Székelyudvarhelyen a gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskola már beindított egy vállalati üzemmérnököket képező tagozatot, idén a soproni Faipari Erdészeti Egyetem faipari-gazdasági /üzem/mérnöki képzés indítását tervezi. Október 24-26-án lesznek a felvételi vizsgák. Az egyetem tanárai fogják tartani a konzultációkat. A szervezési hátteret Az Emberért, a Holnapért Alapítvány biztosítja. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 8./
1996. október 8.
1993 tavaszán Nagykároly tanácsa úgy döntött, hogy az egykori Szent László Konviktus épületét a frissen alakult római katolikus szeminárium /röviden: katolikus gimnázium/ rendelkezésére bocsátja. Megegyeztek az épületet ruharaktárnak használó katonasággal, hogy csereépületet kapnak, ezért ürítsék ki az épületet. Azóta évek teltek el, de a katonaság nem távozott az épületből. /Nem mennek a katonák! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
1996. október 8.
A műkedvelőket foglalkoztató Figura Stúdiószínháznál /Gyergyószentmiklós/ idén háromszor volt színészfelvétel. A színház eddigi igazgatója, Pázmán Attila a közelmúltban lemondott tisztségéről, a jelen pillanatban vezető nélküli társulat még nem dolgozott ki programot a következő évadra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
1996. október 8.
Jól sikerült könyvbemutatókat rendezett az elmúlt napokban Székelyföldön a kolozsvári Polis Kiadó. Dávid Gyula irodalomtörténész, a könyvkiadó igazgatója mutatta be Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen és Homoródalmáson a két írót. Bálint Tibornak a Zokogó majom és a Zarándoklás a panaszfalhoz címűek után a trilógiát záró Bábel toronyháza című regénye és Szabó Gyula Kegyetlen kegyelet című regénye jelent meg a Polis Kiadónál. /Kolozsvári írók Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1996. október 9.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága okt. 9-i ülésén megvitatta Szűrös Mátyás szocialista képviselő és több ellenzéki képviselő a "Határon túli magyarság iránti felelősség dolgában" címmel benyújtott határozati javaslatát. Szűrös Mátyás azzal indokolta javaslatát, hogy megbomlott a magyar külpolitika egyensúlya, az integrációnak alárendelődött a határon túli magyarság ügye. A képviselő szerint az Országgyűlés szintjére kellene emelni a magyar-magyar csúcs zárónyilatkozatában foglaltakat. Az előterjesztést támogatta a Fidesz, az MDF, az MDNP és a FKGP frakciója. A külügyi bizottság azonban elvetette az indítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1996. október 9.
Fehér Katalin Lészpeden otthonát osztályteremmé alakította át, ahol csángó gyermekeket tanít anyanyelvükre, hogy megtanuljanak magyarul írni és olvasni. 1992 nyarán kezdett gyermekekkel foglalkozni. 1993 márc. 29-én feljelentették azzal, hogy széthúzást szít a katolikus hívek között. Kihallgatásakor a rendőrség hamis jegyzőkönyvet állított ki. Fehér Katalin az RMDSZ-képviselők segítségét kérte, ezután beidézték 1994. júl. 14-én tárgyalásra, amikor a bírónő kimondta, hogy egyetlen törvénycikkelyt sem szegett meg, nem okozott senkinek kárt. Hivatalos eljárás tehát nem folyik ellene, de többször megfenyegették: megverik, ha nem hagyja abba a tanítást. Fehér Katalinnak sikerült több tanítványát magyarországi nyaralásra vinni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1996. október 9.
A Kígyó-sziget Ukrajna elidegeníthetetlen része, és hovatartozásának ügye nem lehet a Kijev és Bukarest közötti párbeszéd témája, fejtette ki a hivatalos ukrán álláspontot Jurij Szerhejev külügyi szóvivő. Szerhejev elmondta, hogy egy román államtitkár kijelentésére reagálva volt kénytelen ismételten előadni Kijev állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1996. október 9.
