udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 191 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-191
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. július 10.

Júl. 10-12-én tartják Isztambulban a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése közös szervezésében az első interparlamentáris konferenciát, amelynek témája a Fekete-tenger térségének környezetvédelme. A román delegáció tagja Kerekes Károly RMDSZ-képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 820. sz./

1996. július 11.

Az államelnökség mindaddig nem tesz közzé hivatalos reagálást a "Magyarország és a határon túli magyarság" találkozón elfogadott nyilatkozattal kapcsolatban, amíg diplomáciai úton, a külügyminisztérium révén kért felvilágosításokat meg nem kapja - jelentette ki Traian Chelebeu elnök júl. 11-én, a heti sajtóértekezletén. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a nyilatkozatot aggodalommal vettek tudomást a nyilatkozatról. A román vezetés szerint az etnikai alapú autonómia összeegyeztethetetlen a demokráciával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./

1996. július 11.

Székelyudvarhelyen hatezer unitárius él, ebből a Bethlen-negyedben közel háromezer. Ezért elhatározták, hogy a negyedben megszervezik a második unitárius gyülekezetet, számukra új templomot is építenek. Rüsz Domokos lelkész elmondta, hogy szegény a gyülekezet, lassan épül a templom, külföldről kaptak segítséget, az Illyés Közalapítvány segítségével ajtókat-ablakokat vettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1996. július 11.

Júl. 11-én tisztújító közgyűlést tartott az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete, dr. Tamás Sándor személyében új elnököt választott a közgyűlés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 823. sz./

1996. július 12.

Fodor Sándor írót Csíkszereda díszpolgárává választották július 7-én, miközben népszerű gyermekkönyvéről elnevezett Csipike-találkozót tartottak a városban, a magyar nyelvterület sok pontjáról érkezett gyermekekkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1996. július 12.

Sikeres rendezvénysorozattal emlékezett meg Máramarossziget lakossága júl. 6-7-én Hollósy Simonról, a nagybányai festőtelep megalapítójáról. Az idei Hollósy Napok a festőművész síremlékének és szülőházának megkoszorúzásával kezdődtek Máramaroson, majd tudományos ülésszakkal folytatódtak, ahol többek között Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh alelnöke és Szöllősy Tibor, a técsői Hollósy Simon Kör elnöke tartott előadást. Kiállítás nyílt a városban, sikert aratott a Váradi Ilona vezette Hollósy Simon Vegyeskar.Jún. 7-én a Hollósy Simon Művelődési Egylet Reizer Pál szatmári megyéspüspök által adományozott zászlójának avatóünnepségén megtelt a máramarosszigeti katolikus templom. Zászlóanyának az elhunyt miniszterelnök özvegyét, Antall Józsefnét kérték fel. - A száz éve alakult nagybányai festőtelep Európa valamennyi országának alkotóit vendégül látta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1996. július 12.

A római katolikus egyház Caritas szeretetszolgálata az egész világot átfogja, az igehirdetés és a szentség-kiszolgáltatás mellett ezt tekinti harmadik hivatásának. 1995 májusától a romániai Caritas hivatalosan is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól beszélt Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szolgálatának igazgatója. A szeretetszolgálat nem korlátozódik az adományok gyűjtésére és szétosztására, ezt mutatják legújabb eredményeik és terveik. Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Csíksomlyói Tanulmányi Központ, amely 120 árva gyermeknek nyújt szállást és képzést. Ugyancsak szeptemberben avatják Gyergyószentmiklóson a 140 személyes Szent Erzsébet Öregotthont, ezzel egyidőben kezdi meg működését Csíkzsögödön az üdültető központ, árva gyermekek részére. Parajdon az óvodás asztmás gyermekek szanatóriuma épül, a sóbánya terápiás lehetőségeit fogják gyümölcsöztetni. Nagyobb igényű vállalkozás Székelyudvarhelyen a Szent Lukács Egészségügyi Központ orvosi rendelőkkel és gyógyszerlerakattal, mely majd ellátja a Caritas többi városi szervezetét, közben készül Kézdiszentléleken az öregek otthona. A Caritas minden plébánián kialakítja a kis közösséget, amely segít a szeretetszolgálatban. A külföldi források fokozatos kiapadásával a Caritas igyekszik a maga lábán megállni, ebből a célból saját gazdasági egységeket hoz létre. A Caritas tevékenységét ismertető Barabás István Gyergyószentmiklóson nézett körül. A városban Hajdó István főesperes bemutatta a plébánia készülő művelődési központját /előadóterem színpaddal, étkezde, könyvtár, stb./ A központ egyik elkészült szárnyában működik a Caritas mezőgazdasági részlege, Barth Ottó vezetésével. Az előzmény az Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amelyet Bálint Lajos érsek alapított 1993-ban. Az alapítvány egyesült a Caritas szeretetszolgálattal. Barth Ottó elmondta: "Egyházunk felismerte a gazdák nehéz és válságos helyzetét", az 1989 után visszajuttatott földön nem boldogultak gépek nélkül. Gépköröket szerveztek, a gazdákat német nyelvtanfolyamon vettek részt, majd Svájcban, Németországba mentek négy hónapos, fél éves gyakorlatra. Hazatérésük után mintagazdaságot létesítettek. Német segélyszervezetek eddig 1200 gépet juttattak el Gyergyószentmiklósra, köztük 18 kombájnt, hat traktort. Szeretnének hitelszövetkezetet létrehozni a falusi gazdák számára. /A Hét (Bukarest), júl. 12./

