Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 358 találat lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-358
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. január 26.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kolozsvárott rendezte meg a budapesti Neumann János Számítógéptudományi Társaság által meghirdetett Nemes Tihamér számítástechnikai verseny erdélyi döntőjét. A döntőn 13 erdélyi város - Brassó, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagykároly, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Temesvár - 16 iskolájának 48 tanulója vett részt. A legjobb eredményeket elért diákok továbbjutottak a budapesti döntőre, melynek időpontja márc. 24. /Nemes Tihamér számítástechnikai verseny. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2001. január 26.

Elsősorban szépíróként látogatott Csíkszeredába Markó Béla. Bemutatták be Ha varázsló lennék című gyermekverskötetét (Pallas-Akadémia Kiadó) és a Szétszedett világ cím alá egybegyűjtött (1967-1995) verseit (Mentor Kiadó). Elmondta, hogy közérzetét egyfajta tenniakarás határozza meg. Úgy látja, hogy az írók méltatlanul háttérbe szorultak a közéletben. 1989 előtt más volt a helyzet, egy-egy verseskönyv sok ezer példányban kelt el, egy-egy jó regény vagy novelláskötet sok tízezer példányban kelt el, most pedig néhány száz példányról beszélünk. Ez az átmeneti állapot az értékek egy bizonyos fajta átrendeződéséhez is vezetett. Szembetűnő, hogy a politikában, közéletben egyre ritkább az egyenes gerinc, lépten-nyomon mellébeszélésekkel találkozhatunk. Markó Bélának az elmúlt években számos olyan tapasztalata volt, hogy az adott szót megszegték. Úgy látja, hogy az egyház egyik nagy feladata ebben a korban az erkölcsiség védelme. /Szatmári László: A biztonság garanciája. Beszélgetés Markó Bélával. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2001. január 26.

A 75 éves Deák Ferenc zetelaki nyugdíjas tanár több éve dolgozott Zetelaka monográfiáján. Megjelent életművének egy része: : Táj és ember. A második kötet Zetelaka nagyközség néprajzát és gazdasági életét mutatja be. S még hátravan az utolsó, a 3. kötet, amelyen most dolgozik. E könyvben az iskolaélet régmúltját és jelenét eleveníti fel. Deák Ferenc Egy turista feljegyzései /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ cím alatt gyűjtötte össze székelyföldi barangolásainak emlékeit. /Kristó Tibor: Egy népnevelő életműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2001. január 26.

Fehérgyarmaton tartotta meg közgyűlését a Hármashatár Irodalmi Társaság, melynek három országból, pontosabban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyéből, illetve Kárpátaljáról vannak tagjai. A közgyűlés a régióban élő írók és költők szorosabb együttműködéséről, közös antológiák kiadásáról határozott, s egyúttal új elnököt választott a helyi író-költő, Fábián Béla személyében. A három ügyvezető elnök a kárpátaljai Füzesi Magda, a szabolcsi Dalmay Árpád és a szatmárnémeti Elek György lett. /Új vezetőket választott a Hármashatár Irodalmi Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. január 26.

Az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület újabb összejövetelére került sor jan. 24-én Kolozsváron. Az olvasóköri ülés témája ezúttal az erdélyi magyar irodalom volt, amelynek sorskérdéseiről Dávid Gyula irodalomtörténész tartott előadást. /Sándor Boglárka: Kisebbségi sorsról - versben és prózában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2001. január 26.

A Látó (Marosvásárhely) decemberi számában Esterházy Péter Harmonia Caelestis című, önéletrajzi vonatkozásokat felvillantó regényét Szilágyi Júlia és Selyem Zsuzsa elemezte. Albert Zsuzsának a Bartók Rádióban elhangzott Legenda Szilágyi Domokosról című műsorának szerkesztett szövegét is közölte a folyóirat. /Látó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2001. január 26.

Az 1948. január 25-i népszámlálás szerint Kolozsvár lakossága 117 915 fő, közülük 68 000 /57,7 %/ magyar 47 000 /39,9 %/ román. /Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban Kolozsvári kronológia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2001. január 26.

