A moldvai magyarság kutatását foglalta össze Hatos Pál egyetemi hallgató. Az 1989-es események után hatalmas változások következtek be a moldvai csángó falvak életében is. Megszűnt a hermetikus elzártság, ugyanakkor megindult az archaikus kultúra felbomlása. A túlnépesedett falvakból, aki teheti Nyugat-Európába, vagy legalábbis Magyarországra megy munkát vállalni. Megindultak a kutatók, gyűjtők is Moldvába. Az 1991-es magyarországi pápalátogatásra áldozatos magyarországi szervezők segítségével sok csángó faluból érkeztek zarándokok, s ez az egész moldvai magyarság számára szakrális élménnyel egyenrangúnak tekinthető identitástényezőnek bizonyult. Az 1990 óta rendszeresen megtartott Jászberényi Csángó Fesztivál 1991-es rendezvényein Magyarország legfőbb közjogi méltóságai is megjelentek. A tisztán publicisztikai írások mellett tanulmánykötetek, tematikus folyóiratszámok foglalkoznak a moldvai csángókkal. Három csángókkal foglalkozó kötetet sorol fel az összefoglaló írója és ezeket recenzálja: a Domokos Pál Péter 90. születésnapján tartott tudományos ülés anyaga: "Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." /szerk. Halász Péter, Budapest, 1993/, a II. Jászberényi Csángó Fesztivál alkalmából rendezett konferencia előadásai: "Moldovának szíp tájaind születtem..." /szerk. Péterbencze Anikó, Jászberény, 1993/, valamint a Néprajzi Látóhatár 1994/1-2. teljes egészében a moldvai magyarság kutatásának szentelt száma. /Protestáns Szemle (Budapest), 1995. 3. sz./
1996. augusztus 24.
Hisz abban, hogy "ebben a városban a színházteremtésnek helye van; ennek jegyében történik az, hogy ebben az évadban tíz fiatal művészt szerződtetünk - egy rendezőt és kilenc színészt". Műsortervükben a klasszikus értékeknek akarnak helyet adni. /Ágopcsa Marianna: Klasszikus évad, tíz fiatal művésszel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./
1996. augusztus 24.
Megjelent a kolozsvári Promedia Plus gondozásában Gavril Scridon irodalomtörténész, egyetemi tanár Istoria literaturii maghiare din Romania /A romániai magyar irodalom történte/ című 600 oldalas munkája. Az éveken át Magyarországon vendégtanárként tanító szerző az előszóban elmondta, hogy munkájának már 1984-ben meg kellett volna jelennie a Kriterionnál, azonban olyan módosításokat követeltek tőle, amibe nem egyezett bele. 1989 után került elő a kézirat egy példánya, így azonban volt módja kiegészíteni könyvét az 1989-ig terjedő korszakkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./
1996. augusztus 24.
A megyei magyar napi lapokat csak a saját megyében lehet kapni, a másik megyében már nem. Ezen feltétlenül változtatni kell, szorgalmazta B. Kovács András. /B. Kovács András: Megyei szemellenző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./
1996. augusztus 24.
Budapesten, a Szent István Bazilikában Márton Áron püspök emlékére tartott ünnepi szentmisét Paskai László bíboros tartotta. A szentbeszédez Reizer Pál szatmári püspök mondta. Hangsúlyozta, hogy a nehéz időkben Isten mindig küld őrállókat népének, akik helytállásukkal megerősítik az embereket. Márton Áronnak köszönhető, hogy ?Erdélyben nem mérgezte meg az egyház életét a papi békemozgalom?. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 28., 181. sz./
1996. augusztus 25.
Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete aug. 25-én Kolozsváron ülésezett az alapszerződés, illetve az RMDSZ-vezetőség és Horn Gyula miniszterelnök aug. 26-i tárgyalása ügyében. A testületi ülésen eldőlt, hogy háromtagú RMDSZ-küldöttség /Markó Béla, Takács Csaba, Tőkés László/ fog találkozni a magyar kormányfővel. A tanácskozáson felmerült, érdemes-e találkozni, hiszen Kovács László külügyminiszter kijelentette: a kormány sem az RMDSZ, sem az ellenzék hatására nem áll el az alapszerződés megkötésétől, Somogyi Ferenc külügyi főosztályvezető pedig közölte, a szöveg végleges, nem fognak változtatni - tájékoztatta az MTI-t az ülésről Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Végül a testület úgy döntött: amíg nem írták alá, a szerződést nyitottnak kell tekinteni. A küldöttség azzal a szándékkal utazik Budapestre, hogy meggyőzze a miniszterelnököt, változtasson a szövegen a kollektív jogokra, a garanciákra és az egyházi javak visszaadását illetően.- Az RMDSZ nem mondott le az újabb magyar-magyar csúcsról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1996. augusztus 26.
Aug. 26-án Horn Gyula miniszterelnök Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Somogyi Ferenc külügyi államtitkár társaságában fogadta az RMDSZ küldöttségét, Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt és Takács Csaba ügyvezető elnököt. A tervezettnél, hosszabbra, mintegy kétórásra nyúlt tanácskozás során nem közeledtek az álláspontok, amit az is jelzett, hogy a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem jelent meg. A konzultáción a kormányfő megerősítette, hogy a kormány befejezettnek tekinti a dokumentumot, nem tervez változtatást. Az RMDSZ "teljes nem egyetértésével" találkozik a kollektív jogokkal kapcsolatos negatív, csonkító értelmezés, súlyos hiányosságnak tartják az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségvállalás kimaradását az alapszerződésből. Az RMDSZ nem ért egyet a szerződés aláírásának tervezett szeptemberi dátumával sem, mert kötelezettséget a leköszönő román kormány vállal. Tőkés László kifejtette, hogy a magyar kormány megszegte a júliusi magyar-magyar csúcstalálkozó nemzeti minimumának elvét, a romániai magyarságot pedig kész tények elé állította. Tőkés László úgy fogalmazott: "tudomásul vesszük a tényállást, nem akarunk konfrontálódni a magyar kormánnyal, inkább azt keressük, miképpen lehetne ezt az alapszerződést a javunkra fordítani". Hangsúlyozta, nem tettek le arról, hogy az alapszerződés szövege megváltoztatható. Az RMDSZ nem mond le arról, hogy mielőbb összeüljön a magyar-magyar csúcstalálkozó és vitassa meg az alapszerződés kérdését. A magyar külpolitikai prioritások egyensúlya megváltozott, előtérbe került az integrációs törekvés, ezáltal háttérbe szorult a kisebbségpolitika, állapította meg Tőkés László. Somogyi Ferenc cáfolta, hogy a magyar diplomácia hármas prioritása megváltozott, továbbá azt mondta, hogy soha nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy csak az RMDSZ révén véglegesítik az alapszerződést. Markó Béla a lábjegyzetet csonkításként értékelte, Somogyi Ferenc ellentmondott: a lábjegyzet nem értelmezi és nem szűkíti az ajánlást. Tabajdi Csaba szerint optimálisabb szöveget a magyar kormány is el tudott volna képzelni, de ennél többet nem lehetett elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28., Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, aug. 27. / Megjegyzés: Magyar vezető politikusok sokszor kijelentették, hogy az RMDSZ nélkül nem kötnek alapszerződést, például: - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. aug. 24./
1996. augusztus 26.
Fontos, hogy az RMDSZ nincs egyedül a véleményével - címmel közölt interjút Markó Bélával, a marosvásárhelyi Népújság. Az újabb magyar-magyar csúcs összehívásával kapcsolatban az első reakciók a kormánykoalíció, illetve a kormány képviselői részérők eléggé negatívak voltak. Az RMDSZ és a magyar kormány közötti konzultáció igényére pozitív válasz érkezett. Markó Béla kifejtette: Bár az alapszerződés szövege eléggé véglegesnek látszik, amíg nincs aláírva, addig nem kell lemondani arról, hogy lehet rajta módosítani, illetve javítani. "Nem igaz az, hogy a nemzetközi jog vagy a nyugati politika egyértelműen elutasítja a kollektív jogokat." Markó Béla közösnek ítélte az RMDSZ és a magyarországi ellenzéki pártok álláspontjában azt, hogy az utóbbiak sem értik az alapszerződés aláírásának sürgősségét. Hangsúlyozta: "nem igaz az, hogy a nemzetközi jog vagy a nyugati politika egyértelműen elutasítja a kollektív jogokat." /Béníthatók az erdélyiek. = Új Magyarország, aug. 26., Külpolitikai helyzet rovat. = Magyar Nemzet, aug. 26./
1996. augusztus 26.
