Máthé Éva Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magyargyűlölő indulatáról elmélkedett. Sokan utalnak arra, hogy a háttérben Constantin Dragan, Olaszországban élő dúsgazdag volt vasgárdista áll. - Máthé Éva visszaemlékezett arra, hogy a hetvenes években a bukaresti tévé magyar adásának szerkesztőjeként a kolozsvári nehézgépgyárba ment riportot készíteni. Az igazgató behívta szobájába, de előbb még egy falusi móc emberrel beszélt. Elmagyarázta a móc embernek, hogy társait is kell hozni, a gyárat azért építették, hogy elrománosítsák Kolozsvárt. /1910-ben a 60 ezer lakos 83,4 %-a volt magyar és csak 13,4 %-a román, mára a lakosság száma meghaladta a 300 ezret és csak 25 %-uk magyar./ Az igazgató évszámokat mondott, vázolta, meddig hány románt kell beköltöztetni a városba. Lakást, letelepedési támogatást kapnak az érkezők. - Nos, ezek a hetvenes, nyolcvanas években beköltözők választották újra Funart polgármesternek. /Máthé Éva: Kolozsvár - funarióta kelepcében. = Magyar Hírlap, febr. 25./
1997. február 25.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke 25 pontba foglalta javaslatát, melyet a az RMDSZ Bihar megyei szervezetének febr. 15-i közgyűlésén ismertetek. Az RMDSZ kormányba lépve elmulasztotta megfogalmazni jogos követeléseit, ezt pótolni kell, ezért Tőkés László az igények és elvárások előterjesztését javasolta az RMDSZ-nek. Felsorolta az RMDSZ programjában szereplő valamennyi fontos pontot: az alkotmány és mindazon törvények módosítását, melyek a kisebbségek számára hátrányos előírásokat tartalmaznak, az RMDSZ által kidolgozott autonómia-törvénytervezet elfogadását, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadását, a tanügyi törvény felülvizsgálatát, a kisebbségek kollektív jogainak elismerésére vonatkozó tárgyalások megkezdését, a magyar művelődési élet autonómiájának biztosítását, az állam magyar nyelvű közszolgálati médiák autonómiájának biztosítását, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítását és állami támogatását, az egyházi javak visszaadását, anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, magyar prefektusok kinevezését a székely megyékbe, valamint a román-magyar kerekasztal megszervezését. /Tőkés László: A romániai magyar nemzeti közösség jogos igényei és elvárásai a demokratikus román kormány iránt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1997. február 25.
Magyar Nándor László újból reagál az egyetemmel kapcsolatos vitacikkekre. Szerinte ezek "egy letűnt korszak szellemi relikviáinak tiltakozása a feledés ellen". Meg kell változni az értelmiségieknek, különben kiszorulnak "az új elitek piacáról". Magyari indulatosan visszautasította Balázs Sándor vitacikkét /Chrurchill és Bolyai, Szabadság, febr. 14./, aki szerint egy korábbi felmérés ötven százalékos tévedést is tartalmazott. Magyari szerint ez "szemenszedett hazugság". Magyari nem áll meg itt, hanem tovább támad: milyen jó lenne egy kis pártgyűlés, ahol Balázs Sándor kimondhatná, hogy a szociológia "burzsuj áltudomány". /Magyar Nándor László: A töltött káposzta eszmei üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1997. február 25.
Asztalos Ferenc képviselő hozzászólt a vitához: a magyar állami tudományegyetem visszaállításának politikai legitimitása vitathatatlan, hiszen ezt mondja ki az RMDSZ ellenszavazat nélkül elfogadott oktatáspolitikai stratégiája, továbbá az alapszerződés szintén szól erről, végül az RMDSZ a kormánykoalíció része, senki sem kötelezte az RMDSZ-t, hogy lemondjon az önálló magyar egyetemről. /Asztalos Ferenc: A Bolyai-vita kapcsán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 27./
1997. február 25.
