A parlament két háza nov. 13-i együttes ülésén elfogadta a jövő évi költségvetés első tételeit: az összbevétel 178 422 milliárd, a kiadás pedig 237 832,1 milliárd lej, ez 59 410,1 milliárdos deficitet eredményez. A Szociáldemokrata Párt főtitkára, Cosmin Gusa bírálta az ellenzéket, amiért a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt nem vesz részt elég komolyan a munkálatokban. /Tömeges hiányzás a költségvetési vitáról. A kormány az ellenzéket okolja a munkálatok megszakításáért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 14.
A szervezett bűnözés elleni harcról szóló együttműködési megállapodást írt alá nov. 13-án Prágában a cseh és a román belügyminiszter, Stanislav Gross és Ioan Rus. Gross a dokumentum aláírása után újságíróknak kijelentette: reméli, hogy a megállapodás hozzájárul a román állampolgárok illegális csehországi útjainak a korlátozásához is, ami miatt Prága vízumkényszer bevezetését fontolgatja a román állampolgárok számára. Rus leszögezte: a román fél természetesen segédkezet nyújt Prágának a kényes probléma megoldásához. A román kormány már eddig is számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy lehetetlenné tegye olyan személyek kiutazását, akik potenciális emigránsok. Szerinte ennek köszönhető, hogy míg augusztusban 340 román állampolgár kért politikai menedéket Csehországban, addig szeptemberben már csak 240, s októberben pedig csak 80. /Cseh-román belügyminiszteri megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 14.
Az Európa Tanácsnak (ET) Romániára vonatkozó, nov. 13-án nyilvánosságra hozott országértékeléséből kiderül: Románia megfelel a politikai kritériumoknak, de még mindig nem teljesíti a gazdasági feltételeket. Románia szinte valamennyi területén haladást ért el, de az ország még mindig az átalakulás kezdeti szakaszában található. /EU országjelentés: nem teljesítjük a gazdasági feltételeket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 14.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Lelkészi Értekezlete nov. 6-i kolozsvári ülésén kiadott állásfoglalásában leszögezi: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szept. 29-én nemcsak Tőkés Lászlót részesítette megrovásban, hanem a magyar történelmi egyházakat is. Úgy vélik: Gergely István római-katolikus plébánosnak, az etikai bizottság tagjának az elhallgattatásával újabb tanújelét adták annak, hogy az erdélyi magyarságért jó szolgálatot végző lelkipásztor társaikat és véleményüket semmibe veszik. "Teljes szakadás lett népünk, az erdélyi magyarság és a kormányzásban résztvevő képviselők között, akik nem a történelmi egyházakkal szeretnének egyeztetni a sorsdöntő kérdésekben, hanem a magyarellenes román párttal (Szociáldemokrata Párt) szövetkeztek, hogy hatalmon maradhassanak. Tizenegy év után a magyar történelmi egyházak és az RMDSZ kapcsolata ide jutott. Meggyőződésünk, hogy nem a mi hibánkból. Szerintünk a "tisztesség több, mint a hivatali tisztség" - áll a közleményben. /Tiltakozás Tőkés László megrovása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 14.
Romániai látogatása alkalmával Beatrix holland királynő a Holland Oroszlán nevű állami kitüntetésben részesítette Ion Iliescut, amelyet a román államfő Románia Csillagával viszonzott. A holland vendég és Ion Iliescu a bukaresti Cotroceni-i palotában folytatott megbeszélést. A két államfő jelenlétében a holland és román közlekedési miniszterek egyezményt írtak alá, amelynek értelmében Rotterdam átadja a kikötők működtetésére vonatkozó sajátos technológiai ismereteit, valamint segít a kostancai kikötő piacrajutásában. A két napos hivatalos vizit alkalmával Beatrix királynő Temesvárra is ellátogat. /Romániába látogatott Beatrix holland királynő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 14.
