A Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőinek ellenkezése, hogy csak az egyetemi szenátus dönthet, elfogadhatatlan. A Bolyai Tudományegyetemet nem az egyetemi szenátus szüntette meg, ezért nem is illetékes a visszaállításában, írta Szász János. Az egyetemet a diktatúra szüntette meg. A Bolyai-ügy rendezése közérdek, a romániai demokrácia értékjelző közügye. A kéttagozatos egyetem, a tagozatok autonómiája az első lépcsője a későbbi önálló magyar egyetemnek. A Bolyai-ügy rendezése politikai küzdelmet igényel, a Bolyai Társaságra, a sajtóra nagy feladat vár. Nem fogadható el az a vélemény, amelyet az Adevarul írt: az egyetem a Ciorbea-kormány ajándéka az RMDSZ-nek. /Szász János: Ajándék? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22-23./
1997. március 19.
Az évtizedek óta rendszeresen tevékenykedő nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör rendszeresen tartja összejöveteleit, sokszor hetente, máskor havonta. Idén még csak két összejövetelük volt. Jan. 31-én a kör névadójáról emlékeztek meg, Tóth János, a Nagyváradon levő Ady Endre Emlékmúzeum vezetője tartott előadást, majd a kör tagjai olvastak fel írásaikból. A másik ülés márc. 14-én volt, Szombati István olvasta fel írásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1997. március 20.
Határozott állásfoglalást fogalmazott meg, összefoglalva az eddig Bolyai-vitát Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, a kolozsvári magyar tanszék tanára. Vita folyik a Bolyai Egyetemről: a Bolyai Társaság az 1959-ben megszüntetett egyetem visszaállítását akarja, a Szabadelvű Kör tagjai pedig - jan. 31-i kolozsvári összejövetelükön - megkérdőjelezték, "részben nyíltan elvetették az önálló magyar egyetem szükségességét." A vitának nem az a valódi tétje, hogy lesz-e önálló Bolyai Egyetem, hanem az, hogy sikerül-e elérni a magyar egyetemi oktatás törvényes rendezését. "Ami fölöttébb kifogásolható az egyetem az egyetem visszaállítását ellenzők írásaiba, az a nyilvánvaló téveszme - netán csúsztatás -, hogy olyan nézeteket tulajdonítanak az önálló egyetem hirdetőinek, amelyeket azok nem vallanak." Elvakult hagyománytiszteletet, tudatlanságot, joggal állítható, hogy némely szerzők fantomokkal vitatkoznak. Ennek a vitának az is lehet a végeredménye, hogy az önálló egyetem visszaállítása a későbbi jövőben is szükségtelen vállalkozás. Ellenzői a szakmai ügyének nevezik az önálló egyetem sorsát, de beérik azzal, hogy elutasítják. "A szakma ügye?" A szakma versus politika beállítás hamis. A szakma ugyanis jellegzetesen hatalmi szóval él. Úgy határolja el magát a politikától, hogy közben keményen politizál. Jellemző, amikor "Törzsök Erika a ?határon túlra? meditálva kifejti, hogy mifelénk ?boldog-boldogtalan? ?önálló egyetemet követelt?, holott jó volna végre belátnunk, hogy az ?érzelgős polihisztorok? ideje lejárt..." A magyar egyetem kérdése politikai ügy, a vele kapcsolatos állásfoglalás egyszerre érinti a magyar nemzeti kultúrában elfoglalt helyet, a magyar közösség jövőképét és megmaradási stratégiáját. "Az önálló Bolyai gondolata a jelen politikai viszonyok közepette próbaköve a román demokráciának." A romániai magyarságnak joga van ahhoz, hogy saját egyeteme legyen. "Tudomásul kell vennünk,hogy ebben a politikai mozgástérben a mai magyar politikai hatalom mindenekelőtt a külpolitikai és gazdasági célok teljesítésére összpontosít - beleértve a szomszédokkal kapcsolatos jó viszony építését -, és ezekhez mérten háttérbe szorul a határokon túli magyarság gondjával való törődés." Mindennél fontosabb a jó viszony ápolása Romániával. "A romániai magyarságban van annyi józanság, hogy ezt belássa. Egyben elvárhatja azonban, hogy az Erdélyre vonatkozó jövőkép ne szorítkozzék ezen tények és körülmények megideologizálására" Ki kell mondani, hogy "a magyar nyelven folyó felsőoktatás jogerős, törvényes rendezése nélkül nem állítható meg értelmiségünk asszimilációja, illetőleg elvándorlása, és ami ebből szükségszerűen következik, a magyar ajkú lakosság műveltségi színvonalának szüntelen romlása." /Horváth Andor: Önálló egyetem - politikai próbakő. = Népszabadság, márc. 22./
1997. március 20.
