Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 242 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-242
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. november 8.

Temes megyében az RMDSZ képviselőlistájára 20 320-an szavaztak /5,13 %/, az RMDSZ szenátorjelöltjeire 19 769-en /5 %/, Frunda Györgyre 14 805-en /3,66 %/. Az eredmény elmarad az 1990-estől, de jobb, mint az 1992-es. Dr. Bárányi Ferenc biztos befutó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1996. november 8.

Arad megyében 77 %-os volt a szavazáson való részvétel. Frunda György a szavazatok 6,62 %-át kapta, az RMDSZ képviselőházi listája 8,07 %-ot, az RMDSZ szenátori jelöltjei a szavatok 8,41 %-ot nyertek el. A Magyar Szabaddemokrata Párt képviselőjelöltje 758, szenátorjelöltje pedig 1600 szavazatot kapott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1996. november 8.

A parlamenti választáson győztes Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió tárgyalásokat kezdett közös kormány alakításáról. Az RMDSZ belépése a következő kormányba attól függ, hogy sikerül-e kialakítani kölcsönös érdekeket. Részvételük nem lehet öncél, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Konkrét javaslatot nem kaptak a győztes pártoktól. /Népszava, nov. 8./

1996. november 8.

Adrian Nastase, az eddigi kormánypárt ügyvezető elnöke nov. 8-án nyilvánosságra hozott közleménye az RMDSZ-nek az új parlamenti többséget befolyásoló helyzetéről azt állította, hogy az "potenciálisan veszélyes" és erre a veszélyre felhívta a közvélemény figyelmét. Emil Constantinescu sajtóértekezletén kifejtette: magyar veszélyről beszélni, amikor aláírták a magyar-román alapszerződést, ostobaság. /Népszabadság, nov. 9./

1996. november 8.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa Marosvásárhelyen ülésezett nov. 8-án, kiadott közleményükben megállapították, hogy az RMDSZ nov. 3-án több szavazatot kapott, mint 1992-ben, a romániai magyarság tehát töretlenül támogatja a szövetséget. Nov. 17-én, a második forduló idején ismét szükség lesz az egységes akaratra, szavazzon mindenki a demokratikus ellenzék közös jelöltjére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 906. sz./

1996. november 8.

Patrubány Miklós újból emlékeztetett arra, hogy Domokos Géza az RMDSZ Elnöksége által 1992. aug. 27-én összeállított Hargita megyei parlamenti jelöltlistát önkényesen megváltoztatta, idézte az RMDSZ Elnökségének Domokos Géza lépést elítélő okt. 15-i közleményét. A lap mindezt Domokos Géza reagálásával együtt közli. Domokos Géza mindent megmagyaráz, ő helyesen járt el, nem így "az akkor már többségében a Tőkés László-Szőcs Géza csoporthoz tartozó elnökség." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1996. november 8.

Nov. 2-ra virradó éjjel Berecken, a rendőrség épületében bestiálisan összeverték Andorkó Gábor 53 esztendős ojtozi lakost. Aznap eltűnt egy diplomatatáska 17 millió lejjel, őt gyanúsították. Gumibottal verték egy órán át, majd rugdosták. Másnap kiderült, hogy nem ő a tettes, akkor elengedték. Andorkó Mihály a kórházban fekszik, bal lábát eltörték, testén látszanak a gumibot nyomai. /Iochom István: Eltörték a gyanúsított bal lábát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

1996. november 8.

A Magyarok Világszövetsége IV. kongresszusán az öt szekcióban 66 előadó fejtette ki véleményét. Kurucz Gyula közel 400 oldalas kötetbe szerkesztette az előadásokat Nemzetstratégia címmel. Felsorolni sincs mód a sok előadót. Kósa Ferenc egyik gondolata volt: "kerestetik ama csodaszarvas, amelyik közös nevezőre hoz bennünket, magyarokat". /Szíjgyártó István: Nemzetstratégia az ezredfordulón. = Magyar Nemzet, nov. 8./

1996. november 9.

Kolozs megyében 453 872-en járultak az urnához, a részvétel 80,57 %-os volt. Az elnökjelöltek közöl Emil Constantinescu az első /27,91 %/, a következők: Petre Roman /19,47 %/, Gheorghe Funar /16,4 %/, Frunda György /15,36 %/, Iliescu 14,91 %. A képviselőjelölteknél: Demokratikus Konvenció /DK/ 29,41 %, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 21,88 %, RMDSZ 16,71 %, a szenátorjelölteknél: DK 29,19 %, RNEP 23,53 %, RMDSZ 17,03 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1996. november 9.