Csíkszentkirály kezdeményezte, hogy szervezzék meg a Szentkirályok és Szentistvánok találkozóját, a Kárpát-medencében ugyanis 43 település viseli ezeket a neveket. Végül a múlt héten kilenc település képviselői nyújthattak kezet egymásnak: Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szentistvánbaksa Magyarországról, Kalotaszentkirály, Székelyszentistván, Marosszentkirály, Székelyszentkirály, Sepsiszentkirály pedig Erdélyből volt jelen Csíkszentkirályon. A megjelentek elhatározták, hogy megalakítják a Szent Király Szövetséget, évente fognak találkozni. Más csíki falvak is viselnek hasonló neveket /Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentdomokos stb., ezek a települések is átvehetnék ezt a kezdeményezést. /Székedi Ferenc: Lakhelyük: Szentkirály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1996. október 9.
Térképlapok Kolozsvár történetéből címen napvilágot az Erdélyi Szépmíves Céh (Kolozsvár) 4. füzete, Mózes Huba és Turánicz J. Lajos összeállításában. Régi térképek sorakoznak a füzetben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1996. október 10.
Iliescu államelnök okt. 10-én aláírta a magyar-román, egyúttal a román-jugoszláv alapszerződést. A magyar-román alapszerződést Iliescu szept. 16-án látta el kézjegyével Temesváron, majd a dokumentumot a szenátus szept. 26-án, a képviselőház okt. 3-án ratifikálta. /Népszava, okt. 11./
1996. október 10.
Szatmár megyében a különböző pártok képviselő-jelöltjei között több magyar is van, így az Autósok Pártja jelöltjei között szerepel Szerémy Péter és Dohi Trepszker Géza, az időnként felbukkanó Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt szatmári jelölt-listáját Menyhért János helyettes tanító vezeti, a második helyen Liteczky Irén áll. /Sike Lajos: Oszd meg, oszd meg...? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1996. október 10.
Az RMDSZ eddigi választási kampányát sikeresnek értékelte az RMDSZ választási kampánystábja okt. 10-i sajtóértekezletén, amelyet Kolozsváron tartottak. Magyari László Nándor szociológus ismertette az RMDSZ-nek a XXII. Század Alapítványtól rendelt reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményeit. Az 1200 főre kiterjedő vizsgálat a magyar választói közösség elvárásait vizsgálta. Az RMDSZ tevékenységét általában kedvezőnek ítélik meg, azonban a helyi RMDSZ tevékenységénél már kritikai jelzések sokasodnak. Az RMDSZ-szel szemben a megkérdezettek a következetességet és a radikalizmust kérik számon, az identitástudat megőrzésére irányuló politikai küzdelmet az anyanyelvű oktatás, kultúra, stb. területén. Az etnikumközi feszültségek csökkentésére irányuló törekvések a második helyen állnak, majd sorrendben a mindennapi megélhetés, a munkanélküliség, a hatékony szociális politika igénylése következik. A magyarság 93 %-a óhajt elmenni szavazni és 91 %-uk az RMDSZ-re kíván voksolni. Frunda György jelöltállításával a megkérdezettek 87 %-a egyetért, ugyanennyien rászavaznának. A magyar-román alapszerződésről a megkérdezettek 44 %-a reméli, hogy "valamiképpen javítja majd a helyzetet", 7 %-a jónak ítéli, 15 %-a elutasítja, míg 28 %-uk nem foglalt állást. A sajtóértekezleten az RMDSZ politikusai a leghatározottabban elítélték Borbély Imre független jelöltként való indulását. Takács Csaba élesen fogalmazott: Borbély Imre "ugyanolyan ellenfél számomra, mint a romániai magyarságot megosztani akaró Magyar Szabaddemokrata Párt." /Miklós László: Sikeresnek mondható. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./
1996. október 10.
