Együttes ülésen hallgatta meg a képviselőház és a szenátus Günther Verhaugen, az Európai Unió keleti bővítéséért felelős főbiztos felszólalását, amelyben Románia EU-csatlakozási esélyeit ecsetelte. A főbiztos elmondta: az unió elvárja, hogy Románia kézzelfogható bizonyítékokat nyújtson a rövid távon sorra kerülő reformokról a gazdaságban és a helyi közigazgatásban. A főbiztos elégedett a kisebbségi politikával, de továbbra is hiányosságokra hívta fel a figyelmet az árvaházi gyerekek, illetve a romák helyzetével kapcsolatban. Verhaugen hangsúlyozta: fontos a makrogazdaság stabilizálása, a veszteséges nagyvállalatok és bankok privatizációja. A külföldi befektetők számára pedig a legnagyobb akadály az országban uralkodó korrupció - mondotta. A főbiztos szerint a nemzeti kisebbségi kérdés az egyik olyan témakör, amelyre az EU igen érzékeny, de csak dicsérni tudja Romániát. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő a restitucióról kérte a főbiztos véleményét, megemlítve, hogy az egyházi és közösségi vagyonok, az elkobzott erdők és földterületek visszaszolgáltatása még várat magára. A főbiztos szerint az EU nem mondhatja meg Romániának, hogyan járjon el ebben a kérdésben, azt azonban igen, hogy milyen fontossággal bír ez a kérdés - hangzott a diplomatikus válasz. /Günther Verhaugen Románia EU-integrációs esélyeiről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2001. április 27.
Ápr. 23-án Nastase miniszterelnök a közszolgálati tévé meghívottja volt. Nastase kifejtette, hogy erős fenntartásai vannak a Magyarországon készülő "státustörvénnyel" kapcsolatban. Szerinte a törvény diszkriminatív, másrészt a törvény etnikai alapon különbséget tesz más országok, például Románia állampolgárai között, csak a magyaroknak nyújt kedvezményeket. Milyen módon állapítják meg, ki a magyar? Egy szép napon arra ébredhetünk, hogy Erdélyben 7 millió magyar van. Támogatni akarják azokat a román állampolgárokat is, akik a gyermekeiket magyar iskolába adják, az a belügyekbe való beavatkozás. Fey László a kormányfő megállapítását kommentálva hozzátette: itt végig pozitív diszkriminációról van szó, ami egyáltalán nem elítélendő. A különböző fejlesztési és támogatási programok (PHARE, SAPARD, vissza nem térítendő kölcsönök stb.), mind a pozitív diszkrimináció példái. - A zsidók, németek is kapnak külföldi támogatást, másrészt a román állam is segíti főleg a besszarábiai, de még a magyarországi románokat is. /Fey László: Adrian Nastase okoskodása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2001. április 27.
