Klaus Kinkel német külügyminiszter a reformpolitika következetes folytatására biztatta a bukaresti kormányt, amikor febr. 13-án Bonnban román kollégájával, Andrei Plesuval találkozott. Kinkel rámutatott, hogy Németország 1990 óta egymilliárd márkával segítette a romániai reformfolyamatot. /MTI/
1998. február 13.
Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 13-án beiktatta hivatalába a kabinetből kivált demokrata párti Victor Babiuc helyére lépő új nemzetvédelmi minisztert, Constantin Dudu Ionescut. /MTI/
1998. február 13.
Febr. 13-án Emil Constantinescu államfő vezetésével ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amely megvizsgálta a védelmi ipar helyzetét. A testület szerint a védelmi ipar javarészének állami ellenőrzés alatt kell maradnia. Az ágazat kulcsfontosságú nagyvállalatai az ezredfordulóig állami tulajdonban maradnak, csupán a RATMIL nevű hadiipari vállalatcsoport bizonyos kapacitásainak magánosításáról lehet szó. /MTI/
1998. február 14.
Horn Gyula miniszterelnök felvetette a vízum bevezetésének ötletét, az ennek nyomán esetleg időszerűvé váló kölcsönösségi eljárás bevezetésének lehetőségét tanulmányozzák Bukarestben. Stanciu azt kérte az államfőtől, hogy Victor Ciorbea kormányfőt bírja rá, vizsgálja felül Horn Gyulával Kolozsváron létrejött szóbeli megállapodását egy különálló magyar egyetem létrehozásáról. Stanciu ugyanakkor arra kérte Constantinescu elnököt, ígérje meg, hogy nem gyakorolnak nyomást a szakbizottság tagjaira, s biztosítsa a tanügyi törvényre vonatkozó kormányrendelet nyilvános megvitatását, illetve a titkos szavazást a dokumentum képviselőházi tárgyalásakor. /Mindent vissza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1998. február 16.
A kolozsvári magyar főkonzulátuson Bíró Gáspár vezetésével idegenforgalmi részleg nyílt. Az idegenforgalmi részleg feladata lesz Románia egész területén s azon belül a gazdaságilag fontosabb erdélyi vidékeken a magyar turizmus romániai képviseletének ellátása. 1997-ben 3,5 millió román állampolgár járt Magyarországon és közülük mintegy 2 millióra rúg azoknak a száma, akik egynél több éjszakát töltöttek a szomszédos országban. Magyarországról mintegy 800 ezren érkeztek Romániába tavaly, de közülük nagyobb arányt képviseltek a turisztikai céllal utazóké, mint a Magyarországra utazott román állampolgárok esetében. Ezek a számok indokolják - mutatott rá az IKIM helyettes államtitkára -, hogy a magyar fél megfelelő idegenforgalmi információkkal szolgáljon a Magyarországra látogatni kívánó román állampolgároknak. A most induló kolozsvári magyar turisztikai részlegnek az is feladata, hogy eljuttassa a magyar idegenforgalmi ajánlatokat a román intézményekhez, irodákhoz, munkatanácskozásokat rendezzen s általában egész Romániában megismertesse a magyarországi úticélokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
1998. február 16.
Emil Constantinescu elnök szerint az illegális bevándorlás veszélyezteti Románia nemzeti érdekeit, károsan befolyásolja az ország munkapiacát. 1997-ben több mint 36 ezer illegális bevándorlót találtak Romániában. Közülük körülbelül 30 ezren üzleti tevékenységgel, tanulmányi célokkal, vagy rokonlátogatással indokolták jelenlétüket Romániában, azonban nem hosszabbították meg tartózkodási vízumukat. Több mint négyezren viszont semmivel sem tudták indokolni romániai tartózkodásukat. Több mint 2200-an súlyos bűncselekményt követtek el Romániában. A Legfelsőbb Védelmi Tanács legutóbbi ülésén szigorító intézkedéseket sürgettek az illegális bevándorlás feltartóztatására, mert a nyugati országok bevándorlási szigorításai következtében fennáll annak a veszélye, hogy Romániában reked nagyon sok külföldi, akinek sem megélhetési, sem munkalehetősége nincs. /89 idegen gyilkos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1998. február 17.
