Neményi József Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy febr. 18-ával Románia gazdaságtörténetének új fejezete kezdődik. Ennek alfejezetei: a teljes árfelszabadítás, 2300-2400 nagyvállalat privatizációja az év végéig, a munkanélküliség elérheti a 15 %-ot, bezárnak gazdaságtalan nagyüzemeket, beindul a csődeljárás, nem lesz gazdasági növekedés, szabad valutaárfolyam, a dollár a tízezer lejt is elérheti, csökken az életszínvonal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
1997. február 15.
Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 17-i sajtóértekezletén ismertette a kormány reform- és szociális intézkedéseit. A sokkterápia febr. 18-tól való bevezetéséről volt szó. A rendkívül nagyarányú áremelést mellett több mint 50 %-os fizetés- és nyugdíjemelés lesz, az ösztöndíjakat 60 %-kal emelik, az árak viszont elszabadulnak, például a benzin 1900 lejről 2900 lejre emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Az árak liberalizálásának hatását a kormány a szociális védőintézkedésekkel legfeljebb csak 75 %-ban tudja kompenzálni, állapította meg Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
1997. február 15.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Kossuth Rádiónak nyilatkozott a Bolyai Egyetem kérdéséről. Félreértésnek nevezte azt, hogy nem fogja erőltetni az egyetem újraindítását. Elmondta, hogy a vitát mesterségesen robbantotta ki egy felületesen elvégzett és nagy sietve közreadott közvélemény-kutatás. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
1997. február 15.
A Szenátus febr. 17-i ülésén a politikai nyilatkozatok során Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor a korábbi kormányzat által 1995-ben és 1996-ban az egyházaknak kiutalt összegekről és visszajuttatott földterületekről szólva méltánytalannak nevezte, hogy ezen intézkedések egyetlen haszonélvezője az ortodox egyház volt. Nehezményezte, hogy a kormány alkotmányellenes, vallási alapú megkülönböztetésben részesítette az összes többi egyházat, közöttük azokat, amelyektől a kommunista rendszer vagyonuk java részét elvette. Hozzátette, hogy a felekezetek hátrányos megkülönböztetése az ortodox egyházzal szemben az emberi jogok súlyos megsértésének tekinthető, aminek nem szabadna többé megtörténnie. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./
1997. február 15.
Febr. 17-én Victor Babiuc védelmi miniszter Debrecenbe utazott, ahol Keleti György honvédelmi miniszterrel tárgyalt. A két miniszter titokvédelmi egyezményt írt alá, amely feltétele annak, hogy a két ország katonai és haditechnikai együttműködése bővülhessen. Elhatározták, hogy a két minisztérium integrációs kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkárai havonta, a miniszterek pedig negyedévente találkoznak egymással, felváltva a két országban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1997. február 15.
A gyergyószentmiklósi városi RMDSZ választmánya febr. 17-i ülésén eldöntötte, hogy a szervezet jelöltjét a március közepén esedékes polgármester-választásra előválasztások útján jelöli ki. Ugyanezen az ülésen kidolgozták az előválasztások ütemtervét is. A két jelölt: Páll Árpád ideiglenes polgármester és Romfeld János tanácsos, jelenlegi alpolgármester. A mozgóurnás előválasztás február 21-23. között lesz, majd február 24-26-án a RMDSZ városi székházában felállított urnákban adhatják le voksukat azok, akiknek 21-23-án nem sikerült szavazniuk. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 21., 972. sz./
1997. február 15.
