Martonyi János külügyminiszter szerint az EU és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalásokon legalább 6-7 olyan fejezet van, ahol kölcsönös rugalmassággal, ésszerű megoldások keresésével jelentős haladást lehetne elérni. A legkritikusabb témák közé a mezőgazdasági, valamint a strukturális politikát, illetve a személyek szabad áramlását sorolta. A külügyminiszter kiemelte azt a tényezőt, hogy az ország a magyar nemzet egységesülésének folyamatát is beemeli az európai egység magvalósulásába. A magyarságpolitika megközelítését illetően a kormány és ellenzék között vannak nézeteltérések. Kitért arra, hogy a határon túli magyarok magyarországi munkavállalása esetében a jelenlegi koncepció 3 hónapos lehetőséget tartalmaz, bár ez az időtartam esetleg hosszabb is lehet. /Félidőben a magyar külügyi tárca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2000. július 21.
Júl. 21-én Székelyudvarhelyen a Székely Támadt várban kezdődött a Míves Emberek Sokadalma nevű, régi népi mesterségeket bemutató rendezvény. Az Udvarhelyi Táncműhely mellett sepsiszentgyörgyi és újvidéki népi együttesek is fellépnek, továbbá a Haáz Sándor vezette szentegyházi fúvószenekar, a kecseti, szászcsávási, alsósófalvi és szenterzsébeti hagyományőrző táncegyüttes és a felsősófalvi cigánytánccsoport. /Székelyudvarhely: Míves Emberek Sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
2000. július 21.
A magyarországi PAMM Matematikai Társaság a 130. nemzetközi matematikai konferenciát Kolozsváron és Csíkszeredán rendezte meg július 15-22-e között. Kolozsváron négy ország 80 szakembere vett részt a konferencia munkálatain, Csíkszeredába jóval kevesebben érkeztek. Erre a nemzetközi továbbképzőre sok tanár érkezett a Kárpát-medence egyetemeiről, főiskoláiról. /(Hátsekné Kovács Kinga): Matematikai konferencia Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2000. július 21.
Gyergyószárhegy egyik neves szülötte Szini Lajos író, újságíró (1891-1933), akiről Nyírő József azt írta, hogy: "utolsó pillanatig hitt az erdélyi irodalomban, küzdött és áldozott érte". Egész életében szűkebb pátriája, a Székelyföld felemeléséért, emberének boldogulásáért harcolt. Szülőháza homlokzatán 1991-ben emléktáblát helyeztek el. A 90-es évek elején újra kiadták egyik kisregényét, a Nyüszkölés a feredőn és a nagy víz martján címűt. A szárhegyi cserkészcsapat, mely az író nevét vette fel, gondját viseli az emlékháznak. Emlékszoba létrehozását tervezik. /Egy jobb sorsra érdemesült emlékház. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
2000. július 21.
A világsikert arató hannoveri turné után ismét a 2000-es év legnagyobb világrendezvényére, az EXPO 2000 világkiállításra utazik a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes hét tagja. Jún. 23-27-e között a Magyar Gazdasági Minisztérium meghívására a csíkszeredai hivatásos néptáncegyüttes az összmagyarságot képviselte a hannoveri magyar pavilonban, most hét személlyel a Román Fejlesztési Ügynökség, valamint az Alexandru Tzigara Samurcas Alapítvány felkérésére az erdélyi magyar kisebbséget képviselik júl. 20.-aug. 11. között, ez esetben a román pavilonban. /Másodszor is Hannover. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./
2000. július 21.
Az Erdélyi Gazda júliusi száma az aratással foglalkozott, továbbá a környezetkímélő gazdálkodással, és segítséget nyújtott a pályázati űrlapok kitöltéséhez. /Tallózó. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./
2000. július 21.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület rendezésében Raffay Ernő, a Károlyi Gáspár Tudományegyetem történész professzora előadást tart Trianon és következményei címmel júl. 21-én Székelyudvarhelyen, a Városi Művelődési Házban. /Trianon és következményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2000. július 21.