A Szabadság ismerteti a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rektorának újabb állásfoglalását az intézmény szerkezetével kapcsolatos vitában. Andrei Marga szerint az ellentétek akkor pattantak ki, amikor a szakminisztérium az érvényes törvényeket megszegve zavarosan kezdte taglalni a problémát. "Ezzel szemben az egyetem reprezentatív értelmisége a romániai kultúra és tudomány iránti felelősséggel, szakszerűséggel, a tudományos színvonal versenyképességével, kutatói teljesítőképességgel ... tanúsítja hazafiságát" ? áll az állásfoglalásban. A BBTE rektora ugyanakkor kifejti, hogy a szembenállás az etnikai elszigetelődéssel, a nacionalista szélsőségességgel nem jár együtt a kisebbségek igényei iránti tisztelet hiányával. Március 24-től kezdődően megbeszélés kezdődik az egyetem fejlesztéséről a román, magyar és német tanárokból álló szakbizottságokban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Andrei Marga újabb állásfoglalásáról tájékoztat a Mesagerul Transilvan is A rektor vádolja a Tanügyminisztériumot címmel. A márc. 22-i Cronica Romana ismerteti a Vatra Romaneasca Művelődési Egyesület Igazgatótanácsának közleményét, melyben a szervezet támadja a román miniszterelnököt "a Bolyai Egyetem újralétesítése kérdésével szembeni zavaros és érthetetlen állásfoglalása miatt". A szervezet úgy véli, hogy mindez azt bizonyítja, hogy Victor Ciorbea nem ismeri a BBTE-n belüli magyar nyelvű oktatás működését, mely biztosítja a magyar diákok anyanyelven tanulásának minden feltételét. Az Ziua tájékoztat Victor Ciorbea márc. 22-i kolozsvári látogatása alkalmából a sajtónak tett kijelentéseiről. Ciorbea kijelentette, hogy támogatja a magyar nyelvű oktatás megvalósítását minden szinten. Elmondta, hogy Budapesten a magyar államfővel és miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai során nem vetették fel a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának kérdését. "Egyébként ők se követelték ezt, de természetesnek ítéltük, hogy lehessen magyar nyelvű egyetemet létrehozni. A BBTE azonban megmarad két tagozattal" ? jelentette ki Ciorbea. A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel. Elmondta továbbá, hogy a helyi közigazgatás decentralizációja és a magyar nyelv bevezetése a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. Ciorbea kijelentéseiről tájékoztat az Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 24., 54. sz./
1997. március 20.
Márc. 22-én Temesváron H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója találkozott az olvasókkal. Miért nincs Kriterion-könyv, egyáltalán miért nem kapható magyar könyv Temesváron, tették fel a kérdést. A válasz: mert nem "üzlet" senkinek. Azon múlik, hogy vállalja-e valaki a könyvterjesztést a városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1997. március 20.
Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta elnökévé márc. 22-én a Román Nemzeti Egységpárt. A pártvezetés nyilatkozatban nyilvánította ki szolidaritását a párt eddigi elnökével, Gheorghe Funarral, Kolozsvár polgármesterével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1997. március 20.
Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./
1997. március 21.
Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának, a VET-nek az országos tanácsa. A múlt év októberében megválasztott testület most tartotta elnökválasztó, alakuló ülését. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökhelyettesét választották meg a VET elnökének. Alelnöknek újraválasztották Toró T. Tibort. A három leköszönő alelnök, Jakab Gábor, Kató Béla és Vetési László továbbra is az országos tanács tagja marad. Az újonnan megválasztott alelnökök: Ördög-Gyárfás Lajos, a VET háromszéki szervezetének elnöke, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének titkára, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze, a VET nagycsaládos programjának főbiztosa és Böjthe Csaba dévai ferences szerzetes. Az ülésen elfogadták a VET 1997. évi cselekvési tervét. Fokozatosan kiépül a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle terjesztési hálózata. A VET Tőkés László püspök javaslatára állásfoglalást fogadott el az 1990-es márciusi események áldozatainak ügyében és kiadott nyilatkozatában kérte a Bolyai Egyetem mielőbbi beindítását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
1997. március 21.
Emil Constantinescu elnök a Bukarestben megrendezett Crans Montana fórumon márc. 22-én kijelentette, titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy a kormány kezdeményezte korrupcióellenes hadjárat ideiglenesen meggátolja a Romániában tevékenykedő maffia tevékenységét. Constantinescu elnök szerint a korrupcióellenes harc következtében megnő az idegen befektetők száma, akik eddig elkerülték a bürokráciájáról híres Romániát. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
1997. március 21.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az Aranka György Nyelvművelő Kör a kolozsvári Apáczai Csere János Líceummal Kolozsváron szervezte meg márc. 21-22-én az Aranka György Nyelvművelő Verseny országos döntőjét. Zsigmond Győző, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Dr. Péntek János professzor az anyanyelv ápolásának fontosságát emelte ki. A díjkiosztó ünnepség márc. 23-án volt, Széken. Dr. Péntek János Széken, Aranka György szülőhelyén emlékezett a névadóra, felelevenítve Aranka György pályafutását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
1997. március 21.
Brüsszelben az Európai Unió és a társult államok külügyminisztereinek ülése után - márc. 24-én megbeszélést tartott Kovács László magyar és Adrian Severin román külügyminiszter. Fenn kell tartani a magyar-román együttműködés jelenlegi lendületét - állapították meg kölcsönösen. Ennek érdekében a két ország további egyezményekre készül. Az alapszerződés után helyzetet értékelve Kovács László úgy fogalmazott, hogy a tettek végre összhangba kerültek a szavakkal, példának márc. 15-e romániai megünneplését hozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1997. március 21.
Márc. 22-én Gyergyószentmiklóson tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács. A küldöttközgyűlésen jelen voltak a MAKOSZ, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, az Állampolgár Menedzser Egylet és a DUMA (diákújságírók egyesülete) képviselői. A napirendi pontok között szerepeltek: a tagszervezetek beszámolói az elvégzett munkáról, az elkövetkező programok megbeszélése, az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma ifjúsági szaktestületével kapcsolatos kérdések, a MIT SZKT-képviselete és az RMDSZ V. Kongresszusán való szerepvállalása. A küldöttközgyűlés elfogadott egy határozatot a MIT-tagságukat felfüggesztettnek nyilvánító szervezetekkel kapcsolatosan és az április 25-27. között megszervezendő MIT-hétvégét illetően. A tervezett program keretében a részvevők szervezeti vezetőképzés, problémamegoldás és konfliktuskezelés témákban hallgatnak meg előadásokat. A MIT határozatot fogadott el az ifjúsági szaktestület bővítésével kapcsolatosan, annak érdekében, hogy a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a DUMA képviselői is részt vehessenek a pályázatok véleményezésénél. Ennek érdekében a MIT elnöke levélben fordul majd az Illyés Alapítvány Romániai Alkuratóriumához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./
1997. március 22.
