Sára Csabát augusztusban megverték. A három vétkes rendőrt más városba helyezték, ügyükben semmilyen döntés nem született, a polgármester sem kapott választ beadványára. Azt hinné az ember, hogy Sára Csaba megverése után egy ideig visszafogják magukat a rendőrök. Nem így történt. Gyergyószentmiklóson a rendőrök megverték Cserkész Zoltánt, a kulcscsontja eltört. Hajnalban ment haza, eléállt két rendőr, hol volt, hova megy. Elmondta, ennek ellenére úgy megverték, hogy elvesztette az eszméletét. Másnap fölkeresték a rendőrök, hogy békül-e. Cserkesz a békülést elutasította. Olariu, a gyergyószentmiklósi rendőrség vezetője nem nyilatkozott, nem mondta meg a rendőrök nevét. Olariu szerint Cserkesz leesett a bicikliről, azért tört el a kulcscsontja. /Gál Éva Emese. /Folytatódó/ rendőri ütlegek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Előzmény: 1603, 1612. sz. jegyzet.
1996. szeptember 25.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szept. 25-i bukaresti sajtóértekezletén követelte, hogy a magyar-román alapszerződés ratifikációs vitáján legyen jelen Bukarestben Göncz Árpád köztársasági elnök is, hogy bocsánatot kérjen a magyar nép nevében az "egyes román területek ideiglenes megszállása során a magyarok által elkövetett atrocitásokért", illetve, hogy visszavonja azt, amit egy Erdélyről szóló könyvben írt a magyar nemzet és Erdély kapcsolatáról. /Funar sajtóértekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
1996. szeptember 25.
A Maros megyei RMDSZ választási listák szept. 21-én történt véglegesítésével kapcsolatban Németh János és Borbély László képviselők nyújtottak be óvást. Az óvásokat a szept. 26-ra Marosvásárhelyre összehívott Operatív Tanács vizsgálja meg és bírálja el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 873. sz./
1996. szeptember 25.
Katona Ádámnak szept. 6-án, Budapesten, a Kossuth téren, a Bocskai Szövetség által rendezett ellenzéki nagygyűlésen elmondott beszédének szövegét közölte a hetilap. "Most, amikor a rossz alapszerződés miatt az erdélyi magyarság rendkívül nehéz helyzetbe került - melyhez hasonlót csak a két békeszerződés, békediktátum, Trianon meg Párizs után értünk - , valamennyien összefogunk. Azt szeretnők, hogy ebben a szegény kis Magyarországon is ez történjék." "És azt szeretnők, hogy Németh Lászlónak az az igazsága, melyet 1938-ban fogalmazott meg, miszerint a magyar magyarok nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Magyarország határain belül is immár évszázadok óta ?kisebbségben? élnek - örökké időszerűtlen legyen. Mindehhez pedig az kell, hogy túltegyük magunkat a különböző ideológiák okozta ellentéteken, persze két rokon ideológiát kivéve: a fasizmust és a kommunizmust!" "...sem az egyik, sem a másik szélsőség nem való nekünk, keresztény magyaroknak." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25. 30. p./
1996. szeptember 25.
Szept. 21-22-én Torockón találkoztak a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, a Budapest-környéki Népfőiskolai Szövetség, valamint a Magyar Művelődési Szövetség képviselői. Kolozsvárról, Nagyenyedről és Marosvásárhelyről érkeztek küldöttek. Kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységükről. Javaslat történt videofilmes, illetve falugondnok képző népfőiskola szervezésére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
1996. szeptember 25.
Kolozsváron, a Báthory Líceum dísztermében a Zenei anyanyelv és néphagyomány című rendezvényen László Bakk Anikó köszöntője után az Óbudai Népzenei Iskola zenekara szerepelt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
1996. szeptember 25.
Kormányhatározattal kinevezték Hargita megye új alprefektusát Tankó István /Gyimesközéplok/ személyében, beiktatása szept. 25-én történt. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
1996. szeptember 25.