A Romániai Magyar Szó interjút közöl Eckstein Kovács Péterrel, a Szabadelvű Kör elnökével. A Kolozs megyei szenátor kifejtette, szükséges volt a probléma felvetése, de a Szabadelvű Kör rendezvényén elhangzott vélemények nem feltétlenül tükrözik az RMDSZ liberális platformjának álláspontját. "Azt akartuk, hogy az egész közösségre vonatkozó kérdést egyáltalán vita tárgyává tegyük. Arra törekedtünk, hogy olyanokat kérjünk fel előadónak, akikről tudtuk, hogy ezen a kérdésen éveken keresztül dolgoztak? ? mondta a szenátor. Mint ismeretes, ezen az előadáson hangzott el először annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, miszerint a kolozsvári magyar diákok többsége nem kívánja az önálló Bolyai egyetem újraalakítását, s ez jelentős vitát váltott ki nemcsak a kolozsvári, hanem a romániai magyar értelmiség körében is. /Zsehránszky István: A Bolyai-vita margójára. Felsőoktatás vagy tűzoltómunka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1997. február 15.
A Képviselőház febr. 18-i ülésén a napirend előtti felszólalások során Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő szorgalmazta, hogy a Képviselőház fogadja el mielőbb a helyi közigazgatás tényleges megreformálását, a helyi autonómia meghonosítását szolgáló törvényeket, amelyek biztosítani hivatottak a központi adminisztráció gyámkodásának felszámolását, tisztázzák a helyi közigazgatás rendelkezésére álló költségvetési alapokat és tulajdonviszonyokat, a megfelelő pénzügyi forrásokat, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./
1997. február 16.
Az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztálya mellett 1997-től az oktatási főosztályt is dr. Kötő József vezeti. A Bolyai Egyetem ügyében az RMDSZ programja változatlan: síkraszáll az önálló felsőfokú oktatásért, melynek betetőzéseként az anyanyelvi egyetem az anyanyelvi egyetem létrehozása szerepel. Minden ellenvélekedés dacára van kiforrott stratégia, a Cs. Gyimesi Éva vezetésével kidolgozott és az SZKT által elfogadott oktatási stratégia. Az új politikai helyzetben, amikor a kormányprogram szavatolja az anyanyelvi egyetemi oktatás jogát, elérkezett az idő a szakmai építkezésre. Az RMDSZ az önálló Bolyai Egyetem újraindításának elve: sarkigazság. A centrum köré szervezett regionális kihelyezett tagozatok betöltik a szellemi műhelyek szerepét. Kötő szerint "elenyésző és semmiképpen sem gyakorlati erőt jelentő azoknak a száma, akik ellenzik az önálló magyar felsőfokú oktatási rendszer létrehozását." Az önálló magyar egyetemet folyamatnak tekintve első fázis lesz a kéttagozatos egyetem struktúrájának kidolgozása. Ebből a tervezetből bontható ki a hiányszakmák listája, az oktatói állomány kialakítása, az akkreditációs feltételek megteremtése. Ezzel párhuzamosan anyaországi tanárokkal hozzá kell látni az önálló egyetemi struktúra megteremtéséhez. Az egyházi oktatás terültén a stratégiában kiemelt feladat a nagyváradi Sulyok István Főiskola fejlődési feltételeinek biztosítása. /Dr. Kötő József ügyvezető alelnök. A Bolyai Egyetem újraindításának elve: sarkigazság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
1997. február 15.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke febr. 18-án az RMDSZ bukaresti székházában fogadta az SZDSZ Pető Iván pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét, amely többnapos látogatást tesz Romániában. A magyar kormánykoalíciós párt küldöttségében részt vesznek: dr. Eörsi Mátyás, az SZDSZ külügyi szóvivője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bretter Zoltán országgyűlési képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi titkára.
1997. február 17.
