A "Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ köteles górcső alá venni a hazai és a külföldi magyar közösségek azon szélsőséges elemeinek tevékenységét, akik akcióik révén veszélyeztethetik a nemzetbiztonságot, Románia egységét területi épségét" - jelentette ki az Evenimentul Zilei lap aug. 14-i számában megjelent terjedelmes nyilatkozatában Virgil Magureanu, az SRI igazgatója. Kifejtette, hogy a magyar irredentizmus nemcsak az SRI "feladatköre", azzal foglalkozni kell mindazon intézményeknek, amelyek felelősek a nemzetbiztonság megvédéséért. Ezek befolyása a magyar etnikumra kicsi. A magyar szélsőséges elemek akciói nem képeznek nyilvánvaló veszélyt a román államra, de feszültséget kelthetnek. Ezért az SRI-nek kötelessége ellenőrizni és feltárni ezeket a jelenségeket és arról folyamatosan tájékoztatni a megfelelő tényezőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Magyar Nemzet, aug. 15./ Az interjúban Magureanu cáfolta a lapok szerint vezető embereket is magában foglaló orosz ügynökség hírét. /Új Magyarország, aug. 15./
1995. augusztus 14.
A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ aug. 3-án megjelent 172. száma közölte, hogy az Alkotmánybíróság júl. 27-i ülésén határozott az 1994. szept. 19-én az RMDSZ által 492 380 aláírással támogatott törvénykezdeményezéséről, illetve a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról szóló törvénytervezetet támogató aláírások hitelességéről. A határozat szerint az RMDSZ törvénykezdeményezése megfelel a követelményeknek, a szükséges aláírások megvannak. Az Alkotmánybíróság felkéri a parlamentet és a kormányt a törvény kidolgozására és elfogadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./
1995. augusztus 14.
A román-ukrán kapcsolatok tovább romlottak, amikor az ukrán védelmi - és külügyminiszter felkereste a Fekete tengeri Kígyó szigetet, amelyet Románia magáénak követel, hiszen azt a Szovjetunió csak 1947-ben vette el. A kis sziget rendkívül gazdag: partvidéki vizei alatt kőolaj és földgázlelőhelyek találhatók, ezek képesek lennének kielégíteni Ukrajna igényeit. A román követelés után halasztották el immár ötödször Iliescu elnök ukrajnai látogatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Az ukránok - tőke hiányában - még nem kezdtek hozzá a feltáráshoz, külföldi befektetőket várnak, írja Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, aug. 14./
1995. augusztus 12.
Aug. 12-én, hosszas betegség után elhunyt Fazekas Miklós volt RMDSZ-szenátor, az Alkotmánybíróság volt tagja. Temetése aug. 14-én volt a kézdivásárhelyi református temetőben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 15., 596. sz./
1995. augusztus 13.
Aug. 13-án Gyimesközéplokon tartották a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének beszámoló és tisztújító közgyűlését a sepsiszentgyörgyi, onesti, csíkszeredai, pusztinai, klézsei, balcescui és marosvásárhelyi küldöttek jelenlétében. Módosították az alapszabályt, elnökké Erőss Pétert, alelnökké Csicsó Antalt választották, a művelődési életet Nistor Elena, az oktatási kérdéseket Horváth Miklós koordinálja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./
1995. augusztus 13.
Ottlik Géza hatalmas könyvtárát hagyatékának gondozója, Lengyel Péter a kolozsvári magyar bölcsészkarnak ajánlotta fel. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a Kossuth Rádió adásában elmondta, hogy a tanszék könyvtára tele van, ott nincs hely, ezért az általa alapított Collegium Trassylvanicum Láthatatlan Kollégiuma könyvtárának igényelte az értékes könyvállományt. Egy helységet bérelnek a könyvtár céljára, ehhez kért a rádióban anyagi segítséget. A háromezer kötetes könyvtár tehát Kolozsvárra került. /Kossuth Rádió, aug. 13., Cs. Gyimesi Éva a Gondolat-jel műsorában./
1995. augusztus 13.