1996. július 13.

Az Adevarul júl. 13-i számában a régi kommunista központi pártlapból, a Scanteiából ismert Dumitru Tinu vezércikkében támadta a budapesti tanácsozáson /Magyarország és a határon túli magyarság/ elfogadott közös nyilatkozatot úgy, hogy megcsonkítva idézte az autonómiára vonatkozó mondatát, számot sem vetve azzal, hogy abban a "szülőföldön való megmaradásról" van szó. Dumitru Tinu puskaportól szagló dokumentumnak nevezte a nyilatkozatot, amely Jugoszlávia feldarabolására emlékeztet, figyelmeztette a román diplomáciát, amely "szinte bedőlt Budapest szirénhangjainak". A cikk így zárul: "Nekünk pedig nincs jogunk úgy tenni, mintha nem látnók a dolog súlyosságát és nem szabad lekicsinyelnünk azokat. A NATO-val vagy nélküle, a nemzeti érdek, az egységes nemzetállam megvédése fölötte van a konjukturális meggondolásoknak." - Tehát NATO-n kívül... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1996. július 13.

Júl. 13-án Kolozsváron zárt ajtók mögött ülésezett a Román Nemzeti Párt /RNP/ országos tanácsa. Döntöttek az államelnök-jelöltről, az őszi országos választáson Gheorghe Funar, az RNP elnöke lesz a párt jelöltje. Funar legyőzte a párton belül a két ellenjelöltet, Valeriu Tabara mezőgazdasági minisztert és Teodor Ardeleanu szenátort. A tanács megerősítette a kormánykoalíciós jegyzőkönyvet. A kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja és az RNP júl. 12-én írta alá a koalíciós jegyzőkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ A szélsőséges RNP tehát a kormánykoalíció tagja marad.

1996. július 13.

Radó János 1991-94 között a Temes megyei RMDSZ ügyvezető titkára volt, majd 1995-96-ban a Polgári Szövetség megyei szervezetének alelnöke, jún. 2-a óta a Temes megyei önkormányzat tagja, konvenciós tanácsosként. Úgy látta, hogy az RMDSZ-nek nincs szüksége rá. Radó János a Nemzeti Liberális Párt tagjaként került be a tanácsba. Magyarként továbbra is kötelességének érzi a magyarság ügyét képviselni, együttműködik az RMDSZ-tanácsosokkal, de nem politikai kérdésekben, kizárólag érdekvédelmi szinten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./

1996. július 13.

Szeretném meggyőzni amerikai partnereimet arról, hogy mindaz, amit a román hadsereg átalakításáért tettünk, alapos munka - nyilatkozta Dumitru Cioflina hadseregtábornok, vezérkari főnök, aki júl. 13-án hivatalos látogatásra indult Washingtonba. Cioflina megkíséri elősegíteni Románia euroatlanti integrációját, továbbá meggyőzni vendéglátóit arról, hogy a román haderő kompatibilis a korszerű NATO-haditechnikával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1996. július 13.