Melescanu külügyminiszter aug. 27-én tájékoztatta a román szenátus külügyi bizottságának tagjait a román-magyar alapszerződés szövegéről. Melescanu bírálta az RMDSZ-t, amiért a magyar kormányt az alapszerződés megváltoztatására próbálja rávenni. /Magyar Hírlap, aug. 27./
1996. augusztus 26.
A párizsi Le Monde amerikai nyomást sejt az alapszerződés létrejöttében. /Népszabadság, aug. 26./
1996. augusztus 26.
A román kormány legutóbbi ülésén egyhangúlag jóváhagyta az alapszerződés aláírását, Funar pártjának miniszterei szintén áldásukat adták a dokumentumra. Ennek ellenére Funar levelet intézett valamennyi román vezetőhöz, az államelnökhöz, a parlament két háza elnökeihez, a törvényhozás rendkívüli összehívását kérve augusztus végére, továbbá Funar szükségesnek tartja, hogy a kormány újból foglalkozzon az alapszerződéssel. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke Székelyföldön, Csíkszeredában tartott sajtóértekezletén "az átkozott 1201-es ajánlás" kihagyását követelte a szerződésből. A Vatra Romaneasca ultranacionalista szövetség is arra szólította fel Iliescu elnököt és a román pártokat, hogy utasítsák el az 1201-es ajánlást. /Magyar Hírlap, aug. 26./
1996. augusztus 26.
A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei szerint a szlovákiai magyar pártoknak és az RMDSZ-nek azt a közös javaslatát, hogy szervezzenek egy második magyar-magyar találkozót, Horn Gyula miniszterelnök nemcsak szerencsétlennek, hanem szemtelennek tekintette. A magyar miniszterelnök, miután elutasította, hogy fogadja Markó Bélát és Takács Csabát, ellenjavaslatot is tett, amely a Határon Túli Magyarok Hivatala hasznosságának elemzésére vonatkozott. Ez a szerv bátorítja és támogatja az etnikai alapon létrehozott pártok tevékenységét, különösen Romániában és Szlovákiában. Mi fog bekövetkezni? Átszervezés? Összevonás? Vagy egyenesen a hivatal megszüntetése? A megoldás többek között attól is függ, milyen mértékben fájlalja Horn miniszterelnök azt, hogy ráléptek a tyúkszemére... /Vocea Romaniei (Bukarest), aug. 26., említi: Magyar Hírlap, aug., 27-i száma Melescanu az RMDSZ-t bírálta című cikkében./
1996. augusztus 26.
Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke felszólította az RMDSZ vezetőit, hogy ne gördítsenek akadályt a román-magyar alapszerződés útjába. Az Azi és a Cronica romana aug. 26-i számában megjelent nyilatkozatában kijelentette: "az alapszerződés aláírása értékes lépés mind Románia, mind Magyarország számára, és nemzetközi tekintélyük növekedéséhez vezet." /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
1996. augusztus 26.
Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője kiállt az alapszerződés mellett, szerinte az indulatok rossz irányba visznek. /Magyar Nemzet, aug. 26./
1996. augusztus 26.
Csíkszereda belterületén a Belügyminisztérium térítésmentesen öt hektár szántóterületet kisajátított az Agroprodcom tulajdonából. A Hivatalos Közlönyben közzétett határozatából nem derül ki, hogy mire akarják használni a megszerzett területet. /Gyarapodó belügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 26.