Már megint félreértették Mircea Geoana román külügyminiszter szavait. Nastase miniszterelnök bejelentette: aggódik a státustörvény okán-jogán, nehogy arra ébredjünk, hogy Erdélyben hétmillió magyar él. Orbán Viktor magyar miniszterelnök leszögezte ápr. 25-én /heti szerdai rádióinterjújában/: a szabad identitásválasztás alapján áll, magyar az, aki magyarnak vallja magát, vagyis bejelenti, hogy a magyar nemzeti közösséghez tartozik. Orbán Viktor értékelése abszolút hihető. A szülőföldön maradás esélyét kínálja ez a törvény a határon túli magyaroknak. Néhány órával az Orbán-interjú után, a déli hírekben közölték, hogy Mircea Geoana, a román külügyminiszter Strasbourgban is elmondta, hogy aggályai és kérdései vannak Romániának a jogszabályt illetően csakúgy, mint Magyarország más szomszédainak is. /Oláh István: Státustolmács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 27.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke ápr. 25-én az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: a magyar kormány semmilyen formában nem akar beavatkozni más országok belügyeibe, és a státustörvény egyetlen paragrafusa sem ad okot semmiféle gyanúra, majd jelezte: ha igény van a részletes tájékoztatásra, akkor a magyar kormány illetékesei bármikor szívesen állnak rendelkezésre. "A státustörvény a magyarországi jogszabály része lesz, és az nem terjeszthető ki idegen országokra, tehát feleslegesek és megalapozatlanok azok a kijelentések, amelyek arról szólnak, hogy a státustörvény megsértené a szomszédos országok szuverenitását - mondta Szabó Tibor. Utalt arra, hogy a szomszédos országokban létrehozandó "státusirodák" működtetése nem a magyar állam, hanem az illető országokban működő társadalmi szervezetek feladata és hatásköre. "A magyar állam szerepvállalása akkor kezdődik, amikor a hatóságok kiállítják az ajánlással rendelkező külföldi állampolgároknak a hatósági bizonyítványt ... A törvénytervezet előkészítése során hitelesnek tekintettük a szomszédos országokban közzétett népszámlálási adatokat" - tette hozzá a HTMH elnöke. Végül leszögezte: a törvénytervezet összhangban van a kisebbségvédelmi keretegyezményekkel, így a kisebbségek támogatása nem tekinthető diszkriminációnak. Románia és Szlovákia pedig ratifikálták a kisebbségvédelemről szóló keretegyezményt. /A HTMH elnöke szerint a státustörvény nem szít etnikai feszültséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 27.
Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint "a Kolozs megyei RMDSZ, az önmagukat történelminek nevezett egyházak szélsőséges vezetői és civil szervezetek több mint egy hónapja a magyar nemzetiségű kolozsváriak úgynevezett népszámlálásán dolgoznak". A polgármester szerint a "törvénytelen és románellenes akció célja meggyőzni a polgármestert arról, hogy a magyar ajkú kolozsváriak aránya meghaladja a 22 százalékot". Funar úgy tudja, a "népszámlálásból" szándékosan kihagyják az 1991 után Kolozsvárt elhagyó magyarokat. Funar viszont az elkövetkező hónapokban "valódi" népszámlálást szeretne szervezni a városban. A polgármester szerint a kolozsvári magyarok aránya nem haladja meg a 11 százalékot, a nemrég kihirdetett és a Hivatalos Közlönyben megjelent közigazgatási törvény nem alkalmazható. /(kiss): A polgármester nem bízik az egyházak népszámlálásában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2001. április 27.
Rendőrségi hírforrások szerint ápr. 27-én nem hivatalos látogatásra érkezik Romániába Gerhard Schröder német kancellár, aki édesapja sírját szeretné felkeresni Mezőcsánban. /Mára várják Gerhard Schrödert. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2001. április 27.
Ápr. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi államfő. Ő az első külföldi államfő, aki felkeresi a román fővárost Ion Iliescu tavalyi újraválasztását követően. Az államfői tárgyalások mellett Mubarak megbeszéléseket folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel és találkozott a román képviselőház, illetve a szenátus elnökeivel is. - Emile Lahoud libanoni elnök május elejére tervezett bukaresti látogatás mutatja, hogy Románia kész hozzájárulni a palesztinok és az izraeliek közötti ellentétek csökkentéséhez, a tartós békét megteremtő tárgyalások újrakezdéséhez - fogalmazott a román elnöki hivatal szóvivője. Ion Iliescu ápr. 25-én - Mubarak érkezése előtt - az izraeli Munkapárt főtitkárával, Ranaan Cohennel, az izraeli kormány tárca nélküli miniszterével folytatott megbeszéléseket Bukarestben. - Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, aki az elmúlt héten körutat tett a Közel-Keleten, azt hangsúlyozta, hogy Romániának gazdasági érdekei vannak a Közel-Keleten, de nem vállalt közvetítői szerepet, csak ha felkérik arra. /Mubarak Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 27.
