A II. Vatikáni Zsinat határozata újjáélesztette helyi szinódusokat és zsinatokat. Ennek megfelelően 1996 húsvétján dr. Jakubinyi György érsek meghirdette a gyulafehérvári főegyházmegye zsinatát, erre vonatkozó körlevelében rámutatva: "Meg kell találnunk az utat, hogy a keresztény ezredfordulón sajátos erdélyi viszonyok között hogyan élhetjük meg az evangéliumot". Az előkészítő munkálatokat 1997. március 9-én nyitották meg. Amint dr. Czirják Árpád érseki helynök, zsinati megbízott hangsúlyozta, 22 dokumentumtervezetet állítottak össze munkaközösségek, ezeket azután megvitatták a gyulafehérvári főegyházmegyében, és valamennyi egyházközségben. A hívek javaslatait, véleményét beépítették a zsinat elé terjesztendő szövegekbe. A zsinat befejező munkálatai szept. 24-én kezdődtek meg Csíksomlyón és szeptember 28-ig tartanak. A főegyházmegyei zsinat szept. 29-én bemutatandó szentmisével zárul a gyulafehérvári székesegyházban. Az ünnepi főpásztori szentmise keretében dr. Czirják Árpád zsinati megbízott átadja a főegyházmegye érsekének az elfogadott és megszavazott végleges zsinati dokumentumot. Ez alkalommal megemlékeznek Márton Áron püspök halálának 20. évfordulójáról. Záró mozzanatként Szabó Tibor, a Magyar Köztársaság Határon Túli Magyarok Hivatalának államtitkára átadja dr. Jakubinyi György érseknek a millenniumi emlékzászlót. /Fodor György: Megkezdődtek a gyulafehérvári főegyházmegyei zsinat befejező munkálatai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2000. szeptember 26.
Szept. 25-én ünnepélyesen megnyitották a 2000/2001. évi egyetemi tanévet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Jelen volt Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora is. Egyes szakokon - mint például a történelem szakon - a magyar csoport tanévnyitó ünnepsége szept. 26-án lesz. /Megnyílt az új egyetemi tanév. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2000. szeptember 26.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ismét levelet intézett Petre Roman külügyminiszterhez, amelyben kérte: hasson oda a magyar hatóságoknál annak érdekében, hogy a "Nagy-Magyarország" jelképeit ábrázoló főkonzulátusi zászlót mihamarabb távolítsák el. A polgármester ugyanakkor azt szeretné, ha a főkonzulátus hivatalos pecsétjén nem szerepelne többé "a bécsi diktátumra emlékeztető" városnév. Alföldi László magyar főkonzul elmondta: A Szabadság olvasói és a romániai magyar közvélemény már hozzászokott ahhoz, hogy az utóbbi évek során a polgármester rögeszmésen összetéveszti az úgymond Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Köztársaság címerét. Alkotmányunkban benne van, melyik az ország hivatalos címere. Amit mi használunk, természetesen az. A pecsét kétnyelvű, ezen a Cluj-Napoca és a Kolozsvár megnevezés is szerepel. Mi Kolozsvár román hivatalos megnevezését vesszük alapul, ezt is tüntetjük fel iratainkon, ugyanakkor a magyar név is szerepel - mondta Alföldi László. /Kiss Olivér: Rögeszmés a polgármester. Ismét a magyar zászlóval civódik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2000. szeptember 25.
Megjelent Kozma Mária: Partomlás /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című legújabb regénye. A regény főhőse egy mai kisvárosi értelmiségi - újságíró - asszony, aki a humán értékek elkötelezettje egy olyan világban, ahol az emberi kapcsolatok érdekviszonyokká degradálódtak. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
2000. szeptember 26.
Várakozáson felüli volt a részvétel a Gyergyó Területi RMDSZ szeptember 24-i parlamenti előválasztásán: 6554-en járultak urnához, s a 6419 érvényes szavazatból 5234-en voksoltak dr. Garda Dezsőre, míg Nagy Istvánra 1185-en. /(Gál Éva Emese): Magasan győzött dr. Garda Dezső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2000. szeptember 26.
