Kilencedik alkalommal szervezték meg a Szemfüles-találkozót, ezúttal Székelyudvarhelyen. A Szemfüles gyermeklap, teljes nevén: Corvin Szemfüles, alcíme: Ismeretterjesztő gyermekmagazin. Jelen volt Molnár Anikó alapító-főszerkesztő is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./
1997. május 27.
Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga nyilvános eszmecserét rendezett a Fodor Imre polgármester és a prefektúra közötti vitáról, amely azután alakult ki, hogy a megye vezetése kétségbe vonta a Fodor Imre által kiírt pályázat jogszerűségét, mert abban néhány munkakörhöz megkövetelte a magyar nyelv ismeretét is. A vitára meghívottak közül távol maradt Dorin Florea megyei prefektus és Burkhart Árpád alprefektus. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke hangsúlyozta: a nyelvhasználati jog az alkotmányban szerepel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./
1997. május 27.
Máj. 27-én a Magyar Honvédség Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének küldöttsége dr. Nagy László mérnök ezredes, a hadtudományok kandidátusa, igazgatóhelyettes és dr. Ujj András ezredes, vezető kutató látogatást tett az RMDSZ képviselőházi frakciójának irodájában. A magyar katonai küldöttséget elkísérte Keresztes Tamás alezredes, a Magyar Köztársaság bukaresti katonai és légügyi attaséja. A vendégek megtekintették a Parlamenti Palotát, majd a frakció részéről fogadta őket Rákóczi Lajos, a Képviselőház védelmi, nemzetbiztonsági és közbiztonsági bizottságának tagja. A megbeszélésen kölcsönös tájékoztatásra került sor a két ország fegyveres erőinek korszerűsítési törekvéseiről, aktuális katonapolitikai kérdésekről, különös tekintettel a NATO-integrációra. Szó esett a romániai fegyveres erők albániai és boszniai küldetéséről, valamint a Magyar Honvédség által foganatosított létszámcsökkentésről és más intézkedésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./
1997. május 27.
A parlament két házának együttes máj. 26-i ülése egyetértett azzal, hogy Costin Georgescu legyen a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az ellenzéki honatyák többsége is támogatta Georgescunak RHSZ-igazgatói tisztségbe való kinevezését. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Verestóy Attila felszólalásában "természetesnek ítélte a magyar közösség részvételét is a törvényhozásban, és az RHSZ új struktúráiban lehetséges, egy RMDSZ-es megjelenése is". A lap szerint világos Verestóy szenátor utalása arra, hogy egy igazgatóhelyettesi tisztséget szövetségi politikus számára igényel az RMDSZ. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./
1997. május 27.
Szász János szerint "várható volt, hogy Tőkés László megtámadja a kiigazított oktatási törvénytervezetnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyeit". Kétségtelen, írta Szász János, hogy az RMDSZ kormánykoalícióba lépésekor kompromisszumot kötött, hangsúlyozza, hogy ezt tették a szövetség koalíciós partnerei is. "Ami Tőkés László szemében megalkuvás, az tárgyszerűen egy történelmi folyamat stációja" állapította meg. Emlékeztetett, hogy állásfoglalását az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérdéssorozattal zárta, melyek közös nevezője: lehet-e kevesebbet elfogadni a baráti kormánytól, mint amennyit az ellenségtől követeltünk Szász János feltette a kérdést, "Komolyan gondoljam-e, hogy Tőkés László valóban elvárta az immár konszolidált, a nacionalizmust kormánypolitikává dúsító Iliescu-rendszertől a romániai magyar oktatás, a többszintű autonómia rendezését?". A cikk szerzője szerint nem jelenti az RMDSZ-programjáról való lemondást annak részleges valóságba ültetése, mivel a jelenlegi romániai társadalom többségi dimenziója nem érzékeli és nem érti a nemzeti kisebbségek autonómiájának saját érdekét szolgáló szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1997. május 27.
