Bihar megyének nemhogy magyar alprefektusa, de a közhivatalok élén vezető funkciót betöltő RMDSZ-es tisztségviselője sem marad. A kormánypárt megyei bizottsága legutóbbi ülésén eldöntötte: minden közhivatal élére PDSR-s tagot állít. A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) Bihar megyei szervezetének terve szerint a Fogyasztóvédelmi Hivatal eddigi vezetője, Lengyel György helyére Marcel Baltaret kerül. A Bihar Megyei Egészségügyi Igazgatóságot Ritli László helyett ezentúl Adrian Maghiar, a Nagyváradi Egyetem rektorának fia fogja vezetni. A Munkaügyi Igazgatóság éléről Szarka Árpádot már az év elején áthelyezték a Nyugdíjpénztár élére. A PDSR megyei politikusai eldöntötték: Szarka ebben a pozíciójában sem maradhat meg. A PDSR-politikusoknak a közhivatalok élére történő kinevezése mindemellett visszafordíthatatlan folyamatot kezdeményez. A prefektúra 43 tagú adminisztratív bizottságában mutatóban sem marad magyar nemzetiségű. Ebben a bizottságban a Bihar megye lakóinak 30 százalékát kitevő magyarságot ezentúl senki sem képviseli. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő elmondta, eddig csupán hallomásból szerzett tudomást a PDSR terveiről, emellett aggasztónak tartja, hogy a kormánypárt területi szervezete nem tartja tiszteletben az országos vezetés ígéretét. Az RMDSZ és a kormánypárt által kötött egyezményben ugyanis az szerepel, hogy a Szövetségnek a közintézmények élén álló emberei továbbra is helyükön maradhatnak. "Ha ez nem történik meg, és a közintézmények éléről valóban eltávolítják az érdekképviseleti szövetség szakembereit, akkor a PDSR egyezségszegőnek bizonyul, és az RMDSZ országos vezetősége is át kell, hogy értékelje konstruktív ellenzéki státusát" - fejtette ki a tervezett tisztogatásról Szilágyi Zsolt. /Gergely Gizella: Egyetlen RMDSZ-es sem marad a Bihar megyei közhivatalok élén. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2001. február 5.
Az Európa Tanács januári közgyűlésén Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát a jogi-emberjogi bizottságban újraválasztották. Frunda 1993-tól tagja a román ET-küldöttségnek. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanácsnak van egy közgyűlése, van 14 bizottsága és öt ideológiai vagy politikai csoportja. Viorel Hrebenciuc képviselőházi alelnök lett Románia részéről közgyűlési alelnök a következő hat hónapra vagy egy évre, s utána a további országok képviselői foglalják el a tisztségeket. Frunda György bizottsági szinten három testületnek a tagja, és a választották ismét alelnökké. Egyébként Frunda az Európai Néppárt csoporthoz tartozik, és azon belül a bővített büró tagja. A román küldöttségnek tíz tagja van és ezeknek tíz helyettese. Frunda helyettese dr. Kelemen Atilla. Frunda tagja még a monitorizálási bizottságnak, és a környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságnak is. - Sajtótájékoztatóján Vadim Tudor szenátor Frundát azzal vádolta meg, hogy terhelő, kompromittáló anyagot terjesztett róla. A valóság az, hogy Frunda egy román sajtókivonat-gyűjteményt osztott szét. Ez nem partizánmunka, hanem külföldön is vállalni kell azt, amit belföldön hangoztatta a szenátor. Ugyanis Romániában sovén, antiszemita, magyarellenes, Európa-ellenes, emberjog-ellenes nyilatkozatokat tesz a Nagy Románia Párt, odakint meg demokratának vallja magát. /Máthé Éva: "Az ajánlás politikai dokumentumból jogi eszközzé vált!" Interjú FRUNDA GYÖRGY szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2001. február 5.
2000-ben jelent meg Major Miklós tanár, helytörténész Szilágynagyfaluról szóló kismonográfiája. /Szilágynagyfalu. Fejezetek a község nyolc évszázados múltjából. Kiadja a szilágynagyfalui református egyházközség/. Major Miklós a Szilágyság egyik legjobb ismerője-kutatója. Munkáját minősíti, hogy Egyed Ákos ismertette, elismeréssel. Szilágynagyfalu nagy többségben magyar lakosságú település. /Egyed Ákos: Amit Szilágynagyfaluról tudni kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2001. február 5.