Kevesen emlékeztek meg László Kálmán születésének századik évfordulójáról. László Kálmán maradandót egy kevésbé ismert tudományágban, a mikológiában alkotott. Kolozsváron olyan triumvirátus volt gombász szakmában, amelyről legendák keringenek. Tagjai: László Kálmán, dr. Papp István és Veress István. Volt egy negyedik gombarajongó és gomba-tudor, az azóta elhunyt dr. Pázmány Dénes, közülük az egyedüli hivatásos mikológus. Szülővárosában, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van László Kálmán gazdag gyűjteménye. /Tóthfalussy Béla: László Kálmán 100 éve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2001. január 26.

A Romániai Magyar Szó több helyi lapban tallózott. A szórvány összefogását szolgálja a Levél (″Ünnepi üzenet az Erdélyben és Kárpátokon kívül szétszórtságban élő magyar keresztyének számára″, szórványmissziós gyülekezeti lap, Kolozsvár). A karácsonyi számban Kiss Antal ómoravicai nyugalmazott lelkészt és Balla János teológus szórványszervezőt szólaltatták meg, valamint közölték 63 romániai református szórványgondozó lelkipásztor tavaly augusztusi ″... mit ér a szórvány, ha magyar?″ című algyógyi nyilatkozatát. Nagykároly és Vidéke hetilap utóbbi számai hírt adtak arról, hogy teleházat avattak decemberben a Szatmár megyei Gencsen. (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Szociális Főosztályának hírlevele a hiperaktivitás elnevezésű magatartászavarról adott összefoglalót és bemutatta a szatmárnémeti székhelyű, humanitárius, karitatív Hans Lindner Alapítványt. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, 2000. december 18-i szám) az 1989-es temesvári eseményekre emlékezett, továbbá tudósított a Sulyok István Református Főiskola fennállásának 10. évfordulójának ünnepségéről. Partium (az előbbi kiadvány melléklete) néprajzi és helytörténeti anyagokat hozott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, 2000. decemberi szám) visszatekintett a kiadvány közel három évére. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, Sepsiszentgyörgy, 2000. decemberi szám) beszámolt a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának IX. Anyanyelvi Konferenciájáról (Anyanyelvűség és nemzeti identitás az integrálódó Európában - Marosvásárhely, 2000. augusztus 10-15.), az AESZ decemberben Kolozsváron megtartott tanácskozásáról. - A kolozsvári Iskola Alapítvány tájékoztatója (Iskola Alapítvány 1996-2000, Kolozsvár, 2000. november) bemutatta négy éves tevékenységüket. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. január 27.

A magyarországi cégek tudnak búzát szállítani Romániának, de a román kormány egyelőre nem kérte hogy hitelkonstrukcióban jöjjön létre ilyen üzlet - mondta Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője az MTI-nek. Halász János azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Ilie Sârbu román mezőgazdasági miniszter kijelentette: Románia amerikai kormánykölcsönnel búzát tervez importálni. A román mezőgazdasági miniszter a lehetséges szállítók között említette Magyarországot is. A magyarországi nagy gabonavállalatok komoly készletekkel rendelkeznek. A román mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a vásárlásnál elsősorban a nagy termelő országokra - az Egyesült Államokra, Kanadára és Ausztráliára - gondolnak. Halász János szerint a hullámzó gabonaárak ellenére bizonyos sávban versenyképesek lehetnek a magyar cégek. /Magyarország adna búzát. Két hónapra elég a tartalék. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

2001. január 27.

Idén a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű szakokon 732 fizetéses és a távoktatásban pedig 400 helyet biztosítanak a magyar hallgatóknak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2001. január 27.

Rokaly József, a gyergyószentmiklósi RMDSZ-szervezet nemrég megválasztott elnöke kifejtette, hogy a város magyarságának kettészakadását több tényező okozza. Az RMDSZ felettes szerveinek legalább annyi köze van ehhez, mint a városi RMDSZ választmányának. A kiábrándultság, a függetlenedés, majd a román pártokba történő belépés mind a távolodás mérföldkövei. Úgy mondják, hogy a városban mintegy 5000 ember hagyta ott az RMDSZ-t, jelenleg 2500-as létszámú városi szervezet. Sokan támadják Tőkés Lászlót, Rokaly nem ért egyet a támadókkal. /Bajna György: Támogató ellenzékiségben az RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./

2001. január 27.