Febr. 27-én Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részvételével könyvbemutatóra került sor a Szövetség bukaresti székházában. Tőkés László Temesvár szellemében - Ökuménia és megbékélés címmel magyar, román és angol nyelven a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában megjelent könyvét Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő mutatta be, majd a szerző válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Ezt követően Tőkés László dedikálta könyvét a megjelenteknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27., 976. sz./
1997. február 25.
Dr. Juhász Tamás teológiai tanár a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet példáját hozta fel arra, hogy a szerény kezdetből ki tudott fejlődni egy önálló magyar főiskola. A teológián négyféle összehangolt tevékenységet folytatnak: szakképzést, tudományos nevelést, tudományos kutatást és tudományos továbbképzést. A három karon 18 tanár és 18 óraadó tanár tanít, közülük hat idegen nyelvű, külföldi. A 300 beiratkozott hallgató között 24 külföldi, doktori fokozatot jelenleg 21-en szereznek meg. Rendes tanáraik közül - egy kivételével - mind tanultak külföldi egyetemeken. Végzettjeik közül 1969-89 között 25, 1990 óta pedig hatvannál több hallgató folytatott külföldön is tanulmányokat. A teológia könyvtára teljesen magánadományokból állt össze, jelenleg számítógépbe táplálják az 50 ezres könyvállományt, hogy elkészítsék a szakkatalógust. A teológiának már húsz számítógépe van, kapcsolódhatnak az elektronikus postához és az inernethez. /Dr. Juhász Tamás: "Tudománnyal és fegyverrel". = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1997. február 25.
Miklós László visszatért a Bolyai Egyetem vitájára: a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vitaestjére eljött Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. Hallhatta, hogy a jelenlevők, hallgatók és tanárok, mindnyájan kiálltak az önálló magyar egyetem mellett. Az RMDSZ vezetőitől elvárják a félreérthetetlen nyilatkozattételt, hogy a Bolyai Egyetem visszaállításán munkálkodnak, írta Miklós László. - A Szabadelvű Kör ülését szervező Cs. Gyimesi Éva és a többi ott előadást tartó elmondhatta volna, hogy előzetesen tárgyaltak Andrei Marga rektorral. A Szabadelvű Kör vitája attól az "életre ébreszthető illúziótól igyekezett megfosztani" mindenkit, ami a Bolyai Egyetem. /Miklós László: Rektor úr, hány az óra? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1997. február 26.
Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője Emil Constantinescu elnökhöz írt nyílt levelet a volt hadifoglyok ügyében. A 118/1991. számú rendelet diszkriminatív részeit a több évig tartó vita után orvosolta a Legfelsőbb Bíróság 1996. febr. 12-i döntése, azonban ez a döntés csak az eljövendő ügyekre érvényes, márpedig többezer esetben előzőleg hoztak diszkriminatív ítéletet. Az érintettek és Kerekes képviselő is előzőleg a főügyészhez fordultak, de nem kaptak választ. A jelzett, 1991-ben született rendelet szerint a volt hadifoglyok csak abban az esetben kaphatnak kedvezményt, amennyiben a román hadseregben szolgáltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1997. február 25.
Emil Constantinescu bejelentette, hogy a jövő héten fogadni fogja az országba látogató Mihály volt román királyt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ Az ellenzéki képviselők a parlament febr. 25-i ülésén élesen tiltakoztak a volt uralkodó febr. 28-án kezdődő látogatása ellen. A Nagy-Románia Párt képviselője nyilatkozatot olvasott fel: a király látogatása az első lépés a monarchia visszaállítása felé. Petre Turlea /Román Nemzeti Egységpárt/ kijelentette, hogy Emil Constantinescu a király látogatásának engedélyezésével "vállalja a felelősséget az esetleges polgárháborúért". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1997. február 25.