A jelöltek rangsorolásáról döntött titkos szavazással szept. 22-én az RMDSZ Szilágy megyei küldöttgyűlése, 93 %-os részvételi aránnyal. Az eredmény: Vida Gyula (149 szavazat), Végh Sándor (20), Széman Péter (9), Veres Ernő (55). A szenátori jelöltségére Sándor József 14, Fodor István 7, Seres Dénes 209 szavazatot kapott. /(Fejér László): Rangsorolt a küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2000. szeptember 25.
A szept. 23-i zárórendezvényen több oldalról közelítették meg a vidékfejlesztés témakörét a Vidékfejlesztés a Székelyföldön konferencia előadói Csíkszeredán. Pete István és Kelemen Hunor, a mezőgazdasági, illetve a művelődési tárca államtitkárai, Süli Zakar István, a debreceni KLTE tanára, valamint Zsombori Vilmos, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a hazai vidékfejlesztési programokról, a kulturális intézmények és a vidékfejlesztés közti összefüggésről, a magyar-román határtérségben zajló területfejlesztés esélyeiről, illetve a Hargita megyei kistérségi szerveződésekről tartottak előadásokat. /Vidékfejlesztésről, több oldalról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Szept. 23-án rendezte meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ a kórusszövetségek találkozóját. A két szakmai társaság évi közgyűlését megtartotta, szept. 24-én következett a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszaka. A tanácskozás fő témája kóruséneklés helyzete és kilátása, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. Ezután következett a kamarakórusok hangversenye, melyen öt kórus - a gyergyócsomafalvi Bel-Canto Kamarakórus (karvezető: Csata Levente), a csíkszentmiklósi-borzsovai Kamarakórus (karvezető: Bíró János), a tordaszentlászlói női kar (karvezető: Guttmann Mihály), a sepsiszentgyörgyi Vox Humana (karvezető: Szilágyi Zsolt) és a csíkszeredai Harmónia vegyeskar (karvezető: Gergely Simon Ibolya) - lépett fel. A hangverseny után kiosztották a Romániai Magyar Dalosszövetség 2000. évi díjait. Népzenei munkásságáért Seprődi János-díjat kapott Keresztes Enikő, a kórusmozgalomban elért kiváló eredményeiért a székelyudvarhelyi Major Magda Jagamas János-díjban részesült, Fodor László egyházzenei munkásságáért Zsizsman Rezső-díjat kapott, Fólika Éva zenepedagógiai tevékenységét pedig Márkos Albert-díjjal jutalmazták. /Átadták a dalosszövetségi díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Nagyiklód mindig is híres volt faragóművészeiről, kézimunkázó asszonyairól. A gyermekek körében is van utánpótlás. Nemrég bezárta kapuit az a kézműves tábor, amelyen nem kevesebb mint száz diák vett részt. A gyermekek a fazekasság, szövés és hímzés területén bővítették ismereteiket, de népi tánc is szerepelt a kéthetes tábor napirendi programján. /Erkedi Csaba: Kézműves tábor Nagyiklódon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25.
2000. szeptember 25.
Szept. 23-án a Kalonda-tetőn tartották meg a Farkaslaki Szenes Napokat. Demény Gábor községi polgármester kifejtette, hogy e hagyományteremtőnek induló rendezvényt először szervezték meg. Ez alkalomra elkészült el az óriási boksa (szénné égethető farakás), melyet ünnepélyesen a Rekordok Könyve (Guinness Book) képviselőjének, Dieter Lindnernek a jelenlétében hitelesítettek. Szept. 24-én az ünnepi szentmise után millenniumi megemlékezést tartottak, valamint megkoszorúzták Tamási Áron emlékművét. /Kristó Tibor: Farkaslaki Szenes Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Szept. 23-án átadták Csíkszereda első református templomát, melyet dr. Csiha Kálmán püspök szentelt fel. Képviseltették magukat a templomépítést támogató hollandiai és svájci gyülekezetek is. /Parászka Boróka: Református templomavató. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Több mint kilenc éves munka eredményeként készült el a templom. Hegyi István lelkipásztor elmondta, hogy a csíkszeredai református egyházközség 1887-ben alakult meg. A megyeszékhely, majd az iparosítás miatt egyre többen költöztek Csíkszeredába, ahol 1977-ben 570 református élt, lélekszámuk mára elérte a 2260-at. Az imaház számukra már kevésnek bizonyult. /Növekvő református közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Hegyi István református lelkész emlékezett a kezdetre: a hívek háromezer aláírással ellátott ívet hoztak: ennyien követelik a templomépítést. Hegyi István a polgármesteri hivatalhoz fordult, kérve, biztosítsanak egy területet erre a célra. A tiszteletes huszonhatszor ment el a polgármesteri hivatalba, végül sikert ért el. Az építkezést 1991 júniusában kezdték meg. /Daczó Dénes: Templomot avattak a csíki reformátusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2000. szeptember 25.