Gál Mária nagy terjedelemben újból áttekintette az önálló magyar egyetem körüli vitát. Újra ismertette a Szabadelvű Kör jan. 31-i ülésén elhangzott előadásokat. Az előadások utáni vitában a hallgatóság jó része úgy értelmezte az előadásokat, mint az önálló magyar egyetem elutasítását. A legnagyobb vitát a felmérés váltotta ki. Sokan megkérdőjelezték hitelességét, mások úgy vélték, a diákság nem is tudja, miről van szó. Sok diák számára a Bolyai Egyetem pusztán egy kommunista kreációt jelent. Gál Mária szerint a sajtóvita személyeskedések áradatává vált. A cikkíró láthatóan elfogult és védi a Szabadelvű Kör előadóit. Azt írja, hogy a támadások célpontjai a Szabadelvű Kör tagjai, azok liberalizmusa volt. Valójában az önálló egyetem létéről folyt a szenvedélyes vita. Gál Mária szerint azt írták, hogy Magyari Nándor László áruló, idegen érdekek zsoldjában áll /ilyet sehol sem írtak, inkább Magyari minősített indulatosan/. Kötő József elmondta /Gál Mária kérdésére/, hogy a jelenlegi stratégiát Cs. Gyimesi Éva dolgozta ki. Az RMDSZ programja leszögezi: önálló anyanyelvű oktatási hálózatot kell kiépíteni, önálló Bolyai Egyetemmel. A Bolyainak a központban kell működnie. Egyelőre járhatatlan az extenzív fejlődés útja. Magyari Nándor László szerint a vita ellenére hasznos volt ez a fórum.- Gál Mária szerint a média tükrözte RMDSZ és közgondolkodáskép hamis, a közvélemény is hamis értékekre épül. Újra kell értékelni az írástudók felelősségét is. /Gál Mária: Egyetem-vita. Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./
1997. február 17.
Dr. Neményi Ágnes reflektált Magyari Nándor László "akadémia nyelvezettel nem jellemezhető" cikkére /Rágalmaznak, tehát vagyok, Szabadság, febr. 14./. Számszaki hibák vannak a Magyari Nándor László által közölt adatokban /a megkérdezett hallgatók száma évfolyamonként összeadva 241, tanulási nyelv szerint 238, nemenként 242, szakonként 245 fő/. Neményi továbbra is állítja, hogy a felmérés koncepciós hibákat és súlyos értelmezési hiányosságokat tartalmaz. Magyari nyíltan megfenyegette Neményit, ez viszont durva agresszió, volt diákja részéről. /Dr. Neményi Ágnes: Közvélemény-kutatásról, ismételten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
1997. február 17.
Az RMDSZ Szabadelvű Köre kiadott nyilatkozatában foglalkozott a jan. 31-én általuk szervezett nyilvános vitával /A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben/. A rendezvény célja a témában felmerült vélemények nyilvános megvitatása volt.A Szabadelvű Kör ebben a kérdésben is közvetítő szerepet óhajtott felvállalni szakma és politikum között, a rendezvényen nem kívánt állást foglalni a vitatott kérdésekben. A Szabadelvű Kör szükségesnek tartja az autonóm magyar nyelvű egyetemi oktatást. A tudományegyetem létrehozását, fejlesztését csak Kolozsvár központtal tartják megvalósíthatónak. Sajnálattal tapasztalják, hogy a "véleménynyilvánítás szabadsága szellemében fogant rendezvényünket egyesek felhasználták a Szabadelvű Kör elleni indokolatlan támadásokra." - olvasható a Szabadelvű Kör Elnöksége által kiadott nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19., 970. sz./ A nyilatkozatot Eckstein Kovács Péter képviselő, a Szabadelvű Kör elnöke olvasta fel a Kolozs megyei képviselők ülésén. A képviselő érdemként hangsúlyozta nyomásgyakorlásukat. A nyilatkozattal kapcsolatban több felszólaló nehezményezte, hogy az nem tartalmazza tételesen, hogy a Szabadelvű Kör a Bolyai Egyetem visszaállításáról beszél-e. /Miklós László: Állásfoglalások Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1997. február 17.
Öt évvel ezelőtt, febr. 18-án halt meg Domokos Pál Péter, a moldvai csángók életének, történetének kutatója, aki egész életében nemzetét akarta szolgálni. 1996-ban mégis hazatért Csíksomlyóba: szobra a kegytemplommal szemben helytállásra figyelmeztet mindenkit. /Takács Éva.: Öt évvel ezelőtt halt meg Domokos Pál Péter. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./""Domokos Pál Péter /Csíkvárdotfalva, 1901. jún. 28. - Budapest, 1992. febr. 18./
1997. február 18.