Románia 2000-től évente 3 milliárd ECU-t kap az Európai Uniótól - közölték Bukarestben. Monika Wulf-Mathies, a regionális politikáért felelős EU-biztos látogatott Romániába és közölte, hogy az Európai Unió hamarosan 30 százalékkal kívánja növelni a felzárkózási erőfeszítéseket támogató összegeket. A román csatlakozást előkészítő stratégiai programokra, melyek körvonalai most 2006-ig beláthatók, az EU évente egymilliárd dollárt kíván fordítani, amihez hozzá kell számítani a PHARE-program másfél milliárdját és a mezőgazdasági költségvetés 500 millió ECU-s csatlakozás-előkészítő támogatását is. E számadatok figyelembe vételével Románia 2000-től kezdve évente 3 milliárd ECU-t kap az Európai Uniótól a csatlakozás előkészítését támogató alapokból - közölte a bukaresti Romania Libera című napilap. Monika Wulf-Mathies EU-biztost fogadta Bukarestben Victor Ciorbea kormányfő is. Az EU-biztos érdeklődött a Romániában végbemenő átfogó reform iránt, főleg a regionális fejlesztést és a szociális beruházásokat szolgáló struktúrák iránt érdeklődött. Wulf-Mathies hangoztatta, hogy az EU támogatja Románia integrációs erőfeszítéseit és a pillanatnyi nehézségek legyűrését. De az EU-biztos hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalások megkezdése "a belső felkészülés minőségétől, intenzitásától és ütemétől, valamint a kibontakozó reformtól függ". Az európai biztos értékelése szerint Románia figyelemre méltó haladást ért el, de rámutatott, hogy csak a románokon múlik, milyen gyorsan csatlakozhat országuk az EU-hoz. /2000-től nagymértékű támogatás Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1998. február 17.
Febr. 17-én, Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott a román közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztőségeinek képviselőivel: Boros Zoltánnal, Simonffy Katalinnal és Csép Sándorral. A megbeszélésen, amelyen a hazai magyar közszolgálati televíziós adások gondjairól - kiemelten az adásidő lerövidítéséről és felaprózásáról, illetve kedvezőtlen időpontban történő sugárzásáról - folyt tanácskozás, az RMDSZ részéről részt vettek Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és dr. Kakassy Sándor, a képviselőház kulturális és médiabizottságának tagjai, Szabó Károly és Puskás Bálint a szenátusi frakció alelnöke, illetve titkára, valamint Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19. - 1211. sz./
1998. február 17.
A washingtoni magyar nagykövetségen febr. 17-én átadták Száz Zoltán nemzetközi jogásznak a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetést, amelyet a romániai magyarság jogainak védelmében kifejtett eredményes tevékenységért kapott. Száz Zoltán több évtizedig segítette az Egyesült Államokba érkezett magyarokat a letelepedésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1998. február 18.
Febr. 18-án rövid látogatás tett Romániában Oscar Luigi Scalfaro olasz köztársasági elnök. Találkozott Emil Constantinescu elnökkel, majd elismerően szólt az ENI olasz olajkonszern és a román kormány között február 10-én létrejött megállapodásról, amely előirányozza a Constantát és az olasz kikötővárost, Triesztet összekötő olajvezeték építését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1998. február 18.
Febr. 18-án a szenátus közigazgatási szakbizottsága megerősítette azt a korábbi döntést, miszerint a kisebbségi lakosság településenkénti 20 százalékos aránya esetében jogos a két- vagy többnyelvű helységnévtáblák alkalmazása. A román parlament felsőházának közigazgatási szakbizottsága a koalíciós pártokhoz tartozó szenátorok többségi szavazatával hagyta jóvá a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletnek ezt az előírását. Remus Opris kormányfőtitkára elmondta, hogy a kormányrendelet alkalmazása folytán Romániában ez idő szerint 263 helység esetében alkalmazzák a kétnyelvű helységnévtáblákat. Ezek közül 10 településen németek, 20-ban ukránok, 10-ben oroszok, 9-ben török-tatárok és 9-ben horvátok is laknak a többségi románok mellett. Opris szerint csak két helységben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen történtek incidensek a kétnyelvű táblák alkalmazása miatt. Ugyancsak febr. 18-án döntött a román szenátusi közigazgatási szakbizottság arról is, hogy a 22/1997-es kormányrendeletből törli azt az előírást, amely kimondja, hogy a polgármesterek és a helyi tanácsosok adott esetben tagjai lehetnek a kormánynak is. Ez teremtett törvényes alapot ahhoz, hogy Victor Ciorbea, akit eredetileg a román Demokrata Konvenció színeiben választottak meg Bukarest főpolgármesterének, úgy lehetett miniszterelnök, hogy közben nem kellett lemondania főpolgármesteri tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ A 22/1997-es kormányrendelet értelmében azokban a helységekben, ahol a helyi tanácsosok egyharmada egy adott nemzetiségi kisebbséghez tartozik, a tanácsülés az illető kisebbség nyelvén is megtartható, azaz a kisebbségi képviselők anyanyelvükön vehetnek részt a tanácsülés munkálataiban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
1998. február 18.