B. Nagy Veronika reagált Szilágyi N. Sándor írására, aki szerint a szórványról készült filmek azt sugallták, hogy ezeken az embereken nem lehet segíteni. Valójában ezek a filmek felhívták a figyelmet arra, hogy sok település van, ahol az anyanyelv használata a mindennapi életben elveszti funkcióját. Szilágyi N. Sándor sok statisztikai adattal leszögezte, hogy szórványok márpedig nincsenek, ha vannak, nem olyanok, akik eddig aggódtak, az idézőjelbe tett "nemzetmentők" nem jól aggódtak, sőt, ártalmasak voltak. A szórványmagyarság igazából nem is probléma, hanem ürügy. Nincs igaza Szilágy N. Sándornak, hogy a filmek azt sugallják: ilyen az erdélyi magyarság. A film alapján nyári táborokat szerveztek a szórványvidéken élő gyermekeknek, könyveket juttattak el ezekbe a falvakba. - B. Nagy Veronika felsorolta és ismertette ezeket a filmeket, a Juhaimnak maradékát összegyűjtöm sorozat darabjait. Szilágyi N. Sándor megkérdőjelezte a sorozat készítőinek jóhiszeműségét, "szórványdemagógiát" emlegetett. Kártékonynak nevezni embereket, akik egy ügy érdekében tenni próbálnak valamit, új és bizonyos mértékig érthetetlen magatartás. /B. Nagy Veronika: Szórványok márpedig nincsenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Előzmény: Szilágyi N. Sándor jan. 29.
1997. február 25.
Volt párttitkárok hirtelen megtértek. Murvai László, aki Ceausescu kormányhivatalaiban éberen őrködött, hogy az oktatásban más ne történjen, mint amit a politika megenged, most a világbanki reformok híve lett, állapította meg Cs. Gyimesi Éva. Murvai a tanterv- és tankönyvpályázatok bizottságába nem vonta be a kolozsvári két magyar tanszék tagjait. Orbán Gyöngyi tanárnő alternatív tankönyvsorozatot írt. Murvai nem restellte kioktatni Orbán Gyöngyit, írta felháborodottan Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: A hivatalnok, akit átmentettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1997. február 26.
Lugoson a magyarság száma 5000 körül mozog, a lakosság 11 százalékát alkotják. 1972-ben alakult meg az irodalmi kör a városban, első elnöke Berinde György volt. A József Attila Irodalmi Kört több mint húsz éve Fülöp Lídia író-költő vezeti. A 25 éve létező kör 1976-ban került a mélypontra, emlékezett a múltra Fülöp Lídia, amikor Udvardy György, a kör alelnöke Temesvárra költözött, majd Berinde György a város népszínházába ment át. 1977-től havonta, 1984-től pedig kéthetente jönnek össze. 1990 óta az RMDSZ székházában tartják üléseiket és felvették Szombati Szabó István nevét, aki lugosi református lelkész és költő volt. Rendszeresen meghívnak írókat, egyetemi tanárokat és másokat az egyes ülésekre. Idén megjelentetik a kör tevékenységét összefoglaló Krónikát. Január 29-i ülésükön emlékeztek meg a kör negyedszázados fennállásáról. Többek között Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője mondott beszédet, emlékezett a diktatúra időszaka alatt történt rombolásra, amely az anyanyelvi oktatást érte. Anavi Ádám a fáradhatatlan Fülöp Lídiának mondott köszönetet, aki összefogta a közösséget. /Király Zoltán: 25 éves az Irodalmi Kör Lugoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Szombati-Szabó István /Debercen, 1887. jan. 1. - Lugos, 1934, júl. 3./
1997. február 27.
Febr. 27-én Kézdivásárhelyen, majd 28-án Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya és az Országos Magyar Diákszövetség szervezésében felvételi tájékoztatóra kerül sor. A találkozókon a helyi középiskolások által megcélzott szakokon tanuló egyetemi hallgatók tartanak ismertetőt az egyetemi oktatás jellegéről, az egyetemi városról, személyes tapasztalataikról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27., 976. sz./
1997. február 27.