Febr. 19-én az RMDSZ bukaresti székházában szakmai tanácskozásra került sor az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek és a kormányban, illetve törvényhozásban tevékenykedő gazdasági-pénzügyi szakembereinek a részvételével. A tanácskozáson a különböző minisztériumok munkájában felmerülő aktuális gazdasági-pénzügyi kérdésekben zajlott hasznos szakmai megbeszélés és eligazítás, illetve tapasztalatcsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 20., 971. sz./
1997. február 17.
Magyari Tivadar szociológia szakos egyetemi adjunktus kiállt amellett, hogy a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos felmérés szakmai ügy, az a szakmabeliekre tartozik. Szét kell választani a felsőoktatás jövőjének kérdését és a felmérés lebonyolítását, javasolta. Magyari Tivadar nem foglalt állást az egyetem vitájában. /Magyari Tivadar: Kérés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
1997. február 18.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ kezdeményezésére febr. 19-én kerekasztal-megbeszélést folytattak az önálló magyar egyetemről. A vitán megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - mivel a vita idején külföldön volt - levélben állt ki az önálló magyar egyetem mellett, kifejtve, hogy azelőtt a hatalom tiltotta be az egyetemet, most pedig belülről akadályozzák az újraindítását. A tiszteletbeli elnök javasolta a felsőoktatás ügyében egy reprezentatív összmagyar erdélyi találkozó összehívását, továbbá "egyetemes magyar összefogással" gyűjtés indítását az önálló egyetem megteremtésére. Balázs Sándor professzor történelmi analógiáról beszélt: 1945-ben azért hozták létre a Bolyai Egyetemet, hogy a párizsi békeszerződés előtt gesztust tegyenek, majd a békeszerződés aláírása után, bizonyos idő elteltével, megszüntessék. Most az euroatlanti beilleszkedés a cél, tehát figyelmet kell fordítani a jogi garanciákra. Juhász Tamás teológiai tanár a Protestáns Teológiai Intézet tapasztalatára hivatkozott: a kezdeti szerény eszközökkel is fel lehet nőni a kor színvonalára. Selinger Sándor a budapesti Gábor Dénes Műszaki Egyetem távoktatási hálózatát ismertette: öt erdélyi városban van központjuk. Ezek eredményes működése bizonyítja, hogy a Bolyai mellett más intézmény is elképzelhető. Kötő József az RMDSZ programjára hivatkozott, amely határozottan kiáll az óvodától a főiskoláig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer mellett. Kötő József alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ programjában szerepel a Bolyai Egyetem. Dobai István jogász az állam felelősségét emelte ki, az állampolgári jogegyenlőség alapjára kell hivatkozni az egyetem esetében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rossz szájízzel követte az elmúlt hetek vitáját, nem gondolta volna, hogy egyesek vitatni fogják az önálló magyar egyetem szükségességét. Első lépés lenne a tiltások felszámolása, ilyen tiltás például az, hogy a felsőoktatásban csak csoportok és tagozatok lehetnek magyar nyelven. A koalíciós partnerek az önálló magyar egyetemet lépcsőzetesen tudják elképzelni. Kolumbán József egyetemi tanár közbeiktatott lépésként a magyar nyelvű tanszékek létrehozását tartotta szükségesnek, mert a román tanszékvezetők nem törődnek a magyar csoportokkal. A magyar tagozatok léte sem jelent garanciát, hiszen a színvonalas magyar nyelvű matematika tagozat beszüntetésére is történt már kísérlet, mondta Szeghő Katalin. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy a magyar tagozatok létrehozása kijátszható az önálló magyar egyetem ellen. A teremben jelen voltak a Bolyai Egyetem visszaállítását szakmai okokkal megkérdőjelezők képviselői is, de nem szólaltak fel.
1997. február 18.