Egyes pártok vezetői nem tartják be a koalíciós megállapodásokat, ez a politikai kultúra hiányára utal, állapította meg Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a vele készült interjúban. Az újságíró megjegyzésére, hogy a tanügyi törvény szenátusi kedvezőtlen elfogadása, a Cserehát-ügyben több mint visszafogott volt a magyar kormány, nem túlzott ez az óvatosság, Varga Attila azt válaszolta, hogy erre a magyarországi politikusok tudnának válaszolni. A képviselő szerint jó lenne, ha Cserehát ügye kikerülne a politika szférájából. /Sike Lajos: Ha lobbizik, az RMDSZ az országnak lobbizik! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
1998. február 18.
Az RMDSZ febr. 18-án Bukarestben tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök a kormányzati és törvényhozási munka felgyorsítására, a legsürgősebb teendőkre hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra, hogy ki kell küszöbölni a kormányzati és törvényhozási munkát akadályozó koalíciós ellentéteket, különböző válsághelyzeteket, mivel már vannak külföldről származó jelzések, hogy ezek a konfliktusok késleltetik a romániai reformfolyamatot, és kedvezőtlenül hatnak Románia külföldi megítélésére. Nemcsak a koalíció, hanem az egész román társadalom érdeke ezeknek az ellentéteknek a gyors kiküszöbölése, feloldása. Ami az RMDSZ-nek leosztott három új államtitkári tisztséget illeti, Markó Béla úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik szövetségünk számára azt, amire mindig is, de különösen kormányra lépésétől kezdve szüntelenül törekedett az RMDSZ, nevezetesen, hogy fokozottabb mértékben, aktívan kivegye részét az ország általános problémáinak a kezelésében, a gazdasági és szociális szféra minden területén. Ezekre a tisztségekre szövetségünk megtette javaslatait, az új államtitkárok kinevezésére pedig rövidesen sor kerül. Szabó Károly szenátor a Nagy Románia Párt példátlan akciójára hívta fel a sajtó figyelmét. Példátlannak és súlyosan alkotmányellenesnek nevezte azt a felbujtó nyilatkozatot, amelyet C.V.Tudor testvérbátyja, Marcu Tudor NRP-s szenátor tett, s amellyel a Nagy Románia Párt engedetlenségre szólította fel a hadsereget a kormány, illetve a parlament, az alkotmányos hatalom ellen, amennyiben Románia részt venne egy esetleges Irak elleni akcióban. Ilyen értelmű felkérés nem hangzott el Románia felé, sem más országok felé, de Romániának nemzeti érdeke azok mellé az államok mellé állni, amelyek tiszteletben kívánják tartani és tartatni a nemzetközi normákat. S hogy a kormány ezt a szándékát kinyilvánította, ez nagyon természetes, mondotta Szabó Károly. A kérdésben egyébként érdemi döntést csak a parlament hozhat majd. Ezért az NRP példátlan cselekedetével nemcsak a kormányt támadta meg, hanem súlyosan vétett az alkotmány ellen. Márton Árpád ugyancsak példátlanul súlyosnak nevezte, hogy egy parlamenti párt ilyen uszító, felbujtó nyilatkozatra ragadtatta magát, és hozzátette, hogy az NRP eme nyilatkozatára a Btk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ciorbea-kormány Irak ügyében tett nyilatkozatával kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Markó Béla nyomatékosan leszögezte, hogy ez nem katonai kérdés, hanem politikai. Romániának el kell döntenie, hogy merre tart. Mi, az RMDSZ, és a koalíció is, azt akarjuk, hogy Románia minél hamarabb betagozódjon a nyugati védelmi rendszerhez, amely a demokrácia értékeinek védelmét írta zászlajára, hangoztatta az RMDSZ elnöke. Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyi asszisztensek, más egészségügyi alkalmazottak sztrájkját törvényesnek, a sztrájkolók béremelési követeléseit jogosnak ismerte el, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a 34-es sz. kormányrendelet által nyújtott 25%-os béremelésnél a kormány jelenleg nem tud többet adni, mert egyszerűen nincs honnan. Azt is hozzátette, hogy bár az akció jogos, a szervezők nem a megfelelő időpontot választották ki a sztrájk kirobbantására. Az egészségügyi és szociális biztosítási rendszer reformjával ezeket a követeléseket ugyan megoldhatónak nevezte, de nem egyszerre. Erre az Orvosi Kamara javaslata szerint több szakaszban kerülhetne sor. Éppen ezért a sztrájkot, amely sem a kormánynak, sem a társadalomnak nem válik hasznára, be kellene szüntetni, hiszen az nem tarthat míg a világ. Kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós együttműködésnek megvannak a protokollumba foglalt feltételei, és igen fontosnak ítélte meg a legsürgősebb törvények mielőbbi elfogadását, ezek között említve a bankok privatizációjára, a helyi közigazgatás általános reformjára /köztük a köztisztviselők státuszára/ vonatkozó szabályozásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18. - 1220. sz./
1998. február 18.