Márc. 24-én Kolozsváron megtartotta első ülését a Babes-Bolyai Tudományegyetem román, magyar és német akadémiai közösségeinek képviselőiből álló bizottság, hogy megvitassa az egyetem multikulturális struktúrájának fejlesztését. Az ülésen "felleltározták a magyar nyelvű oktatás megszervezésének problémáit." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
1997. március 22.
Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa márc. 9-22. között kéthetes politikai tanulmányúton vett részt az Európa Unió meghívása alapján. Az European Union Visitors Programme égisze alatt Brüsszelben, Madridban és Koppenhágában szervezett tanulmányúton Niculescu Antal elsősorban a szubszidiaritás és a devolúció elvének az alkalmazásáról, azaz a helyi önkormányzatok kompetenciáiról, feladatköréről, működéséről stb. szerzett információkat.
1997. március 21.
Romániának egyetlen állammal szemben sincsenek területi követelései, és az ország biztonsága egyebek között Ukrajna területi épségéhez fűződik, olvasható Ukrajna román követségének sajtóközleményében. Az ukrán vezetés kifejtette, hogy Románia visszakozott az alapszerződéssel kapcsolatos legutóbbi tárgyaláson. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy ne vegyen fel a NATO tagjai közé olyan államokat, amelyeknek területi vitái vannak szomszédaikkal. A román nagykövetség nyilatkozata szerint egyik ország sem érdekelt elsietett alapszerződés megkötésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1997. március 22.
Késve érkezett a hír Kecskés József haláláról, aki tíz éven át a Bolyai Egyetem tanszékvezető tanára volt. Besztercén élt súlyos betegen, rokonai gondozták, ők is temették el. Kecskés József Kolozsváron, a Kereskedelmi Akadémián szerzett diplomát. 1945 után a kolozsvári Magyar Tankerületi Főigazgatóság főtanfelügyelője volt. 1949-től lett a Bolyai Egyetem jog- és közgazdaságtudományi karán a tervgazdálkodás tanszékvezetője. Az egyesített egyetem már nem tartott igényt munkájára, az Akadémia fiókjának közgazdasági osztályán, majd a Számítástechnikai Intézetben dolgozott 1975-ig. Március végén lett volna 87 éves. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./
1997. március 22.
Az RMDSZ elnökének politikai tanácsosát mindhárom fővárosban fogadták a Helyi Önkormányzatok Szövetsége, a Parlament, a Városháza vezető tisztségviselői, Belgium, Spanyolország és Dánia bel-, illetve külügyminisztériumainak magas rangú képviselői. Ezenkívül Niculescu Antal találkozott a dániai és a belgiumi német közösségek képviselőivel, a spanyol fővárosban, Madridban pedig a Kanári Szigetek Kormányának képviselőjével, a Gazdasági- és Önkormányzati Minisztériumok, valamint a Spanyol Municípiumok és Régiók Szövetsége vezető beosztású tisztségviselőivel.
1997. március 22.
Besztercén márc. 17-én első alkalommal gyűltek össze a Beszterce-Naszód megyei magyar óvónők, tanítók és tanárok. Tárgyaltak a nyári továbbképzésről, a szakmai és gyakorlati kérdésekről, megállapodtak abban, hogy igényt tartanak legalább két magyar tanfelügyelőre. Szó volt a magyar oktatási hálózat bővítéséről: Bethtlenben tervezik egy mezőgazdasági-gépészeti szaklíceumi osztály indítását. A megyében a magyar iskolások fele román iskolába jár, tudósított Guther M. Ilona. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1997. március 22.
Márc. 25-én a szövetség bukaresti székházában együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója. A megbeszélésen a kormány reformprogramjának megvalósításához szükséges törvénycsomag parlamenti támogatásáról, a koalíciós partnerekkel való egyeztetés és folyamatos konzultáció kérdéseiről folyt tanácskozás. Ezután Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében került sor az RMDSZ-vezetés és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek rendes heti találkozójára, amelyen a kormányzati tevékenység aktuális kérdéseiről folyt eszmecsere, különös tekintettel a kormány, a minisztériumok és más állami intézmények helyi képviseleteinek vezetésében történő változások lassú ütemére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 995. sz./
1997. március 22.