Megjelent a Diákévkönyv 2001, a Tinivár Kiadó jóvoltából a nyolcadik. A könyv hézagpótló. Olvashatnak benne Árpád és Géza fejedelemről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Könyves Kálmánról, III. Béláról, IV. Béláról, a magyar államalapításról, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkról, Munkácsy Mihály életpályájáról, az elektronikus levélről és sok másról. /Megjelent a Diákévkönyv 2001. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Szept. 23-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesüzletben bemutatták a fiatal kolozsvári újságíró, szerkesztő, Szabó Tünde: Derrida és a kérdés /Yoyo Only Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét. Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője hangsúlyozta a társadalomnak az ilyen tárgyú filozófiai írások iránti nagyfokú fogadókészségét. Szabó Tünde a jelenkor egyik legnagyobb filozófusát, a francia Jacques Derridát mutatta be. /Vasvári-Szabó Márta: A kérdés mint üzenet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Szept. 23-án Szászrégenben Kemény Jánosra, a mecénás báróra emlékeztek. Nagy András alpolgármester idézte fel emlékét, magyar és román nyelven köszöntve a nagyszámú közönséget, akik között ott volt Kemény Miklós és a család többi leszármazottja. Böjte Lídia, a helyi Kemény János Közművelődési Egyesület egyik vezetője szerint az esemény /hogy ünnepelhettek/ győzelem a szűklátókörűség fölött. Az író arcmását megörökítő emlékplakett Baróthi Ádám szobrász alkotása, ez már az ötödik hasonló jellegű emlék, amelyet önzetlenül ajánlott fel a város és a környék közművelődésének. A rendezvény szervezői között volt a nemrégen alakult Helikon Kemény János Alapítvány. Kemény János küzdelmes életéről, munkásságáról Sebestyén Mihály beszélt. Az Erdélyi Helikon házigazdája, a kisebbségi magyar irodalom fáradhatatlan szervezője jelentős író is volt. Kemény János írásaiból és a helikoni írók műveiből marosvásárhelyi színművészek adtak elő. /Bölöni Domokos: Kemény János-emléknap Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Kolozsváron rendezik meg szept. 26-29-e között a Kisebbségek Színházi Fesztiválját a Dunamenti Svábok Intézete és a román Művelődési Minisztérium szerevezésében, a házigazdák a Kolozsvári Nemzeti Színház és az Állami Magyar Színház. Az sem véletlen, hogy Kolozsvárt választották az első ilyen jellegű megnyilvánulásra a szervezők. Kolozsváron már évszázadokkal ezelőtt békésen éltek egymás mellett magyarok, szászok és románok. Ez a hármas egység kihatott a város művelődési életére. Kolozsvár a világ egyetlen városa, melyben két, román és magyar nyelvű színházi társulat is és operatársulat is működik. Fellépnek a hazaiakon kívül Németországból, Olaszországból, Magyarországról érkező nemzetiségi színházak, valamint Temesvárról, Nagyszebenből jött német nyelvű társulatok, illetve Bukarestből a Zsidó Színház és a Schiller Kultúrház színi csoportja. Tudományos vitafórum is lesz, melyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem színháztudományi szekciója szervez 29-30-án Színház és politika, valamint Kisebbségi német nyelvű színházak Délkelet-Európában a XX. században címmel. /Kisebbségek színházi fesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2000. szeptember 25.