Az alapszerződés kapcsán beszélhetünk bizonyos fajta szemléletváltásról, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Népszava munkatársának, Kiss Andreinek. "A magyar politika támogatása nem bizonyult annyira hatékonynak, mint amennyire szerettük volna látni az RMDSZ-ben. Ebből is le kell vonnunk bizonyos következtetéseket." A közeledő választásokkal kapcsolatban úgy látja, hogy RMDSZ számára az együttműködés lehetséges a leendő kormánykoalícióval. A magyar kormánnyal "kapcsolatainkat, a kialakult viszonyt, sőt még az elveket is megkérdőjelezte az, ami az alapszerződéssel történt. Az RMDSZ továbbra is számít a magyar politika, a kormány támogatására..." /Népszava, okt. 10./
1996. október 10.
Az RMDSZ elemezni fogja a képviselő- és szenátorlisták összeállításának tapasztalatait, mivel nem mindenütt sikerült a különböző érdekek összeegyeztetése. A jövőben az RMDSZ tisztségviselőit, döntéshozó testületeit is ilyen közvetlen, belső választással fogják jelölni, ahogy ez Hargita megyében történt, fejtette ki Markó Béla. Elemezni kell a módszereket, mert az RMDSZ különbözik a politikai pártoktól, nem olyan centralizált, több platform van jelen soraiban. "Azok a markáns személyiségek, akik az elmúlt években bizonyítottak, és most nem kerültnek be a parlamenti csoportba, nem sodródhatnak félre. Nekünk az a feladatunk, hogy helyet, szerepet biztosítsunk" számunkra. "Egyáltalán nem tudunk egyetérteni Markó Béla kollégánk lépésével, hogy Hargita megyében függetlenként jegyezte be magát. Ez azt jelenti, hogy elhatárolta magát az RMDSZ-től, ezt mi mindenképpen elítéljük." Áldatlannak tartja a vitákat. Az olyan rendkívül jelentős emberekre, mint Sütő Andrásra, szüksége van az RMDSZ-nek. - Frunda György kampány igen jól megy, gyűlésein nagy a részvétel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./
1996. október 10.
Borbély Imre az MTI tudósítójának elmondta: szándékában áll végleg letelepedni Székelyföldön, egyelőre azonban államosított lakásának visszaszerzése köti le. Hibásnak és főleg ellene irányulónak nevezi a Szövetségi Képviselők Tanácsának döntését, amely a helyben lakáshoz köti a jelölést. Ugyancsak sérelmezi, hogy az Operatív Tanács nem adott helyet óvásának. Elmondta, hogy másfél nap alatt sikerült összegyűjtenie a szükséges több mint 1300 aláírást. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: amennyiben Borbély Imre független jelöltként indul, akkor nem maradhat az RMDSZ tagja. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./
1996. október 10.
Folytatták tiltakozásukat a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákjai, akik tiltakoznak Bakó Mátyás igazgató jogtalan leváltása miatt. /Kitartanak a diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1996. október 10.
Hargita megye tanfelügyelősége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevelés- és iskolatörténeti értekezleteket tartott több székelyföldi településen. Az értekezletek díszvendége dr. Mészáros István pedagógustörténész, az MTA tagja, aki október első öt napján Gyergyóalfaluban, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Korondon, végül Marosvásárhelyen tartott előadást A magyar iskola ezer éve címmel. Székelyudvarhelyen okt. 3-án egyúttal neveléstudományi ülésszakot hirdettek, a házigazda Szász Jenő polgármester volt, az ülésszak vezetője pedig Szabó K. Attila, a tanítóképző tanára. /A magyar iskola ezer éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1996. október 10.