Helykeresés az egyházban - ezzel a témával kezdődött a hetvenes évektől immár hagyományos csíksomlyói Ifjúsági Találkozó, amelyre idén Erdélyből, Magyarországról, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljától közel kétezer fiatal érkezett. Amint Gergely István csíksomlyói plébános, a találkozó szervezője elmondta, lehetőség nyílik a fiatalok és az egyház viszonyának elemzésére. Az aug. 23-25-e közötti rendezvényen a megjelentek különböző programokban vehetnek részt . Az előadók között katolikus papok és a Keresztény Szó (Kolozsvár) folyóirat szerkesztői szerepelnek. Aug. 25-én ér véget az ifjú ferencesek találkozója is. Mindkét rendezvény zárómiséjén részt vesz dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 26.
Immár harmadik éve gyűltek össze aug. 26-án azok a csíkszentmártoni és háromszéki székelyek, akik három évvel ezelőtt emlékművet állítottak a második világháborúban az Úz völgyében elesett áldozatoknak, a hősöknek. Gergely Andrásnak, Csíkszentmárton polgármesterének megnyitója után Sylvester Lajos író leplezte le az új márványtáblát, az Úz-völgyi harcokban elesettek újabb névsorát. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, országgyűlési képviselő is jelen volt a megemlékezésen. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor is köszöntötte az egybegyűlteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Úz-völgyben elesettek névsorát, kilencven nevet véstek fel az 1994-ben felállított emlékműre. Mára százötvenre emelkedett a számuk, a listán az ő nevüket is el kell helyezni, írta Sylvester Lajos, aki az Úz-völgyi harcokra emlékező könyvet írt, azóta újabb szemtanúk, túlélők keresték fel. Köztük van Gyergyószárhegyről Keresztes András zászlós, aki azt a feladatot kapta Kásás Andor vezérőrnagytól, feledhetetlen parancsnokától valahol Németországban, hogy szakaszát épségben hozza haza. Keresztes ezt teljesítette: a foksáni /Focsani/ internálótáborba kerültek, ahonnan vitték volna őket tovább Szibériába. Paradicsomszedésre kértek önként vállalkozókat, Keresztes egész szakaszával jelentkezett, majd megszöktek. Keresztes román katonaként ugyanis éppen itt szolgált 1938-39-ben, jól ismerte a terepet, így mind a negyven embert, egész szakaszát épségben hazahozta. /Sylvester Lajos: Úz-völgyi arcképcsarnok. = Új Magyarország, jún. 27./ Sylvester Lajos jún. 26-án vette át Budapesten a MÚK /Magyar Újságírók Közössége/ Petőfi Sándor Sajtószabadság-díját. Előzmény: 598. sz. jegyzet.
1996. augusztus 26.
Illyefalván tavasszal szórványkutatási tanácskozást tartottak. A tanácskozáson elhangzottak Bodó Barna szerkesztésében megjelentek Jelen és jövő a szórványkutatásban címmel. A Szabadság részleteket közöl a tanácskozás anyagából, a szórványok kialakulásáról szóló részből, amely visszapillant a magyar történelmi múltra. Az erdélyi magyarság első nagy pusztulását az 1241-es tatárjárás okozta, majd a pestis. A XIV. században kezdtek nagy tömegben betelepedni a románok. II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata idején, 1657 és 1661 között török és tatár hadak egész összefüggő területeken kipusztították a magyarságot. A Horea-felkelés Hunyad, Alsó-Fehér, Torda és Kolozs megyére terjedt ki, a jelszó sok helyütt a magyarok likvidálása volt. Horea emberei 173 magyar falut pusztítottak el, elpusztult Zaránd megye magyarságának jó része, Zalatna vidékének, Ribice, Abrudbánya, Verespatak vidékének magyarsága. Az 1848-as szabadságharc idején egész vidékek magyarságát ölték meg. 1848 október 17-én kezdődött Alsó-Fehér megyében a támadás a magyar települések ellen, azután következett Aranyosszék, Zaránd megye, Kolozs és Torda megye. Egyedül Zalatnán 700 magyart öltek meg a román népfelkelők, november végén Zentelkét és Kalotaszentkirályt égették fel. 1849. januárjában Nagyenyeden legkevesebb 600 magyart öltek meg az Axente és Prodan vezette román csapatok. Nagyenyed majdnem teljesen leégett. A szabadságharc idején mintegy 9-10 ezer magyart öltek meg román csapatok. A magyar hatóságok megkezdték az emberöléssel, gyújtogatással gyanúsított románok összeszedését, bírósági ítéletekkel vagy anélkül mintegy 4500 román vesztette életét. - Trianon után hatalmas tömegek kivándoroltak, ugyanez történt a második világháború után is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ Szórványtanácskozás Sepsiillyefalván márc. 22-24-én: 470. sz. jegyzet.