Kolozsváron a lutheránus templomban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg az önálló Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület megalakulásának 75. évfordulójáról, ez alkalomból emléktáblát is elhelyeztek. A külföldi evangélikus testvéregyházak képviselői is megjelentek a kétnapos ünnepségen. Trianon után püspökök és vezetők nélkül maradtak az erdélyi evangélikusok, ezért 1921. júl. 7-9-e között ugyanebben a templomban összeült zsinatuk kimondta az önálló egyházkerület megalakulását. Az erdélyi magyar történelmi egyházak közül az evangélikus a legkisebb, negyvenezer hívőt számlál. Sok megpróbáltatást kellett elviselniük. 1944-ben Kolozsvárról Kirchnoph Gusztáv püspököt és Járosi Andor esperest szovjet lágerba hurcolták, mindketten odavesztek, 1956 után a jelenlegi püspököt, Mózes Árpádot, Kiss Béla püspök-helyettest, a később emigrációba kényszerült Dani Péter és a nemrég meghalt Antal László lelkészeket bebörtönözték, csak az 1964-es amnesztiával szabadulhattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./

1996. július 13.

Hetven éve, 1926 júliusában hívta össze először Kemény János romániai magyar írótársait marosvécsi kastélyába, akik elhatározták, hogy Helikon néven írói munkacsoportot hoznak létre. Az alakuláskor Kemény János 28 írónak küldött meghívót, 1944 őszén, a szabad írói parlament megszűnésekor 55-en vallották magukat a társaság tagjainak. A Helikon a két világháború között a legjelentősebb magyar irodalmi csoportosulás volt Erdélyben. A Helikon tagjai közül már csak Egyesült Államokba emigrált Wass Albert regényíró él. Fiatal kora miatt nem lehetett ott az alapítók között, de később megbecsült tagja volt az Erdélyi Helikonnak. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./

1996. július 13.

Számos egyesület, társulat és intézmény támogatásával júl. 13-án Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékén domborműves emléktáblát avatnak Szentkatolnai dr. Bálint Gábor nyelvésznek a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orientalista tanszékének tanárává való kinevezésének 99. évfordulóján. A keletkutató Bálint Gábor munkásságát Bodor András történész és Péntek János tanszékvezető méltatja. A dombormű Vetró András /Kézdivásárhely/ alkotása,az emléktábla Zattler István /Kolozsvár/ kőfaragómester munkája, a térképgrafika pedig Turánicz Péteré /Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3., Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Szentkatolnai Bálint Gábor /Szentkatolna, 1844. márc. 4. - Temesvár, 1913. máj. 26./ 1897-ben lett Kolozsváron az ural-altáji nyelvek összehasonlító nyelvészet tanára.

1996. július 13.

A Magyar Narancs hetilap szerkesztői az egyetemes szellemi normák magasán állnak. Kevés téma képes kihozni őket sodrukból, amelynek hatására "a Magyar Narancs arca a leplezetlen dühtől szánalmas, gyűlölködő grimasszá torzul. A nemzeti összetartozás ügyének problémája" ezek közé tartozik, írja Elek István, ismertetve a Romlott, erkölcstelen, hazug című szerkesztőségi cikket, a hetilap jún. 20-i számából. A Magyarok Világszövetsége által megrendezett világkongresszust, illetve Csoóri Sándor és Tőkés László beszédét támadta a Magyar Narancs. A hetilap "képtelen hülyeségnek" nevezi Csoóri mondatát, amely szerint "magyarnak lenni már régóta meghasonlást jelent." Csoóri arra a tapasztalatra utal, fejti ki Elek István, hogy a magyarság tömegei megélték az elmúlt évtizedeket. Itthon kifizetődőbb volt internacionalistának lenni.- A Magyar Narancs így ítélkezik: a "Magyarországon kívül rekedt magyarok manapság egyre inkább nem Trianon, hanem a fenti jellegű kollektív baromságok túszai. ha van hamis és önsorsrontó mítosz, akkor éppen ez, a hivatásos gyászmagyarok által sulykolt kincstári pesszimizmus az. Ezek az emberek ostobák, s világos képzetük legkevésbé a magyar nyelvet beszélők közösségéről van - ezt az az örök mániájuk jelzik a leghívebben, ahogyan minduntalan a nemzeteszmét /-tudatot, -stratégiát etc./ akarják végre-valahára megfogalmazni..." A "hivatásos magyarok" képviselői épp a legkiszolgáltatobbakat tartják morális terror alatt, "a kisebbségi sorsba kényszerült magyarokat /azt ugyanis pontosan tudják, hogy itthon nincsen már közönségük./ Csoóriék valóban létező sérelmekkel, hitekkel és tévhitekkel élnek vissza, s erre nincs mentség. Ezek az emberek gyalázatosak." Azok bezzeg, fűzi hozzá a Magyar Narancs vélekedéséhez Elek István, akik a nemzeti kérdésben bízvást nevezhetik magukat Hajdú János ifjú tanítványainak, minden dicséretet megérdemelnek. A dühödten támadó hetilap egyszerűen irredentának minősíti Csoóri véleményét. /Elek István: Az elfogultságok kertjéből. A Magyar Narancs és a "gyalázatosak". = Magyar Nemzet, júl. 13./

1996. július 13.