A két évvel ezelőtt elhunyt Incze János Dés festőművészre emlékeztek Dés lakói. Az 1935 óta Désen élt és alkotott művész munkássága összefonódott a kisváros életével, annak sajátosságait, örökítette munkáiban. Az Amicitia Baráti Társaság szervezésében, Lukács Solymossy Éva festőművész vezetésével emlékeztek a művész sírjánál. /Németh Júlia: Incze János Dés festőművészre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2001. február 5.
Idén 150 millió forinttal támogatja a felsőoktatási intézmények könyvtárainak szakirodalommal történő ellátását az Oktatási Minisztérium, a kérelmeket február 26-ig lehet benyújtani a budapesti irodánál /Felsőoktatási Pályázatok Irodája/. A minisztérium a pályázaton keresztül támogatja a külföldi magyar intézetek szakkönyv- és folyóirat-beszerzését, és a határon túl folyó magyar anyanyelvű felsőfokú pedagógusképzés könyvtári hátterének biztosítását külföldi egyetemek, főiskolák nyújthatnak be. /Felsőoktatási könyvtártámogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2001. február 5.
Megjelent az Erdélyi Nimród /Székelyudvarhely/ január-februári száma. Az erdélyi természetbarátok magazinjaként ismert kiadvány vadászlapnak indult, de mára a vadászat helyett inkább a ritka fajok bemutatásának és a természetvédelemnek szentel teret. Szabó László főszerkesztő tiltakozott a vadászat népszerűsítése ellen. A szerkesztőbizottság listája dr. Deák István, dr. Gotthárd Béla, dr. Höhn Mária, dr. Kászoni Zoltán és más természettudósok nevével bővült és a lap kiadását átvette az AVES Alapítvány. A jelenleg háromezer példányban megjelenő, harmadik évfolyamában járó Erdélyi Nimród kiváló minőségű természet-fotókat közöl. /Zilahi Imre: Természetbarátok magazinja. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2001. február 6.
Febr. 5-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt főtitkára nem kívánta kommentálni azt, hogy a Brassóban múlt hét végén tartott polgármesterek találkozóján kevés városvezető vett részt. Funar bejelentette: lemond tisztségéről, amennyiben a törvénytervezet nem a nagyvárosok polgármesterei által kért formában módosul. Funar szerint Johannis Klaus nagyszebeni polgármester is támogatja azt, hogy a helyi közigazgatási szervekkel történő kapcsolat során a polgároknak kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a románt kell használniuk. A Szabadság kérdésére Nagyszeben polgármestere viszont leszögezte: nem ért egyet a közlemény azon részével, amelyik az állam nyelvének kizárólagos használatáról szól. - Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén közölte: a település román neve mellé a tíz testvérváros nyelvén kiírja azt is, hogy a Kolozsvár megkapta az ötcsillagos város kitüntetést. Kolozsvár egyik testvérvárosa Pécs, így a táblán magyar nyelvű felirat is lesz. /Kiss Olivér: Nincs egyetértés a brassói közleményről az aláírók között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2001. február 6.
Febr. 5-én, a parlamenti rendes ülésszak első napján megválasztották az Állandó Bizottság tagjait. A választások eredményeképpen Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor maradt a szenátus alelnöke. Febr. 5-én a képviselőházban is megválasztották az Állandó Bizottság tagjait, eszerint Borbély László képviselő folytatja háznagyi tevékenységét a képviselőházban. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 6. - 1901. sz./
2001. február 6.
Alakul a státusmagyaroknak szánt, a tervezett törvény szerint könnyítésekre jogosító igazolvány terve. A Magyar Nemzetben febr. 5-i számában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke körvonalazta: a fényképes igazolványt a szomszédos országban létrehozott szervezetek ajánlása alapján a belügyi tárca alá rendelt magyarországi hivatal állítja majd ki. Ez nem automatikusan történik, a kérelmezőket ugyanis idegenrendészeti és nemzetbiztonsági szempontból is vizsgálni fogják. A tervek szerint egy igazolvány ára 400 forint, mely összeg részben az érintetteket terheli. Az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek nyolcvan, míg a Felvidéken hetven százaléka kérné az igazolványt. A munkavállalással kapcsolatosan a megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott úgy: szívesen dolgozna legálisan Magyarországon. /Nemzetpolgár-igazolvány státusmagyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2001. február 6.