Gheorghe Funar polgármester szerint gyulai útját a "magyar szélsőségesek" akadályozták meg. Mindez összefügg a magyar kormány azon törekvésével, hogy semmisnek nyilvánítsa a trianoni szerződést, és hogy igazolványt adjon a határon túli magyaroknak. Mint ismeretes, Dancs László a magyarországi Gyula polgármestere meghívta Funart, hogy saját szemével lássa, hogyan kell egy nemzeti kisebbség, nevezetesen a gyulai románok jogait tiszteletben tartani. A helyi önkormányzat, köztük a románok képviselői azonban lefújták a meghívást. /Funar neheztel a gyulaiakra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2001. április 27.
Aggodalmuknak adtak hangot a Har-Kov térségben tevékenykedő román civil egyesületek az Adrian Nastase kormányfőhöz intézett legújabb levelükben. Ezúttal a készülő magyar státustörvény kapcsán az "elmagyarosodás" veszélyét vélik felfedezni, kiemelve, hogy a törvény által ígért kedvezmények bizonytalanságot kelthetnek az "ingatag" etnikumi tudattal rendelkező románok, illetve a vegyes házasságokban élők körében. Egyúttal féltik a romákat is ama döntéstől, hogy magyarként jelölik meg identitásukat. Előrevetítve, hogy a majdani népszámlálás nem csak a Har-Kov övezetben, de Erdély-szinten valótlan adatokat mutat majd ki. /(Flóra Gábor): Ismét "aggódnak" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 27.
Az elmúlt napokban Temesváron A román nép eredete címmel röplapok bukkantak fel. A román nyelven megfogalmazott, egy bizonyos dr. Gyenge Csaba által szignált iromány terjesztésének célja ellenérzést, bizalmatlanságot kelteni a román közvéleményben a magyarság iránt. A fénymásolt röplap, amelyet a Nagy-Románia Párt helyi politikusai fedeztek fel, erdélyi felszabadító hadsereggel, Nagy-Magyarországgal és hasonló mumusokkal riogatja a temesvári románságot. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ politikai alelnöke primitív provokációnak tartja a röplapok megjelenését, az időzítést pedig a státustörvény napirendre kerülésével magyarázta. /Röpcédulák Temesváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./
2001. április 27.
A parlament 1998-ban hozott törvényt a világ különböző országaiban élő román közösségeknek nyújtott segítségről, de sajnos, a költségvetési szigor miatt csak szerény összegek jutnak a környező országokban élő románok támogatására - jelentette ki ápr. 26-án Doru Vasile Ionescu államtitkár, a tájékoztatási minisztérium keretében működő Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. Ionescu közölte, hogy az idei költségvetésben 7 milliárd lejt irányoztak elő a főosztály számára a környező országokban élő román közösségek oktatási, kulturális, művészeti tevékenységének támogatására. A költségvetésben ugyanakkor külön tételként szerepel a román-moldovai gazdasági, kulturális kapcsolatok erősítése 57,5 milliárd lejjel. Ebből 2,25 milliárd lejt négy, a Moldovai Köztársaságban megjelenő folyóirat finanszírozására fordítanak. /Támogatás a határon túli románoknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./
2001. április 27.
Ápr. 26-án Magyarország kolozsvári főkonzulátusán dr. Selinger Sándornak ünnepélyes keretek között átadták a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Távoktatási Alapítvány Gábor Dénes Emlékérmét és oklevelét. A díjazottat Alföldi László főkonzul köszöntötte, aki beszédében kiemelte a magyar kormány által 8 évvel ezelőtt megalakított Gábor Dénes Műszaki Főiskola eddigi kiváló szakmai teljesítményét. Dr. Selinger Sándor, az oktatási intézmény igazgatója elmondotta: a magyar fiatalok számára igen fontos intézményt sikerült teremteni, ahol 510 erdélyi fiatal tanul, és ahonnan eddig 110 informatikus mérnök kapott diplomát, amit a román oktatási minisztérium is elismer. A végzett mérnökök 95 százaléka szülőföldjén maradt. A Kolozsvári Műszaki Egyetemen további 8 vizsgával okleveles informatikus mérnöki diplomát kaphatnak a műszaki főiskola végzettjei. A távoktatási rendszerben működő főiskolának 7 erdélyi városban vannak tagozatai, ahol összesen 149 oktatót foglalkoztatnak. /Makkay József: Gábor Dénes Emlékérem dr. Selinger Sándornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2001. április 27.