Romániának semmilyen területi követelése sincs Ukrajnával szemben, a két ország közötti alapszerződést minél előbb meg kell kötni - jelentette ki Emil Constantinescu elnök az ukrán televíziónak adott nyilatkozatában. Abból az alkalomból nyilatkozott, hogy febr. 26-ná a két ország szakértői kilencedszer ültek tárgyalóasztalhoz az alapszerződés ügyében, ezúttal Kijevben. Kilenc nacionalista ukrán párt közös nyilatkozatban követelte Leónyid Kucsma elnöktől, hogy csak abban az esetben írja alá az alapszerződést, ha Románia lemond területi követeléseiről és biztosítja az ukrán kisebbség jogait. A nyilatkozat aláírói felhívták figyelmet arra, hogy Románia volt az egyetlen ország, amely 1991-ben Ukrajna területi egysége elleni hivatalos nyilatkozatot adott ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1997. február 27.
Romániának az első körben való NATO-csatlakozása érdekében Dumitru Ciausu államtitkár márc. 4-én Belgiumba, majd Hollandiába és Luxemburgba utazik, ugyanakkor Sorin Ducaru, a külügyminisztériumi NATO-ügyekkel foglalkozó igazgató Prágában konzultál ugyanebben az ügyben. Febr. 25-27-e között román-finn megbeszélés volt, márc. 3-4-én pedig román-olasz megbeszélés lesz Bukarestben. Márc. 5-én Hans van der Broek látogat Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1997. február 27.
Andrei Marga rektor tájékoztatott a kolozsvári egyetemen is bevezetés alatt álló átutalható kreditek rendszeréről /CTS/, amely lehetővé teszi a nemzeti tanrendszerek átjárhatóságát. Az egyetemi minősítésre két rendszer létezik, az Európai Unió keretén belül érvényes és az amerikai. A Babes-Bolyai Egyetemen az előbbinek a bevezetése kezdődött el. Ennek alapfeltételei között szerepel a tanterv egybehangolása, a tantárgyak listájának egyeztetése, a másik a tantárgyak analitikus programjának egyeztetése, harmadik a féléves, éves előmenetel, a végső vizsgák /államvizsga/ kritériumának meghatározása, megfeleltetése. A bevezetés akadozva megy, mert a rektor időben felhívta a karok figyelmét, hogy a CTS-nek csak egy korszerű tantervben van értelme. A CTS egyetemek közötti megállapodásokat feltételez. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
1997. február 27.
Febr. 9-11-e között a Babes-Bolyai Egyetem küldöttsége, élen Andrei Marga rektorral Budapesten járt, a Közgazdaságtudományi Egyetemmel való együttműködésről, tanár- és diákcserékről, hallgatók nyári gyakorlatáról tárgyalt Andorka Rudolf rektorral, aki ajándékként könyvcsomagot adott át a kolozsvári közgazdasági kar részére. Marga vezetésével tárgyaltak az Eötvös Lóránd Tudományegyetem vezetőségével, majd a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európai Egyetemmel. szintén az együttműködésről. Minderről a küldöttség egyik résztvevője, dr. Vincze Mária számolt be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
1997. február 26.
A Kolozsvári Egyetemek Diákszövetsége /FOSC/ közleményében állást foglalt a Bolyai Egyetem újraindítása ügyében Minden kisebbségnek jogában áll saját oktatási intézményét kiépíteni. Tudomásuk szerint azonban a romániai oktatási rendszer képes biztosítani a megfelelő felsőfokú képzést a kisebbségek számára, a FOSC szükségtelennek tartja a Bolyai Egyetem szükségességének felvetését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
1997. február 27.