Kiss János fenntartásait fogalmazta meg a közös Babes-Bolyai Egyetemmel kapcsolatban. A magyar nyelvű oktatás nem százalékos arányok, hanem emberi jogok kérdése: igenis szükséges az önálló magyar egyetem. Kiss János emlékeztetett arra, hogy a jogi kar dékánja megakadályozta az évnyitón a magyarul megszólalást, továbbá Funar polgármester provokatív kezdeményezéseire, vagy arra, hogy a városban működő magyar színház és opera nem tehet ki anyanyelvű plakátokat. A kéttagozatos egyetem vezetője csak az egyik tagozat érdekeit képviseli. Ebben a vállalásokban, ígérgetésekben gazdag országban mindenképpen szükség van önálló magyar egyetemre. /Kiss János: A közös ló. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
1997. március 22.
A kormánykoalíciós tárgyalásokon mindegyik félnek le kellett mondani valamiről. Valószínű, hogy az RMDSZ a romániai magyarság jogos követeléséről, az RMDSZ-ről mondhatott le, állapított meg Kiss Olivér, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ elnöke, Cs. Gyimesi Éva egyenesen megtorlásnak tekinti az önálló magyar egyetem visszaállítását, az RMDSZ vezetői csak tagozatok létrehozását tudták elérni, a születendő kormányhatározat a tagozatok létesítését szentesíti majd. A KMDSZ viszont tovább küzd a Bolyai Egyetem újraindításáért, a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ kérte, tűzze napirendre az önálló magyar egyetem újraindítására vonatkozó tervet, megalakították a KMDSZ-en belül a Bolyai akciócsoportot, kidolgozták az egyetem újraindításának stratégiáját, tárgyaltak az RMDSZ vezetőivel, továbbá a nyugati magyarság képviselőjével, Hámos László emberjogi aktivistával. Az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/ márc. 9-i nyilatkozatában sürgette az önálló magyar egyetem megindítását. A KMDSZ össze szeretné állítani a Bolyai Egyetem Nulladik Tanári Karát, ennek a karnak kellene megválasztani az egyetem szenátusát, kidolgozni a tantervet és személyi javaslatokat tenni a megfelelő állások betöltésére. /Kiss Olivér: Nem lesz Bolyai Egyetem? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ OMDSZ-nyilatkozat: márc. 9.
1997. március 22.
Antal István RMDSZ-képviselő Finnországban járt, előadást tartott Finnországi Magyarok Szövetségének felkérésére a Helsinkiben levő Magyar Intézetben. A két évtizedben élő Bendekné Szőke Amália megajándékozta huszonkét évi kutatómunkája eredményét tartalmazó könyvével, melynek címe: Erdély és Fennoskandia 1576-1945. Diplomáciai, katonai és művelődési kapcsolatok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
1997. március 22.
Márc. 25-én napirend előtti felszólalásába foglalkozott Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a Bolyai Egyetem kérdésével. Két ok miatt szólalt meg ebben az ügyben, nyilatkozott az Új Magyarországnak "Az egyik: Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatása során határozott ígéretet tett az önálló magyar egyetem visszaállítására, azzal megszorítással ugyan, hogy erre csak két lépcsőben kerülhet sor: előbb önálló fakultás indul, majd az vélik önálló egyetemmé. Ezt az ígéretet azonban huszonnégy órán belül ?helyreigazította? Constantinescu elnöki hivatala: szó sem lehet önálló egyetemről - mondták. A mások ok a magyar kormány ellentmondásos viselkedése. Törzsök Erika, a HTMH megbízott vezetője még január 25-én így nyilatkozott egy napilapnak: ?Autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.? Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló magyar egyetem irreális elképzelés." A Fidesz azt szeretné elérni, hogy világosan mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a magyar kormány hivatalos álláspontja a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban és érjék el, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint ami a romániai magyarok jogos igénye. /Új Magyarország, márc. 26./
1997. március 22.