Fontosnak tartja, hogy az RMDSZ belépjen a választások eredményeképpen létrejövő kormányba, jelentette ki Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet geopolitikai csoportjának vezetője a vele készített interjúban. "Az RMDSZ most hosszú távra megerősíthetné a magyarság politikai képviseletének európai esélyeit, ha bebizonyítaná, hogy együtt tud működni egy nem kommunista jellegű kormánnyal." Molnár Gusztáv tisztában van azzal, hogy komoly veszélyekkel kell szembenéznie Románia leendő vezetőinek. Nagy az infláció, Nyugat máris jelezte, hogy kemény monetáris politikát kér Romániától. Iliescu esetleges bukása esetén a diadalmas visszatérésre fog spekulálni. Fel kell készülni egy Bulgária-jellegű káoszra is. Ennek ellenére Molnár Gusztáv szorgalmazza az RMDSZ belépését a kormányba. Az ellenzéknek kevés a szakértője, szüksége lesz az RMDSZ szakértőire is. - A korábbi kormány elvszerűen nacionalista politikát űzött, a most megalakuló viszont egy eklektikus nacionalista társaság. Ez már óriási különbség, hiszen talán engedik a kétnyelvű feliratokat, esetleg nem lesz kifogásuk a magyar egyetem ellen, de nem fogják engedni, hogy jogászokat és közgazdászokat képezzenek a kisebbség nyelvén. Ez messze van a konzekvensen kisebbségbarát politikát igénylő magyarok elvárásaitól, de csillagászati távolságra van az eddigi hatalom álláspontjától, amely a "semmit sem megengedni" logikára épült. A helyi autonómiákat szintén másképp látja az eddigi román ellenzék. - A NATO-csatlakozást el akarja érni a román politikai elit. - A túlzott radikalizmus elszigetelődik, ezt emelték ki az interjú alcíméül is. /Lambert Gábor-Nagy Iván Zsolt: Az RMDSZ számára a helyi önkormányzatok autonómiája a döntő kérdés, vallja Molnár Gusztáv. = Magyar Nemzet, nov. 9./

1996. november 9.

A világ magyarsága idén 43 országban emlékezett a honfoglalásról, valamint az 1956-os forradalom 40. évfordulójáról. Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezésében nov. 9-én tartották a megemlékezést. A művelődési házban tudományos szimpóziumot rendeztek, melynek első részében a millecentenárium jegyében értekeztek. Tompa Csaba tanár, dr. Székely Zoltán nyugalmazott múzeumigazgató, Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója, Könczei Jenő tanár és Könczei Margit nyugalmazott könyvtáros tartott előadást. A második részben Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró Az 1956-os magyar forradalom romániai megtorlásai című összefoglalásában kitért arra is, hogy a Magyarok Világszövetsége '56-os bizottságának gondozásában nemrég megjelent a Magyar '56 című kétkötetes könyv, melynek ő az egyik társszerzője. Ebben a kötetben első ízben lehet olvasni az egyetemes magyar 1956-ról, nemcsak Magyarországon, hanem annak hatásáról a Kárpát-medencében és a nyugati magyarság körében. Gazda József tanár 1956 Kolozsvárott címmel a Házsongárdi temetőben az egyetemisták által szervezett gyertyás tüntetést elevenítette fel, amelyen részt vett. Puskás Attila, a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szervezetének alelnöke 1956 Háromszéken címen tartott előadást. A koszorúzási ünnepségen beszédet mondtak: Gazda István városi RMDSZ-elnök, Málnási László Levente polgármester és Tófalvi Zoltán. Az ökumenikus istentisztelet után a Kőrösi Csoma Sándor Líceum tanulói irodalmi műsorával ért véget az ünnepség. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

1996. november 9.

Nov. 9-én tartották Brassóban az országos Bartalis János Szavazóversenyt. A 33 fiatal versmondó /köztük heten Magyarországról/ közöl nem volt könnyű kiválasztani a legjobbakat. Banner Zoltán, a zsűri elnöke elégedetten nyilatkozott a rendezvényről. Boldogan vállal ilyen feladatot a jövőben, mondván: "én erdélyi értelmiségi maradtam a magyarországi lakáscímmel is." Előadóművészetével is szívesen közvetíti az értékeket, amelyeket "az erdélyi magyarság felhalmozott". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1996. november 10.

Markó Béla szövetségi elnök meghívására nov. 10-én a marosvásárhelyi Bernády-házban találkoztak az RMDSZ újonnan megválasztott szenátorai és képviselői. Tanácskoztak a következő hetek teendőiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 906. sz./

1996. november 10.