Lelkes ifjú gárda Nagyenyeden újraindította az Enyedi Hírlapot. A hetilap első számában /szept. 19./ beszámoló olvasható a nagyenyedi nemzetközi művésztelepről, a testvérvárosokról. A Romániai Magyar Szó ismertetője szerint az első szám helyesbítésre szorul. A lap elődje nem "az 1800-as években", hanem 1930-ben jelent meg, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
1996. szeptember 25.
A Romániai Bálint Társaság szept. 21-22-e között Sepsiillyefalván rendezte meg IV. Országos Találkozóját. A társaság tagjai 17 megyében élnek, azonban most csak nyolc megyéből jöttek össze a rendezvényre. A találkozó egyben tisztújító közgyűlés volt, újraválasztották elnöknek dr. Veress Albert orvost és dr. Veress Évát titkárnak. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
1996. szeptember 26.
A szenátus eredeti napirendjét felborítva szept. 26-án sürgősségi eljárással a magyar-román alapszerződést tárgyalta. Szabó Károly az RMDSZ álláspontját ismertette az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezéséről. A megszorító értelmezésmód azzal fenyeget, hogy azzal az 1201-es lényege sikkad el. Ezenkívül az egyházi és közösségi javak visszajuttatására és a kollektív jogokra vonatkozó szövegek kihagyása indokolja azt, hogy az RMDSZ-szenátorok nem támogatják fenntartás nélkül az alapszerződést. Az alapszerződést ratifikálta a szenátus 87 igen, 13 nem ellenében és 3 tartózkodással. Az öt RMDSZ-szenátor közül dr. Csapó József és Hosszú Zoltán ellene voksoltak, Kozsokár Gábor és Szabó Károly tartózkodott, Gazda István pedig nem szavazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26., 874. sz./
1996. szeptember 26.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 26-i ülésén megalapozottnak látta a Maros megyei óvást /Borbély László és Németh János ügyéről volt szó, akiket a jelöltlista nem biztosan befutó helyeire állítottak/, ezért elrendelte a Területi Küldöttek Tanácsának összehívását és a képviselőjelölti lista újratárgyalását. Időközben összeült a Maros megyei testület és nyilatkozatban tiltakozott a presszió ellen, veszedelmes precedensnek nevezte a felső vezetés beavatkozását a megyei szintű döntésbe. Az RMDSZ Operatív Tanácsa még aznap válaszolt: elhibázottnak és károsnak ítélte meg a megyei RMDSZ hangnemét és kérte, vizsgálják felül nyilatkozatukat. A Maros megyei RMDSZ maga hívja össze szept. 28-ra rendkívüli ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26./
1996. szeptember 26.
Történelmének legszomorúbb napjára, az 1944. szept. 26-i tömegmészárlásra emlékeztek Szárazajtán szept. 26-án. Az emlékműnél koszorúzással rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt. /Szárazajtai mementó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./
1996. szeptember 26.
Az Erdélyi Tankönyvtanács jóvoltából immár második éve taníthatnak reformtankönyvekből a romániai magyar oktatók, ismertette Székely Győző, a Tankönyvtanács ügyintézője a színes tankönyvek, egyetemi jegyzetek sorát. Köztük van Zsemlyei János A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai című egyetemi jegyzete. Ezt a szerzője bemutatta Rómában, a Hungarológiai Kongresszuson is. /Szabó Csaba: Új magyar tankönyvek, munkafüzetek, egyetemi jegyzetek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
1996. szeptember 26.
A Magyar Hírlap, a Népszava és a Népszabadság rendszeresen kiáll az alapszerződés mellett. Garzó Ferenc szerint például kétfajta értékrend csap össze. A fejlett nyugati demokráciák, amelyek levetkőzték a nemzetállamiság gyermekbetegségeit és nemzetekfelettiségben gondolkodnak, a másik értékrend hívei egyenesen a "nemzetállamiság örömeinek kiélését" tartják fontosnak. Akik elítélik az alapszerződést, a másik értékrend hívei, értékrendjük "túlhaladott és veszélyes". /Garzó Ferenc: Egy alapszerződés két olvasata. = Népszava, szept. 26./
1996. szeptember 26.