Eörsi István a szocialista-liberális koalíció félidejét mérlegelve azt írja, hogy erről "nehéz megnyilatkozni Kovács Kristóf publicisztikai remeklése után /Magyar Narancs, július 20./." Szerinte ez a "ma kormányzó bagázs ? azért lett megválasztva, mert az elődeiket már egész egyszerűen nem lehetett kibírni ?... Ámuló nyilvánosság nincs már, "tartotta magát néhány évig, hála népnemzeti sobrijóskáinknak, akik szemünk láttára puhították fajtiszta árja lovuk nyerge alatt bankbetétjeiket." Fennmaradásukhoz hozzájárultak "a rádióba és főként a televízióban rendszeres időközönként celebrált vér- és rögvalóság gyűlöletórák." Eörsi felrója a Horn-kormány hibáit, majd írását azzal zárja: a Magyarok Világszövetségének Ópusztaszeren tartott ülésén "ismét az intézményesülő provincializmus táborozott. Néztem költői haladzsájának ködmönében a világmagyart, akit valaha barátomnak tekintettem, és közben halk rokonszenv ébred bennem - Horn iránt." /Eörsi István: Álmatag merengés félidőben. = Magyar Hírlap, júl. 13./

1996. július 14.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ júl. 13-14-én ülésezett Kolozsváron. Az Ügyvezető Elnökség tevékenységével kapcsolatban a képviselők kérdéseket intéztek az illetékes vezetőkhöz. A következő SZKT-ülésen a képviselők írásban további kérdéseket terjeszthetnek elő. Az SZKT elfogadta a falupolitikai és népjóléti RMDSZ-programot. Az SZKT arról döntött, hogy önálló jelöltet állít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Tőkés László, Borbély Imre nem vállalták a jelölést, a végső döntést Frunda György és Smaranda Enache között kellett meghozni. Többségi szavazással megszületett a döntés: az RMDSZ jelöltje Frunda György lesz. A parlamenti választások jelöltállítását külön szabályozta az SZKT, ennek értelmében a végső listát a megyék vezető testületei döntik el, más megyében lakó jelölt nem indítható, jelölteket indíthatnak helyi szervezetek, lehetséges egyéni pályázat is megfelelő számú támogató aláírás összegyűjtésével. - Az SZKT úgy döntött, hogy az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSZ nem véglegesítette autonómia-statútumait. - Megalakult az RMDSZ Európai Integrációs Bizottsága. Az SZKT határozatában rögzítette, hogy egyetért Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozás keretében elfogadott közös nyilatkozattal, ennek alapelveit és célkitűzéseit az RMDSZ államelnök-jelöltje tételesen foglalja programjába. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 822. sz./ Az SZKT nyilatkozatot adott ki Románia Európai Unióhoz csatlakozása tárgyában, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ aktív szerepet kíván betölteni az integrációs folyamatban, és támogatja Románia felvételét az EU-ba. A parlament integrációs bizottsága nem kaphatta kézhez és nem tárgyalhatta meg a kérdőívet és az arra adott válaszokat. Az RMDSZ igényli az integrációs folyamatban a kormánynak a parlamenti erőkkel való állandó konzultációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Funar polgármester, az RNEP elnöke nyilatkozatban javasolta az SZKT-tagok letartóztatását és azok kiutasítását az országból, akik a Budapesten tartott tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatot aláírták. Funar további követelései között szerepelt az, hogy a kormány függessze fel az alapszerződés tárgyalását és a parlamenti pártok közösen vizsgálják meg az RMDSZ ellenséges akcióit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, hogy a kormánypárt nem vállalta ezzel a szélsőséges párttal való szakítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1996. július 14.

Románia igyekszik meggyőzni a NATO-t, hogy az ország az elsők között csatlakozzék a nyugati katonai szervezethez, nyilatkozott Melescanu külügyminiszter amerikai útjának céljáról a Reuternek. Melescanu júl. 15-én utazik tíznapos látogatásra az Egyesült Államokba. "Katonai doktrínánk és nemzeti stratégiánk a NATO-hoz való tartozásra alapul. Bármiféle késedelem a csatlakozásban kérdéseket vetne fel e stratégiával kapcsolatban." - mondotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1996. július 14.