Nov. 8-10-e között Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság kezdeményezésére másodízben rendezték meg. Az egyházi műemlékek helyzete Romániában témájú konferenciát, amelyen részt vettek a romániai magyar egyházak képviselői, valamint a műemlékvédő civil szakmai és érdekvédelmi szervezetek. Dr. Szabó Bálint javaslatára megállapodtak az erdélyi magyar egyházakon belül létrehozandó Erdélyi Magyar Egyházművészeti és Műemléki Tanács létrehozásáról. Az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesülete, mint szakmai érdekvédelmi egyesület kezdeményezte a műemlék-felügyeleti csoport létrehozását. A konferencia résztvevői az Erdélyi Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletéhez kívánnak fordulni a szakmai kezdeményezések egyházi támogatása érdekében. Vetési László lelkész a szórványgyülekezetek tulajdonában levő egyházi épületek megmentési esélyeiről beszélt. A románság a legtöbb helyen úgy érzi, hogy ami a faluban van, az az övék. Magyarigenben például még három magyar él, és a többségiek ugrásra készen várják, mikor halnak ki, hogy birtokba vehessék a templomot. Akad ellenkező példa is: Sajóvásárban a helybéli románok áldoznának szívesen a rogyadozó magyar templomra, de nem vetődik arra restaurátor. Horváth Levente a magyarózdi kastélyról szólt. Kádár István a kolozsmonostori katolikus templom helyreállítását ismertette, amelyet sikerült visszakapni az ortodoxoktól, akik 1948 után elfoglalták a templomot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19., 912. sz./

1996. november 10.

Nov. 10-én Nyárádszentmárton unitárius közössége ünnepelte a honfoglalás 1100. évfordulóját. Beszédet mondott többek között Szabó György Pál, a Maros megyei EMKE elnöke. Millecentenáriumi emléktáblát avattak a 725 éves kazettás mennyezetű műemlék-templom falán, majd megnyitották az EMKE millecentenáriumi, történelmi címereket bemutató vándorkiállítását és megtekintették Sándor János népművész fafaragásait. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

1996. november 11.

A Konvenció legnagyobb pártja, a Kereszténydemokrata Parasztpárt tartott nov. 11-én sajtótájékoztatót. Ion Diaconescu pártelnök és Radu Vasile főtitkár rámutatott arra, hogy az a kemény hang, amelyet Ion Iliescu elnök használ kampányában, ellentmond annak, hogy önmagát az egyensúly tényezőjének minősíti. Iliescunak arra a kijelentésére utaltak, ha nem őt választják meg, Románia elveszti Erdélyt,és az országot tönkreteszi a konvenció. /A "kemény" hang ellentmondásossága. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1996. november 11.

Emil Constantinescu nov. 11-i sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy bármiféle megállapodást kötött volna az RMDSZ-szel a kormányzásban való részvételről. A Konvenció programjában szerepel a román állam egységes nemzeti jellegének megóvása is, az RMDSZ esetleges részvételét a közigazgatási funkciókban e követelménynek fogják alárendelni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1996. november 11.

Több mértékadó román lap nov. 11-i, hétfői száma élesen bírálta Iliescu elnök nov. 9-i, Gyulafehérváron elmondott beszédét, melyet a tévé is közvetített. Az Adevarul "Ion Iliescu - a bolsevik vicsorgás" című vezércikkében Cristina Tudor Popescu megdöbbenésének adott hangot, Iliescu ugyanis dühtől eltorzult arccal üvöltött. Ha nem engem választotok, jön a király, jönnek a földbirtokosok, jönnek a magyarok, ez volt beszédének a lényege. Az Azi "A kétségbeesés a legrosszabb tanácsadó" címen írt arról, hogy Iliescu ostobának tartja honfitársait. A magyar veszéllyel való fenyegetéssel lejáratta magát. Ugyanakkor a kormány lapja, a Vocea Romaniei teljes terjedelmében közölte Iliescu gyulafehérvári beszédét, majd "Az RMDSZ követelései elfogadhatatlanok és riasztóak!" címmel hozza a Vatra Romaneasca figyelmeztetését. A lapban Mihai Ordanescu cikkében arról írt, hogy az RMDSZ "jóval legalizálása előtt földalatti hálózatot hozott létre, amelynek fő célja az oktatási intézmények alárendelése volt." Ez egyet jelentett az iskolák "románellenes gócokká alakításával, ahol vitatják a román állam egységét, Magyarországról hozott rágalmazó tankönyveket és térképeket terjesztenek", magyar terrorista csoportokat képeznek ki. A Dimienata hasonló hangnemben támadta az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1996. november 11.