A Határon Túli Magyarok V. Fesztiváljára hét országból csaknem kétszáz résztvevőt várnak Baranya megyébe okt. 10-től 20-ig. A vajdasági Gombosról, Kolozsvárról, a burgenlandi Alsóőrről, a felvidéki Martosról, a muravidéki Petesházáról, a horvátországi Eszékről érkező népi együttesek mellett zombori és kalotaszentkirályi festőművészek, szabadkai képzőművészek és erdélyi diaporámások érkeznek. A megnyitó után fórumot tartanak a határon túli magyarságot foglalkoztató kérdésekről. Az üzletemberek fórumára több mint félszáz vállalkozó jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1996. október 10.
A budapesti Korona Pódium "Határainkon kívül született irodalmi művekre" kiírt pályázatának első díját Határ Győző Londonban élő író, költő kapta, a második a szlovákiai Komáromból Boráros Imre színművész, a harmadik díjat Varga Vilmos nagyváradi színésznek ítélték. A díjakat okt. 8-án adták át a Korona Pódium ünnepségén. A pályázatra pódiumai előadásra alkalmas szövegeket vártak. Határ Győző szatirikus jeleneteket küldött be, Boráros Imre Barangolás a Felvidéken című összeállítása válogatás a magyarlakta vidékeken élt vagy onnan elszármazott írók műveiből. Varga Vilmos Megfogyva bár - de törve nem című irodalmi-történelmi körképe a kárpát-medencei magyar történelem szenvedélyes stílusú kronologikus, dokumentatív anyaga. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1996. október 10.
Több román lap foglalkozik Kovács László nyilatkozatával, amelyben bírálta a KDNP álláspontját. Az Adevarul "A Horn-kormány sérelmezi, hogy a budapesti ellenzék a határok megváltoztatására törekszik" címmel idézi Giczy Györgynek, a KDNP elnökének a nyilatkozatát arról, mely szerint Magyarországnak nem szabad lemondani azokról a területekről, amelyektől a trianoni békeszerződések megfosztották, és elképzelhetetlen az ország európai integrációja Erdély nélkül. A Curierul National és több újság ugyancsak ismerteti a magyar külügyminiszter kijelentését, amely felszólítja a parlamenti pártokat, tisztázzák álláspontjukat a határrevízióval kapcsolatban. /Magyar Nemzet, okt. 10./
1996. október 10.
Romániában 1990. júl. 5-én újból megalakították a csendőrséget, Marosvásárhelyen 1991. okt. 9-én hozták létre a városi csendőralakulatot. Ennek ötéves fennállását ünnepelték okt. 9-én. Dorohantu Constantin brigádtábornok értékelte az eltelt évek tevékenységét. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./
1996. október 10.
Székelyudvarhelyen október első hetében rendezték meg a Zenei Napokat. A fellépők között voltak kolozsvári előadóművészek: Lászlóffy Zsolt orgonaművész és Székely Judit hegedűművész, továbbá a marosvásárhelyi Bartha vonósnégyes, a helyi Cantilena kamarakórus és a Tanítóképző Camerata leánykara. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 10./
1996. október 11.
Románia folytatja diplomáciai offenzíváját annak érdekében, hogy bejusson a NATO-bővítés első körébe. Melescanu külügyminiszter okt. 5-én tért vissza amerikai útjáról. Átadta Iliescu államfő Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO első körébe való besorolást sürgető levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, másik hasonló üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfőnek. Sorin Ducaru külügyi szóvivő arról adott tájékoztatást, hogy Melescanu az államfő üzenetét okt. 11-én kézbesíti Javier Solana NATO-főtitkárnak, Brüsszelben, okt. 14-én pedig a John Major miniszterelnöknek címzett levelet Malcolm Rifkind külügyminiszternek nyújtja át Londonban. Traian Chebeleu elnöki szóvivő ugyanezen célból utazott okt. 7-én Athénba. - Ducaru tájékoztatást adott arról is, hogy okt. 10-én Brüsszelben tartják Románia és az Európai Unió társulási bizottságának második ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1996. október 11.