Bakos István, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ cáfolta Tibori Szabó Zoltánnak a Szabadság aug. 6-i számában megjelent, az MVSZ-szel kapcsolatos több állítását. Az Anyanyelvi Konferencia /AK/ az MVSZ székházában tevékenykedik, annak infrastruktúráját használja, az MVSZ működését támogatja, nem felel meg tehát Tibori Szabó Zoltán állítása. hogy az AK-t nem az MVSZ finanszírozza. Az MVSZ választmánya az MVSZ elnökségének költségtérítést szavazott meg, erre csak az elnökségre utazó elnökségi tagokat napidíj és éjszakai szálláspótlék illeti meg. Nem igaz tehát, hogy az elnökség saját tiszteletdíját megszavazta. Pallavicini Károlyt nem azért idézték az etikai bizottság elé, mert szóvá tette az MVSZ által kölcsönadott összeget /ez megtérült kamatostól/, hanem azért, mert az összeg ellopásával vádolta meg Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét. Bakos István írása után áll Tibori főszerkesztő kommentárja: információi ellentmondanak Bakos István levelében foglaltaknak, majd közli: lezártnak tekinti a vitát. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141. sz. jegyzet.

1996. július 14.

Dr. Tamás Sándor személyében új elnököt választott a kézdivásárhelyi RMDSZ. A tehetséges fiatal jogász, a Magyar Kisebbség szerkesztője elmondta, hogy a parlamenti választáson jelölteti magát, amennyiben a szervezet támogatását elnyeri. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1996. július 14.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, valamint a tasnádi Vas Márton Anyanyelvápoló Kör júl. 15-20 között partiumi anyanyelvápoló jutalomtábort szervez a Nagykároly melletti Gencsen. A falu református lelkészét, Bátori Gyulát jó szervezőnek ismerik. Vas Zoltán orvos, a tasnádi kör elnöke szervezői munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 45 gyermek és 15 kísérő érkezhessen a táborba. A tanulók az Aranka György nyelvművelő verseny helyezettjei. A tanulók magyarországi /Deme László, Kerekes Barnabás, stb./ és hazai /Bura László, Kónya László, Zsigmond Győző és Tapodi Zsuzsa/ előadásait hallhatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1996. július 14.

Bartos Jenő nyugállományú iskolaigazgató Zabola és környékének története című monográfiája 500 példányban jelent meg a testvértelepülés, Tapolca képviselőtestülete gondozásában. Sibak András, Tapolca polgármestere bevezető soraiban megtisztelő kötelességként jelölte meg a könyv kiadását. Bartos Jenő Orbán Balázs Székelyföld leírása és egyházi levéltárak anyagainak felhasználásával állította össze munkáját. /Zabolai recenzió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1996. július 16.

Melescanu külügyminiszter júl. 15-én egyhetes hivatalos amerikai látogatásra indult. Júl. 16-án Tom Lantos szenátorral találkozott, majd a Pentagonban tárgyalt William Perry védelmi miniszterrel, előadta Románia érveit arra vonatkozóan, hogy a legrövidebb időn belül a NATO tagjává váljon, majd Richard Shifterrel, a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatójával tartott megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1996. július 16.

Az elmúlt héten Budapesten határon túli magyar joghallgatók és pályakezdő jogászok vettek részt az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara és a HTMH által szervezett I. Nyári Egyetemen, a társszervező a Dósa Elek Társaság volt. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese elmondta: a legfontosabb, hogy a résztvevők megismerhessék a magyar jogi szaknyelvet, betekintést nyerjenek a magyar alkotmány- és jogtörténet világába. - Markó Attila a Dósa Elek Társaság nevében rámutatott: a résztvevők információt kaphattak a kisebbségi jogi és emberi jogi intézményekről, eljárásokról is, amelyekre nagy szükség van a romániai magyarság jogérvényesítési folyamatában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 823. sz./

1996. július 16.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ nyilatkozatban állt ki a Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson elfogadott közös nyilatkozat mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

1996. július 16.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete /Dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus, dr. Erdő János unitárius, Tempfli József katolikus püspök, továbbá dr. Czirják Árpád katolikus érseki helynök/ nyilatkozatban állt ki a Magyarok Világszövetsége mellett. "Aggodalommal tölt el bennünket, hogy Kolozsvár magyar nyelvű napilapjának, a Szabadságnak főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltán az eseményekkel kapcsolatban elsődlegesen nem közösségünk tárgyilagos tájékoztatását tartotta feladatának. Ellenkezőleg, sértő minősítésekkel" hamis képet alakított ki. A nyilatkozatot a főszerkesztő kommentárjában "ökumenikus exkommunikálásának" nevezi. Ő csak bírált, magyarázza előző cikkét, az MVSZ összmagyar jellegét hiányolja. Azért bírál, hogy az MVSZ jobb legyen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176. sz. jegyzet.