Toró T. Tibor parlamenti képviselő nyilatkozott a parlament kéthetes ülésszakáról, az ingatlantörvényről és a helyi közigazgatás törvényéről. Azt a két törvényt fogadta el a parlament, amelyen négy évet dolgozott a régi koalíció. Az ő politikai ügyetlenségük okozta, hogy nem tudták learatni munkájuk gyümölcsét. Az új kormánypárt, a PDSR ezzel jó pontokat szerzett a nyugati világ előtt, és ebben nagy segítségére volt az RMDSZ is. Az ingatlantörvény nem a restitutio in integrum szellemében született. A törvény egyetlen cikkelye beszél az egyházi és közösségi ingatlanokról, előrevetítve, hogy ezen ingatlanok helyzetét külön jogszabály fogja megoldani. Toró abban látja a veszélyt, hogy a következő években, amikor lényegi kérdésekben próbál majd az RMDSZ fellépni, ″egy-egy ingatlan visszadásával próbálják a szánkat befogni.″ - Az ingatlantörvény alapján ismételten megpróbálják a temesvári Magyar Ház visszaszerzését. - A Bánságban az újszentesi, az újvári és a végvári közösségeket érinti az, hogy ahol a kisebbségi közösségek elérik a 20%-ot, használható az anyanyelv. - Toró T. Tibor a szavazásnál azért tartózkodott, mert ezért a minőségi támogatásért minőségi reformokat várna el. Az RMDSZ-vezetés minimalista szemlélete megmaradt a nyelvtörvények szintjén, és nem próbálkozott azzal, hogy gyökeres áttörést érjen el az autonómiaprogram területén. - Az RMDSZ-vezetés ismételten kész tények elé állította az SZKT-t. /Pataki Zoltán: Mit várhat a bánsági magyarság az új ingatlan-, illetve az önkormányzati törvénytől? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2001. január 27.

Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője ismételten támadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. A püspök a legutóbbi SZKT-n megállapította, hogy a novemberi választás "tipikusan etnikai szavazás volt.″ Azt akarta ezzel mondani, hogy a romániai magyarok muszájból szavaztak az RMDSZ-re. Tőkés László ″csak védekezett: rosszul, elfogadható érv nélkül.″ A püspöknek az egységgel sem lenne baja, ″főleg, ha az személye és csapata körül jönne létre.″ Tőkés László ″magát az igazság egyedüli letéteményesének, ráadásul minden tekintetben tévedhetetlen politikusnak, embernek tartja.″ /Gyarmath János: Hol az alternatíva? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2001. január 27.

A Hargita megyei önkormányzat és a polgármesterek rendszeres találkozójának jan. 19-én Csíkszentgyörgy volt a házigazdája. A megyei Önkormányzat részéről Zsombori Vilmos elnök, Csillag Géza, Raffain Zoltán, Gergely Mátyás, Deáky Tibor és Borboly Csaba megyei képviselők, a parlamenti képviselet részéről Sógor Csaba szenátor, Ráduly Róbert és Kelemen Hunor parlamenti képviselők vettek részt. A találkozón áttekintették a települések gondjait - közbirtokosságok működését, finanszírozási kérdések, úthálózat, gázellátás. /Polgármesteri találkozó Csíkszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2001. január 27.

Kozma Mária írónő, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó egyik vezetője elmondta, hogy anyagi nehézségeink vannak. Jó lenne, ha a könyvtárak fel tudnák vásárolni a könyveket, de nekik sincs erre pénzük. 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó megjelent könyveit szinte kötelező volt megvásárolni, egyfajta erkölcsi kötelességből. Manapság ilyesmi már nem létezik. Egy megjelenő könyvnek pedig legalább 1500 példányban piacra kell kerülnie ahhoz, hogy kinyomtatása kifizetődő legyen. Azonban sokszor a piac csak kb. 300-at tud felvásárolni. - A Pallas-Akadémia Könyvkiadó legértékesebb sorozatai: a Bibliotheca Transsylvanie, az erdélyi tudományosság és művelődéstörténet köréből való könyvek, a másik pedig a Nobile Officium, olyan szerzőket művei, akik valamikor Erdélyben éltek. /Kisgyörgy Réka: Olvasó kerestetik. Beszélgetés Kozma Mária írónővel, kiadóvezetővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2001. január 28.