Kolozsváron szept. 14-e és okt. 26-a között ünnepségsorozattal emlékeztek az ezeréves magyar iskolára. Kolozs megyei és a kolozsvári RMDSZ-szenátorok és képviselők, de a jelöltek, továbbá a városi tanácsosok egyetlen rendezvényükre sem jöttek el, jegyezte meg írásában Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke. A záróünnepségre sem jöttek el, ahol jeles pedagógusokat tüntettek ki. A Báthory Líceum díszterme megtelt, sok fiatal hallgatta meg Páldi János szolnoki tanár előadását. A Budapestről érkezett Töttösy Istvánné dr. előadását az ezeréves magyar iskoláról szintén figyelmesen hallgatták. Szőcs Judit kérte a vezetőket: legyenek velük, ha ünnepelnek. /Szőcs Judit: Elvárások. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

1996. november 12.

Nyilvánosságra hozták az új parlament végleges összetételét. A győztes Demokratikus Konvenció /DK/ és partnere, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ mindkét házban többséggel rendelkezik. A szenátus 143 helyéből 76-ot /53,2 %/ szereztek meg, a további sorrend: a volt kormányzópárt /Társadalmi Demokrácia Pártja/ 41 mandátum /28,7 %/, RMDSZ 11 mandátum /7,7 %, Nagy Románia Pártja 8 mandátum /56,5 %/, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 7 mandátum /4,9 %/. A képviselőház 343 mandátumából a DK az SZU-val 175-öt /51 %/ nyert el, a további sorrend: a volt kormányzópárt 91 mandátum /26,5 %/, RMDSZ 25 mandátum /7,3 %/, Nagy Románia Párt 19 mandátum /5,5 %/, RNEP 18 mandátum /5,2 %/, kisebbségi szervezetek 15 mandátum /4,4 %/. A koalíció fölénye a képviselőházban azért gyengébb, mert a testület kiegészült a 15 nem magyar nemzeti kisebbség képviselőivel, akik a törvény értelmében a választáson elért eredményüktől függetlenül helyet kapnak. - A DK legnagyobb pártja a jobboldali Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /27 szenátori, 82 képviselői mandátum/, elnöke az idős Ion Diaconescu, a tavaly elhunyt Corneliu Coposu harcos- és börtöntársa, a másik a Nemzeti Liberális Párt /16 szenátusi, 25 képviselői hely/. A Petre Roman vezette Szociáldemokrata Unió /23 szenátusi, 53 képviselői mandátum/ korszerű, nyugat-európai stílusú szociáldemokrata pártnak mutatja magát. - Az új kormánykoalíció tagjai ugyanolyan nacionalista ideológiájúak, mint az Iliescu-féle eddigi kormánypárt, csakhogy Iliescu pártja meglevő pozíciókat védelmezett, a DK pártja viszont változást akarnak, ehhez nagyobb bázisra van szükségük. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12., Magyar Hírlap. nov. 12., Kepecs Ferenc: Új pártpaletta Romániában. = Népszava, nov. 12./

1996. november 12.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői Bukarestből távozván jelentést írtak a lassú privatizációról, a mesterséges valutaárfolyamokról, a végre nem hajtott radikális intézkedésekről, a 30 %-ot meghaladó inflációról. A választási harc idején sok helyen nem volt üzemanyag. Szinte az összes pártvezér ígérte, hogy Európa felé fordítja az országot, csak azt nem említették, hogy ez mibe kerül, írta Márványi Péter. /168 Óra, nov. 12./

1996. november 12.

A nov. 3-i választáson Teodor Maghiar, a Nagyváradi Egyetem rektorát, a kormánypárt Bihar megyei alelnökét választási csaláson érték: 15 szavazólapot dobott az urnába. Kezdetben a rektor felesége még elismerte férje tettét, mondván, családtagjai nevében szavazott, akik betegek voltak vagy külföldön tartózkodtak. Később azonban Maghiar rektor azt nyilatkozta, hogy családtagjaival jelent meg, csak azok az általuk már kitöltött /lepecsételt/ szavazatokat adták át neki és ő azokat dobta az urnába. Ennek ellentmond, hogy családja valamennyi tagjának szavazócéduláját ő vette át és az esetet lefényképező újságírók képén nem található egyetlen családtag sem. Ennek ellenére a kormánypárti lapok áldozatnak mutatják be őket, ellenzéki diverziót emleget például Ionel Ungur is, a Román Nemzeti Egységpárt megyei elnöke, írja Pengő Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1996. november 12.

