Július végén minden felsőfokú oktatási intézetbe eljutott a tanügyminisztérium körlevele, mely szerint a kisebbségek nyelvén is lehet felvételizni. Ennek ellenére Kolozsváron az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen nem lehet magyarul felvételizni. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ küldöttsége próbált utánajárni a rendelet érvényesítésének, de elutasították őket, Pascu rektor nem engedélyezte a magyar nyelvű felvételizést. Nincs idő arra, hogy a felvételi teszteket magyarra lefordítsák, mondta. A marosvásárhelyi egyetem magyar szakán használt teszteket nem fogadják el. /Kolozsváron nem lehet magyarul felvételizni az orvosira. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12. - a Szabadság (Kolozsvár) nyomán./
1998. augusztus 12.
Szatmárnémetiben, a református temetőben ismeretlen tettesek éjjel ledöntöttek kilenc sírkövet. Andár István temetőőr elmondta, hogy 1991 óta több temetőgyalázást ért meg. Most nyolcan-tízen jöttek, a temetőőr hallotta kiabálásukat, a bozgor szót és más trágárságokat kiabáltak. Az őr egyedül nem tud ellenük semmit tenni. Hétvégékre kért rendőri erősítést, de nem kapott. /A temetőőr és a sírgyalázók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12. - átvéve a Szatmári Friss Újságból./
1998. augusztus 12.
Victor Ciorbea volt kormányfő, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke aug. 12-én Szatmárnémetiben tartott sajtóértekezletén elutasította a kolozsvári önálló magyar egyetem gondolatát, szerinte az önálló magyar egyetemet Brassóban kell létrehozni. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
1998. augusztus 12.
Idén Gyimesfelsőlokon szervezték meg a Moldvai Magyar Ifjúsági Tábort, aug. 1-10-e között. A szervezők: Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége alelnöke, Kotis Mihály és Farkas János a Csángómagyarok Ifjúsági Szervezete részéről, anyagi támogatást nyújtott a Pax Romana Egyesület, a helyi plébános pedig parókiáján befogadta a fiatalokat. A harminc fiatalnak egyetemisták tartottak előadásokat. Eljött a táborba Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Szőcs Anna iparművész, Nyisztor Ilona népdalénekesnő és Halász Péter /Budapest/ néprajzkutató is. /Csángómagyar fiatalok tábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1998. augusztus 12.
A Ziua magyar nyelvű hetilapot adott ki A Nap címen. Sorin Rosca Stanescu főszerkesztő elmondta, hogy üzletet lát egy magyar újság kiadásában. Az anyagi gondokkal küzdő magyar lapokkal szemben "mi elsősorban információs hátterünk erejére alapozunk", nyilatkozta. Lapja nem kíván beavatkozni a magyar közösségen belüli csatározásokba. Stanescu kifejtette, hogy a magyaroknak joguk van magyar egyetemhez. Ha a románoknak joguk van húszegynéhány egyetemhez, akkor a magyaroknak is kijár 2-3 közös kasszából finanszírozott egyetemhez. /Pataki Zoltán: "A magyar közösségnek joga van saját egyetemhez!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1998. augusztus 12.
Nem hozott változást az álláspontokban az a román-magyar mezőgazdasági szakértői tárgyalás, amelyet román részről a magyar búzára és lisztre kivetett importvámemelés ügyében aug. 12-én tartottak Bukarestben. A román ipari és kereskedelmi minisztériumban tartott tárgyaláson Mihai Berinde helyettes államtitkár vezette a román és György Mihály, a gazdasági minisztérium főosztályvezetője a magyar küldöttséget. "Magyar részről arra tettünk kísérletet, hogy valamilyen enyhítést érjünk el, egyelőre erre nem kaptunk kedvező választ. Abban maradtunk, hogy az augusztus 24-25-én Prágában megtartandó CEFTA agrárminiszteri találkozó alkalmából folytatjuk a kétoldalú konzultációt" - mondta György Mihály az MTI-nek. /MTI/
1998. augusztus 12.