Kolozsváron nemrégiben Ioan Rus belügyminiszter, frissen megválasztott megyei szocdem elnök nacionalista kirohanásakor Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elhagyta a termet. Rus először az erdélyi gondolkodást állította szembe a bukaresti korrupcióval, hegemóniával. Ezután egyszercsak fejtegetni kezdte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében a kisebbségben lévő románok rossz elbánásban részesülnek. Élesen támadta a magyarságot, az RMDSZ-t bűnbaknak nevezve mindazért, ami Erdélyben történik, hangoztatva, hogy a románság viselkedése csak válasz az erdélyi magyaroknak a budapesti kormány hathatós támogatásával véghezvitt tetteire. Rus szerint Bukarest teljesen elvesztette a fönnhatóságát a három említett megye fölött. A magyarellenes támadások szólamait többszöri heves taps szakította meg a teremben. Erre Kónya kivonult. Kint a sajtónak elmondta, hogy az elhangzottak ellen a kivonulásával tiltakozott, mert az új megyei pártelnök belügyminiszter is, szavaival hitelesítette azokat a szélsőségesen nacionalista szlogeneket, melyeket eddig a Nagy-Románia Párt és a RNEP hangoztatott. Rus a székelyföldi enklavizációról, a románok elűzéséről, megkülönböztetéséről, letelepedésük megakadályozásáról és lehetetlenné tételéről beszélt, a magyar gazdasági támogatást mint külső veszélyt említette. 1992-ben, amikor beiktatták államelnöknek Ion Iliescut, akkor szinte szó szerint ugyanezeket mondta el. Iliescu azt is hozzátette, hogy az RMDSZ azért szövetkezik külfölddel, hogy leválassza Erdélyt Románia testéről. Erre a parlamentben a magyarok kivételével mindenki fölállva tapsolt. - Több évvel a fordulat után tehát még ugyanott tartunk: az etnikumok közötti konfliktust továbbra is fönn akarják tartani. Ugyanakkor meg akarják torpedózni a státustörvényt. - Ezt az ellenséges hangot minden román párt fölvállalta. Kónya hangsúlyozta: a Rus-beszéd nem szociáldemokrata program, hanem nacionalista megnyilvánulás. Nyugati beintésre az RMDSZ-nek tettek engedményeket, de ezeket egy kormányváltás érvénytelenítheti. - Kialakult az RMDSZ-ben belső vita, s megtörténhet, hogy ez a Reform Tömörülés bírálatait fogja igazolni. Mert Rus nem mondott igazat, a Székelyföldön nem az a helyzet, amit fölvázolt. Azonban a tényeket, a valóságot az RMDSZ nem használta ki kellőképpen. /Magyar Balázs: Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmeséli: Ki szállt fel a fekete mozdonyra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2001. november 14.
A Politikai akarat: Románia a nemzetiségi alkalmazkodás ösvényein c. PER-kiadvány előszavát közölte a lap. "Amikor a PER 1991-ben megkezdte romániai munkáját, a felek közötti bizalmatlanság olyan mély volt, hogy csaknem egy évbe telt a román hivatalosságokat és a magyar közösség vezetőit meggyőzni arról, hogy ugyanahhoz az asztalhoz leüljenek. De amikor ez végre megtörtént, egy olyan hosszú távú és állandó, kivételesen sikeres politikai folyamat indult meg Romániában, amely az országot az e téren elérhető megvalósítások példájává emelte." - így kezdődik a szöveg. 2001. febr. 22-24. között a PER szemináriumot tartott Predealon, hogy felmérje a román-magyar viszonyt a 2000. évi választások nyomán. Az új kormánypártnak, a PDSR-nek és az RMDSZ-nek sikerült kidolgoznia egy megegyezési protokollumot. Predealon a részvevők között voltak az Elnöki Hivatal képviselői, a kormány tagjai és a politikai pártok, a NATO, az Egyesült Államok külügyminisztériuma és romániai nagykövetsége képviselői. A nyugati résztvevők hangsúlyozták, hogy az etnikumok közötti viszonyok megváltoztatása terén Románia messzebbre jutott, mint a legtöbb közép-kelet-európai ország. Megjegyezték, hogy ez nemcsak az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének eredménye (1995-2000), hanem a 2000-es választások után megkötött - precedens nélküli - RMDSZ-PDSR protokollumoké is, amelyek egyedülálló példák egy olyan régióban, amely telve van etnikai feszültségekkel és konfliktusokkal. /Előszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2001. november 14.