Megjelent a szatmári római katolikus egyházmegye új név- és címtára (sematizmus). A felújított kiadvány részletesen összefoglalja az egyházmegyében történt egyházszervezeti változásokat, újdonság továbbá az előszóként megjelent rövid történeti összefoglaló a szatmári püspökségről, amit dr. Tempfli Imre püspöki helynök írt. /Új név- és címtár Szatmáron. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./

2001. január 28.

Jan. 13-án lépett érvénybe a volt államfő, Emil Constantinescu által az utolsók között jóváhagyott törvény a tábori papok működésére vonatkozóan. Ez törvényes keretet teremt a vallási tevékenység folytatásához a katonai intézményekben. /Törvény a tábori papok működésére. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./

2001. január 28.

A nemrég leköszönt Isarescu-kormány az 1334/2000-es kormányhatározattal két Hargita megyei ingatlan eredeti tulajdonosainak való visszajuttatásáról is döntött. Székelykeresztúr két fontos épülete, a jelenlegi Művelődési Ház a református, míg a Tanulók Háza a római katolikus egyház tulajdonába kerül vissza. Mindkét épületben az államosítás előtt felekezeti iskolák működtek. Az egyház a Művelődési Ház tevékenységét nem akarja elvenni a várostól. A Tanulók Házában több mint 500 gyereknek szervez különböző szakköröket a repülőmodellezéstől a tánckörig. /Az egyházé lett a Művelődési Ház és a Tanulók Háza. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./

2001. január 29.

A kormány jan. 26-án négy megyébe nevezett ki magyar nemzetiségű alprefektust: Hargita megyében Dézsi József Zoltánt, Maros megyében Burkhardt Árpádot, Szatmár megyében Riedl Rudolfot, Szilágy megyében pedig Csóka Tibort. Egyelőre nem született döntés a Kovászna megyei alprefektus személyéről. /Magyar alprefektust neveztek ki négy megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2001. január 29.

Jan. 27-én Kolozsváron a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért és a Babes-Bolyai Tudmányegyetem szervezte Távoktatási Rendszer a Helyi Közigazgatásban elnevezésű program harmadik befejező szakaszára került sor. Az Európai Unió és a Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatta program hat erdélyi megyében (Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros és Szatmár) zajlik. /Képzés köztisztviselőknek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2001. január 29.

Európa AIDS-es gyermekeinek fele Romániában él, írta a Curentul napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2001. január 29.

A kelet-európai országokban a rendszerváltás óta eltelt egy évtizedben a roma lakosságot hátrányos megkülönböztetés éri - hangsúlyozta Washingtonban előadásában Erika Schlager, az amerikai kongresszus európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságának jogi tanácsadónője, a roma kérdés elismert amerikai szakértője. Romániát és Szlovákiát emelte ki olyan országként, ahol kirívó példák voltak az indokolatlan rendőri razziákra a cigány lakosság körében. Schlager szerint a térség országainak közszolgálatában mindössze néhány elkötelezett személyiség igyekszik alapvetően javítani a helyzeten. E személyiségek közt említette a cseh Petr Uhlt, a szlovákiai Csáky Pált, illetve a romániai Eckstein-Kovács Pétert. /A rendszerváltás óta hátrányos megkülönböztetés éri a romákat. Amerikai dicséret Eckstein-Kovács Péternek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2001. január 29.

Adrian Nastase miniszterelnök kifejtette, hogy kormánya egyetértene a ″self management″-tel, tehát a magyar tagozat saját szenátussal és anyagi autonómiával rendelkezne. Szerinte az állami magyar egyetem kérdése már csak azért is összetett, mert míg a federációs országokban működnek kisebbségi egyetemek, a nemzetállamokban ezek nem honosodtak meg. /Önrendelkezést kaphat a BBTE magyar tagozata. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2001. január 29.