Fehéregyházán Hegyi Mózes, a falu 57 éve, 35 évesen elhunyt pap-költője, brailai és bukaresti misszionáriusa kéziratban maradt lírájából és prózájából mutattak be a fiatalok válogatást. Benefi Sándor lelkipásztor pedig bemutatta a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület legújabb kiadványát, az évente, nemzeti költőnk halálának évfordulójára megjelenő Fehéregyházi Emlékeztetőt. /(Máthé Attila): Restitúció Fehéregyházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./
2000. július 22.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának júl. 22-i marosvásárhelyi rendkívüli ülésén kell döntenie arról, hogy indítson-e az RMDSZ saját államfőjelöltet az őszi választásokon. Öt lehetséges jelölt neve merült fel eddig. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter, parlamenti képviselő, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor, Frunda György szenátor, Kolumbán Gábor volt Hargita megyei tanácselnök, illetve Markó Béla szövetségi elnök, szenátor közül kellene a testületnek kiválasztania azt a személyt, akit a következő hetekben a szövetségnek "fel kell építenie" a választási küzdelemre. A legesélyesebbek Frunda György, aki négy évvel ezelőtt sikeresnek bizonyult. Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: Emil Constantinescu államelnök visszalépése az újabb jelöléstől e pillanatban még inkább balra nyomja a választókat. Mugur Isarescu is közelebb áll a mostani baloldalhoz, mint Constantinescu. Arra a kérdésre, elképzelhető-e a hárompólusú - szociál-liberális (SZR+NLP+DP), baloldali (RTDP), illetve jobboldali (KDNPP+JESZ) - helyzet az őszi konfrontáción, az RMDSZ elnöke kifejtette: a választások idejére már kétpólusú lesz a verseny. Érdekes analógiát lehet talán kimutatni azzal is, ami Bukarestben a főpolgármester-választáskor történt. Ahol a Ion Iliescu és a Petre Roman pártja versenyzett, s mindkettő baloldali párt. A választók nem akarják visszahozni a régi pártot. Ezért szavaztak végül is valószínűleg a legtöbben a Demokrata Párt jelöltjére, Traian Basescura a főpolgármesteri versenyben. Ez lehet analógiája annak, ami az ősszel is történni fog, de egyelőre mindez csak találgatás. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: Csak a második forduló előtt kötne az RMDSZ szövetséget. Markó Béla szerint Constantinescu visszalépése még inkább balra nyomja a választókat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2000. július 22.
A közelmúltban magyar kormány rendelésére a határon túli magyarok különleges jogállását szabályozó státustörvény kapcsán készült közvélemény-kutatás eredményét örömmel jelentette a román sajtó: "A magyarországi magyarokat nem igazán érdekli a határon túli magyarság sorsa" címmel. A közvélemény-kutatás alapján ugyanis a magyar állampolgárok mintegy hetvenöt százaléka nem ért egyet azzal, hogy a határon túli magyarok számára munkavállalási engedélyt biztosítsanak Magyarországon. A megkérdezettek harminc százaléka szerint a Magyarországon letelepedett és "románoknak" nevezett magyarok úgymond "ellopják" a helybéliek munkahelyeit. A felmérésből az is kiderül: az alanyok harminc százalékában a szülőhazájukból kivándorolt, Magyarországon letelepedett magyarok valóságos "erkölcsi viszolygást" váltanak ki. A megkérdezetteknek alig tizenöt százaléka ért egyet azzal, hogy a határon túli magyaroknak kettős állampolgárságot adjanak. Ennek ellenére az anyaországi magyarok mintegy negyven százaléka tekinti úgy, hogy a magyar kormánynak támogatást kell nyújtania a Magyarországon letelepedni szándékozó, Romániából kivándorolt magyaroknak. A felmérés szerint a megkérdezettek többsége nem tartja szükségesnek, hogy törvényben szabályozzák a határon túli magyarok jogállását, tizennyolc százalékuk pedig úgy vélekedik, hogy a státustörvényt nem a magyar kormánynak, hanem a határon túli magyarok érdekvédelmi szervezeteinek kellett volna kezdeményeznie. A megkérdezettek többségének nincs tudomása a határon túl élők számarányáról, tizennyolc százalékuk pedig a romániai magyarokat nem tekinti magyaroknak. - Olyan ez, mint amikor az édesanya bánik mostohán gyermekével, kommentálta a Szabadság a felmérést. Pedig csupán annyi a különbség köztünk, erdélyi magyarok és anyaországiak között, hogy országhatár választ el bennünket. Eredetünk, történelmi múltunk, hagyományaink közösek. - Elkeserítő, hogy egyáltalán feltevődik a kérdés: magyar-e a határon túli magyar? - Magyarországon hosszú évtizedeken át kommunizmus volt, olyan rendszer, amely gyökeresen átalakította az emberek gondolkodását. /Papp Annamária: Mit ér az ember, ha magyar? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2000. július 22.