Vasárnap reggelente, a hatórás híreket követően a közszolgálati rádió (Radio Romania Actualitati) történelminek nevezett adását sugározza. Ebben szinte rendszeresen a magyarokat ócsárolják. S teszik ezt az adófizetői pénzeken, tehát a magyar hallgatók pénzén is. A legtöbb "történelmi" visszapillantóban a közelmúlt magyar vonatkozású történéseit tálalják, miként az utóbbi hetekben azt, hogy Kovászna megyében 90 ezer magyar tankönyvet hoztak Magyarországról, s azokat használják is. Nov. 4-én egy történész arról igyekezett meggyőzni hallgatóit, hogy a magyarok Európa és Ázsia keveréknépe, s a státustörvény előírásai lényegében senkire se érvényesek, mert - a jogszabály román nyelvű változatára alapozva - immár nincsenek is "ungurok" Magyarország határain kívül. November 11-én az aradi vértanúkkal kapcsolatban az előadó elismerte a hányódó szobor művészi értékét, visszaállítása ellen a legfőbb "érv": a románok nemzeti érzékenysége. (Hogy nem csak a többségnek, hanem a kisebbségnek is van nemzeti-nemzetiségi tudata, azt kevés román akarja tudomásul venni!) Az aradi tábornokokat nem lehet ünnepelni, mert ők is részt vállaltak abban, hogy 300 erdélyi román falut a magyar szabadságharc valósággal elseperjen a föld színéről... Ilyen felháborító kijelentések hangzanak el minden vasárnap az utóbbi hetekben, hogy az adót hallgató többségiek nemzeti érzéseikben kellőképpen feltöltődve indulhassanak aztán a templomba, ahol a pópák zöme - főként Erdélyben - ismét honfiúi érzelmeikre apellál valamilyen magyar ügy kapcsán. Két hónappal előbb az egyik vezérigazgatóhelyettest eltiltották a mikrofontól, mert a nagy-romániás pártelnöknek engedte elmondani a hivatalos kurzussal ellenkező véleményét, pontosabban nem cáfolta azt. Törvénytelen eljárás volt az eltiltás, de végrehajtatták. /Ferencz L. Imre: A pénzünkön (is) uszítanak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2001. november 14.
Nov. 10-én Petrillán felavatták Hunyad megyében az első RMDSZ tulajdonban levő székházat. Az avató ünnepségen részt vett Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke, a megyei szervezet képviselői, a helyi RMDSZ, RMPSZ szervezetek vezetői, valamint a helyi református és római katolikus egyházak képviselői. /RMDSZ-székházat avattak Petrillán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2001. november 14.
November 11-én, ünnepi közgyűlés keretein belül szentelték fel Igazfalva református templomának felújított orgonáját. A rendhagyó eseményen részt vett a kolozsvári Protestáns Teológia énekkara, Dr. Kovács László Attila rektor vezényletével és nem utolsósorban a fiatal orgonaépítő mester, Pünkösti Apor. /(Pataki Zoltán): Orgonahangra összesereglett szórványgyülekezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2001. november 14.
Kisinyov csángó püspöke románul beszél. Moldovában azok a csángók, akik templomba járnak, románul beszélnek. Ez az ügy a román illetékesek problémája, nem pedig az enyém. A Vatikán nem helyezhet magyar papokat csángó területre - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Karl Josef Rauber vatikáni nuncius. /A Vatikán nem helyezhet magyar papokat csángó területre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ Jezsó Ákos: A Vatikán nem küld magyar papokat a csángókhoz. = Magyar Nemzet, nov. 13.
2001. november 14.
Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalok szervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet november 9-10-én negyedik alkalommal szervezte meg Egyház- és nemzettörténelmi vetélkedőjének országos döntőjét Kolozsváron, valamint a Dávid Ferenc emlékzarándoklatot Déván. A Kolozsváron tartott történelmi vetélkedőn a nyertesek (helyezési sorrendben): a háromszék-felsőfehéri, a kolozs-tordai, illetve a székelykeresztúri egyházkör csapata. A dévai emlékzarándoklat mintegy háromszáz résztvevője Andrási Benedek lelkész által tartott istentiszteletet, amelyet köszöntő beszédek követtek, majd fáklyagyújtás közben sor került az emléktábla megkoszorúzására. /Történelmi vetélkedő. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet rendezvénye. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 14.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete életműdíjjal tüntette ki Muzsnay Magdát, a kolozsvári és a bukaresti rádió munkatársát, melynek átadására nov. 12-én került sor Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke adta át a díjat. Muzsnay Magda nevéhez - a sok szép riport mellett - az az egyedülálló "aranyszalagtár" fűződik, mely az erdélyi művelődési élet jeles személyiségeinek a hangját őrzi, és szinte felbecsülhetetlen értéket jelent. /Köllő Katalin: Életműdíj átadás - szűk szakmai körben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 14.