Febr. 5-én ülésezett az Országos Akkreditációs Bizottság, napirendjén szerepelt a két kérelmezett csíkszeredai szak - az agrárközgazdasági valamint a könyvelési és gazdasági informatika - engedélyezésének kérdése. Kötő József a Sapientia Alapítvány akrreditációs szaktanácsadója elmondta, hogy az előzetes szakbizottsági véleményezések alapján pozitív döntést remélhet az alapítvány a két szak tekintetében. Március 5-én pedig, a bizottság következő ülésén döntenek az élelmiszerkémiai és környezetvédelmi mérnöki szakok akkreditációjáról. Végül az akadémiai akkreditációs bizottság febr. 5-i ülésén nem hoztak döntést az erdélyi magyar magánegyetem ügyében - közölte Ioan Mihailescu professzor. Arra hivatkozott, hogy a jogi szakbizottság még nem dolgozta ki álláspontját, továbbá a román nyelvű szak részletes dokumentációját még nem kapták meg. /Kedvező döntésre várnak a Sapientiánál. Tegnap ülésezett az Országos Akkreditációs Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2001. február 6.
Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2001. február 6.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerületi Ügyvezető Bizottság közleményt adott ki a Zilahi Wesselényi Református Kollégium vallástanárainak ideiglenes visszahívása tárgyában. Tekintettel a kialakult rendkívüli helyzetre, a bizottság ideiglenes jelleggel visszahívja a kollégiumban vallási tárgyakat oktató lelkipásztorokat. Ezzel kívántak tiltakozni azon sérelem ellen, amely az egyház autonómiáját érte. A sajtóban félretájékoztatás történt, mely szerint az egyházkerület "kitiltotta"(!) a két vallástanárt a Zilahi Wesselényi Református Kollégiumból. Valójában nincs szó kitiltásról, hanem ideiglenes intézkedésről. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2001. február 6.
Febr. 8-án Kolozsváron tartja első ülését az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) nemrégen választott elnöksége. Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető elnöksége önkormányzatokért felelős főosztályának ideiglenes vezetője elmondta, hogy az összehívást sürgőssé tette az új közigazgatási törvény is. Számos régiófejlesztéssel kapcsolatos kérdést kell megtárgyalniuk. /Bemutatkozik az önkormányzati tanács új vezetősége. Prioritást élvez a régiófejlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2001. február 6.
Székelykeresztúr tanácsa egyetértett a Keresztúr nevű települések szövetségének létrehozásával. A Kárpát-medencében körülbelül negyvenegy Keresztúr nevű település létezik, ezek közül Erdélyben tíz rokonnevű helység található. Ez év szeptember 8-10-e között a Budapest XVII. kerületében lévő Rákoskeresztúron tartják a következő találkozót. /Keresztúriak szövetsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./
2001. február 6.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Glatz Ferenc két székelyudvarhelyi szaktekintélyt arról értesített, hogy az Akadémia köztestületi tagjává választották őket. Dr. Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos, az orvostudományok doktora a magnéziumkutatásban elért eredményeiért, dr. Márton Gyárfás nyugalmazott egyetemi tanár pedig a geodéziában és fotogrammetriában kifejtett tudományos munkásságáért kapta a magas szakmai elismerést. /Magas szakmai elismerés. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./
2001. február 6.
Febr. 2-án hetedik alkalommal emlékeztek Székelyudvarhelyen a legnagyobb székely, Orbán Balázs főtéren felállított szobránál. Szász Jenő polgármester mondott ünnepi beszédet, végül a Balázs Ferenc Vegyeskórus két művet adott elő Orosz Pál József karnagy vezényletével. /Fekete B. Zoltán: 172. évforduló. Emlékezés a legnagyobb székely szobránál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./
2001. február 6.
Az életműsorozatban jelent meg Wass Albert Az antikrisztus és a pásztorok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye, a Czegei Wass Alapítvány (Florida) jóvoltából. Szomorú és témájánál fogva az erőszak ellen lázító írásmű. Egy kis erdélyi faluba megérkeznek a felszabadító szovjet katonák, az erőszakkal boldogítók. A falubeli gazdák, a pásztorok külön kis társadalma az erőszakkal szembeállva válik egységesebbé, lázadásuk azonban eleve kilátástalan. /P. Buzogány Árpád: Az eszme torz valósággá vált Erdélyben is. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./
2001. február 6.