A magyar költségvetés 0,13 százalékát költik évente a határon túli magyarok támogatására, közölte a napokban a Kossuth Rádió. Ez többmilliárd forintot jelenthet. Elég csak a Magyarországon tanuló többezer (egyesek szerint négy, mások szerint hatezer!) erdélyi diák ösztöndíjára, az Illyés Közalapítvány vagy az Új Kézfogás nyújtotta pályázati lehetőségekre gondolni. Az ellenzék ezt is politikai fegyvernek használja, mint a státustörvény esetében. Nemrég pl. Kovács László MSZP-elnök intette Orbán Viktor miniszterelnököt, a kormányt: ügyeljenek, nehogy a külhoni magyarnak több joga legyen Magyarországon, mint a helybelieknek. Sike Lajos cikkében megjegyezte: azt is ki kellene számítani, hogy mennyivel járulnak hozzá az anyaországba települt határon túli magyarok a költségvetéshez, például az a több ezer kiváló értelmiségi, mérnök, tanár, orvos, közgazdász, akik Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Felvidékről költöztek át az anyaországba. A sok ezer székelyföldi, szilágysági, kalotaszegi, csallóközi, bácskai, beregi kőműves, ácsmester, betonkeverő, kubikos, asztalos, víz- és gázszerelő, akik kevesebb pénzért is hajlandók többet dolgozni a helybelieknél. De még a tíz-tizenötezer idénymunkás is érezhetően növeli a nemzeti összterméket, hiszen a haszon ott marad, csak a kialkudott vagy éppen odalökött munkabért hozzák haza. /Sike Lajos: Zéró tizenhárom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2000. július 22.
Temesváron a belvárosi református templom Szabolcska Mihály nevét viselő vegyeskarát Elekes András karnagy kezdeményezésére hozták létre 1990 júliusában. Az utóbbi években minden magyar vonatkozású rendezvényen fellépnek, többször közösen a városi Bartók Béla Kórussal, melynek szintén Elekes András zenetanár a vezetője, szervezője és karnagya. A Szabolcska Mihály Vegyeskar fennállásának 10. évfordulója alkalmából július 23-án ünnepséget tartanak a templomban. Szekernyés János helytörténész fogja méltatni Szabolcska Mihály költészetét és a Temesvár kulturális életében betöltött szerepét, majd Gazsó János, a vegyeskar krónikása az utóbbi öt év eseményeit ismerteti. /Tízéves a Szabolcska Mihály református énekkar. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./
2000. július 22.
Idén is Szentegyházán a Gábor Áron Szakközépiskola ad otthont a Bolyai Nyári Akadémia műszaki szakterület és szaknyelv tagozatának, júl. 16-23-a között. Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára a magyarországi szakképzésről, Görbe Péter, a műszaki tanerők szakfelügyelője és a Nevelésügyi Minisztérium magyar oktatásért felelős igazgatója pedig a romániai szakképzésről tartott előadást. A legrégebbi előadó, König Sándor, az Egressy Gábor Műszaki Szakközépiskola /Budapest/ tanára, már kilencedik alkalommal jött Szentegyházára. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./
2000. július 22.
Gyergyószentmiklóson az Adogató Műhely néhány éve alakult, tagjai óvónők. Az évente egy héten át tartó előadássorozat és műhelygyakorlatok célja: az óvodapedagógusokat megismertetni azokkal a személyiségfejlesztő elméleti és gyakorlati megoldásokkal, amelyeket tevékenységükben felhasználhatnak. A mostani továbbfejlesztőn több mint 60 érdeklődő vett részt, hogy a személyiségfejlesztés egy új módját ismerhesse meg: az enneagram-modellt. /Adogató Műhely Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./
2000. július 22.
Csíkszeredában és környékén idén 867 születést jegyeztek be az anyakönyvi hivatalban. Az újszülöttek közül 225 csíkszeredai. Tavaly ugyanebben az időszakban 870 gyerek jött a világra (260 csíkszeredai). Az idén bejegyzett 308 halálesetből 156 vonatkozik Csíkszeredára, a tavalyi év első felében 343 halálesetet jegyeztek be (153 volt csíkszeredai). Tizenöt évvel ezelőtt, 1985-ben a most vizsgált időszakra vonatkoztatva a születések száma 1182, a házasságkötéseké 180, míg a haláleseteké 326 volt. /Egy kis statisztika. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./
2000. július 22.