Dr. Kreczinger Istvánnal, a Bocskai Szövetség elnökével beszélgetett Bágyi Bencze Jakab. Nagyon nehéz az európai politikai-erkölcsi értékrend szerint elfogadtatni azt a módot, ahogy, ahogy a magyar kormánykoalíció megkísérelte megmagyarázni a bizonyítványát a közvélemény előtt, fejtette ki Kreczinger. Júl. 5-én, a budapesti magyar-magyar csúcson aláírt egy dokumentumot, amelyet rövid időn belül lábbal tiport, vezető magyar kormánytisztviselők azt állították, hogy egyeztettek az erdélyi magyarság vezetőivel, s közben egyre-másra halljuk ennek cáfolatát, az RMDSZ "tudomásul vette" az alapszerződést, ezzel szemben felelős kormánytisztviselői ferdítés: az RMDSZ "elfogadta" az alapszerződést. - "A kormánykoalíció rendelkezik a tömegek manipulálásának több évtizedes tapasztalatával, illetve annak eszközeivel is, az írott és elektronikus sajtóval." Elegendő megemlíteni, hogy "a Magyar Rádió még pénzért sem volt hajlandó közzétenni a felhívásunkat. Ezzel szemben hemzsegtek a hírműsorok az elmarasztaló megjegyzésektől, nyilatkozatoktól. A Rádió még azt az alapvető etikai követelményt sem teljesítette, hogy meghallgasson bennünket is, hogy lehetőséget adjon az ellenvélemény megfogalmazására." /Magyar Fórum, szept. 26./
1996. szeptember 26.
A Kanadában tevékenykedő Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség másfél évtizede indította el az évszázados magyarellenes propaganda ellensúlyozására az angol nyelvű magyar történelmi és politológiai könyvek kinyomtatást és eljuttatásását a nagy egyetemi központokba, idén túljutottak a harmincezredik kötet postázásán. Költségeiket gyűjtésből fedezik. A cseh, szerb és román tudósok már a századfordulón ontották a magyarellenes könyveket, folyóiratokat. Ebben a csehek jártak az élen Tomas G. Masarykkal, aki céljai elérésére amerikai feleségének nevét /Garrigue/ is felvette, kész terveket adtak a nyugati államférfiak kezébe a Monarchia feldarabolására. A magyarság ellenségei a második világháború alatt is éles harcot vívtak ellenünk. A nyugati kormányok megtévesztésére még ma is óriási összegeket áldoznak, ebben a románok járnak az élen. A New York-i Romanian Library és a Miami Beachben működő The Romanian Historical Studies tonnaszám küldi szét a propagandaanyagot az amerikai egyetemeknek, közkönyvtáraknak, politikusoknak. A román lobby mögött a bukaresti kormány áll, hatalmas pénzekkel. Több mint háromezer amerikai könyvtárat és politikusok százait látják el magyarellenes művekkel és milliónyi brosúrával. Cáfolhatatlan tény, hogy Masaryk, Benes és Jászi Oszkár emlőin nevelkedetett tanárok oktatták az amerikai külügyi vezetőket és beosztottakat. A második világháború utáni magyar kormányok még ellenségeinknél is több kárt okoztak nemzetünknek. Ha kiadtak valamilyen angol vagy más idegen nyelvű könyvet, csak azért tették, hogy bűneinket felnagyítsák és ellenségeinkét eltitkolják. - A Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség vezetője Magyaródy Szabolcs /sz. Szolnok, 1924/ 1948-ban menekült Nyugatra, 1951 óta él Kanadában. /Valós képet nemzetünkről Nyugaton! = Magyar Nemzet, szept. 26./
1996. szeptember 26.
Szept. 26-án egy bécsi kórházban meghalt Nicu Ceausescu, a diktátor fia. Szeptember közepén szállították Bécsbe, ahol májzsugora miatt májátültetésre várt. Nicu Ceausescut 20 év börtönre ítélték az 1989 decemberi nagyszebeni tiltakozó akciók elfojtásának elrendeléséért. Betegségére hivatkozva 1992 novemberében szabadlábra helyezték. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
1996. szeptember 26.
A 60 éves Gaál András festőművészt köszöntik szept. 27-én Kolozsváron, a Korunk Galériában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
1996. szeptember 26.
