Ápr. 28-án Székelyudvarhelyen, a városházán Tatabánya és Székelyudvarhely polgármestere aláírta a testvérvárosi szerződést. Szász Jenő udvarhelyi polgármester elmondta, hogy régi kapcsolatot szentesített az aláírás. Elég a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának Udvarhelyre kihelyezett karára vagy néhány településfejlesztési kérdésre, ipari parkok létesítésének koncepciójára, az egyházakkal való együttműködésre gondolni. Az ünnepélyen fellépett a Székely Dalegylet, az eseményt a Himnusz nyitotta és a székely himnusz zárta. /Komoróczy György: Testvérvárosi szerződés Tatabányával. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2000. április 29.
Könczeiné Tolna Éva a Brassai Líceum /Kolozsvár/ tanára 15 éve. A legsötétebb években sikerült a tanárnőnek lelket vinnie az iskolai munkába. Amikor az ünnepélyeken nem lehetett magyarul szólni, széki és kalotaszegi ruhában jelent meg a tanárnő tánccsoportja. Nem beszéltek, csak táncoltak. A tanárnő hozta létre az iskola Bogáncs tánccsoportját, amely most 15 éves. /Hantz Lám Irén: Bogáncs-köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2000. április 29.
Illyefalván tartották az Irodalmi muzeológusok és könyvtárosok konferenciája című tanácskozást a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, mégis a széthordott irodalmi hagyatékok sorsának számbavétele a találóbb elnevezése a rendezvénynek. Első ízben készítettek széles körű leltárt erdélyi szakemberek a hazai magyar írásbeliség képviselőinek, ezen belül pedig különös tekintettel az irodalom művelőinek fennmaradt emlékeiről és azok őrzéséről. Abban megegyeztek, hogy az olykor országhatárokon kívülre szóródott hagyatékot és itthon maradt tárgyi, szellemi értékeket össze kell gyűjteni. Kónya Ádám Háromszék irodalmi emlékeiről tartott előadást, Szabó Zsolt irodalomtörténész kolozsvári, kalotaszegi és dél-erdélyi írói hagyatékokról beszélt, Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője Marosvásárhely és környéke emlékeit vette számba, Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az udvarhelyszéki irodalmi örökséget mutatta be, Hollanda Andrea könyvtáros pedig a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársai által készített digitális múzeum irodalmi kínálatáról tartott tájékoztatót. Valamennyien szétszóródottnak minősítették az erdélyi irodalmi hagyatékot. /Széthordott irodalmi hagyatékaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2000. április 29.
A Pro Print Kiadó /Csíkszereda/ és Bárdi Nándor, a budapesti Teleki Intézet kutatója gondozásában májusban megjelenik az Ellenpontokról szóló könyv. Szőcs Géza kifejtette, hogy ők maguk nem akartak "nevezetes históriát alkotni" magukról, "már csak szerénységből sem." Molnár János rosszhiszemű, pontatlanul megírt könyvén kívül az Ellenpontok szamizdatról nagyobb terjedelmű írás nem jelent meg. Szőcs Géza szerint az elmúlt tíz évben elkezdődött az ellenpontosok politikai indíttatású elhallgattatása. Ara-Kovács Attila határozott álláspontot képviselő publicista, az őt elismerő olvasótáboron kívüliek ellenszenvvel figyelik működését. Tóth Károly Antal "sértődötten vonult ki a szellemi életből és a közéletből". Magyarországra települve keserűen vette tudomásul, hogy "azok a magyar értékek, amelyekért az életét is kockára tette, nem annyira fontosak" a mindennapokban. Tóth Károly Antal nyugatra távozott és most is ott él. A megjelenő könyv az Ellenpontok szamizdat összes hajdan megjelent számát, továbbá három szerzőjének, Szőcs Gézának, Tóth Károly Antalnak és Ara-Kovács Attilának a visszaemlékezését tartalmazza. /Jakab Lőrinc: Beszélgetés Szőcs Géza költővel a nevével jelzett szamizdatról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./ Az interjú kiegészíthető azzal, hogy 1994-ben megjelent Tóth Károly Antal: Hogyan tovább? Az Ellenpontok dokumentumai, esszék tanulmányok /Magyar Ökumenikus Önképzőkör, Stockholm, Savaria University Press, Szombathely/ című összegezése.
2000. április 29.
Izsák Sámuel orvostörténész professzor legújabb könyve, A múlt ösvényein. Orvosművelődési írások címmel 1999-ben jelent meg. A szerző elmondta, hogy az orvostörténelem iránt érdeklődők számára kötetbe foglalta írásait. Az orvostörténelem iránt nincs nagy érdeklődés, ennek elsődleges oka a marosvásárhelyi egykori orvostörténeti tanszék magyar nyelvű tevékenységének a hiánya. Az orvostörténeti írásokat rendszerint az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvostudományi szakosztályának kiadványában látnak napvilágot. Figyelemre méltó a szatmári orvosok és gyógyszerészek összefogásával kiadott 400 oldalas könyv, az Otthonom Szatmár megye sorozat 6. kötete, amely Egészségügy-történeti dolgozatok címmel jelent meg. Izsák Sámuel aggasztónak tartja, hogy Erdélyben nincs magyar orvostörténész utánpótlás. /Tibori Szabó Zoltán: Beszélgetés Izsák Sámuel orvostörténész professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2000. április 29.
A görög Piraeus Bank vette meg a magyarországi Budapest Banktól a romániai Pater Bank 99,99 százalékot kitevő részvénycsomagját. A Pater Bank tavaly 320 ezer dollárnyi szerény nyereséget ért el, működésének első évében viszont 1,52 millió dollár veszteséget halmozott fel. A Budapest Bank már akkor bejelentette, hogy megválik romániai érdekeltségétől, amikor főrészvényese, az amerikai General Electric Capital, a GE pénzügyi befektetői csoportja jelentős részesedést szerzett a romániai postabankban, a Banc Postban. /Görög kézben a Pater Bank. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
