Az infláció áprilisban 4,8 százalékos volt márciushoz, 17,1 százalékos az év elejéhez viszonyítva és 38,7 százalékos az elmúlt 12 hónap viszonylatában. Az év első négy havában elért 17,1 százalék kérdésessé teszi a kormány célkitűzéseit, nevezetesen az egész évre számított 32-35 százalékos inflációt. /Inflációs helyzetkép. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./
1999. május 12.
Fey László kifogásolta, hogy az RMDSZ programtervezetében az áll: az érdekvédelem elvi alapját többek között "az európai keresztény értékrend" képezi. "De ki lehet-e, ki szabad-e zárni az RMDSZ-ből a Mózes-hitűeket, a baháj vallás híveit vagy az ateistákat?" - tette fel a kérdést. A Reform Tömörülés még tovább megy: a programba a "hagyományos keresztény értekrend" megfogalmazás bevezetését javasolja. "Ha jól értem, ezzel a kereszténység fogalmát a történelmi egyházakra szűkíti le, ezáltal kizárja a neoprotestáns egyházak és vallásközösségek híveit is. A program előkészítő bizottság ezt a kiegészítést elfogadásra javasolja. Miért? Mi megy itt végbe? Vallásháború az RMDSZ-en belül? Az RMDSZ egy nemzeti kisebbség érdekvédelmi szervezetének vallja magát. Milyen hitele lehet, ha nem fogadja el a vallási másságot, nem tartja tiszteletben a saját felekezeti kisebbségeinek a jogait, vallási alapon diszkriminál? Egyáltalán, minek kell belekeverni a vallást a politikában? Azt javasolom, hogy az illető szövegben az európai értékrend megfogalmazás szerepeljen. Ebben mindnyájan egyetérthetünk." /Fey László: Egy kisebbség kisebbségei? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1999. május 12.
Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a pápa Bukaresten személyesen nyújtott át neki egy levelet, amelyben az egyházfő többek között azt írta: "Jóllehet a körülmények nem engedik meg, hogy eme egyházmegye nagyérdemű közösségét is meglátogassam, szeretném biztosítani Önt arról, hogy gondolataimmal és szívemmel az Ön lelkipásztori gondjaira bízott híveket mind átölelem Krisztusban, és remélem, hogy a legközelebbi alkalommal Nagyváradra is elmehetek." Tempfli József annak idején felvetette, hogy Nagyváradon interetnikus és felekezetközi pápai találkozót lehetne rendezni, mert a városban négy püspök van, két román és két magyar, illetve élnek itt más nemzetiségű hívek is. A püspök hozzátette: "ha a pápa erdélyi útja megvalósulna, három mártír püspökünk - Bogdánffy Szilárd, a szatmári Scheffer János és a görög katolikus Romzsa Teodor nagyváradi boldoggá avatására is sor kerülhetne." /Tempfli püspök a pápalátogatásról: Legközelebb Nagyváradra is? = Bihari Napló (Nagyvárad), 1999. május 12./
1999. május 12.
A szabad hitoktatás elvileg 1990-ben indult meg az iskolákban. Valójában azonban csak 1991-től van szervezett iskolai katekézis, amely megalapozta a mai iskolai hitoktatás gyakorlatát. 1993-ban jelent meg a vonatkozó tanügyi törvény, amely kategorizálta az I-IV. osztályban, majd az V-VIII-ban és a középiskolában fakultatív módon oktatható vallási ismeretek rendjét, státusát, óraszámát - tájékoztatott dr. Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának dékánja. 1999 őszétől a középiskolákban az igazgatók dönthetnek arról, hogy mit és miképpen oktatnak az iskolákban: a konkrét "hagyományos" hittant vagy valamely valláserkölcsi megközelítésre támaszkodó, esetleg filozófiai megalapozottságú erkölcsi tárgyat. - A hitoktatók között vannak olyan tanárok, akik teljesen betagozódtak a tantestületbe, mások helyettesítő munkakörben dolgoznak. A gyulafehérvári főegyházmegyében - de a többiben is - voltaképpen csak most kerülnek sorra a hitoktató tanszemélyzet körében a véglegesítő, majd fokozati vizsgák. Diplomán most már államilag elismert oklevelet értenek, olyat, amilyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem ad ki, nem pedig olyant, amellyel a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Főiskola Levelező Tagozata igazolta a képzést. - A levelező tagozat működése már 1990-ben megindult, eleinte csak egyfajta egyházmegyei szinten szervezett önképzés formájában, később célirányosan a hitoktatóképzésre koncentrálva. Azonban 1995-ben a levelező tagozatot az állami felsőoktatási rendszerben nem ismerték el. 1997-ben akkreditálták a szabályos pasztorálteológiai főiskolát (a gyulafehérvári teológiát) a lateráni hittudományi egyetemhez, de ebben a konstrukcióban nem találtak helyet a levelező tagozat számára. A levelező tagozaton végzettek diplomája csak akkor érvényes, ha Kolozsváron letették az úgynevezett szelekciós vizsgát, és megkapták a teljes jogú BBTE licenciátusi egyetemi diplomát. Ilyen diplomát eddig mintegy 80-at adtak ki. Körülbelül 70-80 százalékuk aktív hitoktató. Dr. Marton József elmondta, hogy a következő évtől egészen új módon kezdik a teológiai felnőttoktatást. Hároméves képzéseket indítanak. Képzést indítanak mindenhol, ahol legalább húsz fő jelentkezik egy évfolyamba. /Joó Kristóf: Intézmény és diplomagond. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
1999. május 12.