A Román Ortodox Egyház növelte tagjainak számát és befolyását. Románia lakosságának 87 %-a ortodox, 1989 óta 382 új ortodox templom építését kezdték meg. Az ortodoxoknak az országban 8400 plébániájuk van 8000 pappal, emellett 367 kolostorukban 5200 szerzetes és apáca él. Az egyháznak 150 kórházi lelkésze és börtönöket látogató papja van, a román iskolákban 2000 világi ortodox hitoktató működik, Kelet-Európában elsőként 1994 szeptemberében bevezették a kötelező hittanórát. Az ország kisebbségben élő felekezetei 1994-ben tiltakoztak amiatt, hogy az ortodoxok meg akarták kapni a "nemzeti egyház" státust. A Román Ortodox Egyház /élén a 80 esztendős Teoctist pátriárkával/ februárban ünnepelte az egyház függetlenné válásának 100. évfordulóját és a bukaresti patriarchátus megalapításának 70. évfordulóját. Iliescu elnök üzenetében értékelte, hogy az egyház a román nemzeti lét, a román kultúra védelmezésében "teljesítette kötelességét". /Reformátusok Lapja (Budapest), aug. 13./
1995. augusztus 12.
Amennyiben a tiltakozó akciók nem hozzák meg a kellő eredményt, akkor a törvény által szűkített oktatási lehetőségeket a törvényesség keretein túl, de az alkotmányosság jegyében ellensúlyozni kell, mondta Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. Amennyiben nem lehet állami magyar egyetemet indítani, magyar magánegyetemet kell létrehozni. Ugyancsak a magánszférában kell megoldani a magyar nyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./
1995. augusztus 12.
A Ziua aug. 12-i száma felszólította Bukarest lakosait: foglaljanak állást amellett, hogy a legnagyobb bukaresti sugárutat Antonescuról nevezzék el. A lap gyáva cselekedetnek minősítette Iliescu elnök azon nyilatkozatát, hogy ellenez és elítél minden Antonescu rehabilitálását célzó szándékot. Ezt az elnöki szóvivő aug. 10-én hozta nyilvánosságra. Augusztus elején Iliescu elnök levelet kapott két amerikai képviselőtől: amennyiben Románia vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. Aug. 9-én Corneliu Vadim Tudor, Nagy-Románia Párt elnöke kijelentette: Iliescunak joga van magánvéleményére Antonescuval kapcsolatban, de ezt nem kényszerítheti az országra. Szerinte "a marsall Románia minden városában megérdemel egy szobrot." /Népszava, aug. 14./
1995. augusztus 12.
A tanügyi törvény antidemokratikus, magyar- és nemzetiségellenes, állapította meg Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében. Iliescu a Franciaországba bevándorló szenegálival példálózott. Az erdélyi magyarok nem bevándorlók, 1100 éve élnek itt, a románokhoz hasonlóan ősi földjüknek tartják Erdélyt. A magyar szakoktatás megszüntetése nyelvi imperializmus, ezzel még Ceausescun is túltesz. A magyar gyermekek nem tanulhatják történelmüket. Ez is genocídium. Fazekas a nemzetiségi kérdésről szóló televíziós beszélgetésre hívta az elnököt. A románok nem kapták volna vissza Észak-Erdélyt, ha ilyen soviniszta, magyarellenes törvénnyel mennek Párizsba, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./
1995. augusztus 11.
Folytatódik a román sajtóban a heves támadás a debreceni tiltakozó nagygyűlés ellen. "Debrecenben az RMDSZ adta meg a revizionista uszítás alaphangját" - hirdette az Adevarul első oldalán Dorin Suciu tudósító. A román sajtó eleve hamis számokat írt: egymillió embert várnak, hogy utána a tiltakozás kudarcáról írhasson. A tudósítások nem foglalkoznak a tiltakozás érveivel, sem az oktatási törvénnyel kapcsolatos 492 ezer aláírással. /Új Magyarország, aug. 11./
1995. augusztus 11.
Többszöri halasztás volt a sepsiillyefalvi LAM és KIDA alapítványok elleni perben, mondta Kató Béla tiszteletes, az indoklást még nem kapták meg. Kató Bélát több ízben halállal fenyegették meg ismeretlen telefonálók. Közben a munkát folytatják tovább. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1995. augusztus 11.