A Soros Alapítvány csíkszeredai oktatási központjában az Internet szolgáltatásait is igénybe lehet venni. Ezek között szerepel például a budapesti Beszélő folyóirat számainak Inerneten való elérése. /Internet-újdonságok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
1996. szeptember 27.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezlete szept. 27-én a hírügynökségnek eljuttatott közleményben reagált Teodor Melescanu külügyminiszter válaszlevelére. A magyar keresztény egyházak most először kapnak választ az elmúlt hét évben elküldött számtalan, eddig közel 1200 oldalt kitevő részletesen dokumentált kéréseikre. Az egyházak több alkalommal kifejezésre juttatták, hogy a vagyonvisszaadási ügyet a minden egyházra kiterjedő vallásügyi törvénynek kell rendezni, melyet az összes elismert vallásfelekezettel és a Vallásügyi Államtitkársággal együtt már 1990-ben elkészítettek és előterjesztettek. Ezért az egyházak kitartanak az Európa Tanács 1993/176-os, Romániára kötelező dokumentum 8. szakaszában előírtak mellett, miszerint a kormánynak intézkedni kell az egyházak vagyonvisszaadásáról. A Nemzeti Kisebbségi Tanács törvénytervezete, amelyre a külügyminiszter hivatkozik, nem tartalmazza az egyházi ügyek rendezését. A romániai magyar egyházak elöljárói szept. 23-án kérést intéztek Iliescu államelnökhöz, hogy megbeszélést folytassanak vele erről a kérdésről, olvasható a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
1996. szeptember 27.
Beczássy István lencsekóstolóra hívta Dálnokra az újságírót. A 89 éves Beczássy István a megpróbáltatás, kényszermunka és kényszerlakhely után újrakezdte a lencsetermesztést Dálnokon. Hívó szavára most eljöttek azok, akik az ő segítségével a lencsetermesztés szakértőivé váltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ Beczássy István megírta emlékiratát Bekerített élet /Literátor, Nagyvárad, 1995/ címmel.
1996. szeptember 27.
Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai KAM egyik vezetője élesen elítéli a romániai magyar elitet. Bíró szerint a "romániai magyar elit számára a temesvári aláírással egy álom ért véget." Most már a nem tud a nemzetiség nevében bejutni a hatalomba. A hatalomba bejutásnak ezek után csak egyéni útjai tűnnek járhatónak." /Bíró szerint tehát az egész elit csak a hatalomba akart bekerülni./ Az elit kisebbik része előtt eddig nem nyíltak meg a hatalom kapui, ők nem is nagyon tiltakoztak az alapszerződés ellen, s ők tettek a legtöbbet a karrier megalapozása érdekében. A nagyobb résznek csak akkor lenne esélye a hatalomba bejutásra, ha etnikai alapon lehetne kiszakítani egy "saját" részt. Mindez jelzi - Bíró szerint -, hogy a kisebbségi elit hatéves munkája mint "politikai vállalkozás" nem bizonyult igazán sikeresnek. A cikkíró szerint az alapszerződés családi, baráti beszélgetésekben alig fordul elő. - 1994-ben a nemzeti elemekre alapozó MDF-es gesztuspolitika szűnt meg egyik napról a másikra. Végül Bíró említ egy másik csoportot, a negyvenes fiatal technokratákét, akiknek Románia a működési lehetőséget, Magyarország a modernizációs modellt jelenti. Ennek a csoportnak az alapszerződés működési lehetőségekről üzen. /Bíró A. Zoltán: A magyar-román alapszerződés üzenetei. = Népszabadság, szept. 27./ A cikkíró szerint az egész romániai magyar elit csupán a karrierépítéssel törődik...
1996. szeptember 27.