A Romania Libera beszámol az ET Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakáról, mely tegnap kezdődött meg Bukarestben. Tegnap az Emberjogi Bizottság ülésén felvetették az európai titkosszolgálatokra vonatkozó szempontokat, egy európai büntetőtörvénykönyv alapelveit és a kisebbségi jogok kérdését. Gunnar Jansson az ET-megfigyelő, valamint a bizottság elnöke kijelentette, hogy felfüggesztették Románia monitorizálását, mivel a jelenlegi román hatóságok eleget fognak tenni a felvállalt kötelezettségeknek. Hangsúlyozta azonban, hogy a kötelességek nem teljesítése esetén a monitorizálási folyamatot újraindíthatja az azzal foglalkozó bizottság. A lap szerint sokat tárgyalt kérdés volt a kisebbségi kérdés. Az ET képviselői az RMDSZ kormányzásban való részvételét a Ciorbea-kormány toleráns meglátásának értékelték, amely előnyt képez a romániai kisebbségek számára, de nem feltétele a kisebbségi jogoknak. A lap megemlíti, hogy a résztvevők pozitívként értékelték az 1201-es ajánlás jelenlétét a román-magyar illetve a román-ukrán alapszerződésekben. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./
1997. május 27.
Május 27-én a képviselőházban, a napirend előtti felszólalások során Garda Dezső Hargita megyei képviselő a ROMSILVA önálló ügyvitelű vállalat monopólium-helyzetével való visszaéléseire hívta fel a Ház figyelmét, többek között a kenőpénzeket adó fakitermelő kft-k jogtalan előnyökhöz juttatására, és arra, hogy a tőlük bezsebelt összegeket az erdőkerületi hivatalok fényűző székházak építésére, luxusautók beszerzésére fordítják, miközben a gyergyói fakitermelő vállalat dolgozói, például, egy hónapig nem termelhették ki a viharok által kidöntött faanyagot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27., 1035. sz./
1997. május 27.
A lapok ismertetik Bill Clinton amerikai elnöknek Emil Constantinescuhoz és Göncz Árpádhoz intézett üdvözlő levelét, melyet Tom Lantos kongresszusi tag nyújtott át a román és a magyar államfőnek. Az amerikai elnök történelminek minősíti a két államfő találkozóját és hangsúlyozza, hogy a megbékélés, valamint a barátság megszilárdítása Magyarország és Románia között példaértékű Európa és az egész világ számára. A találkozón, valamint a barátságot szilárdító többi intézkedésen keresztül a két nemzet, Románia és Magyarország bebizonyították, hogy közös jellemzőjük a nyugati értékek és rendelkeznek akarattal ezeknek a gyakorlatba ültetésére, áll Bill Clinton levelében. "Tudom, hogy a két kormány és nemzet eldöntötték, hogy ezen az úton haladnak, amilyen mértékben egy meg nem osztott Európa felé tartanak." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./
1997. május 27.
Máj. 27-én Budapesten az Országgyűlés elfogadta a magyar-orosz, magyar-szlovák és magyar-román alapszerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat. A magyar-orosz szerződés kihirdetése kapcsán - a nemmel szavazó MDNP-n kívül - az ellenzéki pártok frakciói tartózkodtak, a műkincsügy miatt. A Meciar-kormány magyar kisebbséget érintő antidemokratikus intézkedéseire hivatkozva minden ellenzéki frakció elutasította a dokumentum kihirdetését. /210 igen, 77 nem, 2 tartózkodás/ A magyar-román alapszerződés szövegénél az ellenzéki pártok tartózkodtak, kivéve az MDNP-t, amely igennel szavazott. /216 igen, 7 nem, 55 tartózkodás/. /Népszabadság, máj. 28./
1997. május 26.
Székelykeresztúron a helyi RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott, Fülöp Lajos múzeumigazgatót újraválasztották elnöki tisztségében. A közgyűlés támogatja az önálló Udvarhely megye visszaállítását, a Bolyai Egyetem újraindítását, szorgalmazza a magyar nemzeti közösség autonómiájának törvénybe iktatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1997. május 26.
Tasnádon márciustól megjelenik a Tasnádi Újság, áprilistól pedig Érmihályfalván lát napvilágot egy új helyi lap, az Érmihályfalvi Figyelő, alcíme: független közéleti lap, az Érmellék Társaság támogatásával a székelyhídi Ritmic Kft. adja ki. Ezzel Érmihályfalván s múlt század végén megjelent Érmelléki Közlöny hagyományait élesztik újjá. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./
1997. május 26.