Ápr. 25-én a washingtoni magyar nagykövetségen énekes-zenés-táncos műsort adott a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem társulata, amely az Egyesült Államok és Kanada magyarok lakta településein tesz előadókörutat. Ennek egyik célja anyagi és erkölcsi - Washingtonban pedig emellett politikai - támogatást szerezni a szerveződő erdélyi magyar egyetem ügyének. A társulatot elkíséri Nagyvárad római katolikus és református püspöke, Tempfli József, illetve Tőkés László is, akik Washingtonban ellátogattak a törvényhozás egyes képviselőihez és szenátoraihoz, megbeszélést folytattak a Fehér Ház és a külügyminisztérium azon illetékeseivel, akik a kelet-közép-európai térség ügyeivel foglalkoznak. Tőkés László elmondta: az amerikai tisztségviselők teljes támogatásukról biztosították mindkét fő törekvést, amit az erdélyi magyar egyházi vezetők felvetettek. Tőkés László ugyanakkor bírálta Bill Clinton előző amerikai elnököt, aki évekkel ezelőtt dicsérte a nemzeti kisebbségi kérdés romániai kezelését. /A Partiumi Egyetem társulata műsort adott Washingtonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 27.
A Gyergyói TKT április 24-i ülésének vendége volt Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője. Az első napirendi pont a szórványmagyar iskolák helyzetének megvitatása volt, annak tükrében, hogy a tanfelügyelőség a kislétszámú iskolák összevonását és iskolaközpontok kialakítását kezdeményezte. A főtanfelügyelő kifejtette, hogy ezt a kis települések gyenge tanszemélyzete indokolja, amely nem nevel versenyképes gyermekeket. Dézsi Zoltán, és később mások is kifejtették, hogy a kis létszámú iskolák felszámolása leépülést jelent, ami a szórványmagyarság felszámolásához vezet. Dimány Béla, a tölgyesi magyar tagozat igazgatója fölhívta a figyelmet a hágótői gyermekek helyzetére, akiknek Tölgyesen bentlakást biztosítanak, hétvégeken pedig 15 km-t gyalogolnak haza, mert Hágótőre nincs semmilyen járat. Itt fölmerült az utak állapotának kérdése. Borsos Géza az utak állapotát is eszköznek minősítette a székelység kohéziójának megbontásában. Az ülésen különösen a salamási és galócási iskolák magyar tagozatának fontossága merült fel, a tanfelügyelőség elképzelése szerint ugyanis a maroshévízi Kemény János Általános Iskola, amely világbanki támogatással rövidesen korszerű épülethez jut, jelentené az erős iskolaközpontot. A salamási képviselő kifejtette, hogy iskolája magyar tagozatán a fő tantárgyakból szakképesített tanárok vannak. Mohacsek Ákos, a maroshévízi Kemény János Általános Iskola igazgatója szólt a szórványban élés nehézségeiről: a múlt héten kétszer törtek be iskolájába, ellopva televíziót és számítógépet, második alkalommal a közös udvaron levő román iskolába is betörtek. A történtek után egy éjjeliőr engedélyezését kérte. /Gál Éva Emese: TKT a szórványmagyar iskolákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2001. április 27.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színháznak, mely a Városi Művelődési Ház egyik szaktagozataként működik, jelenleg 14 alkalmazottja van. Elekes Gyula, Művelődési Ház igazgatója beszélt a színház működéséről és nehézségeiről. A Tomcsa Sándor Színházra szükség van. Minden kezdet nehéz, főleg a jelenlegi történelmi, gazdasági helyzetben, amikor valahány romániai magyar színház anyagi gondokkal küszködik, olyannyira, hogy néha csak hónapos késésekkel tudják kifizetni a színészeknek a gázsit. A Művelődési Minisztérium a színházak fenntartását átruházta a megyei önkormányzatokra, azok pedig a városi önkormányzatokra hárították a költségeket. A városi önkormányzatok költségvetése pedig kevés ahhoz, hogy fenntarthassák a színházakat. - Az igazi mecenatúra még nem alakult ki. Támogatók azért már vannak. Például a Mat Plast Részvénytársaság felajánlott