrata Pártjának kinyújtott jobbját el kell fogadni. Ennek ellentmondott Vekov Károly kolozsvári küldött. Kelemen Kálmán főtitkár pozitívan értékelte Petre Roman mostani tevékenységét. A kolozsváriak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés felé hajlanak. Végül elfogadták Hajdú Gábor szenátor javaslatát: az RMKP tagjai nem lehetnek tagjai más politikai pártnak, ez az RMKP kongresszusáig marad érvényben. /Mózes Edit: Eszmei és politikai zavarok...? = /Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
1994. május 14.
Román ellenzéki lapok támadják Gheorghe Tinca hadügyminisztert azzal, hogy Ceausescu titkosszolgálatával együttműködött. /Pesti Hírlap, máj. 14./
1994. május 14.
A Bernády György Közművelődési Egylet 1990. nov. 23-án alakult meg Szovátán 120 alapító taggal, azóta taglétszáma 158-ra emelkedett. Az elmúlt három esztendő mérlegét vonták meg az ápr. 29-i tisztújító közgyűlésen. Számos sikeres estet szerveztek, neves előadókat hívtak meg, kiállítások, szavalóestek voltak, saját könyvtárat hoztak létre. Sokat tettek a Bernády-villa emlékházzá nyilvánításáért. Elnöknek újraválasztották Mester Zsolt asszisztenst, tiszteletbeli elnök továbbra is Tófalvi Zoltán. /Tisztújítás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
1994. május 16.
Marosvásárhelyen máj. 16-án volt a januárban letartóztatott Ferencz Gyula volt vezérigazgató tárgyalása, a bíróság másfél éves és külön hat hónapi felfüggesztett börtöbüntetést rótt ki a bőrgyári vezetőre. A vállalat alkalmazottai az igazgató szabadon bocsátását követelték és nem fogadták el, hogy a vádlott sikkasztott. /Népszabadság, máj. 17./ Ferencz Gyula kiszabadult a börtönből. Az ítélet nem jogerős, a fellebbezési idő tíz nap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 16.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező politikai bizottsága máj. 16-án úgy döntött, hogy a következő ülésre halasztja a Romániáról szóló König-Jansson-jelentés megvitatását. Varsóban kiosztották a dokumentum szövegét. Florin Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője szerint a jelentés egy sor téves információt is tartalmaz, ezért a román küldöttség emlékeztető dokumentumban ismertette észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Az előzményt, a részleteket Frunda György szenátor ismertette. Az Európa Tanács máj. 2-án megküldte a román külügyminisztériumnak a Jansson-König jelentést. Ez a jelentés kritikus hangvételű volt Romániával szemben, ezért nem osztották szét az Európa Tanács román küldöttségének tagjai között, így Frunda sem kaphatott belőle. A Varsóba utazás előtt két-három nappal odaadták Florin Radulescu Botica szenátornak, a küldöttség kormánypárti vezetőjének, de a többieknek, ez ellenzékieknek nem. Varsóban az ülés megkezdése előtt Jansson megkérdezte Frundától, mi a véleménye a jelentésről. Frunda elmondta, hogy azt nem kapta kézhez, Jansson alig akarta elhinni. A román fél annyira erkölcstelenül járt el, hogy írtak egy ellen-jelentést, egy aide-memoire-t, de úgy, hogy Frunda ne tudjon róla. Ezt a jelentést akarták beadni. Frunda ügyrendi kérdésben kért szót és elmondta: félrevezetésről van szó, a román kormány az esélyegyenlőség elvét sem tartja tiszteletben, hiszen ezen az ellenjelentésen hét képviselő neve szerepel, közülük három nincs is Varsóban, csak nevüket gépelték oda, nem is tudnak róla. Emiatt kérte a jelentés megvitatásának elfogadását. A bizottság elfogadta Frunda javaslatár és felháborodott a kormány hihetetlen impertinenciáján. Ezzel még nem volt vége, Botica nyilatkozatot adott, azt állította, hogy Frunda későn ért az ülésre, nem tanulmányozta át az anyagot, azért kérte a vita elnapolását. Frunda ennek cáfolására - hazaérkezése után, Bukarestben - sajtóértekezletet hívott össze máj. 19-én, ahol cáfolta Botica állítását, ott volt a BBC tudósítója is. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1994. május 16.