A többségében magyarok lakta Szilágy megyei Magyargoroszlón a Világbank finanszírozásával felújították a helyi iskola épületét. Az avatási ünnepséget szept. 24-én tartották, többek között Andrei Marga miniszter és Kötő József oktatásügyi minisztériumi államtitkár jelenlétében. Az iskola állandó ivóvíz-ellátását modern szivattyú-berendezés teszi lehetővé, ami - a romániai falvakban működő iskolai viszonyokat tekintve - szintén egyedülálló. /Korszerű iskolát avattak a Szilágy megyei Magyargoroszlón. A támogatás egy 130 millió dolláros világbanki program része. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Az unitárius hagyomány szerint Szent Mihály napján őszi hálaadást tartottak Torockón, a vallásos ünnepet az idén a millenniumi ünnepséggel kötöttek egybe. Jelen voltak Torockó magyarországi testvérközségeinek, Csömör és Tápiógyöngye települések képviselői, valamint Dévai Nagy Kamilla előadóművész és a Krónikásének Zeneiskola növendékei. Budapest-Belváros-Lipótváros önkormányzatának képviselői millenniumi zászlót adtak át. A parókián leleplezték a Jókai-emléktáblát, amelyet annak jeléül állítottak, hogy a nagy író Egy az Isten című regényéhez való dokumentálódási útján a torockói unitárius parókián szállt meg. /Gál Mária: Millenniumi őszi hálaadás Torockón. Jókai-emléktáblát avattak az unitárius parókián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Szept. 22-23-án Marosvásárhelyen tartottak kétnapos szemináriumot a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében, melynek témája volt: a törvényhozó és végrehajtó hatóságok szerepe a nemzeti önazonosság megőrzésében és fejlődésében. A szervezők elsősorban a kisebbségek által is lakott megyék önkormányzati vezetőit, a kisebbségi szervezetek képviselőit, valamint a Kisebbségvédelmi Főigazgatóság területi irodáinak vezetőit hívták meg. Jelen voltak egyes albán, cseh, horvát, német, roma szlovák, zsidó kisebbségi szervezetek vezetői is. Borbély László államtitkár azon vidékek infrastrukturális fejlesztéséről szólt, ahol kisebbségek is élnek. Kifogásolta, hogy a helyi hatóságok gyakran kerékkötői ama beruházásoknak, melyeket olyan államok üzletemberei kezdeményeznek, amelyek az illető nemzetiségek anyaországaiból érkeznek a térségbe. Frunda György szenátor kifogásolta, hogy Románia elfogadott egy sor nemzetközi egyezményt, melyek kimondottan a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkoznak, azonban azok előírásai nem kerültek be a hazai jogszabályokba. A nagy nehezen kicsikart, a kisebbségeknek kedvező határozatok pedig távol állnak attól, hogy életbe ültessék őket. Igen jellemző például, hogy az 1600 államosított egyházi ingatlanból papíron 25-öt visszaadtak a jogos tulajdonos intézményeknek, de gyakorlatilag csak egy esetben jutott dűlőre a dolog. A Chakra nevű roma szervezet vezetője sürgette, hogy minden önkormányzat mellett létezzen kisebbségi konzultatív bizottság. Czellecz Jenő arra emlékeztetett, hogy 1955-ben a Csángóföldön még több mint száz magyar tannyelvű iskola működött. Azóta óriási a változás. Amíg Bákó megyében nem változik meg a mai általános mentalitás, addig a csángómagyarok ügye függőben marad. Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki nyolc éven át a tanács alelnöke volt, elmondta, hogy a helyi tanács munkatársainak ma csak 13-14 %-a magyar nemzetiségű, és ezen elnökként sem tud változtatni. A Kisebbségügyi Hivatal suceavai irodavezetője, Vladimir Hapenciuc elmondta, hogy Bukovinában kb. 70 olyan település létezik, ahol valamely kisebbség többségben van (50 ukrán, 5 lengyel, 4-5 orosz-lipován, 8-10 cigány többségű stb.). Ma Moldvában hatvan iskolában tanítanak - anyanyelvként - más nyelvet is, mint a román, de olyan tanintézet nincs, ahol minden tantárgyat valamely nemzetiség nyelvén tanítanának. Szakavatott, józan elemzést adott a csángók helyzetéről, akik magyarságtudata a többévtizedes nemzetiségi elnyomás miatt sokat gyengült, az erőszakos, kívülről jövő asszimiláció évei után könyörtelenül beindult körükben a spontán asszimilálódás, a román nemzetbe való beolvadás. Mint mondotta: a térségben szinte minden önkormányzattal jó a kapcsolata az irodának, kivéve Bákó megyét, ahol a csángók jelenléte miatt ha a hatóságok kisebbségi kérdésről hallanak, elzárkóznak bármilyen kérés, javaslat teljesítése, megfontolása elől. Aidum Curt Mola, a konstancai kisebbségi iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a térségben 12 jelentősebb kisebbség él. Az egyik helyi tévéadásban rendszeresítette a kisebbségeknek szóló, információkat közlő műsorokat. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a kisebbségi irodák szintjén. Másik kezdeményezése, hogy Konstancán létrehozzák a Kisebbségek Házát. Ugyanakkor az iroda behatóan kezdett foglalkozni az árva gyermekek, otthonlakók identitásával, segíteni akarja ezeket a fiatalokat önazonosságuk megőrzésében, mert ha ezt nem teszik, egytől egyig ortodox románokká válnak, márpedig nekik is joguk van múltjukhoz, önazonosságukhoz. - A kétnapos rendezvény közleménnyel zárult. /Máthé Éva: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ A közleményt a kormány elé terjesztik. Ebben kérték a megyei tanácsok mellett működő kisebbségi tanácsok létrehozását, a választói küszöb módosítását a helyi választások esetében azért, hogy a kisebbségek képviselethez juthassanak a helyi tanácsokban, javasolták a választási törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítását olyan értelemben, hogy a különböző megyék kisebbségi szervezetei egységes listákon indíthassák jelöltjeiket az országos választásokon, párbeszéd megvalósítását a kisebbségi szervezetek és a választási kampány szervezésében illetékesek között egy korrekt, nacionalista megnyilvánulásoktól mentes kampányért továbbá azt, hogy a Országos Kisebbségvédelmi Hivatal évente szervezzen fórumokat a kisebbségek problémáinak feltérképezése céljából, végül pedig kérték hogy a Parlament a lehető leghamarabb szavazza meg a közigazgatási törvény vagy a kormány bocsásson ki sürgősségi rendeletet, és hogy biztosítsák a törvényes keretet az elkobzott javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. /Antalfi Imola: Kisebbségi tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2000. szeptember 25.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ erdélyi magyar közösségi hírügynökség felállítását tervezi. A hírügynökség létrehozásához és beindításához szükséges összeget a MÚRE főként magyarországi pályázatok elnyerésével és költségvetési támogatással szeretné előteremteni. Romániában magyar nyelven kilenc napilap, több mint 70 heti- és egyéb periodicitású lap jelenik meg. Napi egyórás országos magyar nyelvű adása van a román közszolgálati rádiónak, emellett 3 területi és 19 helyi rádióállomás működik magyarul. Magyar nyelvű műsorokat is készít a román állami televízió Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron, helyi kereskedelmi tévék pedig nyolc városban működnek a román mellett magyar adással is. A MÚRE ügyvezető elnöke szerint bár minden központi magyar lapnak, a magyar közszolgálati tévéknek és a rádiónak, az MTI-nek tudósítója van Romániában - és a romániai magyar napilapok megkapják az Illyés Alapítványtól támogatásként az MTI teljes adását -, a romániai magyar sajtó kiszolgálására nem született intézmény, és a magyarországi sajtó is piaca lehetne a tervezett erdélyi hírügynökségnek. A MÚRE az első kétévi működés költségeit mintegy 60 millió forintra tervezte. Ebből hét fő- és hét mellékállású tudósítót, valamint nyolc alkalmi munkatársat foglalkoztatna Románia 16 erdélyi megyéjében és Bukarestben. /Új erdélyi magyar hírügynökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Az oktatási minisztérium két magyar nyelvet tanuló csoport létrehozását engedélyezi Bákó megyében csángók számára - jelentette ki szept. 24-én Sántha Attila, az oktatási minisztérium nemzetiségi oktatásért felelős államtitkárának tanácsosa a Helsinki Bizottság sajtóértekezletén. A közelmúltban az oktatási minisztérium és a kisebbségvédelmi hivatal közös küldöttsége járt Bákó megyében, hogy a helyszínen tájékozódjék a magyar nyelv tanításával kapcsolatos igényről. A bizottság megállapította, hogy Klézsén tíz, Pusztinán pedig nyolc szülő kérte gyermeke számára a magyar nyelv tanítását. - A törvény értelmében ezen a két településen létre kell hozni a magyar nyelvet tanuló csoportokat - szögezte le Sántha. Constantin Sergiu, aki a kisebbségvédelmi hivatal szakértőjeként volt a bákói falvakat felkereső küldöttség tagja, elmondta: a helyi hatóságok és az iskolaigazgatók nyomással próbálták rávenni a szülőket arra, hogy ne kérjék gyermekeik számára a magyar nyelv tanítását. Sergiu beszámolt arról is, hogy Klézsén egy 20-30 fős csoport "ki a magyarokkal!", "halál a magyarokra!" kiáltással támadt a küldöttségre. Gabriel Andreescu a Romániai Helsinki Bizottság részéről elmondta, hogy az Európa Tanács jelentést készít a csángók helyzetéről. /A magyar nyelv tanítása Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./
2000. szeptember 25.