A Cotidianul című bukaresti napilap, amely az utóbbi időben a magyarellenes anyagokra specializálta magát, aug. 11-i számában új "leleplezéssel" állt elő: a lap szerint nem csupán Bárányi Ferenc korábbi román egészségügyminiszter volt magyar ügynök, mint azt az újság aug. 10-én bejelentette, hanem Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke is. Domokos szolgálatairól Magyarország "1991-ben egyoldalúan lemondott, a román kémszolgálat rendelkezésére bocsátva egy nyugtacsomagot, amely a Domokos által a magyar titkosszolgálatok javára végzett munka ellenértékét tüntette fel"-írja a lap. Ám semmiféle bizonyítékot nem közölt. /MTI/
1998. augusztus 13.
Tőkés László királyhágómelléki püspök elnökletével tartották meg a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) kétnapos, összevont elnökségi és választmányi ülését aug. 12-13-án Budapesten, a Ráday Kollégiumban. Napirenden szerepelt az MRVSZ jövő évi költségvetése, a világszövetség idei rendezvényeinek, továbbá a 2000-ben tartandó Magyarországon tartandó IV. Magyar Református Világtalálkozónak az előkészületei. Dr. Erdélyi Géza püspök a szlovákiai reformátusok nehéz helyzetéről és az országban tapasztalható diszkriminációról számolt be. Az MRVSZ felemelte szavát a vajdasági hadköteles magyar fiatalok Koszovóba küldése ellen. Elfogadták az összmagyar médiastratégia cselekvési programját. Az ülésen elhatározták a magyar-magyar egyházi "csúcstalálkozó" megszervezését még ebben az esztendőben, Magyarországon. /Magyar-magyar egyházi csúcs lesz. Ülésezett az MRVSZ vezetősége. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 25./ Az előzetes tervekkel ellentétben az ülésen nem vettek részt a kormány egyházi ügyekért felelős vezetői. Az MRVSZ elnökségi tagjai úgy tájékoztatták a résztvevőket, hogy a találkozó szervezési gondok miatt nem jöhetett létre. /MTI/
1998. augusztus 13.
A magyar egyetem elleni harc újabb állomásaként értékeli Metz A. Márton, hogy most gazdasági érvekkel érvelnek az egyetem ellen. Dr. Cesar Ungurenasu, az Alaptudományok Román Társasága ügyvezető elnöke a Romania liberának adott interjúban kifejtette: "a román államnak semmilyen erkölcsi vagy anyagi érdeke sem fűződik a magyar nyelvű szakember képzéshez." Az önálló magyar egyetemi campus felépítése hétszázmillió-egymilliárd dolláros beruházást igényelne. Egy "ilyen beruházás a román egyetemek pusztulását jelentené". A beruházások terén elsődleges teendő a román egyetemek újjáépítése, hangsúlyozta Ungurenasu. Az Alaptudományok Román Társasága /SRSF/ nemzetközi hírű román tudósokat tömörítő politikamentes szervezet, 1997. márc. 1-jén alakult meg. /Metz A. Márton: "Megnyugodhatunk" - Új fejezet kezdődik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
1998. augusztus 13.
A vártnál kisebb infláció és az első félévi gyenge gazdasági teljesítmény miatt bizonyára módosítani kell Románia költségvetését augusztus végén, vagy szeptemberben - közölte Daniel Daianu román pénzügyminiszter. Júliusban 1,3 százalékos volt a havi infláció Romániában, ugyanannyi, mint júniusban. Az év első hét hónapja alatt összesen 25,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A kormány éves inflációs célszáma 45 százalék. Daianu azt is mondta, hogy a román GDP az idén 4 százalékkal csökkenhet. A statisztikai hivatal legutóbbi jelentése szerint az első negyedévi GDP 9,4 százalékkal maradt el a tavalyi első negyedévitől. /MTI/
1998. augusztus 13.