A KMKSZ ismertette stratégiatervezetét, mely szerint dönteni kell, hogy visszaállítsák a Bolyai Egyetemet, vagy új magyar egyetemet hozzanak létre. Lépni kell az ingatlanszerzés ügyében, biztosítani kell a tanárokat, külföldi vendégtanárok, középiskolai tanárok meghívásával, dönteni kell a magyar egyetem indulása reális dátumáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20., 21., Miklós László: Bolyai-kerekasztal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22., 24./
1997. február 18.
A vezetőség cseréje még nem fejeződött be, az Iliescu-rezsim emberei közül sokan megpróbálnak átvedleni. "A magyarság reménykedik" - állapította meg Tempfli József nagyváradi megyés püspök. Elmondta, hogy másfél éve indította meg a pert a püspöki palota visszaszerzéséért. /Aniszi Kálmán: Istent és nemzetet szolgálni. = Új Magyarország, febr. 19./
1997. február 18.
Mitruly Miklós helytelennek tartja, hogy ha már szembefordultak az RMDSZ programjával, melynek egyik platformja a Szabadelvű Kör, akkor miért nem úgy szervezték meg az eszmecserét, hogy az RMDSZ többi csoportosulása, a civil intézmények is felkészüljenek és megjelenjenek a vitaesten. Úgy tűnik, ez nem volt a Szabadelvű Kör ínyére. Mitruly nem ért egyet azzal, hogy az önálló magyar egyetemen alacsonyabb lenne a színvonal. "Az egyetemes mérce biztosítaná a magyar oktatók és hallgatók hazai és nemzetközi versenyképességét." "Nemzeti érdekeken felülemelkedő tudományos kommunikáció csak egyenlő felek között lehetséges." Egyenlő felekről nem lehet beszélni "közös" egyetem mellett. Ki tudná megmondani, hogy a jelenlegi megváltozott helyzet meddig tart? Megbocsáthatatlan bűn lemondani az önálló egyetemről. /Mitruly Miklós: Nem csupán szakmai kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1997. február 18.
A magyar egyetem ügyéről szólva Kása Zoltán nem érti az RMDSZ vezetőit. Önálló magyar egyetem szükséges, hangsúlyozza, annak itthontartó, hazahívó ereje lenne. /Kása Zoltán: Nem értem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1997. február 18.
Dr. Újvári József határozottan kiállt az önálló magyar egyetem mellett /"az erdélyi, magyar nyelven alkotott kultúrát csak magyarul érdemes tanítani."/. Ez nem jelent elszigeteltséget, a nyelvtanulást biztosítani kell külföldi nyári nyelvgyakorlatokkal. /Dr. Újvári József, a fizikai-földrajzi tanszék egyetemi tanára: Kultúra, tudományos kutatás és a felsőoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1997. február 18.
Febr. 20-án a temesvári RMDSZ székházában oktatási tanácskozásra került sor, amelyen a jelenlevők ? Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök, Balaton Zoltán és Halász Ferenc alelnökök, Erdei Ildikó és Kovács Ildikó oktatási kérdésekkel megbízott TKT-tagok, Bodó Barna és Dukász Péter önkormányzati tanácstagok, Hozó Éva, Szász Enikő, valamint Kis Ferenc tanfelügyelő ? számbavették a szórványhelyzet sajátosságaiból eredő legsúlyosabb és legégetőbb problémákat, majd megvitatták az anyanyelvi oktatással kapcsolatos különböző pályázati lehetőségeket és véglegesítették az első félév akcióprogramját, melynek súlypontja az "Élő kapcsolat" akció a beiskolázás előtt álló magyar gyermekek számbavételére és családjaikkal való közvetlen kapcsolat kialakítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./
1997. február 18.
Bodor Pál sietett kiállni Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője mellett, újból megdicsérte, amiért nekiment a Magyarok Világszövetségének és ezért püspöki feddésben részesült. Erdélyben némelyek élesen támadták Tibori Szabó Zoltánt, amiért az anyaországban kitüntetésben részesült. Bodor csak irigyli ezért Tiborit. /Bodor Pál: Margó. = Magyar Hírlap, febr. 19./
1997. február 19.