Febr. 28-án Sepsiszentgyörgyön tartják az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya mellett működő Tanácsadó Testület idei első ülését. A gyűlésen jelen lesznek az országos jellegű ifjúsági szervezetek, szövetségek képviselői, Ráduly Róbert és Mátis Jenő parlamenti képviselők, valamint az Ifjúsági Főosztály részéről Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Antal Attila főelőadó, és Hajdó Csaba külügyi referens. A napirenden olyan időszer kérdések szerepelnek, mint az ifjúsági szervezetek tevékenységének és lehetőségeinek összehangolása, tájékoztatók a szervezetek és az Ifjúsági Főosztály tevékenységéről, vita az RMDSZ ifjúságpolitikájának alakításáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27., 976. sz./
1997. február 27.
A romániai magyar média címtára címen a napilap felsorolta a ma élő romániai magyar újságokat, szám szerint 28-at. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1997. február 27.
A Maros megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi igazgatóság vezérigazgatói székét febr. 26-tól Náznán Jenő 53 éves agrármérnök, az RMDSZ országos gazdasági ügyvezető alelnöke foglalta el, az RMDSZ javaslatára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1997. február 27.
Az Illyés Közalapítvány 1997-re is pályázatot hirdet a romániai magyar sajtó támogatására, jelentette be a Sajtószaktestület. Prioritást élvez az ifjúsági, a művelődési-művészeti sajtó, a réteg-lapok és a műsorok. 1997-ben a támogatási összegből 15 %-ot a romániai sajtó egészét szolgáló intézményekre, illetve a továbbképzésre kívánják fölhasználni, a keret 16 %-ára célpályázatot hirdetnek, elsősorban országos jelentőségű projektre, 5 %-os tartalékalapot pedig elkülönítenek. Az írott és elektronikus sajtó támogatására keret 32-32 %-át szánják. Működési költségekre, csak külön mérlegeléssel, a keretösszeg 20 %-át tervezik. /Sajtószaktestület: Pályázat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1997. február 27.
Febr. 28-án hatnapos látogatásra Romániába érkezett a volt román király. I. Mihály. Nagy tömeg köszöntötte, de most kevesebben voltak, mint 1992 húsvétján, első hazalátogatásakor. Romániát 1881-ben nyilvánították királysággá, a király török ágyúk acéljából készült koronát kapott. Mihály II. Károlynak Elena görög hercegnővel kötött házasságból született 1921. okt. 21-én., azonban az uralkodó elvált Elenától egy Elena Lupescu nevű szépasszony kedvéért. Ezért Ferdinánd király még életében Mihályra testálta a trónt, akit Ferdinánd halálakor, 1926-ban királlyá kiáltottak ki, az országot régenstanács irányította. 1930-ban azonban II. Károly Iuliu Maniu hívására mégis visszatért és trónra lépett. A király 1938-ban feloszlatta a pártokat és bevezette a "királyi diktatúrát". Antonescu marsall 1940-ben lemondásra és távozásra kényszerítette II. Károlyt, aki 1959-ben, Portugáliában halt meg. I. Mihály így 1940-ben másodszor is király lett, miközben Antonescu marsall irányította az országot. A fiatal uralkodó 1944. aug. 23-án kulcsszerepet játszott Antonescu letartóztatásában. A Moszkva által az országra kényszerített Groza-kormány működése ellen a király hat hónapon át a "királyi sztrájkkal" tiltakozott. 1947-ben le kellett mondania és el kellett hagynia az országot. 1956 óta Svájcban él. /Magyar Hírlap, márc. 1./
1997. február 28.