Dan Hera folytatta a román történelemtankönyvek értékelését. Most a XII. osztály A románok története 1821-től napjainkig című könyvről írta meg észrevételeit. A tanulókat az elszigetelődés szellemében oktatják, szembeszökő a nyugati modellekre való hivatkozás hiánya. A francia hatásról sem esik szó, pedig a román ifjak nyugati tanulmányaik során szabadkőműves páholyokhoz csatlakoztak /Bratianu testvérek, Balcescu, Kogalniceanu stb./, ez nagyban hozzájárult a román ügy támogatásához nemzetközi síkon. A kisebbségeket ugyanúgy mellőzi a tankönyv., mint a XI. osztályos. Esik egy-két szó a zsidókról, az elkövetett gyilkosságokról, de Antonescu politikáját a "zsidókérdésben" részrehajlóan mutatta be a tankönyv. Az ukrajnai munkatáborokról nem írta meg a tankönyv, hogy az a zsidóknak készült. A tankönyv a két világháború közötti demokráciát idillikusan mutatta be, továbbá nem szentelt nagy teret a kommunista időszak bemutatásának. /Dan Hera: Történelemtankönyvek. XII. osztály: A románok története 1821-től napjainkig. = A Hét (Bukarest), aug. 13. - átvéve a 22 hetilap 30. számából/ Előzmény: Dan Hera: Történelemkönyvek. = A Hét (Bukarest), aug. 6.
1998. augusztus 13.
A Külügyminisztériumban úgy tartják: jövőre több pénzre lesz szükség, mivel az euroatlanti integráció és a határokon túli magyarok megsegítésének ügye többletfeladatokat ró a tárcára. Havas Béla helyettes államtitkár a Népszavának nyilatkozva elmondta: szükség esetén le lehet faragni bizonyos kiadásokat, de ebből aligha lehetne összespórolni a többletkiadások fedezéséhez szükséges pénzt. /Népszava, aug. 13./
1998. augusztus 13.
Aug. 2-án Szőcs István /Kolozsvár/ betöltötte 70. életévét, ebből az alkalomból közölte a Helikon /Kolozsvár/ Hiedelmek hatalma című vitacikkét. A madéfalvi veszedelemről megjegyezte, hogy később a székelység számára pozitívnak bizonyult a székely határőrezredek felállítása. Másrészt a madéfalvi veszedelem mellett eltörpülnek a székelység nagyobb veszteségei, de azokról nem emlékeznek meg. Például a Mihály vajda oldalán harcoló háromszékiekből Miriszlónál és más csatákban a nemesek és a hajdúk nyolcezer székelyt öltek meg. A székelyek nagy győzelmeiket sem ünneplik meg. Kőrösi Csoma Sándorról sok könyvet írtak, de hogy miképpen illeszkedik munkássága a korabeli európai tudomány irányaiba arról hallgatni szoktak. Szabédi László esetében vannak Szabédi-napok és díszvacsorák. Egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy A magyar nyelv őstörténete című főművét tudományos ülésszakon komolyan megvitatták volna. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), aug. 13./
1998. augusztus 13.
A Népújság (Marosvásárhely) márc. 4-i számában Sütő András és Ábrahám Dezső írt a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről, ebben egybehangzóan állították, hogy Szőcs Géza nem számolt el a kuratórium által kiutalt 13 millió forinttal. A felvett pénzek miatt 1993 nyarán, majd 1994-ben indult offenzíva Szőcs Géza ellen, aki minden alkalommal elmondta: egyrészt elszámolt a pénzzel, csak bizonylatait Ábrahám Dezső elsüllyesztette, másrészt elszámolási kötelezettsége nem volt a NTA-val szemben, csak a céladományt folyósító szervvel szemben. Szőcs Géza rámutatott a kampány lejárató jellegére. 1996 februárjában megfenyegették: ha nem lép vissza a jelöléstől, tönkreteszik. Az ügyet felkapta a román sajtó is, ami felveti a támadást megindítók felelősségét, írta dr. Borbély Zsolt Temesvárról. /Kacsa Magazin (Budapest), aug. 13./
1998. augusztus 13.