Magyarhermány kéttagozatos iskolájában 178 gyermek tanul. A román tagozatra a falu pünkösdista cigánygyerekei járnak, a magyar tagozaton kevés a gyermek. A tavaly öten végeztek, az idén heten. Mindannyian továbbjutottak líceumba, szakiskolába. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még osztályonként tizenöt-húszas létszámmal dolgoztak. A tanítói-tanári kar igyekvését jelzi, hogy ketten a békéscsabai távoktatásban vesznek részt. Az iskolaépület falára háromnyelvű - magyar, román és német - bronztáblát szándékoznak elhelyezni, jelezvén, hogy Gábor Áron Magyarhermány területén, a bodvaji vashámorban öntötte az első ágyúkat. Toró Tibor, Temesváron élő, magyarhermányi származású fizikusprofesszor kerített pénzt az emlékjelekre. - 1880-tól 1950-ig 40-50 gyermek tanult a magyar tagozaton, 3-5 román cigány járt az akkor divatos betűvető tanfolyamra. 1950-ben az iskola átalakul I-VII. osztályos általános iskolává a magyar tagozaton, és I-IV. osztályos román tagozatot is létesítenek. 1970-ben a magyar tagozat VIII. osztállyal bővül, megalakul az V-VIII. osztállyal működő román tagozat is. 55-50 gyerekkel egy magyar óvodáscsoport és egy román-magyar vegyes csoport indul. A jelenlegi iskola elképesztő zsúfoltságú, nincs egy raktárhelyiség, a padlásra halmoztak össze mindent. A faluban még a községi tanács termét s a gyógyszertárat is tanteremként használják. Az egykori nagy tantermeket szekrényekkel, rögtönzött deszkafallal választották el, hogy a tagozatokat külön működtessék. Tulajdonképpen "lehallgató" tanítás folyik. - A falu ortodox templomát is a falu magyar gazdáival építtették föl, van tehát ortodox vallású hívek nélküli templom. - Magyarhermánynak magyarországi testvértelepülése is van: Mezőgyál. Minden évben kölcsönösen felkeresik, ajándékokkal kedveskednek egymásnak. /Lehallgatásos oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
1999. május 12.
Emlékköny jelent meg Nagybánya Festőtábor címmel, az 1996-ban útjára indított magyarláposi nyári képzőművészeti alkotótábor rövid múltjáról. "1996 nyarán, az adottságok szerencsés egybeesése folytán, a bányavidéki Magyarláposon művészeti alkotótábor született" - írta Tőkés László püspök az emlékkönyv előszavában. A tábor célja a nagybányai festészet plein air hagyományainak ápolása és fejlesztése, a nagybányai művésztelep modellként való elismerése, valamint a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű művészeivel való kapcsolattartás. Az emlékkönyv tartalmazza a három eddigi tábor résztvevőinek, meghívott előadóinak névjegyzékét Budapesttől, Szabadkán át Sepsiszentgyörgyig, majd egy-egy oldalt szentelve mindegyik művésznek, bemutatja azok rövid életrajzi adatait, fényképeit és egy-egy, a táborban készült alkotását. A könyv Tiszakécskén jelent meg. /Díszkiadás a Nagybánya Festőtáborról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
1999. május 12.