egy hosszabb távú támogatást is, azzal a kitétellel, hogy tartsunk előadásokat azokon a településeken, ahol a magyarság szórványban él. Az első ilyen próbálkozásuk Segesváron lesz, majd Medgyesre is el szeretnének jutni előadásaikkal. Györfi András, a marosvásárhelyi színház művésze javasolta, hogy ebben a szűkös anyagi helyzetben jó megoldás lenne, ha a székelyudvarhelyi színház használhatná a marosvásárhelyiek jóval gazdagabb díszlettárát, közös vagy csereelőadásokat is lehetne szervezni. Együttműködést már több színházzal sikerült kialakítaniuk, így a sepsiszentgyörgyi, a zalaegerszegi és az egri színházakkal. A szarvasi Weöres Sándor Regionális Színházzal kötöttek közös együttműködési szerződést. /Szükség van a színházra. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2001. április 27.
Az erdélyi magyarság száma vészesen fogy. Nincs ez másként Kézdivásárhelyen sem. Több mint három hónap alatt Kézdivásárhely katolikus templomaiban csupán tizenhat gyermeket kereszteltek. A város lakosságának többsége római-katolikus, a hívek lélekszáma valamivel több mint tizenhatezer, ebből a Szent Özséb plébániához kb. tizenháromezren tartoznak, ott tíz keresztelőt tartottak az idén, a mindössze háromezer lelket számláló Kantában pedig csak hatot. A temetés háromszor annyi, mint a keresztelő. Bodó Imre főesperes elmondta, vannak olyanok is, akik vállalhatnák a gyermekáldást, mégsem teszik, s ez már a gyermekellenes szellem mentalitása. Háromszéki viszonylatban évente egy közepes falu néptelenedik el. /K. C.: Évente egy közepes falu néptelenedik el. Fogy a magyar Kézdiszéken. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely ápr. 27./
2001. április 27.
A múlt hét végén Kézdivásárhely múzeuma adott helyet a KMBE idei második konferenciájának. A Műemlékvédelem és turizmus esélyei Kézdivásárhelyen nevet viselő ülésszakon több rangos meghívott vett részt külföldről és Erdélyből egyaránt. Deák Ildikó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemlékvédelmi osztályának munkatársa európai pályázati lehetőségekről, Sebestyén József határon túli támogatási programokról és a műemlékek preventív védelméről tartott előadást. Weisz Attila művészettörténész Kézdivásárhely épített örökségét mutatta be. /Műemlékvédelem és turizmus. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 27./
2001. április 27.
A Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának (HMBTTT) a szervezésében, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési KHT, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Közösségi Agrármarketing Centrumának a támogatásával Bihar-Bihor határ menti kiállítás és vásár lesz ápr. 28-án és 29-én a biharkeresztesi városi sportcsarnokban. Az immár negyedik alkalommal megrendezendő expón a mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatásban és kereskedelemben érdekelt cégek mutatkoznak be. Ápr. 28-án lesz a Bihar-Bihor Eurorégió létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírása. Négy témakörben - oktatás, turisztika, önkormányzat és határ menti gazdasági együttműködés - szerveznek konferenciát. A tanügyi témájú megbeszélésen szó lesz a román-magyar együttműködés lehetőségeiről a közoktatás fejlesztésében, a kisebbségi oktatásról, valamint a felnőtt oktatásról. A romániai meghívottak között szerepel Murvai László, a Tanügyminisztérium kisebbségi osztályának vezetője, Nagy F. István, az RMDSZ országos oktatási ügyvezető alelnöke, Miklós Mihály, Bihar megye helyettes főtanfelügyelője és Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Középiskola igazgatója. A turisztikáról szóló tanácskozásra meghívták Dukrét Gézát, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnökét. /IV. Határ menti kiállítás és vásár. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
2001. április 27.