Szokatlanul hosszú ideje húzódik a Határon Túli Magyarok Hivatala új elnökének kinevezési eljárása. Szabó Tibort július közepe óta emlegetik a poszt várományosaként, de az államtitkári kari kinevezésekor mintha megfeledkeztek volna róla. A Népszabadság értesülése szerint még nem fejeződött be az elnökjelölt átvilágítása. /Népszabadság, aug. 13./
1998. augusztus 14.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, ebben szept. 12-re Alsócsernátonba "Székelyföldi fórum az RMDSZ megújulásáért" címmel rendhagyó tanácskozásra hívta mindazokat, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak, az RMDSZ valamennyi vezetőjét, az SZKT és a SZET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, az RMDSZ platformjainak képviselőit, az egyházak vezetőit. Aggodalommal tapasztalja, olvasható a meghívóban, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSZ jelenlegi politikája kritikus helyzetbe került. Az alsócsernátoni fórumon a "hogyan tovább" kérdésére összpontosítanak. Arra kéri a résztvevőket, hogy javaslataikat juttassák el hozzá, hivatalába. /Meghívó a Székelyföldi Fórumra. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 10., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1998. augusztus 14.
A román lapok a magyar lisztáradatról, a magyar termékek dömpingjéről írnak, amikor valójában a Magyarországról származó liszt a belső fogyasztás egy százalékát teszi ki. Az "igazi ok a román búza versenyképtelenségében rejlik", állapította meg Bíró Béla. Nincs pénz a mezőgazdaság támogatására, mondják, de a veszteségesen termelő ipari kolosszusok fenntartására, a túlcentralizált állami apparátus finanszírozására, Székelyföld militarizálására, sőt a legújabb típusú, esztelenül költséges harci helikopterekre és repülőgépekre mintha még ma is lenne. A felelősséget könnyű a magyarokra, a törökökre, azaz a bevált recept szerint az idegenekre hárítani. A román mezőgazdaság mély válságot él át. A termőterület óriási részét föl sem szántották. A jelenlegi piacellenes intézkedések könnyen kizárhatják Romániát az Európához való csatlakozásból. /Bíró Béla: Ismét az ideológia. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./
1998. augusztus 14.
Erdélyből 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált Wass Albert hamvait hazahozták. Az író végrendeletében meghagyta, hogy az egykori Helikon-írók marosvécsi parkjában temessék el. A marosvécsi kastély és park Kemény János báró tulajdona volt, melyet leszármazottai most visszakövetelnek. Wass Albert temetési szertartása aug. 10-én lett volna, azonban Kemény János utódai tiltakoztak, mondván, Kemény János emlékére árnyékot vetne egy impozánsabb emlékmű. A temetési szertartásra mintegy 3000 ember érkezett Marosvécsre. Végül kompromisszumos megoldás született, a temetés megtörtént. A kellemetlen vitát azonnal felfújta a román sajtó, mondván, így veszekszik a magyar nemesség elveszített vagyona miatt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ augusztusban Mire a fák megnőnek című regénnyel kezdi a 18 kötetre tervezett Wass Albert-életmű sorozat kiadását. A múlt gyalázatos politikai ténykedéseinek irodalmi krónikája Nagy Irén csíkszentdomokosi szerző Védtelenül /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című novelláskötete. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./
1998. augusztus 14.