Hosszú heteken át tartott a Marosvásárhely-Szeged honismereti vetélkedő. A csapatoknak a társváros történetéből, műemlékeiből kellett vizsgázniok írásban, szóban és gyakorlatban is. Közben mindkét félnek alkalma nyílt megismerni, hogy hol és hogyan él a másik. /Vég nélküli vetélkedő? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12.)
1999. május 13.
Máj. 12-én folytatta munkáját az oktatási törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletet egyeztető bizottság. Elfogadták a nyolcadik és a kilencedik osztályt követő képességvizsgát szabályozó szakaszt: a tanulóknak vizsgázniuk kell román nyelv és irodalomból, illetve a kisebbségek esetében magyar nyelv és irodalomból, matematikából és egy választható tantárgyból, amely lehet vagy a románok története vagy Románia földrajza. Heves vitát váltott ki az érettségit szabályozó cikkely, amely szorosan összefügg a bizottság által ugyancsak szerdán elfogadott szakasszal. Ez a cikkely ugyanis a középiskolai oktatásban három fő ágazatot különböztet meg: az elméleti (humán, illetve reál profilok), a technológiai (szakiskolai profilok) és valamilyen elhivatottságot feltételező (sport, művészetek, pedagógia és katonai profilok) ágazatokat. Az érettségit szabályozó szakasz mindhárom ágazat esetében kötelező érettségi tantárgyakat állapít meg, a többi az ágazat jellegének és ezen belül a profilnak megfelelően változik. A vizsgatantárgyak a következők: elméleti ágazat, humán szak: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem vagy földrajz, egy szak-, illetve egy más jellegű tantárgy, a kisebbségek esetében a magyar nyelv és irodalom; reál szak: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, egy szak-, valamint egy másik tantárgy, a kisebbségek esetében pedig magyar nyelv és irodalom; technológiai ágazat: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, egy szak-, illetve egy más jellegű tantárgy, a kisebbségek esetében magyar nyelv és irodalom; az elhivatottságot feltételező ágazatnál: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem vagy földrajz, egy szaktantárgy, valamint egy másik tantárgy, a kisebbségek esetében pedig magyar nyelv és irodalom. /Papp Annamária: Ülésezett az egyeztető bizottság. Elfogadták az érettségit szabályozó szakaszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1999. május 13.
Bréda Sándor Csaba olvasói levelében Tőkés László püspököt támadta, aki - szerinte - egyházi ellenfeleit nemzet- és egyházellenes erőknek tünteti fel. Tőkés László püspöki hivatását "felhasználja politikai és "nemzetféltő" nézeteinek népszerűsítésére is."Bréda szerint a "békesség helyreállítása érdekében új, visszaélésmentes választás szükséges." /Bréda Sándor Csaba, Szilágykraszna: Kik bomlasztják erdélyi magyar nemzeti közösségünket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13. - Postafiók rovat/
1999. május 13.
Május 13-án avatták Szatmárnémetiben, a székesegyház előtt Hám János püspök szobrát. Szatmárnémeti belvárosát ma is meghatározzák azok az épületek, amelyeket Hám János püspökségének harminc esztendeje alatt, 1828-tól emeltetett. Szimbolikus jelentése van annak, hogy egy másik építő püspök kezdeményezte és állíttatta a szobrot, hisz Reizer Pál megyéspüspökre éppen úgy ráillik az építő jelző. A szobor a szatmári születésű művész, a ma Kecskeméten élő Lakatos Pál munkája. Ugyancsak ő alkotta a városban felállított Kölcsey-szobrot. Varga Lajos műépítész tervezte a talapzatot, s a katedrális stílusjegyeihez igazodó virágtartókat. Tökéletesen harmonizál a kéttornyú katedrálissal, és belesimul a környezetbe új értékkel gazdagítva azt. Benedek Piroska, a CBS márványfeldolgozó igazgatója, aki már több más szobor állításánál segített, a világhírű észak-amerikai Vermontból hozatott szépen erezett márványt. Poósz István és csapata az Eterna kft.-től mesteri hozzáértéssel kivitelezett mindent. Reizer Pál püspöknek és az RMDSZ-nek is évekig kellett küzdenie azért, hogy a hatalom megadja az engedélyt a szobor felállítására. Az avatóünnepség szentmisével kezdődött. Reizer Pál püspök a nagy előd érdemeiről szólva külön kiemelte példamutató iskolaalapító, a szegényeket, a betegeket felkaroló tevékenységét. /Sike Lajos: Magyar püspök szobra Szatmárnémeti főterén! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ Hám János 1827-től 1857-ig, haláláig volt szatmári püspök.