Kolozsváron jún. 20-án átadták rendeltetésének az Erdélyi Református Egyházkerület intézményét, a Bethlen Kata Diakóniai Központot. Dr. Bustya Dezső, a hittudományok doktora, egyetemi tanár, püspök-helyettes az intézet lelkész-igazgatója, szellemi vezetője, ő az Üzenet /Kolozsvár/ református gyülekezeti lap főszerkesztője is. Amikor Kolozsváron az 1989-es fordulat utáni újraindították a református kollégiumot, a hatóságok nem engedték az iskolát vissza régi épületébe /a jelenlegi Sincai Líceumba/, akkor bérelt tantermekben kezdődött meg az oktatás, a tanulók a püspöki palotában és református családoknál laktak. Püspökké választása után Csiha Kálmán prédikációs körútra indult az Egyesült Államokba, ahol elmondta, nincs iskolaépületük, kollégiumuk. Az Amerikaiak adtak egy összeget az építkezés megkezdésére, majd más országok református közösségei is segítettek. 1992 őszén kezdődött az építkezés és 1996-ban készült el a ház. Összesen másfél millió dollárba került. Az épület egyik szárnya négy, a másik hatszintes. Az alagsorban van a konyha, étkezde, a mosókonyha, az élelmiszerraktár és a kazánház. Vendégszobák vannak és bentlakásra szolgáló szobák a tanulóknak. Van 300 személyes konferenciaterem, Hadadi Magdáról elnevezett könyvtár, gyógytornaterem, általános orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár, itt van a Kecskeméti István Missziós Intézet, ahol a szenvedélybetegekkel foglalkoznak, de van telefonos lelkisegély-szolgálat, családi tanácsadás, itt kapott helyet a Katekétikai Intézet is. Ugyancsak az épületben működik a jövőben a diakonissza- és diakónusképző, akik az egészségügyi oktatáson kívül bibliaismeretet is tanulnak, hogy a testi gondozás mellett megtanulják a lelki gondozást is. Az szeretnék, ha a diakonisszák vállalnának házi gondozást, felügyeletet az öregekre. /Simon Judit: Intézményesített szeretet. = A Hét, szept. 27./
1996. szeptember 28.
Frunda György szenátor hazatért Strasbourgból, ahol részt vett az Európa Tanács munkálataiban. Június végén nyújtotta be Strasbourgban az RMDSZ álláspontját a Jansson-memorandummal kapcsolatban. A román kormány pedig szeptember 26-án nyújtotta be a memorandumra adott válaszát. Senkinek sem volt ideje a választ áttanulmányozni, ezért a bizottság úgy döntött, hogy a román választ, az RMDSZ-álláspontot és a Romániáról szóló Jansson-jelentést nov. 6-án fogják megtárgyalni Párizsban. Ezek bizalmas jellegű dokumentumok addig, amíg a bizottság nem tárgyalja meg őket. Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje hazatérése után folytatta kampánykörútját Máramaros megyében. /November hatig - bizalmas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./
1996. szeptember 28.
Az RMDSZ Reform Tömörülésének elnöksége állásfoglalásában a magyar kormány további konszenzusát rontó lépésként értékeli a magyar-román alapszerződés "puccszerű megkötését, megengedhetetlennek tartja az RMDSZ véleményének mellőzését, illetve a szöveg utólagos "stilizálását", melynek örve alatt "a szerződő felek az erdélyi magyar nemzeti közösség szempontjából hátrányos, további érdemi módosításokat eszközöltek." A Tömörülés felhívja a magyar politikai pártok figyelmét arra, hogy a választások előtti "alapszerződési hisztériában" a magyar utódpárt segítségadási igyekezetét lássák a megmérettetés előtt álló román testvérpárt irányában. Arra kérik a magyar Országgyűlést, hogy a ratifikáció ellen szavazzon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./
1996. szeptember 28.
Szept. 28-án az eddiginél demokratikusabb tisztújító és jelöltállító küldöttgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Kilenc választási fórumot tartottak Temesváron és kettőt vidéken, Lugoson és Dettán. Temesváron a hagyományosan magyarlakta körzetben /Belváros, Józsefváros, Gyárváros/ könnyebb mozgósítani az embereket, mint a tömbháznegyedekben, és az is bebizonyosodott, hogy az egyházakkal össze kell fogni. Ahol az egyházak segítettek, eredményesebbek voltak a fórumok. Minden körzetben megválasztottak egy három-öt fős kezdeményező bizottságot, akik a körzet szervezését és a választásokra való mozgósítást is vállalták. A parlamenti képviselőjelölt-lista Temes megyei első helyéért hárman versenyeztek, az RMDSZ Temes megyei elnöki tisztségért nem volt jelentkező. A szept. 28-i ülés eredménye: 1. dr. Bárányi Ferenc, 2. Toró T. Tibor, 3. dr. Obest László. Az RMDSZ megyei elnöke Toró T. Tibor lett. /Pataki Zoltán: "Az egyházakkal össze kell fognunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
1996. szeptember 28.