Negyven évvel ezelőtt, 1958. aug. 15-én Brassóban elkezdődött az Erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezet tagjainak letartóztatása. AZ EMISZ az 1956-os forradalom hírére alakult meg 1956. nov. 5-én. Az egykori katolikus gimnáziumban tanuló fiatalok /alig voltak 15-16 évesek/ megtagadták az orosz nyelv tanulását, s érdeklődni kezdtek a magyarság múltja, kultúrája iránt. A fiatalokat 15-től 25 évig terjedő börtönre ítélték. 1964-ben nemzetközi nyomásra szabadultak ki. Tavaly októberben Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke kijelentette: Erdélyi Történelmi Igazságtételi Bizottságot fognak létrehozni. Ez egyelőre késik. Brassóban egyetlen rendezvénnyel sem elékeztek meg a negyven évvel ezelőtti eseményekről. Az 1958-ban letartóztattok idén májusban tudományos szimpóziumon vitatták meg a történteket. /Letartóztatott fiatalok. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./
1998. augusztus 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Reformátusok Világszövetségének /MRVSZ/ aug. 12-13-án Budapesten tartott választmányi ülésén bejelentette, hogy október 1-jei hatállyal lemond az MRVSZ elnöki tisztségéről, két évvel mandátumának lejárta előtt. A püspök döntését a felgyűlt szervezeti hiányosságok mellett azzal indokolta, hogy a tagszervezetek, az egyházak "tömény érdektelensége, hitüknek ellentmondó áldozatképtelensége nagyfokú elégedetlenséget szült". Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor kiderült, a magyar kormány egyházi ügyekben illetékes vezetői azért nem jelentek meg a választmányi ülésen, mert nem hívták meg őket. Az utódlás kérdése bonyolult ügy. Új elnököt csak a közgyűlés választhat, s annak összehívására belátható időn belül nincs esély. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 15., ismertette: Napi Magyarország, aug. 17./
1998. augusztus 15.
Aug. 14-én Zilahon felavatták Corneliu Coposu szobrát. Az avatáson jelen volt Emil Constantinescu államelnök, Radu Vasile miniszterelnök és Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is. A sajtóértekezleten Emil Constantinescu elnök kijelentette, hogy nem kíván beavatkozni a magyar egyetemmel kapcsolatos vitába. Õ a multikulturális egyetem híve, elképzelhetetlennek tartja a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását. Az államfő nem volt hajlandó kommentálni Zoe Petre tanácsadó kijelentését, aki Tusnádfürdőn támogatásáról biztosította a magyar egyetemet. Az újságírók kérdésére Radu Vasile miniszterelnök nem adott egyértelmű választ arra, megengedi-e, hogy Marga oktatási miniszter a kormányprogrammal ellentétes nyilatkozatokat tegyen a magyar egyetemmel kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./ Corneliu Coposu 1995. nov. 11-én, 79 éves korában hunyt el, a román ellenzék vezéralakja, a Nemzeti Kereszténydemokrata Párt elnöke volt. Coposu 17 évet ült börtönben..
1998. augusztus 15.
Aug. 14-én Zilahon felavatták Corneliu Coposu szobrát. A zilahi ünnepségre tartó Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az Alsócsernátonban tartandó Székelyföldi Fórumra történt meghívójáról. Takács Csaba szerint ez nem különbözik más kezdeményezésektől, nem lát benne semmi rendkívülit, "jobb, ha vannak, mintha egyáltalán nem lennének". A meghívó időpontjában családi eseménye zajlik, húszéves házassági évfordulóját ünnepli, ezért nem lesz jelen. Emil Constantinescu elnöknek a magyar egyetemről tett kijelentéséről elmondta, hogy azt az államfő Kolozsváron tette, ahol minden román politikus megpróbál hazafiasabbnak mutatkozni. Az, hogy Constantinescu Marga minisztert támogatja törekvéseiben, túlmutat későbbi kijelentésén, hogy az elnöknek nincs joga befolyásolni az egyetem ügyében való döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./ Takács Csaba bizarrnak nevezte Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a kezdeményezését, a Székelyföldi Fórumot. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
1998. augusztus 15.