1999. május 13.
Bitay Ödön az RMDSZ-kongresszus küldötteihez írt nyílt levelében azt javasolta, hogy az RMDSZ alakuljon át párttá, a jövőben Romániai Magyar Néppárt legyen. Bitay helyzetértékelése szerint az RMDSZ hanyatlása nyilvánvaló, ez "csak fokozódott 1996 decembere, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nyomán". A kormányrendeletek nem is pótolhatták a "céljainkat szentesítés útján jogerőre emelő törvényeket." Bitay hiányolta, hogy a felelősségre vonásnak még a lehetősége sincs meg az RMDSZ-ben. A nyílt levé írója egységet romboló cselekedetnek nevezte a tiszteletbeli elnök által kezdeményezett RMDSZ-fórumokat. /Bitay Ödön: Nyílt levél az RMDSZ VI., csíkszeredai kongresszusán részt vevő küldöttekhez = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1999. május 13.
Május 7-9-e között Média - keresztény szellemben címmel zajlott tanácskozás Nagyenyeden, a Gyulafehérvári Főegyházmegye szervezésében. A tanácskozásra meghívást kapott minden felekezet, valamint különböző világi lapoknál dolgozó, az egyházért felelősséget érző, keresztény szellemben író és munkálkodó szerkesztő, újságíró. Elhangzott: az egyházi lapok szerkesztői anyagi alapok hiányában képtelenek jól működő tudósítói hálózatot létrehozni, az egyházi kiadványok terjesztése nehézkes. Világi lapok esetében a szerkesztők olykor idegenkednek egyházi, teológiai jellegű híreket, írásokat közölni. Szükség lenne arra, hogy püspökségenként sajtóreferensek, szóvivők legyenek. Feladat egy keresztény sajtóstratégia kidolgozása. /Somogyi Botond: Média - keresztény szellemben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1999. május 13.
Megdöbbentő a világ bántó, súlyos félretájékoztatása. "Most, midőn a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének kutatója elismeri nekünk - annyi hallgatás, halogatás után ez már nem "bizalmas" -, hogy a Magyarország szomszédos országaiba kényszerült magyar kisebbségek ügye még ma sincs benne a nemzetközi kisebbségkutatás programjában, "többek között a magyar tudományosság", "a politikai döntéshozók" mulasztása miatt. A magyar nemzet határon túlra szorult részeinek feltérképezése annyi hazug, alattomos évtized után miért is lenne fontos éppen most, Bosznia, Koszovó idején (főleg a szerbek folytattak s folytatnak intenzív etnikai földrajzi térképezést), hiszen a Kolozsvárra ellátogató magyar szakember őszinte véleménye szerint is:"például Erdélyben a békés egymás mellett élés uralkodik"...Mi aztán tudjuk: mennyire uralkodik!" Lászlóffy Csaba sok idézettel mutatta be a félretájékoztatást. /Lászlóffy Csaba: A történelmi emlékezet zavarai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1999. május 13.
Megjelent a Géniusz második száma, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ ifjúsági ismeretterjesztő szemléjéről van szó. Bizonyos fokig a Természet Világával vagy az Élet és Tudománnyal hasonlítható össze a 128 oldalas lap. /Balázs Bence: Géniusz - nem csak zseniknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1999. május 13.
Megnyitásának egyéves évfordulóját ünnepelte vasárnap a K. L. Fotógaléria. Az évforduló alkalmából a galéria névadójának, Kálmán Lászlónak a munkáiból nyílt kiállítás. 1995. június 3-án elhunyt Kálmán László emlékét. Harmadéves volt, mikor a halál elragadta. Fotók, néhány festmény, grafikák, vázlatok emlékeztetnek rá. Huszonnyolc éves lenne most Kálmán László. /Erdei Róbert: Remember Kálmán László. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1999. május 13.
