Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 238 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 211-238
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. június 19.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya elemezte az illetékességi körébe tartozó kulturális reform végrehajtását ösztönző törvénykezési munkából rá háruló feladatok elvégzését. A 3-as pont raportőre Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, a jogi és politikai kérdésekkel foglalkozó bizottság elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 1050. sz./

1997. június 19.

A Remus Opris vezette kormányküldöttség Székelyudvarhelyre látogatott. A felek megegyeztek, hogy a kormány közvetítésével tovább folynak a tárgyalások. "Nagy eredménye a tárgyalásnak az, hogy amíg egyszerűsödik a tulajdonjogi képlet, addig nincs költözés" - olvasható a lap beszámolójában. Ennek ellenére az Adevarul tovább folytatja a magyarellenes uszító kampányát és ismét első oldalas cikkben foglalkozik azzal, hogy most már a magyar történelmi egyházak is társultak a görög katolikusok üldöztetéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1997. június 18.

Kormányhatározattal a Kriterion Kiadót átszervezték, létrehozták a Kriterion Kiadó Rt. Kereskedelmi Társaságot, amely egészében állami tőkével működő jogi személy. Tevékenysége: könyvek, periodikumok kiadása és forgalmazása román nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén. A Kriterion személyzetét átvette a társaság. A máj. 5-én kelt rendeletet magyar nyelven a Hivatalos Közlöny máj. 26-i, 69-es számában jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. június 18.

Lehangoló képet nyújt a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ épülete. A tavaly beomlott díszterem javítása máig sem fejeződött be. Nagy összefogásra lenne szükség, hogy rendbehozzák az épületet. /Ferenc L. Imre: nem az ünneprontás szándékával... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. június 18.

Jún. 18-án Bukarestben a képviselőház emberjogi bizottsága meghallgatta Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, Dézsi Zoltánt, Hargita megye prefektusát és Egyed Árpád megyei főjegyzőt a csereháti ügyben. Elsőnek Remus Opris kormányfőtitkárt hallhatták meg, aki kijelentette, hogy homály fedi a csereháti beruházás hétterét. Szerinte gyanús az adományozás. A svájci Bürger azt mondta, hogy árvaházról van szó és szerinte az apácáké az épület. Az apácák ragaszkodnak az épülethez. Arról nem beszéltek, hogy jelenleg székházuk sincs. Szász Jenő kifejtette, hogy a terület egyértelműen a városé /többen úgy tudták, hogy az államé a terület/. Remus Opris szerint a terület maradjon továbbra is Székelyudvarhely tulajdona. Az emberjogi bizottság egyelőre nem foglalt állást. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./

1997. június 18.

Jún. 18-án, csütörtökön a szenátus oktatásügyi bizottsága kvórum hiányában nem tudta megvitatni a tanügyi törvényt módosító törvényjavaslatot. A kormánykoalícióhoz tartozó egyik bizottsági tag külföldön, hivatalos kiküldetésben volt, az ellenzéki SZDRP és RNEP bizottsági tagjai /Gheorghe Dumitrascu és Costica Ciurtin/ pedig azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy nem érkezett meg a rektorok tanácsának álláspontja a tervezetről, elhagyták a termet és így bojkottálták az ülést. George Pruteanu szenátor, a bizottság elnöke és további öt szenátor - köztük Markó Béla és Lőrinczi Gyula - közleményben ítélte el az ellenzék szenátorainak eljárását. A törvényjavaslatot az Állandó Büró június 11-i határozata értelmében sürgősségi eljárással kellett volna hogy megvitassa a szenátus, ám nincs kizárva, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadják el a törvénymódosító tervezetet /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./

1997. június 18.