Okt. 10-11-én Tőkés László püspök meghívottként részt vett a németországi Református Szövetség bonni közgyűlésén. Üdvözlő beszédében köszönetet mondott a német reformátusoknak egyházkerületének nyújtott anyagi segítségért, valamint a kisebbségi problémák vonatkozásában tanúsított erkölcsi-politikai támogatásáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 887. sz./
1996. október 11.
Szász János reagált Katona Ádámnak a Kossuth téren, az Országház előtt elmondott beszédére, amelyet a Bocskai Szövetség által rendezett nagygyűlésen mondott. Katona Ádám beszédét az Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25-i számában olvasta. Előrebocsátja, hogy közügyekről vallott nézeteik eltérőek. Katona Ádám "keresztény magyarokról" beszél, a "magyar magyarok" - következtet Szász János - tehát keresztény magyarok, akik nem keresztények, azok elveszett magyarok, Szász János szerint Katona Ádám biztosan a zsidókra gondolt. "Legyen világos, nem csak fasiszta antiszemitizmus létezik, nem csak agresszív, pogromos népirtó, de afféle mérsékelt is, mely hátrányosan megkülönböztet, kirekeszt, nem gyűlölködik, de gyanakszik, viszályt kavar, diverzáns, destruál." /Szász János: Hányféle magyar van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Előzmény: Katona Ádám beszéde: 1745. sz. jegyzet
1996. október 11.
Okt. 11-én Csíkszeredában rendkívüli sajtóértekezletet tartott Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke, aki a helyi előválasztáson is indult és csupán a második helyet érte el, elmondta, hogy óvást nyújtott be Ráduly Róbert Kálmán ellen, aki első lett a csíki előválasztáson. Borbély Ernő a választók félrevezetésével, csalással vádolta Rádulyt. Ráduly a szabályozott időpontnál hamarabb rakta ki plakátjait, annak feliratával félrevezette választóit. Mérnök-közgazdásznak mondta magát, ez azonban nem igaz és nem Markó Béla gazdasági tanácsosa, amint állította. A sajtóértekezleten megjelenő Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kemény szavakkal elítélte a függetlenként induló Borbély Imrét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1996. október 11.
Eörsi Mátyás okt. 11-én az RMDSZ Szabadelvű Körének és a Babes-Bolyai Egyetem politológiai és újságírói karának meghívására Kolozsvárra látogatott. Előadást tartott az alapszerződésről és elmondta, meg akarta ismerni az ottaniak véleményét az alapszerződésről. Magyar László Nándor ismertette az általa végzett közvélemény-kutatás eredményét: a megkérdezettek 44 %-a szerint az alapszerződés kismértékben javít helyzetükön. Balázs Sándor egyetemi tanár a garanciákat hiányolta az alapszerződésből. Kötő József úgy vélte, hogy minden kéréssel Budapestre szaladunk, onnan várjuk a segítséget, ennek véget kell vetni. /S. Ráduly János: Nem kell mindig Budapestre futni - mondja az RMDSZ ügyvezető alelnöke. /Népszabadság, okt. 14./
1996. október 11.
Gyergyószentmiklóson okt. 7-én, a Salamon Ernő Irodalmi Kör évadnyitó ülésén Kercsó Attila közelmúltban megjelent Kopjafák árnyéka című verseskötetét vitatták meg az egybegyűltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1996. október 11.
1990. júl. 1-je óta Románia lakossága 500 ezer fővel csökkent, ennek okai: folyamatosan csökken a születések száma, nő a halálozás ráta és nem sikerült megállítani a kivándorlást. 1995-ben 236 600 gyermek, tízezerrel kevesebb, mint az előző évben. A születési arányszám mindenütt visszaesett, csupán Kovászna és Giurgiu megyében van némi növekedés. 1995-ben 271 612-en haltak meg, 1994-ben 266 ezren, 1993-ban 263 ezren. /Magyar Hírlap, okt. 11./
1996. október 11.
A támogatás hiányában megszűnt Juventus után új hetilap, a Szovátai Hírmondó látott napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