Máj. 16-án Bukarestbe érkezett Egon Klepsch, az Európa Parlament elnöke, aki kijelentette, hogy személyes ügyének tekinti Románia európai integrálódását. Klepsch találkozott a parlament két házának elnökeivel és Iliescu elnökkel, majd beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 16.
Az Európai Unió máj. 16-án Brüsszelben összeült pénzügyminiszterei elhatározták, hogy Romániának 125 millió ECU-t kitevő kölcsönt folyósítanak, ebből 90 milliót azonnal átutalnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 16.
Máj. 16-17-én Tbilisziben tartja soros ülését a Fekete-tengeri Parlamenti Unió jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Az ülésen részt vevő román parlamenti delegációt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő vezeti./RMDSZ Tájékoztató, 283. sz., máj. 16./
1994. május 17.
Boross Péter miniszterelnök máj. 17-én fogadta a szomszédos országok magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit, így Markó Bélát, az RMDSZ, Ágoston Andrást, a VMDK, Duray Miklóst, az Együttélés és Bugár Bélát, az MKDM elnökét. A megbeszélés tárgya az európai stabilitási egyezménnyel összefüggő álláspont kialakítása volt. /Népszabadság, máj. 18./
1994. május 17.
Az Alkotmánybíróság három törvényt utalt vissza a parlamenthez, megállapítván azok alkotmánysértő kitételeit: a háborús veteránok jogaira vonatkozó törvény kizárta mindazokat, akik a magyar hadseregben harcoltak, a mezőgazdasági jövedelmi adó törvény adót rótt ki a birtokosokra, végül a rádió és televíziós társaságok parlamenti ellenőrzésének módja bizonyult alkotmányellenesnek. /RMDSZ Tájékoztató, 285. sz., máj. 18./
1994. május 17.
Még Bodor Pál is ellentmond Gombár Csabának, aki Kolozsváron elmondott beszédében megkérdőjelezte az etnikai pártok létjogosultságát és tagadta a kollektív jogok fontosságát. /Népszabadság, máj. 17./ Gombár Csaba véleménye: 168 Óra, ápr. 26.
1994. május 17.
A párizsi Európai Stabilitási Konferencia a magyar kisebbségek ügyének szentel egy kerekasztalt. Théodorosz Pangalosz görög európaügyi miniszter szerint problémát jelent, hogy Románia és Magyarország még nem tudott közös nevezőre jutni a kisebbségvédelem mértékében. /Magyar Hírlap, máj. 17./
1994. május 17.
A Vacaroiu miniszterelnök vezette kormányküldöttség Brazília után Peruba látogatott, ahol máj. 16-án megbeszélést folytattak Ephraim Goldenberg Schreiber kormányfővel, máj. 17-én Alberto Fujimori elnökkel. Kereskedelmi és gazdasági egyezményt írtak alá. A peruiak átnyújtották a román piacra azonnal szállítható termékek jegyzékét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 17.
1986 májusában Segesvár előfizetőinek 242 Előre, 196 Vörös Zászló és 310 Dolgozó Nő járt, 1994. májusában viszont csak 98 Romániai Magyar Szó és 104 Népújság. /Röviden - mindenkinek rovat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./
1994. május 17.
A Határon Túl Született Magyarok Világszövetsége megalapításának tervéről számolt be Ábrahám Dezső, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány volt főtitkára a Népszabadságnak. Azért van erre szükség, indokolta, mert a Magyarok Világszövetsége kisajátítja a határon túli magyarság képviseletét, a Határon Túli Magyarok Hivatala pedig önkényesen jelölte ki a határon túli magyarok képviselőit. /Népszabadság, máj. 17., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1994. május 18.