Göncz Árpád elnök kolozsvári koszorúzására tért vissza Dávid Ibolya /MDF/ napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés jún. 18-i ülésén arra, amit a múlt héten kifogásolt: azt az emléktáblát is megkoszorúzta, amelyet Funar, a hírhedt polgármester állíttatott, amelyen az áll, hogy a magyar nemesség 40 ezer románt és 230 falut elpusztított. A kitalált bűnökről szóló tábla megkoszorúzása önkéntes vállalása annak, ami nem történt meg. Akkor Szabó Zoltán /SZDSZ/ művelődésügyi államtitkár a kormány nevében helyeselte Göncz gesztusát, történelmi megbékélést szolgáló gesztusként értékelte. Dávid Ibolya hiányolta a magyar áldozatok emléktábláját. Emlékeztetett rá, hogy Kijevben Göncz Árpád megköszönte az ukránoknak, hogy "átengedték" honfoglaló őseinket. Miféle öntudat lakozik a magyarságot jelképező elnökben? - tette fel a kérdést a képviselőnő. Szent-Iványi István /SZDSZ/ államtitkár szerint az ellenzék tévedett, Göncz Árpád nem koszorúzta meg a kifogásolt táblát, hanem az ugyanott levő Petőfi-emléktáblát. Pokorni Zoltán /Fidesz/ azt tette szóvá, hogy a koszorúzásról szóló múlt heti felszólalást követően Szabó Zoltán helyeselte a gesztust, akkor még nem tartotta szükségesnek helyesbíteni az MDF-es képviselő felvetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 19./

1997. június 18.

El kell készíteni a leltárt az eltelt hat hónapról, ahogy koalíciós partnereink is elkészítik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elsődleges a gazdasági sokkterápia, a reform beindítása, azonban kisebbségi jogok területén is be kell indítani a változásokat. Itt nem hosszú a lista, két jelentős lépésre lehet utalni, a diplomahonosítási egyezményre és a közigazgatási törvény módosítására. Ennek értelmében ahol 20 %-nyi kisebbség él, ott a közigazgatásban kötelező módon használni kell a magyar nyelvet. Másik nehéz feladat az oktatási törvény módosítása. Nagy gondot okoz az, hogy továbbra is a régi emberek vannak kulcspozícióban. Cseke Gábor feltette a kérdést, milyen veszteséget jelent "sorainkból jövő támadás", a tiszteletbeli elnök állásfoglalása. Sokan "megpróbálják fölnagyítani a késlekedést". Itt nem az RMDSZ kudarcairól van szó, hanem a romániai magyarságéról. Markó Béla nem kíván a nyilvánosság előtt polemizálni Tőkés Lászlóval, de hozzátette, hogy a tiszteletbeli elnök helyzetelemzése téves és "veszélyes is". Markó határozottan visszautasította azt, hogy az egyházak ügyét nem képviselnék teljes elkötelezettséggel. /Cseke Gábor: Már készül a leltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. június 17.

Bethlen Könyvtár /Nagyenyed/ jún. 6-7-én tudományos rendezvénysorozattal emlékezett a könyvtár létrejöttének 375. évfordulójára. Az erdélyi könyvtárak a tudomány szolgálatában című szimpóziumon Ambrus Hedvig, dr. Deé Nagy Anikó, Spielmann Mihály /Teleki Könyvtár munkatársai/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Újvári Mária /Kolozsvár, Egyetemi Könyvtár/, Sipos Ibolya /Batthyaneum, Gyulafehérvár/ és Roth András Lajos /Dokumentációs Könyvtár, Székelyudvarhely/ tartott előadást. A részvevők megismerkedtek ezzel a vidékkel, Gyulafehérváron a Batthyaneum kincseivel, értékes könyveivel, majd a székesegyházzal, Alvincen felidézték a történelmet, Marosilyén Bethlen Gábor ma is álló szülőházán koszorút helyeztek el. Visszajövet Ompolyosgyepűn az 1848. okt. 24-én a románok által meggyilkolt, Zalatnáról menekülő 700 ártatlan magyar tömegsírjánál megálltak, az obeliszk előtt, Sárdon, Boroskrakkón, Marosszentimrén a református lelkek nélkül maradt, málladozó templomok előtt, Magyarigenben Bod Péter síremléke előtt, az ezer férőhelyes, de ma már csak hat református lelket befogadó templom előtt és mellette az állandó Bod Péter-kiállítást tekintették meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1997. június 17.