Júl. 26-án lesz Aradon, a Tulipán könyvesboltban dr. Széll Lajos Aradon éltem című emlékiratának bemutatója. Széll Lajos, a két világháború között élő és tevékenykedő ügyvéd bemutatta azt az időszakot, amikor az erdélyi magyar egyházak és a magyar közoktatás a legnehezebb periódust élte át. Dr. Széll Lajos hosszú ideig a belvárosi római katolikus egyháztanács elnöke volt. Részletesen beszámolt akkori tevékenységéről, továbbá Fischer Aladárról, a Katolikus Gimnázium egykori igazgatójáról, aki példakép volt mindenki számára. A könyv tördelését a Wieser Tibor Alap állta, a Lutherániumnál jelent meg a kiadvány. Idén még két Fecskés-könyv megjelentetését tervezik: Ficzay Dénes Aradi Séták című munkáját és Kenyeres Pál újabb verseskötetét. /Pávai Gyula: Megjelent az ötödik a Fecskés-sorozatból. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./
2000. július 22.
Megjelent a Cazul Stefan Foris című dokumentumkötet, megjelenését a Művelődési Minisztérium támogatta. Fóris Istvánról szól a könyv, Dan Catanus és Ioan Chiper történészek ötven dokumentumot zsúfoltak a kötetbe. Betekintést nyújtanak a dokumentumok a kommunista frakcióharcok dzsungelébe. A Brassó megyei Tatrang községben 1892-ben született Fóris István 1940-ben lett a romániai kommunisták főtitkára, s 1944. április 4-ig volt funkcióban. A romániai kommunisták pártocskájában a háború alatt három csoportosulás jött létre, három vezető központ: egy külső és két belső. A külső Moszkvában működött, Ana Pauker vezette Vasile Luca segítségével, a két belső közül az egyiket Fóris irányította, a másikat a büntetését töltő Gheorghiu-Dej. A belső frakciók harcoltak egymással. Dej és emberei azzal vádolták Fórist, hogy a Sziguranca ügynöke. 1944. április 4-én Dej megbízásából Emil Bodnaras leváltotta Fórist. Fölkereste a lakásán, s közölte vele, vége a főtitkároskodásának. Bodnaras pisztollyal és kalapáccsal érkezett, de Fóris nem ellenkezett. Tudta, hogy látogatója a szovjetek embere, s azt hitte, Moszkva utasítására érkezett. Valójában Moszkva nem adott parancsot Fóris leváltására. Ennek ellenére a Moszkvából hazatérő külső frakció is elfogadta Dejék magyarázatait Fóris árulásáról, s végül Ana Pauker, Vasile Luca és Teohari Georgescu áldásukat adták Dej ítéletére: az utcáról elrabolt, s a pártszékházban rabságban tartott Fóris megölésére. A gyilkosságot Dej magánhóhéra, Pintilie tábornok hajtotta végre, vasrúddal ütötte agyon Fóris Istvánt. Fórist azért ölték meg, nehogy kiderüljön ártatlansága, illetve Dej gazembersége. /Friss Pánián Iván: Tűnődés olvasás közben. Harc a hatalomért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./
2000. július 22.
Júl. 10-15. között Pécs látta vendégül a határon túli magyartanárokat. A továbbképző központi témája: Az európai és magyar irodalom kapcsolata. A vendégek előadásokat hallgattak, majd Pécs múzeumaival, könyvtáraival ismerkedtek, de kirándultak a mohácsi Emlékparkba, megismerkedtek Pécs és környéke nevezetességeivel. Elismerés és köszönet jár a program szervezőinek, Merényi Panninak, Jakovits Lászlónak, a Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék oktatóinak. /(Orbán Mária): Magyartanárok nyári továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2000. július 22.
Victor Stanculescu tábornok azt állította, hogy Petre Roman egyik tanácsosa húsz kiló trotilt akart elhelyezni 1990 júniusában a bukaresti Egyetem téren, hogy levegőbe repítse a "golánokat", a tüntetőket, közölte a Ziua napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
2000. július 23.