Bíró Béla, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő szerkesztője hevesen védelmezi az MSZP-t, választási győzelme láttán. Élesen elítéli azt, hogy a romániai magyar olvasók nem ismerik az MSZP-t, ez azért van, mert romániai magyar politikusok vagy karizmatikus személyiségek kizárólag a "liberálisokkal", a "kozmopolitákkal" riogatták a közvéleményt. A cikkíró kifejtette, hogy az MSZP nem olyan, mint amilyenek a szerb, román, szlovák vagy ukrán kommunisták. Lelkesen sorolja, milyen mások a magyar szocialisták. Bíró elutasította az MDF-et: múltba forduló, korszerűtlen, sajtója primitív, stb. A Fidesz is azért bukott el, mert az MDF nemzeti értékrendjével azonosult. A magyar választó kevésbé tartja veszélyesnek Hajdú János "nemzeti nihilizmusát", mint Csoóri Sándor "nemzeti elkötelezettségét", állapította meg Bíró Béla. /Magyar Hírlap, máj. 18./ Az erdélyi publicista azt is állította, hogy a liberális sajtó hevesen támadta Hajdút, amikor megismételte `70-es évekbeli Csoóri-ellenes vádjait. Ez nem igaz, sőt: örömmel közölték Hajdú megdöbbentően durva támadását.
1994. május 18.
Máj. 18-án befejezte hivatalos perui látogatását Vacaroiu kormányfő és máj. 19-én megkezdi Paraguayban a megbeszéléseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1994. május 18.
Nits Árpád kiáll Tőkés László mellett, akit egyre többen támadnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. május 19.
Az Adevarul közölte a Romániáról szóló König-Jansson jelentés. A jelentéstevők fontosnak tartanák, hogy Románia csatlakozna az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, a büntetésről, illetve az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. A kisebbségek helyzete nem javult, a tanügyi törvény tervezete nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával, ugyanúgy a kétnyelvű utcatáblák eltávolítása is ellentétes ezzel az ajánlással. Melescanu külügyminiszter megígérte az új határátkelők és Kolozsváron magyar konzulátus megnyitását. Kérték a magyar elítéltek szabadon bocsátását, sajnálattal állapították meg, hogy Cseresznyés Pál börtönben maradt. A dokumentum kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket, a rádió és televízió semlegességét garantáló törvényeket sürgeti. Hiányzik a felekezeti törvény és késik az egyházi tulajdon visszaadása. /Adevarul, máj. 19., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1994. május 19.
Bodor Pál A politika püspöke címen ítélte el a Népszabadságban Tőkés László tevékenységét: elismerte korábbi érdemeit, hangsúlyozta, hogy ő régen kiállt mellette, ezután jön a bírálat: "több ízben avatkozott be elektronikus nyilvánosságunk vitáiba", most viszont, amikor "össznemzetivé festik át a hatalmi részérdekeket", akkor hallgat. Bodor Pál kiemeli, hogy a kommunista időszak diplomatái mennyit segítettek: "minő veszélyt vállaltak". Cikkét átvette a Romániai Magyar Szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1994. május 19.
A román hadsereg jelenlegi állománya 269 500 fő, a reform során 1995-re 230 ezerre, 2000-re pedig 200 ezerre csökken, jelentette ki Dumitru Cioflina altábornagy, védelmi államtitkár, vezérkari főnök. Ezzel párhuzamosan növelik a hadsereg hivatásos jellegét, 2000-re az állomány 50 százaléka állandó alkalmazott lesz és felsőfokú végzettségű. Cioflina tábornokelmondta, hogy a csapatokból, csendőrökből, rendőrökből, határőrökből és tűzoltókból álló fegyveres erők mellett a területi erőkből álló mintegy 100 ezer fős védőerő is működni fog /az egykori hazafias gárdák/. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
1994. május 20.