1996. július 17.

Smaranda Enache sajtónyilatkozatban közölte: a sajtóból értesült arról, hogy az SZKT júl. 13-i ülésén a neve is szóba került az elnökjelölt megválasztásánál. Hangsúlyozta, hogy nem bízott meg senkit azzal, hogy őt jelöljék. /Sajtónyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Borbély Imre RMDSZ-képviselő ugyancsak sajtónyilatkozatában tisztázta, hogy az SZKT ülésén ő javasolta, hogy az RMDSZ elnökjelöltje Smaranda Enache legyen, miután előzetesen megnyerte az érintett szóbeli beleegyezését. / Sajtónyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ Ugyanebben a számban Bögözi Attila kifejtette: Borbély Imre félrevezette az SZKT-t, amikor azt állította, hogy rendelkezik Smaranda Enache beleegyezésével a jelölésébe, ezért szerinte Borbély Imrének le kell vonni a konzekvenciát és politika helyett vissza kell térnie eredeti foglalkozásához. /Bögözi Attila: Lehull a lepel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1996. július 17.

A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja jún. 17-én kiadott közleményében támadta a Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozáson elfogadott nyilatkozatot, mondván, ezzel a magyar kormány közvetlen kapcsolatot létesített más állampolgáraival, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat: "A történtek azt mutatják, hogy Magyarország nem ismeri el a román állam intézményeinek jogát arra, hogy képviselje állampolgárait a nemzetközi kapcsolatokban, ami egyes reprezentatív és szuverén intézmények tekintélye és legitimitása elleni nyílt uszítás." A közleményben Kovács László külügyminisztert is támadják azért a kijelentéséért, hogy a kormány támogatni kívánja a határon túli magyarság egységes autonómia koncepciójának kidolgozását. /Magyar Hírlap, júl. 18./

1996. július 17.

A Romániai Magyar Szó júl. 4-i száma átvette Tibori Szabó Zoltánnak, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjének a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ támadó cikkét, de a reagálásokról nem tett említést. Két hét múlva a lap visszatért a vitára és szemelvényeket közölt a vitacikkekből. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnöksége nevében Patrubány Miklós válaszolt a támadásra /J'accuse! (avagy sajtóetika és objektív tájékoztatás a kolozsvári Szabadság hasábjain), Szabadság, jún. 26./, visszautasítva azt, hogy Tibori Szabó Zoltán a Magyarok IV. Világkongresszusa résztvevőit kollektíven "svihák" jelzővel illette. Szabó Piroska, a lap szerkesztője is vitába szállt saját főszerkesztőjével /júl. 1./ Tibori Szabó Zoltán válaszában /Szabadság, júl. 6./ mindent visszautasított, idézett a magyarországi sajtó MVSZ-ellenes cikkeiből. Szerinte az MVSZ jobboldali, mégis az összmagyarságot képviselni akaró szervezet kíván lenni. A svihákságot az MVSZ-re vonatkoztatta, közölte. - A VET védnöki testülete nyilatkozatot adott ki /júl. 11./, ebben kiemelte, hogy aggodalomra ad okot a Szabadság főszerkesztőjének hangja, aki sértő minősítésekkel igyekezett a Világszövetség kongresszusáról hamis képet nyújtani az olvasóknak. A VET védnöki testülete: dr. Csiha Kálmán református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Tempfli József katolikus. dr. Erdő János unitárius és Tőkés László református püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183. sz. jegyzet.

1996. július 17.

Meglepő, hogy Bodor Pált még mindig foglalkoztatja tavalyi cikke, válaszolt Borbély Zsolt Attila. Alaptalan inszinuációak tartom, írja, hogy "Bodor Pál egy napon emleget a nácikkal és a vasgárdistákkal, akik, úgymond összemosták az ellenük felsorakozott irányzatokat." /Borbély Zsolt Attila: A megsértett hiúság és a szellemi fusizás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Előzmény: 1150. sz. jegyzet.


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 181-191




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998