Szept. 23-24-én Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A rendezvényen szó esett az erdélyi újságíróképzésről, a szakma sajátos kérdéseiről, a romániai magyar sajtó kilátásairól és lehetőségeiről. A szakmai tanácskozások mellett számos könyvbemutatóra is sor került, és átadták az egyesület 1999. évi díjait. Riport műfajban nívódíjat kapott Gittai István, a Bihari Napló szerkesztője, a tévés szakmában kifejtett tevékenységükért elismerésben részesült B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a bukaresti televízió munkatársai. Fotósdíjat vehetett át Nitescu Alexandru, a Bihari Napló fényképésze, pályakezdő díjat kapott szintén a B. N. munkatársa, Kulcsár Andrea. Dicséretet kapott Simon Gábor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa, Puskel Tünde Emese, a Duna Televízió aradi tudósítója és Becze Zoltán, a Csíki Televízió szerkesztője. A Pro Amicitia díjat Dan Pavel politológus érdemelt ki. Szept. 23-án az eltelt tíz év mérlegét vonta meg a jelen levő közel száz újságíró-szerkesztő. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Márton Árpád parlamenti képviselő és Gáspárik Attila színművész, az országos audiovizuális tanács tagja. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Bátai Tibor elmondta: a magyar kormány által kitűzött nemzeti integrációs célok eléréséhez nélkülözhetetlen a korlátok nélküli kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás szabadságának megteremtése. Hozzátette: nem csak arról van szó, hogy a budapesti média műsorokkal lássa el a kárpát-medencei régiókat, hanem arról is, hogy a régiók saját arcukat is megmutathassák, s ne csak Budapestnek, hanem egymásnak is. A jubileum alkalmából Mihai Miron, a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének elnöke díszoklevelet adott át a MÚRE-nak. Este az árkosi Szentkereszthy-kastélyban díszoklevéllel jutalmazták azt a több mint nyolcvan kollégát, akik az egyesület fennállása óta jelentős mértékben vállaltak részt annak munkájában. A díjkiosztáson fellépett a Vox Humana kamarakórus, Boros Zoltán, Dévai Nagy Kamilla és a kárpátaljai Csobolya József. /Nagy Zsuzsanna: Árkoson ünnepelt a romániai magyar sajtó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./ Bátai Tibor a MÚRE-nek mint szakmai szervezetnek az egész magyar nemzeti közösség életében betöltött súlyát, jelentőségét ecsetelve. "A médiának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a huszonegyedik század visszaadja egy részét annak, amit nemzetünktől a huszadik elvett: a szellemi egymásra találás és együttélés lehetőségét, a magyar nemzet jövőjének együtt történő megalkotását." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanezt a gondolatot emelte ki beszédében: az, hogy a mi közösségünk ki tud-e bontakozni, el tud-e indulni a gyarapodás útján, nagymértékben a sajtótól függ. /(ágopcsa): Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./
2000. szeptember 25.