A kolozsvári Törvényszék bejegyezte a Magyarörmények Romániai Szövetségét melyet hét hazai szervezet hozott létre: "Armenia" Örménymagyar Baráti Társaság, Kolozsvár; "Szentháromság" Alapítvány, Csíkszereda; Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár; Szülőfalum Alapítvány, Ördöngösfüzes; Pro Armenia Alapítvány, Szamosújvár; Téka Művelődési Alapítvány, Szamosújvár; Örmény Alapítvány, Erzsébetváros. A szövetséget hét tagú igazgatótanács irányítja, elnöke: Sebesi Karen Attila, ügyvezető elnöke: Magyarosi Margit (EKE). Területi alelnökök: dr. Ajtony Gábor (Szentháromság Alapítvány), Calinescu Ioan (Örmény Alapítvány), Lengyel Mária (Téka Alapítvány), Kiss Ferenc (Pro Armenia Alapítvány), főtitkára pedig Raff Mária. A M.Ö.R.SZ. alapvető és általános célja az örmény hagyományok, kultúra megőrzése, terjesztése. /Bejegyezték a Magyarörmények Romániai Szövetségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2001. november 14.
Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön átnyújtották át Benczédi Sándor építésznek a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által adományozott Schönvisner-díjat. A kitüntetést Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete nyújtotta át. Az elismerés a műemlékvédelem terén kifejtett eredményes munkát honorálja. Benczédi Sándor kiemelkedő érdemeket szerzett többek között a gelencei római katolikus templom kazettáinak restaurálásában, a kilyéni unitárius műemléktemplom értékeinek megmentésében és az itteni Potsa kúria restaurálásában, Kézdivásárhely egyik temploma felújításának előkészítésében. /(Flóra Gábor): Schönvisner-díj Benczédi Sándornak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
2001. november 15.
A magyar kedvezménytörvényről csak a végrehajtása során fog kiderülni, hogy megfelel-e az Európában érvényes kisebbségvédelmi normáknak - jelentette ki Günter Verhaugen, az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagja. A Magyarországról szóló EU-országjelentés szerint ugyanis a törvény jelenleg nincs összhangban a diszkriminációmentességnek az EU alapszerződésében szereplő elvével, "egyes rendelkezései pedig a jelek szerint nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában elfogadott normáknak". Verheugen ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos problémákat kizárólag a jogszabály megfelelő végrehajtásával lehet megoldani. A végrehajtás módjáról pedig a szomszédos országokkal folytatott konzultációk során kell megállapodni. Az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője, Jonathan Scheele véleménye is az, hogy a státustörvény jelenlegi formájában nem felel meg a diszkriminációt tiltó uniós elvnek, és azt javasolja, hogy Magyarország jusson megegyezésre szomszédaival a velencei bizottság ajánlásainak tiszteletben tartásáról. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint különösebb gondot nem jelent az a megállapítás, hogy a törvény néhány rendelkezése látszólag ellentmondásban áll az európai normákkal. A kerettörvényben a miniszter jelzése szerint a közeljövőben kiigazításokat hajtanak végre, de a törvényt nem kell módosítani. - Markó Béla nov. 14-i bukaresti sajtóértekezletén érthetetlennek minősítette, hogy a hazai sajtó nagyobb buzgósággal elemzi az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó évi jelentését, mint a Romániára vonatkozót. Az EB-nek a státustörvénnyel kapcsolatos fenntartásairól elmondta, hogy ezek egybeesnek a Velencei Bizottság által már megfogalmazott, a törvény alkalmazására vonatkozó részletkérdésekkel. A két kormánynak a közös akarata révén kell megtalálni a megfelelő megoldást. /Nem módosítják a státustörvényt. Martonyi: csupán kiigazításokra kerül sor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Martonyi János külügyminiszter New Yorkból telefonos sajtótájékoztatón a közel száz oldalas jelentésről Martonyi János gyorstájékoztatást adott, jelezve: alapos tanulmányozását követően részletesen visszatér a témára. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország felkészülését illetően a 2001-es jelentés az eddigi legkedvezőbb. /(Guther M. Ilona): Módosítás nélkül lép hatályba január 1-től a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2001. november 15.
Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő részt vesz nov. 16-án a bukaresti CEFTA-találkozón, megbeszélésükön valószínűleg a státustörvény is szóba kerül, jelentette ki nov. 14-i sajtótájékoztatóján Victor Micula, román külügyi szóvivő. A Mediafax jelentése szerint a román kormányfő Orbán Viktornak címzett levelében ismételten tudomására kívánja hozni a státustörvénnyel kapcsolatos román aggodalmakat, amelyek jogosságát - Nastase szerint - az EU újból megerősítette. - Magyarországnak el kell döntenie, hogy a státustörvény kérdésében az európai normákat kívánja követni, vagy Európa jövőjének etnikai megközelítését választja - jelentette ki Nastase. /Nastase-Orbán találkozó pénteken. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 15.
Nov. 14-én folytatódott a jövő évi állami költségvetési-tervezet parlamenti vitája. Ráduly Róbert RMDSZ-es képviselő elmondta: jó ütemben halad a munka. Vitát váltott ki a tervezetnek azon előírása, miszerint a közoktatásban dolgozóknak és a felsőfokú oktatási intézmények alkalmazottainak ebédjegyet biztosítsanak, amelyet költségvetésen kívüli jövedelmekből fedeznének. A parlamenti képviselők végül amellett döntöttek, hogy az ebédjegyeket a szóban forgó intézmények saját jövedelmükből fedezzék. Ecaterina Andronescu miniszter asszony szerint 10 élelmiszerjegyet fognak majd kapni havonta a tanügyisek. Nov. 14-én a parlament 300 milliárd lejjel megnövelte az oktatási és kutatási minisztérium 2002-es költségvetését. /Vita a pedagógusoknak szánt juttatásokról. Ráduly: Jó ütemben halad a munka a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 15.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselői - Hámos László elnök, Latkóczy Emese igazgató és Józsa Péter munkatárs - és az Magyar Amerikai Koalíció (HAC) ügyvezető elnöke, Lauer Edit nov. 12-én találkoztak Mircea Geoana román külügyminiszterrel és Sorin Ducaruval, Románia amerikai nagykövetével a New York-i román konzulátuson. Hámos László hangsúlyozta: minden érintett közösség alapvető érdeke, hogy Románia minél előbb teljesítse azokat, az ország demokratizálódásához kötődő alapvető feltételeket, amik elengedhetetlenül szükségesek a NATO-csatlakozáshoz. Számos, a romániai magyar közösséget érintő probléma még mindig megoldásra vár. A romániai magyarság legégetőbb kérdéseit a HHRF egy memorandumban foglalta össze, amelyet a hónap elején juttatott el Adrian Nastase miniszterelnöknek. Ezek közül Hámos László konkrétan rákérdezett a román kormány várható intézkedéseire az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával, a kétnyelvűség alkalmazásával, valamint az 1959-ben megszüntetett állami magyar egyetem helyreállításával kapcsolatban. Lauer Edit hangsúlyozta, hogy a Koalíció tagjai fokozott figyelemmel követik a visszaszolgáltatandó közösségi ingatlanok helyzetét, mivel rendszeresen segítik a romániai magyarokat, támogatást nyújtva a kormány mulasztása miatt hátrányosan érintett intézményeknek. Az ügyvezető elnök rámutatott a román kormánytisztviselők gyakori magyarellenes retorikájának negatív hatására is, amely visszaigazolást nyújt a nacionalista indulatok számára. Hámos László ugyanakkor leszögezte, hogy a romániai magyarság helyzetének megítélésében kizárólagos forrás az érintett közösségnek a helyi sajtóban tükrözött, vagy választott képviselői révén kifejtett véleménye. Válaszában Mircea Geoana tolmácsolta a miniszterelnök sajnálatát amiatt, hogy amerikai látogatása során elmaradt a helyi magyarság képviselőivel való találkozó. Közölte, hogy a román kormány tudatában van a fenti hiányosságoknak és rámutatott, hogy ezeket nem csak Románia csatlakozási törekvésének függvényében kell tárgyalni, mivel megvalósítandó célként egy jóval tágabb kontextusnak, az ország demokratizálódási folyamatának részei. Az alapítvány memorandumában felsorolt ügyeket illetően a külügyminiszter "megfelelő adatok hiányában" nem tudott választ adni, viszont ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ vezetőivel való mihamarabbi egyeztetés után a kormány majd érdemben reagál a felvetett kérdésekre. Egyetlen részeredményről számolt be: a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejét 2002. febr. 14-ére halasztja el a román törvényhozás. /(HHRF): Amerikai magyar közösségi vezetők találkozója Románia külügyminiszterével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2001. november 15.