1996. augusztus 26.
Négy könyvújdonságot sorol fel a lap. Mihályi Tibor Őrhegy alatt /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ Oroszhegy falumonográfiája, Gub Jenő tanár Erdő-mező állatai a Sóvidéken /Firtos Művelődési Egyesület, Korond/, Ambrus Lajos /Korond/ költő, tanár, író Tündérasszony könnye /Ablak Kiadó, Székelyudvarhely/ mesék, mondák gyűjteménye, Kercsó Attila /Gyergyószentmiklós/ orvos, költő Kopjafa árnyéka /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ verseskötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1996. augusztus 27.
Összegyűlt a magyar-román alapszerződés ügyében az Országgyűlés rendkívüli ülésszakához szükséges számú képviselői aláírás: aug. 26-ig nyolcvanöt képviselő csatlakozott a KDNP kezdeményezéséhez, Isépy Tamás, a kereszténydemokraták frakcióvezetője aug. 27-én nyújtja át a Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének az aláírásokat tartalmazó íveket. Az aláírók által készített határozati javaslat szerint a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása alapján írja alá az alapszerződést. Emellett felhívja a kormány figyelmét arra, hogy folytasson további tárgyalásokat, és vegye figyelembe a romániai magyar szervezetek véleményét. /Népszabadság, aug. 27./
1996. augusztus 27.
A Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron, aug. 27-én elfogadott állásfoglalása szerint az államközi szerződések az 1989 után szükségessé vált történelmi igazságtétel kiváló eszközei lehetnének. Az egyházak vonatkozásában a felekezeti oktatáshoz való jog szavatolása és állami támogatása, továbbá az egyházi javak - ingatlanok, iskolák és más intézmények, könyvtárak, levéltárak, kegytárgyak maradéktalan visszaszolgáltatása a demokratikus közélet elengedhetetlen velejárója. Az egyházak már 1990-ben elkészítették egyházi törvénytervezetüket, azonban azt a román parlament mindmáig nem tűzte napirendjére. Megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a román-magyar alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. "Mi, a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói határozottan kijelentjük: az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását, egyszóval nem teljesítheti történelmi küldetését. felkérésük az alapszerződés szövegezésében részt vevő politikai tényezőket, hogy vizsgálják fölül álláspontjukat, és az alapszerződés aláírása előtt intézkedjenek a megfelelő kiegészítésekről." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1996. augusztus 27.
Fazekas János nyugalmazott miniszterelnök-helyettes miniszterelnökhöz levelet diktált az őt fölkereső újságírónak: "Kérem a Magyar Szocialista Párt vezetőségét, kötelezze Horn Gyulát, hogy vonja vissza nyilatkozatát. Kérem a magyar parlamentet, a magyar parlamenti pártokat, hogy ne fogadják el Horn Gyula álláspontját. Kérem, fogják le a kezét, hogy ne tudja aláírni a magyar nemzetet eláruló dokumentumot. Tudomására hozom a magyarságnak, Magyarország népének, hogy az erdélyi magyar szocialisták nem értenek egyet Horn Gyula és Kovács László magyarellenes álláspontjával." "Horn Gyula miniszterelnök úr, kár tovább fizetnie Tabajdi Csaba csapatát, hogyha Önt nem tudták felvilágosítani, mit jelent a kollektív nemzetiségi jog; s mit jelent az, hogy nemzeti közösség." "Kollektív nemzetiségi jog nélkül nincs biztosítva egyetlen kisebbségben élő nemzeti közösség fennmaradása sem." /Zsehránszky István: Nem ilyen ajándékot vártunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1996. augusztus 27.
Gabriel Andreescu, a román Helsinki Bizottság elnöke az Azi és a Cronica Romana aug. 26-i számában megjelent nyilatkozatában felhívta az RMDSZ vezetőit, hogy ne gördítsenek akadályokat az alapszerződés aláírásának útjába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27., Új Magyarország, aug. 27./
1996. augusztus 27.