Gyarapodnak a szélsőjobb mozgalmak. Marian Munteanu, az 1990-es diáklázadás hőse ma a Romániáért Mozgalom vezére, az Új Jobboldal Pártjának és az újjáéledő Vasgárdának is van híve a parlamentben. Beke Mihály András elment a Padina-tetőre, hogy szemügyre vegye a vasgárdisták táborát. Az ott táborozó fiatalok tagadják, hogy Romániában volt holocaust, nem hiszik a zsidók tömeges kivégzését. Arra az ellenvetésre, hogy a vasgárdisták két miniszterelnököt /Ducát 1933-ban és Calinescut 1939-ben/ is megöltek, így helyesbítenek: megbüntették őket. /Magyarország, aug. 11./
1995. augusztus 11.
A Brassai Líceum igazgatónője levelében visszautasította Funar polgármester állításait. Az iskolában nincsenek termek, amelyeket politikai szervezetek bérelnének. Az sem felel meg a valóságnak, hogy csak egy váltásban működik az iskola, hanem három váltásban folyik a tanítás. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
1995. augusztus 12.
Csíksomlyón a magyar nyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért hirdettek szentmisét aug. 12-re. Zsúfolásig megtelt a kegytemplom. Kányádi Sándor egyik versét olvasta fel, majd kifejtette, hogy mindegyik nyelv Isten kiválasztott nyelve, mindegyik nép Isten kiválasztott népe, minden nép számára saját anyanyelve a legszentebb. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke elmondta, hogy az a szentmise a Hargita megyei magyarság tiltakozó akciójának kezdetét jelenti. /Új Magyarország, aug. 14./
1995. augusztus 12.
Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tanulmányában a határon túli magyarság érdekérvényesítésének stratégiai kérdéseit vette számba. A szomszédos országokban az asszimiláció fokozódik. Kárpátalja példája mutatja, hogy nem elegendő egy alapvetően kisebbségbarát környezet, amikor súlyosak a gazdasági problémák, itt az egyik legmagasabb arányú az elvándorlás. Az identitásfejlesztés és egzisztenciateremtés kettős követelményét egyidejűleg kell megpróbálni érvényesíteni. Most dől el, hogy a Kárpát-medencében kié lesz a tulajdon. Tabajdi Csaba több kitörési pontot fogalmazott meg. Ezek közé tartozik a helyi önkormányzati lehetőségek jobb kihasználása. A privatizációban számos hátrányos megkülönböztetés éri a magyar kisebbséget, a magyar kormánynak a tulajdonlási diszkrimináció ellen is fel kell emelnie a szavát. Maros megyében például a privatizációs bizottság 204 tagjából csak hatan magyarok. Fontos lenne az ilyen természetű adatok összegyűjtése. Szükséges a magyar kisebbségek követeléseinek pontos megfogalmazása /autonómia, belső önrendelkezés/, a román és szlovák politikai erők éppen ezt használják ki, hogy ezek a fogalmak a Nyugat számára félreérthetők. A magyar nemzeti közösségek belső egysége összetett kérdés, szükség van "mérsékelt", tárgyalóképes személyekre éppúgy, mint a követelményeket határozottabban megjelenítőkre. A határon túli magyar szervezetek legitimitását nem a magyar kormány adja meg, hanem az, hogy az adott párt a választásokon hány mandátumot szerzett, milyen a taglétszáma, szervezettsége, programja. A magyar kormány nem lehet partner szervezetek viaskodásához, testvérháborújához. A hatékony politikai taktikát is a kitörési pontokhoz veszi Tabajdi Csaba: egy preferenciasort kell megfogalmazni. Dél-Tirol példája mutatja: hosszabb történelmi egyezkedés szükséges. - A határon túli magyarok nem tartják elég határozottnak a magyar kormány fellépését. "A nemzetközi fogadókészség sajnos nem elegendő." Ki kell várnunk azt, amikor a kisebbségvédelemben ismét fogékonyabb időszak következik. Hosszú küzdelemre lesz szükség. /A határon túli magyarság. A hatékonyabb érdekérvényesítés stratégiai kérdései. = Magyar Nemzet, aug. 13./
1995. augusztus 10.