Első alkalommal kezelik Romániát olyan hiteles vitapartnerként, aki teljesíti vállalt kötelezettségeit - értékelte Adrian Nastase román miniszterelnök az Európai Bizottság Romániáról készített országjelentését. Nastase hangsúlyozta, az idei jelentés sokkal jobb az előzőnél, első alkalommal állapítja meg Románia esetében, hogy határozott haladást ért el a csatlakozás gazdasági és politikai feltételeinek teljesítésében. Szerinte az Európai Bizottság értékelte a kisebbségekkel kapcsolatos törvényeket, a romák kérdésében kidolgozott stratégiát, a menekültekkel való bánásmódot. /(Gózon István / MTI): Románia országjelentése margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2001. november 15.
Semmilyen konkrét megállapodás nem született Bukarestben az egyes magyar agrártermékekkel szembeni román protekcionista intézkedésekről folytatott román- magyar megbeszéléseken. Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszter nov. 14-én fogadta Fodor Balázst, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát, aki a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) mezőgazdasági minisztereinek tanácskozásán vezette a magyar küldöttséget. Románia 1999 júliusától egyoldalúan felfüggesztette a magyar baromfihús esetében a 25 százalékos kedvezményes CEFTA-vámot és 45 százalékos vámot vetett ki a magyar termékre. Időközben az Európai Unióból behozott baromfihús vámját nullára csökkentették, és meghatározott mennyiségben az Egyesült Államok is vámmentesen szállíthat baromfihúst Romániába. Idén ősszel a vártnál jobb hazai gabonatermelés értékesítésének nehézségeire hivatkozva a román kormány - a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásait megsértve - jóval szigorúbb minőségi követelményeket írt elő az importbúzával szemben, mint amilyen követelményeket a hazai termékkel szemben alkalmaznak. A találkozó után Fodor Balázs elmondta: kérték, hogy a búza esetében Románia tartsa be a WTO-egyezményben vállaltakat, a baromfihús esetében pedig Románia a CEFTA-egyezménynek megfelelő vámtételt alkalmazza Magyarországgal szemben. Fodor Balázs emlékeztetett arra, hogy a búza ügyében Magyarország panaszt emelt a WTO-nál. A kérdés érdemi tárgyalását nov. 19-én kezdi meg a világszervezet. /Magyar-román agrárkereskedelmi megbeszélések. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2001. november 15.
Nov. 14-én a csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről adott ki állásfoglalást az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Az állásfoglalás szorgalmazza az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. Az állásfoglalás az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének a romániai csángók helyzetéről készített júniusi ajánlását erősítette meg. Perényi János nagykövet, a strasbourgi magyar ET- képviselet vezetője kiemelte, hogy a határozat úttörő jelentőségű, amennyiben első ízben teremtette meg a csángó anyanyelvi oktatás megoldásához szükséges feltételeket. Az ET-ben megfigyelői státussal rendelkező Vatikán konstruktívan együttműködött a döntés előkészítésében, s jelezte, hogy kész lépéseket tenni a romániai csángók magyar nyelvű vallásoktatási és lelkipásztori ellátásának szavatolására. Az ET-testület állásfoglalása szorgalmazza, hogy abban az időszakban, amíg a román alkotmány és oktatási törvény előírásaival összhangban kialakítják a megfelelő anyanyelvi oktatás hátterét, biztosítani kell az anyanyelvi képzést, a szükséges osztálytermeket és fizetett csángó anyanyelvű tanárokat a moldvai helyi iskolai intézményekben. Szükségesnek ítéli, hogy a csángó szülők tájékoztatást kapjanak a román oktatási törvényekről és azok alkalmazásáról az érintett nyelvek tekintetében. Az ET felhívásban fordult a román és a magyar tudományos közösségekhez, ösztönözve őket, hogy az ET Európai Kulturális Konvenciójának szellemében működjenek együtt a kérdéssel összefüggő közös kutatásokban. A miniszteri bizottság végezetül sürgette Romániát és a szervezet mindazon tagországait, amelyek még adósak e lépéssel: ratifikálják és léptessék érvénybe az ET által elfogadott regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját. /ET-állásfoglalás a csángó kisebbségi kultúra védelméről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2001. november 15.