A Teleki Oktatási Központban június 13-18. között folyó idei összejövetel témája: Műemlékvédelem és természetvédelem. A népfőiskola társszervezője a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Rhododendron Környezetvédő Egyesület. A népfőiskola Kárpát-medencei részvétellel zajlik, jelen vannak a magyarországi Székely Kör, a Budapest Környéki Népfőiskola Egyesület képviselői, továbbá Szabadkáról is érkeztek vendégek a hazai meghívottak mellé. Az összejövetel célja, hogy megvitassa, mit tehetnek a szakmai civil szervezetek annak érdekében, hogy a műemlék- és természetvédelemben felkészült polgárok álljanak a társadalom szolgálatában. A rendezvény előadói a szakma jeles magyarországi és hazai képviselői. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya részéről jelen voltak Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető, népfőiskola-szervező, valamint Balogh Ferenc főelőadó, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 1050. sz./

1997. június 17.

Immár a III. Honismereti Népfőiskola Táborát tartja a megalakulásától eltelt négy esztendő alatt Szovátán az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság.

1997. június 17.

A magyar nyelvű oktatás és közművelődés újraindításának szükségessége a moldvai csángó faluközösségekben nemzeti önépítésünk folyamatában kiemelt fontosságú feladat. Ebből a tényből kiindulva, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Oktatási Főosztálya neves hazai néprajzkutatók, Pozsony Ferenc és Tánczos Vilmos tanulmányaira támaszkodva, elkészítette az intézménytelepítési tervezet térképét, amelyet tanulmányozásra és gyakorlati alkalmazásának előkészítésére a kormányzatban dolgozó illetékes RMDSZ-tisztségviselők elé terjeszt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17., 1050. sz./

1997. június 17.

Román Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács jún. 13-i ülésén megvitatta Románia nemzetvédelmi stratégiáját, amely tartalmazza a belső és külső kockázati tényezők rendszerét. Nemzetbiztonságát a román állam saját eszközeivel, de az európai és euroatlanti térség államaival együtt valósítja meg. A stratégiát Emil Constantinescu elnök a parlament elé terjeszti. Emil Constantinescu elnök a washingtoni döntéssel kapcsolatban /hogy csak három országok veszik fel az első körben, Románia kimarad/ kijelentette: meg kell érteni, hogy Lengyelország és Románia csatlakozása nélkül a jelenlegi geopolitikai helyzetben a NATO kibővítése elképzelhetetlen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

1997. június 17.

Jún. 17-19. között Athénban kerül sor a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének 9. ülésszakára. Napirenden szerepel: 1/ A tagállamok Vámszabályzatának javítását célzó ajánlás elfogadása; 2/ A regionális szervezet Kereskedelmi és Fejlesztési Bankjával kapcsolatos problémák megvitatása; 3/ A regionális szervezet parlamenti és kormányszervei közötti együttműködési mechanizmus tökéletesítését célzó ajánlás elfogadása; 4/ A térség országaiban fokozott problémát okozó menekültkérdés megoldását célzó ajánlás elfogadása; 5/ Pénzügyi kérdések. -

1997. június 17.

Jún. 17-én nyolcnapos amerikai látogatásra indult Victor Ciorbea miniszterelnök, kíséretében van Tokay György kisebbségügyi miniszter is. Ciorbea elmondta, hogy útjának célja: tájékoztatni az amerikai kormányzatot a romániai reformfolyamatokról. Találkozik Al Gore alelnökkel, törvényhozási személyiségekkel, üzletemberekkel és személyesen nyújtja át Bill Clinton elnöknek Emil Constantinescu államelnök levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1997. június 17.