Az Illyés Közalapítvány újabb pályázati lehetőséget hirdetett meg ifjúsági szervezetek számára. A pályázat célja: a romániai magyar közösségfejlesztés, ifjúsági vezetőképzés, kulturális és művészi programok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 12., 907. sz./

1996. november 12.

Erdős I. Pál grafikusművészre /Nántű, 1916. nov. 2. - Szatmárnémeti, 1987. nov. 17./ emlékeztek Szatmárnémetiben, aki nyolcvan éve született. Auschwitzból családjából csak ő tért haza. Nagybányán dolgozott, majd Szatmárnémetibe költözött. Számos könyvet ő illusztrált. Emlékkiállítással adóztak emléke előtt és nov. 5-én Szatmárnémetiben felavatták az emlékházat, amelyet még ő adományozott a városnak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1996. november 12.

A párizsi Le Figaro bírálta Iliescu elnök legújabb kirohanását, az állítólagos "magyar veszéllyel" való fenyegetését. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1996. november 12.

Csífo Józseftől jelent meg egy cikk a Szabadság nov. 6-i számában, a szerző a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt létjogosultságát kívánta bizonygatni. A párt felsorolt törekvései: szabad kezdeményezés, megbékélés, párbeszéd szorgalmazása stb. mind megtalálhatók az RMDSZ célkitűzéseiben, csak alaposabban és nyelvileg világosabban. Csífo József, aki még a nevét sem tudja leírni, egyetlen ép, szabatos mondatot sem írt le. Mintha előbb románul írta volna és csak azután fordította volna magyarra. Csífo nagyrészt elfelejtette anyanyelvét. Az említett párt egyik gyűlése románul zajlott le, a résztvevők valószínűleg könnyebben fejezték ki magukat románul, mint magyarul. Az államhatalomnak szükséges ez a párt, melyet a szavazók elutasítottak, állapította meg Mitruly Miklós. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

1996. november 12.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületen /MÚRE/ a következő nívódíjakat adta az 1995. évre: publicisztika - Bogdán László (Sepsiszentgyörgy), tévé - Xantus Gábor (Kolozsvár), rádió - László Edit (Marosvásárhely), szerkesztő - Dénes László (Nagyvárad), pályakezdő - Szondy Zoltán (Csíkszereda), Ady Endre Sajtókollégium évfolyamelső - Papp Sándor Zsigmond. Különdíj a szórványban a Délnyugat folyamatos megjelentetéséért Makay Botond felelős szerkesztőnek. Különdíj Borbély Zoltánnak, mert megteremtette a romániai magyar zenei élet hangtárát. Por Amicitia-díj - Gheorghe Moldovannak, a Direct hetilap néhai főszerkesztőjének munkásságáért. /Szabadság (Kolozsvár), nov,. 12./

1996. november 12.

Nov. 9-én és 10-én Nagybányán, a Kopácsi István Pinceotthonban újra megrendezték a Koltói Ősz elnevezésű szavalóversenyt. Közel ötven versenyző jelentkezett, gimnazisták kevesen voltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1996. november 12.

Tankó Gyula Gyímesi szokásvilág /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/ című könyve Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk települések szokásvilágát mutatja be. A moldvai és a gyimesi csángók nyelve archaikusabb, szokásaikban is hagyományőrzőbbek. A könyv a hiedelmekkel is foglalkozik. A kiadvány hátsó borítóján Nagy Olga néprajzkutató kiemelte, hogy a szerző elkötelezett értelmiségi, hiszen gyimesközéploki tanárként három évtizede él együtt azokkal, akiknek szokásvilágáról ír. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 12./

1996. november 12.

Sorbán József, a Kishomoród menti Lövéte állategészségügyi technikusa a falu kulturális életének mindenese, a helyi színjátszás lelke, színdarabokban szerepel, rendezői tanfolyamot végzett, közösségfejlesztő előadásokra jár, ha szükséges, az iskolásokkal is foglalkozik. Tavaly megszervezték a helyi Ki mit tud? versenyt, függetlenül a Duna Televíziótól, ez csak helyi verseny volt. A szervezést a lövétei Grimasz színjátszó csoport vállalta. A sikerre való tekintettel idén is lesz ilyen versengés, mégpedig karácsony másnapján. / Forrai Tibor: A Ki mit tud? Lövétén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 241-242




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998