Ápr. 26-án nyílt Balajti Károly kisgrafikai tárlata Nagyváradon, a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtárban. A több mint száz munkát számláló anyag a nagyváradi közkönyvtár, a Romániai Ex Libris Társaság Nagyváradi Szervezete és a Zilahi Múzeum közös munkája nyomán került előbb a zilahi, most pedig a nagyváradi közönség elé. Húszéves múltra tekint vissza Balajti Károly kisgrafika iránti vonzódása. /Ex librisek zilahi alkotója. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./
2001. április 27.
Berszán-Márkos Zsolt és Ferencz S. Apor festményeit Székelyudvarhelyen mutatta be. Munkáikat székelyföldi vándorkiállításra szánják: a kiállítás anyagát Gyergyószentmiklóson, Székelykeresztúron, Kézdivásárhelyen is be kívánják mutatni. Geometrikus hangsúlyok és félabsztrakt kompozíciók, festői látomás, szimbolikus megjelenítés, transzcendens álomkép - így jellemezhetők az alkotások. Berszán-Márkos Zsolt festményeivel Csíkszeredán már több ízben bemutatkozott. /Emblematikus művészet. Berszán-Márkos Zsolt és Ferencz S. Apor székelyudvarhelyi kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2001. április 27.
A régiók átjárhatóságát eredményezte a Hargita Visual Art művészegyesület és a Velum Kft. együttműködése. Váli Csongor az intézményesített műkereskedés beindítása kapcsán rendezett kiállítást a csíkszeredai képzőművészeknek Kolozsvárott, előbb az Állami Magyar Színház előcsarnokában, majd legutóbb a Reményik Sándor Galériában. Egyféle viszonzásként, a kolozsvári képzőművészek is bemutatkoznak Csíkszeredában, május 4-én nyílik kiállításuk. Előzőleg a Hargita Visual Art művészei a marosvásárhelyi képzőművészek tárlatára voltak hivatalosak. A kiállítás kezdeményezője, Váli Csongor elmondta, a közeljövőben Budapesten kíván kiállítást rendezni a csíkszeredaiaknak. /Egymásra talált régiók. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./
2001. április 27.
A Bánsági Magyar Napok keretében emlékeztek Bartók Béla születésének 120. évfordulójára: a kolozsvári Magyar Opera balettkara bemutatta A csodálatos mandarint. A megnyitó perceiben Bartók Béla édesanyjához írt leveléből idéztek: "Kell, hogy minden ember, midőn férfiúvá fejlődött, megállapítsa, minő ideális cél érdekében akar küzdeni, hogy eszerint alakítsa egész munkálkodásának, minden cselekedetének mineműségét. Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát." Rendszeres gyűjtőtevékenységet folytatott. A Bartók gyűjtötte népdalok számát 8000-re becsülik. Éveken keresztül gyűjtötte Erdélyben a román népzenét is, és lett a román folklór kutatásának egyik első, legkiemelkedőbb képviselője. /VI. Bánsági Magyar Napok. Csodálatos Bartók-est az Operában. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2001. április 27.
Ápr. 25-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss tudományos könyvesboltban dr. Ferencz László egyetemi tanár bemutatta dr. Kikeli Pál egyetemi tanár A családorvoslás alapjai című szakkönyvét, amely egyszerre jelent meg magyar és román nyelven. /(bodolai): A családorvoslás alapjai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2001. április 27.