Jún. 17-én, a napirend előtti felszólalások során Rákóczi Lajos Bihar megyei képviselő beszédében a múlt hét végén bekövetkezett Bihar megyei árvízről tájékoztatta a T. Házat. Az RMDSZ-képviselő sürgős és határozott lépéseket követelt a kormánytól, mindenekelőtt pedig kérte az érintett területek katasztrófa sújtotta övezetté való nyilvánítását. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 1051.sz./

1997. június 16.

Szilágy megyében a következő tanévre 15 magyar nyelvű kilencedik osztály indítását tervezik Zilahon, Szilágysomlyón, Szilágycsehben. Sarmaságon és Krasznán. A szakiskolai oktatásban nem indul magyar osztály. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1997. június 16.

Nyárádszeredán júl. 12-én immár harmadszor helyezik vissza főtéri alapzatára Bocskai István mellszobrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1997. június 16.

Megjelent Magyari András /és munkatársai/: Gyergyóalfalu a történelem sodrában Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997/ című falumonográfia. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1997. június 17.

Jún. 17-én tartották a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ vezetőinek, parlamenti képviselőinek és szenátorainak szokásos heti tanácskozására az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök jelenlétében megvitatták a kormányzati munka aktuális kérdéseit, a koalíciós egyeztetések és a kormányprogram szellemében megvalósításra váró időszerű feladatokat, kiemelten a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet helyzetét, a földtörvénnyel kapcsolatos egyeztetett koalíciós álláspontot, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői beszámoltak az egyes tárcákban folyó munkáról, az elkövetkező időszakban esedékes, megoldandó feladatokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18., 1051.sz./

1997. június 16.

Az 1970-es árvízhez hasonló volt az a pusztítás Szilágy megyében, amit a felhőszakadás okozott. Szilágyballán és Szilágybaksán 75 családi házat és a gazdasági épületeket öntött el a hirtelen jött árvíz, a katonák Sarmaságon mentettek ki embereket és jószágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Az esőzések miatt a Berettyó kilépett medréből és az árvíz Berettyószéplak környékén 12 halálos áldozatot követelt, húszan megsebesültek. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./

1997. június 16.

Jún. 5-i keltezéssel felmentették Kincses Elemért a marosvásárhelyi Nemzeti Színház aligazgatói állásából. Kincses Elemér nyilatkozott leváltásáról, melyet nem a miniszter, hanem Kelemen Hunor államtitkár írt alá. Az indoklás valótlanságokat állít, egyes megfogalmazásai emberi és művészi méltóságát sérti. Kelemen Hunor elismerte, nyilatkozta Kincses, hogy döntése meghozatalában bizonyos erők sugallatára is hallgatott. Kincses Elemér elmondta: "Egyetlen színház vagyunk, amely Sütő Andrást három év alatt háromszor tűzte műsorra, az idén Sík Sándornak István, a király című darabját" játszották. Elképzelése szerint a színház magyar tagozatának Marosvásárhely, Erdély magyarságát kell szolgálnia minél magasabb szinten. - Anyagi és morális leépülés fenyegeti a színházat. A színháznak "megmaradásunkat kell szolgálni". "Ellentétbe állítani a nemzetit, a hagyományosat az értékkel, a leggonoszabb politikai tettek egyike." Úgy érzi, "eltávolíttatásom politikai döntés", mert "politikai, esztétikai és morális elveim sajnos gyökeresen mások mint azé a hatalomé, amelyik most engem leváltott." 1990 márciusában Andrei Plesu esszéíró, filozófus nevezte ki, és 1997 júniusában Kelemen Hunor ifjú RMDSZ-es államtitkár váltotta le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1997. június 16.

Az Egyesült Államok elnöke úgy látja, hogy Csehország, Magyarország és Lengyelország mutatott olyan fejlődést, hogy a NATO-ba meghívotti státuszra érettnek tekinthetők, fejtette ki William Cohen a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli értekezletén. Adrian Severin szerint ez a bejelentés nem meglepő, bár Románia úgy véli, hogy ez az amerikai álláspont nincs összhangban az Egyesült Államok érdekeivel. Románia bízik abban, hogy Amerika megvizsgálja az összes érvet, mielőtt kimondaná az utolsó szót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1997. június 16.