A közeljövőben várhatóan nem merül fel, hogy Magyarország - szlovák mintára - hivatalos személyi okmányokat bocsásson ki a határon túl élő magyarok számára - közölte Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke febr. 18-án. Az igazolványok kérdése a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség legutóbbi, Beregszászon tartott választmányi ülésén vetődött fel, miután elterjedt, hogy Pozsony olyan okmányokat bocsát ki, amelyek több területen az anyaországban élő szlovákokéhoz hasonló jogokat szavatolnak az ukrajnai szlovákok számára. A legnagyobb taglétszámú ukrajnai magyar szervezet az ülésen azzal bízta meg elnökségét: keressék meg ez ügyben a magyar parlament illetékes bizottságait, tárgyaljanak az anyaországi pártok vezetőivel arról, miként lehetne elérni, hogy a magyar Országgyűlés törvénybe iktassa az okmányok meghonosítását. Törzsök Erika tájékoztatása szerint jelenleg sem a magyar törvényhozás, sem a törvény-előkészítés nem foglalkozik hasonló igazolványok bevezetésével, és a közelgő parlamenti választások miatt ez a kérdés várhatóan nem is merül fel a közeljövőben. Utalt ugyanakkor arra, hogy a hivatal integrációs szakmai munkabizottsága - sok más európai példa, "technika" mellett - ezt a lehetőséget már vizsgálta. Ennek során kiderült, hogy az említett példa, azaz a szlovák szabályozás sok helyütt általános keretek között mozog, és végrehajtási utasítás hiányában nem tudni, a törvény rendelkezései hogyan valósíthatók meg a gyakorlatban - tette hozzá. A hivatal elnöke elmondta, hogy a schengeni egyezményben foglaltak életbe lépése Magyarországon leghamarabb 2002-2003-ra tehető, természetes azonban, hogy az integrációs tárgyalások előkészítéseként a szakmai munkacsoport már dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek az előírt szigorú feltételek mellett a szomszédos országokban élő magyarok érdekeit is szem előtt tartják. /MTI/
1998. február 18.
A bukaresti külügyminisztérium osztja a román közvélemény aggodalmát azokkal a nemrég elhangzott budapesti kijelentésekkel kapcsolatban, melyek szerint Magyarország a vízumkényszer bevezetését fontolgatja a többi között a Romániából beutazó állampolgárokkal szemben is - hangzott el a román külügyminisztérium szóvivőjének febr. 18-i sajtóértekezletén. Mihnea Motoc külügyi szóvivő szerint a román állampolgárokra vonatkozó magyar vízumkényszer esetleges bevezetése "bizonyos mértékben árnyat vetne a kialakult kétoldalú együttműködésre". Éppen ezért, mondotta, a román külügyminisztérium "elhatározta, hogy alaposabb tanulmányozás tárgyává teszi a szóban forgó kijelentések körülményeit, tartalmát és lehetséges következményeit". /MTI/
1998. február 19.
Emil Constantinescu elnök febr. 19-én aláírta az új privatizációs törvényt. A jogszabály egyetlen szerv - az új törvénnyel létrehívott privatizációs minisztérium - hatáskörébe utalja a magánosítási folyamat irányítását, megszabja a magánosítás jogi kereteit és biztosítja a folyamat áttekinthetőségének törvényi feltételeit. A Constantinescu elnök aláírásával törvényerőre emelkedő szabályozás szerint a román magánosítási folyamatban vásárló lehet minden román vagy külföldi, természetes vagy magánjogi személy. /MTI/
1998. február 19.
Febr. 19-én Catalin Harnagea, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ új igazgatója Emil Constantinescu elnök előtt letette a hivatali esküt. A SIE vezetője miniszteri ranggal rendelkezik. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
1998. február 19.