Márc. 1-jén Kolozsváron találkoztak az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai és az RMDSZ prefektusai, alprefektusai és prefektúrai főigazgatói. A tanácskozás napirendjén szerepeltek az ügyvezető elnök tájékoztatója az országos koalíciós egyeztetésekkel kapcsolatban; a megyék kormánymegbízottainak beszámolói a koalíció gazdasági-szociális reformprogamja végrehajtásának menetéről, a minisztériumok megyei kirendeltségei élén történő változások folyamatáról, valamint a megyei korrupcióellenes bizottságok tevékenységéről. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy e változások megfelelnek a választások után érvényre jutott új szemléletmódnak, a lakosság részéről támogatásra találnak, azonban bizonyos esetekben a szükséges kormányzati lépések ütemét gyorsítani kell. A jelenlévők elhatározták, hogy emlékeztetőt fogalmaznak meg Victor Ciorbea miniszterelnök és Remus Opris kormányfőtitkár számára, amelyben javaslatokat tesznek a kormányprogram hatékonyabb végrehajtását szolgáló gyakorlati intézkedésekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 3., 978. sz./
1997. február 27.
Febr. 28.- márc. 2-a között tartja tisztújító közgyűlését Csíkszeredában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A hazai magyar írott és elektronikus sajtó aktuális gondjainak számbavételére és a MÚRE működésének javításával kapcsolatos kérdések megvitatására is alkalmat adó tanácskozáson jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, a Látó cím irodalmi folyóirat főszerkesztője is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 28., 977. sz./
1997. február 28.
Petrás Mária, az első csángó iparművész a Szeret melletti Diószénban született. Korán megmutatkozott rajztehetsége, szövő, hímző tudása, gyönyörű énekhangja, de ez otthon soha senkit nem indított arra, hogy foglalkozzon vele. A tízosztályos iskola után szőlőmunkás lett a faluban. 1975-ben Brassóban beiratkozott a grafikai népfőiskolára, közben férjhez ment egy román fiúhoz. Két gyermeke született, majd elvált férjétől. 1990-ben azután megismerkedett Kallós Zoltánnal, belépett a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségébe. Júliusban szóltak, hogy a szövetség tíz embert küld Magyarországra, Domokos Péter Pál születésnapjára. Petrás Mária elvitte rajzait. Csőke Antal megnézte ezeket a rajzokat és segített abban, hogy a bekerülhessen Budapesten a Nemzetközi Előkészítőbe, ugyanis Csoóri Sándor közbenjárására az előkészítőben tíz helyet szereztek a moldvai csángóknak. Petrás Mária megkezdte tanulmányait, nehezen ment a felzárkózás. Végül kiváló eredménnyel végezte el a főiskolát, majd kapott két évre ösztöndíjat a mesterképzőben. Érden és Jászberényben kiállította kerámiáit, festményeit. /Kóka Rozália: Panaszkodás Istennek. Petrás Mária, az első csángó magyar iparművész. /Moldvai Magyarság, febr./
1997. február 28.
A romániai magyar média címtára címen a napilap felsorolta a ma élő romániai magyar újságokat, szám szerint 28-at. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./Nem szerepelt a felsorolásban az egyházi sajtó sem. Megemlíthették volna legalább a következőket: Harangszó /Nagyvárad, református/, Keresztény Magvető /Kolozsvár, unitárius/, Keresztény Szó /Kolozsvár, katolikus/, Református Család /Kolozsvár/, Református Szemle /Kolozsvár/, Unitárius Közlöny /Kolozsvár/, Üdvüzenet /Arad, baptista/, Üzenet /Kolozsvár, református/, Vasárnap /Kolozsvár, katolikus/, ha már a kisebb helyi egyházi lapokat, plébániai értesítőket nem vették be a felsorolásba, például: Kistestvér /Csíksomlyó, 1990 óta él/.
1997. február 28.