Jan. 23-án Frunda György szenátort választotta meg jogi bizottságának alelnökévé az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Az ülésen az RMDSZ-es politikust az Európa Tanács Európai Néppárt csoportja bővített vezetőségének tagjává is megválasztotta. A csoportban Frunda György egyedül képviseli Romániát. Strasbourgban három, Romániát is közelről érintő határozat született. A nemzeti kisebbségi kérdésekre vonatkozó ajánlás két újabb melléklettel bővíti az emberjogi és kisebbségi egyezményt, illetve a korábban elfogadott keretegyezményt. Így lehetővé válik a kulturális autonómia, a kisebbségi közösségek tagjai pedig az ET emberjogi bizottságához fordulhatnak jogorvoslatért. Frunda György javaslatára az emberjogi biztos mellett magas rangú tisztviselő felügyeli majd a kisebbségek jogainak betartását az ET-tagállamokban. Az RMDSZ-es szenátor is részt vesz annak az ajánlás-tervezetnek a kidolgozásában, amelyik az ET tagországai állampolgárainak korlátozás-mentes utazását szabályozza. Frunda György módosító indítványt terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy a Duna tisztításához szükséges infrastruktúrát biztosító vállalkozásokat a szomszédos országok adják, hiszen ezek az államok vesztettek a legtöbbet a volt jugoszláviai válság nyomán. A másik javaslat szerint a bombázások okozta környezetszennyezés károsította a szomszédos országokat, ezért Frunda György kérte, hogy az Európai Unió és a NATO Romániát is részesítse anyagi támogatásban. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 29. - 1893. sz./

2001. január 29.

Jan. 27-én első ízben üléseztek a Székelyföldön működő kábeltelevízió-társaságok vezetői és Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja. A megbeszélésen az aktuális, kábeltelevíziós-társaságokat érintő problémák megvitatása mellett felvetődött egy közös stratégia kidolgozásának fontossága, valamint egy szakmai szervezetbe való tömörülés kérdése. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 29. - 1893. sz./

2001. január 29.

Jan. 29-én a romániai magyar felsőoktatás önállósodásáról, illetve ennek politikai esélyeiről tartott értekezletet Kolozsváron a Bolyai Társaság. A tanácskozáson az érintett felsőoktatási intézmények, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetői, valamint Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke vett részt. /Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

2001. január 29.

Majdnem minden romániai magyar ifjúsági tanács képviseltette magát jan. 26-28-a között Marosfőn, az Itthon, fiatalon mozgalom megbeszélésen. A mozgalmat tavaly kezdeményezte a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki RMDSZ-szervezetek mellett működő ifjúsági tanács, amelyhez folyamatosan csatlakoztak az ország más megyéiben megalakult hasonló szervezetek. A tanácsok elnökei az RMDSZ országos kampánystáb illetékeseivel közösen tartottak kiértékelőt. - Az ifjúsági szervezetek határozottan fognak fellépni Hargita megyében az egykori KISZ-vagyon sorsának kiderítéséért. Borboly Csaba elmondta, nem kizárt az sem, hogy a javak visszaszerzését jogi útra terelik. /Orbán Ferenc: Visszakövetelik a KISZ-vagyont. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

2001. január 29.

Jan. 27-én tartotta meg Temesváron a Magunknak mondjuk? közéleti magyar vitaklub idei első összejövetelét. A politikai alku került terítékre, azzal kapcsolatban, hogy nyilvánosságra hozták az RMDSZ-TDRP egyezmény szövegét. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének alelnöke, városi tanácsos elmondta, hogy mindennaposak az egyeztető tárgyalások. Dr. Albert Ferenc egyetemi tanár fontosnak tartotta tisztázni, hogy a politikai alku értékelését, vitáját mindig az adott körülmények határozzák meg. Szerinte üstökön kell ragadni a lehetőséget, ez a politikai alku lényege. - Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint a politikai alkuhoz ismerni kell a mozgásteret, az egyezségnek biztosítania kell a végrehajtás folyamatos ellenőrzését. Az RMDSZ-TDRP egyezmény ezeket az elveket tartalmazza. /Sipos János: A kisebbségi lét örök dilemmája. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2001. január 29.

Jan. 26-án Petrozsényban tartotta parlamenti fogadóóráját Winkler Gyula, Hunyad megyei képviselő, jelen volt Orbán Mária megyei kisebbségi tanfelügyelő is. A petrozsényi, vulkáni, lupényi, urikányi magyarok legégetőbb problémája az anyanyelvű oktatás sorvadása. A legjobb megoldást az egyházi iskolák újraszervezése jelentené. Winkler Gyula szeretné rendszeresíteni a Zsil-völgyiekkel való kapcsolatát. /Gáspár-Barra Réka: Anyanyelvi oktatás és szociális gondok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./


lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-358




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998