A Román Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) országos tanácsa megvitatta a párt alapvető választási dokumentumait, programját. Kimondták, hogy Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamnak tekintik, s ezt az elvet "szentül védeni és a jövendő nemzedékeknek átadni kell". Az RTDP elutasítja azokat a kísérleteket, amelyek "a helyi autonómia elvének ürügyén az etnikai alapon szerveződő autonómiát bátorítja" és elítéli azt az álláspontot, amely támogatja azokat a törekvéseket, hogy egyes történelmi területeket, illetve egyes pártok "hűbéres választókörzeteit" önálló egységekké változtassák. Az RTDP erős szociális védelemmel kiegészített piacgazdaságot akar megvalósítani Romániában, a román társadalomban pedig a középosztályt akarja megerősíteni. A párt véleménye szerint a gazdaságban a magánszektoroknak kell döntő szerepet játszania. Az RTDP a Szocialista Internacionálé tagja kíván lenni és szeretne csatlakozni az Európai Szocialisták Pártjának tevékenységéhez. A választások után a párt egyesülni akar az Alexandru Athanasiu vezette Román Szociáldemokrata Párttal, amelyik már tagja a Szocialista Internacionálénak. /RTDP: A helyi autonómia ürügy Románia egységének megbontására. Iliescu pártja a Szocialista Internacionálé tagja kíván lenni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2000. szeptember 24.
Tokay Rozália, a kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulata elnöke régóta szorgalmazta, hogy a hátrányos helyzetű embereknek otthonuk legyen. Ezt segítette P. dr. Anton Gots magyarországi kamilliánus rendfőnök, aki osztrák ismerőseit anyagi támogatásra ösztönözte. Ennek köszönhetően Kolozsváron felépült a Szent Kamill Otthon a Hajnal negyedben. Az otthon kápolnájának tabernákuluma- művészi fafaragvány - Tokay Rozália munkája. Az alapkő letétele 1996 áprilisában volt. Az impozáns kétszintes épület már áll, de a belső kivitelezéshez még sok pénz szükséges. Az épület két szintjén kétszemélyes szobák lesznek a bentlakó mozgássérültek számára, 64 betegnek nyújtanak otthont az orvosi ellátás mellett. Orvosi ellátásban részesülnek majd a bejáró mozgássérültek is, megoldható az itteni étkezésük, a gyógytorna és a klubfoglalkozás. Elsőnek a kápolna készült el, melyet szept. 10-én szentelt fel dr. Czirják Árpád érseki helynök. /Schuller Mária: Valósággá vált az álom. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 24./
2000. szeptember 24.
Szept. 8-án Székelyudvarhelyen, a Barátok templomában az erdélyi Szent István királyról nevezett Ferences Rendtartomány hat testvére letette ünnepélyes fogadalmát Pál Leó tartományfőnök kezébe. A ferencesek évszázadok óta éltek a városban, egészen 1951. aug. 20-ig, amikor a Securitate elvitte a barátokat. Az elhurcolás történetét P. Keresztes Albin, egykori házfőnök, a 90-es évek elején leírta. A templomból kijövő hívek észrevették, hogy a vármegyeháza előtt több vászonfedelű autó áll, ezekről mindenki tudta, hogy a Securitate autói. Az emberek kiáltoztak: "Nem engedjük elvinni a barátokat!" Szilágyi prefektus megígérte, hogy mindent megtesz, csak az embereket küldjék haza. A házfőnök eleget tett a kérésnek, majd kérte rendtársait, készüljenek fel mindenre, mert a kommunistáktól minden kitelik. Éjszaka valóban megjelentek a fegyveresek és felszólították a barátokat, szedjék össze a legszükségesebb dolgaikat, elhurcolták őket Máriaradnára. A rendszerváltás után a régi kolostorban a mallersdorfi ferences nővérek találtak otthonra, s ezért a visszatérő barátok a Seraficum épületébe költözhettek. Még két hónapja sincs, hogy városba visszajöttek a barátok, de már meglátszik az irántuk való tisztelet. Sok segítséget kaptak a hívektől. /Derzsy András: Ellopták a barátokat, de ők visszajöttek. Hat ferences testvér ünnepélyes fogadalmat tett Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 24./
2000. szeptember 23.
Szept. 22-én a III. Csíkszeredai Társadalomtudományi Szeminárium keretében megkezdte munkálatait a Vidékfejlesztés a Székelyföldön témájú konferencia. A kétnapos régiófejlesztési tanácskozáson a Helyi Fejlesztések Közép-Európai Információs Hálózata (CELODIN) programot mutatták be. Amint Benedek László, a budapesti Térfél Alapítvány munkatársa mondta, a CELODIN-hálózatot a helyzet teremtette kényszer hozta létre, a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, szakemberek segítségére kíván lenni az általa biztosított információcserével, szaktanácsadással és partneri viszony megteremtését segítő munkájával. /Régiófejlesztési konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2000. szeptember 23.