Szatmárnémetiben 40 évvel ezelőtt kapta a fiúlíceum a Kölcsey Ferenc Líceum nevet, melyet a később a diktatúrában megváltoztattak. 1989 után ismét felvette az iskola Kölcsey nevét. Erre emlékeztek meg ünnepségsorozattal, melynek fénypontja máj. 31-én lesz, ekkorra meghívták az iskola egykori jeles diákjai, nyugalmazott tanárai és a testvériskolák képviselői is. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./
1997. május 27.
Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./
1997. május 26.
A Romániai Magyar Szó mai száma interjút közöl Vasile Lupuval, a képviselőház parasztpárti alelnökével. Vasile Lupu kezdetben a román-magyar kapcsolatok bíztató alakulásáról beszél. A kisebbségi jogokat érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban elmondja, hogy amennyiben a törvénytervezetek nem állnak ellentétben az Alkotmánnyal, a kormánykoalíció pártjai megszavazzák azokat. Nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy egyes ellenzéki honatyák is támogatni fogják a törvénymódosításokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1997. május 26.
A lapok tájékoztatnak, hogy Tom Lantos amerikai kongresszusi tag amerikai, kanadai és magyarországi üzletemberek kíséretében Romániába érkezett. A magyar származású politikus megbeszélést folytatott máj. 25-én Victor Ciorbea miniszterelnökkel, melynek során ismertette az üzletemberek szándékát romániai gazdasági tevékenység kifejtésére. Tom Lantos kijelentette, hogy át fogja nyújtani Bill Clinton elnök román és magyar államfőhöz intézett személyes levelét. Ciorbea miniszterelnök kijelentette, hogy az amerikai politikus látogatása a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos tárgyalásokról való áttérést jelenti azok megvalósítására. Az Adevarul arról tájékoztatott, hogy Tom Lantos június közepére az Egyesült Államokba hívta Victor Ciorbeat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 26., 96. sz./
1997. május 26.
Kolozs megye prefektusa megtiltott mindenféle rendezvényt május 24-27 között, Kolozsvár polgármestere e napokon nyilvános gyűlést szervez az Avram Iancu téren A román nemzet egysége és méltósága gyűjtőnévvel. A lap szerint a megyei rendőrség tájékoztatott, hogy csak akkor lép közbe, ha a kulturális rendezvények politikai tüntetéssé fajulnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1997. május 26.
Alexandru Farcas prefektus kijelentette: a máj. 25-én általa rendezett fogadásra nem hívta meg Gheorghe Funart, mivel nem engedheti meg magának, hogy a polgármester valami faragatlanságot kövessen el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ A Mesagerul tájékoztat, hogy a tegnapi kolozsvári rendezvényeken a polgármester mellett részt vett számos RNEP-es és NRP-s honatya, valamint a Vatra Romaneasca Kulturális Egyesület és az Avram Iancu Szövetség vezetőségének képviselői. A résztvevők kiáltották, hogy "Le a kormánnyal" és kérték a jelenlegi vezetés eltávolítását, mivel az nem biztosítja Románia nemzeti érdekeit. / /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 26./
1997. május 26.
A Ciorbea-kabinet törvényrendelet formájában életbe léptette a helyi közigazgatási törvény több előírására, így a kisebbségi nyelveknek a helyi közigazgatásban való használatára vonatkozó új szabályozást. A rendelet értelmében ott ahol egy adott kisebbség eléri a 20 százalékot, az illető kisebbség tagjai használhatják anyanyelvüket a közhivatalokkal való érintkezésben. Azon helységekben, ahol a tanácstagok egyharmada a kisebbséghez tartozik, a kisebbség nyelvét is lehet használni és az ülés dokumentumait román nyelven állítják ki. Azon helységekben, amelyekben a lakosság legalább 20%-a kisebbségi, azokra a tisztségekre, amelyek írásban vagy szóban a lakossággal tartják a kapcsolatot, megfelelő számú a kisebbség nyelvét is ismerő személyt vesznek fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1997. május 26.
Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1997. május 25.
A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /
1997. május 25.