Sepsiszentgyörgyön felerősödött az utóbbi időben a magyarok kiszorítása a gazdasági vezetői posztokból. A túlnyomórészt állami tulajdonú gazdasági egységek élére nem magyarokat neveznek ki. Fél kézzel meg lehet számlálni a megyeszékhelyen a magyar vezetőket. Erre az RMDSZ-nek is figyelni kellene. /Flóra Gábor: Peremre szorulva? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1998. február 19.
Febr. 19-én Andrei Plesu külügyminiszter kétnapos látogatásra a Moldovai Köztársaságba utazott. Moldovai kollegájával, Nicolae Tabacaruval és más chisinaui hivatalos személyiségekkel elkezdett megbeszélésein áttekintik a kétoldalú kapcsolatokat és előkészítik a két állam elnökeinek szombatra kitűzött galati találkozóját. /MTI/
1998. február 20.
Febr. 20-án már nyolcadik napja folyik az egészségügyiek sztrájkja és szakszervezeti vezetőik új, radikálisabb módszerek mellett döntöttek. A szakszervezeti vezetők ülésükről egyenesen a bukaresti Forradalom terére siettek, ahol országos tiltakozó nagygyűlést rendeztek. A kabinet mindeddig azzal hárította el a bérkövetelést, hogy a költségvetés nem teszi lehetővé az igény teljesítését.- Kolozsváron is tüntettek az orvosok és a többi egészségügyi dolgozók. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
1998. február 20.
Victor Ciorbea miniszterelnök febr. 20-án fogadta Menachen Hakohent, az új főrabbit. A megbeszélésen szóba került az önkényesen elkobzott zsidó javak helyzete is. A kormányfő elmondta, arra készülnek, hogy visszaadják a kisebbségeknek egyes elkobzott ingatlanaikat, köztük a zsidó javakat is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
1998. február 20.
Febr. 20-án Budapesten, a Parlament épületében megnyílt a III. Magyarország 2000 tanácskozás. A konferenciára 30 országból csaknem 200 külföldön élő jeles magyar tudós, üzletember és politikus sereglett össze. A tanácskozáson, amelyet Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia nyitott meg, és amelyen Horn Gyula miniszterelnök vitaindító előadást tartott, Markó Béla, az RMDSZ elnöke is részt vett. Előadásában Markó Béla Magyarország európai integrációja és a kisebbségi sorsban élő magyarság helyzetének alakulása közötti összefüggéseket taglalta. /RMDSZ-Tájékoztató (Bukarest), febr. 20. - 1212. sz./
1998. február 20.
A Soros Alapítvány febr. 13-án ünnepélyesen átadta az 1997. évi díjait. Vásárhelyi Miklós kuratóriumi elnök - többek között- előző évről áthúzódó alkotói díjat adott át Eörsi István író, publicistának, Petri György költőnek, Orbán Ottó költőnek, Poszler György irodalomtörténésznek és Sigmond István kolozsvári írónak. A díj évi összege 720 ezer forint. Évi 600 ezer forintos díjban /Bibó István-díj/ Kis János filozófus, Nagy L. Zsuzsa történész /Ránki Dezső-díj/ részesült. /Élet és Irodalom, febr. 20./
1998. február 21.
Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./
1998. február 21.