Szeptember végén címmel foglalta össze e hónapi kulturális rendezvényeit Hargita Megye Tanácsa és a Megyei Kulturális Központ. Homoródszentmártonban szept. 22-én kezdődött meg a Kriza János Néprajzi Társasággal közösen rendezett néprajzi konferencia, melynek témája a népi gyógyászat. A konferencián dr. Hála József (Budapest) bemutatja Homoród monográfiáját. Csíkszeredában szept. 23-án kezdődik a kórusszövetségek találkozója: a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség erdélyi tagjai évi közgyűlésüket tartják, szept. 24-én pedig a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszakát rendezik meg, valamint a meghívott kamarakórusok hangversenyét a Szakszervezetek Művelődési Házában. Gyimesfelsőlokon ugyancsak szept. 24-én kerül sor a Tatros forrásánál elnevezésű tizenegyedik alkalommal megrendezett csángó fesztiválra. /Szeptember végén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2000. szeptember 23.
Szept. 22-én a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány közvetítésével könyvadomány érkezett Csíkszeredára, a Nyírő József és a Kájoni János szakközépiskolák számára. Az amerikai Béke Hadtest szervezet önkéntese, Richard Moore elmondta, hogy angol nyelvkönyveket, történelem- és irodalomkönyveket hoztak. érkeztek Csíkszeredába. A küldeményt kiegészíti néhány olyan kötet is, amelyet kisiskolások, óvodások forgathatnak haszonnal. A Polgár-Társ Alapítvány várja azoknak az óvodáknak a jelentkezését, ahol folyik angolnyelv-oktatás és szükség van angol nyelvű kiadványokra. /Angol könyvadomány. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2000. szeptember 23.
Székelyudvarhelyen Frunzaverde védelmi miniszter látogatása óta a lakosság leggyakoribb beszédtémája újból a csereháti ügy lett, illetve a miniszter azzal kapcsolatos kijelentéseinek értelmezése. Régóta nem léphetett be újságíró a csereháti épületbe, most kivételt tettek a nővérek a miniszter látogatása alkalmával. Az egyik görög katolikus apáca panaszkodott a helyhatóságra és segítséget kért a tábornokoktól bizonyos működési engedélyek (tűzvédelmi, közegészségügyi) megszerzésére. A hivatásos katonák ígéretét is hallották a tévénézők: a helybeli hegyivadász-laktanya parancsnoka minden engedélykérés nélkül bármilyen segítséget megadhat a Marin Preda iskolának, ugyanis abba a tanintézetbe járnak a Csereháton lakó tanulók, valamint az Udvarhelyen szolgáló katonatisztek gyermekei. Szász Jenő polgármester szerint Cserehátra az egészségügyi miniszternek kellett volna eljönnie, mert nem állambiztonsági, hadászati létesítményről van szó. És az iskola sem katonai intézmény. Az épület nincs átadva, mégis lakói vannak, itt szembetűnő a törvénysértés. /Komoróczy György: Udvarhelyen zaklatott a közhangulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2000. szeptember 23.
A helyi RMDSZ, a református egyházközség és az általános iskola ez évben is megrendezi a Nagybodófalvi Napokat szept. 30-án és okt. 1-jén. Lesz zenés meghívó, istentisztelet, zászlófelvonás, ünnepi ebéd, kiállítás megnyitása, kultúrműsor stb. /Nagybodófalvi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./
2000. szeptember 23.
Aradon, a belvárosi minorita rendházban ülésezett a Szent Erzsébet Tartomány minorita káptalanja. Ez alkalomból Aradon járt dr. Hubert Lipinski a rend generálisának, Agostini Gardinnak az asszisztense, a kelet-európai minorita régió minisztere Rómából, valamint dr. Kartal Ernő minorita tartományfőnök Miskolcról. A tanácskozás fő témája az aradi minorita közösség újjászervezése volt. /Minorita káptalan Arad-belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./