Új lap látott napvilágot: a Dalbimbó /Zilah/, gyermekek által gyermekeknek és felnőtteknek készített kárpát-medencei keresztyén kulturális gyermeklap. A Dalbimbó szeretettel várja és közli olvasóinak írásait, verseit, rajzait, kézimunkáit, néprajzi gyűjtéseit. /K. E.: Dalbimbó kicsiknek-nagyoknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2001. április 28.
A román törvényhozás 1998-ban hozott törvényt a világ különböző országaiban élő román közösségeknek nyújtott segítségről, de sajnos, a román költségvetési szigor miatt csak szerény összegek jutnak a környező országokban élő románok támogatására - jelentette ki Doru Vasile Ionescu államtitkár, a tájékoztatási minisztérium keretében működő Határon Túli Románok Főosztályának vezetője. Az 1998 évi 150. számú törvény alapján a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, az együttműködést erősítő akciókra, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására külön pénzalapot hoztak létre. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. A központ hatáskörébe tartozik az is, hogy felkészítse a határon túli román fiatalokat a román oktatási rendszer valamennyi szintjén a felvételire. A felvételt nyert fiatalok tanulmányaik idejére román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. Ionescu elmondta, hogy tavaly a román parlament elé került egy törvényjavaslat, amely a külföldön élő románoknak biztosított volna választójogot és képviseletet a román törvényhozásban, de ezt a tervezetet nem fogadták el. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a határon túl élő román nemzetiségűek a román állampolgárságról szóló törvény alapján kettős állampolgárságot kérhetnek. Ionescu közölte, hogy az idei költségvetésben 7 milliárd lejt irányoztak elő a főosztály számára a környező országokban élő román közösségek oktatási, kulturális, művészeti tevékenységének támogatására. Külön költségvetési tétel a román-moldovai gazdasági, kulturális kapcsolatok erősítése 57,5 milliárd lejjel. Ebből 2,25 milliárd lejt négy, a Moldovai Köztársaságban megjelenő folyóirat finanszírozására fordítanak. - Mircea Geoana román külügyminiszter szerint a határokon túl élő románok száma maximálisan 10 millió főre becsülhető. A miniszter a román sajtónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a tavaly decemberben hatalomra került új román kormány prioritásként kezeli a határon túli románok kérdését. A hét végére tervezett bukaresti regionális környezetvédelmi csúcstalálkozót is fel kívánják használni arra, hogy megvitassák a kérdést a térségbeli érintett országok jelenlévő államfőivel. /Románia és a határon túli románok támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2001. április 28.
Április 20-29-e között hatodik alkalommal szervezte meg a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ a hagyománykereső és -teremtő kulturális rendezvénysorozatot, a Bánsági Magyar Napokat. Az eseménysorozat megnyitójára - rendhagyó módon - Gyulán (Magyarország) került sor: a helyi Erkel Ferenc Múzeumban megnyitották Székely László, Temesvár század eleji főépítésze, a város legreprezentatívabb épületeinek tervezője emlékére rendezett fotókiállítást. Április 29-én, vasárnap a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban kerül sor a VI. Bánsági Magyar Napok zárórendezvényére: itt is megnyitják a Székely László emlékkiállítást, hangsúlyozva ezzel, hogy a DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális örökségét nem szabdalhatják fel országhatárok. /A DMKT Eurorégió magyarságának közös kulturális öröksége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2001. április 28.
Ápr. 20-án Gyergyócsomafalván találkoztak a Gyergyói-medence polgármesterei, valamint a térség megyei tanácsosai és közbirtokossági vezetői. Az ülésen a térség közbirtokosságainak szövetségbe tömörüléséről, és a magánerdészeti hivatalok megalakításának kérdéséről tárgyaltak, megállapodva abban, hogy ápr. 23-ára meghívják az Alcsíkban már megalakult Közbirtokosságok Szövetségétől Raffain Zoltánt, hogy megismerjék a szövetség működését és alapszabályzatát. Az ülésen megalakították a gyergyói önkormányzatok tanácskozó testületét, s amely minden hónap első péntekén más településen ül össze megvitatni a közös gondokat. - A Gyergyói-medence közbirtokosságai beindították szövetségbe tömörülésük bejegyeztetésének folyamatát a gyergyószentmiklósi közjegyzőségen. /Tanácskozások Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28-29./
2001. április 28.