Klaus Naumann tábornok, a NATO katonai tanácsának elnöke Romániába látogatott, aug. 27-én találkozott a parlament két háza védelmi bizottságának tagjaival. Naumann kerekasztal-beszélgetés keretében találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyetért a NATO-csatlakozással, ugyanakkor elvárná a NATO-tól, hogy folytasson folyamatos megfigyelést a nemzeti kisebbségi jogok betartása tekintetében. Naumann válaszában kiemelte, hogy a NATO odafigyel a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, ugyanakkor - az alapszerződésre utalva - megjegyezte, hogy nem kíván beavatkozni az országok belügyeibe. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ A tábornokot fogadta Iliescu elnök. Naumann kiemelte, hogy Románia az egyik legaktívabb ország a békepartneri program keretében, ás méltatta a román hadsereg készségét a NATO struktúráiba történő integrálódásra. /Magyar Nemzet, aug. 28./
1996. augusztus 27.
Szatmárnémetiben a székesegyház tornyai alatt álló Szent István szobrot bemocskolták, meggyalázták. /Szűcs Ferenc: Valakiknek a templom sem szent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./
1996. augusztus 27.
Nicolae Cochinescu, Románia új főügyésze aug. 27-én a bukaresti Cotroceni-palotában Iliescu elnök előtt letette az esküt. Cochinescut elnöki rendelettel nevezték ki, elődje, Vasile Manea Dragulin helyére, aki csehországi nagykövet lesz. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
1996. augusztus 27.
Aug. 25-én Csíkszentimrén a Büdösfürdőnél millecentenáriumi emlékkeresztet állítottak a kápolna mellett. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./
1996. augusztus 28.
Gál Zoltán házelnök bejelentette, hogy szept. 3-ra összehívja az Országgyűlés rendkívüli ülését a magyar-román alapszerződés ügyében, így állapodtak meg a frakciók az aug. 28-i házbizottsági ülésen. Úgy döntöttek, hogy még azon a napon szavaznak az ellenzék által beterjesztett határozati javaslatról. Az még nem dőlt el, hogy Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke felszólalhat-e az ülésen. Erről a kérdésről az ülés napján dönt a házbizottság. Németh Zsolt javasolta, hogy Markó Béla szólaljon föl. Az ellenzék indítványozta, hogy az ülésre Gáldi Zoltán hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Gál Zoltán ezzel nem értett egyet, ezért a meghívókat az ellenzéki pártok küldik el. A rádió és a televízió közvetíteni fogja az ülés első óráit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1996. augusztus 28.
M. Lengyel László visszatekintett az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra. A "külön kisebbségi megállapodás" javaslatát az 1995. febr. 20-23-i bukaresti szakértői fordulón utasította el végleg a román fél. 1995. júl. 21-én tette le Bukarestben Kovács László külügyminiszter azt a kompromisszumos javaslatot, amelynek román átirata érkezett meg 1996 augusztusában Melescanutól. Itt a három ENSZ-, EBESZ- és ET-dokumentum aláírásai szerepeltetésének mikéntjéről volt szó. Horn Gyula miniszterelnök utasítására az eredetileg elképzelt tárgyalási menetet fölborítva Bukarestbe utazott az integrációs ügyek mellől ideiglenesen visszaszólított Somogyi Ferenc államtitkár, aki megállapodást kötött partnerével, Marcel Dinuval. /Népszabadság, aug. 28./
1996. augusztus 28.
A magyar-román alapszerződés aláírása a szükséges kisebbségi jogok biztosítása nélkül a romániai magyarságnál csak a meglevő feszültség növeléséhez vezethet. A fenyegetettség és a bizonytalanság miatt pedig Magyarországnak és számos más európai államnak újabb menekülthullámmal kell szembenéznie - mondta az Új Magyarországnak Lezsák Sándor, az MDF elnöke annak kapcsán, hogy levelet intézett a konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Demokrata Unió /EDU/ tagjainak vezetőihöz. /Lezsák-levél európai pártvezetőkhöz az alapszerződésről. = Új Magyarország, aug. 28./