A gyimesfelsőloki Tímár Károly tusrajzait és alumínium-domborításait állították ki Gyergyószentmiklóson. A tárlatrendezéseket a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány rendezi, gyakran tehetséges amatőr alkotókat is bemutatnak, így került sor erre a kiállításra. /Bajna György: Tímár Károly tusrajzai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 6./
2001. február 6.
Febr. 4-én 90. évét töltötte be Püski Sándor. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban köszöntötték a matuzsálemi korú magyar könyvkiadót, aki népi írók műveinek százait jelentette meg. 1941-ben és 1942-ben szervezője volt a szárszói találkozóknak. 1962-ben bebörtönözték. 1970-ben Nyugatra telepedett, majd 1989-ben visszatért az anyaországba. Azóta háromszáznál több könyvet adott ki. /Fosztó Áron Zoltán: Püski Sándor 90 éves. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./
2001. február 7.
George Pruteanu és Adrian Paunescu RTDP-s szenátorok magyarázatot követeltek a párt vezetőségétől, amiért egyetértettek a helyi közigazgatási törvénytervezetnek az anyanyelvhasználatról szóló cikkelyeivel. Más RTDP-s szenátorok azt javasolták: mindaddig halasszák el a végső szavazást a törvényről, amíg az RTDP pontosan nem méri fel, milyen hatással lesz a párt népszerűségére ennek a jogszabálynak az elfogadása. /Pruteanu és Paunescu a helyi közigazgatási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2001. február 7.
Febr. 5-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Adrian Nastase kormányfő a földtörvényről egyeztetett. A találkozóról Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető elmondta: Nem hivatalos megbeszélés történt, szó esett az ingatlantörvényről, a helyi közigazgatási törvénytervezetről, illetve a Lupu-féle földtörvényről. Megállapodtak abban, hogy a földtörvény esetében két, RTDP- és RMDSZ-szakértő csapat elemzi a kérdést. Az RMDSZ részéről Kelemen vezeti a csapatot. A helyi közigazgatási törvényt illetően az RTDP egy része más irányba akarja elmozdítani a dolgokat. Kelemen remélte, hogy ezt a próbálkozást is sikerül kivédeniük. /Kelemen: Az RTDP számára nem elég világos a közbirtokosság kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2001. február 7.
A magyar-román kapcsolatok kérdéseiről folytatott konzultációt febr. 6-án Bukarestben Lőrincz Csaba, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral tárgyalt, és fogadta őt Mircea Geoana külügyminiszter. Előkészítették Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jövő heti hivatalos bukaresti tárgyalásait. Markó Béla szövetségi elnök febr. 6-án a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta Lőrincz Csabát. /Magyar-román konzultációk Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2001. február 7.
Az Európa Bizottság vízumokról szóló jelentését eljuttatták a román hatóságokhoz. Az Európa Bizottság jelentésében megállapították, hogy Romániának mielőbb életbe kell léptetnie azokat a szabályozásokat, amelyekre kötelezettséget vállalt, mert csakis így kerülhet le a vízumrendszer feketelistájáról. A román hatóságoknak hatékonyabb védelmi rendszert kell kidolgozniuk az útlevelek esetében. A jelentésben ismét felsorolták a feltételeket, amelyeket Romániának teljesítenie kell, de azt is bemutatták, hogy Bukarest mit ígért, és mit tartott be eddig annak érdekében, hogy a vízumkötelezett országok feketelistájáról lekerülhessen. Június 30-án fogják előterjeszteni a második jelentést, ezután ismét megvitatják a vízumügyet Brüsszelben. - Az Európa Bizottság és az Európa Parlament azt javasolta, hogy a vízumkötelezettséget Románia és Bulgária esetében is töröljék el, azonban egyes uniós országok határozottan ellenzik ezt Románia esetében. Például Németország már kifejtette ilyen irányú fenntartásait. /Előzetes jelentés vízum-ügyben. Továbbra is feketelistán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2001. február 7.