Az ortodox egyház tiltakozik az ellen, hogy visszaadjon bármit is a görög katolikusoknak A Cronica Romana, a Curierul National és a Jurnalul National szerint Teoctist pátriárka tiltakozott a szenátus döntése ellen, miszerint azokban a helységekben, amelyekben több templom van és legalább egy a görög katolikus egyházé volt, ott az ortodoxok vissza kell adjanak nekik egy templomot. Az Azi ismerteti más ortodox egyházfők tiltakozását is, míg a Ziua idézi a Vallásügyi Államtitkárság és a Törvényhozói Tanács véleményét, miszerint a törvény alkotmányellenes, sérti a jogállam alapelveit és az egyházak autonómiáját. Az Azi idézi Ioan Robu római katolikus püspököt, aki szerint "az ortodox püspökök sietve nyilatkoztak, anélkül, hogy figyelembe vették volna a román nép igazságérzetét". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 16./

1997. június 16.

Az amerikai állásfoglalás ellenére Románia még mindig reménykedik abban, hogy meghívást kap a júliusi madridi NATO-csúcstalálkozóra, nyilatkozta jún. 16-án Lisszabonban a kétnapos a látogatásra Portugáliába érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. /Románia reménykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. június 16.

Az erdélyi magyarság történelmi küldetése címmel tartott előadást dr. Kötő József, az RMDSZ oktatási, művelődési és egyházügyi ügyvezető alelnöke azon a "Szülőföldünk a Kárpát-medence" című konferencián, amelyet a Magyarok Világszövetsége Veszprém megyei szervezete rendezett 1997. június 14-15-én, Pápán. A népes hallgatóság előtt előadásokat tartott még Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke és Böszörményi István tanár Szlovákiából, Galambos Iréneusz bencés tanár, alsóörsi plébános Ausztriából, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Göncz László, a Muravidéki Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. A konferencia zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely síkraszáll a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek egyéni és csoportos jogainak szavatolásáért, a vallásszabadságért, az egyházak elkobzott javainak visszaadásáért, a felekezeti oktatásért, az önkormányzatot biztosító különböző autonómiaformákért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16., 1049. sz./

1997. június 16.

Jún. 16-án a szenátus megszavazta a zsidó közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendelet törvényerőre emelését. Amint a másik ház is megszavazza, akkor lesz törvény a 21. számú sürgősségi kormányrendelet, amely hat ingatlan visszaadásáról intézkedik a romániai zsidóság számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy a visszaadott ingatlanokat egy alap fogja kezelni, melynek rendeltetése, hogy küzdjön az antiszemitizmus és a xenofóbia ellen, segítse a zsidó közösséget kulturális identitása megtartásában. Eckstein Kovács Péter ezt precedens értékűnek tekinti, hiszen a kormány németeknek is visszaadott ingatlant. Ugyanez a kormány tervezi, hogy kárpótlást nyújt azoknak a románoknak, kik 1940-ben Bulgáriában éltek, és ott voltak ingatlanaik. /Beindult a restitúció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1997. június 14.

Reizer Pál szatmárnémeti püspök jún. 14-én Szatmárnémetiben, a székesegyházban pappá szentelte Fromhercz Attila Mihály nagybányai illetőségű, Győrben végzett teológust, és diakónussá Tzier Ernő mezőteremi születésű gyulafehérvári teológust. Reizer Pál püspöki működése alatt immár a 11. lelkészt fogadhatott be a papi rendbe. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 16./

1997. június 14.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. június 13.

A Székelyudvarhelyen megjelenő Pulzus című szakmai hetilapon kívül Marosvásárhelyen is megjelenik egy Pulzus nevű kiadvány, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség lapja, melynek 1997. januárjában látott napvilágot a 25. száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 211-238




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998