Szept. 29-én országos csángótalálkozót rendeznek Gyimesközéplokon. Nagy Imre polgármester elmondta, hogy előzőleg tatarozták a községközponthoz tartozó hidegségi, borosi és bükkhavasi iskolákat. A csángótalálkozót 1969 óta minden évben megrendezik. Három műkedvelő csoportot várnak a moldvai csángó falvakból, a Brassó megyei tatrangiakat is meghívták. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
1996. szeptember 28.
A Magyar Külügyi Intézet az integráció, a regionális együttműködés és a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatot elemző konferenciát szervezett Budapesten. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette, hogy az integráció és a regionalizmus alkalmas mechanizmusokat kínál a nacionalista törekvések ellensúlyozására. A magyar határ menti területek rendkívül aktív kapcsolatrendszert alakítottak ki túloldali szomszédaikkal. Ezek a együttműködések nem korlátozódnak a magyar közösségek kapcsolataira. A legtöbb magyar falunak van testvértelepülése a határ túloldalán és egy nyugat-európai településsel. Szlovákiában és Romániában a kormány akadályozza a határ menti együttműködést, de lehetetlené tenni nem tudja. /Barabás T. János: Integráció-regionalizmus-kisebbségek. = Magyar Hírlap, szept. 28./
1996. szeptember 28.
Szept. 28-án tartották Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron Gimnáziumban a Heuréka Matematikai Tehetséggondozó Alapítvány évadnyitóját. A Bíró G. Albert tanárnak köszönhetően létrehozott alapítvány célja a tehetséges tanulók felkutatása és támogatása. Az 1996-97-es tanévben egyetemi felkészítést vállal az alapítvány, nemcsak matematikából, hanem pszichológia, külkereskedelem, marketing, ügyvitel, könyvelés, informatika témakörökben is. Három hónaposak a felkészítő tanfolyamok. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 1./
1996. szeptember 29.
Az ősi és mostanra gyönyörűen megújult gyulafehérvári székesegyházban emlékeztek az itt nyugvó Márton Áron püspökre, születésének századik évfordulóján, szept. 29-én, halálának évfordulóján. Jukubinyi György gyulafehérvári érsek hívó szavára együtt ünnepelt Erdély és Magyarország, római és görög katolikus, ortodox és református, magyar és román. A szentmisét Paskai László bíboros vezetésével együtt celebrálták az erdélyi főpásztorok, négy magyarországi püspök, a moldvai Iasi megyéspüspöke, a bukaresti apostoli nuncius, valamint több tucat magyarországi és erdélyi pap. Jelen volt az erdélyi magyarság számos vezetője, élükön Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, a magyar államot többek között Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke képviselte. Paskai László prédikációjában elmondta: reméli, hogy megéli azt a napot, amikor Márton Áron püspököt szentté avatják. Az új bukaresti nuncius, a lengyel Janusz Bolonek érsek kifejezte örömét, hogy Márton Áron püspök jubileumi évének záróünnepségén jelen lehet. A nuncius kifejtette, hogy Márton Áronra sokan mint a vallásuk miatt üldözöttek védelmezőjére emlékeznek, különösen a zsidók és görög katolikusok. Az ünnepi szentmise végén kispapok tolmácsolásában Márton Áron szellemi örökségéből hangzott el összeállítás. A szentmiséről helyszíni közvetítést adott a Duna Televízió és a marosvásárhelyi rádió. Szőke János elmondta, hogy az 1990 után indított szenttéavatási perben mintegy 50 tanúvallomást és csaknem 1300 oldal terjedelmű dokumentációt készülnek átadni a Vatikánnak Márton Áron életéről, megpróbáltatásairól, munkásságáról. /Megérjük azt a napot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1., /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Új Ember, okt. 13./