A kolozsvári Környezetvédelmi Igazgatóság széleskörű kivizsgálást rendelt el az Aranyos folyón úszó többezer haltetem ügyében. Marian Prorocu igazgató a Mediafaxnak azt nyilatkozta: a laboratóriumi eredmények egyelőre arra utalnak, hogy bakteriális jellegű fertőzésről van szó, és ennek fertőző gócát minden valószínűség szerint a Fehér megyei Rosia Poieni-i rézbányák képezik. /Szabó Csaba: Ökológiai katasztrófa az Aranyoson? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2001. február 7.
A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Arra a kérdésre, hogy mit fog tenni az RMDSZ, ha a parlamentben módosítani akarják a földtörvényt, Markó Béla azt felelte: bízik benne, hogy az államfő aláírja, kihirdeti a törvényt, továbbá szerinte a közigazgatási törvény két ház közötti egyeztetése még hátravan, de már nem nyúlhatnak a kisebbségek anyanyelvhasználatával kapcsolatos szakaszokhoz. Markó szerint "legyünk némi türelemmel, lássuk, van-e a kormánynak egyeztetett módosítási javaslata." Markó az államfővel való megbeszélésről elmondta, hogy Ion Iliescuval számos kérdést áttekintettek. Az RMDSZ az idei költségvetéstől azt várja el, hogy az számos regionális gondra megoldást tartalmazzon, hogy a Székelyföld ne legyen mostohagyerek. "Egyébként a skála a Babes-Bolyai Egyetemen belüli magyar vonal bővítésének kérdésétől a magyar nyelvű rádió- és televíziós adásokkal kapcsolatos elképzelésekig terjedt, tulajdonképpen átfogta mindazt, ami az SZDRP-vel kötött megállapodásban szerepel vagy csak elvi szinten, de inkább tételesen." /Gyarmath János: Újabb kihívások előtt az RMDSZ. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2001. február 7.
Febr. 6-án rendkívül feszült légkörben zajlott le az Agache-ügy tárgyalása a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon - tájékoztatott a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje, Frunda György. Az ügyvéd-szenátor elmondta, fenntartotta védencei fellebbezési folyamodványát, és kérte a bíróságot, mentse fel az érintetteket a halált okozó ütlegelések vádja alól. Mint ismeretes, a kézdivásárhelyi Aurel Agache milicistával a népharag végzett 1989 decemberében. Frunda azzal érvelt, hogy védencei 1989 decemberében forradalmi tettet követtek el, így elfogadhatatlan az 1999 novemberében hozott ítélet. Akkor hét év börtönbüntetésre ítélték Filip Orbán Daniela Kamillát, négy-négy évre Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Reiner Anton, és három évre ítélték az alapfokon felmentett Konrád Jánost is. Frunda György fellebbezésük alátámasztásaként a bíróságon kifejtette, nem adatott meg a védelem joga sem törvényszéki, sem táblabírósági szinten. Nem fogadták el a kérésüket, melyben bizonyították, hogy Aurel Agache milicista Kézdivásárhelyen a Ceausescu-diktatúra megtorlásainak jelképe volt, és a népharag végzett vele 1989. december 22-én. Az ügyvéd azt is kifejtette, az ítélet ellentmond az Európai Emberjogi Egyezmény 5-ös és 14-es pontjának. A 14-es pont betiltja az etnikai diszkriminációt, míg az 5-ös pont értelmében elfogadható időn belül kell egy ügyet tárgyalni, a végzetes decemberi események óta pedig 11 év telt el. Frunda György kiemelte azt a tényt is, hogy csak a kézdivásárhelyiek ügyében született eddig ítélet, pedig az ország más városaiban is történt milicistagyilkosság 1989 decemberében. Az ügyvéd elfogadhatatlannak tartja, hogy több százas lélekszámú tömegből emelték ki azt a hat embert, akiket elítéltek. Egyikük az évek során meghalt, Filip Orbán Daniella és Konrád János Magyarországon kért és kapott politikai menedékjogot, Héjja Dezső évek óta ágyhoz kötött beteg, Paizs Ottó és Reiner Anton pedig nem vallotta bűnösnek magát. Frunda György szerint az ítélet diszkriminatív és magyarellenes, hiszen nemcsak az ügyben közvetlenül érintett hat személyt büntette a bíróság, hanem Kézdivásárhely magyar lakosságát nyilvánították bűnösnek. Az ügyvéd beszámolt arról is, hogy az ügyész kérte, a halált okozó ütlegelések vádját minősítsék át különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjára. Javaslatát az Agache család ügyvédje, a Nagy-Románia párti Varzaru is elfogadta. A bíró meghallgatta a védelmet és a vádat, majd visszavonult. /Farkas Réka: A vád súlyosbítását kérték. Felsőfokon tárgyalták az Agache-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2001. február 7.