Az ország jelenlegi rossz helyzetében a parlamentben elszabadulhatnak az indulatok, ami viszont nem használhatna senkinek, figyelmeztetett Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke aug. 9-i budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánykoalíció népszerűsége egyre csökken, legutóbb 22 %-os volt, az ellenzéké 33 %-os. A magyar diplomácia tekintélye a mélypontra süllyedt, ezt bizonyítja, hogy legutóbb az osztrák külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Magyarországot csak a második lépcsőben lehet felvenni az Európai Unióba. Nem lehet továbbra is tehetetlenül szemlélni azt, amit a határon túli magyarsággal tesznek. /Magyar Nemzet, aug. 10./
1995. augusztus 11.
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az anyanyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért a következő tiltakozó akciókat tervezi: aug. 13-án szentmise a csíksomlyói kegytemplomban, tiltakozó levelek küldése az Európa Tanácshoz, a kormányhoz és a parlamenthez, könyvgyűjtés Csíkszereda főterén a magyar nyelv és kultúra megőrzéséért /aug. 18.- szept. 5./, tiltakozó nagygyűlés Csíkszeredában szept. 8-án, lakossági fórum Csíkszeredán /okt. 2-7-e között, lármafa rendezvények okt. 7-én. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 594. sz./
1995. augusztus 10.
Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1995. augusztus 10.
Iliescu álláspontjának helyességét igazolják azok a fejlemények, amelyek a volt Jugoszlávia területén zajlanak, hangoztatta aug. 10-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő, rámutatva, hogy "minden szeparatista vagy etnikai alapú területi autonómia megvalósítására való törekvés hamvában holt megoldási kísérlet, s csakis feszültséggerjesztő tényezőnek tekinthető". /Népszava, aug. 11./ Chebeleu az aug. 10-i sajtóértekezleten foglalkozott a két amerikai kongresszusi képviselő Iliescuhoz intézett levelével, amelyben kérik a román államfő világos állásfoglalását Antonescu marsall rehabilitálásával kapcsolatban. A szóvivő szerint Iliescu számtalanszor elítélte Antonescu rehabilitálását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
1995. augusztus 10.
Magyar-román hadgyakorlat kezdődik aug. 10-én Hódmezővásárhelyen, a közös kiképzés második része Romániában lesz, aug. 28-a és szept. 6-a között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11., Népszava, aug. 10./
1995. augusztus 10.
Balogh Edgár elutasította azt, hogy a katasztrófa népe volnánk és cikkének címében is hirdeti: Utoljára még megkapaszkodunk. Balog Edgár nem adja fel a hitét, a jégverést követheti áldó napsugár. "Csak az önfeladó kétségbeesés görcsétől szabaduljunk." Az RMDSZ megállja a helyét a "nyelvi szabadságharcban. Előbb-utóbb talál szövetségesre a parlamentben", megnyerheti "magát a román népet". "Fontos az, hogy a politikai élgárda, tehát a Tőkés László, Markó Béla, Takács Csaba és egész parlamenti képviseletünk akcióit mindennapi életünk szervezett voltával alátámasszuk". "Ökumenikus kereszténységünk szeretetével forduljunk szembe minden hazugsággal és gyűlölködéssel, rátalálva népeink együttélésének egészséges értelmére." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1995. augusztus 10.