Horn Gyula miniszterelnök meghívására február 20-án és 21-én harmadik alkalommal gyűltek össze Budapesten külföldön élő és hazai magyar személyiségek. Konferenciájuk megállapításait az alábbi nyilatkozat összegzi: A "Magyarország - 2000" címmel tartott tanácskozások három év óta az ország és a nemzet felemelkedését szem előtt tartó őszinte véleménycserék színterei. Nagyra értékeljük, hogy ez a felelős párbeszédre alkalmat kínáló fórum is részeseivé teszi a nagyvilágban élő magyarság neves személyiségeit annak a sorsfordító munkának, amely Magyarország és a magyarság felemelkedését szolgálja. Múlt évi tanácskozásunkon közös kívánságként fogalmaztuk meg, hogy Magyarország váljék mielőbb az euroatlanti intézmények teljes jogú tagjává, olyan országgá, amely a közös európai értékeken alapuló igazságos és törvényes társadalmi renddel, a demokrácia és a szolidaritás elveit követve nyújt otthont valamennyi polgárának. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy Magyarország az elmúlt évben jelentősen közelebb került ezekhez a célokhoz: - előbbre jutott a világ fejlett országaihoz történő felzárkózásban, konkrét haladást ért el az európai és transz-atlanti együttműködési intézményekhez való csatlakozás folyamatában; - tovább erősítette a demokrácia intézményrendszerének működési biztonságát. Az eredmények elérésében döntő szerep volt az ország - polgárainak áldozatkészségével párosuló - jó teljesítményének. A konferencia résztvevői úgy látják, Magyarország sikerrel folytatja erőfeszítéseit, hogy elismert, egyenrangú félként vegyen részt a demokratikus nemzetek közösségének együttműködésében, bár számos területen kívánatos a még meglévő elmaradások pótlása. Meggyőződésünk, hogy a térség tartós és biztonságos fejlődésének záloga a legfőbb európai politikai értékek maradéktalan érvényre juttatása minden országban, vagyis a jogállamiság, demokratikus pluralizmus - ezen belül a szubszidiaritás, a helyi önkormányzatiság - kiteljesedése, valamint az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése. E folyamatot hatékonyan erősíti a külföldön élő magyarság aktív szerepvállalása a világ különböző országainak politikai, gazdasági és kulturális közéletében. A konferencia résztvevőinek véleménye szerint az elért fejlődés tükröződik abban, hogy Magyarország az elsők között vált részesévé az ország védelmét és biztonságát szavatoló NATO bővítési folyamatnak. A NATO-tagság révén növekszik Magyarország súlya a nemzetközi életben és erősödik általa az ország biztonsága. A csatlakozásról tartott népszavazás eredménye a magyar társadalom euroatlanti integrációs elkötelezettségének egyértelmű és meggyőző megnyilvánulása volt. Az ország és a térség további gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából meghatározó az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. A rendszerváltás és az azt követő évek az egész társadalmat átható erőfeszítések és az elért haladás elismerését jelzi, hogy Magyarország 1998 tavaszán megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A konferencia résztvevői hangsúlyozzák, hogy a felvételi tárgyalásokon az ország jogos érdekeit szem előtt tartó és érvényesítő csatlakozási feltételek elérését a felkészülési folyamatban, a gazdasági és demokratikus fejlődésben egyaránt felmutatott további tényleges teljesítmények segíthetik eredményesen. Támogatják, hogy az Európai Unió a tárgyalási folyamatban érvényre kívánja juttatni a szervezet valamennyi közép- és kelet-európai társult állam előtti nyitott jellegét. A tanácskozás résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ne keletkezzenek új választóvonalak Európában. Magyarország nemzeti érdeket képvisel azzal, amikor minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni kívánja szomszédai euroatlanti integrációs erőfeszítéseit, elősegítve, hogy a szomszédos országok minél előbb tudják teljesíteni az integráció feltételeit. E célok elérését hatékonyan segítené annak a törekvésnek a megvalósulása, hogy Magyarország a régió egyik fontos kereskedelmi, pénzügyi és szolgáltató bázisává-központjává váljon. Fontos, hogy ennek elősegítésére a kormány átfogó stratégiai programot dolgozzon ki, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésére. A kárpát-medencei magyar közösségekhez fűződő különleges viszony az integrálódási folyamatban is fenntartható, a kapcsolatok megőrzése alapvető, tartós feladat. Párbeszéd és együttműködés révén biztosíthatók a kárpát-medencei magyarság integrációnkhoz fűződő különleges érdekei. A térség felzárkózásának keretében megnyugtatóan rendeződhet a határon túl élő magyar közösségek sorsa is. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy ezzel ellentétes folyamatok is tapasztalhatók. Fontos kérdésnek tartjuk ezért, hogy a térség országaiban élő magyar közösségek helyzete a stabilizálódás irányába haladjon és javuljon. Szorgalmazzuk a két- és sokoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználását a határon túli magyar közösségek érdekeinek védelmére, az emberi és kisebbségi jogaik tiszteletben tartására. A tanácskozás meghívottai egyetértettek abban, hogy a magyar kultúra értékei és tudományos eredményei adják a legjobb alapot a nemzeti önismeret, az önbecsülés és önbizalom erősítéséhez és a nemzetközi elismertség fokozásához. Az euroatlanti intézményrendszerbe történő beépülésünk időszakában is fontos felmutatnuk azt, hogy ezerszázéves kultúránk - másokkal egyenértékűen - gazdagította az európai kulturális sokszínűséget. A magyar tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés és az innováció az ország európaiságának jelentős tényezője volt és nemzetstratégiai érdek, hogy mindent megtegyünk az e téren jelentkező nyugtalanító tendenciák megváltozása érdekében. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy a kultúra és a tudomány támogatása jelentősen növekedjék. A magyar tudományosság hagyományos nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítéseként üdvözöljük azt a döntést, hogy 1999-től teljes jogú tagként részt veszünk az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában. Magyarország hivatalos bekapcsolódása az európai kapcsolatok alappilléreinek számító oktatási, képzési és ifjúsági programokba a hosszú távú együttműködés biztosítéka. Magyarország és a magyarság képének megújításához, kedvező megítélésének erősítéséhez nagyban hozzájárul a haza polgárainak és a nagyvilágban élő magyarok kapcsolatainak fejlesztése, ezek intézményi kereteinek kialakulása. A külhoniak fontos közvetítő szerepet játszanak kultúrájuk, nyelvi és szakmai ismereteik révén az anyaország és szabadon választott, vagy éppen a történelem által kijelölt új hazájuk között. A konferencia résztvevői egyetértenek abban, hogy folytatni kell az országarculat korszerűsítése terén megkezdett munkát. Tovább kell javítani a külföldön élő magyarok tájékozottságát annak érdekében, hogy a modernizált országképet hatékonyan képviselhessék és terjeszthessék. Törekedni kell a legkorszerűbb információtechnológiai eszközök alkalmazására a hatékony kommunikációs rendszer kialakítása érdekében. A résztvevők szorgalmazzák, hogy jöjjön létre az ország kommunikációs stratégiájának támogatására alkalmas, pártoktól és politikától független testület. A tanácskozás résztvevői javasolják, hogy az új alkotmány megalkotásának folyamatában kerüljön megvitatásra a külhoni magyarság helyzete, olyan jogi, intézményi feltételek megteremtése, melyek a hazához való kötődést erősítik. A tanácskozás résztvevői üdvözlik és saját javaslataik megvalósulásaként értékelik, hogy a Magyar Köztársaság a "Magyarság Hírnevéért Díj" alapításával méltó elismerésben részesíti a népünk hírnevét különösképpen gyarapító hazai és külföldi fiait. Magyarország reális teljesítményének, értékeink kellő és méltó nemzetközi megismertetése és elismertetése érdekében elengedhetetlen az országkép tudatos alakítása és ezzel összhangban a megfelelő szervezeti és intézményi keretek megteremtése. Meggyőződésünk, hogy a magyarság érdekében végzett munka alapja és a célja a "Magyarország - 2000" konferenciák megtartásának és folytatásának is. Ennek szellemében hívunk fel ismét minden magyart a világon arra, hogy tehetsége és lehetősége szerint tegyen meg mindent a hazáért, Magyarországért és a nemzet boldogulásáért, hazánk teljes jogú euroatlanti beilleszkedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
1998. február 21.
Febr. 21-én a román állami rádió interjút sugárzott Kovács László külügyminiszterrel a határellenőrzés kérdéséről, azt követően, hogy az Adevarul című bukaresti lap febr. 19-i vezércikkében támadta azt a magyar kormánynak tulajdonított szándékot, hogy Budapest vízumkényszert bevezetését tervezi a szomszédos országokkkal szemben. Kovács László elmondta: a kormány nem döntött vízumkényszer bevezetéséről egyetlen ország irányában sem (amellyel eddig nem állt fenn ilyen kötelezettség), viszont gondolkodik azon, hogyan lehetne gátat vetni a nemzetközi bűnözés terjedésének, miként lehetne csökkenteni annak Magyarországra gyakorolt hatását. Vannak más módszerek, eljárások is, és a magyar kormány éppen ezekre gondol, mert nem akar nehézséget támasztani Magyarország és szomszédai, Magyarország és Románia közötti kapcsolatrendszerben, és ezen belül a Magyarország és a romániai magyarok közötti kapcsolatokban. /Budapest nem akar zavart. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1998. február 21.