Markó Bélának az SZKT ülésén /Marosvásárhely, febr. 8./ elhangzott beszédét olvashatjuk a Romániai Magyar Szóban. Az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy a kormányba való belépést megelőzően érvek és ellenérvek ütköztek ugyan egymással, de fontos és mérvadó elvi vitára csak belső RMDSZ-tanácskozásokon és konzultációkon , illetve a bukaresti SZKT-ülésen került sor, míg a sajtóban az RMDSZ vezetők mintha csak érzelmileg próbálták volna magukkal ragadni a közvéleményt. Szerinte kevesen tudják megfejteni, hogy miért van még itt-ott vita. "El kell dönteni, hogy miről vitáznának, akik mindég vitáznának" ? jelentette ki. Úgy értékelte, hogy már az RMDSZ megalakításakor eldőlt, hogy részt akarnak venni a hatalomban, mivel a szervezet fő célja a politikai életben való részvétel volt. Ehhez a stratégiai döntéshez képest az 1996-os döntés, miszerint az RMDSZ részt vesz a kormányzásban taktikai döntésnek minősíthető, a szervezet nem változott alapvetően, hanem a helyzet, amelyhez alkalmazkodnia kell. "Jelenleg két miniszterünk és hét államtitkárunk dolgozik a kormányban." "Két prefektusunk és nyolc alprefektusunk dolgozik a különböző megyékben." A közös kormányprogram kompromisszum eredménye, de szerepelnek benne az RMDSZ fontos célkitűzései: decentralizáció, nemzetközi jogszabályok jóhiszemű alkalmazása és ennek megfelelően a belső törvények módosítása, az erőszakos asszimiláció és az etnikai összetétel megváltoztatásának tiltása, kisebbségi törvény elfogadása, az egyházak egyenjogúságát biztosító egyházi törvény elfogadása és az anyanyelvű műszaki, szakmai, egyetemi oktatásra vonatkozó tiltások felszámolása. Olyan illúziókat nem szabad táplálni, hogy az előítéletek, a szűk nacionalista érdekek egyik napról a másikra eltűnnek a román társadalomból. /Markó Béla: Az RMDSZ a kormánykoalícióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1997. február 28.
Tamás József római-katolikus segédpüspököt dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel márc. 1-jén Csíksomlyón, melyen Markó Béla szövetségi elnök és dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnök is részt vett. Tamás József egyházjogilag teljes jogú püspök lett, beosztása szerint segédpüspök. A jelenlegi érseket, dr. Jakubinyi Györgyöt szintén Csíksomlyón szentelték püspökké 1991. ápr. 29-én. Jakubinyi érsek elmondta, hogy munkamegosztás miatt van szükség két püspökre, Tamás József segédpüspök székhelye Csíkszeredában lesz. A püspökszentelésre a romániai 18 püspökből 14 jött el, de jelen voltak a magyar történelmi egyházak püspökei /Csiha Kálmán, Tőkés László református, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, Szabó Árpád unitárius püspök/, az ortodox egyház főpásztora, Magyarországról négy püspök, Kárpátaljáról Majnek Antal római katolikus püspök, Ausztriából a linzi katolikus püspök vett részt a szertartáson. Az ünnepi szentmise végén felcsendült a magyarság régi himnusza, a Boldogasszony anyánk. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dr. Tamás József /sz. Madéfalva, 1944. nov. 12./ a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára.
1997. február 28.
Március elsején Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). A tanács megszavazta a Boros János megyei elnök által javasolt Megyei Elnökség struktúráját. A tizenegy tagú elnökség a megyei elnökből, négy alelnökből és hat elnökségi tagból (alelnökökkel egyenlő rangúak) tevődik össze. Ugyanakkor az MKT nem hagyta jóvá a megyei elnöknek azt a javaslatát, hogy a megyei titkár töltse be a szervezési alelnök tisztségét is. A tisztségekre javasolt személyek valamennyien megkapták a megerősítéshez szükséges szavazatszámot. Megyei elnök: Boros János, alelnökök: Bónis Miklós, dr. Bakos Katalin, Sebesi Karen Attila, elnökségi tagok: Nagy Ildikó, Barazsuly Emil, Bálint Kelemen Attila, Kira Miklós, Donogán Péter. - A szervezési és önkormányzati elnökségi tagok munkakörének betöltésére a következő MKT-ülésen kerül sor. Pálffy Károly eddigi megyei titkárt az MKT megerősítette tisztségében.