Az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából Bill Clintonhoz intézett üdvözlő táviratában "szólta el magát" Iliescu elnök, hogy szeptemberben a Fehér Ház vendége lesz. A Fehér Ház a hírt hosszú ideig nem cáfolta, de nem is erősítette meg. Washingtonnak továbbra is fenntartásai vannak Iliescuval kapcsolatban, hiszen a közép-kelet-európai régió államfői közül egyedül ő nem kapott még hivatalos meghívást az elnöktől. Olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy Iliescu Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi programjához hasonló látogatási menetrendhez ragaszkodott volna. Aug. 9-én a román külügyi szóvivő megerősítette, hogy Iliescu Clinton elnök meghívására szeptemberben Washingtonba látogat, ahol aug. 26-án találkozik Clinton elnökkel. A román elnök az ENSZ ülésszakára érkezik Amerikába. A Ziua lap figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirendre kerülnek, így a zsidó és más nemzetiségek államosított javainak visszaszolgáltatása, Antonescu rehabilitálása, a bukaresti zsidó temető meggyalázása és a kisebbségek helyzete. /Magyar Nemzet, aug. 10./
1995. augusztus 9.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a Cronica Romana napilap aug. 9-i számának nyilatkozott: az RMDSZ politikusaiból "a hungarista revizionizmus nyomorúságos szelleme árad", Markó Béla RMDSZ-elnök emberként kellemes személy, "de az államellenes RMDSZ képviselőjeként meg kell semmisíteni". "Az RMDSZ az én kezem által fog elpusztulni". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10., Új Magyarország, aug. 11./
1995. augusztus 9.
A Bolyai Nyári Akadémia egyik rendezvényeként idén ötödik alkalommal szervezte a lélektan tábort a marosvásárhelyi Eranus Családsegítő Pszichológiai Szolgálat, az egyházak támogatásával. Százhúszan vettek részt az előadásokon. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 9./
1995. augusztus 9.
Az Amnesty International májusban jelentést juttatott el a rendőrség főparancsnokához, melyben az igazságszolgáltatás súlyos visszaéléseiről számolt be. Az őrizetbe vett személyeket napjainkban is kínzás és embertelen bánásmód fenyegeti. Az Amnesty International felszólította az Európa Tanácsot annak kikényszerítésére, hogy a bukaresti vezetés változtasson ezen. Ezt a jelentést a román hatóságok visszautasítják, de saját statisztikáik is ezt erősítik meg. 1995 első félévében 2631 rendőrségi alkalmazottat, köztük 598 tisztet kellett megrovásban részesíteni, s közülük nem egytől végleg megválni. Nagy szám ez, ismeri el Ion Petulescu tábornok, a rendőrség főparancsnoka, hiszen ez az állomány mintegy tíz százalékát teszi ki. /Magyar Nemzet, aug. 9./
1995. augusztus 9.
A Vocea Romaniei kormánylap aug. 9-i száma interjút közöl Dabu Romulus képviselővel, a parlament tanügyi bizottságának elnökével, aki a napokban tért vissza Görögországból. A görög oktatásügyi minisztérium állítólag neheztel a román tanügyi törvény kisebbségi részének túlságosan toleráns volta miatt. A képviselő szerint az iskolai diákság statútumára lesz szükség, mert félő, hogy szeptemberben az RMDSZ tiltakozó akcióinak hatására a diákok belesodródnak politikai akciókba. /Népszabadság, aug. 10./
1995. augusztus 9.
Paul Philippi, a Romániai Német Demokratikus Fórum elnöke aug. 9-én bírálta az új oktatási törvényt, mert a történelemkönyvek mellőzik a több száz éve ott élő német közösség szerepét. A törvény Románia történelme tantárgy helyett a románok története tantárgyat teszi tananyaggá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11., Népszabadság, aug. 10./ A Süddeutsche Zeitung idézi Paul Philippit, aki elmondta, hogy Erdély és Bánát történetét nemcsak a románok alakították, hanem más népcsoportok is, köztük a 800 éve ott élő szászok. /Új Magyarország, aug. 11./
1995. augusztus 9.
Joris Voorhoeve holland védelmi miniszter Bukarestbe látogatott és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel tárgyalt, majd aug. 9-én közös sajtóértekezletet tartottak. Megállapodást kötöttek a védelmi kollégiumról és a haditengerészetről, később időpontban pedig a fegyvergyártási együttműködésről tárgyalnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./
1995. augusztus 9.
A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt államtitkári poszthoz jutott: Sever Mesca mérnököt művelődési minisztériumi államtitkárrá nevezték ki. A nemzetközi, a kisebbségi és a művészeti intézmények főigazgatóságait felügyeli. /Népszabadság, aug. 9./