Bánffyhunyadon a városi könyvtár 1951-ben kezdte működését. Jelenleg 49 681 kötet alkotja a könyvállományt, ebből 6431 a magyar és 1158 az idegen nyelvű. /Minden tizenharmadik bánffyhunyadi lakos könyvtárba jár. Közel 50 000 kötet vár böngészésre. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1999. május 13.
A román görög katolikusok történetét vázolta fel Pascu Eduard. A román ortodoxok egy része 1700-ban egyesült a katolikusokkal, akik a keleti rítust megtartották, ezért görög katolikusok. A kommunista rendszerben üldözték a görög katolikus egyházat, megrendezték a "visszatérésüket" az ortodox egyházba. Hét görög katolikus püspök halt meg börtönben. 1989 után az állam újra elismerte a görög katolikus egyházat, melynek jelenleg közel 700 papja. 850 parókiája és 830 ezer híve van. Alexandru Todea bíboros /sz. Marostelek, 1912. jún. 5./ A kommunista rezsimben hétszer tartóztatták le, összesen 14 évet töltött börtönben. Súlyos agyvérzést szenvedett, emiatt 1994-ben lemondott az egyház vezetéséről. A pápa látogatásakor tolókocsin, a pápa jobbján ült a bukaresti templomban. /Pascu Eduard: A Rómával Egyesült Román Egyház története. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), máj. 13./ A görög katolikus egyház története nagyon vázlatos, nem szól arról, hogy 1948-ban betiltották az egyházat, rengeteg papot letartóztattak. 1989 után pedig az ortodoxok nem hajlandók visszaadni az 1948-ban elkobzott templomaikat.
1999. május 14.
Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1999. május 14.
Április 30-án Aradon járt a Szabadság-szobor visszaállítási lehetőségeinek felmérésére érkezett magyarországi kormányküldöttség Óvári János külügyminisztériumi főosztályvezető vezetésével. A delegáció Radu Vasile miniszterelnök budapesti látogatásának eredményeként érkezett Aradra. Az akkori megbeszéléseken ugyanis felmerült a szobor visszaállítási lehetőségeinek mérlegelése. A mostani tárgyaláson semmilyen kézzelfogható ígéret nem hangzott el román részről. /Hivatalos tárgyalások az aradi Szabadság-szobor ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1999. május 14.
Május 11-én kezdődött, s 14-ig tart Gyulán a magyar-román vízügyi műszaki vegyes bizottság vízgazdálkodási albizottságának az ülése. A Phare-támogatással kivitelezett határ menti vízügyi beruházások helyzetével s az országhatár két oldalán egyaránt fontos kisvizi s határvizi körülmények javításával foglalkoztak. /Magyar-román vízügyi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
1999. május 14.
Az RMDSZ-kongresszus előestéjén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke arról nyilatkozott, hogy milyen elvárásokkal megy Csíkszeredába. Azt várja, fejtette ki, hogy az RMDSZ "ne kösse meg magát egy olyan koalíció illetve hatalom oldalán, amelyikről már rég bebizonyosodott, hogy azt a keveset sem akarja, amennyit ígért." " A jelenlegi RMDSZ védelmi politikát folytat, már rég nem a céljainkért küzd a szó szoros értelmében, hanem inkább a saját bőrét menti." Az RMDSZ eddigi politikáját zsákutcának minősítette. Tőkés László megismételte, hogy nem volt ellene a koalícióra lépésnek, viszont csakis feltételek mellett kellett volna ezt megtenni. /Józsa Tímea: Kecskére bízni a káposztát és hóhérra az áldozatot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
1999. május 14.
Az oktatási minisztériumi kisebbségi főosztály közzétette jelentését az 1998/99-es tanévre vonatkozóan. Az egyetemi szint alatti oktatásban Romániában 4,2 millió tanuló részesül, ennek 5,23 %-a nemzetiségi, s a kisebbségiek 90 %-a magyar. Ez 197.694 magyar tanulót jelent. A tanulónemzedék az ország lakosságának 19 százalékát képezi, akkor az 1,7 millió magyarra vetítve 323 ezer magyar tanulónak kellene lenni. A különbözet 125 ezer fő, ennyivel kevesebb gyermek született, továbbá sokan elköltöztek az országból, továbbá sok magyar gyermek román iskolába jár. Az országban 277.666-an járnak egyetemre, 4,8 %-uk kisebbségi, ez 13.300 hallgatót jelent. A jelentés második részében már 14 ezer kisebbségiről van szó. Ráadásul ezek az adatok eltérnek az Adevarulban megjelent, Murvai László minisztériumi főosztályvezetőre hivatkozó adatokról. /Szilágyi Aladár: Egy jelentés és ami mögötte van. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 14./
1999. május 14.