Az utóbbi években egyre kevesebb fiatal választja a papi hivatást. Ennek ellenpéldája volt a júl. 1-jei szatmári szentelési ünnep, ahol Reizer Pál megyéspüspök Szatmárnémetiben, a székesegyházban öt kispapot szentelt diakónussá. Közülük négyen a budapesti Központi Papnevelő Intézet hallgatói, az ötödik a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végzi tanulmányait. /Knecht Tamás: Rendhagyó diakónusszentelés Szatmáron. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./
2000. július 23.
A Romániai Magyar Dalosszövetség gregorián szakosztálya és a Schola Gregoriana Monostorinensis tanfolyamot szervez július 23-28. között Kolozsváron. Az egyhetes rendezvény gregorián témájú óráit Béres György, a karvezetési gyakorlatot Guttman Mihály vezeti. A résztvevők az ország minden vidékéről érkeznek, mind a Bánság, Várad, Szatmár, mind a Székelyföld különböző helységeiből. /Gregorián és karvezetői tanfolyam. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./
2000. július 24.
Júl. 22-én ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT). Szeptemberre halasztották a döntést a saját államfőjelölt-állításról. A testület elfogadta a képviselők és szenátorok jelöltállításának szabályzatát, melyet a területi elnökök terjesztette elő: a területi szervezetek saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy melyik módszert alkalmazzák. Szintén a helyi szervezetek határozzák meg, hogy előválasztásokon vagy küldöttgyűlésen rangsorolják a jelölteket. Megállapodtak abban, hogy nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek vagy egyik társult szervezetnek; nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén; az érvényben levő ügynöktörvény hatálya alá esik, továbbá azok sem, akik az 1996-os parlamenti választásokon, illetve a 2000-es helyhatósági választásokon függetlenként vagy más párt, illetve szervezet listáján indultak. Az RMDSZ-jelölt nem lehet büntetett előéletű, a politikai elítéltek kivételt képeznek. Vitát váltott ki annak eldöntése, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon mandátumot szerzett önkormányzati képviselők indulhatnak-e a parlamenti választásokon. Hosszas vita után eldöntötték, hogy ez végül csak a polgármesterekre, alpolgármesterekre, megyei tanácselnökökre, illetve alelnökökre vonatkozik. Eckstein-Kovács Péter miniszter, szenátor felszólalásában az RMDSZ parlamenti frakciójának a nemeket tekintve aránytalan összetételére hívta fel a figyelmet. - - Döntés született arról, hogy Markó Béla a Maros megyei szenátusi lista vezetője. A testület elfogadta a parlamenti és elnökválasztás megszervezéséért felelős bizottság szabályzatát, és megbízta Takács Csabát ennek vezetésével. /Székely Kriszta: Ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Szabályozták a képviselők és szenátorok jelöltállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Egy nappal az SZKT ülése előtt Hargita megye tanácsának volt elnöke, Kolumbán Gábor kilépett az RMDSZ-ből, tudósított a bukaresti Cotidianul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2000. július 24.
Júl. 22-én ünnepi istentisztelettel és a reformáció emlékművének megkoszorúzásával zárult Genfben a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, a rendezvény fővédnöke is részt vett. A genfi Szent Péter-katedrálisban Tőkés László püspök emlékeztetett, hogy a magyar reformátusok 1938-ban tartották első világtalálkozójukat, a folytatást azonban csak az 1989-es fordulat tette lehetővé Magyarországon és a határokon túl. Helyre kell tenni múltunkat és jelenünket, és emberközpontú világunkban Isten mindenhatóságát kell újra felismerni - mondotta. Orbán Viktor megjegyezte: "Mi, magyarok kalandozó nép vagyunk, a reformátusok is különösen azok". A magunkról alkotott képnek fontos vonása ez a vándorló, de mindig hazatérő, közösséget gazdagító magyar - mondta. Rámutatott, hogy a 20. században a Don-kanyarban elesettek, az odaveszett zsidó honfitársak, a kitelepített német származásúak, a szovjetunióbeli kényszermunkára hurcoltak és végül az 1956 után az országot elhagyó 200 ezer menekült együtt több mint egymillió embert jelent, ami szinte pótolhatatlan veszteség egy 10 milliós ország, de még egy 15 milliós nemzet számára is. - Bár ma is gyakrabban zúg a harang temetésre, mint keresztelőre, az utóbbi 10 évben visszaköltözött szívünkbe egy boldog családot építő, emelkedő magyarság és magyar nemzet reménye - mondta. Figyelmeztetett, hogy a külső szabadság aligha ér valamit belső szabadság nélkül. Aki