Kilencven éves korában öngyilkos lett Wass Albert /Válaszút, 1908. jan. 8. - Astor, 1998. febr. 17./ író, életművének nagyobb része emigrációban keletkezett. A kolozsvári Ellenzék munkatársa, az Erdélyi Szépmíves Céh tagja volt. 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki ellene szülőföldjén, ezért kellett emigrációba vonulnia. Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a diplomata-útlevéllel fölszerelt Securiate-ügynökök. 1956 után megalapítója volt az Amerikai Magyar Szépmíves Céhnek. 1994-ben az összmagyarság kultúrájának támogatására létrehozta a Gróf Czegei Wass Albert Alapítványt. A hallgatás köré emelt falát nehezen lehetett áttörni, az Új Magyar Irodalmi Lexikon mindössze kilenc sort szentelt neki, műveit is hiányosan sorolta fel. Az újabb nemzedék fölfedezte Wass Albertet, elbeszélései, meséi iskolai olvasókönyvekbe kerültek. Inámi Zsófia irodalomtörténész gyűjteni kezdte az anyagot az íróról szóló monográfiájához. Wass Albert 88 évesen, 1997-ben levelet írt a magyar belügyminiszternek: magyar állampolgárként kíván hazalátogatni, hogy alapítványát bemutassa. Jó fél esztendeig válasz sem érkezett, bár Tar Sándor tiszteletbeli konzul is sürgette az intézkedést. A belügyminisztériumi állampolgári főosztályon azt állították, hogy csak a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából értesültek a kérelemről, ekkor válaszoltak az írónak: csak akkor lehetséges a visszahonosítás, ha Magyarországon lakik. Ekkor Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke 1997. máj. 26-án levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez, kérve a méltányosságot. Erre a levélre 1997. júl. 4-én született válasz, a belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy megküldték Wass Albertnek a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító állampolgársági bizonyítványt. Wass Albertnek nagyon fájt, hogy az állampolgársági bizonyítványon az szerepelt: kiállításától egy évig érvényes. /Lőcsei Gabriella: "Pusztuló gyümölcsfák vagyunk..." Wass Albert örökre elbujdosott. = Magyar Nemzet, febr. 21./
1998. február 21.
Markó Béla szövetségi elnök febr. 21-én részt vett Budapesten a Fidesz-Magyar Polgári Párt 9. programadó kongresszusán és köszöntötte a tanácskozást. Beszédében Markó Béla a romániai politikai helyzet alakulása kapcsán az RMDSZ aktuális törekvéseiről szólva hangsúlyozta, hogy szövetségünk érdeke, hogy ez a koalíció fennmaradjon, hogy Románia integrációs törekvései érvényesüljenek. Hangoztatta ugyanakkor, hogy az RMDSZ - mint eddig is - minden magyarországi parlamenti párttal jó kapcsolatokra törekszik. "Nem egyforma távolságra, hanem egyforma közelségre van szükségünk minden magyarországi parlamenti párttal" mondotta, és hozzátette: "Nem biztos, hogy ezt sikerül mindig, minden esetben megvalósítanunk, de erre törekszünk." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./
1998. február 21.
Ugyancsak febr. 21-én Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott Budapesten Kuncze Gábor belügyminiszterrel. A megbeszélésen részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és dr. Kötő József ügyvezető alelnök. Mint ismeretes, a romániai és magyarországi médiákban az utóbbi időben felvetették, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való, előreláthatólag gyorsabb csatlakozása esetén Magyarország vízumkényszert vezetne be a szomszédos országokkal szemben. Az RMDSZ vezetői a megbeszélés során elmondták, hogy a két ország európai integrációjában bekövetkező időeltolódásnak nem szabadna olyan helyzethez vezetnie, amely akadályozná a két ország közti kapcsolattartást, és hogy a kérdés kezelésére jó előre fel kell készülni, hiszen ez a két ország gazdasági-tásadalmi és kulturális érdeke. Kuncze Gábor belügyminiszter elmondotta, hogy a vízumkényszer bevezetése nincs napirenden, amikor pedig, évek múlva, esetleg aktuálissá válna, a vízumkényszer bevezetésére a megoldást oly módon keresik majd, hogy ez ne károsítsa a szomszédos országokkal való kapcsolatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./
1998. február 21.
Febr. 21-én román-moldvai csúcstalálkozót tartottak a romániai Galati városában. A fő téma az alsódunai eurorégió megszervezése volt: Petru Lucinschi moldvai és Emil Constantinescu román államfő egyetértett abban, hogy a tervezett, határokat átívelő együttműködési övezetben Galati, Tulcea és Braila román megyék és Hincesti, Leova, Cantemir, Vulcanesti és Cahul moldvai körzetek vegyenek részt. Az együttműködés Ukrajnára is kiterjed, felöleli az élelmiszeripari technológiát, a szállítási infrastruktúrát, az oktatást és a kultúrát. A találkozón konkrét intézkedési terveket vitattak meg a Iasi-Ungheni és a Galati-Giurgiulesti-Reni szabadkereskedelmi övezetek fejlesztésére vonatkozólag is. Megállapodtak abban is, hogy két román bank fiókot nyit Chisinauban, a moldovai fővárosban. A megbeszéléseken a két ország közötti alapszerződés kérdése nem jött szóba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