Dicsőszentmártonban a város magyar neve ezúttal sem szerepel az új feliraton. A polgármester magyarázata szerint ez azért van így, mert a magyarság számaránya 19 és egynéhány százalék, tehát 20 alatt van, és ezért nem kell alkalmazni a helyhatósági törvény vonatkozó előírásait. /Magyar felirat nem lesz. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2001. február 7.
Az Erdélyi Református Egyházkerület újonnan választott igazgatótanácsa úgy döntött, hogy Marosvásárhelyre helyezi át a kolozsvári diakonisszaképzést. Kató Béla főjegyző elmondta: az intézet összmagyar oktatási ügyet vállalt fel, de a református egyház egymagában nem képes fedezni a kétközpontú képzés költségeit. Az Erdélyi Református Egyházkerület 1992-ben indította be a diakonisszaképzést Kolozsváron, amely fél állami, fél egyházi státusában is rendkívüli eseménynek számított, mivel akkor még a tanügyi törvény nem engedélyezte a magyar nyelvű szakoktatást. Az érettségi utáni 3 éves képzés sikernek bizonyult. 1995-ben végzett az első évfolyam, s az elmúlt öt évben 180-an szereztek oklevelet a kolozsvári református oktatási intézményben. A végzősök "kelendők" voltak, kivétel nélkül el tudtak helyezkedni, sokuknak már az oklevél megszerzése előtt állást ajánlottak, minden versenyvizsgán sikeresen szerepeltek. Az áthelyezés mellett szólt a kolozsvári helyhiány is. "A főgond az, hogy sem a kollégiumot nem kapta vissza az egyház, sem a Bocskai tér 15. szám alatti épületét, ahol most a statisztikai hivatal és a mezőgazdasági igazgatóság székel". "Ezek az épületek telekkönyvileg is az egyház nevén vannak, egy kormányhatározat is visszajuttatta, mégis a benne lévő állami intézmények sem lakbért nem fizetnek, sem kiköltözni nem hajlandóak." - ismertette a helyzetet Tőkés Elek oktatási tanácsos. Mindezek ellenére Tőkés Elek nem ért egyet a döntéssel: "Azért lenne szükség rá, mert sok kolozsvári vagy Kolozsvár vonzáskörzetéhez tartozó fiatal anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy a tandíj mellett a bentlakás költségeit is fizesse, s egyben elveszíti a magyar szakoktatás előnyét is." /Gál Mária: Megszűnik a kolozsvári református diakonisszaképzés. Kató Béla: Nem felszámol, hanem racionalizál az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2001. február 7.
A Kolozs Megyei Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a lakosság száma 2000. július 1-jén 719 864 volt, és ennek 68,6%-a élt városon. 1999-hez viszonyítva a megye lakossága 3027 fővel csökkent. /Hányan vagyunk, hányan tanulunk a megyében? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2001. február 7.
Borsos K. László, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség megyei alelnöke a napokban beszámolt a szervezet 1996-os megalakulása óta történt változásokról. Elmondta: az RMPSZ-nek köszönhetően 1998-ban egyes tanárok részt vehettek a Bolyai Nyári Akadémia továbbképzésén, valamint magyarországi tanfolyamokon. 1999-től a Beszterce-Naszód Megyei Tanfelügyelőség is elismerte e módszertani továbbképzők hivatalos mivoltát. - A szervezet felvállalta a tankönyvek és munkafüzetek beszerzését, terjesztését, ezzel segítve a vidéki iskolák diákjait is. Januárban a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a magyar Oktatási Minisztérium jutalomban részesítette a Bethleni Iskolát. Borsos K. Lászlót munkásságáért december 20-án Gróf Klebelsberg Kunó díjban részesítette a magyar Oktatási Minisztérium. /Borsos Éva: Izmosodik a pedagógusszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