A megyei prefektus tilalma ellenére máj. 25-én megtartotta magyarellenes rendezvényét Gheorghe Funar polgármester. A román nép egységéért és méltóságáért című megmozdulást a kolozsvári rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá az Emil Constantinescu államelnök és Göncz Árpád elnök kolozsvári látogatására elrendelt gyülekezési tilalom. /Funar kolozsvári gyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1997. május 25.
Máj. 25-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök. Emil Constantinescu államelnökkel folytatott tárgyalása után közös sajtóértekezletet tartottak, értékelve a kapcsolatokat, amelyek - Constantinescu szerint - modellül szolgálnak a térségben, amelyet konfliktusok gyötörnek. Göncz Árpád a Victor Ciorbea miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről elmondta: örömmel nyugtázta az alapszerződés megvalósításában elért eredményeket, a kisebbségi kérdések megoldására tett lépéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Máj. 25-én Bukarestben Göncz Árpád köztársasági elnök az RMDSZ székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A magas rangú vendéget és a kíséretében lévő személyeket Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, a szövetség több szenátusi és képviselőházi választottja fogadta. Markó Béla történelmi jelentőségűnek nevezte a Magyar Köztársaság elnökének látogatását az RMDSZ székházában egy olyan történelmi helyzetben, amikor a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete részt vállal a kormányzásból, s amikor végre beindult a két ország közötti alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, köztük a magyar kisebbség helyzetének rendezése. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a két ország és nemzet a romániai magyar kisebbség által is egymásra van utalva, mint ahogy közösek az érdekeink az európai integráció vonatkozásában is. Göncz Árpád elmondta, azért jött el az RMDSZ székházába, hogy találkozzon a szövetség vezetőivel és megtudja, mi a magyarság legitim érdekképviseletének a véleménye a Romániában végbement változásokról, a román-magyar kapcsolatok fejlődéséről, az alapszerződés megvalósításának menetéről. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását olyan lépésnek ítélte meg, amit nem lehetett és nem is lett volna szabad megkerülni. Göncz Árpád elnök az RMDSZ vezetői előtt is megerősítette, amit Románia elnökével, Emil Constantinescuval, és Victor Ciorbea miniszterelnökkel a nap folyamán lezajlott találkozói során nyomatékosan kijelentett: Magyarország kiemelten érdekelt abban, hogy Románia az első körben, Magyarországgal együtt csatlakozzék a NATO-hoz, csakúgy mint az Európai Unióhoz, és a magyar kormány minden tőle telhető támogatást megad ahhoz, hogy Románia az első körben váljon a NATO tagjává. A találkozón szó esett a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a romániai reformról, az ebben Magyarország által nyújtandó segítségről, a kisebbségi kérdés megoldásának menetéről, az ezt szolgáló törvények elfogadásáról. Göncz Árpád gratulált az RMDSZ-nek felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt vesz a kormányzásban, és biztosította a szövetség vezetőit Magyarország, a magyar kormányzat segítségéről e felelősségteljes vállalkozásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26., 1034. sz./
1997. május 24.
Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/
1997. május 24.
Máj. 24-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök, Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi szakbizottságának alelnöke, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója, továbbá Fischer Fülöp Ildikó, az ÜE oktatásügyi főosztályának főelőadója. Háromszék és Arad megye kivételével jelen voltak a területi szervezetek elnökei vagy azok megbízottai. Takács Csaba ügyvezető elnök elemezve az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét, a szövetség szakmai és politikai eredményességét pozitívnak ítélte, ugyanakkor elmondta, hogy a koalíciós együttműködést a törvényhozás szintjén csak a parlamenti ciklus lezárásakor lehet minősíteni. A minisztériumok megyei kirendeltségei, valamint más állami intézmények élére az RMDSZ-t megillető tisztségekbe történő kinevezések helyzetéről szólva a folyamatot nehézkesnek ítélte, és úgy fogalmazott, hogy ez károsan befolyásolja a kormányprogram helyi végrehajtását. - Tokay György kisebbségvédelmi miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a tanügyi törvénnyel, valamint a 69-es helyhatósági törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a módosításoknak az összes romániai kisebbség érdekeit kell szolgálniuk. Asztalos Ferenc képviselő beszámolt az oktatási reformfolyamatról, a reformot biztosító körülmények megteremtésének nehézségeiről és e nehézségek kiküszöbölésének módozatairól. Kötő József ügyvezető alelnök tájékoztatott a következő tanévtől beinduló nemzetiségi történelemoktatásról. Kiemelte, hogy az anyanyelvi oktatás önállósodási folyamatát helyi szinten kell megoldani a specifikus problémák ismeretében, oly módon, hogy a globális igény helyi igénnyel találkozzon. Fischer Fülöp Ildikó tájékoztatott a Románia és Magyarország között megkötött, az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szerződés parafálásáról, a szerződés jelentősebb előírásairól.