Balázs Sándor filozófus, konzultáns professzor emlékeztetett arra, hogy 1990-ben nagy reményeik voltak a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozóan, Mihai Sora akkori oktatási miniszter is elismerte a szükségességét. Akkoriban több mint százezer, a magyar egyetem újraindítását követelő aláírás gyűlt össze. Ennek nagyobb a súlya, mint a közvélemény-kutatásban megszólaló 242 diák 44 százalékának véleménye. - Az önálló egyetemnél az első lépés a jogi garanciák kiharcolása. A Marianum épülete a katolikus egyház tulajdona volt. Amennyiben az egyház visszakapná tulajdonát, akkor a Bolyai megkaphatná a Marianum épületét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
1997. február 18.
Nagy vitalitásra vall egy nemzeti kisebbség esetében, amikor a saját, önálló egyetem kérdése, úgyszólván össznépi üggyé válik, állapította meg Cs. Gyimesi Éva. Az egyetem ügy nem válhat politikai nézetütközések martalékává. Lírai módon fogalmazta meg, mi is az egyetem. Nincs joguk a volt kommunistáknak, párttitkároknak leckéztetni nemzeti becsületből. Az egyetem leglényegesebb tulajdonsága az univerzitás eszméje, az egyetemesség, nemzeti korlátokon túlra is nyíló ablak. - Ma már Európa-szerte egyezményes kritériumok szabályozzák, hogy melyek az elismert, akkreditált felsőoktatási intézmények. Amíg nem tudjuk teljesíteni ezeket a kritériumokat, az "önállóság" csak mondvacsinált lehet. Bizonyos karok magyar tagozatán egy évtizedbe is beletelik, amíg a jelenlegi tanársegédek professzorok lehetnek /Cs. Gyimesi Éva: A jogfolytonosság és az egyetem öntörvényűsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Cs. Gyimesi Éva fel sem veti azt, hogy vendégprofesszorokkal indulhatna az egyetem.
1997. február 18.
Kelemen Hunor újonnan kinevezett művelődési államtitkár Román Viktor Romániából Franciaországba települt szobrászművész Budapesten febr. 21-én megnyílt kiállítására Budapestre érkezett. Találkozott Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel is, áttekintették azokat az oktatási és kulturális feladatokat, amelyek a két ország előtt állnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
1997. február 19.
Febr. 21-én a két ház együttes ülésén Verestóy Attila szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő képviselőházi-szenátusi közös állandó bizottság tagja letette a hivatali esküt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 21., 972. sz./
1997. február 18.
Febr. 21-én hivatalos látogatásra Romániába érkezett Jacques Chirac francia elnök, akit Bukarestben, a repülőtéren Emil Constantinescu elnök és a kormány tagjai fogadtak. A francia elnököt elkísérte Hervé de Charette külügy-, Jean-Louis Debré belügyminiszter és Yves Galland külkereskedelmi miniszter, továbbá befolyásos üzletemberekből álló küldöttség. Chirac a román elnökkel folytatott tárgyaláson a francia-román gazdasági, politikai és társadalmi partnerséget javasolta. A parlament két házának ülésén mondott beszédében Chirac támogatásáról biztosította Románia euroatlanti integrációs törekvéseit. Látogatásának célja, mondta a francia elnök, a két ország közötti együttműködés megalapozása. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
1997. február 19.
Jacques Chirac elnök febr. 22-én Emil Constantinescu elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén előző nap kifejtett álláspontjának megfelelően megerősítette, hogy a NATO kiszélesítésének Lengyelországon, Magyarországon és Csehországon kívül ki kell terjednie egy negyedik és ötödik országra is. Hervé de Charette nagyon fontosnak nevezte, hogy Románia és Magyarország meg tudott egyezni az alapszerződést illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./