Aug. 15-én Cegőtelkén, a református temető domboldalán felavatták a Cserhalom Emlékművet, a majdnem tíz méter magas kőoszlopot, Kolozsi Tibor szobrászművész alkotását, amely Szent László királynak a kun sereg felett 1068-ban aratott győzelmének emlékére állítottak föl. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Julianus Alapítvány, a helyi Cserhalom Művelődési Egyesület és a helyi református egyházközség szervezte az emlékünnepélyt, amely ökumenikus istentisztelettel kezdődött. Dr. Csiha Kálmán református püspök Szent Lászlóra és a magyar seregre emlékezett, akik megvédték az országot, hogy a magyaroknak otthona és történelme legyen. Faragó István Ernő cegőtelki lelkész elmondta: az emlékművet azért állították föl, hogy a szórványvidéknek legyen hova elzarándokolnia. "Az emlékmű azt üzeni, hogy harcoljunk fiainkért, leányainkért, gyermekeinkért és hazánkért" - emelte ki beszédében Tőkés László püspök. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke felidézte azt a pillanatot, amikor az alapítvány öt évvel ezelőtt a cserhalmi ütközet emlékére fakeresztet helyezett el Kerlésfalu határában. Szent László király a csehalmi ütközetben "a leányrabló kuntól visszaszerezte a leányt, a leendő anyát, édes anyanyelvünk legfőbb őrzőjét. A harc azóta sem szünetel." "Szent László királyunk, segíts, hogy megszűnjék nyelvünk alattvaló státusa, hogy iskoláinkban újra magyarul taníthassuk a földrajzot és a történelmet, hogy otthont találjunk e hazában" - zárta beszédét Beder Tibor. Csetri Elek történész kiemelte, hogy Cserhalom a nyert csatákra emlékeztet, szemben "az ellenségeink terjesztette nemzethalál gondolatával." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
1998. augusztus 15.
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata azzal a céllal hozta létre a Szigligeti Alapítványt, hogy a szűkös állami támogatáson túl más anyagi forrásból is finanszírozhassa a magyar nyelvű színházi előadásokat. Az első nagy kihívás a nagyváradi hivatásos színjátszás 200. évfordulójának méltó megünneplésére tervezett egyhetes színházi fesztivál lesz szept. 20-26-a között. 200 évvel ezelőtt, 1798. aug. 26-án a mai Sasa-palota helyén álló fogadóban Kótsi Patkó János kolozsvári társulata adta elő Hunnius A siketnéma című játékát. Azóta tartanak színielőadásokat a városban. Nagyváradon 1799-ben gróf Rhédey Lajos jóvoltából megalakult az első hivatásos társulat, a Nemzeti Jádzó Társaság. Az évfordulós rendezvények védnökei: Tempfli József megyéspüspök és Tőkés László püspök. Erre az alkalomra hazavárják a már külföldön szereplő hajdani nagyváradi színészeket is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
1998. augusztus 15.
A fél évvel ezelőtt Budapesten megalakult Magyar Nyelvű Színművészetért Alapítvány nagyszabású turnét tervez a határon túli, elsősorban erdélyi színházak megsegítésére. A tervezett vendégszereplés jegybevételének 50 százalékát az otthont adó színháznak adományozzák, a fennmaradó összeget erdélyi magyar intézmények /kórházak, iskolák/ megsegítésére ajánlják fel. Az alapítvány további tervei között szerepel tanulmányi ösztöndíj létrehozása. /Magyar Nyelvű Színművészetért Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
1998. augusztus 16.
A határon túli magyarok érdekében hangsúlyozott politikai lépéseket kell tennie a magyar kormánynak, ha nem akarja, hogy komoly problémái keletkezzenek a magyar -magyar kapcsolatokban, valamint Magyarország szomszédaival való viszonyában, nyilatkozta Németh Zsolt az újvidéki Magyar Szónak. A legfontosabb feladat, hogy "az integrációból fakadó gazdasági, biztonsági és kulturális előnyöket átáramoltassuk, szétterítsük a szomszédos országok irányába is." A vajdasági helyzetet illetően a legfontosabb azt elérni, hogy a vajdasági magyar fiatalokat ne vigyék Koszovóba. - Amennyiben kétoldalú megegyezés születne a kettős állampolgárság ügyében, Németh Zsolt nem zárná ki a lehetséges megoldások közül, ugyanakkor van egyéb megoldás is. - Azt szeretné, ha "partneri együttműködés és baráti viszony alakulna ki a nemzet különféle részeit jelentő egységek között." Fontos lenne egy jól előkészített látogatás a Vajdaságba. /Magyar Szó (Újvidék), aug. 16./
1998. augusztus 16.