Az illetékes magyar szervek folyamatosan biztosítják a budapesti román nagykövetség zavartalan működésének feltételeit - szögezte le nov. 13-i közleményében a magyar külügyi szóvivő irodája a budapesti román nagykövetség előtt november 10-én tartott tüntetés kapcsán kiadott román külügyminisztériumi nyilatkozattal összefüggésben. A Külügyminisztérium ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy a román fél a kétoldalú hivatalos érintkezés helyett ezúttal is kizárólag a sajtó útján üzent. "A magyar álláspont az, hogy bizonyos megnyilatkozásokat célszerű helyiértéküknek megfelelő figyelemben részesíteni, és inkább a két ország előtt álló feladatokra kell koncentrálni az erőfeszítéseket. Magyarország megítélése szerint az elszigetelt, valós támogatás nélküli, kis létszámú csoportok eseti megnyilvánulásainak felnagyítása nem szolgálja a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztését". A közlemény jelezte: a magyar fél ezért még azokat, a román parlamenti pártok részéről "szinte heti rendszerességgel jelentkező magyarellenes megnyilvánulásokat" sem teszi szóvá, amelyek nem egyeztethetőek össze Románia demokratikus és euroatlanti elkötelezettségével, s bízik abban, hogy a jövőben a román fél is ezt a megközelítést fogja alkalmazni. /Kár a sajtón keresztül üzenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
2001. november 15.
Kulturális terrorizmusnak nevezhető, hogy a moldvai csángómagyarok számára immár az állami iskolákban sem adatik meg az anyanyelven való tanulás lehetősége. A területi tanfelügyelőség, a helyi önkormányzat már amiatt is zaklatja a csángó szülőket, a gyermekeiket oktató pedagógusokat, ha ezek a törvény által biztosított, iskolán kívüli oktatás formájában próbálnak megbirkózni a magyar betűvetéssel. Az Európa Tanács miniszteri bizottsága nov. 14-én bocsátott ki állásfoglalást a Moldvában élő csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről, amelyben az anyanyelvi oktatás támogatását, valamint az istentiszteletek biztosításának lehetőségét szorgalmazta. Ennek ellenére a csángók érdekében szót emelők érvelése sokkal jobban elhallatszik Strasbourgig, mint Bukarestig, ahol az efféle figyelmeztetéseket a státustörvényhez hasonlóan saját szájuk íze szerint értelmezik a román politikusok. /Rostás Szabolcs: Megint küldenek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 15.
Házkutatással és bírságokkal fenyegették meg nov. 14-én a Bákó megyei Klézsén azokat a csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. Livia Liliana Sibisteanu megyei főtanfelügyelő-helyettes, a küldöttség vezetője a Krónikának kijelentette, csupán tájékozódni szeretett volna, de erre sem volt lehetősége, mert az illetékesek nem jelentek meg a beszélgetésen. A klézsei kommandó éppen akkor végezte munkáját, amikor Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága ajánlásokat fogalmazott meg a román kormánynak csángóügyben. A fenyegetést Livia Liliana Sibisteanu megyei főtanfelügyelő-helyettes fogalmazta meg, aki a klézsei községházán tárgyalt a délutáni oktatásról. A tanügyi reform tárgykörével megbízott főtanfelügyelő-helyettest - aki mellesleg történész doktor - több tanfelügyelő, a helyi rendőrök egyike és a községhez tartozó iskolák igazgatói vették körül azon a beszélgetésen, amelyre a magyaróráknak otthont adó szülőket berendelték. Nagy Istók Angéla elmondta, kérdőre vonták, hogy milyen alapon adta ki a szobát. A főtanfelügyelő asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra ami itt van, menjek Magyarországra, majd kijelentette, olyan bírságot róhatnak ki, amit élete végéig nem tud kifizetni. - Az egészet azért szervezték, hogy megijesszenek - vonta le a következtetést a másik berendelt, Habarics Róza. - Semmilyen bizottság nem járt Klézsén - magyarázta utólag a főtanfelügyelő-helyettes, Livia Liliana Sibisteanu -, és senki nem fenyegetőzött. A román törvények értelmében minden szervezett tanügyi tevékenységhez, még a magánoktatáshoz is, a tanfelügyelőség jóváhagyása szükséges. Hegyeli Attila programvezető arról tájékoztatott, senki sem értesítette a községházi megbeszélésről. "Az érvényben levő törvények szerint a Bákó megyei tanfelügyelőség mulasztást követett el, amikor nem indította be a magyar nyelv tanítását - jelentette ki Sántha Attila, aki az oktatásügyi államtitkár tanácsadójaként maga is részt vett ebben a bizottságban. - Ezért a törvénytelenségért senkit nem vontak kérdőre, annak ellenére, hogy a tények tagadhatatlanok." /Gazda Árpád: Megfélemlítő kommandó a csángóknál. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 15.