megelégszik a jólét és a szabadság külső jegyeivel, az könnyen elveszítheti az emberi életet összetartó belső meggyőződését. A reformátusok kötelessége újra és újra emlékeztetni, hogy semmiféle szabadság sem segít a morális romlottság ellen - jelentette ki. Szent Ágoston, Szent Ferenc, Kálvin és a magyarságra gyakorolt befolyásuk jól példázza: az evangélium tanítása nélkül nincsenek életképes gyökerei a magyar összetartozásnak - mondta a miniszterelnök. Az ünnepi rendezvény résztvevői az istentisztelet után átvonultak a reformáció genfi emlékművéhez, ahol Péter Iván, a berni magyarok lelkésze emlékeztetett arra, hogy 1944-ben e helyen tüntetett mintegy 30 Svájcban tanuló magyar fiatal Magyarország német megszállása ellen. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a domborművek és a reformáció nagyjait, köztük Bocskai István fejedelmet ábrázoló állószobrok előtt szólva utalt arra, hogy annak idején a magyarok a svájciak után a második legnagyobb adománnyal, 40 ezer koronával járultak hozzá az 1917. október 31-én felavatott "reformátorok fala" megépítéséhez. Végezetül az egyház és a kormány képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait az emlékmű Bocskai Istvánt ábrázoló szoboralakja előtt. /Véget ért a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója. Koszorúzás a reformáció genfi emlékművénél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2000. július 24.
A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) elnöksége elfogadja a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának a külhoni magyar állampolgárság intézményéről szóló javaslatát, a Magyarok Világkongresszusának Zárónyilatkozatába foglalt álláspontot, és csatlakozik az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának határozatához - olvasható a RODOSZ közleményében. A RODOSZ felkérte az RMDSZ országos vezetőségét, hogy csatlakozzon a RODOSZ álláspontjához, és tegye meg a megfelelő lépéseket a külhoni magyar állampolgárság intézményének gyakorlati megvalósítása érdekében. - Elkezdődött a XI. Bálványosi Szabadegyetem, a szervezők az idén ezer vendéggel számolnak, ami a az előző évekhez képest 100 százalékos növekedést jelent. Az első két napon a centrumpártok együttműködési lehetőségeit vizsgálják meg. Meghívottak: Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke és Ioan Muresan, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke. /Külhoni magyar állampolgárságot akar a RODOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2000. július 24.
A budapesti Apáczai Közalapítvány összesen 100 millió forintot oszt majd szét a szülőföldjükön a szakfelsőoktatásban tanuló határon túli magyar nemzetiségű diákok számára. Az ún. Apáczai hallgatói ösztöndíjprogramban romániai, szlovákiai, ukrajnai, jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar fiatalok vehetnek részt. Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke közölte: cél, hogy a határon túli magyar diákok a szülőföldjükön képezzék magukat, és tanulmányaik befejezése után ne telepedjenek át más országba. Eddig még nem volt ehhez hasonló nagyságrendű, az egész Kárpát-medencére kiterjedő ösztöndíjprogram. A tervek szerint 1000-1300 szülőföldjén tanuló, szakiskolai és a felsőoktatásban részt vevő diáknak nyújtanak ösztöndíjat a 2000-2001-es tanévre. Az 1999 áprilisában bejegyeztetett Apáczai Közalapítvány tavaly két fordulóban hirdetett pályázatot. Az elsőben 200 millió forintot, a másodikban 275 milliót ítéltek oda. Az idén több pályázati forduló során 700 millió forintot osztottak el. A pénzt elsősorban az intézmények működési költségeinek kiegészítésére, valamint kollégiumi és tanári lakások építésére folyósították. /Apáczai Közalapítvány. Ösztöndíjprogram a diákoknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 24./
2000. július 24.
A vezető román politikusok sorra közlik, hogy az eredeti tervektől eltérően ezúttal sem mennek el a Bálványosi Nyári Szabadegyetem rendezvényeire, amelyeken pedig a magyar kormányfő és a külügyminiszter is ott lesz. Mugur Isarescu miniszterelnök már le is mondta a részvételt és a szervezők szerint félő, hogy Petre Roman külügyminisztert sem látják a székelyföldi Tusnádfürdőn. A legmagasabb rangú román politikus így a gazdasági miniszter lesz, míg a magyar küldöttségnek a korábban említetteken kívül a Fidesz elnöke és az ifjúsági miniszter is tagja. /Bálványosi Szabadegyetem: nem mennek a román politikusok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./
2000. július 24.