Pál Árpád, az RMDSZ jelöltje győzött a gyergyószentmiklósi polgármester-választás második fordulójában. A márc. 23-án lezajlott választásokon a város jelenlegi megbízott polgármestere a szavazatok nagy többségét szerezte meg: a 7602 érvényes szavazatból 7162-t. Seer Mihály független jelölt 947, Mihai Bantu ny. orvos a DP színeiben 356, Szakálli Ferenc független jelölt 87, Costel Ambrus (SZMP) pedig mindössze 50 szavazatot kapott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 995. sz./
1997. március 24.
Gajdos Balogh Attila hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek pontosan meg kell fogalmazni követeléseit, különben úgy járunk, mint az egyetemmel. Ciorbea miniszterelnök Budapesten még Bolyai Egyetemről beszélt, hazatérése után már csak tagozatról. Ez a hasonlóság 1945-1947-tel, amikor a Magyar Népi Szövetség semmilyen jogi követelményt nem fogalmazott meg. Ez ellen próbáltak fellépni Márton Áron püspök és társai. - Az "analógiák fel nem ismerésével hasonló helyzetek és eredmények megismétlődését kockáztathatjuk." /Gajdos Balogh Attila: Hasonló helyzetek nincsenek? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
1997. március 24.
Az egyetem vitájával kapcsolatban Fodor Sándor kifejtette: annyit elvárnának a magyar kormánytól és tisztségviselőitől, hogy erkölcsileg támogassák az RMDSZ célkitűzéseit. "Nem úgy, mint a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Törzsök Erika tette emlékezetes cikkében " /Ellenségkép nélkül, Magyar Hírlap, jan. 25./ "ahol igencsak gúnyolódott azokkal az erdélyi értelmiségiekkel, akik ragaszkodnak a magyar tannyelvű egyetem újraindításához." Amennyiben nem támogatja erkölcsileg "érdekvédelmi szervezeteinket", javasolta Fodor, esetleg szüntessék meg "a szépen hangzó nevű hivatalt". /Fodor Sándor: Ne legyen igazam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
1997. március 24.
Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./
1997. március 24.
Makay Botond Nyílt levél Vetési Lászlóhoz és az önkéntes szórványmunkásokhoz című cikkében kifogásolja az eddigi szórványmunka eredménytelenségét, valamint azt, hogy kis mértékben foglalkoznak a szórványokkal. Saját problémáját is felveti: a sajtószervek jó néhány nevet bemocskoltak, köztük az övét is. Azonban senki sem kérdezte meg tőle, hogy mi a véleménye erről és mit tud felhozni mentségére. Makay elpanaszolta, hogy szórványügyben próbált intézkedni, de levelére nem kapott választ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19., folyt.: márc. 26./
1997. március 24.
A szórványvitához szólt hozzá a Kisilván élő Debreczeni István. Községükben már csak tizenketten magyarok, mind idősebbek. Debreczeni szerint a szórványosodáshoz hozzájárultak az elmúlt századokbeli harcok, melyek során pusztult a magyarság, illetve a Ceausescu által folytatott betelepítés.Ceausescu kétmillió román telepített be a Regátból Erdélybe. Ezért idővel dicsőíteni fogják Ceausescut, és szobrot fognak állítani neki. A magyarságnak is hősök kellenek. De hol van ez a hős? "Most, hogy az RMDSZ is a kormányban van, a legtöbb képviselőnk, szenátorunk felfelé nyújtózkodik." - Fiatal papok, tanítók kellenek./Debreczeni István: Szórványvita. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1997. március 24.
Magyar-román egészségügyi és orvostudományi megállapodást írt alá márc. 26-án Budapesten Kökény Mihály népjóléti és Stefan Iosif Dragalescu egészségügyi miniszter. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