1997. május 23.
Kiss Ferenc irodalomtörténész 1985-ben agyvérzést kapott, azóta annyira fölépült, hogy ki is tudja fejezni magát. Az írói etikátlanságnak egy kirívó példája nyomasztja. Mindez Dér Zoltánnal /Szabadka/ kapcsolatos. A 70-es és 80-as években Kiss Ferenc számos írása jelent meg Dér Zoltán neve alatt. Akkor Kiss Ferencnek megélhetési gondjai voltak ezért eladta akkori írásait Dér Zoltánnak. Emellett Kiss Ferenc temérdek Csáth Zoltán, Kosztolányi Dezső, Szabadka, Újvidék vonatkozású jegyzetét odaadta Dér Zoltánnak, ezek kutatómunkájának eredményei voltak. Dér Zoltán az Üzenet főszerkesztője, egyszercsak nem küldte tovább Kiss Ferencnek a szabadkai folyóiratot. Kiss Ferenc később döbbent rá: azért nem küldte a lapját, mert az ő tudta és beleegyezése nélkül közölni kezdte írásait, de saját neve alatt. Amikor Kiss Ferenc - lassan felépülve - kezdte visszakérni saját jegyzeteit, akkor Dér Zoltán egy részt visszaadott, de a többit letagadta. Megdöbbentő: Kiss Ferenc felsorolta, hogy Dér Zoltán megjelent könyvei közül melyeknek ő a "társszerzője": Csáth Géza emléke, Örvénysodró, Írások az élet jó és rossz oldaláról, Szembesülések, kritikák, tanulmányok, Szülőföld és költője, Perben a pusztulással. /Kiss Ferenc: Dér Zoltánról. = Élet és Irodalom, máj. 23./
1997. május 23.
Tokay György kisebbségügyi miniszter máj. 20-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a közösségi javak visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadásáig a kormány több szimbolikus értékű ingatlan visszajuttatását ígéri a nemzeti kisebbségeknek. A Kisebbségvédelmi Hivatal tárca nélküli minisztere szerint a kormány ezzel az intézkedéssel az kívánja bizonyítani, hogy az ígérgetések szintjéről a tettek mezejére lép. Iulian Sorin, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa ebben az ügyben illetékes bizottságának elnöke elmondta, hogy a törvény szövegét a tanács jogi bizottsága már véglegesítette, de mivel az NKT egy éve nem ülésezett megvitatására nem kerülhetett sor. Tájékoztatott, hogy jelenleg folyik az elkobzott javak feltérképezése. Elmondta, hogy egyedül a zsidó közösségi igények tisztázódtak mindeddig. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1997. május 23.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora nyilatkozatban értékelte a tanügyi törvény módosítását célzó törvénytervezetet. Szerinte a módosító tervezet az 1995-ben hatályba lépett tanügyi törvényhez hasonlóan nem tesz eleget a román oktatás követelményeinek, mivel a valóban lényeges változtatásokhoz elsősorban a törvény koncepciójának megváltoztatására lenne szükség, a jelenlegi indítványok pedig nem hordozzák magukban a valós egyetemi reform feltételeit. Marga szerint azok csupán az oktatás normalizálására és nem a reformjára vonatkoznak. "A tanügyi törvény módosításának tervezete tehát igen kevés reformintézkedést tartalmaz, és azt a látszatot kelti, mintha mélyreható átszervezésre csupán az anyanyelvi oktatás esetében van szükség" áll a rektor közleményében. Marga szerint a módosító tervezet mindegyik intézkedése újabb kiegészítésre szorul. Szerinte elmarad a pontos jogi szabályozás a multikulturális szerkezetű és tevékenységű felsőoktatási intézmények esetén is. Fontosnak tartja az egyetemek saját jövedelmét illető pontos megfogalmazást is. Marga végül kijelentette, hogy a módosító tervezetben érintetlenül maradnak például a doktorátus, illetve a fokozati vizsgákkal kapcsolatos kérdések, a minisztérium mellett segédkező szakbizottságok tevékenységi körének meghatározása és az európai felsőfokú intézményeket foglalkoztató, az egyetemi reformmal kapcsolatos kérdések is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1997. május 23.
Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa máj. 23-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Kolozsvár kultúrvárosi hírnevéhez méltóan államfőnek kijáró tisztelettel fogadja majd Göncz Árpádot. Az esetleges rendzavarások megakadályozására máj. 25-27-e között betiltja a tüntetéseket. Funar polgármester nem szerepel a meghívottak között, amennyiben mégis megjelenik a hotel bejáratánál, a Biztonsági és Őrszolgálat /SPP/ emberei feltartóztatják. - Mindennek ellenére Gheorghe Funar nyílt levélben értesítette Emil Constantinescu elnököt, hogy máj. 24-27-e között több nyilvános gyűlést rendez Kolozsváron A román nemzet egysége és méltósága néven. A szervezők: Vatra Romaneasca, Avram Iancu, George Baritiu, illetve a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elüldözött Románok Szövetsége. Funar szerint Göncz Árpád látogatása az RMDSZ és néhány ezer Magyarországról hozott fiatal diverziója. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az SPP az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /Biztonsági és Őrszolgálat/, a kilenc román titkosszolgálat egyike.
1997. május 23.
A Szabadság ismerteti Göncz Árpád köztársasági elnök romániai látogatásának programját. Az elnök máj. 25-én érkezik meg, először Emil Constantinescu elnökkel tárgyal, majd Victor Ciorbea miniszterelnökkel, Ion Iliescu volt elnökkel, máj. 26-án felavatja Snagovban a Nagy Imre emlékoszlopot. Beszédet mond a parlamentben, Kolozsvárra, máj. 27-én Marosvásárhelyre érkezik, onnan indul majd vissza. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1997. május 23.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette álláspontját a tiszteletbeli elnök állásfoglalásával kapcsolatosan. Markó Béla az MTI hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a kormányzásban való részvétellel, többször megkérdőjelezte a szövetségi vezetők koalíciós tevékenységét, bár annak idején a belépést bíráló véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSZ-ben. "Tőkés Lászlót vagy félretájékoztatták, vagy félreérti a módosító javaslatokat, hiszen szó sincs arról, hogy a szövetség vezetősége egy pillanatig is megfeledkezett volna a majdnem 500 ezer aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetről" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, hogy "amit Tőkés László állít állásfoglalásában, egyszerűen nem igaz". Ugyanis a mostani módosító javaslatok majdnem teljes egészében lefedik az RMDSZ szóban forgó törvénytervezetét, az intézményalapításra, illetve a vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó pontok kivételével, de ezek más törvényekre tartoznak. Markó Béla kijelentette, hogy nem szívesen vitázik egy olyan időszakban, amikor az RMDSZ előtt nehéz feladatok állnak, amikor még hátra van a módosítások parlamenti megvitatása, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítása és vitája. Szerinte egy ilyen időszakban teljes összefogásra lenne szükség az egész RMDSZ, a közvélemény részéről, s nem a kudarcérzés felébresztésére, a kudarc előrevetítésére. A törvénytervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a parlamenti vitának mielőbb meg kell kezdődnie azt követően, hogy a kormány véglegesít néhány, nem a kisebbségi témákra vonatkozó részletet. A koalíciós politikusok támogató nyilatkozatait természetesnek nevezte, hiszen a tervezet koalíciós egyeztetés eredménye. Markó Béla nem tartja meglepőnek az Egységpárt vagy a Nagy-Románia Párt állásfoglalásait, de sokatmondónak nevezi azt, ahogy az RTDP színeit váltogatja; miután tavaly a választások előtt aláírásig vitte a román-magyar alapszerződést és most élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnének az abban foglaltaknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23., Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Markó Béla válaszát ismerteti az Adevarul de Cluj is. A Romania Libera szerint Markó Béla rendkívül veszélyesnek minősítette Tőkés László állásfoglalását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 23., 95. sz./