Júl. 17-én Nagykárolyban tartották meg a Nagykárolyi Református Egyházmegye szervezésében az Ifjú Presbiterek Találkozóját, melyet dr. Hegedűs Lóránt püspök nyitott meg. Vetési László kolozsvári lelkész tartott előadást. Közel háromszázan voltak jelen Erdély különböző településeiről, sőt Magyarországról és Kárpátaljáról is. Tőkés László püspök kifejtette, hogy a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának is egyik célja a fiatalok megszólítása, összegyűjtése volt. Tőkés László Orbán Viktor miniszterelnököt idézte: "A magyarság a megcsappanás, összezsugorodás stádiumába került. A fiatal nemzedékre vár, hogy fordítsa át a gyarapodás állapotába népünk sorsát". - A vendégek Kaplonyba, az épülő református templomhoz is ellátogattak. /Nagy Ágnes: Ifjú Presbiterek Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2000. július 24.
Az Alter-Image nevű dokumentáris program keretében a 18 romániai kisebbség életét bemutató fotóalbum készült, ennek képeiből pedig etnofotográfiai kiállítást. A kisebbségi közösségek életét ábrázoló felvételek az alábbi helyeken készültek: az albánok bukaresti, az örmények szamosújvári, a bolgárok temesvári, a csehek Garnic-i és Sfanta Elena-i, a horvátok krassóvári, a zsidók kolozsvári, a németek szászföldi, a görögök brailai, az olaszok iasi-i, a magyarok csíksomlyói és türei, az olaszok paltinoasai és Solonetul Nou-i, a romák bánffyhunyadi, a lipovánok tulceai, a szerbek csanádi és nagyszentmiklósi, a szlovákok nagylaki, a tatárok konstancai, medgidiai, a törökök baskaredei, az ukránok a tiszai, felsőrónai és bisztrai mindennapi életük pillanatait tárják a nyilvánosság elé. Az albumot az 1992-es, legutóbbi romániai népszámlálás kisebbségekre vonatkozó adatai, illetve a programvezetőkként az utószóban tapasztalataikról beszámoló Feleki Károly és Gaina Gerendi Dorel esszéje egészítik ki. /(Cseke Gábor): Alter-Image. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2000. július 24.
A tanácsi szférában az országban elsőként Háromszék megyében interneten is áramlanak az információk a megyei és a helyi tanácsok között. Az eseményt bejelentő sajtóértekezleten Demeter János megyei tanácselnök, illetve György Zsolt, az önkormányzat alelnöke az övezet úthálózata adatbázisának világhálóra vitelét emelte ki, ami által naprakész tájékozódáshoz juthat bárki mindenről, ami az utakon történik s amit róluk tudni kell. A továbbiakban az építkezésekkel és javításokkal kapcsolatos információk kerülnek a világhálóra. A megyei tanács honlapján - www.haromszek.ro - helytörténeti, turisztikai és egyéb tájékoztatás is rendelkezésre áll. A kapcsolattartás gyorsaságát az elektronikus posta biztosítja. /(Flóra Gábor): Önkormányzati premier. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2000. július 24.
Adrian Paunescu születésnapját "egyenesben" közvetítette júl. 21-én az egyik romániai magántévé. Az ünnepi asztal körül válogatott Paunescu-barátok ültek, köztük Hajdu Győző is, aki úgy érezte, neki, a magyar írónak kell először - hosszasan - köszöntenie a hírhedt költő-politikust. Hajdu Győző magyar írónak és román hazafinak nevezte magát, majd rettenetes románsággal az egekig magasztalta Paunescu költészetét. - Azt akarom, hogy hallja meg Markó Béla, Verestóy Attila, Tőkés László és társaik, amit mondok - harsogta Hajdu Győző. - Adrian Paunescu barátom nem volt soha és most sem magyarellenes. Számos írása magyarbarátságról tanúskodik. /Szabó Csaba: Hajdu Győző születésnapi tósztja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Paunescu Ceausescu udvari költője volt. Hajdu Győző minden alkalmat megragad, hogy kirohanjon az RMDSZ ellen.