Szilágynagyfaluban galériaavatót tartottak gróf Bánffy Miklós, írói nevén Kisbán Miklós grafikáinak kiállításával, melyet a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület és a Művelődés folyóirat szervezett. A grafikai tárlatot megnyitó Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője Bánffy Miklós életútját ismertette, akinek sokoldalú politikus irodalmi és művészeti hagyatéka feldolgozásra vár és a kiállítás kis mértékben az adósságból kíván törleszteni. /Fejér László: Galériaavató Bánffy Miklóssal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1999. május 14.
Először ülésezett a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének március végén megválasztott új Igazgatótanácsa, rendhagyó módon ezúttal a kolozsvári Sajtóházban. Elfogadták egyebek mellett az egyesület idei költségvetését, illetve tevékenységi tervét. Változásokat eszközöltek a Spectator Alapítvány, illetve a támogatások odaítélésében illetékes Sajtószaktestület személyi összetételében. Az egyesület megkereséssel fordul az Állandó Magyar Értekezlethez, kérve, hogy hozzon létre sajtó-szakbizottságot. /Először tartott ülést a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének új Igazgatótanácsa. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 14./
1999. május 14.
Kallós Zoltán folklórgyűjtését ezidáig a Hungaroton adta ki sorozatban, a napokban megjelent új CD-jét pedig a budapesti Fonó Rekords. Válaszúti, bonchidai és környékbeli népzenét tartalmaz. Egyébként CD- sorozatra kerül Kallós Zoltán életműve. - A válaszúti házban ma a Kallós Zoltán Alapítvány működik, amellett tájmúzeum is. /A válaszúti banda muzsikája, Kallós Zoltán CD-je. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
1999. május 14.
Április 24-én Gyergyóditró adott otthont a XIV. Gyergyó-medencei Egyházi Kórustalálkozónak, melyen Gyergyóalfalu, Borszék, Gyergyócsomafalva, Ditró, Maroshévíz, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Gyergyótölgyes és Gyergyóújfalu énekkarai vettek részt. /Egyházi kórustalálkozó. = Gyergyócsomafalvi Délhegyalja, máj. - IV. évf. 5. sz./
1999. május 14.
Megjelent a Bagolyvár /Nagyvárad/ című lap idei első száma, melyben a Bolyai Egyetem történetéről lehet olvasni, továbbá pályázatokról, továbbtanulási lehetőségekről adnak hírt. A Bagolyvár a TITUSZ /Tízen Túliak Országos Szövetsége/ kiadványa. /Titusz-hír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1999. május 14.
A napokban tartotta Szinden az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ félévi hagyományos munkaértekezletét. Ez alkalommal mutatták be az Erdélyi Gyopár, az EKE kiadványának legfrissebb számát, amelyet Nagybányának szántak: Erdélyi Gyopár, március-április, 1999/2. - Nagybányai szám. Metz József nyugalmazott tanár A Gutin alatti bányavárosaink, Nagybánya és Felsőbánya az évszázadok tükrében című összefoglalója mellett ebben a számban található többek között Dudás Gyula festőművész A nagybányai festőiskola 103 éve, továbbá dr. Györffy György A radnai havasok című írása. /Deák László: Erdélyi Gyopár - nagybányai szám. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 14./
1999. május 14.
Székelyudvarhelyen, a Benedek Elek Tanítóképző által rendezett iskolanapok keretében május 14-én előadást tartott dr. Raffay Ernő történész, a budapesti Károli Gáspár Teológiai Egyetem tanára. Raffay Ernő több könyv szerzője, a legismertebb magyar történész, aki Trianon előzményeit, hátterét és hatását kutatja. /Fülöp D. Dénes: Találkozás Raffay Ernő történésszel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./
1999. május 15.
RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./