Demény Péter a színházi vitában kifejtette, nem érti, miért nevezte Sebesi Karen Attila írásában nemzetellenesnek Tompa Gábor igazgatót. Tompa Gábor is döntött jól, és döntött rosszul. "Munkássága számomra mindenképpen fajsúlyosnak minősül" - szögezte le Demény Péter, aki Sebesi Karen Attila felhívásában Szabolcska Mihályhoz hasonló konzervativizmust érez. /Demény Péter: Újra a színházról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 15.
Kolozsváron egy "színtársulat vergődik, a sajnálatos szereptévesztés, a szétesés határán." - szólt hozzá a vitához Furdek L. Tamás. Az egyik oldalon Tompa Gábor, a másikon "mi, jobb sorsra érdemes nézők, kiket fentiek figyelemre sem méltatnak..." Ideje volna tudomásul venni, hogy a színházból elüldözött kolozsvári közönség tagjai közül soknak a véleménye megegyezik Jancsó Miklósnak és társainak az értékelésével. /Furdek L. Tamás: Tompánia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 15.
Az oktatási napot a himnusz eléneklésével kell kezdeni. Ioan Viman, Szatmár megye főtanfelügyelője felszólította az iskolaigazgatókat, hogy a törvényt tartassák is be. Vannak olyan iskolák, ahol az igazgató arról is gondoskodott, hogy lehetőleg a magyar nyelv és irodalom tanárnak mindennap legyen első órája valamely osztályban, hogy ő sem mentesüljön a "megtisztelő feladat" alól. A hazafiságra nevelés ezen módszere legtöbb embernek a Ceausescu-rendszert juttatja eszébe. /Hazafiságra nevelés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./
2001. november 15.
Kolozsváron az Unitárius Kollégium egy ideig a Brassai Hét keretében szervezte meg iskolai ünnepét. 2000-ben eldöntötték: önálló napokat szerveznek. Nov. 14-én ünnepélyes keretek között nyitották meg a 2001-2002-es tanév kollégiumi napjait. Popa Márta igazgatónő üdvözlő beszéde után dr. Szabó Árpád unitárius püspök annak a Péterffy Gyulának a munkásságát méltatta, aki oly sokat tett a kollégiumért, és akinek nevét ettől a naptól a kollégium kórusa is büszkén viseli. A nyitóünnepséget koszorúzás és iskolatörténeti kiállításavató követte. /Szabó Csaba: Megnyíltak az Unitárius Kollégiumi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2001. november 15.
Besztercén az evangélikus templom közelében végzett köztéri munkálatok során a helyi Közterületfentartó Vállalat markológépe emberi csontokat emelt ki mintegy három méter mélységből. A munkások - annak ellenére, hogy a járókelők felhívták a figyelmet arra, hogy koponyamaradványok is előkerültek - , tovább folytatták az ásást. A polgármesteri hivatal végül leállította a munkálatokat. Johann Dieter Kraus evangélikus lelkész azzal vádolta meg a hivatalt, hogy tudatosan ásatott bele a temetőbe, hogy a román nemzeti árbócot elhelyezhesse ott. Szántó Árpád, a Megyei Tanács alelnöke szerint nem valószínű, hogy a polgármesteri hivatal utasítására előre megfontolt szándékkal ástak volna bele a 13. századi temetőbe. /Sz. Cs.: Beástak a középkori temetőbe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