Az RMDSZ SZKT /Szövetségi Képviselők Tanácsa/ máj. 20-án ülésezett Marosvásárhelyen. Az Európai Stabilitási Egyezmény nyitókonferenciájára az RMDSZ-állásfoglalást dolgozott ki. Az SZKT tiltakozott Antonescu mellszobrának Marosvásárhelyen történő fölállítása ellen. Az Ügyvezető Elnökség főosztályai beszámoltak az elvégzett munkáról. A Politikai Főosztály beszámolt a Tusnádon tartott román-magyar civil társadalmi dialógusról, az önkormányzatiságra épülő belső választások tervéről, a Művelődési- és Egyházügyi Főosztály a több mint 300 egyesület és alapítvány életéről, intézményesült a Sajtókuratórium, az Országos Könyvtanács /a pályázatra beérkezett 208 kéziratot bírált el/, az Erdélyi Közművelődési Kuratórium. Az Oktatás- és Ifjúságügyi Főosztály elkészítette oktatásügyi memorandumot, a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalása eljutott az Európa Tanácshoz. A Szervezési Főosztály az Egyeztető Tanács létrehozását készítette elő. Az Önkormányzati- és Reformügyi Főosztály önkormányzati konferenciákat rendezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1994. május 20.
Az Európai Stabilitási Egyezménnyel kapcsolatban az RMDSZ-állásfoglalás kérte, hogy az RMDSZ-t fogadják el az előkészítő tárgyalások résztvevőjének, ezenkívül az RMDSZ Franciaország kormányát, mint vendéglátót és szervezőt kérte, tegye lehetővé az RMDSZ részvételét a nyitókonferencián és a tárgyalásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1994. május 20.
Azután, hogy Tőkés László ügyészségi vizsgálatot kért a Nemzetközi Transsylvania Társaság pénzügyeire vonatkozóan, Ábrahám Dezső volt főtitkár a jelentősebb alapítványi kifizetések listáját adta át Gyarmath Jánosnak, a Romániai Magyar Szó főszerkesztőjének. Mindebből csak az derül ki, hogy nagy a rendetlenség, meg kell várni a vizsgálat végeredményét, állapította meg Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1994. május 20.
Lakitelek és Tiszasas adott otthont a Tiszamenti Gyermekszínjátszók II. Találkozójának ápr. 29-máj. 1-je között. A magyarországi csoportokon kívül megjelentek a kis színjátszók Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is. A találkozót a Lakitelek Alapítvány, Tiszasas önkormányzata és az Anyanyelvi Konferencia tette lehetővé. /Bányavidéki Fáklya (Nagybánya), máj. 20./
1994. május 20.
A Caritas nevű szerencsejáték vezetője, Ion Stoica hivatalosan is bejelentette, hogy vége a szerencsejátéknak. A kudarcért a sajtót okolta és a vesztesek kárpótlását ígérte. /Új Magyarország, máj. 20./
1994. május 21.
Százezres tömeg gyűlt össze máj. 21-én a hagyományos pünkösdi csíksomlyói búcsún, Moldvából és Amerikából is érkeztek elcsángáltak egyaránt. Az ünnepélyes szentmisét a szabadban, a Somlyó nyergében felállított oltáron mondta Miklósházy Attila, a nyugaton élő magyarok püspöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek társaságában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ Este hétkor tartották a moldvai csángók miséjét. /Kistestvér /Csíksomlyó, római katolikus plébánia értesítője/, máj. 22./
1994. május 21.
Marosvásárhelyen 1954 óta működik a Színművészeti Akadémia, a Szentgyörgyi István tagozaton azóta 217 színész végzett. 1994-től egy hiányszak is indul: teatralógiai szak, ahol dramaturgokat, irodalmi titkárokat, színházelméleti szakembereket, kritikusokat, színházi menedzsereket képeznek. A tervek szerint hét főt vesznek fel, három-négy évenként indítanak egy évfolyamot./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