Kötő József 1965-ben sikeresen versenyvizsgázott a Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkári állása betöltéséért.- Kisebbségi-művelődési stratégia megalkotásán kellett gondolkodni, emlékezett vissza erre az időszakra. A hat magyar színház színpadain fogalmazódtak meg azok a kisebbségi stratégiák, a Tavaszi Sándorék és az Erdélyi Fiatalok által kidolgozott, kisebbségi stratégiák folytatása, eszerint a színháznak feladata van a nemzeti öntudat fenntartásában. Ahhoz, hogy a nemzetiségi stratégia, a kisebbségi ideológia kiforrhasson, szükség volt a hazai drámairodalomra. Kötő József első kis kötete Fejezetek a Romániai magyar drámáról címen 1976-ban jelent meg, ebben felmérte a Trianon óta az akkori időkig a romániai magyar drámatermést. Kötőnek színháztörténészként több kötete látott napvilágot. Kötő az 1990-es évektől cselekvő részese volt a kisebbségi politikaformálásnak. Világosan látta, hogy az önszerveződés modellje az, "ami megéltethet ebben a helyzetben egy kultúrát." Tény, hogy épül a civil társadalom, több száz egyesület és alapítvány van. "Olyan országos legitimitással bíró szakszövetségeink vannak, amelyek képesek működtetni egy-egy kulturális ágazatot." Az emlékjelállítás, a szoborállítás - amit sokan fesztivizmusnak neveztek - lényegében tömegmozgósítás. Létérdekünk, hogy versenyképesek legyünk és azon belül építhessük ki a mi sajátos kulturális, oktatási struktúráinkat, hangsúlyozta Kötő József. Be kellett látni, hogy a párhuzamos gazdaság kérdése járhatatlan út. "Az anyaországgal és Bukaresttel szemben, de az anyaországgal párhuzamosan, mindig sajátos és önálló politikai vonalvezetésre van szükség." - hangsúlyozta. Nagyon kevés a hiteles román politikus. A román politikai élet számbelileg nagyobb vonulata a nacionalizmust választja. Van egy hitelesebb nemzetben és Európában gondolkodó politikusi réteg is, ám ez nem hangadó, nem a döntő hatalmat képviseli. Kötő bízik benne, hogy lassacskán vastagodni fog ez a réteg. /Csomafáy Ferenc: Gúzsba kötve táncolni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2001. április 28.
Ápr. 27-én kezdődött Nagybányán Németh László centenáriumi ünnepség-sorozatra. Az első napon a Németh László Gimnázium diákszínjátszói díszelőadást tartottak: az író életművéből. Ápr. 28-án kolozsvári újságíró szakos egyetemi hallgatók mutatnak be ünnepi összeállítást. Április 29- én az óvárosi református templomban lesz a záróünnepség "Üzenet a XXI századnak" címmel. Előadók: dr. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, dr. Németh Csilla, az író leánya, dr. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Cseke Péter egyetemi tanár, valamint Máriás József szatmárnémeti újságíró, Németh- kutató. /Németh László-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2001. április 28.
Ápr. 27-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban hetedik alkalommal rendezték meg a Kölcsey Napokat. A megnyitón jelen volt Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. Muhi Miklós, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója köszönetét fejezte ki a szponzoroknak, akik hozzájárulásukkal segítették a rendezvény létrejöttét. Máriás József újságíró a száz éve született Németh Lászlóra emlékezett, majd kihirdették, hogy a magyar kabinet mostantól a Szilágyi Domokos szaktanterem nevet viseli. /(anikó): Kölcsey Napok - hetedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 28./