A Fehér Megyei Prefektúra levelet intézett a kormány főtitkárságához, ebben tiltakozott a gyulafehérvári Battyaneumnak a magyar kisebbség tulajdonába való átadása ellen. Az értékes könyvtárat és múzeumot Batthány Ignác /a levél szerint Ignatius, Erdély püspöke, Batthyan gróf/ adományozta a katolikus egyháznak és Erdélynek. A prefektúra szerint a könyvtár a román állam tulajdona. Nagy értékekről van szó, 68 ezer XV-XIX. századbeli régi könyv és kézirat, 609 ősnyomtatvány /a legnagyobb ilyen nyomtatványgyűjtemény az országban/, ehhez jön még 11 ezer dokumentum, valamint értékes numizmatikai, archeológiai és ásványtani gyűjtemény. A prefektúra arra is figyelmeztetett levelében, hogy az átadás "precedenst idézhet elő, s más könyvtárakban és múzeumokban levő gyűjtemények integritását is megkérdőjelezné és veszélyeztetné". /A Fehér Megyei Prefektúra levele a kormány főtitkárságához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./
1998. augusztus 16.
Kézdivásárhelyen másodszor rendezték meg a Hozz egy szál virágot Petőfiért! nevű emlékezést arra, hogy a költő 1849. július 24-ről 25-re virradóan, halála előtt két nappal Kézdivásárhelyen, a Szarvas Fogadóban szállt meg. Július 23-án a fogadó helyén felépült postaépület falán háromnyelvű emléktáblát lepleztek le, rajta Vetró András helybeli szobrászművész Petőfit ábrázoló domborművével. Az ünnepséget Tamás Sándor parlamenti képviselő nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár koszorúzta meg az emléktáblát. "Most már nemcsak Gábor Áronnak, hanem Petőfi Sándornak is a városa lett Kézdivásárhely" - mondta Németh Zsolt, megállapítva: "Az igaz szabadság és hazaszeretet személyiségei ők és azt hiszem hogy ... nem lehet Petőfi és Gábor Áron mércéjénél megfelelőbbet és jobbat találni." /(Kisgyörgy) [Kigyörgy Zoltán]: Hozz egy szál virágot Petőfiért! = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./ Ugyanerről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25.
1998. augusztus 16.
László Gyula gyermekkorát az erdővidéki Székelyszáldoboson töltötte. A száldobosiak nem feledkeztek meg a nagy történészről. Diófából készült emlékkopjafát küldtek Budapestre, László Gyula leendő emlékszobájába. A faragott fejfát Kovács József nyugalmazott bányafelmérő készítette. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./
1998. augusztus 17.
A Hivatalos Közlöny aug. 11-i számában megjelent kormányhatározat értelmében Nemzeti Kisebbségügyi Minisztériumközi Tanács alakul konzultatív szereppel a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett. A tanácsot a következő minisztériumok képviselőiből alakítják ki: Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal, Közoktatásügyi Hivatal nemzetiségi főigazgatósága, Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi igazgatóság, Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium, Külügyminisztérium-emberjogi igazgatóság, Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzetvédelmi Minisztérium, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, Közmunkálati és Területrendezési Minisztérium, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős főigazgatóság, vallásügyi főigazgatóság, a helyi közigazgatási főigazgatóság, európai integrációs főigazgatóság, gyerekvédelmi főigazgatóság. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal képviselője tölti be a tanács elnöki tisztét is. A tanács negyedévenként ül össze, de szükség esetén bármikor összehívható. Feladatai a kormányrendelet értelmében információszolgáltatással segíteni a kisebbségvédelmi hivatalt annak sajátos tevékenysége kifejtésében, hozzájárulni az egységes kisebbségvédelmi stratégia, illetve a roma kisebbség védelmének szentelt stratégia kidolgozásához, évi jelentést összeállítani a kisebbségvédelmi keret-egyezmény és a Románia által aláírt más nemzetközi dokumentumok, illetve a hazai kisebbségvédelmi programok előírásainak alkalmazásáról. A tanácson belül működhetnek al(szak)bizottságok. Megalakulását követő hatvan napon belül a tanács felméri az eddigi kisebbségvédelmi programok életbe ültetésének helyzetét, ugyanakkor kidolgozza és az érdekeltek tudomására hozza saját működési szabályzatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
